Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-30 / 74. szám

-ntWNP.^nrnsarFif VÁROSI KÖZLEKEDÉS Közutak, forgalmi gyűrűk Sok szanálás — Kamionforgalom a főtéren Sürgető a 4-es felújítása Nehéz közlekedni Nyír­egyházán. A város útjainak Vonalvezetése nagyrészt ma is a több évtizeddel ezelőtti. Valamennyi főbb belvárosi terünkön jelentős forga­lom halad át. A Kossuth tér, vágy az Irodaház előtti Ta­nácsköztársaság tér az egyik legforgalmasabb pontja a vá_ rostiak. A korszerű forgalom- szervezés azt kívánná, teher­mentesítsék ezeket a belső tereket. Különösen az átme­nő forgalom elterelés© len­ne fontos. Nyíregyházán még az is növeli a gondokat, hogy a város centrumán, a főtér mellett halad el egy orszá­gos, sőt nemzetközi főútvo­nal. , Ennek a napi gépkocsi forgalma — amely Záhony felől a fővárosba, illetve a kamionok révén Jugoszláviá­ba és Bulgáriába irányul — m; .'a is indokolná a forgn Íomkorszerűsítést. Több terv készült már a rendezésre. A legutóbbi az általános rendezési terv. Ez megfelelő reális korszerűsí. test javasol. A javaslatban egy belső kiskörút, valamint a már épülő nagykörút révén for­galmi gyűrűt kívánnak kiala­kítani. A kiskörút terve: a Jókai téri autóbuszállomás­tól az Irodaház mögött alakít­ják ki az ívet a Síp utcából és az Egyház utcából kiala­kított zöldsávas, osztott pá­lyás körútrészre. Innen a Kálvin téren, Szabadság té­ren és Iskola utcán át a je­lenlegi 4-es szakaszán érné el a Dózsa György utcát és a Jókai teret. A nagykörút a Széna tér és 8 Sóstói út között már kiala­kult. A további szakasz épí tése a következő évek fela­data. Az Erdő sor után a Ho­mok tértől északra éri el a Marx teret, a temető kapuja *RÍ1oW' elhaladva a bújtosi ta­vakon alakítják ki a másik nagy ívét. Ezután már vi­szonylag kevés szanálással kialakítható a további rész: László utca. Incédi sor. Kert utca, Kisteleki utca, Móricz Zsigmond út. Huszár sor. Közraktár utca. Az állo­mástól a Petőfi úton, Vas­gyár utcán és a Mező utcán át éri el a Széna teret a már megépíttetett részt. A legnagyobb nehézségek mindkét körút kialakításánál Ismertek. A kiskorúinál a Mártírok tere és a Jókai tér forgalmi csomópontjának megtervezése. a szanálások és az új épületek sok szak­mai és anyagi gondot jelen­tenek. A nagykorúinál a Kos_ suth utcától a temetőig tér jedő szakasznál van áz aka­dályok többsége. A másik ne­héz rész a bújtosi. Itt komp­lex rendezést kell végezni, s a tavak átvágása is több szak­mai problémát tartogat. A 4-es főközlekedési út új vonalát a vasúti keresztező déstöl kívánják kialakítani. A Béke ligetnél kisebb vál­tozást terveznek: kiegyenesí­tik és szélesítik az utat. To­vábbi vonala: Gorkij tér, a Kossuth Gimnázium nyugati oldala, a bíróság mellett át­vágva a Hunyadi utcáig, ahonnan a Pazonyi útnál a Henger sör magasságában ol danák meg a jelenlegi 4-es hez való csatlakozást Ez ideális vonalvezetésű, nagy ívekkel tervezett, részben osztott pályás, zöldsávos út lesz. Itt elsősorban a Béke li­get—Gorkij tér közti rész je­A Hazafias Népfront és más városi társadalmi szervek összefogásával meghirdetett „Tiszta, virágos Nyíregyhá­záért” mozgalomról szóló tu­dósítás nemrégiben jelent meg lapunkban. Hogyan készülnek azonban a „hivatalos” városszépítők a tavaszi és nyári munkákra? Az Ingatlankezelő és Közve­títő Vállalat műszaki osztá­lyának "adatai szerint ez év első felében a nyíregyházi la­kások karbantartására és ja­vítására közel kétmillió fo­rint áll rendelkezésükre, ugyanakkor másfél millió fo­rintot felújításra fordítanak. Elsődleges feladatot a kar­bantartási munkák jelente­nek. Ez a munka egyrészt az előzetes felmérések alapján beütemezett, úgynevezett „nagykarbantartásokon” alap­szik, másrészt figyelemmel kísérik a lakosság és a ház- I kezelőségek bejelentéseit, s a I házak állapotától függően sür­lenti a legtöbb gondot. Teljes rekonstrukcióra lenne szűk. ség. Szintén nehéz lesz meg­valósítani a Kossuth Gimná­zium—Hunyadi utca közötti részt. A továbbiak vi­szonylag könnyen megvaló­síthatók. a korszerűsítés le- lehetőségei adottak. Bármennyire is távlati ter­vek ezek. velük forgíalkozni már ma is nagyon fontos Az állandóan növekvő forgalom, az új autóbuszvonalak kiala kítása, a városi ipartelepítés mind újabb és újabb gondok elé állítják a helyi közlekedés tervezőt, a város Vezetőit. A megoldást nyilván az is közelebb hozhatja, hogy a 4-es út KPM beruházásból épülhet, s felújítása egyéb­ként sem várhat sokáig. A körút — először a már meg­kezdett nagykörút — a város építési szakembereinek igye­kezetével fokozatosan meg­valósul, s ez már némiképp javít a város közlekedés: helyzetén. M. S. gősségi sorrend szerint vég­zik a karbantartást és tata­rozást. Házi műhelyükben 22 fős felújító részleg végzi a teljes, vagy a részleges felújításokat A fél év programjaként a múlt évről áthúzódó, Vasvári Pál utcai lakások felújítását folytatják. Tervüket jóvá­hagyták a felettes szervek, ennek megfelelőeji a Maka- renkó, a Selyem, a Körte'és1 a Virág utcán terveznek na­gyobb felújítást; A Bocskai' utcán több házat érint az út­vonalképi felújítás terve, ez­zel a belváros szépítéséhez járulnak hozzá. Folyamatban vannak a Tol­di utcán a gázfűtés-beszerelé­sek, s hogy azt befejezve az Arany János utcán, vagy a Békeházban folytatják-e a gázbekötéseket; csak a kis­vasút Tanácsköztársaság téri helyzete teszi függővé. (baraksó) Lak felírj íi ás, gázbekötés Nyíregyházán Az IKV ez évi programjából Lebuktak a demecseri „hippik" Káposztás tészta — fekete kesztyűvel A demecseri galeri fényko­ra lezárult. A közeljövőben helyszíni bírósági tárgyalá­son hosszú idő után először látják majd Tamás Károlyt, Lukács Józsefet. Bucsku Györgyöt megnyiratkozva. Szabadlábon védekező tár­saik. Nagyidai József és Mol­nár Tibor is alighanem elte­kintenek ez alkalommal a bandában szinte kötelező fe­kete kesztyűtől, amely ná­luk arról volt nevezetes, hogy evőeszközt helyettesí­tett Viselt dolgaik hetekig ijesztették a demecserieket. A helyszíni tárgyalás tehát már csak azért is indokolt. Csak a legutóbbi garázda­ságokból: Karácsony másod­napján két fekete kesztyűs lovag. Tamás Károly és Lu­kács József italosán bemen­tei. a demecseri cukrászdá­ba Zene is szólt. voltak vagy negyvenen. A két fiatal „hippi” ahogyan magukat nevezik, végigbotladozott a táncolok között és. mert égi' táncospár Tamásnak ütközött,, rögtön le is húzott a mit sem sejtő fiúnak egy pofont. A fe­kete kesztyűvel, természete­sen. Azután kimentek, de unatkozhattak, mert vissza­tértek és Tamás még valakit megpofozott A fekete kesztyűjére any- nyira büszke két fiúnak leg­közelebbi látványos fellépése szilveszterkor történt a de­mecseri kultúrházban tartott táncmulatságon. Itt a változa­tosság kedvéért Lukács Jó­zsef kezdte a verekedést. De itt nem tűrték olyan szótla nul, mint karácsonykor a cukrászdában. Visszaütöttek, de úgy, hogy Lukács a szé­kek közé esett. Ekkor jött Tamás Károly, barátja köze­lében mindenkit megütött. Lett is akkora tömegvereke­dés, mint a legjobb Howard- regényekben. harmadik fellépésük még az eddigi határon is túlment. Tamás Károly, Lukács József és Molnár Tibor február 4-én délután bementek a deme­cseri gimnázium udvarára és a diáklányokat kezdték mo­lesztálni. Tamás kapott is egy harcias kislánytól egy akkora pofont, — nem ok nélkül — hogv úgy érezte, ezért már bele is rúghat. Bele is rúgott és a többi lányt is veréssel fenyegette. A há­rom feketekesztyűs fellépése akkora riadalmat okozott a kislányok között, hogy a más községbeliek csak zárt rendben mertek a vasútállo­másra menni. Ha nem is vertek lányokat többé, azért be-bejártak a gimnázium udvarára, be­kiabáltak a tantermekbe, nem épp kislányoknak való dolgokat. Aztán a tanítás után hazafelé igyekvő lányo­kat üldözték. Tavaszi ellátás falun 40 ezer férfiöltöny — 100 ezer pár cipő Országjáró raktárak A tavasz a ruhatár felfrissí­tését, új ruhák, cipők vásár­lásának a gondját is előhozza. Milyen lesz a tavaszi áruel­látás az értékesítő és fogyasz­tási szövetkezetek boltjaiban, áruházaiban ? Tájékoztatásért ezúttal a SZÖVÁRU Vállalathoz for­dultunk, ahol dr. Gulyás La­jostól, a ruházati főosztály vezetőjétől kérdéseinkre a kö­vetkező válaszokat kaptuk: — Ruházati cikkekből több mint 200 ezer darabos kész­lettel rendelkezünk. De ez a szám csak pillanatnyilag reá­lis, mert naponta fogadunk újabb szállítmányokat és ter­mészetesen mi is folyamato­san szállítunk készleteinkből szövetkezeti áruházakba és szaküzletekbe. — A tavaszi szezonban kö­rülbelül 40 ezer darab férfi­öltönyt hozunk forgalomba. Ezek közül több ezer holland, dán, nyugatnémet, osztrák stb. import anyagból készült. A választék egy része fekete, vagy más sötét színű ruha. amelyet különböző ünnepi alkalmakra ajánlunk. De szép készleteink vannak divatos, világosabb színű öltönyökbőí is. — A szintetikus, vagy gyap­júszövetekből készült női és lányka ruhákból sincs hiá­nyunk: a választék több tíz­ezer darabból áll. Könnyű ta- tavaszikabátokból — szövet, habszivacs, ballon, orkán, stb. — annyit tudunk szállítani a boltoknak, amennyire szük­ségük van. Kötöttáruból >'s bőséges a választékunk szin­tetikus és gyapjú kuligánok- bói, szettekből, kardigánok­ból, pulóverekből SO ezer da rabot juttatunk a szövetkezeti bolthálózatba. A férfi fehérneműk meny- nyisége is kielégítő. A női fe­hérneműk választékát jó mi­nőségű import, olcsó habse­lyem kombinékkal és hálóin­gekkel bővítettük. — A gyáripar és a szövet­kezeti ipar termékeiből vál­lalatunk a boltjaink ellátása ra 100 ezer pár női, férfi és gyermekcipőt rendelt a tavaszi szezonra. Ezek bőr, vagy mű­anyag felsőrésszel, bőr és mű­anyag talppal készült diva los tavaszi cipők és egvéb lábbeiik, amelyeknek egy r sze máris az üzletekben vária a vásárlókat és jelenleg is fo lyamatusan szállítunk. A szál­lítást és a megrendelést lúra­kocsirendszerrel is gyorsít­juk — mondotta a főosztályve­zető. 20 hatalmas „mozgó rak­tár” járja az országot. Egy- egy ilyen kocsiban 3—4 ezer pár cipó, vagy 1000—1500 da­rab ruha is elfér. Az eladás közvetlenül a bolt előtt tör­ténik. A boltvezető válogat­hat és a megrendelt cipőket, ruhákat azonnal viheti is a raktárába. Ezzel is igyek­szünk a megrendeléssel, szál­lítással járó időtöltést csök­kenteni és a jobb, választéko­sabb ellátást biztosítani. A választék gyorsabb cseré­lődése érdekében pedig . egy új módszert is alkalmazunk — mondotta végül a fócr-'.'-áiy- vezető. A nyári ruhák egy ré­szét például na ozor ve­gén, hanem már tavasszal 20—1.0 százalékos engídmAuv- nyel hozzuk forgalomba. így a vásárlóink nemcsak a szo­kásos „szezon végi siárúifódS során juthatnak kedvezmé­nyes áron egyes ruhadara­bokhoz, hanem — legalábbis n szövetkezeti kereskedé'em- ben — már tavasszal is ol­csóbban vásárolhat iák meg esetleg az* a riihá‘ amejyet nyáron vLelni akarnak. (A.) ŐRIÁRAT A MELEG ÉTEL KÖRÜL: Morog a vendég Miért nincsenek egyszerű, olcsó, ízletes ételek a nyír­egyházi éttermekben? Miért olyan nehéz pacalpörkölthöz, velőhöz, májhoz, veséhez jut­ni? Miért nincs csirke ránt­va, paprikásán, kis adagban is? Velős piritóst is ennének. Vagy — urambocsá — lap- csánkát ’' ‘ Önélszámolás? •>■■ -Egy ideje -a mint egy nyi­latkozatból megtudtuk — Nyíregyházán újabb önelszá­moló — gebines — vendég­látóhelyeket alakítottak ki. Ilyen lett a Tisza étterem is. Megnéztük, eddig nem sok változott. A Dominó és a Hatzel téri falatozó: itt is változatlan a helyzet. Lehet, hogy nem is a gebines üzem­egység a jó kiszolgálás egyet­len útja? Szendrei István, a Vendég­látóipari Vállalat igazgatója A gimnázium udvarán le­játszódott kaland újabb iz­galmakra csábította a galerit. Most már felvonult mind a négy jóbarát, vagyis Tamás Károly, Lukács József, Nagyidai József és Molnár Ti­bor. így együtt behatoltak a termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlésére és kinézve maguknak egy embert, azt kezdték ütlegelni. Dulakodás közben az asztalokat felboro­gatták, eltörtek vagy kétszáz forint értékű poharat. Gya­korlatilag a termelőszövetke­zet tagsága és a vendégek nem is folytatták az ünnepi vacsorát. Akj azt hiszi, hogy ezzel a feketekesztyűs társaság ötle­tei kimerültek, téved. Feb­ruár hetedikén még volt egy „dobásuk.” Tamás. Lukács, Bucsku és Nagyidai az állo­más melletti italboltban iddo- gáltak. majd útnak eredtek az étterem felé Ütközben Nagyidai lemaradt. Egy foga- tost néhány szaftos kiszólás­sal jól felbosszantottak. Be­dülöngéltek az étterembe, gu­lyást és káposztáskockát ren­deltek. Bár a pincér hozott evőeszközt. Tamás és Lukács a fekete kesztyűs kézzel et­elmo’ndta, hogy cmfw vbgkbb 75 (!) egysége tízmillióvaj nagyobb forgalmat ért el egy év alatt, mint az előzőben. Ez 93 millió. Étel ebből 28 millió, hatmillióval több az előző évinél. A sajátkasszós egységek kialakításának nem egyetlen és nem fő célja az udvariasabb kiszolgálás, ha­nem, —. mint a Tisza étterem, esetében — a számadás és el­lenőrzés egyszerűsítése. De nem az önelszámolás mód­szere segíthet a meglévő problémákon. Kis forgalom, nagy haszon? Nem egyedül a vendéglátó- ipar bűne, hogy az egyszerű, ízletes belsőségek — pacal, máj, vese, velő, tüdő, — oly sokszor hiányoznak. Nem ad a húsipar! (Hová lesz vajon a belsőség? Exportáljuk? ték a tésztát, csak úgy, mar k olászva. Egy vendéget, aki a mellékhelyiségbe igyeke­zett, elgáncsoltak, hogy az el­esett. Kísérő szövegként han­goztatták, hogy ők hippik, és azt csinálnak, amit akarnak. Az étteremben egy házas­pár kocsonyát fogyasztott, Tamás és Lukács igyekeztek elvenni az étvágyukat. Meg­jegyzéseket tettek, nem tűri a nyomdafesték, milyene­ket. A férj felállt az asztal­tól és az étterem vezetőjét kereste. Tamás ezalatt ke­nyérdarabokat hajigáit a ko­csonyába, Lukács pedig a vendég pohár sörét öntötte bele ételükbe. A Demecserben csak átuta­zó házaspár ekkor elhagyta az éttermet. A három huli­gán utánuk ment, hogy le­üsse őket. De erre már nem került sor, mert a rendőrség kocsija végre megérkezett: Tamást, Lukácsot és Bucskut előállította a rendőrkapitány­ságra. Az ügyészség vádiratot adott ki mind az öt „hippi” ellen — sorozatosan elköve­tett garázdaság miatt. Gesztelyi Nagy Zoltán Hurkatöltelék lesz?) A kiskocsmákat ők is sze* retnék hangulatos családi vendéglőkké változtatni. De az „egytál étel” megvalósítá­sa elé az egészségügyi ható­ságok megvalósíthatatlan ul magas igényeket támaszta­nak. Háromfázisú mosogatót — be sem fémé tőle a ven­dég. Csatornázást — egy kis­kocsmánál is százezrekbe ke­rülne. Az egészségügyi ható­ságok ellenállásán bukott meg az a kezdeményezés is, hogy tíz külvárosi kocsmá­ban vasárnaponként tejet ós tejterméket árusítsanak. Pedig a vendég éhes Bizo­nyítja ezt, hogy a Tanácsköz- tórsasági Bisztró, mióta meg- • nyílt, havi 350 000 forintos forgalmat ér el ételből, anél­kül, hogy a többi vendéglátó- hely forgalma csökkent vol­na. Itt a bizonyíték arra is, hogy a drága ételek, a ven­dég „lenyúzása” a vendéglá­tóiparnak sem kifizetődő. Sokkal jobb lenn© a nagy forgalom — kis haszon elvé» dolgozni, mint fordítva. Kérje a vendég ! Jóval több apró egységet kellene nyitni a megyeszéto- helyen. És tartsanak nyitva. Legyen hosszabb a záróra* ahol csak lehet (A Nyíri Fé­szek esti nyitvatartását is tervezik.) Lehessen kapni €gy tál meleg ételt, ahol csak mód van rá. Tűnjenek el az unalmas, hangzatos nevű, örökösen azonos ételek az étlapokról. Zónák, bableves, paprikáskrumpli, egy kis ve­lő pirítós kenyéren, ezt is kérhessen a vendég. És lapcsánkát. Az igazga­tó véleménye: nincs olyan vendéglátóhely, ahol ne len­nének meg a hozzávalók. El­készítése pár perc. Kérje a vendég, ragaszkodjon hozzá és kapja is meg. Tízezrek élnek megyén!« s/.ékhelyén. akik jelenleg ke­rülik a nyilvános helyeket. Szívesen lennének ők ia „kedves vendégek.” Van valami komoly akadá­lya, hogy azokká váljanak? Csak igazi házigazdák szükségesek... (gn*> főbb ezer könyv feláron Időleges könyvárleszállítás — — 1 - 1 ...... • ~ ------- március 31-től április 19-lg az Állami könyvterjesztő vállalat boltjaiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom