Kelet-Magyarország, 1969. március (26. évfolyam, 50-74. szám)

1969-03-16 / 63. szám

C oWM insTI*T-MAf,7ARnT?'K'Aft — VASAHNAPI MELLÉT? LÉT T9Ö9. mirefus fti EGYETLEN TÁVIRAT Nyíregyháza forradalmi éjszakája Mindössze három . A levéltár iratai között, a Nynvidék korabeli számai­ban. a szemtanúk visszaem­lékezésében keressük az ötven évvel ezelőtti napok izgalmát, hangulatát. Ne rója fel az ol­vasó, hogy nem a történész alaposságára, a krónikás pon tosságára törekedtünk, ha­nem csak arra, hogy vissza­adjunk valamit 1919 Nyíregy­házájának forradalmi már­ciusából. „Az állomáson nagy volt a forne.lom. Katonák jöttek és várakoztak, a Pestről jövők hozták a hírt, hogy a fővá­rosban kikiáltották a proletár­diktatúrát. Én még 12 éves fiúcska voltam akkor, de ezek az órák örökké emlékezetesek maradnak. Vörös zászlókat lengetett a szél és az embe­rek mámorosán jártak-kel- tek..— így emlékezik Pa- licz Mihály. És ezen a napon megszüle­tett a Nyírvidék történetében az első rendkívüli kiadás. A kiáltványban, amelyet a me­gye proletariátusához intéz­tek a baloldali szociáldemok­raták, a többi között ez állt: „...Némuljon el minden száj, amely nem kiáltja velünk: Él­jen a szocialista köztársaság!” És másnap az idők nagy vál­tozása tanújaként a Nyírvi­dék már a párt hivatalos lap­jaként jelenik meg, ezzel a főcímmel: „Nyíregyháza for­radalmi éjszakája — A mun­kásság átvette a hatalmatr Az újabb kiáltvány, ame­lyet a megye és Nyíregyháza népéhez intéztek, e szavakat tartalmazza: „A munkásta­nács a hatalmi fórum, amely­nek minden közigazgatási ha­tóság engedelmeskedni tartó. zik. A Szociáldemokrata Párt a munkás és katonatanács kö­zös tanácsa intézkedik a rend fenntartása felett, ápolja a fe­gyelmet és mindenkit, aki vét a rend, a fegyelem ellen, szi­gorú megtorlással sújt...” Majd azt közli, hogy egyet­len távirat hozta meg a hírt Nyíregyházának, az új mun­kás forradalomról, a szocia­lista kormány megalakulásá­ról. ....Éjszaka érkezett meg a kormánybiztoshoz a távirat, és még az éjszakai órákban futárok mentek, kocsik vág­tattak, autók száguldottak szerte a városban... A reggel már kész helyzetben találta a lakosságot, amelyet a pártve- zetőség és a kormánybiztos gyors és határozott intézke­dései megmentettek a leg­kisebb rázkódtatástól, de amely intézkedések már ele­ve lehetetlenné tették a megmozdulásnak még csak a gondolatát is, a reakcióra néz­ve.” Az említett táviratot a párt országos titkársága küldte Tudatja, hogy az antant im­perialista erőszakossága mi­att a polgári miniszterek át­adták a helyüket, és a köz­társaság elnöke a hatalmat a proletariátus kezébe adta Megalakult a szocialista ka­binet és kimondták a ta­nácsköztársaságot, továbbá hogy a kommunista párttal együtt, vették át a hatalmat. Végül utasította a párttitkár­ság Kiss Roland kormánybiz­tost, hogy minden hatalmat a munkástanács kezébe adjon át és gondoskodjék arról, hogy minden községben meg­alakuljon a munkástanács. Néhány mondat a Nyírvi­dékből: „A kormánybiztos el­sősorban a telefonközpontot és a távírót vette ellenőrzés alá, beültetvén oda négy meg­bízható embert, azután hoz­zákezdtek a tanácskozáshoz. A tanácskozás rövid, határo­zott volt és szinte percek alatt elkészültek a tervek a hatalom átvételéhez és meg­szilárdításához.” Fazekas János, az egykori nyomdász így írja le a tör­ténteket: „Éjjel a lakásomra küldtek egy kocsit, menjek dr. Lakatos Imre Kálvin téri la­kására, mert Budapesten megalakult a Tanácsköztársa­ság... Ezen az éjjelen letettük az esküt a Tanácsköztársa­ságra. Hamarosan megalakult a direktórium, amelynek én is tagja lettem...” Reggel letették a fogadal­mat a megye és város közhi­vatalnokai, a katonai pa­rancsnokok. A pártvezetőség a városháza kistermében ülé­sezett. Kazimir Károly nyi­totta meg az ülést. A di­rektóriumot itt jelölték ki. Tagjai: Kazimir Károly, Be­regi Sándor, Schmidt Mihály és Fazekas János. A direktó­rium elnöke: Kiss Roland. »,» : •• •. •••. ' v • . .... .-.-.-x :• -.v. Az uj direktóriumot meg­erősíti a Munkástanács Megatektfil a kbxő» SS&iáblM*« <c>yk« < -'vUU Abx-. Ez alatt a városháza nagy­termében gyülekeztek a mun­kás- és katonatanács tagjai. A termet teljesen megtöltöt­te a tömeg és Beregi Sándor elnök tíz órakor, feszült figye­lemmel nyitotta meg az ülést. „Elvtársak! Felemelt fővel, levett kalappal állunk a mun­kásság egyeteme elé... A ma­gyar dolgozó nép rálépett a proletárdiktatúra útjára.” Ka­zimir Károly szólt ezután: „Vörös márciusra ébredtünk... A magyar proletárság tegnap megmutatta az utat a világ összes proletárjainak. Kell, hogy ennek a lépésnek a nyo­mán fellángoljon az egész vi­lágon a forradalom tüze, ét ebben a tűzben edződjék új­já az egész régi, korhadt mindenség, teremtődjék meg a kommunista világszövet­ség!” Azután Szamuely Ti­bor öccse kapott szót, Sza­muely György: „Ezelőtt pár hónappal lelőttek azért, mert hirdettem, hogy kommunista vagyok. Most büszkeséggel lá­tom, hogy nem folyt a vérem hiába. A magyar proletárok öntudatra ébredtek... Le kell tömi az ellenforradalmárokat minden erővel és minden esz­közzel...” Marx szavaival, a Kommunista Kiáltvány mon­dataival fejezte be beszédét: ,yA proletárok a forradalom­ban csak láncaikat veszíthe­tik, cserébe megnyerhetik az egész világot!* Viharos, mámoros, lázas öröm. A munkástanács távi­ratban üdvözli a szocialista kormányt. Azután az addig illegális kommunista Körösi Jenő szólal fel: „A magyar forradalom igazolta az orosz forradalmat. És eljutott az orosz forradalom stádiumá- ba...” Felhívja a munkásta­nács figyelmét, hogy vigyáz­zanak a lampenpratetárokm vigyázzanak azokra, akik konjunktúrából csatlakoznak a proletárság mozgalmához. „A proletárdiktatúrának ke­mény elhatározással kell dol­goznia, se jobbra, se balra nem szabad né!nie, csak így biztosíthatja a hatalmat.” A direktórium azonnal in­tézkedett, rendeleteket hozott. Az elsók között hívta fel pél­dául a munkás szakszerveze­teket, hogy megbízható szo­cialistákat és arra alkalmas elvtársakat küldjenek mun­kásőrségi fegyveres szolgálat­ra. Körparancs ment vala­mennyi községbe és járásba, hogy haladéktalanul alakítsa­nak munkástanácsokat. Intéz­kedtek arról, hogy a rendza­varás, az erőszakoskodás sta- táriális eljárás alá kerüljön, mindenütt vezessék be a szesz- tilalmat, szolgáltassák be a fegyvert. A legfontosabbak között intézkedtek arról, hogy a termelőmunkát mindenütt * folytatni kell. A terménykész­leteket be kell jelenteni, az árdrágítókat a legszigorúbban megbüntetni. Stefkó Sándor, a párt központi küldötte, 23- án már azt jelenthette Buda­pestre, hogy „Szabolcsban rend van." A radikális párt kimondta a feloszlását. A nyíregyházi kisgazdák küldöttsége támo­gatásával biztosította a Ta­nácsköztársaságot. A direktó­rium azt kéri tőlük, hogy élel­miszerrel mutassák ki segító szándékukat az éhező prole­tariátusnak. Ae mj p**iv6»«tfoíg Szamaelly Oyöfgy szói« ezuuU, Kifejtette, bogy a proJehírgágnaií a megkezdett »ton «wk úgy lehel haladni, ba a ' két proletdrpdrt, a szociáldemokrata és a kommtmfcW«-párl egyesül. A két párt »ezetdsége, mint Budapest««, együtt«* elést tartott, amelyen kimondták a két pán egyesülését és megalakították az együttes pártvwetőséget Pártrésetteég: K&« Roland, Károly, Schmidt Mihály. Beregi Sándor, Stricker Jenó, Lakatos Imre dr Markov«» Jenó, Fazekas János. Szamuely György, Zsoldos Péter dr., KUler Reiaó, Szilárd Jdzsef. Beregi De;sö. Ellenőrzi'bizottság: Mesey Kilóul*. Shno* nie* jdzse*, Képénszky András, Berte Aawi, Szamuely György kéri a nyíregyházi Szociáldemokra­ta Párt és Kommunista Párt egyesülését. Együttes ülésen itt is megalakul a Szocialis­ta Párt vezetősége: Tagjai: Kiss Roland, Kazimir Károly. Schmidt Mihály, Beregi Sán­dor, Stricker Jenő, Lakatos Imre, dr. Markovics Jenő, Fa­zekas János, Szamuely György. Zsoldos Péter, dr. Killer Dezső, Szilárd József és Beregi Dezső. — A bankokban bizalmi férfiak ülnek és vigyáznak arra, hogy csak proletár ér­dekekben történhet kifizetés.. Munkás őrjáratok biztosítják a város és a megye nyugal­mát. Üj, háromtagú direktórium alakul Kiss Roland, Fazekas János és Schmidt Mihály részvételével. A munkásta­nács minden hatalmat a di­rektórium kezébe tett le — olvassuk a Nyírvidékben Közli, hogy a direktórium a vármegyeházán, a főispáni hi vatalban székel és „minden ügyben, ami a proletárforra­dalommal kapcsolatos, a di­rektóriumhoz kell fordulni. Telefonszáma 60.” Az újabb intézkedések: Benes Kálmán polgármestert a vármegyei direktórium fel­függesztette állásából... A di­rektórium a miskolci prole - tárhatalomhoz fordult, hog\ Nyíregyháza Világítási és üze­mi céljaira szenet utaljon ki. A borsodi direktórium előbb hat, aztán nyolc vagon szenet indított útnak Nyíregyházára. Fazekas János így emlékezik: „A direktórium megalakulása után nem tudtuk a tisztvise­lőket fizetni, ezért a nagybir­tokosokra és a tőkésekre rend­kívüli adót vetettünk ki..." A nyíregyházi levéltárban megtaláltuk a direktórium szétküldött parancsait gróf Vay Gáborhoz, Kiár Samu­hoz, Bodor Zsigmondhoz és a többi gazdaghoz, amelyben ezer és 50 ezer korona kö­zötti rendkívüli adóbefizetés­re szólítanak fel három na­pon belül. És ott vannak a gazdagok postai befizetési szelvényei, s ott van egy-két levél. Idézzünk az egyikből: „Magam nem a kövér burzsoá osztály képviselője, hanem igenis csak amolyan anyagi gondokkal küszködő inkább proletár... vagyok, aki a ré­gi világot igen gyűlöltem — írja Scholz Oszkár vencsel- lői malmos, miközben le akar alkudni taksájából™ Egy másik hír szerint a nyíregyházi munkástanács hetven hízott sertés kiméré­sét kezdte meg a Zöldség té­ri árusító bódékban. „A hús­ból olcsó áron elsősorban a proletárok kapnak.” A mun­kástanács ellenőrzi, hogy a húsból a családtagok arányá­ban kapjanak. Néhány újabb jellemző esemény: — Egyes nyíregyházi alaku­latok önként megkezdték a rangfokozatok eltörlését. Meg­alakult a forradalmi törvény­szék Nyíregyházán. (Egy vas­úti tisztviselő lett volna az első vádlott, de elismerte, hogy vétkezett és kegyelmet kért — a direktórium meg­kegyelmezett..) Népbiztost ál­lítottak a nyíregyházi ban­kok élére, mivel olyan gyanú merült fel, hogy egyes ban­kok igyekeznek kijátszani a rendeleteket. Ezekben a sorsdöntő órák­ban vita folyik a Nyírvidék­ben arról: létesítsenek közép­iskolai kollégiumot. Társadal­mi úton, társadalmi hozzájá­rulással. Olyat, — írják, — ahol van napfény, levegő és munkaoktatás. A lap közli, hogy a nyíregyházi szocialis­ta tanítók már a proletárdik­tatúra első napján értekezle­tet tartottak és megfogalmaz­ták követeléseiket. „Minden községbe óvodát. Minden gyermek 6—14 éves korig nép­iskolai, 14—18 év között kö­zép- vagy szakiskolai kötele­ző oktatásban részesüljön. Népiskolát csak az állam, vagy a község tarthat fenn. A községek nagygazdái állítsa­nak fel önálló mezőgazdasági népiskolát, megfelelő terület­tel, felszereléssel. A szegény - tanulók kapjanak napközi­otthoni ellátást, az árvák ál­lami nevelő otthoni helyet!’ Kell ehhez kommentár? Ezután hírek arról, hogy el­koboztak uzsorásoktól hat­vanöt sertést, amit a mun­kástanács a város szegényei­nek osztat szét. Két nyíregy házi zúgitalmérö áthágta a szesztilalmat és bezárták. Majd egy rövid cikk Üj rend a városházán címmel. „Proletárok egyszerűségé­vel foglalták el hivatalukat tegnap Kazimir Károly, Be­regi Sándor és Simonies Jó­zsef városi népbiztosok. Nem volt fényes beiktatási ünne­pély. Kazimir Károly néhány tzó kíséretében átadta apól­gármesternek a maga, a Be­regi és Simonies elvtársak ki­nevezési okiratait és kifejtet­te, hogy minden erejükkel a proletárdiktatúrát fogják szol­gálni... Az ott lévő Ferencz József képet, valamint a ki­rályságra emlékeztető összes ereklyéket eltávolították dol­gozószobájukból.” E napok lázas tevékenysé­géről : nyolcszázan jelentkez­tek a munkás népőrségbe. Nyolc őrjárat kezdte meg szolgálatát Nyíregyházán... El­rendelte a direktórium a nyír­egyházi ékszerüzletekben lé­vő arany és ezüstkészletek le­foglalását... A Korona kávé­ház és szálloda városi keze­léséről intézkedett a direk­tórium: „az üzleti hasznot ne egy ember, hanem a dolgozó társadalom összessége élvez­ze.” És még egy érdekes hír: nyit a színház. A városi nép­biztosok a páholyokat és a földszinti ülőhelyeket drá­gábban, az olcsóbb helyet a nagyközönség számára hoz­záférhetőbben állapították meg... Szigorú intézkedéseket hoztak az ár-uzsora letörésé­re... Életbe lépett Nyíregyhá­zán a piaci rögtönítélő bírás­kodás. „Mindenki, aki a ma­ximális árat túllépi, a bíró­ság elé kerül.” Nagy idők nagy változásai — a kaszinó épületébe be­költöztek a nyíregyházi pro­letárok. Ez lett a munkásott­hon. Szép tervek, ragyogó város­fejlesztési prográm. „Készítik a kislakások terveit. Kert­gazdaságot létesít a város negyven holdas területen. Ku­takat fúrnak, megkezdik a közvágóhíd újjáépítését, bő­vítik a nyíregyházi kórházat. Készítik a város víz- és csa­tornatervét...” Azokban az időkben, ami­kor kívülről és belülről foj­togatta a munkáshatalmat a reakció! Változás a lakáshivatalban és az igénylésekben: a váro­si lakáshivatal vezetését Sza­muely György vette át, aki úgy rendelkezett, hogy há­rom szobánál nagyobb lakást nem lakhat senki. „A prole­tárok lakásigényét azonnal és búrokráciamentesen kell in­tézni.” Még mindig 19 március vé­gén vagyunk. Körhinta és gyorsfényképészet működé­sét engedélyezik Sóstón. 219 ezer koronát fizetnek ki a há­borúból hazatért nyíregyházi iparosok segélyezésére. A Barth-féle hentesüzletben nagy mennyiségű szalonnát foglaltak le, amelyből tisz­tán csak proletárok kaphat­nak. Megérkeztek az újság­boltba a proletárdiktatúra ol­vasmányai. Marx: Bérmunka és tőke, Bér, ár, profit, Lieb­knecht: Mit akar a szociálde­mokrácia. Kaustky A prole­tárdiktatúra, Varga Jenő Földosztás és földreform Ma­gyarországon... Két nem mindennapi szö­vegű fizetett hirdetés is meg­jelent a Nyírvidékben. Az egyik az Üj Szabolcs című (előttünk eddig ismeretlen) hetilapot reklámozza. Hogy baloldali lap volt, azt bizo­nyítja a rövid tartalomis­mertető, amit 12. számáról e hirdetésben adtak. Az ősz tályharcról, a proletárdikta­túráról van benne szó, s ar­végett. Felhívom azokat a fejinunkástarsaimat, akik ezen részt venni óhajtanak, hogy jelentkezzenek sürgősen dr. Murányi László ügyvédnél.” (Ez a dr. Murányi László ugyanaz, aki néhány hónap­pal a proletárdiktatúra kitö­rése előtt Szabolcs vármegye reakciós kormánybiztosa­ként, a tiszadobi nép elleni vérengzésekben, a baloldali mozgalmak elnyomásában tüntette ki magát...) Ügy látszik — e hirdetések szövegeiből is nyilvánvaló, — hogy Bencs, Murányi, és a többiek komolyan vették a proletárhatalmat, s mindent megtettek azért, hogy átké­pezzék magukat — proletár­rá. Egy másik hirdetmény azt adja tudtul, hogy a Nyíregy­házi Munkástestedző Egyesü­let minden kedden, csütörtö­kön és vasárnap délután ket­tőkor edzést tart. A városi népbiztosok to­vábbi intézkedéseket hoztak, amelyek szerint Nyíregyhá­zán gőzfürdő építését, új ipar­telepek létesítését kell meg­kezdeni. Sajnos, a néhány hét, amely alatt a városban fennállhatott a tanácshata­lom, minderre nem adott le­hetőséget. fi vörös hadsereg megsrervelisé a nyíregyházi hadosztályban munkáiét a Kátyú*Vitt*?* *<*.»>**>,«-*» * ! : hot • • -f» ■> < > *** /■ y « »v~x> «.tv-vo-- I ifc»* <•: ?<,<** ?>>> : 1 íjcOvWtv*.fjftmiott :■> Jöttek az aggasztó hírek és védekezni kellett Nyíregyhá­za lett a székhelye a Vörös Hadsereg 5. hadosztálya pa­rancsnokságának. „Pogány hadügyi népbiztos Szamuely Lászlót nevezte ki a hadosz­tály politikai biztosának™ Szamuely László megérkezett és irányítása alatt teljes ap­parátussal kezdődik mag a Vörös Hadsereg szervezése az egész vármegyében. Minden­ben a pártvezetőséggel együtt akarok eljárni — mondta a politikai biztos — és így bízok abban, hogy minél több ezredet tudunk szembeállíta­ni az imperialista csapatok­kal.” A nyíregyházi laktanyákban nagy a lelkesedés. A kato­nák először választanak pa­rancsnokokat. A katonata­nács elnökéül a helyőrségben Molnár Antal Gábor huszár­őrmestert választották meg. Máchel Sándor egykori vö­röskatona, aki a hadosztály tizedik századába került, ké­sőbb azt mondta: „Szokatlan volt számunkra, hogy Sza­muely László azt mondta^ válasszunk magunknak szá­zadparancsnokot. Mi Ströbik András kályhást választot­tuk És aztán megalakult a Föld­műves Szegények Tanácsa. Stick József és Hasuly And­rás nyíregyházi agrárproletá­rok hozták létre 5600 taggal. Ide tömörültek a városi ag­rármunkások, a tanyavilág szegényei. Gyűléseiken földet követeltek a szegény agrár- lakosság részére. És megkezd­ték a termelőszövetkezetek szervezését™ ról — dőlt betűkkel emelték ki a szedők — hogy „laka­tos mesterséget tanul a volt polgármester.” Nyilvánvaló­an Bencs Kálmánról van szó. aki megijedt a proletárdikta­túrától, s látta, hogy ebben 5 nem kap íróasztalt. Mint ahogy egy másik szö­veges hirdetésből is ez derű’ ki: „Felhívás a szellemi muri kásokhoz. Eisele Gusztii mérnök úr kérésemre két-hc rom hónapos elméleti, majd gyakorlati szaktanfolyamot tart a villamos-szerelő szak # Mindössze három nap telt el azóta, hogy Nyíregyházára érkezett az az éjszakai távi­rat, amely közli, hogy meg­alakult a szocialista kabinet és kimondták a Tanácsköz­társaságot, továbbá hogy a kommunista párttal együtt ■ették át a hatalmat... Három mindent elsöprő én mámorosán lelkes nyíregyhá­zi nap. 1919 tavaszának ke»^ detai m megszerzés* könnyítőm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom