Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

W09. március it. mstrr MACYABcmsTAO l aMm • • Ünnepi ülés a Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. évfordulója alkalmából a Parlamentben A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa csü­törtökön délután a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartott a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 50. év­fordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának el­nöke; Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Németh Károly, a Po­litikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, Hevesi Gyula, Hunya István, Kun Béláné, Nógrádi Sándor, Szamuely Tiborné, a munkásmozgalom régi harcosai. Az elnökségben foglalt helyet D. SZ. Poljanszkij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsának első elnökhelyettese, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, Ivan Popov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a mű­szaki tudományos fejlesztési bizottság elnöke, a bolgár párt­ós kormányküldöttség vezetője, dr. Samo Faltan, a Szlovák Kommunista Párt elnökségének tagja, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság szövetségi kormányának elnökhelyettese, a csehszlovák párt- és kormányküldöttség vezetője, Piotr Jaro­szewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikái Bizottságá­nak póttagja, miniszterelnök-helyettes, a lengyel párt- és kor­mányküldöttség vezetője, Friedrich Ebert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokra­tikus Köztársaság államtanácsának tagja, az NDK párt- és kor­mányküldöttségének vezetője, Gheorghe Apostol, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága végrehajtó bizottságá­nak és állandó elnökségének tagja, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, a román párt- és kormányküldött­ség vezetője, dr. Milivoje Rukavina, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) tagja, a jugoszláv kormánykül­döttség vezetője. Az elnökség tagja volt Pavel Baljajev űrha­jós ezredes, a Szovjetunió hőse is. Részt vettek az ülésen; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Nyers Rezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, dr. Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai; ugyancsak a padsorokban fog­lalt helyet politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi életünk számos más vezető személyisége, az MSZMP Központi Bi­zottsága, az Elnöki Tanács, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány, továbbá a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének számos tagja. Az ünnepi ülést Losonczi Pál, a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyitotta meg majd ezután Kállai Gyula, az ünnepi ülés szónoka lépett a mikrofonhoz. Kállai Gyula beszéde A mai napon ünnepeljük a magyar nép újabbkori tör­ténelmének kiemelkedően nagy jelentőségű eseményét, a Tanácsköztársaság, teljes ne­vén a Magyarországi Szocia­lista Szövetséges Tanácsköz­társaság megalakításának 50. évfordulóját Napjaink szocialista Ma­gyarországa — amely foly­tatta és teljes diadalra vitte a fél évszázaddal ezelőtt meg­kezdett nagy ügyet — tiszte­lettel és megbecsüléssel adó­nk történelmi elődjének; meghajtja zászlaját az első magyar proletárdiktatúra hő­sei előtt. önfeláldozó harcuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának kivívásáért és megtartásáért a társadalom átalakításáért, a magyar nemzet felemelkedéséért örök érvényű példája a marxi— lenini eszmék erejének, a szocializmus felsőbbrendű­ségének, az igazi hazafiság- nak és emberségnek. Úttörő tetteik eredményei és tapasz­talatai értékes segítséget és meg-megújuló erőt adnak a Jelen feladatainak megoldá­sához — a szocialista Ma­gyarország teljes felépítésé­A szocialista forradalom eszméje feltartóztathatatlan 1919-ben, alig másfél évvel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után — a világon másodikként Ma­gyarországon is győzött a pro­letárdiktatúra. A magyar munkásosztály győzelme igazolta, hogy az Oroszországban győztes szo­cialista forradalom, s annak vezérlő eszméje, a leniniz- mus nem elszigetelt, sajátos orosz jelenség, aminek a polgári világ ideológusai és a munkásság opportunista vezérei hirdették, hanem nemzetközi érvényű, tör­vényszerű társadalmi folya­mat és tanítás, amelyet ide- ig-óráig talán késleltetni le* hét. de feltartóztatni lehetet­len. mert 1917. októbere óta ) az emberiség fejlődésének fő áramát képviseli. Ezután Kállai elvtárs is­mertette a Tanács-Magyaron, szág fennállásának dicsőséges 133 napja alatt hozott intéz­kedéseket, amelyek mind a munkások, parasztok, az ér­telmiségiek. a dolgozó ember javát szolgálták. A nemzetközi imperializ­mus — amelynek fő erejét 1910-ban a háborúban győz­tes antanthatalmak alkot' ék — alapvető céljának tartotta a szocialista forradalmak el- tip'ását. A magyar társadal­mi haladás polgári hívai a század elején, s a háború ide­jén az antant — főként az angolszáz nagyhatalmak, kü­lönösen az Egyesült Államok és a wilsoni demagógia iránt tápláltak illúziókat. Ezek az ■íúziók azonban már a Vix­jegyzék átadásakor kezdtek el­oszlani és teljesen szétosz­lottak, amikor 1919. tavaszán az antant fegyveres inter­venciót indított a magyar szabadság elfojtására. Nyilvánvaló lett a ma is érvényes tanulság: népünk az imperializmustól semmi jót nem várhat — jogait, szabad, szocialista életét és fejlődését csak az ellene folytatott harc­ban biztosíthatja. A munkásosztály, a pa­rasztság. az értelmiség leg­jobb képviselői, most fegy­verrel a kézben keltek a szo­cialista haza védelmére. Eb­ben a küzdelemben eggyé ko- vácsolódtak munkások. pa­rasztok, értelmiségiek, s e harcban az igazi hazafiság, a A Szovjetunió A magyar burzsoázia és földbirtokos osztály most is azt tette, amit minden, a tör­ténelem által már pusztulás­ra ítélt osztály tett: véres megtorlással akarta megállí­tani az idő kerekét, azt gon­dolván, hogy a forradalmá­rok meggy ilkolásá ved kiirt­hatják magát a forradalmat is. 1919 augusztusa után a rémuralom, a törvénytelensé­gek. a tímeggyilkosságok, s a tiszti különítmények ga­rázdálkodásának évei követ­keztek. A magyar nép hű fiai, több mint 5000 ember — közöttük Korvin Ottó, Lász­ló Jenő, Latinka Sándor. Sza­muely Tibor — estek áldoza­tul a fehérterrornak. 70 ezer embert zártak börtönbe, in­ternál ótáborba. Mintegy 100 ezer kommunistát, szocialis­tát, munkást, parasztot és értelmiségit kényszerítettek emigrációba. S e szégyentel­jes, vérengző terrorhadjárat­nak megvolt a magyar Gallif- fet-je is: bizonyos Horthy Miklós, aki Európában első­ként teremtette meg a szemé­lyi hatalomra épülő fasiszta diktatúrát A Tanácsköztársaság esz­méi elevenen éltek és hatot­tak a népellenes, nemzetvesz­tő Horthy-rezsim ellen vívott osztály harcokban, a társadal­mi és politikai küzdelmekben. Szállóigeként élt s lelkesítet­te a tömegeket az a jelszó, hogy az első Tanácsköztársa­ság után, amely megbukott, következik a győzelmes má­sodik. 1945-ben az antifasiszta koalíció legyőzte a fasiszta tömböt. Ennek során a Nagy Október szülötte, a Szovjet­unió dicsőséges Vörös Hadse­rege felszabadította hazánkat a német és a magyar fasiz­mus rabigája alól. Ehhez a magyar munkásosztály vezet­te antifasiszta erők hozzájá­rultak ugyan, de a felszaba­dítást önmaguk elvégezni nem tudták. Amire tehát 1919-ben hű szövetségeseinknek és osz­tálytestvéreinknek, a Szov­jetunió dolgozóinak még nem volt elég erejük és lehetősé­gük, megtették 25 évvel ké­sőbb: fegyverrel siettek a szocialista hazaszeretet fel­emelő hőstettei születtek. Tisztelettel és megbecsülés­sel emlékezünk a Tanácsköz- saság honvédő háborújának résztvevőire, akik közül so­kan itt vannak közöttünk — hősi életükkel, példájukkal segítve napjaink forradalmi feladatainak megoldását. A Tanácsköztársaságot 133 napi csodálatos alkotó munka és elszánt önvédelmi harc után a belső reakcióval és az opportunista árulókkal szö­vetkezett imperialista túlerő leverte. Szovjetoroszország maga is száz sebből vérzett, s bár minden lehetőt meg­próbált, hogy fegyveres segít­séget nyújtson, nem tudta döntő módon befolyásolni a kialakult hadihelyzetet. baráti segítsége magyar munkásosztály se­gítségére. Hatalmas áldoza­tok árán megteremtették tár­sadalmi felszabadulásának kedvező külső és belső politi­kai feltételeit A magyar népnek a szo­cializmus és a szovjetbarát­ság melletti elkötelezettsége — immár 50 éves. A felszaba­dulás óta országunk szoci­alista fejlődésének, népünk felemelkedésének, nemzeti függetlenségünk biztosításá­nak legfontosabb tényezője a szovjet—magyar barátság volt és az ma is. Korunkban a Szovjetunióval való egység és szövetség nélkül semmiféle előrehaladás nem lehetséges. Éppen ezért legszentebb köte­lességünknek tartjuk, hogy továbbra is ápoljuk és erősít­sük népeink barátságát A szocializmus útján a munkásosztály vezetésével Kedves elvtársak! A Tanácsköztársaság óta 50 esztendő telt el. Ebből az első negyedszázad az ellen- forradalmi fehérterror, a ki­zsákmányolás, a testi és szel­lemi nyomor, a nemzetpusz­tulás ideje volt, mivel az országban a világpolitika leg- reakciósabb. legsötétebb erői­vel, a német és az olasz fasiz. mussal szövetséges hazai bur­zsoázia és 'földesúri arisztok­rácia fasiszta rendszere ural­kodott. A második negyed­század a felszabadulásnak, a nép felemelkedésének, anya­gi és szellemi gazdálkodásá­nak. az ország felemelkedé- nak ideje, mivel a világ leg­haladóbb erőivel szövetséges magyar munkásosztály, a ma. gyár nép társadalmi rendsze­re — a szocializmus uralko­dik! A magyar munkásosztály — amely azelőtt az elnyo­más, a zsarnokság elleni harc vezető ereje volt, e második negyedszázadban az építő­munkában. a társadalom át­alakításában, a* ország fel­emelésében. gazdagításában bizonyította be, hogy méltó történelmi küldetésére. Sú­lyos vereséget szenvedett és jó­részt szertefoszlott a magyar társadalomban minden olyan nézet, amely kétségbevonta a munkásosztály elhivatottsá­gát a társadalom tényle­ges vezetésére. Dicsőséges munkásosztályunk — lét­számban. szakmai és politi­kai tapasztalatokban, mű­veltségben maga is gyara­podva — saját osztálycéljai­ért küzdve a nemzet érdekei­ért harcol, s egész népünket vezeti a felemelkedés, a szocializmus útján. Kállai Gyula ezután vissza­pillantást nyújtott hazánknak az elmúlt két és fél évtized alatt elért ipari, mezőgazdasá­gi és kulturális fejlődésre. Ami régebben csak óhaj volt, ma megvalósulás: a párt, a munkásosztály vezetésével szocialista nemzeti egységbe tömörül országunk minden alapvető társadalmi osztálya és rétege, s a Hazafias Nép­front kereteiben közösen mun­kálkodik nagy nemzeti célja­ink megvalósításán! Tisztelt ünnepség! Kedves elvtársak! Körünkben vannak annak a nemzedéknek képviselői — sajnos egyre kevesebben —, akik 1919-ben utat törtek, magasra emelve a szocialista forradalom zászlaját Társa­dalmunkban tisztelet és meg­becsülés övezi őket, nemcsak azokat, akik a Tanácsköztár­saság idején vezető poszto­kon dolgoztak és nevüket fel­jegyezte a történelem, hanem azokat az egyszerű, a törté­nelemben névtelen mun­kásokat, parasztokat, értelmi­ségieket is. akik már ötven évvel ezelőtt is — példát mu­tatva az utánuk következő nemzedéknek —• tudták, melyik oldalra kell állniok, ha a dolgozó nép, a társadal­mi haladás és igazság érde­keit akarják képviselni. Je­lenlétük, forradalmi edzett­ségük, gazdag tapasztalataik, a belőlük sugárzó morális erő nagy segítség számunkra napjainkban is. Ezek után azzal folytatta, hogy a nemzetközi proletáriá. tus az elmúlt ötven esztendő­ben szívós és áldozatos har­cával gyökeresen átformál­ta a világ képét Kia­lakult — s az emberiség fej­lődésére döntő hatással van — a szocialista világrend- szer, szétesett az imperializ­mus klasszikus gyarmati rendszere. A munkásosztály és a kommunista pártok a fejlett tőkés országokban is nagy befolyást gyakorolnak a nemzet életére. Azokban az országokban, ahol győzött a szocialista forradalom. a munkásosztály politikája — állami politika lett A nem­zetközi munkásosztály egy réna tehát ma már nem „alulról”, hanem „felülről” a hatalom birtokában foly­tatja küzdelmét ' az osztály egészének felszabadításáért, s a munkásosztály harci céljai­nak — a szocializmusnak éS' a békének teljes diadaláért. A nemzetközi munkásosztály ereje A társadalmi előrehaladás, az imperializmus korlátozása és visszaszorítása, az embe­riség békés fejlődésének biz­tosítása azonban — mint 1919-ben, úgy most is — egy­séget követel a nemzetközi munkásosztálytól és élenjáró osztagaitól, a kommunista pártoktól. A nemzetközi mun­kásosztály harci céljait csak akkor valósíthatja meg, ha erős és hatékony a proletár internacionalizmus. Ötven év­vel ezelőtt, amikor elődeink az első győztes csatákat vív­ták a világimperializmus el­len, magasra tartották a pro­letár internacionalizmus zász­laját. Ma, amikor az emberi­ség létének és fejlődésének alapvető kérdése a kapitaliz­mus és a szocializmus harca, a nemzetközi munkásosztály testvéri szolidaritásának és egységes fellépésének még na­gyobb a jelentősége. A szoli­daritásnak azonban nemcsak szavakban, hanem közös tet­tekben, egymás kölcsönös se­gítésében, védelmében és tá­mogatásában kell megnyilvá­nulnia: ez örök érvényű igaz­sága és tanulsága a nemzetkö­zi kommunista mozgalom fél­évszázados fejlődésének. Sajnálatos, hogy e fontos tanulság és parancsoló szük­ségszerűség ellenére a szocia­lista országok, valamint a nemzetközi kommunista moz­galom egysége megbomlott. Ismeretes, hogy Kínában, a Mao köré tömörült csoport, szakítva a proletár internacio­nalizmussal, feladatát ma nem az imperializmus elleni harcban, hanem a Szovjet­unió és a szocialista közösség elleni egységbontó akciókban látja Ez a nagyhatalmi, so­viniszta politika odáig sodor­ta a kínai vezetést, hogy képtelen rágalmakat szórva a Szovjetunióra és le­nini kommunista pártjára, napjainkban súlyos határ­provokációkat követ el. A magyar nép elítéli e provo­kációkat Feladataink tehát ma sem kisebbek, mint ötven évvel ezelőtt. Idehaza a szocialista forradalom . új szakaszában vagyunk, a szocialista társa­dalom teljes felépítésén dol­gozunk. Nemzetközi téren szemben állunk az imperializ­mussal, amely minden rendel­kezésre álló eszközzel: eszmei és politikai fellazítással, gaz­dasági nyomással, katonai fe­nyegetéssel, helyi háborúval és agresszióval igyekszik meg­akadályozni a szocializmus újabb győzelmeit megfélem­líteni és gúzsbakötni a sza­badságukért harcoló népeket Az Egyesült Államok immár nyolc esztende­je folytatja népirtó háborúját Vietnamban, hogy az ameri­kai stratégiai pozíciókat ki­terjesztve visszaszorítsa a szocializmus, a demokrácia, a társadalmi haladás erőit Dél- kelet-Ázsiában. Napjainkban a Közel-Kelet is imperialista támadások szín­tere. Az imperializmus, Izrael agresszív militarista körei a hódítás útjára léptek, s a haladó arab rendszerek megdöntésére, társadalmi vív­mányaik megsemmisítésére törekszenek. Az imperializmus nemzet­közi helyzetet élező politiká­jának szemtanúi vagyunk földrészünkön, Európában is. Amíg a szocialista országok és más haladó erők mindent megtesznek, hogy e térségben is csökkentsék a feszültséget, megszilárdítsák e sok vihart látott kontinens békéjét és biztonságát, addig az imperia­lizmus a fegyverkezés fokozá­sával, a NATO katonai meg- •nődtésévei. a némát kérdés élezésével, a népek akarata és érdekei ellenére itt is növeli a feszültséget, és a «csendőr szerepét akarja betölteni. Az imperializmusnak ezek a törekvései azonban kudarcra vannak ítélve: a világban gyökeresen megváltoztak az erőviszonyok a szocializmus, a béke, a társadalomi haladás híveinek javára. De a kedve­ző lehetőségekkel ttudni kell élni! A győzelemhez egységre, hitre, elszántságra, elvi szi­lárdságra, összefonrotítságra és közös fellépésre van szükség! A szocializmusért, a békéért, a haladásért küzdő erőkben megvan erre az eltökéltség. Ezt demonstrálja a'szocialista ■országok esetében a Varsói Szerződés tagállamainak most megtartott budapesti ülése. Nagy megtiszteltetésnek tart­juk, hogy az újabb békeakció színhelye: fővárosunk, Buda­pest lehetett. Az ülésen ha­tározatot fogadtak tel, hogy a szocialista országok az impe­rializmus elleni harcban to­vábbfejlesztik a Varsói Szer­ződés szervezetét és védelmi erejét, növelik a szocialista országok egységét és összefor- rottságát. Egyúttal újatob felhívással, pozitív javaslatokkal fordul­tak Európa országaihoz, hogy járuljanak hwzzá az államok köAitti együttműködés kiszé­lesítéséhez és . a kontinens biz­tonságának megszilárdításá­hoz. A Varsói Szerződés poli­tikai tanácskozó testületé bu­dapesti ülésének felhívása újabb megnyilvánulása an­nak, hogy a szocialista orszá­gok az éleződő és mind bo­nyolultabbá váló nemzetközi viszonyok közepette is szilár­dan és kitartóan küzdenek a különböző társadalmi rend­szerű országok között a békés egymás mellett élés politiká­jának érvényesítéséért — a vitás nemzetközi kérdések bé­kés úton, poíitikai eszközök­kel, tárgyalások segítségével történő megaí dúsáért. Ez felel meg a népek érdekeinek. A hal un! ás erőivel a békéért Tisztelt ünnepi ülés! Megemlékezésünk a Ta­nácsköztársaság megteremté­sének 50. évfordulójáról tehát kötelezettségvállalás is a harc további folytatására. Ma is időszerűek és aktuálisak Leninnek a ma­gyar munkásosztályhoz inté­zett szavai, amelyek lényegé­ben a világ munkásosztályá­hoz is szólnak: „az a háború, amelyet ti viseltek, az egyet­len jogos, igazságos, igazán forradalmi háború, az elnyo­mottak háborúja az elnyo­mók ellen, a dolgozók hábo­rúja a kizsákmányolok ellen, háború a szocializmus győ­zelméért... Legyetek szilár­dak! A győzelem a tiétek lesz!” Nos, Lenin szavai betelje­sülnek! Tizennégy szocialista országban, közöttük hazánk­ban, a munkásoké, a parasz­toké, az értelmiségieké a győzelem! Legyünk továbbra is szilárdak, elvhűek, interna­cionalisták, következetesek munkánkban, és akkor bizo­nyos, hogy a szocialista tár­sadalom teljes felépítésében, a szocialista világrendszer erejének és befolyásának nö­velésében, a nemzetközi mun­kásmozgalom egységének erő­sítésében, a társadalmi hala­dás, a demokrácia erőinek tö­mörítésében és a nemzetközi béke megszilárdításában újabb és újabb győzelmeket aratunk! Éljen a magyar nép forra­dalmi vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt! Éljen a Tanácsköztársaság ügyének méltó folytatója: a Magyar Népköztársaság! Éljen és erősödjék a szo­cialista országok, a nemzetkö­zi kommunista mozgalom egy­sége! Éljen a proletár internacio­nalizmus! Az ünnepi ülésen felszó­laltak a külföldi delegációk vezetői M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom