Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-24 / 117. szám
I 0«M ftSLWr-mkf?f:kwmszm J Priszkosr fetor, amint a ház urára várakozva M * aló séiáigat a O, nagy jo uram, -V. f igen megvertek. > A fejem fáj, meg a hátam és o lábam'is csupa lájdolom ,.. \ Meghalok én itt 4 Í^S^ebben a házbarVj,^ Most pedig mondd el fiacskám, hogyan kerültél Makszíminosz úrhot? Megmondtam, ótödnopra vissiatérünk. Ha okkor sem fizetsz, visszük a tehenet! PbDAGÓGUSOK, SZÜLŐK FÓRUMA GYEREKEKNEK Bába Mthály: A gazdag ember gondja H etedhét országon túl, két üveghegy között élt egyszer egy gazdag ember. Egyedül éldegélt, mert félt, hogy felesége kapzsi lesz, elveszi, elherdálja a kincsét, pedig már nagyon szeretett volna megházasodni. Hetedik szomszédja, a szegény ember a még szegényebb lányával, a gazdag ember gyümölcsöskertjében dolgozott minden nap. A gazdag ember látta, hogy dolgos mind a kettő. Mire a nap felkelt, már ott ástak, kapáltak a fák között és estig nem is pihentek. A gazdag ember kiült a verandára és onnan nézte, hogyan szorgoskodik a szegény ember, meg a még szegényebb lánya. — E,i, haj — sóhajtozott —, ilyen feleség kellene nekem. Ez nem cifrálkodik, dolgos, szorgalmas. Nyomban elhatározta, hogy feleségül veszi a szegény em- ember lányát. — Legyen úgy, ahogy kívánod — mondta a szegény ember —, de kérdezd meg a lányomat is, hogy hozzád megy-é feleségül? — Miért ne jönne? Hol kap ilyen gazdag embert, mint én? Menj csak, küldd ide, beszélek vele. Egy hét múlva lagzit csapunk, de vendéget nem hívunk, felesleges kiadás lenne. — Legyen úgy, ahogy kívánod — mondta a szegény ember és visszament a kertbe, hogy a lányát a gazdag emberhez küldje. — Mi a baj édesapám? — kérdezte a lánya, amikor meglátta szomorkodó apját — Az örömtől vagyok szomorú. — Ugyan, milyen öröm az, amitől szomorú lesz az ember? — Feleségűi kért a gazdag ember. Öröm, hogy feleségül kértek, de szomorú az. hogy 6, a zsugori kért, aki az ablakára is rácsot szereltetett, hogy a kincsét el ne lopják. — Ezért egyet se búsuljon édesapám. — Érted küldött, beszélni akar veled. Egy hét múlva lagzi lesz, vendégek nélkül. — Legyen úgy, ahogy ő akarja. Megyek, ha hivatott. A zzal a szegény ember még szegényebb lánya odament a gazdag emberhez és illedelmesen köszönt. — Jónapot, gazdag ember, hivattál, itt vagyok, csak siess a mondanivalóddal, mert sok a munkánk és estig se végzünk, ha fecsegés, sei fecsérlem el a napot. — Ördög-pokol — csettint.ett a gazdag ember. —■ Ne- v kém való menyecske vagy: fiatal is. szép is, dolgos is. Egy hét múlva megtartjuk a lagzit A szegény ember még szegényebb lánya mosolygott, nüntha nagyon boldog lenne. — Ugye, örülsz? — kérdezte a gazdag ember. — Nagyon. — Na, akkor eredj dolgozni. A szegénv ember lánya azonban nem mozdult. — Akkor most már a menyasszonyod vagyok ? — Az bizony. — Akkor gyere velem dolgozni. Mert nálunk az a szokás, hogy a jegyesek együtt dolgoznak. — Nálunk ez nem szokás. Eredj dolgozni. — Legyen úgy, ahogy nálatok szokás... Állj fel gyorsan, mert én oda akarok ülni, ahol most te ülsz. Gyorsan, gyorsan, és hozzál gyűrűt, meg nyakéket. amivel eL jegyzet És enni, innivalót, süteményt. Hol a szakácsnőd? • — Ura«3, teremtőm, meg- bolondultál? Gyűrűt adjak, nyakéket és még etesselek is? Nem oda Buda! Soha! — Okosan beszélsz, gazdag ember. Jobb lesz, ha úgy elünk, ahogy nálunk szokás. Hajnalban kelünk, késő estig dolgozunk, akkor főzünk magunknak valamit, eszünk és lefekszünk. A kedvedért friss szalmát teszek az ágyba. Ha akarod, még egy hétig se várunk a lagzival. Vendéget persze nem hívunk. Nincs is olyan nagy lábasunk, hogy sok embernek főzzünk. A gazdag ember a fejéj hez kapott Nem lesz se így, se úgy! Még hogy dolgozzak? Ki vigyáz addig a kincseimre? Tudod mennyi kincsem van? — Nincs neked kincsed. Csak úgy teszel, mintha lenne. Szegényebb vagy, núnt mi. És lusta. Ha gazdag lennél többet -fizetnél a munkánkért, meg rendbe tennéd a házadat. Nem lenne olvan,- mint a szarka fészke. Tele van kacattal, aminek hasznát soha nem veszed. Szóval, gazdag ember, én állom a szavamat, csak döntsd el, hogy éljünk majd, aztán üzenj. Addig megyek segíteni édesapámnak, mert sok a tennivaló a gyümölcsösben. Azzal megfordult és már ment is vissza a kertbe a szegény ember még szegényebb lánya. A gazdag ember meg ott maradt töprengve, hogy eldöntse, hogyan akar élni majd a szegény ember még szegényebb lányával. T agnap találkoztam egy vándorral, aki a két üveghegy között is járt. Ő mondta, hogy még mindig ott ül. ahol a szegény ember még szegényebb lánya hagyta és még mindig topj reng, ha azóta meg nem halt. Év végi hajrá nélkül Minden tanév végén van egy visszatérő mondat, amit legtöbbet hall a diák: „Most húzz rá, most még bepótolhatod, amit év közben mulasztottál!” Ennek egyenes következménye az utolsó hetek ideges vizsgahangulata. Az egyik legáltalánosabban ■ (fogadott és hangoztatott elv, mégis állást kell foglalnunk ellene. Jelenlegi iskolarendszerünknek az a célja, hogy megfelelően az értelemre hatva, gondolkodó, problémázó, vitatkozó, feladatmegoldó fiatalokat neveljünk. Az önálló problémafelvető, azt megoldó és az összefüggéseket jól érzékelő fiatal lehet most a példakép. Ez mindjárt feltételezi is azt, hogy nem az időszakonkénti „ráhajtás”, hanem az év során végzett tervszerű munka hozhatja meg a gyümölcsét. Mégis, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek megoldására az erőt gyűjteni kell az év végi hetekre»? Közismert, hogy általában az év közbeni ismétlő órákat kivéve az új ismereteket feldogozó, azokat begyakorol órák jelentik a többséget. Egy-egy anyagrész lezárása után megtartott egy-két ismétlő óra adhat bizonyos áttekintést a tanultakról. Ahhoz viszont, hogy egy ismeretanyag teljesít- tnényképes tudássá váljon, még több gyakorlásra, ismétlésre van szükség Az év végi néhány hét éppen ezek megszerzésére használható fel eredményesen. Év közben az a fő cél, hogy egy bizonyos ismeretet elsajátítson a diák. Ismerje, tudjon róla, ráépítse a korábban tanultakra. Év végén viszont már arra van szükség, hogy összefüggésében lássa, alkalmazni tudja az új ismereteket Ami ilyenkor ajánlható: .az. év közben elmulasztott tananyagot nem újként, hanem a már megismertek közé, mintegy foghíjként — sok gyakorlással — kell beépíteni. Ez csak a legritkább esetben valósítható meg úgy, hogy a tananyagot kiragadva megfelelő helyéröl, külön egységként tanuljuk meg. Hasznosabb, ha feladatmegoldásokon, összefüggéseken keresztül keressük meg a kapcsolatot Általában elmondhatjuk, az év végi ismétléseknek, tanulmányoknak már nem a napi ismeretek, feleletek célját kell szolgálnia, hanem a tágabb ismeretekét. Középiskolában — függetlenül az osztálytól — az érettségi, általános iskolában pedig a következő évek ismeretanyagának előkészítése, megalapozása a cél. A tantárgyak sajátosságai az elvi meghatározásoktól gyakran eltérnek. Az ismétlés idején mégis a közöset kell keresni. Hibás az a szülői — esetenként pedagógusi — elképzelés, hogy az előmenetel szempontjából az ismeretek egy láncszeme, annak tudása önmagában meghatározó lehet. Csak a többi ismeret közegében válhat igazi értékké. Éppen ezért irányítsuk úgy a tanulókat, hogy év végére mintegy rálátást szerezzenek a tanév ismereteire. És így a mindenáron való hajrázás elkerülhető, s az utolsó hetek energiája célszerűbben használható feL Marik Sádor Találd ki Ismerek én egy juhászt, De nincs furulyája, S nem gyújtott még sohasem Jókedvű nótára. Fű nélküli legelőn Terelgeti nyáját, Azt a sok-sok milliard Aranyszőrű bárányt. Nincs ennek a juhásznak — Snem is volt — subája, Nincsen neki ugrifüles Kis pulikutyája. Nincsen neki — s nem is lesz — Cifra kampósbotja, S azon töpreng minden éjjel: Ki az, aki a juhait Napfeljöttre mind egy szálig Minden nap ellopja??? (^oSnuiso e s? pjOH) | Törd a fejed ! vízszintes: 1. Megfejtendő. «. Aluminium vegyjele. 7. nona beceneve. 8. Azonos betűk. 9. Üt. 11. Magyar Kommunista Párt 12. Erősen szándékozik. 14. Római 6. és 999. .16. Jóakaró. 18. Hamis. 20. Veszteség. 21. Határozott névelő. 22. Római 502. 24. Jó késnek van. 25. Figura, rajz. 27. Férfinév. 28. ... Hart (hires kémnö volt). 29. Elektromosság. Ft)GCO LEGES: 1. Benedek ... (híres mondafrő). 2. Római 51. 3. Eleven. 4. Kicsinyítő képzó. 5. Számára. 6. Megfejtendő. 10. Fogoly. 11. Mely tárgyat. IS. Pakol. 14. Erődítmény. 15. Megfejtendő. 17. Abroncs. 19. Lúd. 2L Nyírségi gyümölcs. 23. Pusztít. 24. EAR. 26. Azonos betűk. 27. Vissza: földet forgat. Megfejtendő: A tegnapi és mai nap jelentős megyei eseménye a .. .vízszintes 1., függ. 6. 15... épületében, névadója halálának 250. évfordulóján. Múlt heti megfejtés: — CSEKE — KÖLCSEY — A HIMNUSZ — A SZÉP LENKA Könyvjutalmat nyertek: szilassy Géza Nyíregyháza, Szabó Zsolt Túristvándi, Sarkgdy Márta Tűristvándi. A bíbic rikkonf Hol a Rába, Mintha csupa Hosszú lába, Kis Nap volna Lóg bele a 5 aran-v fényét ... Szórja, szórja! Ven Dunaba. Nézd itt> nézd ^ Bíbic rikkant: Mi vet lobbot, — Nézd a pitypang S ez mi, az mi? Sárga pénze, Sorra nyit ki; Szétszóródott terelem . nem er veget — sohasem! Mar a retre! Borsi Darázs József Gárdony? OéMt íéprtgétry váltósat: C* Honéit ílbor. fíémuffst «> Kacsa Kázniér — csak éppen a szabolcsi Ti borszállásról. Az utcán ajánlkozott a fényképezőgép lencséje elé._ y .Hammel József felvétel« De máris feltűnik Moltsiiminosr úr. Odalép- /•" .... —v vendégéhez, © f Nem adnod el V " _ • C nekem ért a fiúi?Jhogy udrciolie., Igen leköteleznél, kedves barátom, ha értéktelen kis ajándékomnak tekintenéd. Zéta új gazdája nagyhírű, tudás »mbar. Tekintély a keletrómai birodalomban, a császár megbecsült tanácsadója - mégis szerény ember. Konstantinápoly egyik csendes utcácskájában lakik, könyvei közt, magányosan.-----------------------í Nokiában éltünk apámmal, anyámmal, meg öt testvéremmel. Apámnak volt egy kis földje, í er, torka tehénkéje, mégis nagy nyomorban voltunk. Abban az időben kezdték a hunok odóját kihasogatni az emberek hátából. Az adószedő úr évről évre többet követelt meg Attila
