Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-29 / 148. szám

KEEBT-HXötÄRÖRS2A<f t oftfeS 1989'. fflafus ff. * Egy hét a világpolitikában * ® Uj kormány Párizsban © Nincs előrehaladás A testvérországok életéből A Rózsák völgyében a vietnami tárgyalásokon © Részletek a közel-keleti béketervekről © A berlini héke-világtalálkozó felhívása i A nagy tanácskozás mérlegét vonják meg a kommunista pártok MA MAR CSÖKKEN A világ érdeklődése a párizsi politikai helyzet ala­kulása iránt, mert Pompi- dounak köztársasági elnökké való megválasztása és Cha- ban-Delmas-nak miniszterel­nökké történt kinevezése, va­lamint az új kormány meg­alakulása után elmaradtak a francia politika várt, azon­nali és látványos változásai. A kormánylista ismeretében sokan azt jósolták még, hogy s gaulleista politika egyes elemeit gyorsan módosítani fogják: erre következtettek például Maurice Schumann külügyminiszteri kinevezésé­ből. .. Schumann korábban valóban a NATO és a Közös Piac melletti megnyilatkozá­sokkal vétette észre magát, egyelőre azonban Chaban- Delmas miniszterelnöknek a nemzetgyűlésben elhangzott nyilatkozata tekinthető mérv­adónak. E szerint pedig az új francia kormány folytatja a gaulleista külpolitikát: „A függetlenség az alapja, a bé­ke keresése a célja..Az Atlanti Szövetséghez való hű­séggel párhuzamosan meg akarja szilárdítani a francia kormány a szocialista orszá­gokkal az együttműködési po­litikát, amely gazdaságilag is meghozta gyümölcseit, s amely arányait és jellegét te­kintve fontos politikai ténye­zővé vált. Chaban-Delmas Nagy-Britanniának a Közös Piacra való bebocsáttatása elé nem emelt akadályokat, de hangsúlyozta, hogy a hat or­szágnak, amely az európai gazdasági közösséget alkotja, előzetesen megállapodásra kell jutnia a feltételeket ille­tően. Chaban-Delmas burkolt formában a hat közös piaci ország vezetőinek találkozó­ját javasolta. Párizsnál maradva kell em­lítést tennünk a Vietnamról tárgyaló négyes konferenciá­ról, amelynek e heti ülése — sorrendben már a 23.! — sem hozott eredményt és nem mu­tatta az előrehaladás legcse­kélyebb jelét sem. Pedig Ca- bot-Lodge a csütörtöki ülés előtt közvetlenül érkezett vissza a francia fővárosba Washingtonból, ahol ’ módja volt Nixon elnökkel is talál­kozni. Az amerikai küldött azonban a jelek szerint üres kézzel jött... A VDK képvi­selője a párizsi ülésen joggal állapíthatta meg, hogy Nixon szavai és tettei között teljes az ellentét. Az amerikai el­nök a béke előkészítéséről szónokol, e mögött azonban a háború folytatása és a ka­tonai erőfeszítések fokozása húzódik meg. Amerika felelős azért, hogy a tanácskozás már öt hónap óta egy helyben to­pog. .. UGYANÍGY nem lat­szik KÖZELEDÉS az ellen­tétes álláspontok között a négy nagyhatalom képviselői­nek a közel-keleti válságról folyó New York-i tanácskozá­sain és az ugyanerről a prob­lémáról megindult kétoldalú, szovjet—amerikai megbeszé­léseken sem. A Szovjetunió, Franciaország, Nagy-Britan- nia és az Egyesült Államok ENSZ-födelegátusai már ti­zennégy alkalommal találkoz­tak. .. Kairói forrásokból egyébként a világsajtó hírt adott az amerikai, illetve a szovjet béketerv egyes rész­leteiről. Az Egyesült Arab Köztársaság elutasította az olyan imperialista elgondolá­sokat, mint hogy a ghazai övezet kerüljön Jordániához, cserébe azért, hogy Jordánia lemond Jeruzsálemről, vagy hogy a Sinai-félszigetet nyil­vánítsák fegyvermentes öve­zetnek. Jordánia a legutóbbi légi­támadások miatt a Biztonsá­gi Tanács összehívását kérte. Az ENSZ e fontos, operatív szerve hétfőre tűzte ki az ügy megtárgyalását. A héten a rhodesiai kérdés foglalkoztat­ta a Biztonsági Tanácsot. Mint emlékezetes, Ian Smith fajüldöző rendszere egy nép- szavazási komédiával az ed­digieknél is tovább ment, gyakorlatilag már megszakí­totta minden kapcsolatát Nagy-Britanniával és az új alkotmánnyal véglegesítette a terület fekete bőrű lakosságá­nak jogfosztását. A londoni kormány ennek ellenére sem hajlandó gazdasági szankció­kon túlmenő, keményebb lé­pésekhez folyamodni. A Biz­tonsági Tanácsban az afrikai és ázsiai tagállamok határo­zati javaslatot nyújtottak be Rhodesia elítélésére, ebben felszólították Nagy-Britan- niát fegyveres erők alkalma­zására is. A BT vitájában fel­szólalt hazánk képviselője, Csatorday Károly, és a ma­gyar kormány nevében tá­mogatta az afrikai és ázsiai országok kezdeményezését. A Biztonsági Tanács szavazása során azonban — a nyugati országok állásfoglalása nyo­mán — nem kapta meg a ja­vaslat a határozattá emelés­hez szükséges 9 szavazatot. AZ IMPERIALISTA MES- TERKEDESEK, a vietnami, a közel-keleti agresszió, s meg­annyi neokolonialista akció láttán még csak indokol­tabbnak tűnik az a felhívás, amelyet a Berlinben meg­rendezett béke-világtalálkozó részvevői adtak ki. 101 or­szágból 1201 küldött, közöt­tük 55 nemzetközi és 320 nemzeti szervezet képviselője fordult minden néphez, min­den jó akaratú emberhez, hogy harcoljon az agresszió és az elnyomás minden for­mája ellen. A béke-világta­lálkozón határozatot hoztak Vietnamról, az amerikai ag­resszió elítélésére és a VDK ideiglenes forradalmi kormá­nyának, az egész harcoló vietnami népnek a támogatá­sára. A világtalálkozó főbi­zottsága ^z európai biztonság kérdéseit í vitatta meg és tá­mogatta földrész biztonsá­gának megszervezését célzó budapesti felhívást. A kommunista és munkás­pártok moszkvai tanácskozá­sán elhangzottak tovább visszhangoznak a világsajtó­ban. A kommunista pártok központi bizottságai számos országban meghallgatták és megvitatták a moszkvai érte­kezleten részt vett küldöttsé­geik beszámolóit A pártok nagy része, a központi bizott­sági üléseken hozott határo­zataikban nemzetközi tevé­kenységük vezérfonalának te­kintik a moszkvai fó doku­mentumot, amely így máris növeli a közreadáskor is ta­pasztalt történelemformáló hatását. Pálfy József I. Alig néhány napja szín- pompás népviseletbe öltözött nők és férfiak, kik gyalogo­san, kik a színes szőnyegek­kel, szőttesekkel leterített szekereken vonultak végig a bulgáriai Kazanlik utcán. Lá­buk elé rózsaszirmokat hin­tettek, vidám daltól, kacagás­tól volt hangos a környék. A vendégeket kenyérrel és só­val köszöntötték, és róz.íjako- szorút tettek a nyakukba. S amikor elhangzottak a beszé­dek, kezdetét vette a mulat­ság, előkerül a masztika és a konyak, meg a kitűnő illatú, parázson sült húsok. Ha nem is mindennap iyen ünnepélyesen, de ugyanilyen jókedvvel vonulnak a fiatal rózsaszedőnők reggelenként a rózsakertek felé, amikor még az utolsó csillagok az égen vannak. Ott várják meg a csodálatos napfelkeltét. A nap sugarai, először a hegy- ormok hóval fedett csúcsain csillannak meg, aztán fokoza­tosan leereszkednek a Rózsák völgyébe. Ekkor a rózsabok­rok felélednek, szétnyitják le­veleiket, az illatozó virágok tengere életre kel éji álmából. A bulgáriai Rózsavölgy egyedülálló. Az egész világon nincs párja, nincs még egy ilyen hely, ahol az olajtermő rózsa oly nagyszerűen fej­lődne és olyan felülmúlha­tatlan aromájú illatos olajat adna, mint a kazanliki. A tá­voli Indiából, majd Perzsiá­ból a XVII. században Bulgá­riába került egykori félvad olajtermő rózsa, éppen a különösen kedvező éghajlati viszonyok, s a nép szerető gondoskodásával nyerte el mai kultúrált formáját. Az olajtermő rózsa tiszavi­rág életű, kényes „jószág”, nincs sok ideje örvendezni a napsugárnak, a kék égbolt­nak, mert ha a szükségesnél tovább hagyják a tövén, el- virágzik, elveszti aromáját, olajtartalma csaknem felére csökken. Ezért a szövetkeze­tek rózsakertjeiben minden­nap szüretelnek, de csak ad­dig, amíg harmatos a rózsa. Az érett rózsaszirmok olaj- tartalma ilyenkor a legdúsabb. Nagyon kevesen gondolnak arra, amikor a parfümszórót kezükbe veszik, hogy a fiatal rózsaszedők hús hajnalokon, kétezerszer hajladoznak a ró­zsa után, amíg abból 1 gramm rózsaolaj lesz. Szinte hihetetlen, hogy a virágok királynőjét, a rózsát is megtizedelte a háború, eb­ben a csodálatosan szép, bé­kés Rózsavölgyben. A német fasiszták szintetikus alap­anyagú illatszeriparuk fej­lesztése érdekében, — hogy megszabaduljanak a verseny­társtól — 60 ezer rózsatövet irtottak ki. S bár a rózsame­zők területe évről évre gya­rapszik, még mindig kisebb, mint a háború előtt. Ahogy belépünk a rózsa- olaj-főzdébe, szinte mellbe­vágja az ymbert az émelyí­tően édeskés illat. A század elején épített rózsafőzdéket ma már modern rózsaolaj-le- pároló üzemek váltották fel, amelyekben kiválóan képzett szakemberek vezetésével na­ponta tonnaszám dolgozzák fel a rózsaszirmokat. A szir­mokat hatalmas desztilláló kazánokba öntik, vízzel leönt­ve, forrásig hevítik mindad­dig, amíg a vízpára magába szívja az olaj páráit is. Lehű­tés után a könnyebb rózsa- olajcseppecskék kiválnak a nehezebb rózsavízből és kü­lön tartályokban fogják fel. Mindez rendkívül egyszerű­nek tűnik, a kitűnő minőségű rózsaolaj nyeréséhez azonban a legszigorúbban be kell tar­tani a technológiát, amely egyaránt magában foglalja a rózsaolaj főzök évszázados ta­pasztalatait és a korszerű előállítási módszereket. Persze a főzdékből a par­fümig a rózsaolaj még hosszú utat tesz meg. Mindenekelőtt az illatszerkészítők titokzatos laboratóriumaiba kerül, ahol különleges módon kezelik; hogy a rózsaolaj tartós, intim illatot kölcsönözzön a par­fümnek. A Bolgár Népköztársaság az elmúlt két évtizedben fej­lett iparral és mezőgazdaság­gal rendelkező ország lett. A nagyarányú ipari fejlődés el­lenére sem mondtak le azok­ban hagyományos exportcik­keik, így a rózsaolaj készíté­séről. Az ilyen és hasonló termékek hasznosan egészítik ki jelentékeny ipari export­jukat. A június első napjaiban tartott rózsafesztiválon sok külföldi vendég is járt ott a világ minden tájáról, akik bulgár barátainkkal együtt örültek a rózsák ünnepének, a békének völgyében. Rendkívül kifejező a fel­irat, ami az egyik kazanliki házfalon angol és bolgár nyelven olvasható: „Rózsail­lat lengje körül a világok le­gyen a világ illata..." A Ró­zsák völgyében termesztett rózsaszirmok olaja eljut a földkerekség minden országá­ba, magával viszi a napfé­nyes Bulgária színpompás Rózsák völgyének, a virágok királynőjének, a luilványró- zsaszín rózsának csodálatos il­latát. (Folytatjuk) Waldheim: Jövőre már összeül bet az európai biztonsági értekezlet London (MTI): Dr. Kurt Waldheim oszt­rák külügyminiszter angliai hivatalos látogatásának befe­jeztével Londonban újságírók előtt kijelentette, hogy véle­ménye szerint az 1969-es év fennmaradó részét a budapes­ti felhívásban javasolt euró­pai biztonsági értekezlet ala­pos előkészítésének kell szen­telni, s fennáll az a lehető­ség, hogy a konferencia talán már 1970-ben összeülhet. Az MTI tudósítójának kér­déseire Waldheim kijelentet­te, Ausztria támogatja a kon­ferencia összehívásának esz­méjét, nagyon szívesen fel­ajánlaná Bécs városát az ér­tekezlet színhelyéül. „Mivel azonban a finn kormány már kezdeményezést tanúsított és Helsinkiben szeretné vendégül látni a konferencia részve­vőit, mi nem kívánunk kon­kurenciát támasztani finn barátainknak” — fűzte hozzá. Waldheim, aki Londonban Wilsonnal, Stewarttal, Gros­land brit kereskedelmi mi­niszterrel tárgyalt és rövid kihallgatáson vett részt Er­zsébet királynőnél, emlékezte­tett Fock Jenő magyar mi­niszterelnök és Todor Zsiv- kov bolgár kormányfő bécsi lá­togatására és rámutatott: a szocialista országok ugyan­csak azt a nézetet vallják, hogy az európai biztonsági értekezletet alaposan elő kell készíteni. Ausztria úgy véli, hogy az Egyesült Államokat és Kanadát is meg kell’ hívni az értekezletre. A miniszter véleménye szerint a szocialis­ta országok nem ellenzik ezt a pontot, bár hivatalosan nem nyilvánították ki egyet­értésüket. Az osztrák külügyminiszter részletesen kifejtette, hogy Ausztria különleges társas vi­szonyt kíván létesíteni az európai gazdasági közösség­gel, mert a semlegesség nem teszi lehetővé a Közös Piacba való belépést. Ezt a kérdést is megvitatta a brit vezetőkkel. Egyetértettek abban, hogy sem az angol felvétel, sem az osztrák társulás tekintetében nem lehet gyors eredményre számítani, s hosszú tárgyalás- sorozatra van kilátás. Arkagyij Veiner — Georg// Veiners Jvyomúzáe magánügyben Fordította: Kassai Ferenc 33. — Próbáljon meg. Ez na­gyon fontos. —- Lehet, hogy csúsztatott. Nem emlékszem rá, hogy említette volna... — Feszítse meg az emle- kezőlehetségét! — Nem emlékszem. — Tár­ta szét a karját Beljakov. — Rendben van, — mond­ta Tyihonov. — A múltkor együtt nézegettük Akszjono- va noteszét. Megvan még? — Igen, eltettem emlékül — Kölcsönadná néhány napra? Beljakov látható rosszkedv­vel húzta elő asztalfiókjából a zsebnoteszt. — De feltétlenül kérem vissza. — Rendben — felelte Tyi­honov, miközben a noteszt lapozgatta. Az ismerős mon­dattöredékek, érthetetlen megjegyzések után a név: „A. F. Hizsnyak". — Nem tudja, ki lehet ez a Hizsnyak? — mutatta a ne­vet Sztasz Beljakovnak, aki rövidlátóan hunyorgott, hosszasan, figyelmesen tanul­mányozta a feljegyzéseket, átlapozta a noteszt, s végül megvonta a vállát: — Nem ez az egyetlen név itt. Tánya sok emberrel talál­kozott. Nézze csak: Kondra- tyenko, Szemjonov, satöbbi. „De Hizsnyak a legutolsó név — gondolta Sztasz. — A legutolsó azelőtt, hogy Tá- nyát megölték. Persze ez le­het véletlen is.” A könyvelésben Sztasz so­káig forgatta Tánya kikül­detési papírját. Repülőgép- jegy a Moszkva—Rovno-i já­ratra, hatnapos szállodai számla, vasúti jegy. Tánya február 3-án érke­zett Rovnóba, ezen a napon foglalta el szállodai szobá­ját. Itt lakott 9-ig, azaz hét napig. Ezek szerint har­madikén csak délután köl­tözött be, kilencedikén pe­dig délelőtt utazott el — hi­szen a számla hat napra szól. Rovnótól Moszkváig körül­belül 24 órás az út. Ha dél körül utazott el, 10-én délben Moszkvában kellett lennie. A húga, Cél ja - azonban határo­zattan állítja, hogy csak 11- én, pénteken reggel érkezett meg. Hol lehetett egy teljes napig? Tyihonov a világos­ság felé emelte a vonatje­gyet. A jegy a 16. sz. gyorsvonat- ra szól. a rovnól vasúti Horné •• pénztárában váltották A gyorsvonat február 11-én 16 óra 20 perekor ért Moszkvá­ba. Az utas azonban — amint a pecséten látható — 10-én megszakította útját ■Brjanszkban és a 20 óra 45 perces vonattal folytatta útját, amely U-én reggel 8-kor ért Moszkvába. — A pénztáros Tyihonovra pillantott és hoz­zátette: — Ellenőrizheti a menetrendből is. — És a gyorsvonat mikor ért Brjanszkba? — kérdezte Sztasz. — Rögtön megnézem. — A pénztáros végigfuttatta ceru­záját a menetrenden. — Feb­ruár 10-én, reggel 9,15-kor. — Köszönöm. A pályaudvar előtti tévén négyet kongatott a toronyóra. Hideg, nedves szél fújt a Moszkva folyó felől. Tyiho­nov felsétált a Borogyinói hídra. A folyó nem fagyott be. széttöredezett. sárgára piszkolódott jégtáblák úsztak a vizen. Tyihonov megállt a korlátnál. Mit keresett Tánya Brjanszkban? Honnan ke­rül ide Brjanszk? A folyó nem válaszolt. Telefonogram. 81/1. sz. Tyihonov rendőrszázados­nak Bűnügyi rendőrség. Moszk­va. „...a puska 1965. január 23- án készült a Tulai Fegyver­gyárban. A 231234-es raktári szám alatt a brjanszki Sport­szer Nagykereskedelmi Válla­lathoz került. A tulai bűnügyi nyomozó- csoport operatív tisztje Hohlov”. Tyihonov telefonhívására a brjanszki Sportszer Nagyke­reskedelmi Vállalat közölte: a puskát 1965 áprilisában adták el a városi önkéntes Honvé­delmi Sportszövetség klubjá­nak. Telefonogram. Rendkívül sürgős! A brjanszki bűnügyi nyo­mozócsoportnak. 119. sz. A moszkvai bűnügyi rend­őrség körözi a VB 806237 szá­mú TOZ—17 típusú puska tu­lajdonosát. A puska 1965 áprilisában került az önkén­tes Honvédelmi Sportszövet­ség klubjának tulajdonába. Kérjük felderíteni, kinél ta­lálható jelenleg. Az ellenőrzés eredményéről sürgős értesí­tést kérünk. A moszkvai bűnügyi rend­őrség csoportfőnöke, Sara- pov.” Telefonogram. Rendkívül sürgős! Bűnügyi rendőrség, Moszk­va. Sarapovnak. 7. SZ. Közlöm, hogy a VB 306237 számú, TOZ—17 típusú puska 1965 április 21-én valóban az Önkéntes Honvédelmi Sport- szövetség városi klubjának tulajdonába került. A fegy­vert sportvadászatra hasz­nálták, őrzéséért a sporl- szertár vezetője, V. Sz. Hon- jakov felelős. 1965. június 29-én azonban a puskát —I különböző más tárgyakkal együtt — elloptak a klub helyiségéből. A nyo­mozás Sz. J. Plecsun szemé­lyében állapította meg a tettest. Plecsun elismerte bűnössé­gét és az általa eltulajdoní­tott tárgyak egy részét visz- szaszolgáltatta. Vallomása sze­rint a többi lopott holmit különböző személyeknek adta el. A fent említett puskát egy ismeretlen férfi vásárol­ta meg tőle 45 rubelért a vá­rosi piacon. Személyleírást nem tud róla adni, de úgy véli, felismerné. Nyomozó- szerveinknek eddig nem si­került megállapítani a körö­zött ismeretlen személyét. Plecsun jelenleg a jarcevói büntető munkatelepen tölti büntetését..” Képtávirat Rendkívül sürgős! Különleges intézkedés a BTK 132. sz. cikkelye alap­ján. (F oly tatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom