Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-01 / 50. szám
WC? r.'itvcTai ! rr MAnYAitrrr-'*» MWT 1 tt k T, VTE 1 oMal GYULATANYA 1945 tavaszán, amikor a mai Nyírtelekhez tartozó ta - nyavilág szegényparasztsága a Dessewffy-birtok felosztásához kezdett, a megyei földosztó bizottság olyan határozatot hozott, hogy Gyulatanyán 400 holdat, a majorral együtt hagyjanak meg állami birtoknak. Nem mindennapi eset, ha egy gazdaság azt mondhatja magáról, születése. történetének kezdete egybeesik az ország felszabadulásával. Érdekes adalékként ide kívánkozik, hogy Polcz János, akj a gazdaságnak már két évtizede igazgatója, abban az időben a megyei föld- osztó bizottság tagja volt, egyik javasolója Gyulatanya állami tulajdonba hagyásának. Szabolcs megyében Gyulatanya az állami gazdaság első sejtje volt. Mint állami tóitok 1948-ig a Nyíregyházán székelő Jószág Igazgatósághoz tartozott, aztán a Szerencsi Gazdaság üzemegysége lett, majd 1949-ben önálló állami gazdaság létesült Gyulatanyán. 1950-ig itt székelt az állami gazdaságok megyei központja. 1948-tól itt szervezték meg, a gazdaságon belül a csillagfürtne- mesítési osztályt is. Minőségben is jelentős változás történt, megkezdődött a nemesített vetőmagvak nagyüzemi termesztése, a csillagfürt, kalászosok, burgonya mellett jelentős szerepet kapott Gyulatanya a nagyüzemi állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés élenjáró módszereinek gyakorlatba való átültetéséből. Minden hivatalos kinevezés nélkül már az ötvenes évek elején bemutató gazdaság lett. Egymásnak adták a kilincset a különböző tapasztalatcserére érkezők, különösen sok parasztdelegációt fogadtak, olyanokat, akik még döntés előtt álltak, de olyanokat is, akik már a termelőszövetkezet nevében érdeklődtek a nagyüzemi gazdálkodás iránt. Külön fejezetet lehetne írni a kételkedő, bizakodó parasztdelegációkról. Száz és száz parasztember jelentette ki az ott látottak alapján, hogy hazamenve belép a termelőszövetkezetbe. Igen sok tudományos értekezletnek is színhelye volt Gyulatanya. Nagyon nagy szerepet szántak egyidőben a sárgavirágú édes csillagfürt- nek. Ha nem is teljes mértékben, de egy kicsit hasonlított ez a pitypang, gyapot és a magyar citrom meghonosításához. Neves növénytermesztési kutatók és élelmiszeripari tudományos szakemberek részvételével ült ösz- sze az egyik tanácskozás, amikor kimondták, hogy a csillagfürtből levestésztát, süteményt, kávét és még ki tudja mit nem lehet készíteni. A nagyobb nyomaték kedvéért a többfogósas ebéd javarésze csillagfürtből állt. Az 1953-as és 1954-es esztendő újraszervezésekből állt. Előbb odacsatolták a Nyíregyházi Homokkísérleti Telepet és a szatmári ta’ajtipuso- kat képviselő penyigei telepet. Egy évig, amíg a homokkísérleti telep odatartozott, a gazdaságban dolgozott a nyírségi táj nagy tudósa, dr. Westsik Vilmos Kossuth-díjas kutató is. Majd 1954-ben visszacsatolták a homokkísérleti telepet, Penyigét és a csillagfürt- nemesítési osztályt a kísérleti intézethez. öt évig jelentősebb területi változás nem volt. 1959- ben a gazdasághoz csatolták a nagykállój kísérleti telepet, amit ÍR60-ban átadtak Bal- kánynak. Gyulatanya pedig megkapta a Nyírteleki Állami Gazdaságot a faiskolával együtt. Az utolsó „földmozgás” 1966-ban volt, amikor hozzájuk csatolták a Nyíregyházi Állami Gazdaságot. Felvetődhet a kérdés — jogosan — ennyi variáció után tudtak ott egyáltalán nagyüzemi termelést teremteni? Igen. Méghozzá egyedülálló rekorddal dicsekedhetnek: 1953 óta minden esztendőt nyereséggel zárt a Gyulatanyai Állami Gazdaság. Ehhez azt is hozzá kell tenni, gyümölcsös nélkül gyűjtöttek fissze 16 év alatt 43 millió nyereséget az állam kasszájába. Miből? Hogyan? A gazdaság területe 4300 hold, mintegy 1100 számos állattal. Itt a fő profil a szántóföldi növénytermesztés. Ezen belül ✓ is legnagyobb szerepet az olyan hagyományos növényfajok, mint a búza, kukorica, burgonya, lucerna viszik. A búzatermesztésük már 1951-ben is példamutató volt, 14 és fél mázsás átlagtermésről adhattak számot a nagyüzemet látogatni érkező parasztoknak. 1966 óta húsz mázsa alatt nem ' termeltek. Pedig azt mondják, még jobbak is lehetnének eredményeik, de ők vetőmagszaporítást végeznek és így a fajtákat nem szabadon választják. A nagy hozamú fajták mellett szaporítják a hazaiakat is. Az ősz} búza ágazat évek óta a legeredményesebb a gazdaságban. 400— 500 holdas évi nagyságban termesztik. Eddig legjobb évük 1967 volt, amikor 409 hold átlagban 22 mázsájával fizetett. A tiszta nyereségük búzából akkor 2 millió 116 ezer forint volt. Kukoricát általában 600 holdnyi területen termelnek. Első megmaradt feljegyzésük 1952-ből van, amikor 10,4 mázsás átlagtermést takarítottak be. Az ötvenes évek végére megháromszorozták a termelést. Valamelyes visszaesés 1966-tól van, amióta a nyíregyházi gazdaság is hozzájuk tartozik. 1968-ban 25,1 mázsa volt az átlag, májusi morzsoltban számolva. A gazdaság továbbra is tartja azt a régi szokását, hogy minden új kezdeményezésnek helyet ad. Az elmúlt esztendőben Itt mutatta be módszerét a szomszédos Kár- pátontúli terület híres kukoricatermesztője, J. Pitra. A szovjet kísérleteket népes szakemberekből álló csoportoknak mutatták be a vetés és a betakarítás idején is. Amíg 18—20 évvel ezelőtt a nagyüzem megismertetése, elfogadtatása volt a bemutatók többségének célja, ma szakemberek találkozóhelye a gazdaság. A szovjet kukoricafajták mellett helyet kaptak az összehasonlító kísérletben a legjobb jugoszláv, román, francia, amerikai és természetesen a magyar fajták Is. Burgonyából 300—400 hold között mozog az évi vetésterület. Vetőgumótermesztéssel foglalkoznak, tehát az átlagterméseiket ilyen szemmel kell vizsgálni. Étkezési vagy ipari burgonyából nyilván 50—80 százalékkal is több termést lehet elérni ugyanazon a területen. 1952-ben 57 mázsát takarítottak be holdanként, tavaly 91 r ázsát. Váltakozóan volt már az utóbbinál jobb és gyengébb is. A jónak, egyes esetekben kiválónak mondható és állandósult termelési eredmények az egyéb haladó agrotechnikai eljárások mellett nagyrészt köszönhetők a rendszeres trágyázásnak és a jó gépi munkának. A szántó- terület 15—20 százaléka kap évente szerves trágyát (istálló- és zöldtrágyát). A műtrágya felhasználására 1960-tól van pontos adatuk. Ebben az évben holdanként 147 kiló vegyes műtrágyát — hatóanyagban 38 kiló — használtak fel, 1968-ban pedig 659 kiló vegyes műtrágya — hatóanyagban 156 kiló — jutott minden holdra. Gépesítésben teljesen megoldott a kalászosok termesztése és a silókukorica. Kevés kézierőt használnak fel a lucerna és a szemes kukoricatermesztésben is. A kukorica 90 százalékát kombájnnal takar! .ották be. ami egyben le is morzsolta és egyenesen a szárítókba került a szemtermés. A burgonyatermesztés gépesítése nem teljes, részben azért, mert vetőgumót termesztenek, másrészt nincsenek megfelelő gépek sem. Ha már a gépesítésnél tartunk érdemes megemlíteni, hogy 1950-ben négy traktor a hozzávaló ekével és vetőgéppel jelentette a gépparkot. Ma 37 darab különböző típusú traktor, 8 kombájn, 6 darab tehergépkocsi, 4 darab személygépkocsi, egy autóbusz és felsorolhatatlan mennyiségű munkagép segíti a termelést. Ebben a gazdaságban van a megye egyetlen faiskolája, aminek óriási szerepe volt Szabolcs-Szatmár gyümölcstelepítési. terveinek teljesítésében. Természetesen nem mondhatjuk, hogy csak volt, hiszen még mindig jelentős feladata van és a szomszédos megyék is idejárnak oltványért. Amikor legnagyobb volt a telepítési láz 200 holdon állítottak elő oltványokat, évi 700—800 ezer darabot adtak el, most a 70 holdról mintegy 300 ezer darabot értékesítenek. Annyiban is változás van, hogy az alma mellett mindinkább előretör a csonthéjasok és bogyósok nevelése. Ezt igényli a piac, a konzervgyár, de az Üzemekben a munkacsúcsok tompítására és az állandó foglalkoztatottság javítása miatt is szükséges a bogyósok, csonthéjasok telepítése. Állattenyésztésükben jelentősebb volumennel két faj, a szarvasmarha és a sertés szerepel. Csak mint érdekességet lehet említeni a versenylótenyésztést, amit a nyíre' ’•ázi telepen végeznek. A 25 darab versenyló számban nem nagy, de szakértelemben, gondosságban annál jelentősebb és még az érték sem lebecsülendő. A szarvasmarha-tenyészetük törzsállomány. Az 1968-as esztendőt 240 magyartarka fajtájú egyeddel zárták. Megtörtént a negativizálás. Éppen emiatt az utóbbi években lecsökkent a tej hozam, mert sok előhasú üszőt állítottak be. 1951-ben 30 tehénnel évi 2000 literes átlaghozamot értek el. 1962-ben az országos tejtermelési versenyben másodikok voltak, akkor már száznál több tehénnel 3541 literrel zárták az évet. Az Utóbbi évek legrosszabb eredményét 1968-ban produkálták, amikor a fiatalítás mellé még a takarmányprobléma Is párosult. Ekkor visz- szaestek a 3000 liter alá. Az itatásos borjúnevelést már az ötvenes évek elején bevezették. Ez is egyik bemutatási téma volt a nagy látogatási években. A borjúszaporulat több év átlagában 90 százalék körül mozog a gazdaságban, ami jó eredménynek számít. Most készítik elő a gazdaságban fennállásuk óta a legnagyobb beruházást, ez pedig egy 20 milliós tehenészeti telep létesítése. A jelenlegi elgondolások szerint 1970 végére meg is épülne ez a kombinát. Sertéstenyésztéssel, hizlalással jelentősebb mértékben 1965 óta foglalkoznak. 360 anyakocát tartanak, aminek a szaporulata kerül hízóba. Évente 5500—6000 darab malacot nevelnek fel. A legtöbb sertéshúst 1966-ban adták le. amikor 7300 mázsát állítottak elő. 1968-ban visszaálltak 5000 mázsára és ez lesz a jövőben is a stabil eladási tervük, ehhez van saját takarmányalapjuk. A hizlalás eredményessége, az abrakértékesü- lés országosan is a jók közé tartozik. 1965-ben még 5,1 kiló abrakkal állítottak elő egy kiló húst, 1967-ben 4,3 kilóval, 1968-ban pedig lementek 3,9 kilóra. Eredményeiknek több összetevője van. Ilyenek a megfelelő fajtabeállítás, a folyamatos, azonos minőségű takarmány biztosítása. (Ráté- rés a saját takarmányalapra.) Ehhez jön a szakszerűség, az egészségügyi követelmények betartása és nem utolsósorban a törzsgárda kialakulása Továbbra is szoros kapcsa^.- latuk van a Nyírségi Mez^: gazdasági Kísérleti Intézet-? tel. Területükön van az Országos Fajtakísérleti Intézetnek egy telepe, ahol a magyar fajták mellett KGST fajtaösszehasonlítás is folyik Végeznek a gazdaságban országos műtrágyázási kísérletet is. Gyulatanyán ma is van mit látni, csak jóval fejlettebb fokon, mint az ötvenes évek elején. Mint már említettük, a gazdaság 4300 holdon termel. amiről az utóbbi években halmozott termelési értékben 55—60 millió forintot hoznak le. Ezt az értéket éves átlagban 700 dolgozó állítja elő. Közülük 410 fő az állandó, a többi időszaki és alkalmi munkás. Az állandó területi, személyi változások miatt szinte figyelemmel sem kísérhető, hogy a 24 év alatt hogyan is alakult a létszám, a bér, a szakemberek helyzete. 1945- ben egy-két mezőgazdasági szakember, néhány uradalmi gépész jelentette a szakgárdát. Ma 5 agrármérnöki képesítésű szakember és 32 fő középiskolai végzettségű technikus, pénzügyi, közgazdasági szakember van a gazdaságban. A szakmunkások — faiskolai, állattenyésztési és gépészeti dolgozók — 96-an vannak. A gazdaság állandó dolgozóinak egyharmada szakembernek mondható. Sokszor az állami gazdaságoknak ilyen környezetformáló szerepéről megfeledkeznek — 140 szakember a nyírségi tanyavilág viszonylag kicsiny darabkáján! A gyulatanyai családok többsége itt dolgozik. Gond jelenleg a fiatalok szervezése az állat- tenyésztésbe. Traktorra, gépkocsira szívesen ülnek, de amíg ipari jellegűvé nem válik az állattenyésztés is, addig ezzel a húzódozással számolni kell. Talán majd az új tehenészeti telepen megoldható lesz a kétműszakos munka. Természetesen a dolgozók a •mostani körülményeket sem tartják rossznak, hiszen akkor nem számolhatnának be olyan eredményekről, mint amilyeneket az önként vállait munkaversenyben elérnek. 1967-ben például a szocialista munkaverseny mintegy két és fél millió forinttal növelte a gazdaság bevételét. A 68-as évről még nincs meg a végleges értékelés, de kétmilliót ekkor is hozott a verseny. Ebben élenjárnak a szocialista brigádok. Jelenleg a gazdaságban négy elismert szocialista brigád dolgozik: egy a hízósertéseknél, egy a sertéstenyésztésben, egy a javítóműhelyben, egy pedig a szervízrészlegnél. Jól segítik a gazdaságvezetést a helyi párt és tömegszervezetek. Három pártalap- szervezetben 88 kommunista dolgozik a gazdaságban. Említésre méltó, hogy a tagság 80 százaléka fizikai munkás A fokozatosan fejlődő alapszervezetekbe az elmúlt esztendőben hat új tagot vettek fel. Problémaként jegyezhető meg, kevés a nő a párttagok között. A pártszervezet tudatformáló tevékenysége töb- ■ bek között abban is megnyil- I vánul, hogy a mostani okta- ' tási évben négy tanfolyam is működik a gazdaságban. Külön politikai oktatásban vesznek részt a KISZ-tagok, akik a tanácsköztársasági körben képezik magukat. A szakszervezetnek mindig is nagy szerepe volt ebben a gazdaságban, de az új mechanizmusban mind több feladat vár rá. Kezdve a kollektív szerződéstől a szociális juttatásokig, a versenyszervezésig széles skálán mozog a szakszervezet munkája. Évente 24—26 felnőtt és 10—12 gyermek üdülőjegyet adnak ki, a szakszervezet dönti el azt is, hogy kinek adnak ingyenes (jutalom) üdülőjegyet. Évente általában 8—10 dolgozót küldenek ilyen üdülésre. Segít a szakszervezet a gazdaság vezetőinek a szociális, kulturális létesítmények kihasználásában, megbecsülésében. A múlt esztendőben kapott a KISZ-szervezet egy klubhelyiséget, ahol 70—80 fő szórakozhat. 1100 kötetes könyvtárból válogathatnak az olvasók. 20—25 dolgozónak bérlete van a nyíregyház1 színházi előadásokra. Gondoskodik a szakszervezet, hogy megfelelően hasznosítsák a 3 millió forintból megépült új ebéldőt és kultúrházat. A gazdaságban működik egy futball, egy lovas, egy asztalitenisz és egy sakkszakosztály. Ez a gazdaság is azok közé a szerencsések közé tartozik, ahol az igazgató és a főkönyvelő együtt jubilálhat a húsz éve ott dolgozókkal, hiszen ők is két évtizede töltik be ezt- a tisztségüket. Polcz János igazgatónak a gazdaság irányításán túl bőven jut a társadalmi munkából is. Csak a fontosabbak: országgyűlési képviselő, községi pártbizott- sági tag, a helyi csúcsvezetó- ség tagja és a gazdaságban a Világpolitika-világgazdaság című tanfolyamnak is ő a vezetője. Eredményes gazdasági és társadalmi munkáját a felsőbb szervek is elismerték, háromszor kapott kormánykitüntetést és egy miniszteri kitüntetése van. A gazdaság rentabilitásában, pénzügyeinek intézésében oroszlánrésze van Fodor Gyula főkönyvelőnek, aki 1919 óta végez munkát az állami gazdaságban. Négy olyan dolgozó van a gazdaságban, aki 1945 óta megszakítás nélkül itt dolgozik. A következők : Dudás Ferenc fqgatos, Orgonás Mihály majorgondnok, Pusztai Imre törzskönyvvezető és Veres József tehenész. Húsz vagy ennél több éve dolgoznak a gazdaságban Barna János magtárt dolgozó, Berecz János fo- gatos, Bihari János belső ellenőr, Blonszki Mihály bri- gádvezető, Csija Péter tehenész, Eszlári Ferenc bognár, Golenyák János műhelyvezető, Gyapka József takarmá- nyos, ifj. Hokk György párttitkár, Kunkli Gergely segédmunkás. id. Kunkli Miklós borjúnevelő, Mezei László szerelő, Mikii Ferenc tehenész, Mokánszki Ferenc kertészeti dolgozó, Molnár Károly gépkocsivezető, Torna Dezső szerelő. Németh József munkaügyi előadó, id. Pá- lóczi János éjjeli etető, Spiezmüller János tehenész, Soltész János tehenész brigádvezető, Svéda András kertészeti dolgozó, Szalanincs András tehenész, Titkó Géza gyümölcskertész, Tóth Elemér művezető és Viraszkó Ferenc kertészeti dolgozó. ök azok akiknek legnagyobb részük van Gyulatanya hírnevének megalapozásában, a megye legrégibb állami gazdaságának dióhéjban vázolt történetének alakításában. A nyírteleki fmsz-nek a Gyulatanyai Állami Gazdaságban 200 ezer forintos árukés» lettel rendelkező vegyesboltja van. 1600 mázsa burgonyát csíráztatnak a gazdaság csírázta tójában.
