Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

TGtá ftínTiii lft KELET-MAGYARORSZAö 5 oída! R marxizmus igazságait a mindennapi életben kell valóra váltani Dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára mondott beszédet az esti egyetem tanévzáró ünnepségén Az MSZMP Szabolcs-Szat- mai megyéi Bizottsága okta­tási igazgatóságán kedden, június 17-én tartották meg 62 általános tagozat tanévzá- rr ünnepségét, melyen meg­jelent dr. Gombás Sándor, a n .-gyei pártbizottság titkára, Horváth Gabriella, a megyei pert bizottság osztály vezetö­héiy&ttese; az igazgatóság ta­nai. kara. Ekler György igaz­gató nyitotta meg az ünnep­séget. üdvözölte a résztvevő­ket, majd dr. Gombás Sán­dor mondott tanévzáró be­szedet. — A megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának esti egyetemén is a tanév végé­hez érkeztünk — kezdte be­szédét az előadó. — Ezekben a napokban a megyében 297 elvtársnak nyújtunk át vég­bizonyítványt arról, nogy el­végezték az esti egyetem ál­talános tagozatát: az ónként vállalt, hároméves tanulási követelményeknek becsülettel es színvonalasan eleget tet­tek. Gombás Sándor ebből az alkalomból — a párt megyei végrehajtó bizottsága nevében — propagandamunka és a politikai oktatás több idő­szérű kérdéséről beszélt a továbbiakban. Hangsúlyozta: politikai és társadalmi cél­jaink, a szocializmus teljes felépítésének megvalósítása elképzelhetetlen a tömegek tudatosságának állandó nö­velése, a tervszerű propa­gandamunka nélkül. Ezért pártunk minden időben nagy figyelmet fordít a felvilágo­sító és meggyőző tevékeny­ségre, életszerűségének biz­tosítására. Pártunk több, mint egy évtizede kipróbált és töretlen politikai irány­vonalat képvisel, amely ..ked­vező feltételeket teremt pro­pagandánk eredményességé­hez. Az ideológiai, világnézeti nevelómunka fontosságáról az előadó Kádár elvtérsat idéz­te. ,,A szocialista társadalma! felépíteni nem lehet, de még az anyagi javak termelése te­rén sem lehet előbbre jutni, ha nem növeljük társadal­munk politikai és erkölcsi erőit. Fejlesztenünk kell rend­szerünk demokratizmusát, a közösségi gondolkodást, nö­velni i ll a szocialista tudat es erkölcs elterjedését és hatókörét.” Gyakorolni a helyes politikai cselekvés módszereit Szólt az előadó arról, hogy 6 szocializmus teljes felépíté­se összenőtt a műveltség for­radalmával. Ez azonban töb­bét jelent annál, hogy nö­veljük a tömegek általános, természettudományos, müsza- k és humán ismereteit. — A műveltség forradalma azt is magában foglalja, hogy a tömegek ismerjék és gyako­rolják a helyes politikai cse­lekvés módszereit, rendelkez­zenek ehhez a szocialista em­berré, személyiségére jel­lemző készségekkel, erkölcsi tulajdonságokkal. E célok megvalósítását szolgálják a pártoktatás sokrétű és gaz­dag formál. Elmondta a szónok, hogy m 'gyénkben is jelentősen nö­vekedett a marxizmus—leni­ni :mus okta'.ásában rtsztve- vőls száma. Szervezett tanfo­lyamokon több. mint 20 ezer, kötetlen formában pedig 1 özei 24 ezer ember gyara- 1 Úja ismereteit, örvendetes, hogy a marxizmus oktatása keretében ji tentős párton kí­vüli tömegek vesznek részt, ez is indokolja a tömegszer­vezetek politikai Oktatásának hathatósabb segítését a jövő­ben. — A politikai oktatás rendszerében már több, mint egy évtizede nagy szerépet játszik az esti egyetemi okta­tás, ahol tudományos igény­nyél le-hét elsajátítani a r ■ iizmus mindháróm alko­tó részét — mondta az elő­adó, majd ismertette: e kép­zés népszerűségét igazolja, Dr. Gombás Sándor tanévzáró beszédét mondja. hogy a mostani Oktatási év végén 1151 hallgató tesz vizsgát az esti egyetemen. Közülük 297 hallgató az ál­talános tagozaton fejezi be tanulmányait, a szakosítók nappali és levelező tagoza tán negyvenen nyernek párt­főiskolai oklevelet, a speciá­lis gazdasági tanfolyamon pe­dig 25 fő jut el tanulmá­nyainak végéhez. — Társadalmunk természe­tes jelensége, hogy egyre nö­vekszik az emberek vágya a tudományos gondolkodás, a márxizmüs—ieníHlzfmús meg­ismerése Iránt — folytatta Gombás Sándor. — A párt- oktatás kiszélesedett formái nem véletlenül vonzzák a tö­megeket megyénkben: itt az életüket,! munkájukat köze­lebbről érintő politika mé­lyebb magyarázatához jut­nak. A most végző hallgatókhoz fordulva Gombás élvtárs el­mondta: rájuk, mint pro­pagandistákra messzemenően számít a párt, a szőkébb üzem, a kollektíva, a párt- alapszervezet. — Az állami, a gazdasági munkában igye­kezzenek erősíteni azokat a vónásokat, amelyek minden becsületesen dolgozó embert meggyőznek és mozgósítanak a jobb munkára, a felelős­ségvállalásra, a személyes közreműködésre, arra, hogy mindenki tehetsége és ké­pessége legjavát adja a kö­zösségnek. Őrködni elveink tisztaságán — ügy kell dolgozniuk, hogy az emberek megértsék: a közügyek intézésében, a közélet demokratizálásában szükség van minden dolgozó ember tapasztalatára, véle­ményére. Váljék általánossá az a szemlélet, hogy a sike­rek nem máról holnapra szü­letnek, hanem azokért kemé­nyen meg kell dolgoznunk — mondta az előadó, majd arra figyelmeztetett, hogy korunk­ban a fejlődés felgyorsult üteme lehetetlenné teszi az ismeretszerzésben a megál­lást. Szükség van a szaka­datlan önképzésre, a marxiz­mus alapjai birtokában új felismerések elsajátítására Beszélt arról is, hogy a pro­pagandamunka eredményes­ségének sarkköve a gyakor­lat és az elmélet harmonikus fenntartása. A hazánkban fo­lyó ideológiai harc tenniva­lói életközelséget követelnek, megkövetelik, hogy a szerzett elméleti biztonsággal határo zottan lépjünk fél a kispol­gári és polgári eszmeáramla­tokkal szembeft. Majd így folytatta: — Ellenfeleink manapság nem kevés fáradságot fordí­tanak arra, hogy aláássák a marxizmus hitelét, s annak tételei közé a maguk néze­teit becsempésszék. Nekünk fel kell készülnünk az ideo­lógiai és világnézeti vitákra; figyelemmel kell kísérnünk eredményeit; észre kell ven­nünk mind a köznapi gon­dolkodás, mind pedig egyes világnézeti viták tévútjait, vadhajtásait és vé­delmeznünk kell a marxista elméleti- gondolkodás egysé­gét, amelytől eltérni a legki­sebb mértékben sem lehet a politikai vereség és kudarc veszélye nélkül. Őrködnünk kell elveink tisztaságán, mert pártunk, munkásosztályunk, s a dolgozó tömegek célja meg­valósításának ez az egyik leg­főbb biztosítéka. A pártoktatás új feladatai — Korunk nagy kérdéseit, az imperializmus elleni harc feladatait, a kommunista vi­lágmozgalom egységtörekvé­seit jól tükrözi a most véget ért moszkvai értekezlet mun­kája. Az elhangzott felszóla­lások bizonyitják, mennyire lényeges az ideológiai kérdé­sek tisztázása, az elvi egység és a nézetazonosság a nem­zetközi kommunista mozgalom fejlődése szempontjából. Ko­runk jelenlegi ideológiai problémái a holnap politikai eseményeivé válhatnak. A nemzetközi és hazai osztály­harc követelményei ma fo­kozottan írják elő számunk­ra, hogy környezetünkben (Hammel József felvétele) emeljük az elméleti igényes­séget, erősítsük a politikai szilárdságot. A marxizmus igazságait, eszményeit a mun­kásosztály és a dolgozó em­berek mindennapi küzdelmé­ben, életében kell valóra váltani. Ezt követően Gombás Sán­dor árról beszélt, hogy a je­lenlegi pártoktatási év ta­pasztalatainak birtokában ké­szülünk a szeptemberben in­duló új oktatási évre. Mun­kánk középpontjában állan­dó feladataink mellett a moszkvai tanácskozás tapasz­talatának feldolgozása, az MSZMP X. kongresszusára való felkészülés, a Lenin- centenárium, valamint az új gazdasági mechanizmus és a szocialista demokrácia fej­lesztésével kapcsolatos párt- oktatási feladatok állnak. — Kérjük, hogy az emlí­tett alapvető politikai és tár­sadalmi feladatok megoldásá­ban, a nézetek tisztázásában a maguk területén aktívan vegyenek részt az elvtárs&k. segítsenek, ahol szükségét látják. A megyei pártbizott­ság és a magam nevében megköszönöm valamennyiül türelmes, sok fáradtsággal járó hároméves tevékenysé­gét — mondta végül Gombás Sándor. Az ünnepség végén Ekler György nyújtotta át a hall­gatóknak a végbizonyítvá­nyokat. A tiszalöki járásban Szabó Mihály, a mátészal­kaiban Kovács Sándor, a kis- várdaiban Jakab Miklós já­rási első titkárok köszöntötték a sikeres vizsgát tevő hall­gatókat. 99 Meg kell innen válni . . .66 4 fizikai munkaerőgond megoldásának lehetőségei Tuzséron Másfél ezer munkása van a Tuzséri ÉRDÉRT Vállalat­nak. Ebből ötszázan végez­nek nehéz fizikai munkát. Gépek nélkül, erejük megfe­szítésével dolgoznak. De ah­hoz, hogy az 530 ezer köbméter gömbfa feldolgozási tervet teljesíteni tudják, még 200 ilyen nehéz fizikai munkásra lenne szükségük. Üjság és rádióhirdetések útján próbáltak segíteni a gondokon. Ezreket áldoztak e célra. 1968 augusztus 17-től 1969 június lö-ig toborzást folytattak. Mikrobusszal, gépkocsival, motorkerékpár­ral járták a környező falva­kat. E célra a központjuk 40 ezer forintot biztosított. Je­lenleg hatvan községből jár­nak Tuzsérra dolgozni. Nyújtott műszak, vasárnapi munka Enyhül-e a munkaerőgond? Légrádi József párttitkár területvezető ezt mondja: — Olyan nehéz ez a fizikai munka, amely nincs arány­ban az itt dolgozók kereseté­vel. A gömbfa feldolgozásá­nak egyes folyamatait ném lehet gépesíteni. A munkások vállukon hordják a nehéz gömbfákat nyolc órán keresz­tül, s ezért naponta átlago­san 70—90 forintot kapnak. Záhonyban, Kisvárdán és a környező tsz-ekbén köny- nyebb munkával már többet keresnek. így nem szívesen jönnek hozzánk. — A létszámhiány miatt tervmódosítást kértünk a központtól. Ilyen létszámmal lehetetlen 530 ezer köbméter gömbfát feldolgozni. Kértük, hogy ezt 430 ezerre csökkent­sék. Erre még választ nem kap­tak, hogy engedélyezik-e. Pe­dig ezt a mennyiséget is csak úgy tudják feldolgozni, hogy a termelési tanácskozás óta — 1969 április — hétköznap nyújtott műszakban dolgoz­nak. És a vasárnapi munkát is meg kellett szervezni! — A munkaerőprobléma megoldásának egyetlen mód­ja, ha a jelenlegi alacsony bérnormákon javítanak — mondja a párttitkár. — Az idén összesen 410 dolgozót vettünk fel — újsá­golja Vass Dániel munkaügyi előadó. — Ebből 250 a nehéz fizikai munkás. De sajnos. 270 elment, zöme fizikai dol­gozó. Egy felmerés tanulságai Felmérést végezték. Keres­ték az eltávozás okait. E Sta­tisztika szerint a kilépők nyolcvan százaléka azért vált meg a vállalattól, mert e ne­héz munkával nincs arány­ban a munkabér. Alacsony. Szabad szombat-lak Gyógyíthatatlan hobbyja van az egyik sógoromnak. Mondhatnám úgy is, amolyan örökmozgó, ezermester típus. Pedig mire kellene ez már neki. Három gyermek párjá­ra talált, a legkisebb fiú ka­tona. De az is jó szakmával, egyáltalán nem szorul szülői fillérekre. Maga pedig közel hatvanhoz már. Számíthatná, mennyi lesz a \ nyugdíja. Mégis. Fűrésztelepen dolgozik. Ott­hon külön berendezett kis .műhelye.” Amolyan . maga • abrikálta szerszámok, esz­közök. Minden szabad idejét — ahogy ö mondja — kispe­kulálja. Örökösen csinál, fab­rikál valamit. S ha sikerül, megnyugszik égy ideig. Mint­ha elégtételt venne valakitől, valamiért. Mivel kedvezményesen kap­nak a telepi dolgozók fa szélt és egyéb fűrészelt hul­ladékot, szírbe berámázta, beskatulyázta már az egész lakás környékét. Még csak -.ülőn szalonna, sonka, kol- :ászfüstölőt is csinált. A mé­rést szemmel, a hasonlítást madzaggal végzi. Nem un be­le. (Ugyan mire vinné, ha most volna tízéves!?) Mostanában úgy látszott, nincs több ötlete, kifog' ott a esinálnivalő. Dehát így nem lehet az a bizonyos eiaglétel. Meg bejötték náluk is a sza­bad szombatok. Hova tegye magát? S az is a Száva járá­sa: aki keres, az talál. Hát megint kitalált ve lan:.'. Ga'smbdúcot csinál. So­ha el nem korhadó be'onge- rendára. Takaros gala.bbház lesz, tíz pici szobára porcióz­va. Vagyis tíz pár számára. liVlellesleg a szaporulat jó lesz a konyhára. Igen szere­ti a gyenge galambhússal főtt levest.) Hát van megint otthoni foglalkozás. Maga kombinál­ja össze a gerenda belső dróthálózatát (szemmel és madzaggal mérve). Betont, kever, beönti a drótvázat. Örül, hogy sikerül, minthogy a befogó formát sem fuserál- la el. Míg köt, szilárdul a ' alóban hatalmasra sikerült gerenda, hozzálát a tízfiókos házikó elkészítéséhez. Min­den otthoni perce az udvar, a műhelye. Végre kész a ga­lamblakás is. Pléhtetővel. Az­tán befesti az egészet é.lénk piros színre. Az utcából tucatnyi embert kell hívnia vasárnap reggel, hogy felállíttassék a beton­— A hirdetésekre 60. leves let kaptunk. Éri’ehlÜdU k 3 kereset, a munkaidő, a jutta­tások iráni. Kérdezték, van-e munkásszállónk, fizetünk-e különélést — mondja a mun­kaügyi előadó. Mit válaszolhattak? Alá. csony a kereset, a másfel ezer munkáshoz 26 személyes munkásszállásuk van, Icülon- élési díjat nem fizetnek. S így bizony alig néhány jött Tuzsérra dolgozni. Mi a véleménye a nehéz fi­kái munkásoknak? Danku György hét éve dől* * íuzik a telepen, rönktéri munkás. Három gyermek ap­ja. Gyulaházáról szállítja a vállalat autóbusza munkába és haza. — Nehéz kenyér. Havon'a .1000—220o forintot keresek, de az utóbbi csak nyújtott műszakkal és vasárnapi munkával érhető el. Sokan elmennek, nehéznek találják, s nincs megfizetve. Ez a hét­éves tapasztalatom. Én még bírom, hozzászoktam már, meg nem akarok csavarogni. Pető József négy éve bri- gádvezető, ugyanazt a fogd* meg munkát végzi, mint a brigád tagjai. — Egy mondatban lehet er­re válaszolni: Ehhez a mun* kához ez a bér nagyon ke­vés. Átlag. 2100, ha egy va­sárnap is dolgozik az ember. A nyolctagú brigád naponta 6—8 vagon fát pakol be. Ez 170—180 köbméter fa, me­lyet minden két embernek meg kell mozgatni. Egy köb* méter 6 és fék 7 mázsa, vagyis minden két ember több mint 1200 mázsát emel egy műszakban. így kérésünk 70—90 forintot. Bizony az utolsó daraboknál már re* meg az ember ina, annyira kimerül. Bérszínvonal és gépesítés — Ezért mennek el, ké* rém. A törzsgárda a röuásLá- ren azokból alakult, akik még bírják, nem akarnak csavarogni, a családjukat itt­hagyni. Sok öreg munkástól hallom már hat-hét éve: ..meg kell innen válni, mert fizikai erővel ezt nem sokáig lehet bírni.” És közülük is mind több „számol le.” Ezt a folyamatot csak a bérszín­vonal javításával, s ahol le- hét, a gépesítéssel lehet meg. állítani. Emelkedett az egy főre eső termelékenység, de a létszám- hiány miatt a tervteljesítés­ben lemaradás van. Farkas Kálmán gerenda. A segítők egymást túllicitálva dicsérik az óriási munkadarabot. Meg persze, a hozzávaló ügyességet. A sógor, létrára állva sze­reli fel a piros házikót. Vas­csavarokkal rögzíti. Aztán mintha még valami hiányozna, újra a műhelyé­ben sustorog. Aminek vége, hogy vékony dcrzka'áblács- kát drotoz még a gerendára. Már csak a földön állva. Hívja a nővéremet, nézze meg, mi készült megint el. Az valóban jól meg is né­zi. Közben hümmög, hüm- möget. Elolvassa a táblácska feliratát, mert az van rajta: ..Szabad szombat-lak." S ény- uyivel be is telt asszonytest- érem. Egyáltalán nem vál­tott ki belőle különösebbet. A sógor még kevésbé törő­dik ezzel. Számára az a dön­tő, hogy újra sikerült vala­mit alkotni. Egy ideig ezzel betelik. Megnyugszik. a. a

Next

/
Oldalképek
Tartalom