Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-24 / 68. szám

tPffí március 24. KÉT.FT MAGYARORR7AG 9 oMsf Szocialista brigád vezet ők parlamentje Közel 82 millió kártérítés egy év alatt a szakácsi tsz* élnék Révai Zottánnak, az ÁB nt agyéi igazgatójának tájékozta* ója Számvetésre készülnek a szocialista brigádok. A moz­galom tíz évvel ezelőtt indult emberformáló útjára. Az áp­rilisban sorra kerülő országos konferencia felméri majd a megtett utat és megvitatja a további feladatokat. Az elmúlt tíz esztendő eredményekben, tapasztala­tokban gazdag éveket takar. A mozgalom bár nem volt mentes gyermekbetegségek­től, nagy eredményeket ért el a gazdasági munkában, az emberek nevelésében. A bri­gádmozgalom révén a dol­gozók százezrei jutottak kö­zelebb a szocializmus igen­léséhez, ahhoz, hogy többet és jobbat tegyenek a jövő ér­dekében. * A megtartott tanácskozá­sok a számadatokkal is tük­rözték az eredményeket. A beszámolókból kiderült, hogy hol, melyik területen, hány brigád dolgozik és mennyien kapták meg a bronz, az ezüst és arany fokozat ki­tüntetés. Mégis azt mond­hatjuk, hogy a főpróba nem a legjobban sikerült. A be­vezető beszámolók többnyire hivatalosan ünnepélyes jelle­gűek voltak és nem ingerel­tek vitára. Nyilván ennek tulajdonítható, hogy az utá­nuk következő felszólalások is egy-két kivételtől eltekint­ve, hasonló vonásokat mutat­tak. Hiányzott ezekről a tanács­kozásokról az a dolgokat ne­vén nevező szenvedélyes hangnem, ami ma már oly gyakori az üzemekben, a szo­cialista brigádokban. Pedig az új követelményekre való felkészülés érdekében erre lett volna szükség. Arra, hogy a küldöttek, a szocia­lista brigádvezetők, az ered­mények mellett finomkodás nélkül elmondják azokat a problémákat is, amelyek a ma és a holnap feladatait te­kintve gátolják a mozgalom továbbfejlődését, szélesedését. Gazdasági feladataink, a reform adta követelmények, a szocialista brigád mozga­lomban is új utakat igényel­nek. A versenyből könyörte­lenül száműzni kell a forma­lizmust, a mechanikus válla­lásokat és a bürokratikus ér­tékeléseket. Az üzemekben azt a társa­dalmi erőt, amelyet az üze­mek szocialista brigádjaiban tömörült dolgozók jelentenek, a korábbiakhoz képest, oko­sabban, jobban lehetne hasz­nosítani. Kár volna hagyni, hogy a tengernyi alkotó ener­gia, a tenniakarás haszonta­lan üresjáratokban fecsére- lődjön el. Az országos értekezleten érdemes lesz szóvá tenni — még ha nem is jellemző —, hogy egyes vállalatoknál „tűzoltó” munkára használják a szocialista brigádokat. A helyi gazdasági vezetők által elkövetett hibákat, balfogá­sokat a szocialista brigádok­kal akarják korrigáltatni. Megtörténik, hogy rossz szer­vezés, vagy tervezés követ­keztében a vállalat lemarad kötelezettségei teljesítésében. Ilyenkor a szocialista brigá­dokat mozgósítják, s velük akarják mentetni — gyakran társadalmi munkában — ami menthető. Az is megtörténik, hogy az ilyen eseteket szo­cialista uniformisba igyek­szenek öltöztetni, s vállalati, népgazdasági érdekekre hi­vatkozva apellálnak a szocia­lista brigádok áldozatkészsé­gére. A legnagyobb baj az, hogy esetenként erre a helyi szakszervezetek is áldásukat adják, ahelyett, hogy szor­galmaznák a mulasztások el­követőinek felelősségre vo­nását. Másik ilyen probléma, ami­ről ugyancsak érdemes, le­het beszélni, a formalizmus. Egyes helyeken a brigádok „papír” vállalásokat tesznek, s olyan felajánlások szület­nek, amelyek nem többek látszatnál, a munkaköri kö­telességük elvárható teljesíté­sénél. Ezeken a helyeken, amilyen a felajánlás, olyan az értékelés is. A brigádnap­lóba beírják „vállalták, tel­jesítették”, s ezzel a forma­ságoknak eleget tettek. Csak annak a brigádvállalásnak van értelme, ahol a dolgozók úgy érzik, hogy valóban töb­bet tettek annál, mint amit amúgy is tenniük kellett vol­na. Egyes gyárakban, üzemek­ben gyakran megfeledkeznek a szocialista brigádmozgalom hármas jellegéről, s csak a gazdasági-termelési követel­mények teljesítésére figyel­nek. Nem veszik eléggé szá­mításba, hogy a mozgalom­nak a gazdasági célkitűzése­ken túl egyik legfontosabb feladata a szocialista ember­típus nevelése. Ez pedig tu­datosság nélkül, politikai fel- világosultság és vélemény alakításig készség nélkül alig­ha sikerülhet. A szocialista brigádok tagjai csak úgy vál­hatnak szocialista emberré, ha tudják, hogy mit miért cselekszenek. Ehhez pedig az üzemekben, mindenekelőtt a szocialista brigádokban poli­tizáló, vitatkozó demokrati­kus légkör kelL Olyan lég­kör, amelyben a dolgozók nyugodtan, bátran felelnek és kérdeznek, mert tudják, hogy munkahelyükön mindent őszintén megbeszélhetnek. Vitatkozást érdemlő és kí­vánó témákban tehát nincs hiány. A szocialista brigád­vezetők országos parlamentje remélhetően nem fukarkodik majd azoknak a problémák­nak őszinte alkotó megta- nácskozásával, amelyeket a szüntelenül mozgásban, fej­lődésben lévő üzemi élet döntésre, megoldásra érlelt CU Vő Sajtótájékoztatót tartott az Állami Biztosító megyei igaz_ gatósága március 23-án. Révai Zoltán igazgató beszámolt az 1968 évi biztosítási munkáról, az új biztosítási formák ta­pasztalatairól, majd ismertet, te az 1969 évi és további fela­datokat. Az új gazdaságirányítási rendszerben növekedett az Állami Biztosító szerepe és feladata. Döntő változás volt 1968 kezdetével, hogy az Ál­lami Biztosító és TOT meg­állapodása alapján a termelő­szövetkezeti vagyonbiztosítást módosították, növelték a koc­kázatvállalást. Április 1-től a biztosítási rendszer önkéntes formában kiterjedt az állami és társadalmi szervek vagyon­tárgyainak biztosítására. Ugyancsak 1968. január 1- ével az Állami Biztosító be­vezette az állami gazdaságok vagyonbiztosítását Előnyös változás a termelő üzemeknek A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek felismerték a vagyonbiztosítás új rendsze­rének lehetőségét és előnyét, amit bizonyít, hogy 233 tsz az új összevont módozatot kötötte meg, s mindössze 12 tsz maradt a régi — „TÁV” — rendszerű formánál. Az új biztosítási módozattal — részben a kockázatvállalás növekedésével — 23 százalék. Icai növekedett a díjtétel. Ez­zel szemben a kárhányad emelkedése 52,2 százalékos volt A kárhányadot jelentő­sen növelte a téli kipusztu­lásra, homokverésre, növény­viharkárokra történő kocká­zatvállalás kiterjesztése. Ezekre a károkra az Állami Biztosító az elmúlt évben 25 millió forint kártérítést fi. zetett ki. Növények viharká­rára például 13,3 millió fo. rintot A termelőszövetkeze­teknek 1968-ra összesen 81 millió 747 ezer forint kártérí­tést fizetett a biztosító. A me. gyében 7 olyan termelőszö­vetkezet volt, amely az elmúlt évben közel 1 millió forint értékű kártérítést kapott. Az állami gazdaságok va. gyonbiztosítását 1968. január 1-ével vezették be. A megye 15 állami gazdasága közül 14 gazdaság kötött növény és tűzbiztosítást, egy gazdaság csak tűzbiztosítást. Hogy mennyire időszerű volt az állami gazdaságok bevonása a biztosítási rendszerbe, bi­zonyítja, hogy az Állami Biztosító a befolyt díjak 95 százalékát kártérítés formá­jában visszafizette. Az álla­mi gazdaságok 21 millió fo­rint értékű kárt szenvedtek az elmúlt évben. Három gaz. gaság, az apagyi, fehérgyar­mati és a Nyírtassi Állami Gazdaság 3 millió forint kár­térítést kapott. Az állami gazdaságok vonatkozásában is érvényesültek a termelőszö­vetkezeteknél bevezetett koc. kázatbővítések. Ennek is tud­ható be. hogy az állami gaz­daságok a vagyonbiztosítás bevezetését helyeselték. Az állami vállalatik va­gyonbiztosítását 1968 április 1-ével vezették be. Az állami vagyonbiztosítás bevezetését szükségessé tette a vállalatok megnövekedett önállósága, az, hogy a vállalatok önállóan felelősek a rájuk bízott va­gyontárgyakért. Szabolcs me­gyében 47 állami vállalat van, ebből 16 országos. 31 tanácsi felügyeletű. Az állami válla­latok közül 1968. december 31-ig 38 vállalat élt a vagyon­biztosítás megkötésének lehe­tőségével. Segély, utazás, üdülés A sajtótájékoztató előadója részletesen foglalkozott a la­kossági biztosítással is. A megyében a lakosság vagyon és személybiztosítását a kö­vetkezőszámadatok jellemzik: A megye 159 ezer 264 laká­sa közül 72 ezer lakásra kö­töttek biztosítást A termelő­szövetkezeti családok 53,3 Százalékának Volt az elmúlt évben vagyonbiztos tása. A nem termelőszövetkezeti, más foglalkozású 63 ezer 500 családból 26 ezer 743 kötött vagyonbiztosítást. A személyi biztosításban az új gazdaság­irányítási rendszerben előtér­be kerültek a kollektív biz­tosítási lehetőségek. A válla­lati és termelőszövetkezeti dolgozók nagy része tagja a dolgozók biztosítási és önse­gélyező csoportjainak. A CSEB tagjainak mérsékelt tagsági díj ellenében jelentős összegű szolgáltatásokat adott. 1968_ ban több mint 6500 fő vette igénybe a CSÉB szociális jut­tatásokat. A kifizetett segély összege 680 ezer forint volt. Ezenkívül 700 CSÉB-tag üdült a debreceni termelőszö­vetkezeti üdülőben, 800 láto­gatta meg a Szegedi Szabad­téri Játékokat, 1500 CSÉB- tag tett kirándulást Egerbe, Hajdúszoboszlóra és Miskolc­Tapolcára. Csehszlovákiai és lengyelországi üdülőkben ta­valy 250 CSEB-tag üdült. Meggyorsult a kárrendezés A tanulók balesetbiztosítá­sának ismertetése után a saj­tótájékoztatón ismertették a kárfedezeti rendszert, illet­ve a kárrendezés és kárkifize­tések új vonásait. Az új bizto­sítási rendszerben különösen a termelőszövetkezeti vagyon­biztosításnál meggyorsult a kárrendezés, illetve a kárkifi­zetés. A termelőszövetkezetek kedvezően fogadták azt a le­hetőséget, hogy a biztosítási egységárakat a hatósági ár. szabályok keretén belül tet­szésük szerint határozhatják meg. A terméshozamokat is a tsz-ek vezetősége saját el­határozásának megfelelően adja meg. Kedvező az is a tsz-eknek, hogy az 'új vagyon­biztosítási forma lehetővé te_ szí: a többszöri adottszolgál­tatás helyett a tsz-ek csupán egyszeri adatszolgáltatást ad­nak. Végül közölték a sajtó, tájékoztatón, hogy az Állami Biztosító áprilisban megkezdi a tavaszi kárrendezést. Már­cius végéig lényegében be. fejeződnek a határszemlék a termelőszövetkezeteknél és állami gazdaságoknál. Az Ál­lami Biztosító csak azokat a téli kipusztításokat veszi fi­gyelembe, amelyeket április 15-ig a károsultak jelentenek. Ha a kipusztult területen új- ravetést kívánnak végezni, úgy a kárt kiszántás előtt kell jelenteni. Átadás előtt újabb 112 lakás A változékony időjárás el­lenére is teljes lendülettel folytatódik a munka a Sza­bolcs megyei Állami Építőipari Vállalatnál. Nyír­egyházán befejezéshez köze­ledik a Szarvas utcai kétszer 20 lakás építése, s április vé­gére készül el az 56 lakásos hosszú épület az Északi nagy­körúton Március végére készre jelentették a mátészal­kai 16 lakásos épületet. Ugyancsak befejezés előtt éli az UNIVERSIL új irod. l á­za és szociális épülete, vala­mint az új szerelőcsarnokok: építése az AKÖV-nél és a VA- GÉP-nél Teljes ütemben dolgoznak az alapozási munkán a njúr- egyházi új szálloda építésé­nél. Megkezdték p munkát a 31-es Állami Építőipari Vállalattal közös kooperáció­ban vállalt tuzséri ezer vago- nos HUNGAROFRUCT tránzitraktárnál. A durva te­reprendezést végzik a Keme- csei Állami Gazdaság 500 va. gonos gyümölcstárolójánál. Előreláthatóan áprilisban kezdik meg a felvonulást a vállalat a nyíregyházi. Már­tírok téri új szolgáltató és irodaház építéséhez. Májusi kezdéssel indul az új pos­ta alapozási munkája, ahol jelenleg már elkezdődött a régi épület bontása. Hálamenet a 19-es mártírok síréhoz A forradalmi ifjúsági na­pok keretében szervezett egésznapos rendezvénysoro. zatot március 21-én a KISZ Baktalórántházán. Több, mint 500 fiatal hála. menete indult a délelőtti órák­ban a gimnáziumtól a közeli erdőbe, ahol a Magyar Ta­nácsköztársaság hét mártírjá­nak van sírja. A község köz­pontjában Baktalórántháza lakói is csatlakoztak a fiata­lok hálamenetéhez, s a mint­egy három kilométeres úton együtt haladtak a mártir-sí- rokig Ugyanide érkezett meg a kisvárdai fiatalok száz fős csoportja is, akik közül 27- en futva tették meg a Kis- várda és Baktalórántháza kö­zötti 28 kilométeres utat. Köz* tűk volt Zakor Ernő, aki most harmadszor vett részt a ju< bileumi stafétában A síroknál ifjúsági nagy­gyűlés volt. amelyen Halász András, a KISZ megyei bi­zottságának titkára mondott beszédet. Koszorúkat helyez., tek el a sírokon, majd a fiata- lók három idős, volt direktó­riumi tagot köszöntöttek: Márton. Mihályt, Sz. Nagy Istvánt és S. Bakti Istvánt. Az ünnepség után járőrver­senyt Rendeztek, majd nagy­szabású hadijátékkal zárult a nap programja. A járőrver­senyt nyíregyházi katonafia­talok, MHSZ-tagok és a bak- talórántházi munkásorök se­gítségével rendezték. Akkor zsírral főztek Dobon... • • Ötven éve történt az Andrássy kastélyban A század elején egy kastély épült Tiszadobon. A kastély­nak 365 ablaka, 52 szobája, 12 tornya van. Id. gróf And­rássy Gyula a szobákat érté­kes bútorokkal, szobrokkal és festményekkel zsúfolta tele. 1919. március 24-én a köz- oktatásügyi népbiztosság el­rendelte a .tiszadobi kastély köztulajdonba vételét. Amíg a népbiztossági ren­delet napvilágot látott, orszá­gos hírű szomorú események zajlottak Tiszadobon. — Ott volt a községháza, vele szemben ott állott az akasztófa; az a régi magtár, annak a tövébe eresztették Szentgáli katonái a gépfegy­versorozatot. Ide terelték ösz- sze a népet, az utcákat lezár­ták. s itt reszketett a község lakossága. Mi történt Tiszadobon? A fél évszázaddal előtti króm kások, hivatalos dokumentu mok. s ma is élő szemtanú1 egybehangzóan tanúsítják történetet. 1918 november 2-án „Szombaton nyilvános vadászatot rendeztek gróf Andrássy Gyula úr dámvad- jaira. 3-án délután a tiszapol- gáriakkal közösen a tiszado- biak gróf Andrássy Gyula úr kastélyát teljesen kifosztot­ták. Az élők sorából, akik lát­ták és szenvedő alanyai vol­tak a történéseknek, már so­kan nem élnek. Az idősebb emberek azonban visszaemlé­keznek. Porkoláb Antal így mondta el, amit ő látott: — Hallottuk a református templom irányából a lövöldö­zést. Aztán láttuk, szekere­ken, lovon és gyalog jönnek az emberek a nagykastély fe­lé. Polgáriak voltak, köztük dobiak. Mi is hozzájuk csat­lakoztunk, akkor jártunk először a gyönyörű parkban, kastélyban. A kastélyt kifosztották. Legalábbis a Nyírvidék című ijság ezt írta. Á cikkben, ami napvilágot látott, így sirán­koztak: „Lesújtó látvány a tiszadobi csőcselék által ki­rabolt híres Andrássy kas­tély.” Rablás?! A frontokról ha­zatért katonák nyomort és éhezést találtak. A kastély és a bérgazdaság tele volt mind­azzal, amit a nép nélkülözött. Glückmann helyettes jegyző a főszolgabírónak írott jelen­tésében a fosztogatásról ilyen adatokat is közölt. „A bérgazdaságból mintegy 150 hektoliter bort vittek el... Hízósertést is vittek el idegenek 20 darabot.. A bérgazdaságból mintegy há­rom mázsa szalonnát is el­vittek. ..” Porkoláb Antal is evett őz­húst, szerte a községben ak­kor zsírral főztek. — Egy Borsszem Jankót csaptam a hónom alá. Képes­könyv volt, tetszett nekem, azt vittem haza. De tényleg törtek, zúztak az emberek. Arra ;s emlékszem, hogy Tarsoly Ferenc, félkarú em­ber volt, azt mondta; a gróf a kürtőben van. Kibontották a falat, de csak korom öm­lött a szobába. Porkoláb Antal szavait Né­meth Sándor eazel egészíti ki: — A piactéren volt egy 500, meg egy 300 literes hordóban bor. Mindenkinek osztogattak belőle. Vitték is vederrel ku­pával, vagy köcsöggel, ki mi­vel. A kastélyban történtekről Kövesházi Károly emlékeze­tében is sok minden megma­radt — A kastélyba a tömeg nem tudott bemenni, mert az ajtó zárva volt. Az egyik ember széjjellőtte az ajtózá­rat úgy mentek be. A néhai féllábú Zelei suszter mankó­jával ütögette a zongorákat, a billentyűket a húrokat Egész éjjel hordták a holmi­kat, az ágyneműket ruhákat, ki mit vihetett Ami történt, az felháborí­totta az urakat, az urak ki­szolgálóit. Siratták a dámva­dakat, a velencei tükröt az összetört kristálypoharakat és elégtételt követeltek. Tiszadobra megérkezett a hírhedt Szentgáli különít­mény. Éjjel fogták közre a falut A kijáróhelyekre gép­puskákat állítottak, mozgó járőrök ügyeltek arra, hogy a községből senki *e távozzék. A nagy gonddal előkészített biztosításra a későbbi tettek adtak magyarázatot. — Kihirdették, hogy min­denki vigye vissza a kastély­ból „rablott” tárgyakat. Az embereket a községházára felhivatták és bezárták őket. Akasztófát ácsoltak, nyilvá­nos botozást rendeztek. 25— 50 botot mértek az emberek­re úgy, hogy egy lócára fek­tették. Két katona fogta, egy meg ütötte. A tömeg zúgott, és akkor eresztették a mag­tár falába a géppuskasoro­zatot. A kínzás, a Szentgáli külö­nítmény terrorja hetekig tar­tott Használták az akasztó­fát is. A fordulat napja az ese­ményekben február 21-én kö­vetkezett be. Külön vonattal elindult Tiszadobra a vagon­gyár munkásszázada- Nagy László vezetésével. Hajnal­ban értek Tiszadobra, le­fegyverezték a Szentgáli kü­lönítmény katonáit majd el­fogták Szentgálit is, aki az­nap éjjel társaival Tiszalu- con tivornyázott A Szentgá­li különítményt Debrecenbe szállították, Szentgálit a ka­tonai törvényszéknek adták át. (Szentgálit és kebelbará­tait néhány napon belül bün­tetlenül szabadon bocsátot­ták). • A, \ A, A A Ó A J Mint szerte az országban, 1919 március 21-én győzött a forradalom. A proletárdikta­túra néhány hétig nyugalmat teremtett. Megalakult ötven fővel ott is a munkástanács. 576 földigénylő jelentette be, hogy a grófi birtokból részt kíván magának. A föld ötven évvel ezelőtt nem lett a földigénylőké, a tiszadobi kastély sem került köztulajdonba. Ellenben a ti­szadobi emberek a Horthy- korszak megbélyegzettei let­tek. Ügy emlegették őket, mint kastélyfosztogatókat, mint rablókat. Amikor ötven év múltán, az 1918 őszén és 19 tavaszán történtekről beszélgettünk, a szavak szövéséből nem ma­radhatott ki a jelen. A tisza­dobi kastély 365 ablakával, 52 szobájával és 12 tornyá­val ma gyerekek lakóhelye. Gyermekek tanulhatnak és játszhatnak a kastélyt körül­vevő parkokban. A grófi bir­tokon három termelőszövet­kezet gazdálkodik, s a ter­més nem a bérgazdasági mag­tárakba gyűl, hanem a tisza­dobi emberek, a hajdan meg­vert parasztok fiainak:, uno­káinak kamráiba. Kár, hogy sokan, akik megverettek, ezt nem érhet­ték meg. . ” ‘ Seres Ernő

Next

/
Oldalképek
Tartalom