Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-12 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKl AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMAR MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVI EVFOLTAM. 133. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1969. JÜNIUS 12, CSÜTÖRTÖK LAPUNK tartalmából* -------------------------------------­-­Legdrágább kincs az egészség (3. oldal) Üdülés vállalati } segítséggel (4. oldal) Sportjelentéseink (7. oldal) A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el (4. oldal) Folytatja munkáját a moszkvai tanácskozás Kádár János elvtárs beszéde az érdeklődés homlokterében Moszkva, (MTI): A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácsko­zása szerdán folytatta mun­káját. A konferencián, amely szerdán 8 órakor a Kreml- palota György-termében ült össze Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt KB első titkára elnö­költ. A délelőtti ülésen négy felszólalás hangzott el: Wil­liam Kashlan, a kanadai, Isantiago Carrillo, a spanyol, Luis Carlos Prestes, a bra­zil és Enrico Berlinguer, az olasz testvérpárt küldöttsé­gének vezetője fejtette ki partjának álláspontját az el­ső napirendi pont vitájá­ban. A délutáni ülésen Todor Zsivkov, a Bolgár Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának első titkára elnököli. Felszólaltak: Cunhal, a Por­tagái Kommunista Párt fő­titkára. Husák, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Piado, a Perui Kommunista Párt főtitkára. A tanácskozás ma folytatja az első napirendi pont meg­vitatását. Az egész világsajtó részle­tesen foglalkozik Kádár Já­nos elvtárs beszédével, alá­húzva annak nagy jelentősé­gét. Az a tisztelet, és megbe­csülés, amely a moszkvai ta­nácskozás köreiben az MSZMP iránt nyilvánul meg a „nagy értekezlet” előkészítésében vállalt sike­res közreműködéséért, Kádár János kedden elhangzott nagyhatású beszéde után to­vább növekedett. A kom­munista világfórum képvise­lői, a szovjet főváros politi­kai körei megkülönböztetett figyelemmel elemzik és ér­tékelik az MSZMP állásfog­lalásait tartalmazó majd egyórás beszédet. Azt, hogy mit jelent a vi­lágsajtó érdeklődése a be­széd iránt, le lehet mérni azon a tényen, hogy a Moszkvában akkreditált kül­földi újságírók, kezdve a UPl-tól, a mintegy három évti­zede a szovjet fővárosból tá­jékoztató Henry Shapiroval az élen, hétfőn röviddel a beszéd elhangzása után való­sággal megszállták az MTI moszkvai tudósítói irodáját. Még jóval a világnyelvek­re lefordított, sokszorosított beszédpéldányok szétosztása előtt akartak, a rendelke­zésre álló magyar szöveg is­mertetése alapján, informá lódni Kádár János legfonto­sabb megállapításairól. Köz­ben az alkalmi fordítóiro­dává átalakult tudósítói iro­dában szinte szüntelenül csengett a telefon: japán, amerikai, svéd, jugoszláv, csehszlovák, bolgár és más nemzetiségű kollégáink ér­deklődésének középpontjá ban az állt: mit mondott a magyar delegáció vezetője. A Pravda szerdai száma, kommentálva a tanácskozás előző napi munkáját, Kádár János és más felszólalók be szédeire utalva, nyomatéko­san aláhúzta: a Mao Ce- Jung-csoport, amely a sza­kadár szovjetellenes tevé­kenységet a hivatalos párt- és állami politika rangjára emelte és amely önmagát szembeállította az egész kommunista mozgalommal, mélyreható, érvelő és elvsze­rű bírálatban részesült a ta­nácskozáson. A Pravda szerdai számá­nak szerkesztőségi beszámo­lója megállapítja: Kádár Já­nos felszólalásában nagyha­tású képet rajzolt a szoci­alista világ történelmi ered­ményeiről, ezen belül a ma­gyar nép vívmányairól. A szovjet párt lapja a továb­biakban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának beszédéből kiemeli: Kádár János megállapította, hogy a szocialista országok egyenjogúak, szuverének és függetlenek. Az adott törté­nelmi szakaszban országaink szuverénitását és nemzeti függetlenségét mindenek­előtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fennálló szövetségünk, vala­mint társadalmunk szoci­alista alapjainak szilárdsága és további fejlődésé biztosít­ja. A Komszomolszkaja Prav­da szerdai száma közli Ká­dár János fényképét, amint az értekezlet szünetében Leonyid Brezsnyewel, a szovjet pártküldöttség veze­tőjével beszélget. A nemzetközi tanácskozá­son, amely félidejéhez köze­ledik, egyre nagyobb átütő erővel bontakozik ki a sok­oldalú állásfoglalások alap­tendenciája: erősíteni a kommunista mozgalom egy­ségét, a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internaciona­lizmus alapján. Az elvi ál­lásfoglalások mind gyakrab­ban járnak együtt olyan konkrét javaslatokkal, ame­lyek az egység kialakításá­nak előmozdítására bizonyos gyakorlati szervezeti formá­kat is keresnek, illetve aján­lanak. Gustáv Husák felszólalása Engedjek meg, hogy a CBKF Központi Bizottsága nevében üdvözöljem a Kom­munista- és munkáspártok nemzetközi értekezletét. Es köszönetünket fejezzem ki mindazoknak, akik elősegítet ték a kommunisták e fon­tos nemzetközi értekezleté­nek előkészítését és megtar­tását. Elsősorban a szovjet és a magyar elvtársaknak szól ez, akik nagyon jó felté­teleket teremtettek az előké­szítő értekezlethez és a mi tanácskozásunkhoz — kezdte beszédét Gustáv Husák, majd így folytatta: A Csehszlovák Kommunis­ta Párt küldöttségének véle­ménye szerint a figyelmet a kommunista- és munkáspár­tok közös antiimperialista ak­cióira összpontosító értekez­letünk programja megfelel a nemzetközi forradalmi moz­galom jelenlegi szükségletei­nek és érdekeinek. Nagy történelmi felelősség hárul ránk és küldetésünk az, hogy egyesítsük az összes kommu­nista erőket, amelyek eltö­kélten meg akarják szilár­dítani kölcsönös kapcsolata­inkat és szövetségünket. — Kilenc év telt el a kom­munista- és munkáspártok legutóbbi nemzetközi érte­kezlete óta. Időközben gyöke­res változások mentek vég­be. amelyeket elemezni és tárgyilagosan értékelni kell. Vonatkozik ez a jelenkori im perializmusra is, amelv nagy politikai, gazdasági és ideoló giai változásokon ment át. Az imperializmus agresz- szív lényege általánosságban, gyakorlatilag változatlan ma radt. de ami tartalmát és formáit illeti, az eszközök sokkal szélesebb skáláját al­kalmazza, kezdve a durva erőszakkal, s végezve a for radalmi és antiimperialista mozgalomra gyakorolt bőm lasztó befolyás kifinomult módszereivel. — Küldöttségünk nagyra becsüli, hogy az SZKP veze tősége józanul, reálisan és konkrét módon közelíti meg a mai világ. a nemzetközi kommunista mozgalom és a szocialista tábor alapvető oroblémáit — mondotta ezu tán Gustáv Husák, majd így folytatta: — A nemzetközi kommu­nista mozgalom tapasztalata egyértelműen alátámasztja, hogy az imperialistaellenes mozgalom fő ereje a szocialis­ta világrendszer. Ezt a törté­nelmi tényt nem lehet mel­lőzni, vagy figyelmen kívül hagyni — mutatott rá Gustáv Husák. — A szocialista rendszer — amelynek fő pillére a Szovjet­unió — történelmi feladata el­választhatatlan attól, hogy gazdaságilag, politikailag és katonailag ellensúlyozni tud­ja a modern kapitalizmust, s ezáltal az imperialistaellenes mozgalom fő támaszaként je­lentkezik. A szocialista tábor léte és fejlődése nélkül el­képzelhetetlenek lennének a kapitalista világ munkásosz­tályának és más haladó erői­nek jelenlegi harci körülmé­nyei, az osztályharc fokozódó intenzitása. amire a világ változó erőviszonyai is ha tással vannak. — Szeretném néhány szó­val kifejteni véleményünket a Szovjetuniónak a szocialis­ta közösségben játszott szere­péről. Az. aki a második vi­lágháború előtt a kommunis­ta mozgalomban tevékenyke­dett, jól tudja, hogy mit je­lent a világ első szocialista államának létrejötte és léte­zése a munkásmozgalom, a világ haladó erői számára, az antiimperialista és demokra­tikus mozgalom számára: jól tudja, mit jelentett a Nagy Októberi Forra­dalom és azt is. hogy mit je­lentett Lenin neve és a szo­cializmus építése a Szovjet­unióban a kizsákmányolt osz­-ivok és népek számára. Az aki átélte a második világhá­borút és részt vett az antifa siszta harcban, sohasem fe tejti el azt a ki-;'-ólagos sze repet. amelyet a Szovjetunió látszott a népek szabadságá­ért vívott harcban, nem fe­lejtkezik el népének és had­seregének áldozatairól és hő­siességéről. Nem felejtjük el. hogy a Szovjetunió harca és áldozatai tették lehetővé sok nép számára a nemzeti és ál­lami szabadság helyreállítá­sát, továbbá azt, hogy hozzá­kezdjenek a munkásosztály győzelméért vívott harchoz és rátérhessenek a szociális mus úliára. — Tekintettel arra, foly­tatta Husák — hogy egyesek manapság mégis megfeled­keznek a Szovjetunió törté­nelmi érdemeiről, vagy csak szavakban és forma szerini ismerik cl azokat, azt hiszem emlékeztetni kell a mai Szov­jetunió anyagi, gazdasági, tu- tudományos-műszaki poten­ciáljára, a szocialista közös­ségben és a világban betöl­tött szerepére a kapitalizmus­sal folyó békés verseny és az esetleges válságos helyzet időszakában. Arról van szó, hogy mi, mint marxisták, a magasztos szavak, sőt gyak­(Folytatás a 2. oldalon) Fiatal míís%akiak tanácskozása Fokozódik az iparosítás iitento Szabolcs -Szatmárban A fiatal műszakiak és köz­gazdászok első megyei ta­nácskozására került sor szer­dán délelőtt Nyíregyházán, a megyei tanács nagytermében. A tanácskozáson megjelent Cs. Nagy István, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Nemes Imre, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Czim- balmos István, a KISZÖV el­nöke. A tanácskozást — amelyen mintegy 100 fiatal mérnök, közgazdász és technikus, to­vábbá gazdasági és társadal­mi vezető vett részt —, Bá- nóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára nyitotta meg. Ezután került sor Sándor Józsefnek, a me­gyei tanács vb ipari osztálya vezetőjének vitaindító előadá­sára. A vitaindító előadás rövi­den elemezte a szabolcsi ipar fejlődését, majd a fej­lődés érzékeltetésére me gém litette, hogy 1953-ban 6400 ember dolgozott az iparban. 10 év múlva 14 ezer. most pe dig 32 ezernél is több. — Ez kétségtelenül jelen­tős előrelépés — hangsúlyoz­ta Sándor József —. azonban az ország más megyéinek fej­lődése azt, eredményezte, hogy még továbbra is az or- #náer iparilag legelmaradot­tabb területe vagyunk. A vitaindító előadás ez után elemezte az egyre gyor­suló fejlődést és kitért azokra a még ezután létesülő úi iparvállalatokra — a Corda- tic-program. a szigetelő és műanyaggyártás Kisvárdán. a hullámpapírüzem létesíté­se Nyíregyházán, az épület- asztalos-ipar fejlesztése Má­tészalkán —, amelyeknek eredményeképpen megyénk­ben a foglalkoztatottak száma legalább 10—15 ezerrel nö­vekedik a negyedik ötéves terv időszakában. Az ipar irányításában több mint 200 egyetemet, főisko­lát, vagy felsőfokú techniku­mot végzett szakember vesz részt, akiknek döntő többsé­ge fiatal. — A nagy fejlődés, amely előtt állunk, azt jelenti, hogy elsősorban a meglévő gárdára kell támaszkodnunk. Ezután az előadó részlete­sen elemezte a megye fiatal műszakjainak és közgazdá­szainak helyzetét, életkörül­ményeit, a róluk alkotott véle­ményekéi. Végül elemezte, mit vár a megyei vezetés e fiataloktól: munkaszervezési javaslatokat, korszerűsítést, a gyártmányok és a gyártási eljárások tejlesztését, várja a javaslatokat a megyei ipar­fejlesztés lehetőségeire, a gazdaságosabb munkára, a mun kaerővánd orlá s csők- köntösére. Ehhez járul a fia­talok körében indított, és egv- re nrm'obb népszerűségnek örvendő Kiváló ifjú mérnök, közgazdás* és technikus moz­galom. Az előadás után két korre­ferátum hangzott el: az elsőt Szilágyi Sándor záhonyi fia­tal tartotta a kiváló mozgal­mak szerepéről és ered mé­ri veiről a vasúti munkában: a másodikat Tisza István nyír­(Folytatás a 2. oldalon) Szovjet pártmunkások Tiszalökön Üzemlátogatás a Tiszavasvári Alkaloidában. A képen balról jobbra: Lévai Sándor, a Tiszavasvári Községi Tanács VB elnöke, Vákij Andrej Nyikolajevics, a tyácsevszkiji já­rási pártbizottság első titkára. Szabó Mihály, a tiszalöki járási pb első titkára, Alexa Sándor, a tiszalöki járási pb titkára (háttérben), Vaszilij Jurjevics Pecko, 'a Kommu­nizmus Hajnala Kolhoz párttitkára. Gáspár László, a megyei pártbizottság ^munkatársa, Zinaida Prihogyko, a Kárpátontúli területi Komszomolbizottság munkatársa.% Platon G. Levcsenko, a mezsogorszkiji járási pártbizottság első titkára, a küldöttség vezetője. Bódék János, a tiszavasvári községi pb. titkára, Dózsa Ferenc, a megyei pártbizottság) osztály­vezető-helyettese. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom