Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-05 / 127. szám

* oM»! im,wr-mwcirMV((7KSTm ÍÜB9. fSnfc» f: TELEX Külpolitikai összefoglalónk § Híresztelések f Nixon vietnami propaganda] epéséről # Újabb dilemma a Rajna partján i NDK—szndáni diplomáciai kapcsolatok Külpolitikai széljegyzet: . A Forfas-botrány A legutóbbi jelentések fé­nyében az eddiginél is ért­hetőbbé vált Thieu kétségbe­esett, vagdalkozó beszéde Csang Kaj-sek fővárosában, Tajpej ben. Washingtonban ugyanis a Nixon—Thieu ta­lálkozó küszöbén újra erőre kaptak azok a kombinációk, amelyek szerint az amerikai elnök a találkozón bizonyos USA-csapategységek Viet­namból való kivonását fogja szorgalmazni. Az egyelőre meg nem erősített híresztelé­sek szerint Nixon 35—50 000 katonára gondol. Célja tel­jesen nyilvánvaló: ezzel a hadihelyzetet lényegesen nem befolyásoló gesztussal el akarja hallgattatni, vagy legalábbis halkítani a háború- ellenes amerikai és nemzet­közi tömegmozgalmat. Ismételjük: egyelőre az sem biztos, hogy az előzetes hírek igaznak bizonyulnak. De ebben az esetben is két­ségtelennek tűnik két alap­vető tény: I. Mivel a saigoni bábrezsim egész léte az ame­rikai katonai jelenléttől függ, Nixonnak nem lesz könnyű dolga, ha Thieuval el akarja fogadtatni még ezt a csekély csapatlétszám-csökkentést is. 2. Ez a lépés hosszabb távon nem old meg semmit. Több, mint félmillió amerikai be­tolakodó van Vietnamban, és béke csak valamennyiök ha­zatérése után képzelhető el. A párizsi tárgyalásokon csak a háború konzekvenciái­nak teljes levonása hozhatja meg a világ által annyira várt eredményt, a propagan­dalépések és kisstílű takti­kázások csak meghosszabbít­hatják a vietnami nép szen­vedéseit. Bonnban újra összeült az úgynevezett „kressbronni kör”, amely a vezető két koalíciós párt magas rangú képviselőiből áll, és amely -»-• a nyugatnémet sajtó szóhasz­nálatával — az utóbbi idő­ben az NSZK „szuperkormá­nya”. Az igazság az, hogy a „kör” gyakori összeülése ép­pen az éleződő koalíciós krí­zist érzékelteti. A szociálde­mokrata és a CSU—SDU-ve- zetők inkább a kressbronni kulisszák mögött folytatják titkos vitáikat, mint a nyil­vánosság számára jobban megközelíthető fórumokon. A vita fő témája — legalábbis közvetve — ismét Bonn leg­nagyobb dilemmája, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fokozódó nemzetközi te­kintélye. Kiesingerék szeret­ték volna „megtorlásul” meg­szakítani a diplomáciai kap­csolatokat Kambodzsával, 16, — Vegye figyelembe, hogy tizenkettőkor próbám van — mondta Pankova. — Öntől függ. mennyi időt vesz igénybe a beszélgeté­sünk. Nekem, csak két-há- rom kérdésem lesz. „Szép nő — gondolta Sztasz. — Igaz, kikezdte egy kicsit az idő. De a»ért még szép.” Röntön'él' is kezdhetjük. Ehr. 'ndaná. mit tud Sztavic- kij és felesége kapcsolatáról? — Nehéz beszélni ismerő­sök intim ügyeiről. — Ne féljen, Zinaida Fjo- dorovna — nyugtatta meg Szí asz. — A rendőrségen, a gyón­tatószékben és a pszichiáter­nél tiszteletben tartják a szak­mai titkokat. Tehát? — Tizenötéves barátnők vagyunk Aljosával... — Jelena Nyikolajevoára gondol? Brandt külügyminiszter vi­szonylag enyhe reagálás mel­lett tört lándzsát. A „kress­bronni kör” e vitájának kompromisszumos eredmé­nyét immár minisztertaná­cson hozták nyilvánosságra. Lényege: befagyasztják, de nem szakítják meg a diplo­máciai kapcsolatokat Kam­bodzsával. A bonni magatartás gro- teszkségére és az NDK elis­merésével kapcsolatos folya­mat megállíthatatlanságára jellemző, hogy miközben a Rajna partján nagy viták folytak Kambodzsa „megbün­tetéséről”, újabb ország, Szu­dán is elismerte a világ im­már hetedik ipari hatalmát, a Német Demokratikus Köz­társaságot. Az NDK nagykö­vete már át is nyújtotta meg­bízólevelét Numeiri elnök­nek. A megbízólevél átadásakor mondott beszédében az NDK nagykövete kijelentette, hogy a két ország diplomáciai kap­csolatainak felvétele új sza­kaszt jelent az NDK és a Szudáni Demokratikus Köz­társaság baráti együttműkö­désének alakulásában. Vá­laszbeszédében Numeiri (Folytatás az 1. oldalról) latban, továbbá, hogy a • ma­gyar üzemek megnövekedett önállósága milyen lehetősége­ket ad a csehszlovák és a magyar vállalatok közötti kooperációra. Fock Jenő hangsúlyozta: mi már egy teljes esztendőt töltöttünk el az új gazdasági mechanizmus körülményei között, s a rövid de meggyőző tapasztalat az, ftbgy számításaink • beváltak. Ezt jól példázza," ftbgy itó idei esztendő első négy hó­napjában a gazdasági reform hatékonysága erő­teljesebben érvényesült, mint a múlt évben, amely bizo­nyos mértékig még az átme­net időszaka volt. Egyébként az új gazdaságirányítási rend­szer egyik legfőbb jellemzője, hogy az üzemek jóval na­gyobb önállósággal rendelkez­nek, mint korábban, s min­denfajta tevékenységükben, külkereskedelmi kapcsolata­ikban is igen nagy önállóság­gal járnak eL Ez lehetővé te­szi közvetlen gazdasági kap­csolat megteremtését, gyors intézést a csehszlovák és a magyar üzemek között — mondotta Fock Jenő. — Igen, persze, mindnyá­jan így hívjuk .,. Pankova szenvedélyesen be- szélt, miközben hosszú, szép ujjait tördelte: — Nehéz dráma. Végérvé­nyesen széthullott, ez a me­leg, emberi fészek, amelyet Bukova árnyalt intellektusa és Sztavickij művészi érzé­kenysége alapozott meg. Al- josenyka még reménykedik... A magas, jó alakú nő időn­ként felpattant és idegesen járkálni kezdett • elegáns kosztümjében. — Bocsásson meg, ön mivel magyarázza, hogy Sztavickij elhagyta a feleségét? — Mivel? Hát nézze, pon­tos választ persze nem adha­tok erre, de mivel lehet önö két, érdekes férfiakat a leg­könnyebben letéríteni a he­lyes útról? — filozofált Pan­kova harciasán. — Ahogy a franciák mondják: „Cher­éhez la femme.” — Én csak érdekes va­gyok, de nőtlen — mondta szórakozottan Tyihonov. hangsúlyozta: Szudánnak az NDK által történt elismerése azt jelenti, hogy az NDK né­pe elismeri az arabok igaz­ságos harcát, s ezzel a béke és a szabadság mellett fog­Isi állá ct A Holland-Antillák tör­vényhozó tanácsa kedden a kormány feloszlatása és új választások kiírása mellett döntött, miután a szakszer­vezetek általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kormány nem mond le. A szavazás aránya 14:6 volt. A szakszervezetek követelésüket azután terjesztették be, hogy a múlt héten zavargások tör­tek ki a Holland-Antillákhoz tartozó Curacao szigetén, és ezek során két munkás meg­halt, 20 megsebesült, 300-at letartóztattak, s a szigetre több száz holland tengerészt vezényeltek. A kormány feloszlatásáról szóló javaslatot a kormányzó demokrata párt terjesztette be és Cirode Kroon minisz­terelnök kijelentette, hogy egy-két napon belül közzéte­szik a kormányt feloszlató dekrétumot. A párt szóvivő­je szerint az új választásokra 90 napon belül sor kerülhet. Miniszterelnökünk kifej­tette még, hogy már a múlt évben konkrét egyezmények .jöttek létre magyar és cseh­szlovák üzemek közötti koo­perációs formák kialakításá­ról, a kérdésben azonban je­lentősebb előrehaladást mind­ez ideig nem sikerült elérni, Hozzátette, mostani látogatá­suktól, valamint a két or-| szág gazdasági együttműkö­dési bizottságának a közeljö­vőben sorra kerülő ülésétől, s a tervhivatali szakemberük találkozójától azt remélik, hogy főleg ezen a téren még az idei év során konkrét ered­mények születnek majd. A továbbiakban Fock Jenő han­goztatta: a gazdasági kapcso­latokat illetően felétlenül op- timisták lehetünk. Ugyanezt lehet elmondani a két or­szág tudományos és kulturális kapcsolatairól is. A magunk részéről legfeljebb annyit te­hetünk hozzá — jegyezte meg Fock Jenő —, hogy ha ezen a téren is normális, a szocialis­ta országok viszonylatában megszokott közös munkát akarunk kialakítani, feltétle­nül szükség van a csehszlo­vák kormány nagyobb hntá. — Akkor még minden ón előtt — bíztatta Pankova. — És mit gondol, hol kell keresnünk azt a bizonyos asszonyt? — Nem tadnám megmon­dani Ez csak feltevés. — És Bukova sem tudja ? — Alig hinném. Nekem megmondta volna. — Nagyszerű. Lesz önhöz egy kérésem: adja írásba a tanúvallomását. Lerövidíthe­ti. Pankova a szomszéd asz­talnál gyorsan rótta vallomá­sát. Tyihonov az ablakhoz lé­pett. A behavazott Petrov- kán nesztelenül surrantak a trolibuszok, a fagylaltárus lustán tolta maga előtt kis kocsiját. Tyihonov halkan dobolt az ablaküvegen. Reg­geli fáradtsága elmúlt, kel­lemes izgalom fogta el, mint a vadászt, amikor megbízha­tó nyomra bukkan. A háló ki van vetve... — Kész — mondta Panko­ŰJ DELHI Az indiai Andhra Pradesh államban hónapok óta fe­szült helyzet uralkodik, mert a telingán nemzetiségű la­kosság külön államot szeret­ne alakítani. Szerdán Hyde- rabadban és Decunderabadban voltak szeparatista tünteté­sek, s a rendőrség három íz­ben is tüzet nyitott a tünte­tőkre. Hat személy életét vesztette. A tüntetéseknek hétfő óta már 15 halálos ál­dozata van. PORT AU PRINCE Szerdán egy jelzés nélküli, négymotoros repülőgép mély­repülésben többször elhúzott Port au Prince felett és gyúj­tóbombákat dobott le az el­nöki palota udvarára. A gépre a légvédelmi tüzérség tü­zet nyitott és menekülésre kényszerítette. A város több pontján lángok csaptak fel, de a tüzeket hamarosan minde­nütt eloltották. MOSZKVA Június 3—13 között hadgya­korlatokat tart a NATO a Karib-tengeren és az Atlanti­óceán nyugati medencéjében. Mint az Izvesztyija című szovjet esti lap megállapítja, a hadgyakorlat a katonai ren­deltetés tipikus példája, aminek az a célja, hogy el­fojtsa a nyugat-indiai sziget­világ kis államaiban a lakos­ság elégedetlenségének meg­nyilvánulását. rozottságára. Egyébként mos tani tárgyalásainkon meg­egyeztünk abban, hogy még ebben a hónapban kétoldalú vegyes bizottsági tárgyalások indulnak kulturális kérdések­ről is, amihez természetesen szükség van az illetékes cseh­szlovák szervek, köztük a mű­vészeti szövetségek hatékony támogatására. A magunk ré­széről a legnagyobb készség­gel segítjük elő ilyen irányú kapcsolataink bővítését, erősí­tését — mondotta a magyar miniszterelnök. A magyar kormányfő és kí­sérete ezután a déli órákban autóba szállt és a Károly- egyetem központi épületébe — a Carolinumba — hajtatott, ahol az egyetem vezetőivel együtt megtekintették a törté­nelmi nevezetességű épület legérdekesebb részeit. Ezután gyalog végigsétáltak az Óvá­rosi téren, megnézték a vi­lághírű Orlojt, a Károly-hi- dat, majd autón Prága többi szép részeit. Délután a Prága közelében lévő Kolodej-kastélyban foly­tatódtak a csehszlovák—ma­gyar megbeszélések. Sztasz ax asztalhoz lépett, átfutotta Pankova vallomá­sát. A papírlapot letette az asztalra. — Látja, egy óra hosszat sem tartott a beszélgetésünk. Aláírom a belépőcéduláját. — Nagyszerű, még oda­érek a próbára. Tyihonov odakanyarftóttá a belépőcédulára kicsit ne­vetséges, gyermekded aláírá­sát. A bélyegzőért nyúlt, rá- lehelt. Pankova felállt. Sztasz még egyszer rálehelt a bélyeg­zőre, majd visszatette a he lyére. — Bocsásson meg, Zinaida Fjodorovna, még egy kérdé sem lenne. — Tessék. Sztasz hangja alig hafffoa tóvá szigorodott: *— Miért írt fenyegető leve leket Tatjana Akszjonová- nak? Pankova elsápadt. Minden vér kiszaladt az arcából. — Milyen leveleket? Utá lók levelet írni. Semmiféle Akszjonovát nem Ismerek. — Nem? Nem ön mondta az imént: „Cherchez la fém me?” — Istenem, ha Sztavickij históriájára gondol, nekem ahhoz semmi közöm. — Tudja mit, Zinaida Fjo­dorovna? Ha időben oda sze­retne érni a próbára, ne vesz­tegessük egymás idejét. Ha­bár félek, ma már semmi­Ami a napokban Washing­tonban történt, az először fordult elő az Egyesült Álla­mok fennállása óta. Lemon­dott a Legfelső Bíróság egyik tagja. Ehhez tudni kell, hogy a Legfelső Bíróság 9 tag­ból áll. hogy ä 'Fehér Ház után a Legfelső Bíróság elnö­kének hivatala a legmagasabb közjogi méltóság az amerikai alkotmány szerint. Tehát en­nek a testületnek a politikai, társadalmi és erkölcsi súlya az USA-ban szinte felmérhe­tetlen. A Legfelső Bíróság lemon­dott tagját (s hangsúlyozzuk: e testületnek eddig még egyetlen tagja sem mondott le, amióta csak Legfelső Bí­róság az USA-ban létezik!) úgy hívják, hogy Albe Fortas. S alig egy évvel ezelőtt még arról volt szó. hogy ő lesz az utóda a Legfelső Bíróság idős kora miatt távozni kívánó el­nökének, Earl Warrennek. Johnson szerette volna, hogy így legyen, az 58 éves Abe Fortas ugyanis ifjú kora óta testi-lelki jóbarát ja a 60 éves volt amerikai elnöknek. Együtt indult politikai pálya, futásuk, s az ügyvéd Fortas nemcsak leghűségesebb barát­ja a Johnson-háznak. de egyben jogi tanácsadója is a Johnson-családnak. Csakhogy Fortas előlépteté­sét ilyen magas pozícióba megakadályozta a szenátus, s különösképp a republiká­nus párti washingtoni politi­kai körök. Bosszantotta őket, hogy Johnson éppen a kebel­barátját kívánta ilyen magas állásba emelni, aki — kebel­barát lévén — már addig is, amúgyis túl sokat szólt be­le az USA politikájának irá­nyításába. S kiváltképp bosz- szankodtak azon, hogy John. son a saját távozását bejelen­tette .ugvan, de Abe Fortas személyében még mindig ilyen magas rangú személyisé­get kívánt hátrahagyni. Johnson javaslatát tavaly azzal vetették el, hogy Fortas néhány egyetemi előadás meg­tartásáért 15 ezer dollárt vett fel. Ez ugyan nem bünteten­dő cselekmény, de mindenki úgy érezte: illetlenség, nem való, hogy egy Ilyen magas rangú és magasan dotált álla­mi tisztviselő ennyire anyagi­as legyen. Rendben van, Fortas bele Is nyugodott, hogy a Legfelső Bíróság elnöke sohasem lesz, de még mindig tagja maradt képp nem jut el a színházba. Itt kell elpróbálnia a nemes­lelkű barátnő szerepét — Miért ijesztget? — kiál­totta Pankova és sírva fa­kadt. — A főváros színházi közvéleménye sohasem en­gedné meg... Maga még na­gyon fiataL.. — Mit nem enged meg a főváros színházi közvélemé­nye? — érdeklődött udvaria­san Tyihonov. — Ellenkező leg. Inkább üdvözölni fogja... — Maga még kisfiú! — sziszegte Fankova elvörösöd­ve. Sztasz megcsóválta a fejét: — Milyen kár, hogy nem vagyunk egy áruházban. Ott legalább tábla log: „Legyünk kölcsönösen udvariasak!” An­nál is inkább, mert egyelőre még nem értem az ön felhá borodásának és ijedtségének okát. — Hiába igyekszik beleke­verni ebbe a szégyenletes tör­ténetbe! — kiabálta Pankova. — Ha lehetne egy kicsit csendesebben — szakította félbe váratlan szigorral Sztasz, és Pankova tüstént el­hallgatott — A szégyenletes históriába azonban önként keveredett bele. Kinyitotta az asztalfíókját és négy papírlapot terített szét. — Ez az ön életrajza a színházból. Ez a Gázművek kérdőíve. Ez pedig az ön a kilenc tagú testületnek. S egyszercsak, május elején, be­vágott a bomba. A Life című hetilap megírta, hogy Fortas, amidőn már a Legfelső Bíró­ság tagja volt, elfogadott „kutatómunka végzése fejé­ben” 20 ezer dollárt — sőt: évi 20 ezer dollárról volt szó, életfogytiglanig — a Wolfson-alapítványtól. Ennek fejét, Wolfson urat később bí­róság elé állították, törvény­telen tőzsdei manipulációk miatt, s egyévi börtönre ítél­ték. Fortas visszaküldte ugyan a 20 ezer dollárt, de csak 11 hónappal azután, hogy kézhez kapta — vagyis csupán akkor, amikor Wolf- sont már perbe fogták. Az kinyomozhatatlan maradt, hogy próbálta-e Fortas egyen­getni Wolfson útját a bíróság előtt. (Ha netán próbálta is: eredménytelenül, hiszen mint említettük Wolfsont elítélték, s büntetését éppen most tölti.) Ezzel nem is vádolta őt a Life munkatársa. Ám a tény, hogy egy ilyen tiszteletreméltó fel­ső bíró ilyen rossz hírű üzlet­emberrel kapcsolatban állt, hogy annak pénzét 11 hóna­pig magánál is tartotta, mind­ez elég volt hogy ismét meg­állapítsák Fortasról: „Illetlen­séget” ezúttal különösen „nagyfokú illetlenséget” ko. vetett el. Fortas ugyan tagadta, hogy bármiféle törvénytelenségre adta volna a fejét és eljárását teljesen szabályosnak minősí. tette, mégis beadta lemondá­sát Nixon elnöknek, aki azt azonnal elfogadta. Fortas azzal indokolt: noha teljesen ártatlannak érzi magát, de nem akarja, hogy az ő meg­hurcoltatása révén a Legfelső Bíróságot iá meghurcolják. így ért véget egy tipikus amerikai karrier — tipikusan amerikai módon. Tipikusan, még akkor is, ha — mint em­lítettük —, ilyenfajta lemon* dás Amerikában eddig példa nélkül állt Fortas ugyan továbbra 1» gazdag ember marad (eddig sem szűkölködött éppen, két csodálatos villája, Rolls Roy- ce-ja, évi hatvanezer dollár­nyi bevétele van), de erkölcsi hitele erősen megrendült. S ha lemondott is: mégis hozzá­járult ahhoz, hogy a magas testület, a Legfelső Bíróság erkölcsi hitele tovább csök­kenjen. • fB.) most írt vallomása. — A na* gyedik papírlapot Pankova szeme elé tartotta: — És itt a Tatjána Akszjonovához át levele. — Semmit nem értek —> tárta szét a karját Pankova. — Mit akar még érteni? Nincs szükség írásszakértőre. Nyilvánvalóan egy és ugyan­azon kéz írása. — Na és? — Ezt a levelet Tatjána Akszjonova táskájában talál­tuk. Tatjána Akszjonovát pe­dig, mint ön bizonyára tudja, meggyilkolták. — Meggyilkolták? — kér­dezte elszömyedve Pankova. — Igen, meggyilkolták. Há­rom órával azelőtt, hogy ön olyan sietősen elutazott Le- ningrádba. , — De esküszöm, ez vélet­len ! Szörnyű, végzetes téve* dés! Valóban írtam neki le­velet, de ilyen iszonyú gon­dolatnak még az árnyéka sem fordult meg bennem. — Pankova zokogni kezdett, ezúttal valódi könnyeket sírt. Sztasz vizet öntött neki egy pohárba. Pankova remegő kézzel nyúlt a pohárért, könnyei feketére színezódtek a festéktől. Sztaszra szegezte eszelősen merev tekintetét. Tyihonov az ablak felé for- dúlt. Az ég beborult, majd­nem olyan sötét volt, mint hajnalban. (Foly tatjuk) Fock Jenő nyilatkozata Arkagyij Veiner — Georgij Veiner: \AiyűMúzá$ magánügyben ■Fordította: Kassai Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom