Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-09 / 104. szám

YfliÍG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK 1 AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE! BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI XXVI. ÉVFOLYAM, 104. SZÁM ARA 80 FILLÉR 1969. MÁJUS 9, PÉNTEK f-APUNR TAPTALMABÓLf — ...... i* Kállai Gyula beszéde az MSZMP Politikai Akadémiájáu (5. oldal) Átadták a kormány elismer a tiborszáliási Uj Elet Termelőszövetkezetnek A tiborszáliási Uj Élet Tsz tagsága ünnepi közgyűlést tartott május 7-én, este a falu kultúrházában abból az alkalomból, hogy az 1968. évi országos termelési ver­senyben a háromezer holdnál kevesebb területen gazdálko­dó szövetkezetek kategóriá­jában kiváló termelési ered­ményeikkel az elsők között végeztek, s ezért a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elismerő oklevéllel tüntette ki. Megjelent az ünnepi köz­gyűlésen és az elnökségben foglalt helyet Orosz Ferenc elvtárs, a Szabolcs-Szatmár Megyei Pártbizottság első tit­kára. Ott volt Kovács Sán­dor elvtárs, a Mátészalkai Járási Pártbizottság első tit­kára, Józsa Endre elvtárs, a Szatmár-Beregi Tsz Szövetség titkára, Kállai Menyhért elv­társ, a Mátészalkai Járási Pártbizottság titkára. Pálus Pál tsz-elnök rövid, az al­kalmat méltató megnyitója után Orosz Ferenc elvtárs tartott ünnepi beszédet. Megyei első titkárunk elöl­járóban a kormány, a TOT, valamint a megyei párt- és tanács végrehajtó bizottsá­gainak nevében meleg szere­tettel köszöntötte az Uj Élet Tsz tagságát, a családtago­kat, s az ünnepi közgyűlés valamennyi résztvevőjét. Ezt követően arról szólt, hogy a mai ünnepi közgyűlés tárgya a legnemesebb emberi tevé­kenységnek, a munkának, a termelőszövetkezeti tagság egész évi szorgalmának a méltatása. Életünk alapja a munka. Szocializmust építő népünk életszínvonala továb­bi emelésének, erősödésünk­nek, fejlődésünknek, haladá­sunknak egyetlen kútforrása: a becsületesen elvégzett munka. Itt, az ország legke­letibb részének e piciny fa­lujában most ezt ünnepeljük. Elmondta, hogy a tiborszál­iási tsz az elmúlt évben mind megyeileg, mind or­szágosan kimagasló gazdálko­dási, termelési eredményt ért el, s ennek eredményeként a KMP, valamint a Magyar Tanácsköztársaság kiki áltásá- nak 50. évfordulója tisztele­tére indított országos terme­lőszövetkezeti versenyben ki­váló helyezést értek el. Hangsúlyozta Orosz elvtárs, hogy ez annál is inkább di­cséretre és elismerésre mél­tó, mert a verseny évről év­re nagyobb követelményeket állít a résztvevő gazdaságok elé és a kiváló eredményt elérni egyre nehezebb. Öröm számunkra, hogy az ország­ban kitüntetett 36 tsz közül 7 a szabolcs-szatmári közös gazdaság és ez nem véletlen jelenség. A nemes vetélke­désben olyan tsz-ek törnek az élre, akikről azelőtt keve­set vagy nem is hallottak. És ezt az eredményt 1968-ban, a gazdaságirányítási rendszer bevezetésének első esztende­jében érték el, amely még- inkább figyelemre méltó. Ezek az eredmények minde­nekelőtt a termelőszövetke­zetek vezetőségeinek és tag­ságának kitartó, lelkiismere­tes munkáját, szorgalmát tanúsítja. Orosz Ferenc elvtárs ezek után a tsz-mozgalom helyze­tét, fejlődését elemezte. El­mondta, hogy a mozgalom már túl van a kezdeti ne­hézségeken, erős, szilárd bá­zis, olyan gazdasági, társa­dalmi, politikai erő, melyre teljes biztonsággal lehet szá­mítani szocialista építésünk Csütörtökön délelőtt Nyír­egyházán. az Irodaház nagy­termében ünnepélyes esküté­telre jelent meg a megye el­sőfokú döntőbizottsági elnö­kök és helyettesek első cso­portja. A megjelentek az es­küt ár. Pongor Gyula meg­bízott megyei döntőbizottsági elnök' előtt tették le. Az ünnepélyes aktus alkal­mával a megjelenteket Cser­pák József, az SZMT mun­további szakaszában, népünk jólétének fokozásában. Szólt arról, hógy parasztságunk a szövetkezéssel találta meg az utat a magyar mezőgazdaság viszonylagos elmaradottságá­ból. Mintegy tíz esztendő telt el a szövetkezeti nagy­üzemi gazdaságok tömeges kialakítása óta, s ennek ered­ményei alapján felemelt fej­jel mondhatjuk, hogy min­denféle nehézség felett győ­zedelmeskedett, s egyre gyor­sabb ütemben valósulnak meg azok a célok, elképzelé­sek, amelyeket az átszerve­zéskor nagyon sokszor agitá- ciós érvként mondtunk. El­mondta, hogy az átszervezés óta meggyorsult és egyenle­tesebbé vált a mezőgazdasági termelés fejlődése. Ezt leg­szembetűnőbben a termésát­lagok alakulásai mutatják. Az átszervezés előtt a me­gyében őszi búzából holdan­ként 7—8 mázsa termett. Az elmúlt évben tsz-eink 13,8 mázsát takarítottak be. Bur­gonyából a korábbi 35—40 mázsával szemben 69,2 má­zsát, kukoricából a kisüzemi 7—8 mázsával szemben 15,5 mázsa, míg dohányból a ko­rábbi 4—5 mázsával szem­ben 7,1 mázsa volt a terme­lőszövetkezetek 1968. évi át­lagtermése megyénkben. (Folytatás a 3. oldalon) katársa köszöntötte, majd részletesen foglalkozott a munkaügyi döntőbizottságok jelentőségével és társadalmi életünkben betöltött, fontos szerepével. Szabolcs-Szatmár megyé­ben ez idő szerint közel ki- tencszáz döntőbizottsági el­nök és elnökhelyettes köte­lezett eskütételre. Közülük mintegy háromszázan, ez al­kalommal elsőként jelentek meg esküt tenni. Esküt tettek a munkaügyi döntőbizottságok elnökei és helyettesei DIVFF-Ja vaslat a párizsi konferencián I MIMSZTERTMáCS ÜLÉSE A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanácsi csütör­tökön ülést tartott. > Meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette a kormány el­nökének tájékoztatóját a KGST-országok állami- és jpártvezetőinek moszkvai ta­nácskozásáról. Felkérte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a hozott határozatokat további munkájuk során ve­gyék figyelembe, s a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok bizottságának feladatává tet­te, hogy az együttműködési program kidolgozásával kap­csolatos teendőket koordinál­ja és ellenőrizze. A külkereskedelmi minisz­ter japáni útjának tapaszta­latairól, a munkaügyi mi­niszter a KGST-országok munkaügyi vezetőinek buda­pesti értekezletéről, a műve­lődésügyi miniszter a len­gyel köz- és felsőoktatásügyi miniszter budapesti látogatá­sáról, a közlekedés és posta­ügyi miniszter pedig a táv­közlési kérdésekben Berlin­ben folytatott tárgyalásairól számolt be. A kormány meghallgatta a művelődésügyi, a belügy- és az igazságügy miniszter je­lentését a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos feladatokról és elfogadta az előterjesztett rendeletterve­zetet. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége az üzemi balesetek és a foglal­kozási megbetegedések 1968. évi alakulásáról adott tájé­koztatást. A Minisztertanács a beszámolót tudomásul vet­te, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. (Folytatás az 5. oldalon) Miközben a Közel-Keleten tovább tartanak a katonai és diplomáciai csatározások, a Távol-Kelettel kapcsolatban a legutóbbi órákban csak a diplomácia porondján került sor új fejleményre: a francia fővárosban, a konferenciák termében megtartották a vi­etnami háború békés rende­zését célzó tárgyalások tizen­hatodik teljes ülését. Ezen a tanácskozáson Tran Buu Ki- em, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front delegá­ciójának vezetője tíz pontból álló új, átfogó javaslatot ter­jesztett elő. A dokumentumot Binh asszony hozta magával, aki Dél-Vietnam felszabadí­tott területein tárgyalt a DNFF Központi Bizottságá­val és aki néhány napja ér­kezett vissza Párizsba. A tervezet talán legfonto­sabb pontja, hogy a Dél-Vi- etnamban állomásozó fegyve­res erők problémáját a viet­nami feleknek, egymás között kell megoldaniok. Tran Buu Kiem beszédéből kitűnt, hogy ehhez Washingtonnak le kellene mondania a jelenlegi korrupt, gyűlölt saigoni ve­zetőkről és hozzá kell járul­nia ahhoz, hogy a Thieu— Ky csoportot békekormány váltsa fel. Ez, valamint an­nak fel- és elismerése, hogy a vietnamiaknak külső, tehát amerikai beavatkozástól men­tesen kell megoldaniok prob­lémáikat: a béke útja Dél- kelet-Ázsiában. Az új tervezet ismét bizo­nyítja azt, hogy a harcoló dél-vietnami nép képviselői komolyan megpróbálják ki­mozdítani a párizsi konferen­ciát a Washington és a sai­goni klikk által előidézett holtpontról, ugyanakkor a másik oldalról — a Nixon kabinet korábbi fogadkozásai ellenére — nem történik sem­milyen komolyabb békeerő­feszítés. Ezt az amerikai és a saigoni delegátus felszóla­lásaiból is meg lehetett álla­pítani: beszédeik nem tar­talmaztak új elemet. Az Egyesült Államok köz­véleménye mind több jelét adja annak, hogy úgy érzi, itt lenne a Nixon-féle ígére­tek megvalósításának ideje. Tüntetések és különböző til­takozási formák követik egy­mást — érthető elkeseredést váltott ki például a Dow Chemical nevű monopólium elnökének az a bejelentése, hogy a kormány megújította cégével a napalmszállítási szerződéseket. Nguyen Thin Binh asz- szony, a DNFF párizsi kül­döttségének helyettes vezető­je csütörtökön Párizsban sajtóértekezletet tartott. A küldöttség helyettes ve- vezetője kijelentette, hogy a dél-vietnami ideiglenes koa­líciós kormány megalakítása céljából tárgyalást kell kez­deni mindazokkal, akik a béke, a függetlenség és a semlegesség mellett foglalnak állást. Majd az Egyesült Államok és a saigoni küldöttség sze­mére vetette, hogy elhamar­kodottan reagáltak a DNFF 10 pontos javaslatára. 2500 érettségiző a nappali tagozaton Megyénk középiskoláiban is csütörtökön rendezték a hagyományos ballagási ün­nepségeket. A megye 25, illetve a nagy- kállói és fehérgyarmati is­kolák kettéválása folytán 27 középiskolájában az idén mintegy 2500 diák fejezi be tanulmányait. Ez két és fél­szerese az 1960. évinek, ami­kor az érettségizők száma az ezret sem érte el. A mostani végzősök közül ezerhatszáz- egynéhányan az általános gimnáziumokban, ötszázöt­venen a szakközépiskolákban, míg kétszázötvenen a techni­kumokban szereznek okleve­let, illetve képesítést. Csu­pán a Nyíregyházi Kossuth Lajos Szakközépiskolájában — megyénk legnépesebb is* kólája — 170-en fejezik bd tanulmányaikat a vízügyi, elektromossági, géplakatos és autószerelő tagozaton. A felnőttek, azaz a dolgo­zók gimnáziumának esti és levelező tagozatán több, mint ötszázan végeznek az idén. A Zrínyi Gimnázium búcsúzó diákjai még egyszer körbejárták szép Iskolájukat. (Képriport a 4. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom