Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-24 / 117. szám

I 0«M ftSLWr-mkf?f:kwmszm J Priszkosr fetor, amint a ház urára várakozva M * aló séiáigat a O, nagy jo uram, -V. f igen megvertek. > A fejem fáj, meg a hátam és o lábam'is csupa lájdolom ,.. \ Meghalok én itt 4 Í^S^ebben a házbarVj,^ Most pedig mondd el fiacskám, hogyan kerültél Makszíminosz úrhot? Megmondtam, ótödnopra vissiatérünk. Ha okkor sem fizetsz, visszük a tehenet! PbDAGÓGUSOK, SZÜLŐK FÓRUMA GYEREKEKNEK Bába Mthály: A gazdag ember gondja H etedhét országon túl, két üveghegy között élt egyszer egy gazdag ember. Egyedül éldegélt, mert félt, hogy felesége kap­zsi lesz, elveszi, elherdálja a kincsét, pedig már nagyon szeretett volna megházasodni. Hetedik szomszédja, a sze­gény ember a még szegényebb lányával, a gazdag ember gyümölcsöskertjében dolgo­zott minden nap. A gazdag ember látta, hogy dolgos mind a kettő. Mire a nap felkelt, már ott ástak, kapáltak a fák között és estig nem is pihen­tek. A gazdag ember kiült a verandára és onnan nézte, hogyan szorgoskodik a sze­gény ember, meg a még sze­gényebb lánya. — E,i, haj — sóhajtozott —, ilyen feleség kellene nekem. Ez nem cifrálkodik, dolgos, szorgalmas. Nyomban elhatározta, hogy feleségül veszi a szegény em- ember lányát. — Legyen úgy, ahogy kívá­nod — mondta a szegény ember —, de kérdezd meg a lányomat is, hogy hozzád megy-é feleségül? — Miért ne jönne? Hol kap ilyen gazdag embert, mint én? Menj csak, küldd ide, be­szélek vele. Egy hét múlva lagzit csapunk, de vendéget nem hívunk, felesleges kiadás lenne. — Legyen úgy, ahogy kívá­nod — mondta a szegény em­ber és visszament a kertbe, hogy a lányát a gazdag em­berhez küldje. — Mi a baj édesapám? — kérdezte a lánya, amikor meglátta szomorkodó ap­ját — Az örömtől vagyok szo­morú. — Ugyan, milyen öröm az, amitől szomorú lesz az em­ber? — Feleségűi kért a gazdag ember. Öröm, hogy feleségül kértek, de szomorú az. hogy 6, a zsugori kért, aki az abla­kára is rácsot szereltetett, hogy a kincsét el ne lopják. — Ezért egyet se búsuljon édesapám. — Érted küldött, beszélni akar veled. Egy hét múlva lagzi lesz, vendégek nélkül. — Legyen úgy, ahogy ő akarja. Megyek, ha hivatott. A zzal a szegény ember még szegényebb lánya odament a gazdag em­berhez és illedelmesen kö­szönt. — Jónapot, gazdag em­ber, hivattál, itt vagyok, csak siess a mondanivalód­dal, mert sok a munkánk és estig se végzünk, ha fecsegés, sei fecsérlem el a napot. — Ördög-pokol — csettin­t.ett a gazdag ember. —■ Ne- v kém való menyecske vagy: fiatal is. szép is, dolgos is. Egy hét múlva megtartjuk a lagzit A szegény ember még sze­gényebb lánya mosolygott, nüntha nagyon boldog lenne. — Ugye, örülsz? — kérdez­te a gazdag ember. — Nagyon. — Na, akkor eredj dolgozni. A szegénv ember lánya azonban nem mozdult. — Akkor most már a menyasszonyod vagyok ? — Az bizony. — Akkor gyere velem dol­gozni. Mert nálunk az a szo­kás, hogy a jegyesek együtt dolgoznak. — Nálunk ez nem szokás. Eredj dolgozni. — Legyen úgy, ahogy ná­latok szokás... Állj fel gyor­san, mert én oda akarok ül­ni, ahol most te ülsz. Gyor­san, gyorsan, és hozzál gyű­rűt, meg nyakéket. amivel eL jegyzet És enni, innivalót, süteményt. Hol a szakács­nőd? • — Ura«3, teremtőm, meg- bolondultál? Gyűrűt adjak, nyakéket és még etesselek is? Nem oda Buda! Soha! — Okosan beszélsz, gazdag ember. Jobb lesz, ha úgy elünk, ahogy nálunk szokás. Hajnalban kelünk, késő estig dolgozunk, akkor főzünk ma­gunknak valamit, eszünk és lefekszünk. A kedvedért friss szalmát teszek az ágyba. Ha akarod, még egy hétig se várunk a lagzival. Vendé­get persze nem hívunk. Nincs is olyan nagy lábasunk, hogy sok embernek főzzünk. A gazdag ember a fejéj hez kapott Nem lesz se így, se úgy! Még hogy dolgozzak? Ki vigyáz addig a kincseimre? Tudod mennyi kincsem van? — Nincs neked kincsed. Csak úgy teszel, mintha len­ne. Szegényebb vagy, núnt mi. És lusta. Ha gazdag len­nél többet -fizetnél a mun­kánkért, meg rendbe tennéd a házadat. Nem lenne olvan,- mint a szarka fészke. Tele van kacattal, aminek hasznát soha nem veszed. Szóval, gazdag ember, én állom a szavamat, csak döntsd el, hogy éljünk majd, aztán üzenj. Addig megyek segíteni édesapámnak, mert sok a tennivaló a gyümölcsösben. Azzal megfordult és már ment is vissza a kertbe a sze­gény ember még szegényebb lánya. A gazdag ember meg ott maradt töprengve, hogy eldöntse, hogyan akar élni majd a szegény ember még szegényebb lányával. T agnap találkoztam egy vándorral, aki a két üveghegy között is járt. Ő mondta, hogy még mindig ott ül. ahol a szegény em­ber még szegényebb lánya hagyta és még mindig topj reng, ha azóta meg nem halt. Év végi hajrá nélkül Minden tanév végén van egy visszatérő mondat, amit legtöbbet hall a diák: „Most húzz rá, most még bepótolhatod, amit év közben mulasztottál!” Ennek egyenes következménye az utolsó hetek ideges vizsgahangulata. Az egyik legáltalánosabban ■ (fogadott és hangoztatott elv, mégis állást kell fog­lalnunk ellene. Jelenlegi iskolarendszerünknek az a célja, hogy megfelelően az értelemre hatva, gondol­kodó, problémázó, vitatkozó, feladatmegoldó fiatalo­kat neveljünk. Az önálló problémafelvető, azt megoldó és az összefüggéseket jól érzékelő fiatal lehet most a példa­kép. Ez mindjárt feltételezi is azt, hogy nem az idő­szakonkénti „ráhajtás”, hanem az év során végzett tervszerű munka hozhatja meg a gyümölcsét. Mégis, melyek azok a legfontosabb feladatok, amelyek megoldására az erőt gyűjteni kell az év végi hetekre»? Közismert, hogy általában az év közbeni is­métlő órákat kivéve az új ismereteket feldogozó, azo­kat begyakorol órák jelentik a többséget. Egy-egy anyagrész lezárása után megtartott egy-két ismétlő óra adhat bizonyos áttekintést a tanultakról. Ahhoz viszont, hogy egy ismeretanyag teljesít- tnényképes tudássá váljon, még több gyakorlásra, is­métlésre van szükség Az év végi néhány hét éppen ezek megszerzésére használható fel eredményesen. Év közben az a fő cél, hogy egy bizonyos ismeretet elsajátítson a diák. Ismerje, tudjon róla, ráépítse a korábban tanultakra. Év végén viszont már arra van szükség, hogy összefüggésében lássa, alkalmazni tudja az új ismere­teket Ami ilyenkor ajánlható: .az. év közben elmulasz­tott tananyagot nem újként, hanem a már megismer­tek közé, mintegy foghíjként — sok gyakorlással — kell beépíteni. Ez csak a legritkább esetben valósít­ható meg úgy, hogy a tananyagot kiragadva megfelelő helyéröl, külön egységként tanuljuk meg. Hasznosabb, ha feladatmegoldásokon, összefüggéseken keresztül keressük meg a kapcsolatot Általában elmondhatjuk, az év végi ismétlések­nek, tanulmányoknak már nem a napi ismeretek, feleletek célját kell szolgálnia, hanem a tágabb isme­retekét. Középiskolában — függetlenül az osztálytól — az érettségi, általános iskolában pedig a követke­ző évek ismeretanyagának előkészítése, megalapozása a cél. A tantárgyak sajátosságai az elvi meghatározá­soktól gyakran eltérnek. Az ismétlés idején mégis a közöset kell keresni. Hibás az a szülői — esetenként pedagógusi — elképzelés, hogy az előmenetel szem­pontjából az ismeretek egy láncszeme, annak tudása önmagában meghatározó lehet. Csak a többi ismeret közegében válhat igazi értékké. Éppen ezért irányítsuk úgy a tanulókat, hogy év végére mintegy rálátást szerezzenek a tanév ismere­teire. És így a mindenáron való hajrázás elkerülhető, s az utolsó hetek energiája célszerűbben használható feL Marik Sádor Találd ki Ismerek én egy juhászt, De nincs furulyája, S nem gyújtott még sohasem Jókedvű nótára. Fű nélküli legelőn Terelgeti nyáját, Azt a sok-sok milliard Aranyszőrű bárányt. Nincs ennek a juhásznak — Snem is volt — subája, Nincsen neki ugrifüles Kis pulikutyája. Nincsen neki — s nem is lesz — Cifra kampósbotja, S azon töpreng minden éjjel: Ki az, aki a juhait Napfeljöttre mind egy szálig Minden nap ellopja??? (^oSnuiso e s? pjOH) | Törd a fejed ! vízszintes: 1. Megfejtendő. «. Aluminium vegyjele. 7. nona beceneve. 8. Azonos betűk. 9. Üt. 11. Magyar Kommunista Párt 12. Erősen szán­dékozik. 14. Római 6. és 999. .16. Jóakaró. 18. Hamis. 20. Veszteség. 21. Határozott névelő. 22. Római 502. 24. Jó késnek van. 25. Figura, rajz. 27. Férfinév. 28. ... Hart (hi­res kémnö volt). 29. Elektromos­ság. Ft)GCO LEGES: 1. Benedek ... (híres mondafrő). 2. Római 51. 3. Eleven. 4. Kicsi­nyítő képzó. 5. Számára. 6. Meg­fejtendő. 10. Fogoly. 11. Mely tár­gyat. IS. Pakol. 14. Erődítmény. 15. Megfejtendő. 17. Abroncs. 19. Lúd. 2L Nyírségi gyümölcs. 23. Pusztít. 24. EAR. 26. Azonos be­tűk. 27. Vissza: földet forgat. Megfejtendő: A tegnapi és mai nap jelentős megyei eseménye a .. .vízszintes 1., függ. 6. 15... épületében, név­adója halálának 250. évforduló­ján. Múlt heti megfejtés: — CSEKE — KÖLCSEY — A HIMNUSZ — A SZÉP LENKA Könyvjutalmat nyertek: szi­lassy Géza Nyíregyháza, Szabó Zsolt Túristvándi, Sarkgdy Má­rta Tűristvándi. A bíbic rikkonf Hol a Rába, Mintha csupa Hosszú lába, Kis Nap volna Lóg bele a 5 aran-v fényét ... Szórja, szórja! Ven Dunaba. Nézd itt> nézd ^ Bíbic rikkant: Mi vet lobbot, — Nézd a pitypang S ez mi, az mi? Sárga pénze, Sorra nyit ki; Szétszóródott terelem . nem er veget — sohasem! Mar a retre! Borsi Darázs József Gárdony? OéMt íéprtgétry váltósat: C* Honéit ílbor. fíémuffst «> Kacsa Kázniér — csak éppen a szabolcsi Ti borszállásról. Az utcán ajánlkozott a fényképezőgép lencséje elé._ y .Hammel József felvétel« De máris feltűnik Moltsiiminosr úr. Odalép- /•" .... —v vendégéhez, © f Nem adnod el V " _ • C nekem ért a fiúi?Jhogy udrciolie., Igen leköteleznél, kedves barátom, ha értéktelen kis ajándékomnak tekintenéd. Zéta új gazdája nagyhírű, tudás »mbar. Tekin­tély a keletrómai birodalomban, a császár meg­becsült tanácsadója - mégis szerény ember. Konstantinápoly egyik csendes utcácskájában lakik, könyvei közt, magányosan.-----------------------­í Nokiában éltünk apámmal, anyámmal, meg öt testvéremmel. Apámnak volt egy kis földje, í er, torka tehénkéje, mégis nagy nyomorban voltunk. Abban az időben kezdték a hunok odóját kihasogatni az emberek hátából. Az adószedő úr évről évre többet követelt meg Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom