Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-09 / 57. szám

fW9 mlrefcrs 9. I amt Jobb ellátást a munkáskörzeteknek 1 Száz közös gazdaság bizalmának megielelően Gyümölcsöző segítséget nyújt tagjainak a Szatmár-Beregi Tsz-ek Területi Szövetsége A párt megyei végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalta a munkásosztály helyzetét A megelőző vizsgá­lat és a tanácskozás beható­an foglalkozott a fejlődő munkáskörzetek ellátásával, elsősorban Nyíregyháza, Zá­hony, Kisvárda és a nagyobb járási székhelyek helyzetével. Jelentős javulás ellenére is bizonyos cikkekből nem ki­elégítő az ellátás. Egyik ilyen cikkcsoport a zöldség, gyü­mölcs és általában azok az élelmiszerek, amit a terme­lőszövetkezetek, állami gaz­daságok és a fogyasztási szö­vetkezetek előállítanak, illet­ve forgalomba hozhatnának ezeken a helyeken. A termelőszövetkezetek ilyen tevékenysége jelentősen fej­lődött az utóbbi években. Pél­dául 1966-ban 57 elárusító helyen 12 milliót forgalmaz­tak, 1968-ban pedig 150 eláru­sítóhelyen 64 millió forint volt az árbevételük, yj szín­foltot jelentenek a vendéglá­tó, falatozó helyiségek meg­jelenései. Ilyennel találkoz­hatunk Kisvárdán, Fehér- gyarmaton és Tiszavasvári- ban, néhány járási székhely­re pedig most terveznek ha­sonlókat. Az említett 64 millió fo­rint árbevétel nagyobbik há­nyadát azonban más megyei — borsodi, budapesti — el­árusító helyek bevételeiből nyerik a termelőszövetkeze­tek. A napokban értékesítés­re alakult Csenger környéki tsz-társulás is a borsodi ipar­vidékre kért engedélyt. Nem az a baj. hogy Borsodba, vagy más megyékbe szállítanak a termelőszövetkezetek. Ehhez joguk van és ott Is szükség van áruikra. A probléma az, hogy azokból az árukból, amit oda visznek, megyénk egyes részein is hiány van, illetve konkurrencia hiányában baj van a minőséggel. Záhony körzetéből több ter­melőszövetkezet szállít buda­pesti és borsodi elárusítóhe­lyekre. Ugyanakkor Záhony községnek piaca nincs, csu­pán a földművesszövetkezeti és a helyi termelőszövetkeze­ti, zöldségbolt árusítására szo­rulnak. Most tervezi a zsurki és tiszaszentmártoni tsz egy tej, tejtermék üzlet nyitását és egy borkóstoló létesítését. A rohamosan fejlődő — több ezer munkást foglalkoztató — Záhonyban ez édeskevés. Kisvárdán a zöldség-, gyü­mölcsellátás valamivel jobb­nak mondható, azonban ba­romfit itt sem árusítanak rendszeresen, tojást egyálta­lán nem, holott ebből a kör­zetből Kazincbarcikára tojás4 is szállítanak. Még furcsább, hogy a legintenzívebb bur­gonyatermő vidék központjá­ban a termelőszövetkezetek nem árusítanak burgonyát. A zöldség-, gyümölcsellátá'' oroszlánrészét Nyíregyházán a MÉK végzi. A piacra járó magántermelőkön, kofákon kí­vül az ellátást a sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz és a „Nyír­ségi” tsz-társulás egy-egy el­árusítóhelye bővíti. Vagyis a csaknem hetvenezres Nyír­egyházán csupán két terme­lőszövetkezeti állandó eláru­sító hely van. Dicséret illeti a MÉK-et, hogy annak ide­jén megszervezte — nem kis anyagi áldozattal — az üzlet- hálózatát. Az idő azonban ha­lad, az igények bővülnek, a város központjában lévő né­hány modern üzlete mellett erősen korszerűsítésre szorul­nak a többi eladóhelyek is. A sokat utaztatott, nem mindig friss áru ezekben az elavult üzletekben a kultúrálatlan kö­rülmények miatt még tovább veszti értékét. Újabb felada­tok várnak tehát a MÉK-re is. A friss áruval való ellátás­ból, a nagyobb választék biz­tosításából azonban a terme­lőszövetkezeteknek, állami gazdasagoknak is jobban ki kell venni részüket. Hogy Nyíregyházán a több- csatornás értékesítési lehető­séggel nem élnek a termelő- szövetkezetek, állami gazda­ságok, ez nemcsak tőlük függ. Lapunkban is többször fog­lalkoztunk már az állami gaz­daságok boltjának megnyitá­sával. Ez mindeddig nem va­lósult meg. Talán a közeljö­vőben a Csemegével való tár­sulás révén születik valami, de ez nem jelent új üzletet. Mondhatnánk a legutóbbi na­pokig a kereskedelem szerve­zése, irányítása városunkban a megyei tanács illetékes osz­tályához tartozott. Intézkedé­seik — elsősorban helyiség juttatásban — nem segítet­ték a többcsatornás értékesí­tést. Például korábban aján­latot kapott a „Nyírségi” tár­sulás, hogy az Északi Alköz­pontban kap helyiséget. Ezt is az állami kereskedelem kapta meg. Pedig az új üzle­tek nagy részét nem saját erő­ből, hanem az építkezések já­rulékos beruházásaként kapta a kereskedelem. Az üzlethe­lyiséget kereső termelőszövet­kezeteknek igen magas árat szabnak. Reméljük, kedvező változás lesz most, hogy a város kezébe került a keres­kedelem irányítása. Első teendő a lehetőségek maximális kihasználása üz­lethelyiséghez való juttatás­ban. Természetesen nem in­gyen, de mivel az egész vá­ros jobb ellátásáról van szó, valamit áldozhat a város is. A termelőszövetkezetek pedig úgy javíthatnak a helyzeten — elsősorban a város környé­kiek — ha összefognak, öt­hat szövetkezet tudja bizto­sítani a folyamatos ellátást az első zöldhagymától a leg­későbbi szőlőig és a tojást, baromfit egyaránt. Különö­sen sokat tehetnének a szö­vetkezetek, állami gazdasá­gok a baromfiellátás megja­vításában. Ezt a munkát a termelőszövetkezetekben a már megerősödött szövetsé­gbe is jobban szervezhetnék. Sok lehetőség van a fogyasz­tási- és termelőszövetkezetek kooperációjában. Például az erős tiszavasvári fogyasztási szövetkezet a helyi termelő- szövetkezetekkel sokkal jobb ellátást biztosíthatna a gyor­san iparosodó nagyközségben. A megyei tanács kereske­delmi osztálya ma már a szö­vetkezeti kereskedelem koor­dinálásában is ágazati fele­lős. Sok lehetőség van a na­gyobb önállóság mellett is a befolyásolásra, anélkül, hogy a gazdálkodó egységek szuve- rénitását sértenék. Remélhe­tő, ahogyan haladunk előre az új gazdasági irányítás meg­valósításában, úgy javul a munkáskörzetek és az egész megye ellátása is. öt járásbői száz termelő­szövetkezet 255 278 hold föld­területtel, 34 610 taggal tar­tozik a Szatmár-Beregi Tsz- ek Területi Szövetséghez. Nem kis feladat hárul a vá­lasztott vezetőségre, az iro­dai apparátusra, a különböző bizottságok tagjaira. Erről beszélgettünk Józsa Endre titkárral és több szövetségi munkatárssal. Hasznos kapcsolatok keresése Többször is hangsúlyozzák a tájegység nagyjából azonos termelési profilját, többé-ke- vésbé egyező közgazdasági vi­szonyait. A több mint egy esztendő óta eltelt idő igazol­ja a megye három ilyen leg­jellemzőbb tájegységének szö­vetségbe tömörítését. A szat- már—beregi részeken a ter­melési sorrend fontossága ez: gyümölcs-, kenyérgabona-, ta­karmánytermesztés és állat- tenyésztés. Kívánatosnak látszott az eddigi termelési nagyobb ho­zamú, intenzív vetőmagvak­kal alapozni. Kapcsolat kere­sése az Országos Fajtaminő­sítő Intézettel — nem ered­ménytelenül. Tavaly ősszel tíz (!) újfajta búzavetőmagot vetettek el nagyüzemi ter­melésre három holdanként tíz parcellában a beregsurány— beregdaróci es a nábrádi tsz- ek határában. A magas fo­kú, elit szaporitású mag ter­mését, melyekből bátran le­het holdanként 20—25 má­zsa hozamot számítani, vissza­hagyhatják ■ továbbtermeszté- si vetés céljára. A szövetség kapcsolatkere­sésének az eredménye az a 16 fajta új hibridkukorica-ve­tőmag beszerzése is, melyek­ből ugyancsak kísérleti veté­sekre kerül sor tavasszaL A vidék talaj- és időjárási hely­zetét tekintve rendkívül fon­tos az új hibridkukorica-faj­ták korai és középkorai érés tulajdonsága. Nagy figyelemmel kísérik az Ecsedí-láp komplex ren­dezésének kivitelezését Köz­reműködnek az előkészítési munkák szervezésében, a ter­vek elbírálásában, s a ren­dezés véleményezésében. Vita 115 pont körül Sokan elmondták már, el­mondja a szövetség titkára, Józsa Endre is: az új mecha­nizmusban kedvezőbb feltéte­lek nyíltak a mezőgazdasági termékek értékesítésére. Az idei termelési szerződésköté­sek idejére állandó kapcsola­tot tartottak a megye másik két területi szövetségével. Tíz nagy vállalat ajánlatát egyez­tették és nem kevesebb, mint 115 pontban voltak eltérő vélemények. 104 kérdésben történt megegyezés, 14-ben nem. A szövetség a tárgya­lások eredményeiről gyorsan (48 órán belül) tájékoztatta a tag tsz-eket. Gondjuk volt ar­ra, hogy a demokrácia, az ön­állóság tiszteletben tartása céljából felhívják a figyelmet a szerződésminták nem köte­lező érvényességére; a tsz-ek ettől függetlenül megkísérel­hetik kedvezőbb feltételekben is megállapodni, közvetlen úton. A tárgyalások 27 cikk­féleségre terjedtek ki. A teljesebb eredmény aka­dályát látták abban, hogy még nincs minden rendben a termeltető és felvásárló me­gyei vállalatok önállósága te­rén. Néhol ugyanis túlzottan szigorú a központi (tröszti) Vezetés hatása. Ez mondható különösen a dohányiparra, va­lamint az állatforgalmi és húsipari vállalatra. Mi lehet még; az almából? Cél arra a bázisra épiteni, ami adott. Ezek pedig a zöld­ség, a gyümölcs és a hús. A fokozás nagyon is indokolt, mivel a tsz-eknél még' alig 2—3 százalékot tesz ki a bruttóbevételekben a kiegé­szítő- és melléküzemági te­vékenység Szervezését különösen ab­ba az irányba folytatja a szö­vetségi iroda, hogy az érté­kesítésből visszamaradó alma, szilva nem csupán pálinka­főzésre alkalmas. E tevékeny­ség már kmúgy is telítettnek látszik. Célszerűbbnek ígérke­zik például az aszalás, kü­lönböző alakú szárítmányok készítése, esetleg poritás és cukrászipari felhasználás. (Ugyan ki ne szeretné a fi­nom almás rétest?) Hasznos­nak ígérkezik naturalma és sűrítmények előállítása. A so­roltak többségének jó export- lehetősége van. S ez „árumen­tési” tevékenységben példát mutat a beregi tsz-ek Vásá- rosnaményban üzemelő kö­zös vállalkozása. Társulások és ami. könnyítőiéi* hat Kezdeményező a szövetség a területen a különböző, na­gyobb jelentőségű beruházá­sok kooperációs egyeztetésé­ben, szervezéseben. Nem ered- ménytelenüL Különösen elő­nyös az Ilyen összefogás a kis területű, kevés anyagi alap­pal rendelkező tsz-eknek. Ser­téstenyésztés és hizlalás kor­szerű feltételei megteremtésé­re törekedik több gazdaság, összefogással a vásárosname- nyi járásban. Tervezik közös, magas szintű szarvasmarha­telep kialakítását a csengeri járásban két lápi község a tyukodi Kossuth és a csenger- újfalui Béke Tsz-ek társulá- sávaL Vállajon — a szövetsé­gi iroda javaslatára — pék­üzemi tevékenységet kezde­ményezett a tsz, bérsütés vál­lalással Később több szom­szédos község kenyér- és egyéb pékáru ellátását javít­hatja. Közös húsfeldolgozó ki­egészítő üzemágak kialakítá­sáról is tárgyalások folynak sajátos, helyi specialitások ké­szítésére. Sokrétű a szövetség mun­kája, feladata. Fontosságát hatványozza, hogy az ország legtávolabbi, északkeleti csücskében tevékenykedik. Nagyobb részén nincs semmi számottevő ipar, s a megye- székhely is száz kilométerre van. Könnyítöleg hat a munká­ra, hogy mind a szövetség ve­zetősége, mind a bizottságai és az irodai szakapparátus növekvő bizalmat élvez azok részéről, akik érdekében tevé­kenykednek. Asztalos Bálint Csikós Balázs Tiszavasvári képeslap: az állami gazdaság új irodaháza. Hamme! József felvétele Egy tiszta szivű harcos emlékére Hatvan évvel ezelőtt szüle­tett Rajk László, a székely­udvarhelyi tizenhárom gyer­mekes nehéz sorsú csizmád a fia, akinek pályafutása és sorsa fényes hullócsillagként vonult át a magyar munkás- mozgalmon. Nagy küzdelmek árán, nélkülözések közepette szerezte meg a tudást. Egye­temista korában az Eötvös kollégiumban, gyermekkori tapasztalatai, olvasmányélmé­nyé, a környezet és kutató kí­váncsisága jóvoltából megis­merkedett a marxizmus­sal—leninízmussal, s egy forradalmi diákcsoport tag­jaként átesett a forra­dalmi tűzkeresztségen, hu­szonkét éves korában már az illegális kommunista párt ak­tív tagja. Sallai és Fürst tör­vénytelen kivégzése idején 6 is a börtönöket járta, de semmilyen üldöztetés nem tudta visszariasztani a felis­mert igazság szolgálatától. Útja az egyetemről, a buda­pesti építőmunkások közé ve­zetett. Belevetette magát az akkoriban vívott bérharcok­ba, beválasztották a szakszer­vezet szervező bizottságába az 1935-ös nagy építőmunkás sztrájk egyik vezetőjeként tartották számon. A harmincas évek közepén Rajk László a forradalmi munkásmozgalom egyik köz­ponti alakja lett Magyarorszá­gon. A rendőrség üldözése elől egy időre illegalitásba vonult. A spanyol nép sza­badságharcának megsegítésé­re önkéntesnek ment Spa­nyolországba, a nemzetközi brigádban a magyar zászló­alj politikai biztosa, majd párttitkára lett. Sok csatában vett részt, súlyosan megsebe­sült. Az 1941-es összeomlásig franciaországi internálótábo­rok lakója, a Franciaország­ból visszavonult sok ezer kü­lönböző nemzetiségű forradal­márral együtt. A nácik szov­jetellenes rablóháborújának megindulása után Rajk Lász­lónak több más magyar kom­munistával együtt sikerült ti­tokban hazatérnie. Elfogták, a nagykanizsai, majd a kistar- csai internálótáborba zárták. 1944 tavaszán a Margit körúti katonai börtönbe került. Büntetése szeptemberben telt le, azokban a napokban, ami­kor Horthy Lakatos táborno­kot bízta meg a kormány ve­zetésével, s az uralkodó körök a háborúból való kiugrás gondolatával foglalkoztak. Ez a körülmény játszott közre abban, hogy a Margit körúti börtönből szabadlábra kerül­hetett. Hosszú évek múltán ismét alkalma nyílt arra, — méghozzá a legkritikusabb időkben — hogy a párt más vezetőivel együtt szervezze és irányítsa a széles körű anti­fasiszta összefogást, az ellen­állást, a hitleristák és ma­gyar bérenceikkel szemben. Elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy a párt megtalálta az együttműködés útját és lehetőségét Bajcsy- Zsilinszky Endrével és más németellenes politikusokkal, hazafiakkal, akik ki akarták vezetni az országot a Hitler oldalán vívott háború ka­tasztrófájából, szövetségre léptek a munkásosztállyal, an­nak osztályharcos politikai szervezeteivel, az ország füg­getlenségének, szabadságának kivívásáért. Forradalmi munkája köz­ben Rajk Lászlót a fasiszták elfogták, sopron-kőhidai fegy- házba vitték, majd a németek menekülésekor Németország­ba. Onnan tért haza a fel­szabadult hazába, 1945 május 15-éh. „A Magyar Kommunis­ta Párt szeretettel és büszkén köszönti visszaérkezésekor egyik leghűbb vezetőjét, Rajk László elvtársat — írta e na­pon a Szabad Nép — üdvöz­li azt a férfit, akit sem a terror, sem az üldöztetés meg­ingatni nem tudott, aki a ma­gyar kommunista becsületet társaival együtt mindvégig maradéktalanul megőrizte.” Harminchat éves volt, ami­kor a nagybudapesti pártbi­zottság titkára lett, majd a párt főtitkárhelyettese, a Po­litikai Bizottság tagja, a Ma­gyar Függetlenségi Népfront főtitkára. A felszabadulást követő években hatalmas, sok irányú tevékenységet foly­tatott. Az ország népe gyűlé­sek százain találkozott vele, az orságzgyűlés fórumán gyakran hangzottak el feltű­nést keltő nyilatkozatai az or­szág sorsát érintő legfonto­sabb kérdésekről. A párt őt állította a Belügyminiszté­rium élére, ahol harcedjett keménységével, megingatha­tatlan igazságszeretetével küa* dött a népi hatalom bizton­ságáért. Mindenkor követke­zetesen védelmezte a törvé­nyességet, de nem ismert el­nézést a nép hatalmát veszé­lyeztető ellenforradalmárok­kal, reakciósokkal, kártevők­kel, összeesküvőkkel szem­ben. Tragikus veszteség érte pár­tunkat, a magyar munkás- osztályt, és egész népünket, amikor húsz évvel ezelőtt^ 1949 tavaszán Rajk Lászlót, az önfeláldozó forradalmárt, a koncepciós perek során bí­róság elé állították és kivé­gezték. Csak évekkel később kerekedhettek felül a párt­ban azok az egészséges erők, melyek véget vetettek a tör­vénytelenségeknek és rehabi­litálták őt. Rajk László elvtársra, szü­letése hatvanadik évforduló­ján, a nép tiszta szívű hősei­nek kijáró tisztelettel és meg­becsüléssel gondolunk. Vadász Fereno

Next

/
Oldalképek
Tartalom