Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-21 / 67. szám

I m* KBLET-MAGTASöRSZÄG ÍM9 márehi* fl, Felmérés meditációval Szabolcsi munkás-paraszt fiatalok az egyetemeken HOGYAN JUTNAK EL a munkás-paraszt fiatalok az egyetemnek, főiskolák kapujá­ig? Megállj ák-e a helyüket a felvételi vizsgákon? Mit kellene menni iskoláknak, szü­lőknek. ..társadalmi szervek, nek. hogy a jelenleginél több munkás-p,araszt gyerek ta­nuljon a felsőfokú oktatási intézményekben ? Hasonló kérdések gyakran elhangzanak mostanában, amikor egyre erőteljesebben napirendre került a munkás, paraszt fiatalok tanulmányi gondozásé. Megkülönböztetett figyelem illeti meg a felső, oktatási intézményekben to­vábbtanulni szándékozó te­hetséges fizikai munkás szü­lők gyermekeinek tanulmá­nyi segítését Különösen probléma ez megyénkben, ahol az általános iskola után a tanulóknak csak 29,8 szá­zaléka jut középiskolába, az országos 38,3 százalékkal szemben. Nem egészen min­den harmadik gyerek kap le­hetőséget a középiskolai ta­nulmányokra — így közülük is csak a legjobbak számít­hatnak a sikeres érettségi után az egyetemi, főiskolai ■j’a] t A legutóbbi, 1968-as felvé­teli vizsgák adatai szerint Szabolcs-Szatmár megyéből 1244 fiatal kapott jogot felvé­telire a felsőfokú intézetek­ben. Közölük 429-et felvettek az 1968—69-es tanévre, míg 58-at az 1969—70-es tanévre. Helyhiány miatt 164 szabolcsi fiatalt utasítottak el, 593-an pedig nem feleltek meg a felvételi vizsgán. Az 1244 szabolcsi fiatal közül össze­sen 757 szerepel az elutasítot­tak listáján. Ezek a számok önmagukban is beszédesek, hiszen a sikertelen vizsgázók nem kis része munkás-pa­raszt fiatal. NEM A FIZIK AI MUN KÄS SZÜLÖK gyermekeinek Ünnepi tanácsülések A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 50. évfor­dulója alkalmából csütörtö­kön ünnepi ülést tartott a Szabolcs-Szatmár Megyei Ta­nács. Az ülést dr. Fekszi Ist­ván vb-elnök nyitotta meg. Köszöntötte a tanácstagokat és a meghívott veteránokat. Javaslatára a tanács a jubi­leumi ülés jegyzőkönyvének hitelesítésével a munkásmoz­galom egyik régi tagját és mostani vezetőjét: Szarvas Ernő és Orosz Ferenc tanács­A mama kitüntetése Szabolcsban is indítani ilyen tanfolyamot? TANULSÁGOS SZEM­ÜGYRE VENNI a felvett pá­lyázók megoszlását az egyes felsőoktatási intézménytípu. sok szerint: megyénkből ugyanis legtöbben a tanár­képző főiskolára (22,18 száza­lék!. a felsőfokú mezőgazda- sági technikumba (14,78 szá­zalék), a tanítóképző intézet­be (12,94 százalék), felsőfokú ipari technikumba (9,45 szá­zalék) nyertek felvételt, míg a tudományegyetemeken, az orvostudományi, a műszaki, az agrártudományi egyetemen és főiskolákon ennél lényege­sen kisebb az arányszámuk. Vagyis: a megyeszékhely há­rom felsőoktatási intézmé­nyén kívül jelentkezési ará­nyukhoz viszonyítva kevés szaboles-szatmári fiatalt vesz­nek fel a tudományegyete­mekre. ■ mindezt figyelembe véve is kevés a munkás-pa­raszt fiatalok száma. A TENNIVALÓK nem egy napra szólnak és szerteágazó­ak. Semmiképpen nem törőd­hetünk bele, hogy a fizikai dolgozók gyermekei — tehet­ségük és adottságaik ellenére — kiszoruljanak az egyete­mekről főiskolákról. Érzéke­nyen érinti ez megyénket, ahol a keresők 75 százaléka fizikai munkából él. Célszerű intézkedésre van szükség És néhol a nézőpontok megvál­toztatására is: egyesek ugyan­is még ma sem tudnak kü­lönbséget tenni a hátrányos helyzetű — munkás-paraszt gyerekek — és a rossz élőmé, netelű tanulók segítése között. Reálisabb, az élet Igényei­hez jobban közelítő pályavá­lasztásokkal lehetne Is csök­kenteni a munkás-paraszt, gyerekek .lemorzsolódását” az egyetemek, főiskolák fel­vételi vizsgáin. Fán Géza pártbizottság első titkára le leplezte Jeles László, Laez kovazki József éc Sraidt Mi­hály, egykori vöröskatonák és direktóriumi tagokról ké­szített portrét Utána Bíró László vb-elnök kitüntetése­ket adott át a veteránoknak. Dr. Nagy Árpád vb-titkár elő­terjesztésére a tanács a már elhunyt Lackovszki Józsefről és Snrndt Mihályról utcát ne­vezett el, és a jelenlegi Be­loiannisz teret Tanácsköztár­saság térnek nyilvánította. Nem könnyű, de megéri — vallják Leveleken Alig ment el a postás az dí­szen tmar gittai vasútállomás­ról, egy fiatalember rohant a* irodába. Az állomásfőnök alig ismert rá máskor mindig nyugodt forgalmistájára, Po- csai Istvánra. Egy levelet lo­bogtatott a kezében: — Tessék engem azonnal hazaengedni. Kitüntették a mamát. Utazik Pestre. A Parlamentben veszi át a Munka érdemrendjét. ♦ Kicsoda ez ez alacsony, fürge, bő beszédű parasztasz- szonv, akiről egész Tíszavas- vári büszkén beszél? Pocsai Istvánná 1956-ban, amikor nagyon sok ember kilépett a termelőszövetkeze­tekből — jelentkezett tagnak a ti szavasvári Rákóczi Tsz be. Nagyon komolyan vette a közös munkát Már az első években kitűnt szorgalmával, pedig akkor a kis termelőszö­vetkezet eredményét még csak apró forintokban lehe tett mérni. őszinte szaval, kérései ad­ták m indítást abbot oogr adottságaival, képességeivel vannak bajok, hanem a fel­készítésükkel, s annak a hát­ránynak a kiegyenlítésével, amit az otthoni környezet ele­ve nem nyújthat olyan mér­tékben. mint az értelmiségi és egyéb családoknál. Különösen nehezen birkóznak meg a hátrányos helyzetű tanulók a matematika, fizika, a kémia, az idegen nyelv alapjainak elsajátításával. Ezt az egye­temi, főiskolai felvételi vizs­gák osztályzatai is mutatják. Ezekből a tárgyakból 1, 1,5 jeggyel kisebb jegyeket sze­reznek a munkás-paraszt fia­talok, mint a többiek. Való­színű, hogy nem a „globális” tudásanyaggal, hanem az összefüggésekkel, az ismere­tek általánosításával vannak problémák. Középiskolai szakköreinknek a KISZ-cso- portokat különösen a har­madik-negyedik osztályokban ezekre kellene a „fő tüzet” irányítani. Nem kevésbé fontos me­gyénkben színvonalas egye­temi, főiskolai előkészítő tan­folyamokat szervezni a mun* kás-paraszt fiataloknak a leg­kiválóbb tanárok, oktatók közreműködésével. Az egyik középiskola igazgatója Je­gyezte meg egy ankéton, hogy például a debreceni egyete­mi tanfolyamokon szabolcsi munkás-paraszt gyerekek egyáltalán nincsenek. Ennek egyik oka, hogy jelentős anyagi kaidással, ottlakással járnak ezek a tanfolyamok, s éppen a fizikai dolgozók gyermekei élhetnek ezzel a lehetőséggel legkevésbé. Az gyetemi előkészítők bizonyos vonatkozásban a felvételi vizsgák „forgatókönyve” sze­rint haladnak Mindenképpen előnyben vannak a résztve­vők, hátrányban, akik nem jutnak el Ide. Miért ne lehet, ae — akár egyetemi taná­rok, oktatók meghívásával tagokat bízta meg. Az ünne­pi beszédet dr. P. Szabó Gyu­la, vb-elnökhelyette* tartot­ta. Ezután dr. Fekszj István vb-elnök kitüntetéseket adott át a munkásmozgalom vete­ránjainak. Ünnepi ülést tartott eső tör­tök ón délelőtt a Nyíregyházi Városi Tanács is. Székely La­josnak, a tanácsülés elnöké­nek megnyitója után dr. ör- dögh János vb-elnökhelyette* mondott beszédet Ezután Murczkó Károly, a városi Tisza vas váriban, ebben a nagy termelőszövetkezeti köz­ségben megalakították a ter­melőszövetkezeti asszonyok első szövetségét a Rákóczi Tsz-ben. Valahogyan akkor senki sem gondolt a sokgyer­mekes mamára vezetőként ő sem igényelte ezt a posztot Igen ám, de a tsz-asszonyok szövetsége afféle formális testületté vált sokak remé­nyét nem váltotta be. Űj vezetőséget kellett vá­lasztani. Amikor az elnök Pocsainét javasolta, sokan a homlokukra ütöttek: miért is nem gondoltak erre mindjárt. Megválasztották elnöküknek. Mint mindent egész életé­ben, ezt is nagyon komolyan fogta feL Munkájuk eredmé­nye lassanként túljutott a tsz határain és — akkor még tizenegy tsz volt Tlszavasvá- riban —• az egész falura kéz dett kiterjedni. Amikor meg­örült egy hely a községi só tanács vezetőségébe», már nem is merült fel más név az övén kívül. A nők összefogása megér ződött az eredményeken is. A termelőszövetkezet mun­kájában az 57 asszony orosz­lánrészt vállalt, Irén mama irányítása alatt. A vezetőség­ben azonban ennek ellenére még egyetlen nő sem volt. Újra Pocsainéra szegeződtek a tekintetek, és beválasztot­ták a tsz vezetőségébe is. A választás nemcsak for mális volt. Pocsainénak a ve­zetők kikérik a véleményét és hallgatnak szavára. Négy napig, kora hajnaltól késő estig — kihasználva a téli pihenőnapokat — meg­szervezett egy szocialista bri­gádot A nőtanácsban, a nőszövet­ségben, a növénytermesztés­be» és a tsz-vezetőségben véglett munkája szinte mln­Olyan jelentést, hogy egyet­len termelőszövetkezet csak az idei év eleji közgyűlésen 143 új tag felvételéről hatá­rozott, most olvastunk elő­ször. A leveleki Dózsa Termelő­szövetkezet elnöke Lengyel István, párttitkára Juhász József és főkönyvelője Ré­vész Imre nem minden meg- indultság nélkül mutatják a hosszú listát. Éppen vezető­ségválasztás után ültünk le velük beszélgetni a „roham” okairól, előzményeiről. Az 1961 óta irányító hármasfo­gat, mely most a harmadik négy évre is választott veze­tője a közös gazdaságnak — a párttitkár elnökhelyettes is — negyediknek vonják be dr. Nemeskéry Tibor főagro- nómust. Nélküle, mondják, aki tudományos pályája he­lyett választotta a termelő munkát, nem lenne teljes a tanácskozás. Egyenletesen, nyugodtan Mindjárt az elején két újabb meghökkentő adatot kapunk. Az egyik: a 143 fel­vétellel egyidejűleg 41 kizá­rás is történt, javarészt régen esedékes ügyeli, tulajdonkép­pen formális tagságok meg­szüntetései. A másik meglepő, hogy * belépők harmincöt éves kor- átlaga jóformán semmit nem javított a termelőszövetkezeti tagság átlagos életkorán, mert a leveleki Dózsa eddig is a fiatalok termelőszövetke­zete volt: az átlagos életkor már régen a 35 körül jár, — szemben a Szabolcs megyei ötvenen felüli átlaggal. Talán ezért Is volt megvalósítható a vállalatszerű üzemszerve­zésnek az a módszere, amely bizony néha fegyelmi bünte­tésekben is megnyilvánuL A jő munkáért pár száz forin­tos jutalmak mellé szorosan hozzátartozik a pár száz fo­rintos fegyelmi büntetés is. Mivel igazságos, nemhogy csökkentené a munkakedvet, hanem növeli. Érdemes ott jól dolgozni — mondják a fiatalok —, ahol észreveszik, és azonnal forintban is jelent­kezik, ha az ember nagyon jól, vagy nagyon rosszul csi­nál valamit Heti negyvennégy óra Egészen bizonyos, hogy a nagy számú, életvidám leve­leki paraszt if jóság okozta azt is. hogy szabolcsi termelő- szövetkezetben először hal­lunk csökkentett munkaidő­ről és szabad szombatról. Már megvalósították. Ez év januárjától az év első három den idejét elveszi, s neki még népes családjáról is gondos­kodni kell. Férje a vasútnál dolgozik, legidősebb fia for­galmista. egyik lánya most fog érettségizni Tiszalökön, másik lánya az Alkaloidában dolgozik, legkisebb fia most nyolcadikos. Nem lehet tud­ni, hogyan csinálja, de a munkából sem hiányzik, a család sem nélkülözi. ★ A nemzetközi nőnapon az Országház Munkácsy-termé- ben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át neki a Munka érdemrend bronz fokozatát Férje vele volt a kitüntetés átvételekor, a család pedig otthon, a tv előtt könnyezett hogy a „mama” munkáját ennyire megbecsülik, Balogh József hónapjában és decemberben minden termelőszövetkezeti dolgozónak minden szombat ja — vagy egy plusz pihenő­napja — szabad, az év másik kilenc hónapjában pedig minden második szombat. Az egész munkaszervezést úgy végezték, hogy éves átlagban a heti negyvennégy órás csök­kentett munkaidő jön ki. Nem kis munka volt, vállalni kel­lett az azonos termelést és az azonos kereseiet úgy a ve­zetőség, mint a tagság részé­ről, de megértették és igény­lik. És mit csinálnak a szom­batjukkal Leveleken? A fia­talok büszkeséggel mutatják új termelőszövetkezeti ifjúsá­gi klubjukat, mely e sorok, megjelenésének napján, már­cius 21-én nyílik meg. Har­mincezer forintot költött rá a szövetkezet, és a fiatalom rengeteg munkát. És, hogy ne csak a fiata­lokról essék szó. a leveleki Dózsa minap kötötte meg az első eltartási szerződést a nagyon idős Berta Péterrel és feleségével. Havi ötszáz fo­rint értéket és pénzt kapnak életfogytiglan, 260 forintos já­radékukon kívül, Ingatlanu­kat a tsz örökli. Soron köve­ti ezt még sok hasonló szer­ződés. Addig ja az idősek ház­tájiját ingyen szántják, mű­trágyázzák és — ez is leve­leki újítás — segítségként ha­vi 150 forintos utalványuk van vásárlásra a helyi bolt­ban. A múlt és a jövő Levelek harminc éve még * földbevájt kunyhók, a zsel­lérházak, az éhség és rom A Szatmái- beregi Tsz-efc Területi Szövetségében a kü Ionosén fontos okományok kö­zé tartozik az a dosszié, amelynek tartalma »z Ecsedi- láp talajvédelmi és mezőgaz­dasági hasznosítási tanul­mányterve A tanulmányterv a Sza­mos—Kraszna és az ország­határ által körülzárt 77 762 hold területet foglalja magá­ban. A tájegységhez a máté­szalkai járásból 13, a esenge- riből 9, vásárosnaményiből 2, fehérgyarmatiból 1 község tartozik 26 tsz szel és 2 álla­mi gazdasággal. Gazdasági ágazati megosz­tásban a növénytermesztésé az elsőbbség, de nagy lehető­sége van az állattenyésztés­nek is. Növénytermesztésben a burgonya, kukorica, napra­forgó, cukorrépa vezet, s je­lentős szerepe van a kalászo­soknak. Az eddigi bizonyta­lan gazdálkodás jellemzését jól mutatja az 1965—1966-os esztendő, amikor a belvíz hosszú hónapokra lehetetlen­né tette a talajmunkák vég­zését. Mintegy 15 ezer hold „esett ki” a termelésből, s a kár elérte a hetvenmillió fo­rintot Ugyancsak nagy ká­rok, önköltségnövekedések keletkeztek a rendkívül rossz útviszonyok és a termésvesz­teségek miatt Az általános rendezés so­rán kiemelt községek, illetve azok tsz-ei: Csengeni jfalu. Ura, Tyúkod, Tiborszállás, Nagyecsed, Ököritófülpös, Ko- csord, Pátyod éB Rápolt Ezek a rendezés során különleges állami támogatást élveznek. A terv szerint a vízelveze­tés kapacitása csaknem meg­duplázódik. Előnye lesz az új vízrendszernek, hogy kiépíté­se egyben elősegíti a közle­kedési úthálózat bővítését Szántóföldi termelésből — gazdasági okok miatt — 1034 gyoskodás községe volt. Itt 1918 őszén is sortűz oltott ki életeket. S ennek a falunak a népe közös gazdaságában Öt éy alatt 9-ről 23 millióra emelte épületei és gépei érté­két, hatról tizenegyre a tisz­ta jövedelmet, kileneszázezer forintról hat és fél millióra a tagság jövedelmét, négy­millióról tizenötre az évi árutermelést. Építő vállalko­zásuk idén tízmilliós terme­lésre vállalkozik — a baktat járás másik 14 tsz-ének kö­zös építése ilyen értékű. Együttműködve a Nagykállói Fémtömegcikkipari Ktsz-el, exportra készít segédüzemük fémkosarakat. Gépjavító mű­helyük autószerviz is. Elle­nőrző bizottságukban két ker­tészmérnök tag van. Hét szo­cialista brigádjuk verseng a címért Homoki állattenyész­tésükkel szakmai elismerést vívtak ki. Három év alatt 1500 holdat helyeznek öntö­zés alá. Halastavukban pe­csenyekacsát is nevelnek majd. Víztárolójuk építésé* hez és tervezéséhez már hoz­zákezdtek. Idei termelési ter­vük már húszmillió. És — hogy erről se feledkezzünk meg —, 230 holdas gyümöl­csösük Idén fordul termőre. Boldog termelőszövetkezet Itt már minden azért törté­nik, hogy munkát tudjanak adni a sok jelentkező dől go* kéznek. hold területet javasol a terv erdősítésre. Rét-legelőnek job­ban hasznosítható szántókból pedig 2131 hold kerül műve­lési ágváltozásra, míg 152* hold legelő feltörésére, szán» tóművelésbe fogására van szükség. A szakemberek sokat re­mélnek az úgynevezett ka­zettás talajhasznosítási mód­szer kialakításától. Az általá­ban azonos tulajdonságú, egyező művelést igénylő te­rületek kerülnek így egysé­gekbe. Ez a módszer — tat előzetes számítások szerint — • termelés biztonságát kék szeresére növeli Az egységes táblák men­tén vonuló földúthálózat hosa- szát 700 kilométerben álla­pítja meg a tervjavaslat, A műúthálózat, mely kiépítés­re kerül nyolc szakaszban, 56 kilométert tesz ki. A komplex rendezésből természetesen nem marad ki a korszerű öntözés sem, 24 676 holdra kiterjedően, be­leértve a tunyogmatolcsi — már elkészült — öntözőfür­töt Mintegy 6 ezer hold felü­leti, ugyanennyi föld alatti nyomócsöves öntözőhálózatot kap: 12 576 holdon hordozha­tó, esőszerű felszíni öntözést valósítanak meg. Az öntözés feltételei megteremtésének költsége körülbelül tíz esz­tendő múlva megtérül. A beruházások teljes ösa- szege meghaladja a 420 mil­lió forintot. Az úthálózat épí­tése mellett már a belvízren­dezés kiviteli munkája is fo­lyamatban van, s utóbbi há­rom éven belül befejeződik, öt évre szól a talajjavítás végrehajtása Pontos számítás van arra, hogy az átfogó rendezéssel minden beruházott egy fo­rintra évenként 0,164 forint többletjövedelem jut. Gcsztclyj Nagy Zoltáa Kincs a lápból 70 milliós kár nélkül — Különleges állami támogatás — A biztonságos termelés programja A, B. Szabad szombat - falna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom