Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)

1969-05-16 / 110. szám

f. fffltei retET-MASYARORSZAe fW9'. m áj»* W. Kiosztották a Budapest főváros nagydíjait és a 80 BNV-díjat A vásárnyitás előtt egy nappal nyilvánosságra hoz­ták a Budapesti Nemzetközi Vásár díjazott termékeinek névsorát. A díjakat csütörtök reggel a Gundel-étteremben Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács VB. elnökhelyettese ünnepélyesen adta át. A díjkiosztáson megjelent dr Bíró József külkereskedel­mi miniszter, Nagy Józsefné könnyűipari miniszter, dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter, Lőrincz Imre nehézipari miniszterhelyet­tes és Rév Lajos, az OKISZ elnöke. Kelemen Lajos elmondot­ta, hogy már jóval a vásár megnyitása előtt megkezdő­dött a vállalatok közötti ve­télkedés: melyek lesznek a bemutatásra kerülő termékek. Ma már ugyanis a vásárterü­let nagyobb részét a külföldi kiállítók foglalják el, ez csök­kenti a belföldiek bemutatási lehetőségeit, ezért a külön­böző szakmai fórumokon igencsak magasra kellett emelni a mércét, hogy való­ban a legméltóbb termékek képviselhessék hazánk iparát. Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásárra 180 vállalat 482 termékkel pályázott. A szak- zsüri javaslata alapján „Bu­dapest főváros nagydíját” 12 termék kapta meg. Ezenkívül 80 üzemnek, vállalatnak, szö­vetkezetnek ítélték oda a „Budapest Nemzetközi Vá­sár 1969” díjat, kimelkedő, színvonalas termékeik elis­meréseként. Hetven helyett 100 dollár a külföldre utazó turistáknak A Magyar Nemzeti Bank az egyre növekvő idegenfor­galmi igények kielégítésére május 15-től megváltoztatta a külföldre utazók valutaigény­lését. Kalotai László, az IBUSZ vezetője és Ugrón Béla, az OTP osztályvezetője az alábbi tájékoztatást ad­ták: — A szocialista országokba utazók a megállapított évi 6000 forintos kereten belül korábban egy alkalommal, legfeljebb 14 napra, szemé­lyenként és naponként 150 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt kaphattak. A 14 napos korlátozás megszűnt. Megszűnik továbbá a rokoni látogatás címén a turista- ellátáshoz képest alacsonyabb ellátás. A látogatók is 150 fo­rintnak megfelelő fizetőesz­közt igényelhetnek az évi 6000 forintos kereten belül, annyi napra, ahány napra utaznak. A szülővel, vagy kísérővel utazó kiskorú gyerek is igénybe veheti a 150 forint­nak megfelelő fizetőeszközt, a szülő, vagy kísérő évi 6000 fo­rintos terhére. A vállalatok és intézmé­nyek által szervezett turista- útra a napi 70 forint helyett 150 forintnak megfelelő kül­földi fizetőeszköz igényelhető. A Jugoszláviába utazó turisták ugyancsak a fenti 6000 forintos kereten belül, az eddigi napi 50 dinár he­lyett 70, maximálisan 14 nap­ra évi 700 dinár helyett 1000 dinárt igényelhetnek. A nyugati országokba uta­zó turisták részére a Magyar Nemzeti Bank az eddigi napi 5 dollár helyett hét, maximá­lisan 14 napra 70 dollár he­lyett 100 dollár kiutalást en­gedélyez. Az ausztriai cso­portos utazáshoz az eddigi 20 dollár helyett 30 dollárt igényelhetnek az utazók. A gépkocsival utazók üzem­anyagköltségére a jövőben is külön valutakiutalásban ré­szesülhetnek, ami nem terhe­li az évi 6000 forintos kere­tet Akik május 15-e előtt fel­vették a korábban engedélye­zett összeget de még nem hagyták el az ország terüle­tét, pótlólag — ott ahol az eredeti ellátmányt vásárolták, ■— külön igénylési költség nélkül, rendes árfolyamon megkaphatják a különböze- tet. A kapitalista országokba utazók megyénkben a nyír­egyházi és mátészalkai OTP- fiókoknál és Nyíregyházán az IBUSZ-iródában igényel­hetnek valutát. A szocialista országokba és Jugoszláviába utazók az előb­bi három hely mellett a kis- várdai és nyírbátori OTP- fiókoknál is igényelhetnek fi­zetőeszközt. Srácok és felnőttek Szombat délután, zivatar előtt. Mindenki siet. Siet a felnőtt és a pöttömnyi srác is. A felnőtt annyira, hogy az Állami Áruház kijárati csa­póajtaja a nagy sietségben rácsapódik a pöttömnyi srác pöttömnyi orrára. A fiú hő­siesen viseli a megpróbálta­tást, de annyival tartozik ön­magának, hogy a felnőtt után futva — a piros közlekedési lámpa segítségével — utol is éri, megrángatva a zakója ujját, a maga módján felelős­ségre vonja: — Bácsi, meg tetszett ütni az ajtóval! A felnőtt lenéz rá, majd körülnézve úgy érzi, itt meg kell védeni a tekintélyét: — Öcsi lehet, hogy min­den úgy van, ahogy te mon­dod. De azért én is voltam ekkora kölyök és nem szem- telenkedtem a felnőttekkel. Különben sem érek rá itt ve­led társalogni, láthatnád, hogy sietek. A „kölyök” áll és lassan el­önti a szemét a könny. Job­ban fájnak neki ezek a sza­vak, mint az előbbi ütés. * A Szabolcs-szálló felől tiz- özenkét éves fiúk fordulnak be a nagycsemege felé. Ke­rékpáron. Minden kerékpá­ron két utas. A sarkon álló rendőr rásípol a fiúkra. Azok látják, itt nincs menekvés, bevárják a rendőr bácsit. Be­szélgetnek. A rendőr arról, milyen szabálytalanságot kö­vettek el, a srácok pedig pró­bálják enyhíteni bűnüket. A rendőr végül megelégeli a leckéztetést és a lényegre tér: — No, mennyi pénzetek van? Ki tudjátok fizetni a büntetést, vagy felírjalak ben­neteket, és akkor majd a szü­léitek is megtudják a dolgot? A srácok már biztos tud­ták, hogy ez be fog következ­ni, mégis megszeppennek. Előveszik a zsebpénzt. Van aki két forintot, van aki egy tizest. — Ennyi van! — mondja a legbátrabbik és nyújtja a pénzt. A rendőr megszámolja, majd visszaadja. — No, akkor szaladjatok, vegyetek fagylaltot! De gyor­san, mielőtt elered az eső! De a kerékpárt toljátok! A srácok nagyot köszönve elhúzzák a csíkot. A rendőr mosolyogva néz utánuk. Társadalmi ünnepségek Képezzenek szónokokat Érdekes megbeszélést tar­tottak a megyei tanácson a megye társadalmi ünnepsé­geinek 23 szónokával. Me­gyénkben egyre növekszik az igény a családi ünnepek, a társadalmi temetések, polgári esküvők és névadóünnepsé­gek iránt. A fehérgyarmati járásban a polgári esküvőket magne­tofonra veszik és megajándé­kozzák vele az ifjú párt. így meg lehet őrizni az egyszer elhangzott „igen”-t kedves emlékül. Tiszalökön viszont az a szokás, hogy az ünnepi beszéd leírt példányát adják ajándékul a fiatal párnak, emlékül. Másodszor is megrendezik a szónokképző tanfolyamot. A reprezentatív felszerelések, drapériák beszerzéséről is gondoskodni kell. Rendezésre vár a temetők jogi állapota, például nem mindenütt tud­nak díszsírhelyet kijelölni még. Szükség van egy színvo­nalas kiadványra, amely a társadalmi ünnepeken mű­sorra kerülő versek és dalok bő választékát tartalmazná. Erre a célra egy munkaközös­séget kívánnak életre hívni. A vitában elhangzott: Szombathelyen már működik egy önálló polgári temetést rendező intézmény. Nálunk ezt a Temetkezési Vállalatra kellene bízni. Varga Károly mátészalkai szónok javasolta: a Debrece­ni Tanítóképző népművelői- könyvtárosi szakán, vagy a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán hozzanak létre egy módszeres retorikai, szónok- lattani képzési formát, a tár­sadalmi ünnepekhez szüksé­ges szónokok alapos kiképzé­sére. Hol nyaraljanak a betegek? Közegészségügyi szakem­berek véleményét kérte ki az MTI munkatársa arról, hogy milyen szempontokat helyes és érdemes figyelembe venni a nyaralási tervek összeállítá­sakor. ) Szívbetegeknél, magas vérnyomásban szenvedőknél, influenza, tüdőgyulladás, ál­talában gyulladásos betegsé­gek után, fekélybetegségben, anyagcsere-bán talmakban szenvedőknél különösen ár­talmas lehet a sok napozás­sal, fürdőzéssel, úszással já­ró felfokozott anyagcsere és az előbb említett, lökésszerű­en növekvő vörösvérsejt-ter- melés. Ugyanez áll a neurasz- téniásokra, idegbetegekre is. Az ilyenek tehát jobban te­szik, ha előnyben részesítik a szárazabb levegőjű, meg­nyugtatóbb hatású erdős, he­gyes vidékeket A helyes üdülés egyik fon­tos kelléke a környezetválto­zás. Aki tehát egész évben ingerdús környezetben: zajos, idegesítő munkahelyen dolgo­zik, jól teszi, ha pihenőjét minél csendesebb, megnyug­tatóbb helyen tölti. Ismeri a szanda-mandit ? t Uj magyar filmek műhelyében Krinolinos nők, keményka­lapos, frakkba öltözött fér­fiak izzadnak az udvaron, a tűző napon. Sűrűn használják a púderes pamacsot, a fésűt. Gyakran nyúlnak a vizespo­hár után, s le-lerogynak székre, padra. — Készüljünk el felvétel­hez — hangzik a rendező szava. A népes statisztéria nőtag­jai megigazítják a sminket, a kalapot, a férfiak feszesebbre húzzák ki magukat. A filmgyárban a kora nyári nap már igazi szezont talált. Itt díszletet építenek, amott már bontják. A vágószobá­ban egy elkészült film előze­tesét állítják össze. A pro­dukciós szobák ajtaján film­címek jelzik: mit láthatunk majd a következő szezonban, milyen filmek készülnek. — Még főiskolásként kezd­tem foglalkozni a történettel — meséli a Virágvasárnapról az elsőfilmes rendező, Gyön- gyössy Imre. — Egy népdal­töredék Simon papról adta az indítást Megírtam a for­gatókönyvet de a katolikus pap főhősről szóló történet­ből nem lett film. Akkor tör­ténelmi filmre készültem, So­mogybán felkutattam Simon pap nyomait S előkerült egy szép legenda. Most már a legendát dolgoztam fel, olyan hőssel, aki túlnő az egyszer élő figurán. —Miről Is szól a film? — 1919-ben játszódik. Hő­se Simon pap, aki szeretet­tel akarja boldogítani a vilá­got és az öccse, a kommu­nista tanító, aki forradalmi harcos erőszakkal képzeli az emberiség boldogulását.. Hát­térben « Tanácsköztársaság harcai, eseményei. Filmemet a Tanácsköztársaság névte­lenjeinek ajánlom, — a be akarom mutatni a magyar történelmi múlt oly ritka pillanatainak egyikét, amikor egységes volt a cél és aka­rat, munkás és értelmiség — a nemzet. — Számítok rá, hogy nem lesz vita nélküli a film fo­gadtatása. Hiszen úgyneve­zett nehéz, szokatlan filmet készítettem. Magyar passió­játékot, szándékosan haszná­lok biblikus elemeket. S a racionális indítás mellett bi­zonyos látomásrendszert épí­tek fel. Az elsőfilmesek közt az idén két fiatal rendezőnő is „indul”. Ismeri a szanda- mandit? lesz Gyarmati Lívia filmjének a címe. Fiatalok­Jancső és Marina Vlady. Kiss Manyi századik filmje. ről, munkásokról, gyerekek­ről, vagányokról szól — akik egy modem gyár körü­li régi lakótelepen élnek. Iró­niát, kedves humort, fordula­tosságot ígér. A másik rendezőnő: Elek Judit, Mándy Iván forgató- könyvéből a magányról, a magáramaradt emberekről készített filmet. A „Sziget a szárazföldön" érdekessége, hogy ez lesz Kiss Manyi századik filmje. Néhány stáb külső helyszí­nen forgat — vidéken, Pest környékén, vizen és a hegyek­ben. öskün, ebben a szép hangzá­sú dunántúli faluban készül az első magyar tudományos­fantasztikus film. Fejér Ta­más rendezésében, Kuczka Péter forgatókönyvéből — „Az idő ablakai” címmel. Gá­bor Miklós, az NDK-beli Hei- demari Wenzel, a lengyel Krystyana Mykolajevska, Beata Tyszkiewicz és a bulgár Ivan Andronov játsszák a fő­szerepeket. Most szinkronizálják a francia—magyar közös alko­tást, Jancsó Miklós filmjét, a Sirokkót. A Kecskemét kör­nyékén forgatott történet fő­szereplői : Marina Vlady, Jacques Chariere (B. B. volt férje). A Hernády Gyula re­gényéből készült film a ko­rai fasizmus nemzetközi ösz- szefogásának kevéssé ismert mozzanatát mutatja meg, a Sándor király elleni merény­let politikai, morális és ideo­lógiai hátterét. 1919 májusában Moszkvá­ból Budapestre repül egy fia­tal magyar kommunista és egy volt cári tiszt — a leg­jobb orosz pilóta —, hogy Szamuely Tibor útját fedez­zék. A két utast hol a vörö­sök, hol a fehérek, hol as anarchisták fogják el — hi­szen 2—300 kilométerenként le kell szállniuk üzemanyag­ért. Állandó veszélyben van­nak. De szemben állnak egy­mással is — összeegyeztethe­tetlen világnézeteket képvi­selnek. Mire Magyarországra érnek — mégis igazi barátok lesznek. Erről szól a szov­jet—magyar koprodukció* film, a Kapaszkodj a felle­gekbe. Rendezője Szász Pé­ter, a fiatal kommunistát Darvas Iván, a pilótát Alexej Batalov személyesíti meg. Szerepet kapnak a „Fiúk a térről” című filmből ismert galeri tagjai is — ők ezúttal Lenin-fiúkat alakítanak. Szlovákiában, Árva várá­ban, Pozsonyban, a romániai Vajda-Hunyad várában éa Torockóban forgatják a Dó- zsa-filmet. A magyar paraszt- háborúnak méltó emléket állí­tó filmet a Csóri—Kosa—Sára trió készíti. (kádár) A tárgyalóteremből Saját zsebre dolgoztak — rajtavesztettek 1967-ben vette át a bakta- lórántházi ÁFÉSZ 19. számú petneházi boltját Lengyel Fe­renc 22 éves nyírtéti és Fe­kete Miklósné 34 éves nyír­egyházi lakos. Lengyel volt a vezető, Feketéné a helyette­se. Kezdetben megfelelően vé­gezték munkájukat, 1968 nya­rától kezdve azonban válto­zott a helyzet. Az ellenőrző szervek azt látták, hogy a két kereskedő — különösen Len­gyel — munkakedve csökken, lomos a raktár, s a férfi egy­re gyakrabban található az italboltbab. A jelenségekből — nagyon helyesen és követésre mél­tóan — arra következtettek, hogy valami nincs rendben a petneházi boltban, ezért lel­tárt rendeltek eL A leltár 25 ezres teljes hiányt mutatott ki. Erre igen alapos célvizs­gálatot kezdtek, hogy kide­rítsék a hiány okait. A szé­leskörű részletes vizsgálat nyomán a boltiak beismerték visszaéléseiket, a pénz kivé­telét'. Előzőleg januárban tartot­tak leltárt az üzletben, s ez ezer forintos töblettel zárult. A két kereskedő elhatározta, hogy a többletet ezentúl nem hagyja a boltban, hanem ese­tenként kiveszi a napi forga­lomból. Így is történt. Hogy meny­nyit vettek ki, azt pontosan nem lehet tudni, hiszen a hiány nemcsak ebből kelet­kezett. A bíróság is csupán vallomásaikra alapíthatta azt * megállapítást, hogy 3 ezer forint körüli összeg vándorolt a zsebükbe, ezt másképpen nem lehetett bizonyítani vagy megcáfolni. A szeptemberi leltárnál — a visszaélések ellenére — többletet reméltek, s ezért 1600 forint értékű árut (egy zsák mákot és két doboz csokoládét) eldugtak a leltá­rozó bizottság elől. Az alapos vizsgálat nyomán azonban erre is fény derült. A visszaélések elkövetésé­hez arra is szükség volt, hogy a boltban rendszeresített pénztárgépet kiiktassák a „forgalomból”. Ez a tételező gép ugyanis pontosan mutat­ta volna — helyes használat mellett — a napi forgalmat. A gép összegezi az egyes vásár­lók által vett áruk ellenérté­két A napi pénztárjelentést a gép állásának megfelelően kell kiállítani, aztán a gép ellenőrző szalagjával együtt az ÁFÉSZ-irodára beküldeni. Ha így végzik a munkáju­kat, még hamarabb fény de­rül visszaéléseikre. Ezért a gép kezelését elhanyagolták, bár az ÁFÉSZ ellenőrei fi­gyelmeztették őket erre. A beszedett pénzt azonban minden figyelmeztetés ellené­re adminisztráció nélkül kasszába rakták. S ezt azzal indokolták, hogy a gép gyak­ran rossz volt. Ez azonban nem mentség, mert akkor kasszalapot kellett volna ve­zetni. A sikkasztó boltosok az el­járás megindítása után meg­térítették a kárt. A nyíregyházi megyei bí­róság Lengyelt és Feketénél tíz-tíz hónap szabadságvesa- tésre büntette, az utóbbi ese­tében azonban a büntetés végrehajtását — tekintette! az enyhítő körülményekre — három év próbaidőre feltété lesen felfüggesztette. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom