Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-01 / 124. szám
¥M9 fflnhis Í. •map KELET-MAGYARORSZÁG Í. oMa! A párt megyei VB napirendjéből Akik sorsokat intéznek — érezzék magukénak a nép ügyét! Az öregek gondja, a falu gondja Balsai tsz-járadékosok vallomásai 635 ezer ügyirat érkezett tavaly a tanácsi szervekhez megyénkben. Mar ez a szám is mutatja: nagy felelősség hárul azokra, akik az emberek kis és nagy gondjait intézik, hiszen Szabolcs-Szatmár mintán felnőtt lakosa évente átlagosan kétszer fordul a ta- r ácsi szervekhez problémáival. S egyáltalán nem min- c -gy, hogyan fogadják, udva- r afiak-e a hivatalok alkalma- z ittai az ügyféllel. Nem lehet közömbös, hogy elégedetten t őzik e a tanácstól a lakosság még akkor is, ha történetesen nem tudnak segíteni a gondjai megoldásában. Nagyon időszerű témát vitt ott tehát a párt megyei v grehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, amikor napirendre tíizle a tar ácsapparátus és q belügyi szervek ügyintéző munkáját és az ügyfelekkel való foglalkozást. A téma tárgyalását széles körű megyei vizsgálat előzte meg. Ennek alapján vontak le néhapy lényeges következtetést. Megállapították: az utóbbi években javult az ügyintézés gyorsasága és az ügyfelekkel való bánásmód. A tanácsi vezetők sokat tettek azért, hogy a szakosztályok mind a formában, mind a tartalomban a választókat, az embereket szolgálják. Az elmúlt évben az ügyeknek már csak 1,8 százalékát intézték 30 napon túl. De ez a szám még mindig azt jelenti, hogy sok esetben elhúzódik az intézkedés: tavaly több, mint 10 ezer ügyben nem kapott egy hónapon belül választ az, aki a tanácsokhoz fordult. Indokolatlanul elhúzódik az ügyintézés például a kisvár- dai járási igazgatási osztályon, a nyíregyházi városi igazgatási osztályon, a nyíregyházi és vásárosnaménvi járások építési csoportjainál és a nagykáll ói járási mező- gazdasági osztályon. úépyeges gz a megállapítás Is. hogy a fejlődés ellenére még mindig előfordul a határozatok megalapozatlansága, a tényállás nem megfelelő tisztázása, illetve helytelen megítélése, a jogszabályok helytelen alkalmazása. az azokra való téves hivatkozás. Sok helyen nem ismerik eléggé a jogszabályokat, s túllépik a hatáskört. Elég nasty számban fordul elp a döntések szűkszavú, nem meggyőző indoklása. Egyes szakterületeken a döntéseket forma- n vomtatványokop közlik, azokat nem indokolják megfelelően. így az ügyfél nem egyszer egyszerűen nem értj, mit is tartalmaz a határozat tulajdonképpen. ídp tartozik hogy gyakran elmulasztják megmagyarázni az embereknek, milyen lehetőségeik vannak. hogyan élhetnek a jogorvoslat lehetőségeivel — »" ' '1 1 - 11,1 ....... nem ritkán ennek a lehetőségét ki is zárják. S bár a tanácsi vezetők már elkezdték az ilyen esetek miatti fegyelmezést, ez elenyészően kevés. Az ügyfelekkel való durva, goromba bánásmód, a lélektelen ügyintézés miatt az utóbbi években csak alig alkalmaztak fegyelmi felelősségre vonást. Jó hatással van az ügyintézésre az, hogy az egyes hatásköröket mindinkább a községek kapják Az ügyeket helyben intézhetik — vagyis ott, ahol azokat a legjobban ismerik. Ehhez azonban — s erre felhívta a végrehajtó bizottság az illetékesek figyelmét — nagy szükség van az ügyintézők politikai, szakmai képzésére, amft jelenleg nem tudtak kielégítően megoldani. Megyénk tanácsi szerveit évente több, mint kétmillió ember keresi fel személyesen. Bár elhangzott a tény, hogy az emberekkel való bánás módban javulást tapasztalni, de az is igaz, hogy sak helyen nem alkalmazkodnak a munkaidőhöz, a hivatalos órákhoz (különösen Nyíregyházán). Nem tájékoztatják a lakosságot megfelelően, s emiatt sok például a felesleges küldözgetés a felsőbb szervekhez. Szükséges, hogy a járási tanácsok, a községek végrehajtó bizottságai, az illetékes területi pártszervezetek, s a tanácsok hivatali pártszervezetei az eddiginél alaposabban és többször foglalkozzanak az állampolgárok ügyeinek intézésével és hozzanak megfelelő határozatokat. A megye belügyi szerveihez tavaly 370 ezer ügyirat érkezett, s ennél több állampolgár kereste meg a szerveket személyesen. Különösen megnőtt az igazgatás- és közlekedésrendészet munkája. A végrehajtó bizqttság megálla pította, hogy e területen is lényegesen javult az ügyek intézése, de előfordul — sokszor a túlterheltség, a felkészültség hiányg és más okok miatt —, hogy nem megfelelő bánásmódot tanúsítanak a lakossággal. Dicséretes, hogy a kapitányságok vezetői az ilyen ügyintézőkkel szemtan gyakran alkalmaznak felelősségre vonást. Ennek köszönhető, hogy megindult egy egészséges folyamat a hatáskörök leadására- az ügyintézés egyszerűsítésére. Csökkent az adminisztrációs munka, egyszerűbbé vált az Útlevél, illetve utazási engedélyek kiadása, a kisebb bűntetteket fegyelmi útra terelik. Döntéseik, határozataik többsége törvényes és jó. De itt is sokszor találkozni hiányos tányáljású, elegendő bizonyítékkal fe' nem szerelt, s kellően meg nem indokolt döntésekkel, ami az állampolgár számára nem világos, s nem is meggyőző. Elismerésre méltó, hogy sokat javult a körzeti megbízottak munkája, a la- kusság legtöbbször bizalommal fordui hozzájuk, de a jogszabályokat sokan közfilük sem ismerik, ezért a felvilágosításuk hiányos. Lényeges tennivaló, hogy munkafeltételeiket javítani kell, mert: sok körzeti megbízottnak nincs a községében lakása, irodája szűk, a célnak nem megfelelő. Pozitívan értékelte ugyanakkor a vb, hogy az ügyintéző és az ügyfelekkel foglalkozó munka mellett nagyot javult a tájékoztatás. i A megyei párt-végrehajlóbi- zottság a vita nyomán határozta meg a tennivalókat. A fejlődés jelentős, de elmarad a fokozott követelményektől és a lehetőségektől mind a tanácsi, mind a belügyi szervek ügyintéző munkájában Ezért javasolja, hogy évenként egyszer értékeljék e tevékenységet minden szinten, Kísérjék figyelemmel a törvényességet, különösen az alsó szerveknél; alapos tények nyomán megfelelő és világos határozatok szjilessentk, hogy az állampolgár megértse azo kát, s még kedvezőtlen dön tés esetén is megnyugodjék. Gyorsítani kell az ügyintézést, szűnjön meg a felesleges kül dözgetés — ennek fontos feltétele az apparátus felkészült- * ségének fokozása is. A vezetők feladata, hogy kitüntetések. jutalmazások, stb. elbírálásánál egyik fő követelmény az ügyintézői munka legyen. Egyszerűsíteni lehet a jog szabályok gyakorlati alkalmazását, s kezdeményezni keil a túlhaladott, bonyolult jogszabályok hatályon hívül helyezését. Meg lehet és szükséges gyorsítani a hatáskörök leadását. Különösen a tanácsoknál aláposabb tájékoztatásra van szükség, hogy a tt kosság megfelelően ismerje ' jogait, az intézkedéseket, rendelkezéseket. Ugyanakkor az ügyfélfogadás rendiét a dolgozók munkaidejéhez kell alkalmazni. Végezetül kimondta a végrehajtó bizottság az ügyintézők ' mind nagyobb felelősséggel tartoznak a lakosságnak. A kulturált, udvarias bánásmódnak s ahol ez nincs így, ott fegyel mi felelősségre vonást alkalmazzanak az illetékesek. Az a követelmény, hogy akik az emberek sorsát intézik, azok érezzék is magukénak a nép ügyét. Ehhez nagyfokú képzettségre. türelemre van szükség az előadók — és a tárgyi feltételek javítására a szervek részéről. Kulturált váró és fogadóhelyiségekre, ahol az ügyfél egyenrangú partnere lehet a hivatalnak. Ezeket követeli a jelen, dolgozóipk jobb közérzete, a szocialista demokratizmus j minden szinten. Sínpáron NYÁRFfcNYEg reggeli indulás Dél-Szatmárból. A jegy hetven kilométerre szól. A sínpár a megyeszékhelyre vezet. Jó az ablak mellett Gyakran ismétlődő utazás, de njindig ad valami újat, figyelmet keltő változást. Nagyecseden nyüzsgő munkának a folytatása készül. Állványerdőben a régi állomás. Üjszínű külső ruhát kapnak a falak. Fentebb, egyenes csíkban megbontott a föld- Nehéz testű hengerelő gépek. Kövesét készül az fmsz TÜZÉP telepére. Zöldellő tenger. Vetések. Friss erdőirtás Csaholy alatt, a beugró nyírségi doinoop. Most nem zavart a Kraszna árja — ez látszik mindenütt. Szalka sokat előrelépett A vizenyős, gyengén termő helyen nagyszabású építkezés. Almatároló lesz. „Felszippant” egy sereg dolgozót... Tömeg, hangzavar. Rengeteg diák, munkába siető felnőtt. Gyárkémények. Az ÉRDÉRT telepre külön iparvágány fut be; most megint nagyította helyét, új üzemrészben is lgoznak. Ez pedig már a Nyírség. Rengeteg a gyümölcsfa. Egyik sor között gép halad lassan. Utána védoöltözetben két ember tartja a permetlevet szóró csövek végét. így jó azt, reggel. CEJNQS új állomások. Nyírmeggyes, Hodász, Nyírcsászári. Űj a sínpár aljazata is. Hodásznál külső íémbur- kolatú, ritka nagyépület. Tsz-é. Almát hordanak bele ősszel, s ott válogatják, csomagolják, tartósítják. A? egyik legjobb helyre sérült. Császári határában kukoricát kapáló férfiak, nők. Szépen ♦ejlett a növény. Bátornak ugyancsak gyakran szorít a cipője. Nemrég — erről találva — a gépjavítóval kezdődött, majd a löbbszintes betonmagtárral, darálóval. Moqt meg már itt van egy nagy kiterjedésű falerakat, feldolgozó. Rönkfa- és fűrészpor-hegyek ... Aztán a rossz emlékű Bóni-telep megifjodása. Toronymagasra felnyúló napraforgó betonsilói messze ellátszanak. És megint csak építés . Semjén aljáig szinte egymás mellett fut a sínpár és a műút. Amazon autók, motorkerékpárok robognak. A motorokon gyakran ketten ülnek. A hátsó sisakos áliia- tatosan kapaszkodik a vezetőbe. Pócson szenet raknak ki tehervagonból, Semjénben meszet és sódert. S itt már legelőn a kihajtott csorda." Leánykák anyás libákat uriz- nek. A kicsjk, aranyszínű pihés libuskák, anyjuk körül tipegve csipegetik a harmatos füvet. A rét-legelőn alig valami emlékeztet a tavalyi nagy vízállásra. NAGYKÁLLÓ határa talán legszebb az eddig látottaknál. Termésre szigorú gondosan előkészített talaj. Egyelik a többlevelű cukorrépái. A sorok mellett sok nő. Üj házak tömege látszik a régi megyeszékhelyen ... Sárgás„Elveszik a 260 forintot, ha az otthonba járnak enni. Nem kapnak háztájit sem.” Ilyen és hasonló butaságokkal próbálták távol tartani a legrászorultabb tsz-járadékosokat Balsán, az 1967 augusztusában megnyílt öregek napközi otthonától. Nem sikertelenül. Pedig várta őket mindennap a meleg ebéd. Szép számmal voltak, akik még a közgyűlésen is ellenezték a napközit. „Csak ráfizetünk. Tehgr az. Nem fogjuk bírni.” Huszka Imre tsz-elnöknek valóságos csatát kellett vívni. Napközi és a többiek Fél évig önerejéből üzemeltette a tsz, aztán a tanacs vette át a gondokat. Szenen berendezték. Gondozónő ügyel az öregekre, ő tálal fel, Van az otthonban rádió, tévékészülék, járnak újságok. Ha fáradnak, ott a heverő. Otthona van húsz idős tsz- járadékosnak Balsán. Évente ötvenezer forintot ad élelmezésükre a tanács. De mi van a többiekkel, segítenek-e gondjaikon? A Petőfi Tsz létszáma 295, ebből nyugdíjas 13, tsz-jára- dékos 127. A dolgozó tagok létszáma 223. Ebben benne vannak a nyugdíjasok, tsz- járadékosok is. Nincsenek kötelezve munkára. De dolgozniuk muszáj, mert a 260 forint járadékot valamiből pó- tolni kell. Egy dolgozó tagra 9,5 hold jut. Ez valójában csak látszólag sok, mert a terület fele kalászos és gépe sítették a rpunkát. A zárt kerteken és a beltel kékén kívül 241 hold háztájit mértek ki a közösből. Évente a tsz-járadékosok az államtól csaknem 400 ezer forintot kapnak. Akiknek házastársuk van és betöltötte a 65. évet, még 40 forintot kap Csak ebből nem lehetne meg élni. Ennek ellenére nem egyformán nehez az öregek sorsa. Tóth és Berci bácsi nyugdija Pünkösd hétfő van. Nem főznek az otthonban. Az öreg 75 éves Tóth Gábor kenyeret majszol. ‘— Sokat segítene a magam- formán, ha vasárnap és ünnepnap is kapnánk egy ebédet — mondja. — Magam tarlom fenn magam. Hét éve horgász vagyok. Itt a Tisza szőke színt mutat az arpa- tábla, a nappal szemben nézve. (Nagyon ideje menetkész állapotba hozni a kombájnokat!) Hol vannak a gödrpk? A fasorba vájt apró bunkerek? Többször is hadat cseréjt itt a front. Eltüntette az idő. a békés természet. Az egyik fen gerlicepár őrködik kikelt fiókái mellett... Itt meg már hosszan kerti növények területe. Cső fölött vízsugár ömlik körbe. Tucatnyi egymás után. Mesterséges eső a paprikapalántára. Ödább pedig már idei szüret: földiepret szednek ládi- kákba. Igazi városszél. Látszik a határáról. Ugyan hol is lehet-, ne, kellene ennyi zöldség, korai gyümölcs?! Aztán feltűnik elsőnek a színes víztorony pohár-talpas váza. Majd mind több épület „jön előrébb” kocka alakjával. Megannyi szabályosan formás, színben pompázó. Megáll a vonat. Eleven, lüktető pályaudvari kép. NYÍREGYHÁZA. Erőteljesen fiatalodó város. Asztak« Bálint egy hajításnyira, ha van fogás, akkor van früstök, vagy vacsora. Dolgozni már nem tudok. Látja, már lemegy rólam a ruha is — mutatja. Négy és fél holddal lépett be a tsz-be. Fgy fia van, de rokkant. Nem tudja segíteni. Tizenhárom évig veit mezőőr, két évig éjjeliőr, egy évig kisbíró. Nyolcszáz öl háztájit kap. Megművelni nem tudja. — Hozott egy határozatot a tsz. A háztáji helyett 6 mázsa tengerit ad. Én megkötöttem erre a szerződést. Ez is segít valamicskét. Felül kellene vizsgálni: az eltöltött ideje'után r?m jogosult-e Tóth Gábor bácsi a nyugdíjra? Berci Károly ül a karoslá- dán. Rokkant, a tsz ben rá löktek egy zsákot, be’erop- pant a gerince, dereka. „Elfelejtettek" jegyzőkönyvezni. Nem kerüjt leszázalekolásra. Hetvenéves. Felesége hatvanhét. , Beregi • keresztszemest varr a háziiparnak. — Rá vagyunk utalva, de nem akarunk a gyerekek és a falu terhére lenni. Panaszkodik: tavaly lefogták az utolsó fillérig a répaterület után járó pénzüket, pedig a két öreg keservesen kapálta. 4 pénzt „lefoglak“ , Kuknyó Ferenc bérelszámoló újságolja, hogy a pénzt „letiltották”, ott van most is a pénztárban. Ö nem tudja, miért. Tavaly november óta! — Többször voltam már az elnöknél, agronómusnál, de jóformán meg sem hallgattak — panaszolja Károly bácsi. Ezek az öregek emberséget Is várnak- Erre az évre megkapták az 1600 öl háztájit. De fogytán már az erő a műveléshez. — Legalább annyjt segít-1 kelnének hogy a művelésért, a termény hazaszállításáért ne keljene fizetni. — mondja a felesége. Érdemes lenne ezen gondolkodni. A szociális ai; p egy részét erre fordítanak Balsán is. Göpczi Károly panaszkodik, de azért még bírja magát. Bort termel a kariban, állatokat hizlal, ad el. Így pótoljuk a járadékot. Másként nem tudom, mi lenne. Kell is a pénz nagyon, mert a fiam II. éves az állatorvosin és nem szeretném, ha rosszabbul élne, ruházkodna, mint a többi. így aztán eleljárok a közösbe, kapálok, egyelek, ami jön. Amit a fiam jevet, azt én felteszem. Nem telik többre. Most. vettem, három ki-malacot, van egy tehenem, üszőm, ebből a pénz. Az ehök szép tervei Rajtuk is az könnyítene, ha a háztáji megmunkálásáért, vetőmagért szállításért nem kellene fizetniük. De ezt most még nem bírja a közös. Addig nem könnyű az ő sorsuk sem. De könnyebb, mint a másik két öregé. Szép tervről beszél Brevák Béla tanácselnök. —Üj öregek napközi otthonát építünk az idén. Harmincszemélyes lesz, társalgóval, ott főznek majd, lesz ebédlő, külön betegszoba férfiaknak és nőknek. És orvosi felügyelet. Eesz egy" ezer öles kert is, ahol megtermelik az otthonba szükséges zöldségféléket. Ezt a tsz-szel közösen építik. Őszre szeretnék tető alá hozni. Közös a gond, közösen kell megoldani. F. K. A tapasztalatcserékről BABÁTH SÁNDOR, aí il- ki Dózsa Tsz elnöke: •— Helyeslem. A széles körű látás, ismeretség nagyon hasznos. De egyben azt is kell mondanom, nagyon fontos, hogy miből mit és milyen formában valósíthatunk meg a rpi körülményeink között. Ezért nem volt jó, amikor nyakra-főre szervezték. Hiába hívtak minket látogatóba egy kötött talajú tsz- hez, amikor nekünk csaknem homokos határunk van. Más feladat, más cél, más tendencia. Ha már véleményemet nyilvánítom, egyben javaslom: menjünk túl a járások, sőt a megye határán is. A lényeg az, hogy az egyforma adottságú, hasonló lehetőségekkel rendelkező gazdaságok képviselői kerüljenek össze. Az egyes ilyen helyeken a látni, tapasztalni valónak bizonyára oka van. A költségek pedig ilyen esetben feltétlen megtérülnek. Adám József, a baji üj Élet Tsz főkönyvelője: — Mi könyvelők lassan le szokunk róla. Úgymond megszűntek a mi tapasztalat- cseréink. Még a járási tanácsnál is megritkultak az ilyen célú összejövetelek. Pedig nagyon sok múlik a jó könyvelésen. Fontos új törvények, végrehajtási utasítások jön nek, de mi majdnem teljesen magunkra vagyunk hagyva. A területi szövetségnek van némi igénye. Azonban ez is inkább a nagy munkákra való figyelemrefelhívás: mén* leg, zárszámadás, újabb terv- készítés. Azt bizony jó lenne időközönként egybevetni: így csinálom én ezt, de miképpen más. És melyik a jobb? PÁSZTOR MIKLÓS, a kér- serajéni Úttörő Tsz fóagro- nómusa: Bevált módszer a tapasztalatcsere. Csak egyet említek: például a növényvédelemnek szinte évről évre újdonságai vannak. Megnyugtató, önbizalmat adó arról meggyőződni. jó-e vagy sem? S egyáltalán milyen a használati körülménye. De megemlíthetem azt is, hogy több tájékozódás, tapasztalatszerzés előzte meg nálunk a teljesítményes késa- pénzdijazás bevezetését. Nem csalódtunk. Az kell lelteden, hogy a kíváncsiság, az érdeklődés ne minden tekintetben reális és konkrét legyen. Szokás, hogy mindig egy- egy jó, kivaló helyre kerül a választás. Érthető. Ott van mit látni, tanulni. De azért meg lehetne próbálni gyenge gazdaságnál is. Valószínű, sok hasznos tanácsot, javaslatot kapna. Mert könnyen meglehet, hogy a gyengeség nem feltétlen a vezetőség hibájából van. Csak nem jöttek még rá, vagy éppen nem találták meg, hogy mire álljanak, mire fektessék a fősúlyt. Mit kezdjenek adott lehető* ségeikkel. A. B,
