Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)
1969-03-24 / 68. szám
tPffí március 24. KÉT.FT MAGYARORR7AG 9 oMsf Szocialista brigád vezet ők parlamentje Közel 82 millió kártérítés egy év alatt a szakácsi tsz* élnék Révai Zottánnak, az ÁB nt agyéi igazgatójának tájékozta* ója Számvetésre készülnek a szocialista brigádok. A mozgalom tíz évvel ezelőtt indult emberformáló útjára. Az áprilisban sorra kerülő országos konferencia felméri majd a megtett utat és megvitatja a további feladatokat. Az elmúlt tíz esztendő eredményekben, tapasztalatokban gazdag éveket takar. A mozgalom bár nem volt mentes gyermekbetegségektől, nagy eredményeket ért el a gazdasági munkában, az emberek nevelésében. A brigádmozgalom révén a dolgozók százezrei jutottak közelebb a szocializmus igenléséhez, ahhoz, hogy többet és jobbat tegyenek a jövő érdekében. * A megtartott tanácskozások a számadatokkal is tükrözték az eredményeket. A beszámolókból kiderült, hogy hol, melyik területen, hány brigád dolgozik és mennyien kapták meg a bronz, az ezüst és arany fokozat kitüntetés. Mégis azt mondhatjuk, hogy a főpróba nem a legjobban sikerült. A bevezető beszámolók többnyire hivatalosan ünnepélyes jellegűek voltak és nem ingereltek vitára. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy az utánuk következő felszólalások is egy-két kivételtől eltekintve, hasonló vonásokat mutattak. Hiányzott ezekről a tanácskozásokról az a dolgokat nevén nevező szenvedélyes hangnem, ami ma már oly gyakori az üzemekben, a szocialista brigádokban. Pedig az új követelményekre való felkészülés érdekében erre lett volna szükség. Arra, hogy a küldöttek, a szocialista brigádvezetők, az eredmények mellett finomkodás nélkül elmondják azokat a problémákat is, amelyek a ma és a holnap feladatait tekintve gátolják a mozgalom továbbfejlődését, szélesedését. Gazdasági feladataink, a reform adta követelmények, a szocialista brigád mozgalomban is új utakat igényelnek. A versenyből könyörtelenül száműzni kell a formalizmust, a mechanikus vállalásokat és a bürokratikus értékeléseket. Az üzemekben azt a társadalmi erőt, amelyet az üzemek szocialista brigádjaiban tömörült dolgozók jelentenek, a korábbiakhoz képest, okosabban, jobban lehetne hasznosítani. Kár volna hagyni, hogy a tengernyi alkotó energia, a tenniakarás haszontalan üresjáratokban fecsére- lődjön el. Az országos értekezleten érdemes lesz szóvá tenni — még ha nem is jellemző —, hogy egyes vállalatoknál „tűzoltó” munkára használják a szocialista brigádokat. A helyi gazdasági vezetők által elkövetett hibákat, balfogásokat a szocialista brigádokkal akarják korrigáltatni. Megtörténik, hogy rossz szervezés, vagy tervezés következtében a vállalat lemarad kötelezettségei teljesítésében. Ilyenkor a szocialista brigádokat mozgósítják, s velük akarják mentetni — gyakran társadalmi munkában — ami menthető. Az is megtörténik, hogy az ilyen eseteket szocialista uniformisba igyekszenek öltöztetni, s vállalati, népgazdasági érdekekre hivatkozva apellálnak a szocialista brigádok áldozatkészségére. A legnagyobb baj az, hogy esetenként erre a helyi szakszervezetek is áldásukat adják, ahelyett, hogy szorgalmaznák a mulasztások elkövetőinek felelősségre vonását. Másik ilyen probléma, amiről ugyancsak érdemes, lehet beszélni, a formalizmus. Egyes helyeken a brigádok „papír” vállalásokat tesznek, s olyan felajánlások születnek, amelyek nem többek látszatnál, a munkaköri kötelességük elvárható teljesítésénél. Ezeken a helyeken, amilyen a felajánlás, olyan az értékelés is. A brigádnaplóba beírják „vállalták, teljesítették”, s ezzel a formaságoknak eleget tettek. Csak annak a brigádvállalásnak van értelme, ahol a dolgozók úgy érzik, hogy valóban többet tettek annál, mint amit amúgy is tenniük kellett volna. Egyes gyárakban, üzemekben gyakran megfeledkeznek a szocialista brigádmozgalom hármas jellegéről, s csak a gazdasági-termelési követelmények teljesítésére figyelnek. Nem veszik eléggé számításba, hogy a mozgalomnak a gazdasági célkitűzéseken túl egyik legfontosabb feladata a szocialista embertípus nevelése. Ez pedig tudatosság nélkül, politikai fel- világosultság és vélemény alakításig készség nélkül aligha sikerülhet. A szocialista brigádok tagjai csak úgy válhatnak szocialista emberré, ha tudják, hogy mit miért cselekszenek. Ehhez pedig az üzemekben, mindenekelőtt a szocialista brigádokban politizáló, vitatkozó demokratikus légkör kelL Olyan légkör, amelyben a dolgozók nyugodtan, bátran felelnek és kérdeznek, mert tudják, hogy munkahelyükön mindent őszintén megbeszélhetnek. Vitatkozást érdemlő és kívánó témákban tehát nincs hiány. A szocialista brigádvezetők országos parlamentje remélhetően nem fukarkodik majd azoknak a problémáknak őszinte alkotó megta- nácskozásával, amelyeket a szüntelenül mozgásban, fejlődésben lévő üzemi élet döntésre, megoldásra érlelt CU Vő Sajtótájékoztatót tartott az Állami Biztosító megyei igaz_ gatósága március 23-án. Révai Zoltán igazgató beszámolt az 1968 évi biztosítási munkáról, az új biztosítási formák tapasztalatairól, majd ismertet, te az 1969 évi és további feladatokat. Az új gazdaságirányítási rendszerben növekedett az Állami Biztosító szerepe és feladata. Döntő változás volt 1968 kezdetével, hogy az Állami Biztosító és TOT megállapodása alapján a termelőszövetkezeti vagyonbiztosítást módosították, növelték a kockázatvállalást. Április 1-től a biztosítási rendszer önkéntes formában kiterjedt az állami és társadalmi szervek vagyontárgyainak biztosítására. Ugyancsak 1968. január 1- ével az Állami Biztosító bevezette az állami gazdaságok vagyonbiztosítását Előnyös változás a termelő üzemeknek A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek felismerték a vagyonbiztosítás új rendszerének lehetőségét és előnyét, amit bizonyít, hogy 233 tsz az új összevont módozatot kötötte meg, s mindössze 12 tsz maradt a régi — „TÁV” — rendszerű formánál. Az új biztosítási módozattal — részben a kockázatvállalás növekedésével — 23 százalék. Icai növekedett a díjtétel. Ezzel szemben a kárhányad emelkedése 52,2 százalékos volt A kárhányadot jelentősen növelte a téli kipusztulásra, homokverésre, növényviharkárokra történő kockázatvállalás kiterjesztése. Ezekre a károkra az Állami Biztosító az elmúlt évben 25 millió forint kártérítést fi. zetett ki. Növények viharkárára például 13,3 millió fo. rintot A termelőszövetkezeteknek 1968-ra összesen 81 millió 747 ezer forint kártérítést fizetett a biztosító. A me. gyében 7 olyan termelőszövetkezet volt, amely az elmúlt évben közel 1 millió forint értékű kártérítést kapott. Az állami gazdaságok va. gyonbiztosítását 1968. január 1-ével vezették be. A megye 15 állami gazdasága közül 14 gazdaság kötött növény és tűzbiztosítást, egy gazdaság csak tűzbiztosítást. Hogy mennyire időszerű volt az állami gazdaságok bevonása a biztosítási rendszerbe, bizonyítja, hogy az Állami Biztosító a befolyt díjak 95 százalékát kártérítés formájában visszafizette. Az állami gazdaságok 21 millió forint értékű kárt szenvedtek az elmúlt évben. Három gaz. gaság, az apagyi, fehérgyarmati és a Nyírtassi Állami Gazdaság 3 millió forint kártérítést kapott. Az állami gazdaságok vonatkozásában is érvényesültek a termelőszövetkezeteknél bevezetett koc. kázatbővítések. Ennek is tudható be. hogy az állami gazdaságok a vagyonbiztosítás bevezetését helyeselték. Az állami vállalatik vagyonbiztosítását 1968 április 1-ével vezették be. Az állami vagyonbiztosítás bevezetését szükségessé tette a vállalatok megnövekedett önállósága, az, hogy a vállalatok önállóan felelősek a rájuk bízott vagyontárgyakért. Szabolcs megyében 47 állami vállalat van, ebből 16 országos. 31 tanácsi felügyeletű. Az állami vállalatok közül 1968. december 31-ig 38 vállalat élt a vagyonbiztosítás megkötésének lehetőségével. Segély, utazás, üdülés A sajtótájékoztató előadója részletesen foglalkozott a lakossági biztosítással is. A megyében a lakosság vagyon és személybiztosítását a következőszámadatok jellemzik: A megye 159 ezer 264 lakása közül 72 ezer lakásra kötöttek biztosítást A termelőszövetkezeti családok 53,3 Százalékának Volt az elmúlt évben vagyonbiztos tása. A nem termelőszövetkezeti, más foglalkozású 63 ezer 500 családból 26 ezer 743 kötött vagyonbiztosítást. A személyi biztosításban az új gazdaságirányítási rendszerben előtérbe kerültek a kollektív biztosítási lehetőségek. A vállalati és termelőszövetkezeti dolgozók nagy része tagja a dolgozók biztosítási és önsegélyező csoportjainak. A CSEB tagjainak mérsékelt tagsági díj ellenében jelentős összegű szolgáltatásokat adott. 1968_ ban több mint 6500 fő vette igénybe a CSÉB szociális juttatásokat. A kifizetett segély összege 680 ezer forint volt. Ezenkívül 700 CSÉB-tag üdült a debreceni termelőszövetkezeti üdülőben, 800 látogatta meg a Szegedi Szabadtéri Játékokat, 1500 CSÉB- tag tett kirándulást Egerbe, Hajdúszoboszlóra és MiskolcTapolcára. Csehszlovákiai és lengyelországi üdülőkben tavaly 250 CSEB-tag üdült. Meggyorsult a kárrendezés A tanulók balesetbiztosításának ismertetése után a sajtótájékoztatón ismertették a kárfedezeti rendszert, illetve a kárrendezés és kárkifizetések új vonásait. Az új biztosítási rendszerben különösen a termelőszövetkezeti vagyonbiztosításnál meggyorsult a kárrendezés, illetve a kárkifizetés. A termelőszövetkezetek kedvezően fogadták azt a lehetőséget, hogy a biztosítási egységárakat a hatósági ár. szabályok keretén belül tetszésük szerint határozhatják meg. A terméshozamokat is a tsz-ek vezetősége saját elhatározásának megfelelően adja meg. Kedvező az is a tsz-eknek, hogy az 'új vagyonbiztosítási forma lehetővé te_ szí: a többszöri adottszolgáltatás helyett a tsz-ek csupán egyszeri adatszolgáltatást adnak. Végül közölték a sajtó, tájékoztatón, hogy az Állami Biztosító áprilisban megkezdi a tavaszi kárrendezést. Március végéig lényegében be. fejeződnek a határszemlék a termelőszövetkezeteknél és állami gazdaságoknál. Az Állami Biztosító csak azokat a téli kipusztításokat veszi figyelembe, amelyeket április 15-ig a károsultak jelentenek. Ha a kipusztult területen új- ravetést kívánnak végezni, úgy a kárt kiszántás előtt kell jelenteni. Átadás előtt újabb 112 lakás A változékony időjárás ellenére is teljes lendülettel folytatódik a munka a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Nyíregyházán befejezéshez közeledik a Szarvas utcai kétszer 20 lakás építése, s április végére készül el az 56 lakásos hosszú épület az Északi nagykörúton Március végére készre jelentették a mátészalkai 16 lakásos épületet. Ugyancsak befejezés előtt éli az UNIVERSIL új irod. l áza és szociális épülete, valamint az új szerelőcsarnokok: építése az AKÖV-nél és a VA- GÉP-nél Teljes ütemben dolgoznak az alapozási munkán a njúr- egyházi új szálloda építésénél. Megkezdték p munkát a 31-es Állami Építőipari Vállalattal közös kooperációban vállalt tuzséri ezer vago- nos HUNGAROFRUCT tránzitraktárnál. A durva tereprendezést végzik a Keme- csei Állami Gazdaság 500 va. gonos gyümölcstárolójánál. Előreláthatóan áprilisban kezdik meg a felvonulást a vállalat a nyíregyházi. Mártírok téri új szolgáltató és irodaház építéséhez. Májusi kezdéssel indul az új posta alapozási munkája, ahol jelenleg már elkezdődött a régi épület bontása. Hálamenet a 19-es mártírok síréhoz A forradalmi ifjúsági napok keretében szervezett egésznapos rendezvénysoro. zatot március 21-én a KISZ Baktalórántházán. Több, mint 500 fiatal hála. menete indult a délelőtti órákban a gimnáziumtól a közeli erdőbe, ahol a Magyar Tanácsköztársaság hét mártírjának van sírja. A község központjában Baktalórántháza lakói is csatlakoztak a fiatalok hálamenetéhez, s a mintegy három kilométeres úton együtt haladtak a mártir-sí- rokig Ugyanide érkezett meg a kisvárdai fiatalok száz fős csoportja is, akik közül 27- en futva tették meg a Kis- várda és Baktalórántháza közötti 28 kilométeres utat. Köz* tűk volt Zakor Ernő, aki most harmadszor vett részt a ju< bileumi stafétában A síroknál ifjúsági nagygyűlés volt. amelyen Halász András, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott beszédet. Koszorúkat helyez., tek el a sírokon, majd a fiata- lók három idős, volt direktóriumi tagot köszöntöttek: Márton. Mihályt, Sz. Nagy Istvánt és S. Bakti Istvánt. Az ünnepség után járőrversenyt Rendeztek, majd nagyszabású hadijátékkal zárult a nap programja. A járőrversenyt nyíregyházi katonafiatalok, MHSZ-tagok és a bak- talórántházi munkásorök segítségével rendezték. Akkor zsírral főztek Dobon... • • Ötven éve történt az Andrássy kastélyban A század elején egy kastély épült Tiszadobon. A kastélynak 365 ablaka, 52 szobája, 12 tornya van. Id. gróf Andrássy Gyula a szobákat értékes bútorokkal, szobrokkal és festményekkel zsúfolta tele. 1919. március 24-én a köz- oktatásügyi népbiztosság elrendelte a .tiszadobi kastély köztulajdonba vételét. Amíg a népbiztossági rendelet napvilágot látott, országos hírű szomorú események zajlottak Tiszadobon. — Ott volt a községháza, vele szemben ott állott az akasztófa; az a régi magtár, annak a tövébe eresztették Szentgáli katonái a gépfegyversorozatot. Ide terelték ösz- sze a népet, az utcákat lezárták. s itt reszketett a község lakossága. Mi történt Tiszadobon? A fél évszázaddal előtti króm kások, hivatalos dokumentu mok. s ma is élő szemtanú1 egybehangzóan tanúsítják történetet. 1918 november 2-án „Szombaton nyilvános vadászatot rendeztek gróf Andrássy Gyula úr dámvad- jaira. 3-án délután a tiszapol- gáriakkal közösen a tiszado- biak gróf Andrássy Gyula úr kastélyát teljesen kifosztották. Az élők sorából, akik látták és szenvedő alanyai voltak a történéseknek, már sokan nem élnek. Az idősebb emberek azonban visszaemlékeznek. Porkoláb Antal így mondta el, amit ő látott: — Hallottuk a református templom irányából a lövöldözést. Aztán láttuk, szekereken, lovon és gyalog jönnek az emberek a nagykastély felé. Polgáriak voltak, köztük dobiak. Mi is hozzájuk csatlakoztunk, akkor jártunk először a gyönyörű parkban, kastélyban. A kastélyt kifosztották. Legalábbis a Nyírvidék című ijság ezt írta. Á cikkben, ami napvilágot látott, így siránkoztak: „Lesújtó látvány a tiszadobi csőcselék által kirabolt híres Andrássy kastély.” Rablás?! A frontokról hazatért katonák nyomort és éhezést találtak. A kastély és a bérgazdaság tele volt mindazzal, amit a nép nélkülözött. Glückmann helyettes jegyző a főszolgabírónak írott jelentésében a fosztogatásról ilyen adatokat is közölt. „A bérgazdaságból mintegy 150 hektoliter bort vittek el... Hízósertést is vittek el idegenek 20 darabot.. A bérgazdaságból mintegy három mázsa szalonnát is elvittek. ..” Porkoláb Antal is evett őzhúst, szerte a községben akkor zsírral főztek. — Egy Borsszem Jankót csaptam a hónom alá. Képeskönyv volt, tetszett nekem, azt vittem haza. De tényleg törtek, zúztak az emberek. Arra ;s emlékszem, hogy Tarsoly Ferenc, félkarú ember volt, azt mondta; a gróf a kürtőben van. Kibontották a falat, de csak korom ömlött a szobába. Porkoláb Antal szavait Németh Sándor eazel egészíti ki: — A piactéren volt egy 500, meg egy 300 literes hordóban bor. Mindenkinek osztogattak belőle. Vitték is vederrel kupával, vagy köcsöggel, ki mivel. A kastélyban történtekről Kövesházi Károly emlékezetében is sok minden megmaradt — A kastélyba a tömeg nem tudott bemenni, mert az ajtó zárva volt. Az egyik ember széjjellőtte az ajtózárat úgy mentek be. A néhai féllábú Zelei suszter mankójával ütögette a zongorákat, a billentyűket a húrokat Egész éjjel hordták a holmikat, az ágyneműket ruhákat, ki mit vihetett Ami történt, az felháborította az urakat, az urak kiszolgálóit. Siratták a dámvadakat, a velencei tükröt az összetört kristálypoharakat és elégtételt követeltek. Tiszadobra megérkezett a hírhedt Szentgáli különítmény. Éjjel fogták közre a falut A kijáróhelyekre géppuskákat állítottak, mozgó járőrök ügyeltek arra, hogy a községből senki *e távozzék. A nagy gonddal előkészített biztosításra a későbbi tettek adtak magyarázatot. — Kihirdették, hogy mindenki vigye vissza a kastélyból „rablott” tárgyakat. Az embereket a községházára felhivatták és bezárták őket. Akasztófát ácsoltak, nyilvános botozást rendeztek. 25— 50 botot mértek az emberekre úgy, hogy egy lócára fektették. Két katona fogta, egy meg ütötte. A tömeg zúgott, és akkor eresztették a magtár falába a géppuskasorozatot. A kínzás, a Szentgáli különítmény terrorja hetekig tartott Használták az akasztófát is. A fordulat napja az eseményekben február 21-én következett be. Külön vonattal elindult Tiszadobra a vagongyár munkásszázada- Nagy László vezetésével. Hajnalban értek Tiszadobra, lefegyverezték a Szentgáli különítmény katonáit majd elfogták Szentgálit is, aki aznap éjjel társaival Tiszalu- con tivornyázott A Szentgáli különítményt Debrecenbe szállították, Szentgálit a katonai törvényszéknek adták át. (Szentgálit és kebelbarátait néhány napon belül büntetlenül szabadon bocsátották). • A, \ A, A A Ó A J Mint szerte az országban, 1919 március 21-én győzött a forradalom. A proletárdiktatúra néhány hétig nyugalmat teremtett. Megalakult ötven fővel ott is a munkástanács. 576 földigénylő jelentette be, hogy a grófi birtokból részt kíván magának. A föld ötven évvel ezelőtt nem lett a földigénylőké, a tiszadobi kastély sem került köztulajdonba. Ellenben a tiszadobi emberek a Horthy- korszak megbélyegzettei lettek. Ügy emlegették őket, mint kastélyfosztogatókat, mint rablókat. Amikor ötven év múltán, az 1918 őszén és 19 tavaszán történtekről beszélgettünk, a szavak szövéséből nem maradhatott ki a jelen. A tiszadobi kastély 365 ablakával, 52 szobájával és 12 tornyával ma gyerekek lakóhelye. Gyermekek tanulhatnak és játszhatnak a kastélyt körülvevő parkokban. A grófi birtokon három termelőszövetkezet gazdálkodik, s a termés nem a bérgazdasági magtárakba gyűl, hanem a tiszadobi emberek, a hajdan megvert parasztok fiainak:, unokáinak kamráiba. Kár, hogy sokan, akik megverettek, ezt nem érhették meg. . ” ‘ Seres Ernő
