Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-07 / 102. szám
1 oTSa! KELET-MASYÄR0RSZA8 1960. május T. Polgári védelmi gyakorlat Nyíregyházán A gyakorlat területére csak igazoltatás után lehet belépni. A feltételezett fertőzött területből mintát vesznek laboratóriumi célokra. (Hammel, József felvételei; Berkesziek mintaboltja Kisvárdán Félreértés vagy ridegség ? A tanácstörvény egyik mondata szerint a dolgozok képviselőik, az általuk választott tanácstagok útján gyakorolják hatalmukat. Senki sem vonja kétségbe ennek igazságát. Legfeljebb olykor elfeledkeznek róla. Mint például Tiszabcz- déden, ahol Hofman Károlynénak, egy államunk által támogatott, súlyos testi hibás cs idős asszonynak adták nemrégiben a községi tanácson azt a „tanácsot”, hogy ha ortopéd cipőt akar, utazzon be Nyíregyházára, intézni. Az idős néni nem tudta, amit a tiszabezdédi tanácsnak nagyon jól kellett volna tudni: az ügyet kizárólag ott intézik és ehhez nincs szükség a néni utaztatására. Ha- nyi Miklósnét —. ugyancsak idős. járadékos asszony — pedig Vencsellőről küldték be Nyíregyházára, hogy szerezzen be férje közgyógyszerellátásához iratokat — bár évek óta ugyancsak a helyi tanács intézi ezt is. Nem valószínű, hogy ezek után kiállították c tana csők magukról a bizonyítványt. Tettek és tesznek ők sok jót is. De e két példa — és a sok többi más községekből — azt mutatja: valami itt-ott nincs rendben. Valamit még mindig nem értenek azok, akik pedig azért kapják a fizetésüket, hogy jól értsék. Valahogy még mindig nagyon sokszor félreértik, félremagyarázzák az alapokmányt. Amely szerint nem ők a hatalom, hanem a tiszabezdédi és a vencscllői választópolgárok. Éppen a tiszabezdédi Hofman néni és a vencseilői Hanyi néni. Akiket ebben az esetben — nem szólva most a humánumról — nagyon rosszul szolgáltak a választottjaik, illetve azok beosztottjai. KOPKA JÁNOS Műanyag íninitraktor Ny irpazonyból Barilló József, a berkeszi tsz elnöke elmondta: Helyesen írta meg a Kelet - Magyarország március 19-i számában Kisvárda ellátási gondjait. Néhány sor erejéig a mi tsz-ünket is említi a cikk. Szívesen ragadom meg az alkalmat, hogy azt kibő- vítsem. Fő feladatunkat, a növény- termesztést és állattenyésztést semmiféle körülmények között nem hanyagoljuk el. Sőt, minden igyekezetünkkel fokozzuk a termelési eredményeket, javítjuk a gazdaságosságot. Emellett adódott az a gondolat: a nagyobb önállóság adta lehetőségével élve csináljunk egy alapos számvetést az egyes áruféleségek értékesítésével kapcsolatban. Megállapítottuk, hogy például csak a kertészeti termékeknél és a juhgomolyánál 17—18 százalékot visznek el a közbeeső csatornák. Ez mintegy 800 ezer forint nálunk egy esztendőben. Miért ne maradjon ez a pénz a mi kasszánkban? — vetődött fel a kérdés. így jutottunk el odáig, hogy a mindjobban iparosodó, fejlődő járási székhelyünkön épületet vásárolunk. Aztán úgy alakítjuk át, hogy négyrészleges üzletet nyithassunk. Árusítunk boltunkban zöldséget, gyümölcsöt, saját előállítású húskészítményeket, töltelékféléket, füstölt árut, italféleséget, pékárut, tejet és tejterméket, baromfit, tojást és egyebeket. Amellett foglalkoztatunk kétke- mencés sütőüzemet, kerek, hagyományos alakú és ízű kenyeret is készítünk. Minden előkészületet, szervezést megteszünk annak érdekében, hogy négyrészleges boltunkat rendszeresen és természetesen választékos áruval — a vásárlók igényeinek megfelelően — lássuk el. Figyelembe vettük ezt már például idei baromfitenyésztési tervünk elkészítésénél, vagy az, hogy 10 holdon babot termelünk fő növényként (szinte mindig hiánycikk) zöld és szemes értékesítésre. Számításaink szerint megvan annak a lehetősége, a kisvárdai boltunk egy esztendőben akár hat-hétmillió forint forgalmat is bonyolítson. Rajtunk múlik. A nyírpazonyi Zöld Mező Tsz műanyagfeldolgozó melléküzemágat létesített. Tsz és műanyagíeldolgozás? Hogyan és miért? A Nyíregyháza tőszomszéd, ságában levő falu közös határának mintegy 80 százaléka értéktelen futóhomok. Kegyetlen ellenfele a hasznos gazdálkodásnak. Megkésett gyümplr^ösítése is, 61 óta- hét esztendőt zárt a tsz mérleghi. ánnyal. Nélkülözi azt a gazdasági alapot, hogy a maga anyagából, termékeiből tehetne szert mellékes bevételekre. S nagy a közeli megye- székhely csábítása, vonzó hatása is, különösen a fiatalokra. A patronáló UNIVERSIL Vállalat jó kapcsolata, szervezési segítsége nagyban hozzájárult a „rendhagyó” üzemág megvalósításához. Alapanyagot a Budapesti Vegyianyag Nagykereskedelmi Vállalattól kap a tsz. A kezdet stádiumában 12 tagnak jut így állandó munka. A piac kedvező. Több tízezerben mondják az egyes cikkek elhelyezésének lehetőségét. Eljut Nyírpazonyból a minitraktor, fütyölő embléma, Marokkó-játékkészlet, fésű és egyéb műanyagkészítmény budapesti, pécsi, debreceni, szegedi nagykereskedelmi vállalatokhoz. „Csá. bitó” a lehetőség műanyagfalburkolat gyártására. A kezdeti időszak és a meg. rendelések rendszerezése után — még ez évben — 18— 20 főre növelik az üzemág létszámát. Az évi tiszta nyereség elérheti a 600 ezer forintot. Polgári védelmi gyakorlat volt hétfőn délután Nyíregyházán. Ez alkalommal a résztvevők összetett feladatot hajtottak végre. Bevonták a gyakorlatba a Búza utca lakosságát Is. Városunkban ez volt az első olyan polgári védelmi gyakorlat, amelyben az egészség- ügyi szakaszok vettek részt, és feltételezett biológiai fertőzéstől eredő károk felszámolását végezték. A biológiai fertőzések azért jelentenek különösen összetett feladatot a polgári védelmi szerveknek, mert hosszabb lappan- gási idő után tapasztalhatók, a felderítés, a megfigyelés miatt nagyon nehéz. A gyakorlaton bemutatták a feltételezett támadás esetén foganatosított intézkedéseket: a felderítés, a megfigyelés szervezését, az élelmiszerek, a víz, az utak mentesítését. Módszertani tapasztalatokat is jelent a polgári védelem számára: hogyan tudják megszervezni a felvilágosítást, a személyi és anyagmentesítést, a védőoltásokat. A hétfői gyakorlaton a városi egészségügyi szolgálat és a Vöröskereszt tömegalakulatainak mintegy 90 tagja vett részt. Szabályozták a körzeti orvosi munkát Az Egészségügyi Közlöny legutóbbi számában több miniszteri utasítás, irányelv, illetőleg szabályzat látott napvilágot, a körzeti orvosi hálózat munkájáról, működési feltételeiről. Ezek több fontos új elemet is tartalmaznak, kimondják, hogy a szolgálatnak közvetlen fölöttese a tanácsi rendelőintézet, illetőleg kórház. Uj körzetek létrehozásához a megyei, megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi tanács egészségügyi osztályának engedélye szükséges. A szolgálati munka napi 8 óra, amiből általában négy óra a rendelési idő, ezt azonban az illetékes szerv szükség esetén meg is hosszabbíthatja. A nyolc óra másik része beteglátogatásra, fekvőbetegek vizsgálatára, kezelésére és egyéb feladatokra jut. Rendszeres ügyeleti szolgálat útján kell gondoskodni arról, hogy a lakosság sürgős esetben a rendelési időn túl is a nap bármely szakában hozzájuthasson a szükséges orvosi ellátáshoz. Fontos rendelkezés, hogy ha az orvos a beteg állapotának indokolatlan rosszabbodását észleli, akkor az illető élet- és munkakörülményeit figyelembe véve munkaköri, vagy más, életmódbeli változtatást javasolhat. Ha a beteg elégedetlen orvosával, vagy nem bízik benne, kérésére más körzeti egészségügyi szolgálatot kell számára kijelölni, azaz mintegy áthelyeztetheti magát a másik körzetbe. A másik körzetből azonban a beteg további áthelyezésére — egy éven belül — csak indokolt esetben kerülhet sor. Találkozó — vita nélkül Beszélgetés a Feldobott kőről A minap a Moziüzemi Vállalat meghívására Nyíregyházára érkezett Kosa Ferenc, a „Feldobott kő” c. új magyar film egyik alkotója, hogy találkozzon, vitatkozzon a film közönségével. A találkozó sikerült, a vita azonban elmaradt. Úgy látszik a mai húszéveseknek — főleg a Tanárképző Főiskola hallgatói alkották a közönséget — nincs miért vitatkozni a „Feldobott kő” igazságával. Nincs, mert őszinte és bűn- télén nemzedék ez, semmiért nem kell szégyenkezniük. Gondjuk azért természetesen van, mint ahogy mindenkinek ebben az országban, aki igazán ide tartozónak érzi magát. Jó volt ott lenni közöttük, s hallgatni, amint közös dolgainkat vitatják, a film teremtette izzó hangulatban. A filmről — az utóbbi évek talán legprogresszívebb alkotásáról — már számos dicséret elhangzott 'különböző fórumokon. Hogy igazán lássuk, értsük az alkotók tiszta szándékát, ahhoz azonban mindennél többet segít egy személyes találkozás a Sára, Csőri, Kosa trió — kiket valaki, talán nem is véletlenül „szentháromságnak” nevezett — egyik tagjával, azzal a Kosa Ferenccel, aki együtt nőtt fel velünk ebben a városban, és bizonyára sokunk aggódó figyelme mellett vívta meg harcát azért a magyar filmért, amelyet ma már egész Európa úgy tart számon, mint az utóbbi tíz év egyik legjobb alkotását. Ezeknek a fiatal művészeknek a Tízezer napban meghirdetett ars poétikája semmit sem változott; szólhat a film cselekménye az ötvenes évekről, (Feldobott kő) vagy az ezerötszázas évekről (ítélet) mindig egy a fontos: szembenézni önmagunkkal, vállalni, újra élni szenvedéseinket, gyötrelmeinket, örömeinket, hirdetni, hogy ragaszkodunk egy földdarabhoz, egy néphez, amely mindennek ellenére mégis csak ura lett ennek a kis országnak. A kérlelhetetlen őszinteség, mely magas művészi szinten szólal meg mindig tiszteletet ébreszt. Ezért van az, hogy az ilyen hangvételű filmek határainkon túl is megbecsülésnek örvendenek. A képsorrá fogalmazott szándék — ezt sokszor hangsúlyozta Kosa Ferenc a beszélgetés folyamán — természetesen nem valamiféle megfellebbezhetetlen igazság, hanem csak az igazság keresése. És nagyon becsülendő az a felelősség, ahogy ezek a fiatal művészek keresik az igazságot. A filmeknek nem egy- egy kávéházi ötlet az alapja, hanem a nemzedékek által megélt nehéz és szép évtizedek, amelyeknek emlékeit magános tanyai házak lakói, teknővájó cigányok mesélték el sok-sok vidékjáró estén, s az alkotók személyes élményei, akik előtt évekig nem nyílt meg a főiskola kapuja, akik geodétaként járták az országot, vagy éppen nagy történelmi építkezéseinken dolgoztak. Ezért nem vegyül fals hang a filmek mondanivalójába. Kosa, Csőri és Sára Sándor nem választottak könnyű utat. De hisz megjárták ezt már előttük mások is: Bartók, Kodály és József Attila. És vannak követőik: többek között a szabolcsi, szatmári főiskolások, s mindazok, akik bátrak és fiatalok tudtak maradni. Szerencsére sokan vannak és még többen lesznek. Gyarmati Béla
