Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
fCTütirp-wlS« Y A nrmaz&i® S. eM«l fÜB. t. A mindég tervezése A nagyobb eréiebh Reszélgetés harkas Ferenwet, ax MMt megyei igazgatójával a termelőszövetkezeti beruházásokról /.ott beruházások drágák, nem versenyképesek. Az előállított termetes] érték .nem tudja fedezni, a gépesítési, a közművesítést, nem tudnak alkalmazni megfelelő szakembereket. állattenyésztési mérnököket. állatorvosokat. Például a későbbi egyesülésnél is csak problémái okoz az 50 férőhelyes tehérúsíálló. .ha abból minden egyesülni kívánó szövetkezetben van ,egy- egy. fcíj> etüles vatgy társulna Mi lehet a kivezető út itt, Szabolcsban, ahol kiesik a termelőszövetkezetek? Csak az önkéntes egyesülés ''agy társulás útján érhetik el a versenyképessegét. Ahol erre hamarabb rájönnek, jobban járnak. A csengeri járásban az egyesülést választják a termelőszövetkezetek. Máshol, mint például a vásárosnamé- nyi járás egyes szövetkezetei a társulás útján keresik a nagyobb állattenyésztési telepek építésének a lehetőségét. Mind a két út járható. . A bank mind a két formát támogatja. mert a nagyobbak erősebbek, a beruházásban és üzemeltetésben is bírják a versenyt. A közeli jövőt illetően, néhány évig még sok pénzt kívánnak a gyümölcsösök. Ez nem jelenti azt. hogy nem jut. az állattenyésztésre is. de csak a fentiekben elmondottak szerint: nagy telepekre és elsősorban azoknak, akik gyorsabban vissza tudják fizetni a hitelt, tehát eredményesebb gazdálkodási feltételeket teremtenek. Cs. B. Korunk tudományos és műszaki forradalma a munka társadalmi hatékonyságát ed. dig ismeretlen és elképzelhetetlen magaslatra emeli. Végső soron az ember ereje, teljesítőképessége sokszo- rozodik meg az elektronikus számítógepek felhasználásával. az atomenergia békés célzatú hasznosításával, a világ, űrt ostromló űrhajókkal, az atom titkait fürkésző reaktorokkal, részecske gyorsítók, kai. A termelékenység növekedése pontosan számszerűsíthető a tudományos és technikai forradalom gyakor. latias eredményeinek hasznosításakor/A műtrágya, a műanyag, a műszál, a tranzisztor. az automatika-elem, a házgyári termék, a konténer előállítása es főként felhasz. nalása gazdaságosabb klasz- szikus elődjénél. A társadalmi és gazdasági haszon igen gyakran a minőség ugrásszerű javulásából, a tartósság növekedéséből. az üzembiztonság fokozódásából származik. A tranzisztorok élettartama gyakorlatilag korlátlan, villamosenergia igénye csupán töredéke a rádiócsőének. Arról nem is szólva, hogy sok pénzt és bosszúságot takaríthatunk meg a szervízigény csökkenésével. A műszállal kevert textíliák, a műbőrök, műtalpak, a múanyagcsapágyak használhatósága jobb, élettar. tama nagyobb a hagyományos megoldásoknál. Gyakor. ta a fejlesztés-kutatás eleve a minőség javítását, a tartósság fokozását célozza és nem általában helyettesítő pót. anyagok feltalálását. A minőség javítása — mint a munka társadalmi hatékonysága növelésének igen fontos tényezője — a tudómé, nyos kutatás témája lett. A termék tartósságát, élettartamát napjainkban már ugyan, úgy megtervezik, mint a szerkezetét, a működési elveit. at 3. Üzleti szellem A falusi kereskedelem más, mint a városi, mert ott a szövetkezeti tagság dirigál, ugyanakkor többrétű a tevékenység is — nem csupán eladás, de felvásárlás is. Ezt közük legelőször a Vásáros- naményi Általános Fogyasztási Szövetkezetben. Azután kiegyezünk: kereskedni kell a városban is, meg a falun is. Árut kell szerezni, amit a fogyasztó keres és kulturált körülmények között eladni. Ez a lényeg. Akkor lesz nyereség, s megérdemelten. Arra keresünk választ: mi az a módszer, amellyel hét éve kiváló szövetkezet a naményi, s amellyel elnyerték most is a SZÖVOSZ és a KPVDSZ elismerését és jutalmát. A mérce sokoldalú. Az egyik, hogy száz forint befektetésre milyen nyereség jut. Itt jelentős. 12 forint 16 fillér, magasabb, mint a megyei átlag. De mi kell a nyereséghez? — ez már bővebb magyarázatot kíván. ..Sok minden"— válaszolnak. Hozzánk például tizennégy község ellátása tartozik. Ezeknél a kulturált kereskedelem, elsősorban az igények szerinti áru. Rugalmasan átállni. Azelőtt például nem kellett a tej. Most alig győzzük kihordani. Vagy a cukrászsütemény. Erre saját üzemet építettünk — állandóan legyen friss termék falusi boltjainkban...” Kutatják a piacot? A válasz. hogy itt irrig sok a teendő. De vevöszámiálás például van. S a boltok vizsgálatétól az első szempont, hogy nn Ez a tervszerűség kálón előnyök és megtakaritasok forrása. Ha eg}' gépkocsit például 100 ezer vagy 360 ezer kilométer lefutására minősítik főjavítás nélkül, akkor erre a teljesítménytartamra szükséges fejleszteni a jármű valamennyi fontos szerkezeti részét: a motort., a sebesség- váltót. a futóművet, a karosz- szériát, stb. így a gépkocsi nagyjavítása eleve tervezhető és nem kell ötletszerűen, hol egyik, hol másik fődarab alkalmi hibáinak elhárításával bajlódni. Ha a fénycső vagy a villanyizzó üzemidejét, például 2000 üzemórában állapítják meg, akkor érdemesebb a felhasználó nagyüzemben a 3000 üzemóra leteltével valamennyi fényforrást egyszerre kicserélni, függetlenül attól, hogy azok működöképe- sek-e. Több kár származnék abból, ha egy nagy csarnok több ezer fénycsövét, izzóját egyenként pótolnák, vállalva akárcsak a néhány perces rossz megvilágítás veszélyeit, mint amennyi a már „leírt”, de még üzemképes égők selej. tezéséből származik. Az élettartam tervezése, a minőségi jellemzők meghatározása nem pusztán óha jra és elhatározásra épül. hanem a gyártás és a felhasználás érdekeinek sokoldalú egyeztetését, gazdasági optimatizálását jelenti. Vagyis a minőség javítása addig kifizetődő, amíg a gyártó is, a felhasználó is megtalálja rajta számítását. Olyan minőségjavításra nincs szükség, amelyre a fogyasztó nem tart igényt, illetve a velejáró gyártási több. letráfordításokat, nem hajlandó a vételárban megfizetni, mert a felhasználás során nem térülnek meg azok. Vagyis a minőség javítása nem minden áron valósul meg és nem Is öncélú feladat. A felhasználó vagy a fogyasztó minden termék és szolgáltatás iránt meghatárolegyen hiányzó cikk. Különösen az, ami kevésbé nyereséges, apró, de kell az embereknek. Ez egyúttal a boltvezetők prémiumfeltétele is. Azt hiszem, nem sok olyan kereskedelmi cég van a megyében, amelynek a naményi- hoz hasonló partnere lenne. Ez az fmsz idén is huszonnégy megyén kívüli nagykereskedelmi vállalattal és tizenhat kisipari szövetkezettel kötött szerződést — egytől egyig hiányzó áruk küldésére, termelésére. A legnagyobb ilyen mennyiség a ruházati áruk, a szög és a vízvezetékcső termeltetése, megrendelése 25 millió forint évi értékben. Baj az, ha egy fmsz-nél jó az üzleti szellem? Idei üzlet- politikai tervükben például az szerepel, akivel tudnak, mindenkivel kötnek gyártási szerződést. A cikkpótláson kívül a haszon is jelentős: a nagykereskedelmi árrésen megosztoznak. Mennek áru után az ország minden részébe Hódmezővásárhelytől Sátoraljaújhelyig. S a termékeket ott Iái ia a vevő a kirakatokban. többet, nagyobb választékban, mint egy-két nyíregyházi társánál. Üzletpolitikájuk eredménye, hogy a zöldség-gyümölcs- igényi — amely nagyon felfutott — licii'' alapból, látják cl. A ls/.-ekkel kötött szerződés előnyös mindkettőnek, de különösen az a lakosságnak. Ugyanígy a húsellátásért: tavaly a környező tsz-cklől vá súroltak tízezer baromfit eladásra. Ezek is hozzájárulnák, hogy tavaly hatvanhéthez képest 5,7 százalékkal emelkedett a zott. minőségi követelményt támaszt. Ennél kevesebbet nem akart elfogadni, többet pedig nem hajlandó megfi. zetni. Ez a népgazdaság érdekét tekintve is racionális magatartás. A szezonális jellegű ruhák, cipők, ha tiszavirágéletű divatigényeket szolgálnak. nem szükséges, hogy a legdrágább anyagokból készüljenek. Olcsó kártolt szövetből átmeneti kabátok, másodrendű, ám mégis tetszetős börkellékekből lábbelik készülhetnek. De az ilyen divatcikkek ára is kell. hogy tükrözze: ezúttal nem az örökkévalóságnak állítottak remekművet. No és a minőségi bizonyítvány is! A több évre vásárolt, nem divatjel- legű cipőknél, ruháknál viszont. az ilyen olcsó anyagok felhasználása, az olcsó technológiák alkalmazása — pazarlás és megengedhetetlen. A propaganda, a fogyasztókö. zönség kultúrált tájékoztatása megkívánja, hogy a gyártó, a kereskedő írásban és - szóban egyaránt ismertesse a terméket a vevővel, hogy az ne legyen zsákbamacska... A női lakkcsizma készülhet például a vizet nem szívlelő lakkbőr. bői. A baj csak abból származik. ha erről a vásárlás után, viselés közben szerez tudomást a vevő. A termelőmunka célja emberi szükségletek kielégítése, használati értékek előállítása. A használati érték foka, a szükségletkielégítés mértéke ma még üzemeink többségé- ben valahogy magától kialakul és legtöbbször nem tudatos gazdasági kalkuláció, nem tervszerű fejlesztő munka végeredménye. Pedig a reform, a piaci mechanizmus érvényesülése, a felhasználók érdekeinek védelme elképzel heteden tudatos és tervszerű vállalati minőségfejlesztő politika nélkül. (K. J.) forgalom, s több, mint öt és fél milliós volt a nyereség. És az is, hogy a legkisebb boltban is megkapja a vevő a tartós fogyasztási cikkeket. Ha viszont Vásárosnamény- ban teszi ezt, akkor aznap díjmentesen hazaszállítják a járás bármely községébe. A nyereség jó része a falusi hálózat fejlesztésére megy el. nem is elég, mert az igény mind nagyobb. Ebben az évben minden falusi boltban befejezik a korszerűsítést, s kezdődhetnek a nagyobb beruházások. Jövőre elkészül a vásárosnaményi ÁBC-áruház, akkor egy vendéglátó kombináthoz kezdenek. A tagság szavaz, az övé a döntő szó, az igazgatósági üléseken mindig a jobb. ésszerűbb javaslaté a zöld út. S ha valamit az élet megbuktat, nem restellik azt visszavonni. A termelési tanácskozásokon pedig sok a probléma, s ha jogos, elintéződik. Sok az éles vita itt is a bérezésnél, a kulturálisszociális összegeknél, a vezetőségi üléseken nem egyszer nincs egyetértés — a szak- szervezet él a jógával —, de miután megegyeznek, a végrehajtás már kölcsönös, mindenki egységesen magyarázza a tennivalókat. Nincs tekintélyelv. beosztott és vezető között csak feladatúén! különbségek lehetnek. Mindenkit egyformán arra serkent a helyzete, hogy megállja a. helyet. A dolgozók például tíz éve a lehető legmagasabb nyereségrészesedést kapták. idén ez har- intncöí nap volt. A fix bérrel kombinálják a jutalomkulcsot. Ez mindig alacsonyabb fix bért és magasabb jutalA termelőszövetkezetek beruházásává! kapcsolatos hitel kérdésekről beszélgetett munkatársunk Farkas Ferenccel, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával. Mire és mely tsz-ek kapnak elsősorban beruházási hitelt ? Kik a versenyképesebbek? Mi várható a közeljövőben? Ezekről és hasonló kérdésekről folyt a beszélgetés, amelyekre az adott választ summázva, az alábbiakban közöljük. Első helyen a hütölárolók — Mindenre és korlátlanul nincs pénzünk. De már nem a kötött, elosztásos rendszerű hitelgazdálkodás folyik. Egy bizonyos összegen belül versenytárgyalások eredményeként jutnak beruházási hitelhez a termelőszövetkezetek. Vannak beruházások, amelyek igen nagy mértékű állami támogatást élyeznek. ilyenek például a hűtőtáiolók, amire 70. a szarvasmarhaistállók építésére pedig 50 százalékos dotációt kapnak a tsz-ek. Szabolcsban az átszervezés után arra biztattuk a termelőszövetkezeteket, hogy minél több gyümölcsöst telepítsenek a sovány homoktalajaik jobb hasznosítására, a tagok foglalkoztatottsága, de nem utolsósorban a nagyobb jövedelem miatt és népgazdasági érdekből is. Ezek a gyümölcsösök most fordulnak termőre. Közös érdekünk, hogy a gyümölcsösök üzemeltetését biztosítsuk, illetve a lehető leggazdaságosabbá tegyük. Ezért most megyénkben a legtöbb beruházást a hűtőházakra fordítjuk. Erre az évre is tíz darab 100 va- gonos hűtőház építésére kaptak hitelt a termelőszövetkezetek. Sajnos a hűtőtárolók építkezésének jelentőségét még nem minden termelőszövetkezet látja és így nem mat jelent — ez teszi leginkább érdekeltté az eladót abban. hogy ne restelljen felnyúlni a polcra, vagy kimenni a raktárba — egyszóval legyen udvarias. Az sem csoda, hogy ragaszkodnak a munkahelyükhöz: itt is tíz-húsz éve dolgozik egyhelyben a zöm, s nem véletlenül válik jó szakemberré. Jól érzik magukat, A tizenhat szocialista brigád közül már három nyerte el az aranyplakettet, négy a bronzot. Ezekben a kollektívákban a dolgozók több, mint a fele tömörül. Érdemes? Erre a kérdésre úgy válaszolnak: feltétlenül. Az fmsz-nek azért, mert tőlük lehet a leginkább tanácsokat kérni, s a legjobb ötleteket kapni. A dolgozóknak pedig azért, mert megismerik egymást, valóban együtt élnek. A mostani ünnepségen harminchétén kapták meg a Kiváló dolgozó címet, a jutalmakat. A megbecsülés jele, hogy minden szocialista brigádtag jutalmat kapott. Erkölcsit is: szép, ízléses üvegtáblán láthatjuk a legfrissebb értékelést, s a kiválók fényképeit. Erősek itt a párt és társadalmi szervek. „Szerencsére” — mondja az igazgatóság elnöke. Következetesen fellépünk például az intrika ellen. tudjuk, hogy mindennél többet 'számit a jó légkör, ha ez nincs, lehet a kereset akármilyen magas, nincs kedv. Anélkül pedig nem lehet jól dolgozni. És magasabb tudás nélkül sem. ' Itt majd mindenki tanul. Hisz pereskedni sem elég egyszer megtanulni az eletben. (folytatjuk) mindig azok zörgetnek, akiknél ez a legsürgősebb lenne. Pedig egy-másfél milliós sa- játerös befektetéssel egy tízmilliós beruházáshoz jutnak, ahol a ráfordítás 2—3 év alatt megtérül. Jul pénz az állattenyésztésre is Talán azért, is tűnik más megyékhez képest az állattenyésztési telepek és egyéb létesítményekre fordított beruházás kevésnek, mert nálunk az almát kell rendbe- tenni. Tehát arra a kérdésre, hogy mire adunk elsősorban hitelt, ezzel majdnem feleltem is. De ez nem jelenti azt, hogy egyéb beruházásokra nem lenne pénz. Itt van például a nyíregyházi Ságvári Tsz hizlaldája, a rakamazi Győzelem mintatelepe, vagy a nágyecsedi sertéskombinát, az utóbbi egyedül 36 millióba kerül. Itt következik az alma után a mondat második fele: oda adunk hitelt, ahol a megfelelő koncentráltságot biztosítják és üzemeltetni tudják. Ebből is látszik, hogy a mai korszerű nagyüzemi állattenyésztési telepeket csak a nagy. erős termelőszövetkezetek, társulások tudják felépíteni. Mi hitellel csak a koncentrált, nagy árutömeget előállító telepeket tudjuk támogatni, ezeket is csak akkor. ha közgazdaságilag is modernek, vagyis rövid idő alatt megtérül a beruházás, A versenytárgyalásokon tehát azok vannak előnyben. akik nagyobb, komplettebb telepeket építenek, másrészt rövi- debb idő alatt ki tudják gazdálkodni a hitelt. Az elapróI Kilencvenhat kilométerre ! Nyíregyházától, háromszáz- I hatvanhatra Budapesttől és I mindössze két kilométerre a/, országhatártól van Komlód- tótfalu. Két utca, kilencszáz- ötvenöt lakos, kétszázhetven- három lakás, ebből hatvanegy az utóbbi öt évben épült. Egyetlen szalmatetős, rozzant falú ház a község közepén. Emlék lesz belőle az utókornak. Nem újság az. ha újabb építési engedélyért kopogtat valaki a tanácsnál. Megszokták már, hogy egymás után tűnnek el a régi házak az út két oldaláról, s helyükbe modern lakóépületek kerülnek. Vízvezetékkel, két-három szobával. Komlódtótíalun nincs nagy iskola, pedagógus is kevés. Apjok Mihályné öt évvel ezelőtt kért pedagógus lakásépítési kölcsönt. Megkapta. S ahogy ma mondja, bár várt volna még egy évet. — Egy évvel azután kezdődött a kedvezményes építési akció. Mi lemaradtunk erről. Persze — s körbemutat az ű.i lakásban — most már rendbe jöttünk. Örülünk a lakásnak. Az enyém. Apjok Mihályné. az első osztályos tanító néni messziről, Bujról jött a „világ végére.” Megbánta? — Ugyan miért? Nézzen szét a faluban. Mi különbség van a központi községek és Komlódtótíalu között? Semmi. Az emberek nagyon rendesek. Tíz éve lakunk itt. Tíz év alatt új falu született. A komlódtótfalui termelő- szövetkezet tagjainak nagy része már régen lebontotta az örökölt hosszú verandás, is- tailós, magtáras házal. Özvegy Papp Gyuláné 1964-ben épített. Ma közösen lakjak a fiával, aki a csengeri mentőállomásra jár dolgozni. A fürdőszobás. konyhás, harom- szobas lakásba eg}' hónapja új lakó költözött. A legifjabb Fapp. Tomika, — Ugyanezen a hetven Komlódtótfaluból állt a régi ház. Nagyon kicsi volt. A fiam is megnősült, bizony kellett a bővítés, hogy nagyobb hely legyen. Amikor Papp Gyuláéknal elhatározták, építeni fognak, nem volt még termelőszövetkezet a faluban. A mai tsz- tagok otthon gazdálkodtak, pár hold földön. S az össze- kuporgatott pénz a földre ment. Ragasztottak a kom- lódtótfalusiak. A két holdhoz még egyet. özvegy Papp Gyuláné esen már csak mosolyog. — A vérünkben volt. Aps- mék, nagyapámék is ezt tették. Azt hittük, így könnyebb lesz. Pedig nem. Nőti a gond is, a teher is. Ma mát' senki sem gondol erre. De minek is? Az a fontos, hogy szépen éljen az ember. Legyen rendes lakása. Amikor vendégek jöttek Juhos Gáborékhoz. azt kér dezték: ugyan miből? Három porta áll egymás mellett. Kettőn új ház. egyik vakolatlan, a harmadikon még a régi. De az idén már azt is bontják. — Amikor beléptem a termelőszövetkezetbe. nem gon doltam, hogy ilyen hamar eljön az én álmom. Mióta megnősültem, — pedig régen volt, — építeni akartam. Évtizedekig nem ment. És most pár év alatt sikerült. Igen. De ez csak az egyik. Az idősebb Juhos Gábor háza. — Ezt a másikat meg a Gábor fiamnak építettük. Amikor asszonyt hozott a házhoz. Összefogtunk. meg kerestük közösen a hozzávalót. A harmadik telken többször járt már a tsz zetora. Köveket, téglát hozott. — Nőnek a gyerekek. Ügy mondja ezt Juhos Ga bor. mintha természetes velejárója lenne: nőnek a gyere- kék — hát új ház kell. Juhos Gáborék úgy terve zik. ősszel megtartják a ház- avatót. S ez lesz a kétssaz- hetvennégyedik lakas KenS- iodtotfahir. Herrath S. Ja»!» Kopka János riportsorozata: ír M 1 TOL élenjáró az élenjáró • Nőnek a gyerekek — új ház kell Lakásszoc:ográfia
