Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

1 ->Wa! F** mlrefws ft; MŰALKOTÁS — Tudod anyukám egy kicsit tovább kell maradnom, ki kell próbálnom az új irodai kellékeket MŰNK AKÖZBEN — Amióta szemüveged van, az ízlésed is kifinomodott jojgka! jobban látsz és vezetsz! Tabi László: Vigasztalom a barátaimat... Nem kertelek: igazáé lel­kes híve voltam Kapor Pi­roskának. Csak egy valaki szerette jobban őt, mint én. Ö maga. Mert Piroska nagyon önző volt. Egy fiatal szobrász egy­szer róla akarta megmintázni az önzés szobrát. De Piroska nem állt modellt Ehhez is önző volt. Én mindazonáltal rajong­tam érte. Két gyereket akar­tunk, egy fiút és egy lányt. A fiút katonai pályára szántuk, a leánykából operaénekesnőt neveltünk volna így állt a helyzet amikor egy reggel levelet kaptam tő­le. Arról értesített, hogy férj­hez ment... Szélütötten bolyongtam az utcákon. Nyilvánvalónak lát­szott, hogy nem élem túl a dolgot. Kötél vagy emelet? Ezen töprengtem. Mindkettő­nek van előnye és van hátrá­nya. Nem akartam elsietni a dolgot. Végül is döntöttem. Beültem egy kapucínerreaz Elit-kávéházba. Külföldi ké­peslapokat nézegetve, itt vár­tam a halált. Tudniillik meg­rögzött fatalista vagyok. Hi­szem, hogy előre kijelölt sor­sát senki sem kerülheti el. Ha tehát meg kell halnom — ami nem lehet vitás — ak­kor a kávéház teraszán is rám talál a halál. Ha nem, az ő baja. Én ott voltam. Azon vettem észre maga­mat, hogy sötét gondolataim oszladozóban vannak. Ez kí­nosan érintett. Egyszer va­gyok boldogtalan, és akkor is csak ilyen rövid ideig? Ez há­látlanság Piroskával szem­ben. Három szép évet töltöt­tünk idillikus barátságban. Ha nem szenvedek, megszent- ségtelenítem ezt a három évet. Elhatároztam, hogy fél tízig szenvedek, azután elmegyek egy moziba. Másnap közelebbi részlete­ket tudtam meg a menyasz- szonyom házasságáról. Vala­mi Fürhling Rezső nevű na­gyon gazdag fiatalember vet­te nőül. Szép szál, izmos le­gény. Valóságos leányálom. Egyéves nászúira készülőd­nek. Gyűlölni kezdtem Piroskát. Mert ha engem, az igényte­lent, a szegényt, elhágy egy még igénytelenebbért és még szegényebbért, nem szólok *egy szót sem. De egy külön­bért otthagyni az embert, ez mégsem szép dolog. Ezt nem tűrhetem szó nélkül. Bosszút fogok állni. Felpofozom Fürh­ling Rezsőt. Vagy ő engem. De valami történni fog. Harmadnap beláttam, hogy nem megy a dolog. A bosszút sem lihegem úgy, ahogy ké­ne, félmunkának pedig nincs értelme. Megkegyelmeztem Fürhling Rezsőnek, megbo­csátottam Piroskának, és el­határoztam, hogy új életet kezdek, amúgy js hétfő van éppen. Nem tudom, mi volt az oka, de új életet legjobban az Elit kávéházban tudtam kez­deni. Itt üldögéltem délután, amikor hirtelen egy kéz ne­hezedett a vállamra. Felné­zek, hát nem Jocó áll ott? Szomorúan néz rám, csaknem könnyes szemmel, és azt mondja: ^ — Szegény, szegény bará­tom. .. — Mi az, Jocó, az istenért, mi bajod van? — kérdem és leültetem. — Hallottam ezt a dolgot Piroskával Együttérzek ve­led, szegény barátom... — Vágj vidámabb képet, öregem, mert nekem ugyan semmi, bajom... — Ne beszélj. Te szen­vedsz. De ha nehezen is, majd túlesel rajta. Bizonygattam, hogy már túl­estem rajta, de nem hitte el. — Annyi sok boldog órát töltöttetek együtt... Nem tu­dod te azt elfelejteni oly könnyen... Egy tangó, amit együtt hallgattatok, felébresz­ti benned a múlt minden em­lékét. Tudjuk már, hogy van ez... Nehéz az ilyesmit ki­bírni. .. Lassanként elkeseredtem, örültem, amikor Jocó végül is indulni készült. — Mondd — szólt ékkor —, van revolvered? Felnevettem. — Nincs! Komoran felelte: — Add ide! — Nincs, ha mondom. Alig akarta elhinni. Végre elment. Már-már ott tartot­tam, hogy ideadja a revolve­rét, hogy legyen, amivel ne kövessek el valami ostobasá­got. Odahaza levél várt: Szeretett Barátom! Hallottam a szomorú hirt, és személyesen akartam hoz­zád sietni, hogy melletted le­gyek e nehéz órákban. Saj­nos, nem találtalak otthon. Aggódom érted! Légy erős, meglátod, egy-két év alatt el­fakul benned a bánat, csak addig kell kibírnod! Alko­nyaikor ne sétálj a Duna- parton, magányosan. A csa­pás, amely téged ért, szőr* nyű. Ám légy megfontolt, s ne dobd el fiatal életed köny. nyelműen. Még jöhet egy lány az életedbe, aki, ha nem is lesz olyan, mint Piroska volt, de meg fog vigasztalni. Erre gondolj! ölel: Misi. Elolvastam a levelet: és ita* gyon-nagyon szomorúnak éreztem magam. Hajnaltáj' ban aludtam el. Másnap reggel elhatároz­tam, hogy mielőtt barátaim öngyilkosságba kergetnének, megvigasztalom őket. összegyűjtöttem hát vala­mennyit a kávéházban, és beszédet intéztem hozzájuk. — Sohasem hittem volna — mondtam —, hogy ennyire mellettem lesztek e nehéz időkben, s higgyétek el, jól­esik ez nekem. De mégis: azt kell mondanom nektek, fiúk, fel a fejjel! Ez a világ rend­je! Az ember csalódik, aztán újra csalódik, s csak amikor már harmadszor is csalódott, akkor jön rá, hogy negyed­szer is csalódni fog. Jön majd egy új lány az életembe, aki meg fog vigasztalni bennete­ket, s rájöttök, hogy az élet szép. Fel a fejjel, fiúk, ne gondoljatok a csalfa leányra! Szemmel láthatóan jólesett nekik a vigasztalás. Jocó tu­dott végre enni (bánatában két napig nem evett), Misi is vidámabb lett. Harmadik ba­rátom: Dönci, pedig lemon­dott róla, hogy szerelmi bá­natomban öngyilkos legyek. Piroskáról nem beszéltünk: többet Lassan-lassan ők ín elfelejtették. Szerkesztői üzenetek Régi hagyományokkal ren­delkezik napi- és hetilapok­ban a szerkesztői üzenetek rovata, amelyben szigorú vagy lágyszívű írástudók, « rovatvezetők írják meg as olvasóknak jó tanácsaikat, vé­leményeiket, javaslataikat Krónikánkban egykori fúr csaságokat idézünk. MOZART FIDELIOM A „Fővárosi Lapok“ ve­telytársa az „Életképek* cí­mű újság volt. A versenyből a „Fővárosi Lapok” került ki győztesen, mert az „Életké­pek” csöndes haldoklás után megszűnt. Az „Életképek* utolsó számában kritikát kö­zölt Beethoven Fidelio című operájáról. A kritika nagyon szépre sikerült, csak az volt a baja, hogy állandóan Mo­zart Fidelio-járól beszélt és Mozartot dicsérte. A „Fővárosi Lapok” más­napi számában a következő .szerkesztői üzenet jelent meg: „A mai nappal megszűnt az „Életképek.” Egész életében fukar volt, de a halála nap­ján elfogta a bőkezűség, oly pazarrá változott, hogy Beethoven egyetlen operáját is Mozartnak ajándékozta. Isten nyugosztalja!” arankairtAs Heltai Jenő fiatal éveiben a Magyar Hírlapnál a szerkesz­tői üzenetek rovatát „vezet­te.” Ö válaszolt mindenféle lehető és lehetetlen kérdésre. Egyszer egy vidéki gazda ezt kérdezte levélben: „Hány módja van az aran­kairtásnak és melyik módszer a legtökéletesebb?” Heltai akkoriban leginkább csinos és fiatal színésznőknek udvarolt, vagy a kávéházban ült, s így természetesen nem találkozhatott olyan emberrel aki szakértő tanácsot tudott volna adni az aranka­irtásról. De nem szerette a restanciát, és válaszolt a szerkesztői üzenetekbe»; "„VÍdéM' gazda’ Az arankairtásnafc főbb módja van, de mi • egyiket sem ajánljuk!” TAVASZI ZSONGÁS Farkas Imre a szerkesztői üzenetek színes válaszait ír­ta a Pesti Naplóba. Egyszer Kosztolányi Dezső és Ka­rinthy Frigyes összebeszéltek és egy levelezőlapot küldtek a lap szerkesztői üzenetek ro. vakvezetőjének címezve, me­lyen ez állt: „Én szerelmes vagyok Far­kas Imrébe. Mindenki raj­tam röhög. Mit csináljak?” A FÖLDBIRTOKOS A „Színházi Élet” című he­tilap rovatát, a „Lelki szana­tórium”-^ divatos szerzők „lelkizték ki” hétről-hétre. Idézzünk egy példát, mely hűen jellemzi az 1930-as éve­ket. íme, a. „Lelki szanató­riumához írt levél: „Harmincéves, 174 cm ma­gas, földbirtokos vagyok. Há­romszáznyolcvan hold földem van. Nyolc év óta teljesen önálló vagyok. Földmivesgaz- dasági iskolát végeztem Kecskeméten. Dohányozni, al­koholt inni nem szoktam. Tel­jes józan ember vagyok, tán­colni nem tudok, mivel pusz­tán éltem és nem volt hozzá vonzalmam. Fővonal mellett lakom, vasútállomáshoz tíz percre, Pesthez hetvennyolc kilométer. És a leírt adatok dacára nem vagyok képes megnősülni. A lányoknak, akikkel komolyan foglalkoz­tam, nincs kedvük a pusztán- lakáshoz. Azt mondja mind, hogy nincs semmi szórakozás a pusztán. Mit méltóztatik ehhez szólni7 Mit tegyek? A nőtlenségem igen sokba van, mivel gazdasszonyt tartok, hart száz pengőért. Mitévő iegyek?” Válasz: Egyetlen radikális megol­dást látok: Vegye el a gazdasszonyt Révén Tibor A magyar hajózás nevezetes dá­tuma fűződik 189* március 16-ához. Mi volt ezí Beküldendő: vizsz. 5., fagg. l„ vizez. 24. és 53. VÍZSZINTES: 5 M3 volt a nevezetes dátum (folyt.. függ. 1.) li. Kémiai elem. 13. Alumlniumföld. 14. Bitka női- név. 15. Fejér megyei község. 18. Két egyforma darab 18. Tó a Szovjetunióban. 19. Keleti ural­kodó. 20. Somogy megyei köz­ségre. 23. Azonos mássalhangzók. 24. Szabályozás előtti legveszélye­sebb szakasza volt a folyónak (folyt, vizsz. 53.) 36. FS. 27. Házi szódavíz készítő, névelővel. 28. Folyó Romániában. 30. NC. 33. Ál­lati „lábfejek”. 34. Ésszel felfogó. 35. Napszak. 37. Zsákban van! 38. Folyó a Szovjetunióban. 40. Visz- sza: király franciául. 41. Karddal a kezében küzdő. 44. Régi. 46. SJ. 47. Nyakra-főre. 49. özvegy. 51. össze-vissza néz! 52. Római ha­tos. 53. A vizsz. 24. folytatása. 56. Vegein dobott. 58. Eltűr, elnéz, közismert latin eredetű szó. 59. Ismeretterjesztő intézményünk. 60. Vissza: a-val a végén dunán- túU megye. 63. össze-vissza tör­nél 64. Arisztokrata. 65. Nem né­zi hova lép. 67. A német abc utolsó betűje. 68. Havi keresete, névelővel. 69. Ritka férfinév. FÜGGŐLEGES: 1. A vizsz. 5. folytatása. 2. Ál­lam az USA-ban. 3. Veszteség. 4. Dátumrag. S. Kerti növények. *. AM. 7. Kicsinyítőképző. 8. Eme Sátja. *. Bírósági ügye. 1*. Nagy­hatalom. 12. Való. IS. Díjszabások. 16. Egyenérték, értékpapírok név­értékének az ärfolyammal való azonossága. 17. Árunak van. 20- Kapsz betűi keverve. 21. DRN. 22. Köztartozás. 24. Kaspl tenger kö­zepe! 25. Névelős mássalhangzó fonetikusan. 26. Szerkesztőségi al­kalmazott. 29. Három, oroszul. 31. Kellemetlen szag teszi az orral, szemmel. 33. Építőanyag névelő- val. 36. TVT. 39. Gyümölcsöt tar­tósít. 42. Végtelen fonodái kellék! 43. Zamatos. 45. Menetrendi rö­vidítés. 48. Mutató szó, tárgyeset­ben. 49. Ringben küzdő. 50. Tű­vel, cérnával dolgozott. 54. Pozi­tív töltésű elektron. 55. PAE. 56. Világhírű francia pipere márka. 57. Borospincéi kellék. 59. Kato­nai szállítóoszlop. 61. Arany- és ezüst mértékegység. 62. Vissza: építészeti stílus. 64. GB A. 66. Sö. 68. Rangjelző. A megfejtéseket legkésőbb már­cius 24-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapén beküldött megfejtéseket fogadunk el, Március 2-i rejtvénypályázatunk megfejtése: Képzelete a népmű­vészet éltető forrásából, a nép é4e- lének átfogó ismeretéből táplál­kozott. Nyertesek: Bogár MJhályná, Dó­esi Teréz, dr. Katona Ottóné, Kor­sós Imre, Palicz Andrásné, Pál- vöigyi Mátyás és Sasvári Irma nyíregyházi, Saántó János balká- nyi. Vadas Láízlóné rakamazi és Molnár Gézáné tiszabezdédi ked­ves rejtvényfejtőlBk. A nyeremény-könyvek»» «esáes «sasa«*. — Labdarúgómérkőzésen, az elhibázott 11-es után. rn s= wsEttrtm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom