Kelet-Magyarország, 1969. június (26. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-15 / 136. szám

§. oMa! ■' ■ —' 1 I ----—— KELET-MÄGYARORSZAG — vasárnapi melleklet 1909. Jűnfús ff. Konrád György: Visszavár a család* A nevelésügy: TÁRSADALMI ÜGY / ^ yakorlottan cselez, azt várja, hogy kifakad­jak, kis szörnyetegként mu­tassam be a gyereket, kezel­hetetlen kis állatként, akivel szemben csak egyetlen esz­köz van. Bólogatna, alám játszana, aztán mellékesen megkérdezné: „Másképp, mint veréssel, ugye, nem boldogulsz?” Butább ügyfe­lekből magam is így húzom ki a beismerést. — Feljelentés érkezett hoz­zád? — fípm hozzám, a kor­mánytitkárság panaszirodájá­hoz. Kellemetlen hangú le­vél kíséretében elküldték az elnökhöz, most a főnök fiók­jában van. v — Az öregek írták, a szom­széd szobából? — Nem tudom, ki fogal­mazta, többen aláírták a ház­ból. — Mit mondanak? — Hogy ott folytatod, ahol Bandula abbahagyta. Te, aki hivatalból védted a gyereket. Úgy tartod, mintha nem is lenne ember. Ketrecbe zá­rod, vered, órák hosszat ha­gyod bőgni, senkivel szóba nem áhsz, elhagytad magad, csak egy süketnéma cigány­lány jár hozzád, és a gyerek szeme láttára közösültök. Csak azt mondtam, ami a levélben áll- Kellemetlen. Nem akarják, hogy itt maradjál. Nem értik az egészet. A kor­mánytitkárság sem érti. Ma­gyarázatot kér tőlünk. — Te érted? — Én sem értem. — Te is ugyanezt tennéd. — Lehet, csakhogy én nem jöttem volna ide. — Úgy adódott, hogy ide kellett jönnöm­— Senki nem kért rá. — őrültségnek tartod? — Ebben a szakmában, te magyaráztad régen, az ember sok mindent elfogad. — Amióta a helyemen vagy, még sosem sikerült megértened, hogy miért jöt­tem ide? P 1 tudtam képzelni. Ez minden. Nem ve­hetsz a nyakadba mindenkit, aki segítségre szorul. Ha egy­nek mindent odaadsz, a töb­binek semmi sem jut. — Az már az én dolgom, én megtettem a magamét — Ez neked elég? — Elég. Másra nem telik. Van, amit nem lehet adagol­ni. A kurva is abbahagyja néha. — Gyengeségében. Azért kurva, hogy adagoljon. — Ha ezt megérted, csalsz, ha nem gondolod tovább. — És mondd, ki ítélhet el •Részlet a szerző A láto­gató című könyvhéti köte­téből. ezért engem, átla^hivatalno- kot. A sok széltoló, aki ne­gyedannyi munkával kétszer annyit keres, mint én? Vagy te, aki bohócot csináltál ma­gadból, megléptél hazulról, megléptél tőlünk, s ráadásul a gyerekkel is megbuktál? Mondd, ki szólhat nekem egyetlen rossz szót is? Mi­kor a főnök megkérdezett, miért csináltad ezt, azt mondtam, hogy elment az eszed, de majd megjön, és visszaülsz közénk a helyed­re. — Itt maradok. — Te? Nem tudom. A gye­rek biztos, hogy nem ma­rad itt- Szereztünk neki he­lyet, holnap be kell vinned az intézetbe. — Tudod, hogy nem vi­szem be. — Akkor eljövök érte — Nem adom. — Ne tréfálj, hozzak ma­gammal rendőrt? Feláll, körüljárja a szobát, szemügyre veszi a gyereket, a dróton az elhúzható lepe­dőt, az edényeket a polcon, ingemet a szegen, az ételt a fazékban. Megpaskolja a gye­rek fejét, játszik vele, meg­könnyebbült. Túl van a ne­hezén, otthonosan mozog én már csak vendég vagyok itt; ha állnék, esetleg hellyel kí­nálna. Fölemel egy csatot, egy majmot, visszaejti a zsákba. — Kerestél ezzel? — Valami keveset, megél­tünk belőle. — A főnök intézte el, hogy munkát kapjál. Ha ő nem szól, a felét sem kaptad vol­na. — Kedves a főnöktől. — Ugyan, csak időt akart hagyni neked. — Mire? IT ogy magadtól abba- hagyd ezt a histó­riái Idegesíti, hogy egy jó szakember hónapokat veszte­get egy szenteskedő rögesz­mével. Dühöng is néha. „Megbecsült állása volt, sze­rettük, lakást kapott, ő meg beveszi magát egy disznóól­ba, és egy idióta kölyök fe­nekét törölgeti.” Néha halla­ni sem akar rólad, de aztán újra kezdi. A napokban vég­re döntött az ügyedben. Behúzódom a sarokba. — A te főnököd ne döntsön énrólam. — Csendesebben. A tied is. Mind a mai napig fenntar­totta az állásodat. Fizetés nélküli szabadságon vagy. A főnök nem túlságosan okos, de azért helyetted is gondol­kozott. — Nem megyek vissza. — Hová mész? — Maradok. — Nem maradhatsz. A gye­reket holnap elvisszük, a la­kásból ki kell költöznöd, majmot és cintányért többet nem kapsz, kell a rokkan­taknak. Ezt a történetet be­fejezted, a folytatása egysze­rűen ostobaság lenne. — Ezt jól kigondolta a fő­nök. — Szerintem is. Visszavár a szobád, az asztalod, az ügyfeleid. És visszavár a családod is. A főnök beszélt a feleségeddel. — Mondd, és mi történik, ha mégsem megy eb? J ól van. Ismered a főnököt. Ez igazán furcsa lenne. Mindenki an­nak tartaná. A hatósági fő­orvosnak az a véleménye, hogy rászorulsz egy alapos kivizsgálásra. Idegosztályon. — Mennyi ideig tartana a kivizsgálás ? — Ez attól függ. Néhány hét, kezeléssel együtt több is lehet. — Nyílt osztályon? — Nem hinném, hogy a te esetedben ezt célirányosnak tartanák. — És ha nem akarok be­menni a hivatalba, az annyit jelent, hogy még kezelésre szorulok ? — Tudod magad is, hogy idegbetegségek esetében a normális és a patologikus ha­tára nem állapítható meg egyértelműen. — Tehát? — Mint kollégád és bará­tod tisztelettel azt javaslom, vidd be holnap a gyereket, eredj vissza a családodhoz, és ha kipihented magad, né­hány nap múlva jelentkezz a főnöknél. Eltettük még a névtábládat is. Mire vissza­jössz, rákerül ismét az ajtód­ra. P ezében kalapjával, esí- pőficamos lábát von­tatottan húzva csúszik ki vendégem a szobából, mint­ha elalvó beteg mellől oson­na, zsibbasztó, elnyújtott lo­csogás után. Hirtelen meg­fordul, mint aki orvtámadás­tól tart, s bal kezét kabátjá­nak ferde zsebébe süllyesztve keresztülhúzza tekintetével a gyereket, a ládákat, majd en­gem, bocsánatkérően elmoso­lyodik, kis szikrafelhőt fúj marokra fogott, nyálas pipá­jából, s még egy darabig le­nyomva tartja az ajtókilin­cset, mint aki mondani ké­szül valamit. Intek neki, jól van, ugyan már, ki így, ki úgy, ostobaság az egész, de legalább elmúlik. Két szikra­felhő közt elkeskenyedő arc, ormyeregig ereszkedő nyúl­szőr kalap, aztán csak az ajtó, a selejtes ingóságok meg a gyerek meg én, mi is már csak holnap délelőttig. Előzetes eoy készülő új magyar filmről Az asszonyhűség pszichológiája Ki hinné e cím nyomán, hogy tulajdonképpen egy filmről kívánunk hírt adni, méghozzá szatirikus vígjá­tékról, amely arra hivatott, hogy a maga eszközeivel az emberek millióit nevettesse meg és gondolkoztassa el egyről-másról, ami mindany- nyiunk magánéletében fon­tos... Nádasy László rendező, a Megöltek egy lányt, és a Fény a redőny mögött alko­tója, Hegedűs Zoltán forga­tókönyvíró segítségével éppen arra vállalkozott, hogy egy asszonyhűség pszichológiájába vezesse be a nézőket. Az eseménysor látszólag nagyon egyszerű. Anusi fia­talasszony, férje szenvedélyes turista, aki a túrák és a Nagy Kék Jelzés kedvéért kissé el­hanyagolja őt, pontosabban gyakran magára hagyja. így aztán Anusi egyedül megy nyaralni, és bekerül egy tó­parti alkotóházba írók, szí­nészek, festők, szobrászok közé. A csinos fiatalasszony nehezen oldódik fel, de ha­marosan pártfogókra talál, Sőt megkísértőkre is... A többit nem áruljuk el előre, majd kiderül minden a most Tóalmáson készülő „A Nagy Kék Jelzés, avagy a hűség ju­talma” című új magyar film­ből. De h°l itt a pszichológia? — kérdezhetik joggal. Nos, az epizódokban, a dialógusok­ban van elrejtve. A dialógu­sok tolmácsolói pedig olyan kitűnő színészek, mint a tu­rista férjet alakító Tahi- Tóth László, Darvas Iván és Latinovits Zoltán, a két csá­bító, Psota Irén és Mezei Má­ria, a két pártfogó „barát­nő”. A művészvilág üdülő képviselőit neves írók, szob­rászok, színészek alakítják — önmagukat „játsszák”. A női főszerepet Nádasy László Káldi Nórára bízta. A fiatal színésznő Anusi meg­személyesítésével olyan fel­adatot kapott, amely egyaránt igénybe veszi drámai és víg­játéki képességeit. A film operatőre Ragályi Elemér, aki a Sziget a szárazföldön (rendező Elek Judit) után második játékfilmjét forgat­ja. A derűs és festőién szép tóalmási környezetben né­hány látványos nagyjelenet felvételére is sor kerül, és anélkül, hogy erről többet el­árulhatnánk, közöljük, hogy a csendes tó vizére öt bájos A TAN1TÖ, A TANÁR, az egész pedagógustársadalom te­vékenységének talán legjel­lemzőbb vonása, hogy a je­lenben végzett munka értékét csak évek múltán lehet le­mérni. A diákok szakmai tudása, erkölcsi magatartása, jelleme, amelyet a pedagógus oly pagy türelemmel, szere­tettel és odaadással formál, csak jóvá} később értékelhe­tő: akkor, amikor az egykori tanulók belépnek a felnőttek társadalmába és önálló, fele­lősségteljes feladatot végez­nek. ' " 1 A pedagógiatudpmánynak időről-időre alaposan mérle­gelnie kell, hogy milyen új feladatokat ró rá a tudomány és a technika szédületesen gyors fejlődése. Az új, felnö­vekvő generáció iránti fele­lősség is azt sugallja, hogy kellő időben és reálisan meg­állapítsák a szakemberek, mi­re van szüksége az új évez­red küszöbén tevékenykedő 20—60 éveseknek ahhoz, hogy kultúrált, szakmailag jól kép­zett emberekként helytáll­hassanak. Röviden szólva: tu­dományos megalapozottság­gal, kellő előretekintéssel meg kell határozni a korszerű alapműveltség kereteit és tartalmát. Szerte a világon, különösen a szocialista országokban a legkiválóbb szakemberek fog­lalkoznak ezzel a rendkívül fontos témával. Hazánkban a jövő év őszén rendezik meg az V. nevelésügyi kongresz- szust. A kongresszus anyagá­nak kidolgozása a szervező bizottság irányításával már hosszabb idő óta folyik a leg­jobb szakembereink bevoná­sával, a hazai és külföldi ta­pasztalatok felhasználásávaL Gondos mérlegelés alapján a szervező bizottság azV. neve­lésügyi kongresszus napirend­jére négy témát tűz ki Ezek a következők: társadalmi-gazdasági és tu- «dományos-technikai fejlődé­sünk várható követelményei a nevelésügy iránt; az iskolai és az iskolán kí­vüli nevelő tényezők, szerve­zetek szerepe, együttműködé­sük szorosabbá tétele; a pedagógushivatás és a pedagógus-továbbképzés; a neveléstudomány helyze­te, feladatai, intézményei, kapcsolatai más tudományok- kaL A GONDOS ELŐKÉSZÍTŐ MUNKÁT dicséri, hogy a megállapított témakörökből már elkészültek a vita alap­ját képező tanulmányok és azokat nyomtatásban már közre is adták. így lehetőség nyílik arra, hogy a nyári szünidőt felhasználva a pe­dagógusok tanulmányozhas­sák ezeket a tudományos dol­gozatokat, kellő mérlegelés után megtegyék észrevételei­ket és ezzel is hozzájáruljanak a magyar pedagógiai tudo­mány gazdagodásához, fejlő­déséhez. Várható, azonban, hogy a viták az új tanév el­ső hónapjaiban csúcsosodnak majd ki, amikor1 a tantestü­letek nyilván alkalmat talál­nak arra, hogy kollektív esz­mecserét folytassanak és meg­tegyék észrevételeiket mind elméleti, mind gyakorlati szempontból. így lehetőség nyílik arra, hogy az egész pe­dagógustársadalom, minda­zok, akik felelősséggel mun­kálkodnak az új generációk magasabb kulturális színvo­naláért, résztvegyenek a kongresszus előkészítésében. A kongresszus napirendjé­nek témáit egyenként szem­ügyre véve, annyi már ele­ve megállapítható, hogy való­ban a jelen és az eljövendő évtizedek leglényegesebb, pe­dagógiailag a legfontosabb problémákat veszi tudomá­nyos vizsgálat alá. Társadal­mi-gazdasági fejlődésünk üte­me azon múlik, hogyan tud­juk gyorsítani a szocializ­mus építését politikai, gazda­sági, kulturális és közéleti vonatkozásban. A kérdés he­lyes, reális megválaszolásánál természetesen figyelembe kell venni egyrészt a tudomá­nyos-technikai fejlődés lehe­tőségeit általában, de különö­sen arról az oldalról, milyen mértékben tudjuk alkalmazni a tudományos felfedezéseket, új technikai vívmányokat, hazai körülményeink között.. A korszerű nevelésügy meg­alapozott, az élet követelmé­nyeit alapvetően figyelembe vevő oktatási programot va­lóban csak úgy tud kialakíta­ni, ha számba veszi azokat a növekvő követelményeket, amelyeket korszakunk tá­maszt társadalmunk minden egyes tagja iránt AZ IS TERMÉSZETES és szükséges, hogy kellő pon­tossággal száma vegyük az iskolai és az iskolán kívüli nevelő tényezőket és azok hatását a tanulóifjúságra.-----------------------------------------­Már többször adtunk hírt arról, hogy Tuzsér-Kálonga- tanya közelében régi telepü­lések nyomaira bukkantak. A múlt évben feltárt régészeti emlékek mutatták, hogy ez a terület már a bronzkor­ban lakott hely volt. A le­letmentő ásatásokat Magyar Kálmánnak, a Szabolcs- Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága fiatal régészé­nek irányításával az idén to­vább folytatták, illetve be­fejezték. Az itt folytatott kutatás sikerét bizonyítja a XIV— XV. századi Kálonga, a ko­rábbi Kalangya falu temető­Ebben a témakörben különö­sen sok tapasztalatot szerez­tek a különböző társadalmi szervezetek, elsősorban a KISZ és a Nőszövetség. Az ő közreműködésük teszi tel­jessé az elmélet és a gya­korlat egységét. A tanító, a tanár csak úgy taníthat, ha ő maga is állan­dóan tanul, ha lépést tart saját szaktárgya fejlődésevei, figyelemmel követi saját tu­dományágának életét. Fej­lesztenie kell teljes szellemi „izomzatát”, vagyis általános műveltségének, politikai, tár­sadalmi ismeretének korunk színvonalán kell állnia. Már ebből a vázlatos kép­ből is kiderül, hogy a magyar nevelésügy nem csupán a pe­dagógusok, hanem egész tár­sadalmunk ügye. Érthető te­hát, hogy az V. nevelésügyi kongresszus előkészítésében különböző állami és társadal­mi szervezetek is részt vál­lalnak. A Magyar Nők Or­szágos Tanácsa, a KISZ Köz­ponti Bizottságának intéző bizottsága, az Uttörőszövetség országos elnöksége csakúgy, mint a Magyar Tudományos Akadémia. A MŰVELŐDÉSÜGYI MI­NISZTÉRIUM a szakszerveze­tekkel közösen az iskolák tantestületeiben és a pedagó­gusképző intézményekben rendezi meg a vitákat. Be­kapcsolódik a munkába a Honvédelmi és a Munkaügyi Minisztérium is. Természet­szerűleg részt vállal a kong­resszus előkészítéséből a Ma­gyar Pedagógiai Társaság és az Országos Pedagógiai In­tézet is. Érthető és indokolt a gon­dos előkészület, hiszen ifjú­ságunkról és ezzel együtt or­szágunk jövőjét érintő alap­vető kérdéseket vitat majd meg az V. nevelésügyi kong­resszus. (Rí jének feltárása. A vasúti munkálatok során megma­radt terület déli részében 78 sírt tárt fel a fiatal kutató. A sírokból pártadíszek, feke­te alapon ezüst szállal át­szőtt halotti kendőmaradvá­nyok, pitykegombok és ko­porsódeszka elkorhadt da­rabjai, valamint az összeil­lesztéshez szükséges, válto­zatos formájú koporsószegek kerültek elő. A temető rendszere, be­osztása is fontos következte­tések levonására ad alkal­mat A temető meghatáro­zott szakaszán ugyanis csak gyermekcsontvázak kerül­tek elő egymás mellett és alatt. Számos felnőtt csont­vázánál megfigyelhető volt a mellen összekulcsolt kéz rí­tusa. A régész megállapítá­sa szerint a templom körüli temetőbe a szegény jobbágy­réteg temetkezett kevés mel­léklettel, ékszerreL Az Árpád-kori, illetőleg a XIV—XV. századi népesség a dombsor kiemelkedő ré­szén a víz közelében telepe­dett le. Azon a helyen, ame­lyen már a korabronzkorban is emberek éltek. A kutatás kiterjedt a 4000 évvel ez­előtt itt élt emberek életkö­rülményeinek tanulmány»- zására is. A mindennapi életre jellemző tűzhely és szemétgödör feltárása során állatcsontok — őz, vaddisz­nó, stb., — valamint nagy tömegű kerámia főzőedé­nyek, bögrék, liszttárolók kö­zött egy agyagból égetett kis- kanál is napvilágot látott A régészeti gyűjtemény szenzációs lelete a kultikus — vallási —, még re­konstruálásra szoruló tárgy, amely foz-málya alapján stili­zálj kettős baltának tekint­hető. Az Európában szinte egyedülálló leletet valószínű az anatóliai eredetű népes­ség korai hulláma hozta ma­gával, hasonló tárgy csak Kis-Ázsiában található. (h. L> áldi Nóra és Darvas Iván a Nagy Kék Jelzés, avagy hűség jutalma című filmből. hölgyutassal egy űrhajó is leszáll majd az egybegyfilt vendégsereg — és reméljük a nézőközönség — nagy örö­mére. A film zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta, sőt maga is adja elő. A felvéte­lek, amelyek május elején kezdődtek, előre láthatóan jú­nius közepére befejeződnek. Befejeződtek a tuzséri ásatások

Next

/
Oldalképek
Tartalom