Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-01 / 124. szám

ms. wmit' S. ói&aí Az új vezeték ígéret maradt... VÁROSI VÍZGONDOK MINŐSÉGI ŐRJÁRAT llj vízmüvet keli építeni, addig takarékoskodni kell Mennyit ér a tej ? 1968. június végén jelentet­te be a Szabolcs-Szatmár me­gyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat a Nyíregyházára vonat­kozó részleges ivóvízkorláto­zást. Már akkor elhangzott az ígéret: „a Kótaj halárában fúrt új kutak bekötésével lé­nyegesen javul a helyzet. Jö­vőre pedig egy új vezeték megépítésével és egyéb, kapa­citásnövelő beruházásokkal olyan mennyiségű vizet. tu­dunk biztosítani, hogy hosszú időn át nem lesz zavar a fo­lyamatos ellátásban.. Hehordiíiény nyáron Talán éppen ezért is kel­tett meglepetést a vezetéki vizet használó városi lakosok körében a SZAVICSAV má­jusban közzétett víztakaré­kos,sági felhívása. Igaz, hogy a meleg valósággal kánikulai Volt, de a legtekintélyesebb ipari fogyasztó — a Nyíregy­házi Konzervgyár — is csak minimális mennyiségű vizet használt még fel. Joggal ve­tődik fel a kérdés; mi várha­tó ezután, sor kerül-e a múlt évihez hasonló vízhiányra, korlátozásokra a melegebb nyári hónapokban? Az egy éve tett ígéret nem volt alaptalan. Hiszen a ter­vezett beruházásokra a válla­lat megkapta a pénzt. Ha ne­hezen is, de vállalkozót is ta­láltak, aki hajlandó volt a szerződés megkötésére. A Ke­let-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat azonban nem bizonyult szavatartó partner­nek. Az új kutak bekötése, majd a nagyobb kapacitású szűrőberendezések, tartályok beszerelése is elhúzódott. A késedelem miatt ez év­ben már semmiképpen nem tudják elvégezni a tíz kilo­méteres szakasz lefektetését. Korábban a kutak kapaci­tása akadályozta a folyama­tos vízellátást. Most már a korábban épült, egyenként háromszáz milliméteres ve­zetékpár áteresztőképessége szab határt a növekvő igé­nyek kielégítésének, a két meglevő távvezetéken ugyan­is csak nagy erőfeszítéssel lehet napi 12 000 köbméter vizet beszállítani a városba. Vizsga—URH irányítással Július 1-től a gépkocsivezetők, — de még idén a motorosok és vontatóvezetők is — új módon vizsgáznak Az új gépjárművezetőket érintő nagy vizsgaváltozások július elsején lépnek életbe. Ekkortól a gépkocsivezetői vizsgák formája és lebonyolí­tása változik meg. Ezt köve­tően, az év további részében sor kerül a motorkerékpáro­sok és a traktor-vontatóve­zetők vizsgáinak korszerűsí­tésére is. TÍZEZER C.J JOGOSÍTVÁNY Megyénkben évente mint­egy tízezer új jogosítványt adnak ki. A már folyamat­ban lévő munkákról, az új vizsgarendszer bevezetéséről Kóródi Imre mérnöktől, a KPM gépjárművezetői vizs­gabizottság csoportvezetőjé­től kértünk információkat. A forgalom nagy méretek­ben növekszik hazánkban, és — sajnos — vele együtt a balesetek száma is. Sok bal­esetet’ okoznak a gyakorlat­lan vezetők és a motorosok. Vidéken a vontatóvezetők is növelik a baleseti veszélyt. Az oktatás és a vizsgázás nem tartott lépést ezzel a nagy­arányú forgalomnövekedés­sel. A gépkocsivezetőkre ál­talában öt, a motorkerékpá­rosokra két perc jutott. Ez nem lehetett elég ahhoz, hogy megismerjék a gépjár­művezető tudását. Hallgató­lagosan elismerték: majd a forgalomban megtanul. PEZTCHOLÖGUSOK A BIZOTTSÁGOKBAN Az ossz vizsga idejét 30 percre növelik. Ennek csak­nem a fele, gyakorlati lesz. A forgalomban előforduló minden fontosabb manővert be kell mutatni, a gépjár­művezető tudását sokoldalú­an figyelik meg. Érdekessé­ge lesz az új vizsgáknak, hogy pszichológusok is tagjai lesz­nek a bizottságoknak. Fel­adatuk, hogy a bevezető sza­kaszban a vizsgázó kudarc­tól való félelmét feloldják. A 'tanfolyamok is változ­nak. Az eddigi 20 helyett 30 órát vezetnek a hallgatók. A vizsgán' azokat a manővere­ket is kötelezően meg kell valósítani, amelyek eddig csak a legszigorúbb vizsga­biztosok ..rémei” voltak: be­állás parkolóhelyre, közleke­dés szűk kapunyitáson, kü­lönböző tolatások. Terv sze­rint megszűnik a vasárnapi vizsga is. A gépjárműveze­tőknek szokásos hétköznapi forgalomban kell vizsgázni. Fesz egy tanpálya is, ame­lyen a manőverezéseket kell bemutatni. Nyíregyházán ezt a Garibaldi, Ifjúság útja, a Sóstói út és az Etel köz kör­zetében jelölték ki. Az új vizsgarendet először maguk a vizsgabiztosok pró­bálták ki — ez már az át­képzés előhírnöke volt. Azóta 400 próbavizsga volt, ezek alapján javítják, csiszolják a vizsgarendszert. Már készül­nek az új nyomtatványok és tájékoztatók. IDEIGLENES VEZETŐI ENGEDÉLY Gyakorlati tudnivaló: a jú­lius .1 előtt induló tanfolya­mok' hallgatói a tanfolyam befejezése után a hagyomá­nyos módszer szerint vizs­gáznak. A július 1 után vizs­gára jelentkező nem hivatá­sosaknak viszont már az új rendszer szerint kell számot adni tudásukról. Ugyanitt említjük meg, hogy van né­hány kiemelt szempont: így a kormánykezelés, az irány­tartás, jelzőtáblák, útburko­lati jelek, forgalmi szabályok ismerete, amelyeknél a leg­kisebb hiányosság is elégte­len vizsgaeredményt jelent. A motorvizsga is változik. Külön rutinvizsga lesz, ame­lyen a bemelegítésre adott idő után a forgalomban elő­forduló összes manővereket végre kell hajtani a tanpá­lyán. Tehát nem lesz elegen­dő egyesbe kapcsolni és meg­kerülni a bábukat, hanem fel- és visszakapcsolás után többféle kanyar, 15 bolya ál­tal alakított összetett pályán részletesen számot adni a tudásról. Egy óra alatt 24-en vizsgázhatnak. Újdonság, hogy ezzel nincs vége a vizsgának. Ha meg­felelt a jelölt, ideiglenes haj­tási engedélyt kap. Bizonyos idő után — megfelelő gya­korlat megszerzése után — kerül sor a forgalmi vizsgá­ra. ALAPOSABB TUDÁS Ekkor a vizsgabiztosok gépkocsiban, ülnek, s onnan figyelik az előttük, vagy mögöttük haladó két vizsgá­zó motoros minden mozdula­tát. Elsősorban arra kiván­csiak, kellő biztonsággal ha­ladnak-e a forgalomban. Bu­dapesten és a forgalmas vi­déki városokban erre a célra készített URH-készülékkel látják el a vizsgázót. A vizs­gabiztosok ezen át irányítják, úgy, hogy a vizsgázót ne zavarják. A Műszaki Könyvkiadó gondozásában megjelenik az új vizsgákat ismertető könyv. Ennek anyaga már elkészült. (marik) A májusban mért legnagyobb csúcsérték pedig már 10 000 köbméter volt! Reális számí­tások szerint a nyári csúcs­igény várhatóan 13 000 köb­méter lesz. Tehát a korláto­zás bevezetése szinte biztos­ra vehető. (Az elmúlt évben még csak 10 600 köbméter volt a maximális napi fa­gyasztás.) Előbb az üzemeket korlátozzák Ez tehát a tény, amely vég­ső soron a kivitelező tessék- lássék munkájának eredmé­nye, s amelyet nem ment az általuk fizetett kötbér sem. Természetes dolog; a válla­lat minden lehetőt elkövet, hogy a lakosság ivóvízellátá­sa zavartalan legyen. Éppen ezért — ha az igények túllé­pik a lehetőségeket — első­nek az ipari üzemek, majd az intézmények vízellátását kor­látozzák. (Csak ezután kerül sor bizonyos kijelölt idősza­kokban a lakossági ivóvíz részleges csökkentésére. A vállalat azonban már most kéri' a lakosságot, hogy a vízbőség idején se pazarolja a vizet. A távvezéték túlzott igénybevétele ugyanis köny- nyen üzemzavart idézhet elő, amely az egész városra néz­ve súlyos következményekkel járhat. Jelenleg tehát teljesíthetet­len a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat bejelentett napi 274 köbméteres igénye a parkok, terek locsolására. Célszerű lenne viszont egy vízkivételi müvet létesítenie az Ér patak még szennyezetlsn szakaszán és azt vezetékeken továbbíta­nia a kívánt helyekre. Ugyan­ezzel a módszerrel lehetne megoldani a Városgazdálko­dási Vállalatnak is az utcák locsolását Csak 1973-ig Ezekre az intézkedésekre mindenképpen, előbb-utóbb szükség lesz, mert később, a harmadik távvezeték és az újabb négy kész kút bekötése utáni napi 16 000 köbméter kapacitással a vízmű teljesít­ménye eléri a maximumot, a Kótaj határában feltárt víz­adó réteg kapacitása pedig már új kutak fúrásával sem növelhető. Ez a vízmennyiség: is csak 1973-ig biztosíthatja Nyíregyháza ivóvizét. A város ivóvízellátását perspektivikusan már csak egy új vízmű építése oldhatja meg. Ennek vízadó terüléte minden valószínűség szerint Nyírtelek és Belegrád között lesz. Tóth Árpád „A tej élet, erő, egészség” — mondja a reklám, s az or­vosok szerint igaza van. Ha csak ezt néznénk, a nyíregy­háziak nem akarnak erősek és egészségesek lenni, hi­szen napota csak húsz­ezer liternyit isznak e fontos folyadékból. A szám bármilyen nagy, mégis csupán három decit jelent lakoson­ként, ami nagyon kevés. Es na«''on kevés akkor is, ha a termelői felhozatalt hozzá­számítjuk. Zsír és csomagolás Magyarország az egy főre jutó tejfogyasztásban nagyon elmaradt a fejlett országok­tól, de megyénk fogyasztása még az országos átlagot sem éri el: gyakorlatilag mi va­gyunk az utolsók a rangsor­ban. Ennek az oka per­sze nem a tej mi­nősége, s nem is a tejipar kapacitása. Ha megkétszere­ződne a fogyasztás, az ipar azt is bírná, s nem okozna el­látási nehézségeket. Milyen minőségű a tej, ami napjában bögrénkbe, poha­runkba kerül? Az országos szabványnak megfelelő, amit gyakran ellenőriznek. Zsírtar­talma legalább 2.8 százalé­kos, de ezt — az ára miatt — nem haladja meg túlságosan. Ez a tej kevesebb zsírt tar­talmaz a természetes tejnél. Ugyanakkor forgalomba hoz­nak zsírosabb tejet is, ami a palackon lévő sárga fóliáról is­merhető fel, ha valaki ezt igényli — meg is vásárolhat­ja. A tapasztalát azonban az. hogy ez iránt nem túl nagy az érdeklődés. Súlyosabb gond a tej „cso­magolása”. Nemrég tértek át városunkban a palackozott tejre, ami akkor újdonság volt, de — valljuk be — a vi­lág messze elhagyott bennün­ket. Most viszont ezt a hát­rányt gyors léptekkel akarják csökkenteni a tejipar vezetői, s komoly, előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak a poly- pack (eldobható) csomagolás lehetőségeinek megteremté­séért. Ez lényeges könnyebb­séget jelent majd a fogyasz­tónak, kereskedelemnek, iparnak egyaránt, ráadásul gazdaságosabb is lesz a mos­tani palackozásnál. Áz ipar­ban naponta 250—300 palack törik össze, s bár vagonszám ra kapják, időnként még a- átlagos szintet sem tudják tartani. (A törés oka a pre­cíz palackozógépben keresen­dő.) Kevés a hűtőkamra * 24 A tej, amit az üzletben vá­sárolunk, rendszerint friss, még nyáron is. Pedig a keres­kedelem még nem készült fel korszerűen a fogadására, hiá­ba növeli állandóan a hűtőte­rét, ez csak egy hosszabb fo lyamat után lehetséges. A Dózsa György utcai tejbolt például a napi — legalább — 2000 literes forgalom* mellett 300—400 liter kanna tejet tud egyszerre hűteni. Ez csaknem elenyésző, s nyugodtan mond­hatjuk, hogy másutt is ez a helyzet. Hűtőkamrákra lenne szükség, de ezt akadályozza a boltjaink egyébként ’ is ki­csiny alapterülete, másrészt a fejlesztésre fordítható össze­gek határa. Hogy mégis rendszerint friss tejet kap a vásárló, az a tejipar és a kereskedelem szerintünk példásan alakuló kapcsolatában keresendő.' Az ipar megoldotta azt. hogy na­ponta többször is friss árut szállít a legnagyobb forgalmú üzletekbe, kétszer, esetleg háromszor is. Olyan rúgalma- san intézik az ellátási kérdé­seket, hogy akár telefonren­delésre is, lehetőleg azonnal szállítanak. Ha pedig véletle­nül nincs benn jármű. ak­kor ezt megoldja a kereskede­lem. Ez1 a szépen alakuló kap­csolatot más területeken is le lehetne másolni, kára Sen­kinek sem származna belőle, legfeljebb a vásárlók elisme­rését. kapná. Házhoz szállítani A ió kapcsolatból adódik, hogy az ipar a megmaradt, s már nem friss tejel teljes ár- ban(!) visszaveszi, csak be kell jelenteni. Ez is minden­képpen a fogyasztók érdekeit szolgálja, különösen nyár­időben. A szállítás körül mégis akadnak* megoldatlan kérdé­sek. A reggeli első szállítás még a boltok nyitása élőit tör^ ténik. s főleg nyáromei-ősen felmelegszik a tej. Rlásrészt városunkban ekkor seprik az utcákat: seprik, tehát száll a por. A reggeli veszélyeknek ki­tett tejet is meg lehetne óvói,;, csak — , persze — ez is pénz­kérdés. Elgondolás van, a mostanában divatossá vált container-száilílást kellene megvalósítani, ez • azonban sokba kerül. Talán mégis si­kerül megegyezni a két válla­latnak, mert ebben — szerin­tünk — a kereskedelemnek is segíteni kellene. A contni te­rek bevezetése viszont való­sággal forradalmasíthatná a trjiparnál történő rakodást, ami ma szinte teljes egészé­ben kézzel, emberi erővel tör­ténik. A másik gond a reggeli ház­hoz szállítás. Ennek bővítése véloményim'r rnt —;r1 r.öw.iné nemre- k Nyíregyházán, ha* ' a két léc‘’nerobb járási s hholven is, Mátészalkán és Kisvárdán 3—3 ezer titer a napi forgalom, a tejfogyasz­tást. Nvíregvháznn ma ké‘ üz­let foglalkozik ezzel. rtéeyő"á- sokat alkalmazva, ingvon vi­szi a vásárlóhoz az eTővő t-r brröob kannákban a teiet Ál­latában naponta bot*-sm holvre. Ez kevés, rövid : -lő alatt, csekély nrppappndáyal meg lehetne többszörözni. s> rorv j isoliere. Mr-kniv’-é. h'Vrié n ház’ass^oni'ok dol­gát. csökkentené a reggeli 7<:rrolt'-sni e fe’bo1 tokban. s kidiiv'étfrhbá tepvé a IredrTmet. P'MlnszV- z.-> feltét­lenül gondolkodni kell. * . ■k ■Az élelmi0m-,-ok minőségi őrísrala során l-ek.1'—rl^bb a t-riterrrrV-k azután nődig a hús. és ber^sánikkal fog­lalkozunk. A rájuk vonatkozó yé’cményeket. leveleket vár­iak. Kun István Cikkeink nyomón Haimlliiés bficielés 2 cipigyáradnak A cipők választékáról és a minőségi kifogásokról több alkalommal írtunk lapunk­ban. Február 2-i, 6-i és 9-i lap­számainkban cikksorozatban foglalkoztunk a cipőkkel. Ek­kor a vásárlóktól a kereskede­lemig minden fórumon bíráló megjegyzések hangzottak el a műanyag női csizmák mi­nőségére. A panaszok orszá gosan is ismétlődtek. A rossz minőségű női csizmák ügyé­ben a napokban a Központi Gazdasági Döntőbizottságnál; hoztak elmarasztaló határoza­tot. A vétkes vállalatokat össze­sen több mint 6 millió forint gazdasági bírság megfizetésé­re kötelezték. KDB megállapította: a* érintett vállalatok megsértet­ték a szocialista gazdálkodás elveit. Felületes vizsgálati módszereket alkalmazlak, nem voltak elég körültekintő­ek. Rossz minőségű csizmákat hoztak forgalomoa, ezzel meg­károsították a fogyasztókat. Ezéft kötelezték a Bőr és Cipőkellék Ellátó Vállalatot 2 millió, a Duna Cipőgyárat 3,5 millió, a Tisza Cipőgyárat 800 ezer forint-, gazdasági bírság megfizetésére. (A határozat még nem jogerős.) A tárgyalóteremből Lakat alatt a kisiétai Életerők Március 18-án, reggel je­lentették a nyírbátori rendőr- kapitányságon, hogy Kulcsár Sándorné kisiétai lakására az éjszaka betörtek. Sonkát, kol­bászt, szalonnát és nagy mennyiségű bort vittek el. A zsákmányolt ingóság sú­lyát tekintve a betörő nem lehetett egyedül. A helyszíni szemle és az időközben beszerzett adatok alapján alapos volt a gyanú, hogy a betörést Rézműves Géza 22 éves és Rézműves Elemér ugyancsak 22 éves kisiétai lakosok követték el. Őket a környékbeliek inkább Papó és Döci néven ismer­ték. Papó már büntetett elő­életű, és többen elmondták, hogy előző éjszaka ők mu­lattak egy ismerősük laká­sán. Március 19-én két nyomo­zó felkereste Kislétán Ma­gyar Julianna újsori lakását, mert olyan adatokat kaptak, hogy Papó es Döci itt tartóz­kodik. Amikor a lakás kö­zelébe értek, a két gyanúsí­tott futva menekült egy er­dő felé. Kállósemjén határában még aznap fennakadtak az elfo­gásukra mozgósított őrség há­lózatán. Elfogták Rézműves Sámuel 24 éves kisiétai lakost, Sa­mut is, aki szintén részt vett a betörésben. Papó és Samu testvérek, Döci pedig unoka- testvérük. Ök aztán elmondták, ho­gyan került sor a betörésre. Március 17-én az egyikük felesége félliter denaturált szeszt vásárolt. Ezt égetett cukorral ízesítették és vízzel hígítva el is fogyasztották. Ezután névnapot köszöntöt­tek, s közösen megittak há­rom liter bort. Később hármasban elhatá­rozták, hogy bemennek a községbe és bort keresnek valamelyik háznál. Több la­kást is megnéztek, de nem kaptak, mert már késő este volt. Az egyik sikertelen kí­sérlet során úgy döntöttek, hogy ezután akár betörés út­ján is borhoz jutnak. Amikor Kulcsárnét keres­ték, már ő is lefeküdt. Be­mentek az udvarba, lefeszí­tették a kamra ajtaján lévő lakatot. A kamrában talál­tak egy zsákot, s ebbe rak­ták a több kilónyi kolbászt, sonkát, és a két oldal sza­lonnát. Megláttak egy 15 li­teres fazekat is, s azt a hor­dóból teleengedték borral. így, alaposan megrakodva távoztak. Csorba Elemér la­kásán megették a kolbászt, megitták a bort (!) és visz- szatértek Kulcsárné kamrá­jába. A nagy fazekat újból teleengedték borral, s ezt is megitták Rézműves Elemér lakásán! Másnap már féltek, hogy keresni fogja őket a rendőr­ség, ezért akartak menedé­ket találni Magyar Julianna lakásán. Bíróság elé kerül­tek, amely a betöréssel együtt bírálta el Rézműves Géza egy másik bűnügyét is. Feleségét, Sebők Juliannát a bíróság tavaly három hónap szabadságvesztésre büntette, s az asszony a büntetést ok­tóberben kezdte letölteni. Rézműves Géza közben ösz- szeköltözött egy másik nővel. Amikor az asszony szabadult, a férj ismét helyre akarta ál­lítani az életközösséget, de Sebők Julianna erre nem volt hajlandó. Rézműves Gé­za erre elkérte felesége sze­mélyi igazolványát és kika­parta belőle a házasságról szóló bejegyzéseket. Helyébe saját kezűleg írt szöveget1: tehát közokirathamisítást kö­vetett el. A nyíregyházi megyei bí­róság Rézműves Gézát húsz hónap börtönre büntette és elrendelte korábbi, négyhó­napos felfüggesztett bünteté­sének végrehajtását is, ezen­kívül két évre eltiltotta a közügyektől. A másik két betörő egyaránt hét-hét hó­nap szabadságvesztést kapott Az ítélet jogerős. (kD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom