Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

S. oMá\ Kwtrr magyaror<!7Ao 1989. március St Június 5-én kezdődik Moszkvában & kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása MOSZKVA: Március 18. é$ 22. között Moszkvában ülést tartott a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanács­kozásának előkészítésével fogl ;ikozó bizottság. A tanácsko­zásról kiadott közlemény felsorolja a bizottság munkájában részt vevő 66 pártot. Megügye tőként részt vett ezeken kívül egy (a svéd baloldali kommunista) párt. Ezután a közle­mény így folytatódik: Az előkészítő bizottság megvitatta a tanácskozás fő dokumentumának tervezetét. A tanácskozás olyan napi­renddel ült össze, amelyet a konzultatív találkozó a követ­kezőkben határozott meg: „Az imperializmus elleni harc fel­adatai a jelenlegi szakaszban és a kommunista és munkás­pártok, az összes imperialis­taellenes erők egysége.” Az ülésszak részvevői kifej­tették álláspontjaikat, és egyetértettek abban, hogy a tervezetet megküldik a kom­munista és munkáspártok központi bizottságainak, ame­lyeket küldöttségeik tájékoz­tatnak az előkészítő bizottság üléseiről. A bizottság részve­vői megegyeztek továbbá a tanácskozás elé terjesztendő egyéb anyagok előkészítésé­nek rendjéről. A bizottság megvitatta a ta­nácskozás lebonyolításának szervezeti kérdéseit. Az elő­készítő bizottság Moszkvában május 23-i kezdettel még egy — záró — ülésszakot tartott. A nemzetközi tanácskozás 1969. június 5-én nyílik meg Moszkvában. Az előkészítő bizottság is­mét megerősítette a tanács­kozásra szóló meghívást, ame­lyet az összes kommunista és munkáspártoknak megküld­ték. Az előkészítő bizottság munkája az elvtársi együtt­működés légkörében folyt és újra megmutatta: erősödik a kommunista és munkáspár­tokban az a törekvés, hogy összefogjanak az imparializ- mus ellen, a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvi alapján álló. közös célokért vívott harcban. Felavatták Nyíregyházán Szamuely Tibor szobrát (Folytatás az 1. oldalról) dó háborújában a budapesti hadseregcsoport komiszarja és a front mögötti bizottságok elnöke. Elszántan igyekszik letörni minden ellenforradal­mi lázadást és biztosítani a proíetárhatalom belső rend­jét. — Május végén a Tanács- köztársaság megbízásából Moszkvába repül Leninhez, összeköttetést teremt a két ország között és magával hoz­za a proletariátus nagy vezérének tanácsait és a szovjet nép szolidaritását Au- gusztusban az utolsó között teszi le a fegyvert a túlerő előtt és másodikén az osztrák határmenti Savanyúkúton hő­si halált hal. — Szamuely a magyar tör­ténelem legjelentősebb alak­jainak sorába tartozik. Kiváló tulajdonságai, politikai vi­lágképe, az általa képviselt ügy méltósága, egyetemes ér­téke teszi azzá. Ismeretlen volt előtte a praktikus alkudo­zás, a sorssal, egész szivével a proletáriátus harcosa volt, akinek élete egy a mozgalom életével, győzelme az ő diada, la. bukása az ő halála is. — „A forradalom lelkiis­merete, riasztó harsonája, lángoló pallosa volt” — mondja harcostársa Kun Bé­la, visszaemlékezve a prole­tárdiktatúra idején betöltött szerepére. Izig-vérig forradal­már volt. Fel nem mérhető bátorság, optimizmus, jövőbe vetett hit kellett ahhoz, hogy elsőnek, másokat is magavai ragadva, a benne bízókat ve. zetve, a tévedések kínját is vállalva, a proletáriátussal el induljon egy olyan úton, ami­nek akkor még nem volt tör­ténete és értelmetlenségére egész világrendszerek es­küdtek — Életművében és egyéni­ségében összegeződött. ércnél maradandóbb élő eszmei ha­gyatékát és iránta érzett meg­becsülésünket fejezi ki ez a művészi alkotás. Olcsai Kis Zoltán alkotása, ami mostan­tól kezdve városunk dísze is. — Emléke népünket es par­tunkat szüntelenül búzditja a vállalt kötelességekre, amit hősi önfeláldozással ő és nem­zedéke kezdett meg teljesí­teni az első proletárdiktatúra idején: harcolni az ember minden Irányú felszabadításá­ért, az emberiség jövőjének biztosításáért, a szocialista Magyarország felépítéséért, örökbe hagyta ránk azt a tanulságot, hogy a társadal­mi lét minden szakaszában — napjainkban is — bátorság és forradalmi tett kell a tár sadalomépítéshez, a történe. lem formálásához. A nemzet holnapján munkálkodni, minden eddiginél nagyobbat alkotni csak tiszta szívű, el­vileg szilárd, a harc perspek­tíváját messzirelátó, optimiz­mussal és humanitással ren. delkező egyéniségek képe­sek. „ — Kívánjuk, hogy e szobor mindig tanító emlékű legyen munkánkban, döntéseinkben, a mindennapok jobbért foly­tatott kisebb-nagyobb har­caiban. „Nem mindenki ha­lott, akit megöltek”. Vannak halottak, akik halálukban ele­venebbek sok élőnél, mert tettük eredménye eleven, az egész valóságot betölti Sza­muely is él bennünk. Eleven­né teszi az a tény. hogy ügyét magáévá teszi és történelem­mé építi egy egész nemzet Szoborban is megörökített alakja mindig beszélni fog róla: a forradalmárról, a ka­tonáról, az emberről. A csüg- gedőknek erőt ad és forradal. mi cselekvésre serkenti, a té­továzókat harcba küldi, az ifjúságot az élet teljességé­nek keresésére indítja és ta­nít megvetni azokat, akik önös érdeküket hajszolják. Int az igazi intemariolizmus- ra a szocialista hazafiságra, a közügyek önkénteseit na­gyobb erőfeszítésre ösztön­zi. És tűzre lobbantja a for­radalom hűségeseit, a szi­gorúan emberségeseket, a másokért élőket, a munkától és szeretettől erőseket. Orosz Ferenc ezután lelé­pett az emelvényről és a tö­meg lelkes tapsa közepette, a Himnusz hangjai mellet le­leplezte a szobrot Ünnepi beszédét így fejezte be: — Szabolcs-Szatmár me­gye és Nyíregyháza város dol­gozó népe legyen büszke ar­ra, hogy ilyen hősök példájá­nak folytatója és örököse. Legyen ez a szobor serken­tője a mának és emlékezte­tője az utánunk jövőknek! Orosz Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde- után ko­szorúzás k' vetkezett. A me­gyei és városi pártbizottság nevéb. -1 Orosz Ferenc, dr. Gombtís Sándor, Kállai Sán­dor, e.< Murczkó Károly, a tanácsok nevében dr. Feleszi István. Bíró László, Vines* József dr. Hagymást József és Herczku Tivadar koszorúzott. Ezt követően a társadalmi és tömegszervek, intézmények, üzemek, fegyveres testületek képviselői koszorúztak Elhe­lyezték a hála és kegyelet vi­rágait a szobor talapzatán a szovjet küldöttség tagjai és Szamuely Tibor hozzátartozói. A szoboravató ünnepség katonai díszszemlével ért vé­get Pénteken a délutáni órák­ban a forradalmár szülőházá­ban ünnepélyesen nyitották meg a Szamuely-emlékkiállí- tást. Előtte a kerületi párt, Hazafias Népfront és tömeg- szervek képviselői megkoszo­rúzták a szülőházon elhelye­zett emléktáblát, majd Murcz­kó Károly, a városi pártbi­zottság első titkára megnyi. tóttá a kiállítást. A Szamuely emlékszoba felavatása Euilékinűavatás Budapesten FELAVATTAK a TANÁCSKÖZTÁRSASÁG EMLÉKMŰVÉT. A Tanácsköztársaság 50. évfordulójának napján ünnepi gyűléssel egybekötött ünnepségen avatták fel a Tanácsköz­társaság új emlékművét Budapesten, a Felvonulási téren. A párt, a kormány, a társadal­mi szervezetek és a külföldi küldöttségek nevében megkoszorúzták a monumentális em­lékművet. Képünkön: az MSZMP nevében Kádár János és Biszku Béla koszorúz. (MTI foto — Friedmann Endre felvj Képek a nyíregyházi ünnepségről A szoboravatás diszelnöksége A Móricz Zsfgmond színházban rendezett díszünnepségen J. V. Tlnyicklj ajándékot nyújt át Orosz ! erencnek. Hammel József felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom