Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

* e*&# W&j ffnfm W. (Folytatás a 3. oldalról) akciók során kedvező felté­telek teremtődnek minden demokratikus áramlatnak olyan politikai szövetségben vajó egyesülésére, amely ké­pes arra, hogy döntően kor­látozza a monopóliumoknak az ország gazdasági életében játszott szerepét, véget ves­sen a nagytőke hatalmának, és a szocializmusért vívott harc folytatásához a legked­vezőbb feltételeket biztosító alapvető politikai és gazda­sági átalakulásokat valósít­son meg. Ennek a demokratikus szö­vetségnek az alapvető ereje a munkásosztály. Az emlí­tett célok elérését min­denekelőtt a munkás­osztály és a legszélesebb nép­rétegek különböző formákat öltő nagyszabású tömegmeg­mozdulásai teszik lehetővé. A kommunisták a parlamen­ti tevékenység minden lehe­tőségét felhasználják, de hangsúlyozzák, hogy a demok­ráciáért és a szocializmusért vívott harcban a munkás- osztály és minden dolgozó tö­megmozgalmának kibonta­kozása a döntő mozzanat. A gyarmati rendszer össze­omlása jelentős mértékben gyengítette az imperializmus hadállásait. Az elmúlt évtize­dek során tovább növekedett az ázsiai, afrikai és latin­amerikai népek imperialista­ellenes mozgalmának szerepe a forradalmi világfolyamat­ban. Egyes országokban ez a mozgalom antikapitalista tar­talmat nyer. Ázsia és Afrika sok orszá­gában a nemzeti felszabadító mozgalom új szakaszába lé­pett. Ezeken a földrészeken nagyszámú nemzeti állam jött létre, ami lényegesen módosí­totta a világ politikai szerke­zetét. s közrejátszott abban, hogy az imperializmus rová­sára változtak meg az erővi­szonyok. Majdnem teljesen megszűntek a régi gyarmat- birodalmak. Afrika jövőjére és a béke ügyére nézve nagy jelentősé­ge van Afrika déli részének — a gyarmati uralom egyik utolsó övezete felszabadításá­nak. Angola, Mocambique, Portugál-Guinea, Zimbabwe, Namibia és Dél-Aírjka népei­nek fegyveres harea súlyos csapásokat mér az im­perializmus által támogatott fasiszta és fajüldöző rendsze­rekre, s új nagy győzelmek távlatát nyitja meg az afrikai forradalom előtt. A világimperializmus el­len folytatott harcban ki­emelkedő szerepet játszik az arab felszabadító mozgalom, amely pozitív hatást gyako­rol a Közel-Keleten és Afri­kában az imperializmus és a neokolonializmus ellen harcoló egész mozgalomra. Az arab népeknek az impe­rializmus és az izraeli ag­resszió ellen vívott harca ré­sze annak a világméretű ál­talános harcnak, amelyet a szabadság és a szocializmus erői a nemzetközi imperi­alizmus ellen folytatnak. E stratégiailag fontos és olajban gazdag térség népei­nek fellendülő nemzeti fel­szabadító mozgalma és tár­sadalmi haladása különleges gyűlöletet kelt az imperialis­tákban és az olajmonopóliu­mokban, amelyek intrikákat és összeesküvéseket szőnek e mozgalom ellen, háborúkat robbantanak ki és más ag­resszív akciókhoz folyamod­nak. Az jlygn akciók elhárítása az összeesküvések meghiúsí­tása, s az b-.sz.es vívmány megóvása szempontjából fon­tos például a társadalmi-gaz­dasági változások elmélyíté­se, a haladó nemzeti frontok létezese a széles tömegei: és a haladó nemzeti erők szá­mára a demokratikus sza­badságjogok biztosítása. A felszabadult országok­ban fejlődik a társadalmi differenciálódás, élesedik a konfliktus égi felől a mun­kásosztály, a parasztság és má* demokratikus erők, kö­zöttük a kispolgárság haza­fias érzelmű rétegei, másfe­lől az imperializmus, a bel­ső reakeioä erők és a nem­zeti burzsoázia azon elemei között, amelyek egyre in­kább hajlamosak megalkud­ni az imperializmussal. Számos fiatal államban megnövekedőit a munkásosz­tály társadalmi szerepe és politikai aktivitása. Növek­szik' az ázsiai es afrikai or­szágok fiatal proletariátusa, valamint a szpcialista orszá­gok es a kapitalista orszá­gok munkásosztálya között fennálló internacionalista kapcsolatok jelentősége. Nagy forradalmi lehetőségei vannak a dolgozó parasztság­nak. A dolgozó parasztság ak­tívan részt vgsa az imperia­lizmus ellen, a népek nem­zeti felszabadításáért, a fiatal államok függetlenségének megszilárdításáért vívott harcban. A kommunisták fo­kozzák a paraszttömegek kö­rében végzett tevékenységü­ket, és beviszik a proletár ideológiát e tömegek közé. Ázsia és Afrika független ál­lamainak többségében a po­litikai függetlenség, a szuve- rénitás megszilárdításának és védelmének feladatai mellett a társadalmi fejlődés egyik központi problémája lett a gazdasági elmaradottság le­küzdése a saját ipart is ma­gában foglaló független nem­zetgazdaság létrehozása, és a nép életszínvonalának emelé­se. Ezeknek a problémáknak a megoldása feltételezi a mély­reható társadalmi-gazdasági átalakulásokat, demokratikus agrárreformok végrehajtását a dolgozó parasztság érdeké­ben és részvételével, továbbá az idejétmúlt feudális és pre-feudális viszonyok meg­semmisítését, a külföldi mo­nopóliumok túlsúlyának meg­szűntetését, a társadalmi és politikai élet, valamint az államapparátus radikális de­mokratizálását, a nemzeti kul­túra újjászületését és haladó hagyományainak fejlesztését, a forradalmi pártok megerősí­tését és ilyen pártok létreho­zását ott, ahol eddig még nem léteznek. A szóban forgó or­szágok társadalmi fejlődésé­nek időszerű problémái kö­rül jelenleg nemcsak az ille­tő államok népei és a neoko- lonialisták között folyik éles harc. Ezek egyúttal belső tár­sadalmi összeütközéseket is váltanak ki. Ázsia és Afrika független államai számára nagy jelentősége van a szo­cialista országokkal való ba­ráti viszony és hatékony együttműködés megteremté­sének. Korunk forradalmi feltéte­leinek hatására sajátos for­mák jöttek létre a felszaba­dult országok haladó társa­dalmi fejlődésének, megnöve­kedett a forradalmi demokra­tikus erők szerepe. Néhány fiatal állam nem kapitalista útra lépett — olyan útra. amely biztosítja a gyarmati múlttól örökölt elmaradott­ság felszámolásának lehetősé­gét és a szocialista fejlődés­re való áttérés feltételeinek megteremtését. A szocialista orientáció utat tör magának ezekben az országokban, le- küzdi a nagy nehézségénél és kiállja a megpróbáltatá­sokat. Ezek az államok el­szánt harcot folytatnak az imperializmus és a neokolo­nializmus ellen. Azok az országok viszont, amelyek kapitalista útra lép­tek, nem voltak képesek ar­ra, hogy akár egyet is meg­oldjanak alapvető problémá­ik közül. A belső reakció ezekben az országokban a nép növekvő elégedetlenségé­be ütközve, az imperializmus támogatásával támadást indít a demokratikus szabadságjo­gok ellen, sok esetben pedig kegyetlenül elnyomja a tö­megek- demokratikus és ha­zafias mozgalmát. Konfliktusokat szít a nem­zetiségi,' etnikai, vallási, tör­zsi és nyelvi csoportok kö­zött, s ily módon az ezen országok által kivívott füg­getlenséget is veszélyezteti. Kiváltképpen ellenséges az imperializmus a haladó rend­szerű országokkal szemben Az imperialistái: igyekeznek letéríteni ezeket az országo­kat a maguk választotta út­ról, szétzülleszteni politikai pártjaikat, saját befolyásuk alá rendelni felvilágosító és kulturális intézményeiket, tö­megtájékoztatási eszközeiket, megszervezik ott ellenforra­dalmi ügynökhálózatukat és támogatják az államappará­tus és a fegyveres erők reak­ciós elemeit. Az antikpmjnu- nista előítéleteket arra pró­bálják felhasználni. hogy viszályt keltsenek a hazafiak között. Közöljük kedves olva­sóinkkal, hogy lapzár­tái® a moszkvai tanács kezás fő dokumentuma nak körülbelül a felét kaptuk meg a TASZét? tói. | műink holnapi oslit'irtóki ciláméban kö­zöljük a fő do’umenium befejező részit. Brezsnyev beszéd© a Kremlben tartott fogadáson Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP Központi Bizott­sága kedden a Kreml kong­resszusi palotájában fogadást adott a kommunista és mun­káspártok nemzetközi érte­kezletén részt vevő küldöttsé­gek tiszteletére. Üdvözlő be­szédet mondott Brezsnyev, az SZKP delegációjának vezető­je, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. Kedves elvtársak! Kedves külföldi barátaink és testvéreink! A kommunista és munkás­pártok nemzetközi értekezle­te sikeresen befejezte mun­káját. Most, amikor befejeztük nagy és gyümölcsöző mun­kánkat é6 a munkaasztalt, a termékeny viták asztalát, fel­cseréljük ezzel az ünnepi asztallal, engedjék meg ne­kem, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottságának nevében, országunk valamennyi kom­munistájának nevében szív­ből üdvözöljem itt, a foga­dáson a testvérpártok képvi­selőit, mint pártunk és szov­jet népünk kedves vendégeit. Számunkra, szovjet kom­munisták számára nagy meg­tiszteltetés, hogy a világ kommunista pártjai képvise­lőinek találkozójára éppen hazánk fővárosában, Moszk­vában került sor. Meggyőződésünk, hogy ez az értekezlet a kommunista világmozgalom történetébe úgy kerül be, mint igen fon­tos esemény közös harcunk­ban az imperializmus ellen, minden kommunista erőfeszí­téseinek egyesítésében és összefogásában közös nagy céljaink érdekében. Az , ilyen értékelést kellő nyomós indo.kok . támasztják alá- ­Mint már többször rámutat­tak arra, értekezletünk elő­készítése rendkívül alapos és demokratikus volt konstruk­tív, elvtársias szellemben tör­tént, s ily módon jó példáját szolgáltatta sok párt kom­munistái gyümölcsöző kollek­tív erőfeszítéseinek. Az értekezleten a vita, amely mélyreható és elvi, tárgyilagos, szabad és nyílt volt, valamennyiünk számá­ra lehetővé tette, hogy ösz- szehasonlítsuk az egyes pár­tok nézeteit és értékeléseit, továbbá, hogy minden korlá­tozás nélkül megvitassuk mozgalmunk időszerű prob­lémáit. Határozottan el­mondhatjuk, hogy ennek eredményeképpen, új, fel­mérhető hozzájárulás történt forradalmi elméletünk fejlő­déséhez. Számos testvérpárt vezetőinek felszólalásaiban tükröződtek a konkrét ta­pasztalatok azzal kapcsolat­ban, hogy a marxista-—le­ninista tanítást a világ kü­lönböző térségeiben fennálló sajátos helyzetekre és sajátos harci feltételekre alkalmaz­zák. Egészében véve, érte­kezletünk napirendje alapve­tő kérdésének a megvitatása kétségtelenül gazdagítja az egész kommunista mozgal­mat és az értekezleten részt vevő valamennyi pártot, le­hetővé teszi számunkra, hogy felhasználjuk a testvérpár­tok értékes tapasztalatait. Az értekezlet által elfoga­dott dokumentumok vala­mennyiünknek ÚJ fegyvert adnak közös harcunkhoz. Le­hetővé teszik minden ország kommunistáinak és dolgozói­nak, hogy még Világosabban lássák az imperialista agresz- szió és elnyomás elleni továb­bi harc útjait. E dokumentu­mok úgy szólnak a világhoz, mint közös testvéri felhívá­sunk minden becsületes, ha­ladó erőhöz földünkön, amely síkraszállt a népek szabadsá­gának, békéjének és boldo­gulásának ügyéért. Magától értetődik, hogy az elfogadott dokumentumok csupán alapul szolgálnak ah­hoz a további nagy munká­hoz, amejy az itt képviselt valamennyi párt előtt áll- De meggyőződéssel mondhatjuk, hogy ez jó és megbízható alap. — a kommunistáknak az imperializmus, a reakció és a háború erőivel szemben megnyilvánuló testvéri egy­sége erősödésének fontos szakaszát tükrözi. Az opti­mizmus érzetét kelti. hitet ügyünk újabb győzelmeiben, mozgalmunk összetartásának további erősödésében. Nem könnyű ütközetek előtt állunk az erős, tapasz­talt és rugalmas osztályel­lenséggel szemben. Ez vala­mennyiünket akcióegységre ösztönöz akkor is, ha egyes kérdésekben vannak is bizo­nyos felfogásbeli különbsé­gek. A harci tapasztalatok sokoldalú kicserélése, amire értekezletünkön sor került, az egyező álláspont kidolgo zása a kommunista mozga­lom legfontosabb időszerű kérdéseiben — a legjobb biz­tosítéka annak, hogy sorain­kat tömörítve, lépéseinket összehangolva megnyerjük ezeket az ütközeteket. Az értekezlet munkájának napjaiban a testvérpártok küldöttségei ismételten be­széltek a Szovjetunió Kom­munista Pártjának és a szov­jet államnak a hozzájárulá­sáról az imperializmus ellen, igazságos ügyünk diadaláért folytatott közös harchoz. Politikánknak a harcostár­saink részéről .történt nagyra értékelése, valamint annak a dokumentumnak az elfoga­dása az értekezleten, amelyet pártunk és a szovjet állam alapítója és vezére, Vlagyi­mir Iljjcs Lenin születése 100. évfordulójának szentelnek, lelkesedéssel tölt el minket, szovjet kommunistákat, vala­mint egész szovjet népünket. Engedjék meg kedves elv­társak, hogy biztosítsam önöket: a Szovjetunió Kom­munista Pártja, amely ren­díthetetlenül hű Marx és Le­nin tanításához, a proletár internacionalizmus elveihez, nem kíméli erőit, hogy előse­gítse azoknak az új perspek­tíváknak a megvalósítását, amelyek mozgalmunk előtt, a világ valamennyi imperi- alistaellenes erői előtt érte­kezletünk eredményeképpen nyílnak. Kedves elvtársak! A munkában, a vitákban észrevétlenül telt az idő. Úgy tűnik, mintha csak tegnap üdvözöltük volna önöket Moszkvába érkezésükkor. Mint ilyen esetekben mindig lenni szokott, egy kis .szomo­rúsággal tolt el minket, hogy el kell válnunk önöktől. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja Központi Bizottsá­gának nevében engedjék meg. hogy felkérjük önöket, tol­mácsolják pártjaiknak, orszá­gaik munkásainak, paraszt­jainak, értelmiségének a szovjet kommunisták, az egész, 240 milliós szovjet nép legforróbb üdvözletét. Az önök egészségére, ked­ves elvtársak és harcostár­sak! Az elnyomás, a kizsákmá­nyolás és a szegénység ellen, a népek felszabadításáért, *z emberiség virágzó jövőjéért vívott szent harcunk sikeré­re! Éljen a világ kommunistái­nak egysége! Éljen a kommunizmus! Közlemény a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásáról Moszkva, (TASZSZ): 1969. június 5-től 17-ig Moszkvában sor került 75 kommunista és munkáspárt nemzetközi tanácskozására. A részvevők megítélése szerint a tanácskozás nagy horderejű esemény az imperializmus el­leni harc kibontakoztatásá­ban, az egész világ .legszéle­sebb néptömegei antiimperia- lista akcióegységének elérésé­ben: értékelésük szerint a tanácskozás fontos szakasz a kommunista mozgalom össze- forrottságának megszilárdítá­sában a marxizmus—leniniz- mus, a proletár internaciona­lizmus elvei alapján. A tanácskozáson a követke­ző kommunista és munkás­pártok küldöttségei vettek részt (a felsorolás orosz abc szerint): Ausztráliai Kommunista Párt, Osztrák Kommunista Párt, Algériai Szocialista Él­csapat Párt, Argentínai Kom­munista Párt, Belga Kommu­nista Párt, Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt. Bolgár Kommunista Párt, Bolíviai Kommunista Párt, Brazil Kommunista Párt. Nagy-Bri- lannia Kommunista Pártja, Magyar Szocialista Munkás­párt, Venezuelai Kommunis­ta Párt, Haiti Kommunisták Egyesült Pártja, Guyanái Né­pi Haladó Párt, Guadeloupe: Kommunista Párt, Guatema­la! Munkáspárt, Németország Kommunista Pártja, Né­met Szocialista Egységpárt, Honduras] Kommunista Párt Görög Kommunista Párt, Dán Kommunista Párt, Dominikai Kommunista Párt, Izraeli Kommunista Párt, Indiai Kommunista Párt, Jordániái Kommunista Párt, Iraki Kom­munista Part, Irani Néppárt, Észak-Irország Kommunista Pártja, ír Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Olasz Kommunista Párt, Ka­nadai Kommunista Párt, Cip­rusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Kolumbiai Kommu­nista Párt, Costa-Ríca-i Népi Élcsapat Párt, Lesotói Kom­munista Párt, Libanoni Kom­munista Párt, Luxemburgi Kommunista Párt, Marokkói Felszabadulás és Szocializmus Pártja. Martinique! Kommu­nista Párt, Mexikói Kommu­nista Párt, Mongol Népi For­radalmi Párt, Nigériai MarxisLák^Leninisták, Nica­raguái Szocialista Párt, Nor­vég Kommunista Párt, Kelet- Pakisztáni Kommunista Párt, Panamai Néppárt, Paraguayi Kommunista Párt, Perui Kommunista Párt, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Portu­gál Kommunista Párt, Puerto- Rico-i Kommunista Párt, Réunioni Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, Salvadori Kommunista Párt. San Marino-i Kommunista Párt, Szíriái Kommunista Párt, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja, az Egyesült Ál­lamok Kommunista Pártja, Szudáni Kommunista Párt, Tunéziai Kommunista Párt, Török Kommunista Párt, Uruguayi Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Fran­cia Kommunista Párt, Ceylo­ni Kommunista Párt, Cseh­szlovák Kommunista Párt, Chiléi Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Eeuadori Kommunista Párt, Dél-Afri- kai Kommunista Párt, két il­legalitásban működő párt, amelyek nevét biztonsági okokból nem közölték. A tanácskozáson megfigye­lőként részt vett és kifej­tette álláspontját a Kubái Kommunista Párt és a Svéd Baloldali Kommunista Párt küldöttsége. A tanácskozás elfogadta a következő című fő dokumen­tumot: „Az imperializmus el­leni harc feladatai a jelen­legi szakaszban és a kom­munista és munkáspártok, az összes antiimperialista erők akcióegysége.” Állást foglal­va a kommunista és mun­káspártok, az összes antiim­perialista erők akcióegységé­nek megerősítése mellett, az Ausztráliai Kommunista Párt, az Olasz Kommunista Párt, a San Marinó-i Kom­munista Párt és a Réunioni Kommunista Párt a doku­mentumnak csak azzal a ré­szével fejezte ki teljes egyet­értését, amely az imperializ­mus elleni harc közös prog­ramját fogalmazza meg. A Dominikai Kommunista Párt küldöttsége pedig nem támo­gatta a fő dokumentumot. A tanácskozás részvevői megvitatták a Vlagyimir II- jics Lenin születése 100. év­fordulójának megünneplésé­vel kapcsolatos kérdést és forró lelkesedéssel jóváhagy­ták, a „Vlagyimir lljics Le­nin születésének 100. évfor­dulójáról” című felhívást. A tanácskozás „Független­séget, szabadságot is bekét Vietnamnak!” felhívással for­dult a világ népeihez. A ta­nácskozás forrón üdvözölte a Del-Vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának megalakulását, A ta­nácskozás ,,Felhívás a béke védelmére” című felhívást bocsátott ki. A tanácskozás nyilatkozatot fogadott el az arab népeknek az izraeli ag­resszió elleni igazságos har­ca támogatására és szolidari­tási nyilatkozatot azokkal a kommunistákkal és demok­ratákkal, akiket kegyetlen üldözésnek vetnek alá, és akik nehéz körülmények kö­zött folytatják önfeláldozó harcukat a nemzetközi im­perializmus által támogatott reakciós, diktatórikus rend­szerek ellen. A tanácskozás a nyíltság és testvéri szolidaritás légköré­ben és széles körű nyilvá­nosság mellett folyt le. Az összes pártok egyenjogúságá­nak elvét és a munka kol­lektív módszerét mind az előkészítés időszakában, mind a tanácskozás során szigorúan betartották. A tanácskozás részvevői ki­fejezték a kommunista es munkáspártok közötti kap­csolatok további fejlesztésere irányuló készségüket. Megerősítették a kétoldali) és regionális találkozók, va­lamint a kommunista ás munkáspártok szükség sze­rinti nemzetközi tanácskozá­sai megtartásának célszerűsé­gét, hogy kollektiven meg­vitassák és kidolgozzák az időszerű politikai és elméleti kérdéseket, az imperializmus ellen, a béke, a nemzeti füg­getlenség, a demokrácia és a szocializmus diadaláért folyó harc problémáit. A tanácskozáson úgy dön­töttek, hogy a tanácskozás anyagait elküldik azoknak a kommunista és munkáspár­toknak is, amelyek nem vet­tek részt annak munkájában. A tanácskozás részvevői szilárdan meg vannak győ­ződve arról, hogy a tanács­kozás eredményei megfelelnek minden kommunista párt és az egesz nemzetközi kom­munista mozgalom érdekei­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom