Kelet-Magyarország, 1969. május (26. évfolyam, 98-123. szám)
1969-05-16 / 110. szám
1f88tí. tnáíus ítELET-SÍAGYAKÖISZJM? r ma * Csengeni példa — tsz-egyesülésről Mire képes egy nagy gazdaság ? ÉPÜL, A SÖSTÖI HÍD. A 10 méter széles autópályás. 76 méter hosszú híd építői jelenleg a vasszerelést készítik elő. A képen: Tóth András, Laczkó János, Szarka Károly é» Lipcsei Gyula a zsaluzáson dolgoznak. Foto Hammel József Túlterhelt ügyintézők Javaslatok a tanácsi munka korszerűsítésére a nyírbátori járásban Három tsz — négy községben. Ez volt a helyzet május elsejéig. Most egyesültek, s a csengeri Lenin Tsz-hez tartozik már Nagygéc, Komlód- tótfalu és Csengersima lakossága is. Miért volt erre szükség? Kinek-kinek megvoltak az okai, hogy beleegyezzen, sőt, hogy indítványozza a cserét. Komlódtótfalun és különösen Nagygécen az alacsony jövedelem növekedését várták a tapasztalt és jól gazdálkodó tsz-szel való egyesüléstől, Csengerben pedig javítani szerették volna az öregedőben lévő munkaerő minőségét, összességében azonban gazdasági okokra vezethető visz- sza. Bár még most folynak egyes területeken az egyesüléssel járó leltárak, s a tervek még önállóan készültek, érdemes néhány szót vesztegetni arra, mire készül ez a már országosan is közepes nagyságúnak mondható, megerősödött gazdaság. Legfontosabb terv annak a sertéskombinátnak az építése, amely évente egyedül annyi hízott sertést bocsát majd ki, mint korábban az egész járás. Ez a 8—10 ezres kapacitású üzem 48 millió forintba kerül, amiből a gazdaság 9 milliót saját erőből, 5 milliót hitelből fizet, a többi állami hozzájárulás. (Az anyagszállítás már az idén megkezdődik, és az utolsó szakaszának építése 1972-ben fejeződik be. A terv tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy később húsfeldolgozót építsenek mellé.) A csengeri Lenin Tsz — a régi —, bármilyen jól gazdálkodott, ezt a kombinátot egye; dűl felépíteni nehezen tudta volna, már ami a pénzt illeti. Tavaly 4,6 millió forintot fordítottak fejlesztésre, kiszámolható, mennyi ideig kellett volna takarékoskodni, hogy ennyi pénz összegyűljék. Ráadásul évente szükséges a géppark, az egyes létesítmények, berendezések gyarapítása és a szint tartása is sok pótlást követel. Tehát már az építés is nehezen sikerült volna, a kombinát teljes kapacitásának kihasználásához azonban olyan sok takarmány szükséges, hogy aligha lett volna képes megtermelni a csengenek mégoly szorgalmas tagsága sem. Az egyesült tsz-ek Wei fejlesztési alapja a tervek szerint 8,3 millió forint, s ez már olyan összeg, amiből jobban lehet tervezni és beruházni. Nem egyedüli a sertéstelep terve, néhány más, ugyancsak jelentős gondolattal foglalkoznak a csengenek. Tésztaüzemet létesítenek Nagygécen, ha a személyes tapasztalatok igazolják az eddigi ismereteiket. Ez fél- rriilliós beruházást jelentene, és váltott műszakban legalább száz asszonyt foglalö is egy volt a Donnál elpusztult 2. Magyar Hadsereg katonái közül. Mundérba bújtatott mándoki parasztember, Borku Lajos. A halálkanyar döbbentette rá, hol a helye. Vitéz Szombathelyi vezérezredes, vezérkari főnök 1942. szeptember 13-án, a 2. hadseregnél tartott szemléjének befejezése alkalmával így buzdította a rablóháborúban a német érdekeknek kiszolgáltatott magyar katonákat: „A magyar sors vezetett bennünket ide, ahol valamikor távoli őseink éltek. Nem véletlen tehát az, hogy épp itt állunk, hanem az Isten rendelése. Ezért mindenkinek meg kell állnia keljét ott, ahova rendeltetett. Nem lehet kitérés, nem lehet habozás. Bele kell nyugodni az Ő akaratába. Csak ez és a hű kötelességteljesítés adhat erőt, de koztatna. Még akkor is érdemes lenne a telepítése, ha nem hozna a másutt meglévőkhöz hasonló, nagy nyereségeket, bár ez sem elképzelhetetlen, hiszen nagy piaca van a soktojásos házi tésztának. És dolgozhatnának az asszonyok, egész évben. Ennél is fontosabbnak látszik egy félbemaradt kútfúrás folytatása Csengerben. Ez a kút olyan termálvizet adhat, hogy hajtatóházat lehet telepíteni az olcsó energia kihasználására. A kút augusztusban készen lesz (3 millió forint), s egyelőre fóliás termesztéssel kísérleteznek majd. (6 millió forint.) Később 20 holdas üvegíelület kialakítása a cél. Ez a kertészet már kezdetben 3—400 embernek adna munkát. A tsz megvásárolta 1 millió forintért az UNIVERSIL kavicsbányáját. Eddig a vállalaton kívül volt engedélye a komlódtótfelusiaknak és a csengerieknek is a kitermelésre, most ez monopóliummá vált. Átvették az UNIVERSIL megkötött szerződéseit is, és remélik, legalább olyan gazdaságos lesz majd a kitermelés, mint a vállalatnál volt. Ráadásul lehetővé teszi, hogy szállítóeszközeiket az eddiginél jobban kihasználhassák. (A milliót a ráfizetéses gyümölcsös értékesítéséből teremtik elő: ennyit remélnek a diófákért.) A hagyományokkal rendelkező szarvasmarha-tartást korszerűvé akarják változtatni. Máris megkezdődött az állomány szelektálása, ennek nyomán a tehenészetet Csen- gerbe, a hizlalást Csengersi- mára, a növendékek nevelését pedig Nagygécre telepítik. A korszerű tartás megalapozására nagyszabású föAz 1968. évi termelési versenyben elért kimagasló eredmények alapján a megyei tanács vb. a tsz területi szövetségek javaslatára 21 termelőszövetkezetet elismerő oklevéllel tüntetett ki. A Tisza menti Tsz Területi Szövetséghez tartozó tsz-ek közül a nyíregyházi Vörös Csillag, a tiszalöki Kossuth, a pátro- hai Zöld Mező Tsz kapott elismerő oklevelet, illetve pénzjutalmat Elismerő oklevéllel a mándoki Vj Élet, a mándoki Kossuth, a nagy- cserkeszi Kossuth, a tiszaber- céli Bessenyei, a nyíregyházi Dózsa és a kálmánházi Rákóczi Tsz-eket jutalmazták. A Nyírségi Tsz Területi Szövetséghez tartozó tsz-ek közül az apagyi Hunyadi, a egyben oltalmat is nekünk, magyar katonáknak. Csak, aki kötelességét teljesíti és nem spekulál és okoskodik, számíthat az Isten segítségére. Csak azt, aki helytáll, kísérheti szerencse. Aki kitér, az bizonyára elpusztul...” Borku Lajos és a hozzá hasonló munkás és parasztkatonák nem úgy értelmezték a helytállást, mint vitéz Szombathelyi. A leírhatatlan szenvedés eloszlatta a kábultsá- got, a hazafias szólamok nem hatoltak a „szívekig”. Mind többen kezdték belátni, ez a háború se nem isten rendelése, sem a sors akarata, hanem az uralkodóosztály nern- zetvesztő árulása. Ilyen gondolatok fogamzcttak meg Borku Lajosban is, aki 1943- ban esett szovjet fogságba, s a hadifogolyélet helyett a vesítési programot dolgoztattak ki a szegedi kutatóintézettel. (Május végén országos bemutatót rendeznek a meglévő kísérleti szakaszon.) Ez a rossz területekre terjed ki, de lényege az, hogy területre van szükség. Az új gazdaság 8742 katasztrális holdon gazdálkodik, s ebből 635 hold jórészt nagyüzemi gyümölcsös. Tehát az egyesüléssel terület is van. A példák, amiket a tervekből ragadtunk ki, bizonyítják: a csengenek nagyot akarnak lépni a belterjesség útján, s ehhez sem elég munkaerő, sem elég terület, sem elég tőke nem volt meg a régi, kisebb gazdaságban. (Nem egészen kicsi az 5 ezer holdas sem.) Most e feltételek megvannak, s a jobb munka eredményét talán már az idén élvezheti az egész' tagság: nagyobb jövedelem, több szociális juttatás, javuló munkaviszonyok... Az egyetlen járható út — ahogyan itt a járási pártbizottság felvetetté —, az egyesülés. A nagy tapasztalatokkal rendelkező, régi tsz-veze- tők megértették, s az adottságok, a szomszédság, az azonos talajszerkezet, a jó viszony csak segített a közelebb kerülésben. Az egyesüléssel koncentrálták a gazdaságokban kü- lön-külön meglévő anyagi erőt, s így nagyobb teret kaphattak a gazdálkodás korszerűsítésére irányuló törekvések, lehetőséget teremtettek egy igazi nagyüzem kialakítására. Ez egyáltalán nem öncélú elgondolás, hiszen — a tervek megvalósultával — az egész tagság élvezi majd előnyeit, jövedelmét (Folytatjuk) Kon István nyírtassi Dózsa és a nyírmi- hálydi Uj Elet Tsz dolgozott legeredményesebben az elmúlt évben. Elismerő okleve let és pénzjutalmat kaptak. Elismerő oklevélben részesítették ezenkívül a nyírmadai Kossuth, a nagykállói Virágzó Föld és a kántorjánosi Vörös Csillag Termelőszövetkezeteket. A Szatmár-Beregi Tsz Területi Szövetséghez tartozó tsz-ek közül a csengeri Lenin, a nagydobosi Petőfi, a tarpai Győzelem, az aranyosapáti Béke, a szamosújlaki Uj Elet és a vásárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezeteket tüntették ki oklevéllel, kaptak pénzjutalmat Az okleveleket és pénzjutalmakat ünnepi közgyűléseken adták, illetve adják át a hét folyamán. harcot, a küzdést választotta. Partizánnak jelentkezett Keveset, jóformán semmit nem tudunk arról, milyen ütközetekben vett részt hol harcolt. Egy gránitkőből faragott emlékoszlop őrzi a Szovjetunió Kárpátontúli területén, Beregszász közelében Csorna- fekete-patakon, hogy nyolcad- magával itt halt hősi halált Borku Lajos. 1944. augusztus 24-én — a nevenapján — lőtték le a szovjet gépet a németek, melyen partizántársaival Borku Lajos az ellenség hátában bevetésre indult. Megvan az a fa is az erdőben, amelyre az égő repülőgép zuhant. Gondos kezek ápolják és virággrupokkal ültették körül. — Negyedik éve lesz a nyáron, hogy meghívtak-bennü»Időszerű témát tűzött napirendjére a Nyírbátori Járási Pártbizottság Végrehajtó Bizottsága. Megvitatta az ügyintézés fontos vonalát: a tanácsi szervek munkáját. A téma aktualitását mi sem bizonyítja jobban, mint maguk a felvetett problémák. A nagyobb tájékozottság, az áttekintőbb döntés és az emberekkel való bánásmód hiányossága. Egyötödét megfellebbezik A beszámoló megállapította, hogy a hatáskörök leadása miatt évente jó pár ezer ügyirattal több jelentkezik — megoszolva — a községi tanácsoknál és valamivel többel csökken a járási tanács ügyiratainak száma. Egy év alatt a járás községeiben már negyvenezer felé tart az ügyiratszám, a járási tanácsnál pedig 28 600-ra apadt. Pár éve ez még fordítva volt. Ezenkívül természetesen sok ügyfél keresi a tanácsot, akiknek járás-keléséből nem lesz ügyirat. Az ügyirat nélküli felek száma általában kétszerese az „ügyiratosok”- nak. Tehát, ha két év alatt négyezerrel fogyott a járási tanács ügyiratszáma, bátran állítható, hogy a tanácsi munka korszerűsítésének már a kezdeti szakaszában évente most már összesen 12 000 utat takarítanak meg az ügyfelek, ennyivel kevesebbszer keresik emlékére két Ukrajnába — emlékezik felesége, aki Mándokon él két felnőtt fiával és két unokával. Jó érzés volt látni, hogy a szovjet nép mennyire megbecsüli a hősök emlékét. Seás ezer ember várta őket az emlékoszlop avatásánál, még a fák tetején is ültek. Szavakban ki sem tudja fejezni a fogadtatást, az ott töltött napokat. Fájdalmasan szép, megrendítő élmények maradtak utána. Azóta is hoz a posta levelet az ottani iskolától özvegy Borku Lajosné címére. Nemcsak a síremléket ápolják — írták a szovjet barátok — hanem az elesettek emlékét, történelemórán és más alkalmakkor is megemlékeznek az ukrán és a magyar partizánok harcairól. Egyszerű képek őrzik a fel a járási székhelyet, ahol odahaza, saját községükben is el tudják intézni dolgaikat. Még sok a tennivaló Javult a késedelmesen elintézett ügyek száma is. Három évvel ezelőtt az összes ügyek 10—15 százalékát nem intézték el 30 napon belül. Most már ez 3—4 százalékra csökkent. (Ez is kétezernél több ügy, nem lehetünk elégedettek.) A beszámoló megállapította, hogy még sok tennivaló van a tanácsi dolgozók továbbképzésében, az egész hivatali munka korszerűsítésére. Szót emelt a nem is egy helyen még mutatkozó „hivatali szemlélet” és az ellen, hogy a községi tanácsok határozatainak 20 százalékát fellebbezték meg, s ezeknek 78 százalékát meg is kellett változtatni. Súlyos törvény- sértésre nem került sor, de a következőkben alaposabban figyelembe kell venni egy-egy határozat meghozatalánál az okokat és következményeket, az ügy összefüggéseit. Csak így lehet elérni, hogy a községi tanácsok döntései meg- alapozottabbak legyenek. Tájékoztató kiadványok A végrehajtó bizottság a jelentést helyesnek értékelte. A vitában kialakult álláspont két sarkalatos pontja az volt, hogy az Vasút utca 30. sz. alatti házban Borku Lajos emlékét: egyetlen katonakép, és néhány fotó az ukrajnai látogatásról, ahol Úszta Gyula vezérőrnagy és a magyar vendégek társaságában a hős özvegye és két fia, János és Lajos adóznak az elesett édesapa emlékének. A két unoka, Irénke és János csak ezekről a képekről ismerik a nagyapát. A faluban az idősebb korosztály emlékeik Borku Lajosra, aki nemcsak a családját, hazáját is nagyon szerette. Jövőre lesz 25 éve, hogy az ukránokból és magyarokból álló partizáncsoport hősi halált halt a Kárpátok lelett. Felszabadulásunk negyedév- százados jubileumán községe, Mándok is méltóképpen szeretne adózni a hős emlékének. Az utókor megőrzi példát adó életének tanulságait ügyintézés, az ügyféllel való kulturált bánásmód a legfontosabb politikai tevékenységek közé tartozik. Azt is megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az ügyintézés még meglévő hibáinak legdöntőbb oka az ügyintézők túlterheltsége. Elhatározták, hogy évről évre ismételten napirendre tűzik az ügyintézés, az ügyfelekkel való bánásmód problémáit. Határozatot hozott a végrehajtó bizottság arról is, hogy az érintett dolgozók szakmai továbbképzéséről rendszeresen gondoskodni kell. Tartalmilag kell javítani az ellenőrzést is. Arra kell törekedni, hogy az ügyek mögött meglássuk az embert, ne ki- ragadottan, hanem összefüggéseiben, az okok feltárásával értelmezzünk minden emberi „ügyet”. Javaslat előterjesztését is elhatározta a vb az országos szervekhez, melyben azt sürgetik, hogy egységes, a leggyakoribb ügyeket és azok intézését ismertető kiadványokkal, egységes jogszabály rendszer kialakításával siessen az ügyintézők — és ezzel közvetve az ügyfelek — segítségére. Gesztelyi Nagy Zoltán MEGIEGYZÉS: Fő a bizalom Nagy érték a bizalom. Nem régen az egyik termelőszövetkezetünk elnöke kijelentette: teljes egészében megbízom a beosztottaimban. Minek zaklassam őket állandó ellenőrzéssel. Megbízott. Most hallom, a főkönyvelője 40 ezer forintot sikkasztott. Nem általános. Nem is azt kívánjuk érzékeltetni, hogy mindenki gyanús, hogy senkiben sem lehet bízni. Továbbra is legyen fő a bizalom, de a rendszeres ellenőrzést sem szabad elhanyagolni. Termelőszövetkezeteink és azoknak vezetői az önállósággal felelősséget is bőven kapták. Ebből igen fontos a könyvelés ellenőrzése. A TOT ezért is hozott határozatot a belső ellenőrzés szigorítására, ezért javasolták a revízió megteremtését. Néhány tsz-ben a belső ellenőrzést, a revíziót félvállról kezelik, szükségtelen rossznak tartják. Bizalmatlanságot szül — mondják. Nos, ilyen káros nézet miatt van most álmatlan éjszakájuk a sikkasztó főkönyvelőnek és a főkönyvelőben fel- tétJenwl megbízó elnöknek. , . hm Em*S Elismerés huszonegy szabolcsi tsz-nek Egy névtelen szabolcsi partizán
