Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

4 ©Mal

KELET MÄGYÄRÖRg? A9

Í9S8. Mnftt« Ü

CSALÁD — OTTHON

Ä Nyíregyházi Centrum Aruház

fürdőruha-tanácsadója

Korán beköszöntött a strandszezon, s reméljük, a nyár is sok jó alkalmat nyújt a fürdőzésre, napozásra. A Nyíregyházi Centrum Áruház felkészült erre, mert több ezer női. férfi, lányka és gyermek fürdőruhát, úszót, napozót hoz forgalomba az idei nyárra.

A felnőtt fazonok többsége egybeszabott, ez a divat. A jó minőségű, olcsóbb hazai gyártmányok alig különböznek az árban lényegesen drágább. külföldről importált fürdőruháktól.

Nagy választék várja a vásárlókat fonott műanyagból készült strandtáskákból is Erre a szezonra Bulgáriából sokféle pasztell színben, utcán is viselhető, divatos fazonokban készült táskák kaphatók áruházunkban.

A női egyrészes, divatos fürdőruhák közül a bánion fürdőruha 330 forinttól kapható. A szaténkarton egyrészes fürdőruhák között már 100 forinttól, az egyrészes piké fürdőruhák között 130 forinttól kezdve válogathatnak vásárlóink. A kétrészes női piké fürdőruhák 115 forinttól, a szaténkarton kétrészesek pedig már Í00 forinttól kaphatók.

Férfi bánion fürdőnadrágot 80 forinttól, a bő választékban kapható campingnadrá- got 67 forinttól árusítjuk. Fiú pamut fürdőnadrágok 80 forinttól. fiú velúr fecskék 17 forinttól, lányka karton fürdőruhák 65 forinttól vásárolhatók meg.

A fent említett színes, utcán is hordható fonott strand- táskákat 64 forinttól ajánljuk. És felhívjuk még vásárlóink figyelmét a női frottir fürdőköpenyekre, amelyek 298 forinttól kaphatók áruházunkban.

íme egy a csinos, divatos fürdőruhák idei választékából, ís egy jó tanács: az egybeszabott fürdőruha minden korosztály számára előnyös és divatos.

A kétrészes bikini fazonok csak igazán karcsú, vékony termetre valók, Csak fiataloknak! (x)

A tésztasütés ABC-je

— A kevert tészták készítésekor a tojássárgáját mindig jól ki kell keverni.

— Ha vaj van a tésztában, akkor előbb mindig a vajat keverjük ki. Citromlével csak az összekevert tésztát ízesítjük, mert a zsiradékot meg- csomósítja.

— Minden édes tésztába kell egy csipetnyi só, mert különben íztelen.

— Híg, folyós tészta készítésekor a bádogtepsit mindig vajjal és porcukorral kenjük ki. A sűrűbb tésztáknál használjuk a vajat liszttel.

A — vajas tésztáknak forróbb sütő kell, mint a kevert tésztáknak.

— Kelt tésztánál elegendő a meleg sütő, amely „felhúzza” a tésztát. Forró sütő esetén a tészta teteje hamar megég és a belseje nyers

marad, vagy nem sül jól át.

— Zsírban sült tésztához ne tegyünk ; túl sok cukrot, mert az édes tészta magába szívja a zsírt.

— Átsült-e már a tészta? — Ezt megtudhatjuk, ha sütés közben kötőtűt szúrunk a tésztába. Ha ragacsos a vége, tovább kell sütni, ha nem, akkor kivehető a sütőből.

— Tortatészlát, — bármilyen formában készítettük —, csak akkor vágjuk ketté, ha teljesén kihűlt. A melegen kettévágott tészta belseje összeesik, nem gusztusos.

— Minden tésztát, — ha kisült — azonnal szedjünk ki a tepsiből, vagy a formából, mert különben beleizzad, az alja nedves lesz és esetleg le is ragad.

Tavaszi éfelrecepiek

HIDEG MEGGYLEVES. 1 liter vízhez X deci vörösbort öntünk, 10—12 dkg cukorral, egy kis darabka fahéjjal, citromhéjjal, 1—2 szem szegfűszeggel ízesítve jól felforraljuk, majd beletessünk 60 dkg megmosott, kimagvazott

meggyet. 3—4 percig főzzük. Ekkor 2 deci édes tejfelt, vagy másfél deci tejszínt 4 dkg liszttel és egy kevés hideg vízzel simára keverünk és habverővel gyors és állandó keverés mellett besűrítjük vele a levest. 2—3 percig forrni hagyjuk, belecsavarjuk egy fél citrom levét, majd a tűzről levéve, ha kell utána ízesítjük és lehűtjük. Hidegen tálaljuk. Ugyanennyi gyümölccsel, ugyanígy készíthetünk hideg cseresznye és ribizlilevest is.

ZÖLDBORSÖS SAJTOS RIZS. Hozzávalók: 60 dkg

zöldborsó (lehet konzerv, mirelit is) 24 dkg rizs, 10 dkg reszelt sajt, 10 dkg zsír, só, zöldpetrezselyem. A borsót sós vízben megfőzzük, a rizst a szokottt módon megpároljuk. (Használjuk fel hozzá a konzervborsó levét, vagy a borsó főző vizét). Serpenyőben zsírt hevítünk, benne az apróra vágott zöldpetrezselymet kissé megfonnyasztjuk, hozzátesszük a főtt borsót. Megsózzuk és kissé párolva hozzátesszük a főtt rizshez. Megszórjuk a fele reszelt sajttal és összekeverve 2—3 percre sütőbe tesszük. A többi reszelt sajttal meghintve tálaljuk. Még jobb ízű, tartalmasabb lesz az étel, ha , 5—6 dkg kis kockára vágott császárhúst vagy személyenként 1 db kockára vágott kemény tojást keverünk el benne. Adhatunk hozzá felvert tojásba mártott, forró zsírban kisütött párizsit is. Majonézes fejessalátát adunk mellé. Finom tavaszi étel.

FEJES SALÁTA, TAR- TÁRMÁRTÁSSAL. 7 deka majonézt simára keverünk egy kávéskanálnyi mustárral, egy csipetnyi porcukorral, fél deci édes tejfellel, vagy tejszínnel és fél deci fehér borral. Megsózzuk, ízlés szerint . citromlével ízesítjük, s ebbe % lébe szaggatunk bele két nagy fej salátát. Lehűtve két darab kemény, karikára vágott főtt tojást is. keverhetünk hozzá.

KARALÁBÉ ZÖLDBORSÓVAL TÁLONSÜLT TOJÁSSAL. Hozzávalók: 40 dkg megtisztított karalábé, 15 dkg megtisztított zöldborsó, 8 db tojás, 6 dkg vaj, só, cukor, törött bors, zöldpetrezselyem ízlés szerint. A karalábét és a zöldborsót vajban megpároljuk. Megvajazott lapos tűzálló tálon szétterítjük és ráütjük egyenként a tojásokat — úgy, mint a tükörtojásnak szokás. Utána sózzuk, borsozzuk és középmeleg sütőben megsütjük. Azonnal, forrón tálaljuk. Fejessaláta jól illik hozzá.

Dísztárgyak

a lakásban

A lakás belső berendezéséhez nagy mértékben hőzzájá- rulnak a különböző iparművészeti alkotások is. Ezek olyan ipari módon előállított tárgyak-, amelyeknek művészi értékük van. Két csoportra oszthatók: használati eszközre és dekoratív jellegű tárgyakra, vagy más néven dísztárgyakra”. Anyagát tekintve mindkettő lehet: a) üveg, b) porcelán, c) kerámia, d) fém.

a) Az üveg az egyik legrégebben alkalmazott használati eszköz, mely napjainkban az igen gazdag formájú pohár és kompótos készletekként vesz részt mindennapi életünkben. Ma már nem divat a csiszolt pohár, a sima felületen az anyag szépsége, színe érvényesül, egyszerűsége közelebb áll a bennünket körülvevő tárgyakhoz. A szép füstszínű vagy mélyzöld üvegtál, különböző formájú váza, igen dekoratív képet nyújt önmagában is.

b) A porcelán mint használati eszköz étkészletek, teás-, kávéskészletek alakjában szolgálja az embert, figurális megfogalmazásban pedig polcok, vitrinek dísze lehet.

c) A kerámia az ember

környezetében, otthonában már hosszú évezredek óta szerepel és nálunk Magyar- országon igen népszerű. Ez

az iparművészeti ág inkább díszítő jelleggel kerül lakásunkba, vázák, tálak, edények, kaspók. plasztikák for- májában falon, polcon vagy asztalokon elhelyezve. A kerámiatárgyak otthonunkat hangulatossá, közvetlenebbé teszik, formájukkal kiegészítve a korszerű környezetet. Nem előírás, hogy csak' vitrinben helyezhető el, hi- szén anyagának egyszerűsége szinte megköveteli, hogy állandóan az ember közelében legyen, rusztikusságával,

vagy vidám színeivel jobb kedvre derítse tulajdonosát.

d) Törekedjünk arra, hogy megbontsuk a sok egyforma anyagú dísztárgy esetleges egyhangúságát, ezért tarkítsuk egy-egy ötvösművész által megformált fémtárggyal, dohányszelencével, tállal, gyertyatartóval, figurával, vagy stilizált maszkkal, melyeket megfelelő helyen alkalmazunk.

Mindezekkel azonban mértékletesen kell bánni, ne halmozzunk, inkább legyen kevesebb, de művészi értékű, Óvakodjunk az olcsó tucatárutól, a giccstől, hiszen az iparművészeti tárgyaknak nincsenek megközelíthetetlen árai. Csak úgy nyerünk kellemes, megnyugtató szobabelsőt, ha abban minden egyes darabot harmonikusan összeválogatunk és ízlésesen, — nem zsúfoltan — helyezünk el.

A hagymás virágokról

Sok kertészkedő esik abba a hibába, hogy a tulipán- és a jácinthagymákat elvirágzásuk után rövidesen kiszedi a földből. Ezzel tulajdonképpen megakadályozza a hagymák kifejlődését és beérését. A korán kiszedett hagymák to- vábbtenyésztésre alkalmatlanokká válnak, a nyár folyamán tönkremennek, de ha egyik-másik meg is marad közülük, a következő tavasz- szal silány virágot ad.

A virághagymák kiszedésével tehát nem szabad sietni. Hagyjuk őket a helyükön mindaddig, amíg a levélzet nem fejezi be életműködését

és annak tápereje nem húzódik vissza a- hagymákba. Kiszedésükre csak akkor kerülhet sor, ha a levélzet már megsárgult és elszáradt. Ha erre nem várhatunk, mert a virágágyást más növényekkel akarjuk beültetni, a hagymákat lehetőleg teljesen ép gyökerükkel és földlabdájukkal ássuk ki, és nyomban vermeljük el szabadfekvésű ágyúsban, néhányszor öntözzük meg és tartsuk ott a levelek elszáradásáig. Ha ez bekövetkezik, a hagymákat felszedhetjük és megtisztogatva, száraz, szellős helyen raktározzuk az őszi elültetésig.

B. L

Miért fél a gyermek ?

Az egészen kisgyermeket, amikor környezetével ismerkedik, olyan ráhatások érik. amelyek félelemérzetet kelthetnek benne. (Pl. megüti magát, amikor járni tanul, vagy valami szúrós dologhoz étf ami megsebzi, stb.)

Ezek testi ráhatások emlékezetessé válnak számára, s legközelebb igyekszik elkerülni őket... Az ilyenfajta félelemérzet nem veleszületett, hanem a tapasztaláson alapszik és végeredményben hasznos.

Ám másfajta okokból is keletkezhetnek gyermekeinkben félelem megnyilvánulások, amelyek nem jók, sőt. káros kihatásúak.

Nézzünk meg egyet-kettőt közülük...

A gyermek pici korától kezdve szüleire, hozzátartozóira utalt... Tőlük kapja a táplálékot, a gondozást. Nagyon fossz régi szokás, de némely -4:ü}ő még ma is puszta kényelemszeretetből, kihasználva a gyermek „kiszolgáltatottságát” úgy neveli a gyermekét, hogy ijesztgeti. A gyermek mozgását, annak

állítólagos „rendetlenségét”, „rosszaságát” úgy fékezi, nyesegeti, hogy türelmes, okos, magyarázó szó helyett, ijesztgeti.

— Ha még egyszer ezt csinálod, elvisz a mumus! Vagy:

— Ha nem fogadsz szót, odaadlak a zsákos bácsinak... stb.

Azután vannak olyan szülők is, akik nem számolva a gyermek életkori sajátosságaival, olyan eseteket, rémtörténeteket beszélnek el a gyermek füle hallatára, hogy azok- , ban ijedelmet, félelmet keltenek. (Pl. háborús események, babonás hiedelmek... stb.)

Az ilyen esetek mély nyomot hagyhatnak a kisgyermek lelkében és sokáig elkísérik. Még az idegileg teljesen rendben lévő gyermekekre is, hát még az ideges alka- túakra, a gyengébb idegzetű- ekre. Ezért -vannak olyan gyermekek, akik még 10—12 éves korukban sem mernek átmenni a szomszédos üres szobába, vagy a sötét utca egyik oldaláról a másikra.

A íéieiem okai lehetnek a

nem gyermekeknek . való könyvek és filmek. Napjainkban a televízió nagyfokú térhódításával különösen vigyázni kell, mit nézhet meg a gyermek: a kicsi és a nagyobb egyaránt.

Már közhely számba'megy annak hangoztatása, ami pedig sajnos igaz, hogy egyes krimi filmek után a gyerekek még akkor is megrezzennek, ha valaki erősebben rájuk szól. Sokan azt hiszik, hogy mivel a gyermek kicsi, és még nem érti meg, amit lát, így nem is lehet káros reá. Ez nem így van! Mert lehet ugyan, hogy nem érti meg, amit lát, de az érzékeny idegrendszere mégis felfogja. Idegessé, nyugtalanná teszi, amit lát, a fáradtságról nem is szólva.

•Kifejlődhet gyermekeinknek a félelem érzete a testi fenyítések miatt is. Sajnos, vannak szülők, akik már egészen kiskortól kezdve élnek ezzel a „lehetőséggel”, s ismét a meggyőző, okos és a megnyugtató szó helyett, a nevelés nélkülözhetetlen eszközének tartják. Ez pedig nagyon rossz és káros nevelési módszer.

Az állatoktól való félelem is állandó kísérője lehet gyermekeinknek. Erről azonban hamarosan maguktól is leszoknak, ha látják, hogy például a háziállatok az ember hűséges segítőtársai.

Nem elhanyagolható a kisebb és a nagyobb gyermekeknél egyaránt az iskolai Mertetéstől való félelem sem... A szülő ez ellen úgy vértezheti fel gyermekét, ha rászoktatja a feladatok rendszeres, lelkiismeretes elvégzésére, mert akkor nincs mitől félnie az iskolában.

Végső fokon tehát: a félelem érzete nagyon sok dolog miatt kifejlődhet gyermekeinkben. Bármelyik ok idézi isj elő, mindegyik egyformán káros. A szülő feladata és kötelessége, hogy kiküszöbölje a félelemkeltő tényezőket. A megnyugtató környezet megteremtése a gyermek számára, a higgadt, magyarázó, megnyugtató okos szó, minden gyermeknek szükséges és érthető. A kisgyermekkorban kapott lelki sérülés egész életre kiható nyomot hagyhat maga után.

(Batest*