Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
s. KKLET-MAGYARORSZÁO 1969. febnrtr H. Külpolitikái összefoglaló Pravda-kommentár a feríf politikáról Alaptalan hírcsEtelések Párizsban Folytatódik a Sirhan-per Fokeztdé harcok Dél-Vietnamban Saigon otfferazivára készül Miközben a közvéleményt tovább foglalkoztatja a nyugat-berlini elnökválasztással kapcsolatos bonni provokáció, az NSZK fővárosában Harold Wilson brit miniszterelnök folytatja megbeszélését Kie- singer kancellárral. Vietnamtól kezdve a Közel-Keleten át a közösen gyártandó repülőgépig sok témát érintett a két kormányfő és a kiadott sí .tókommünikék szerint Wilson és Kiesinger „jól gyümölcsöző’’ megbeszéléseket fo'vtatott. A brit kormányfőt eddig számtalan hazai és külföldi bírálat érte azért, mert engedelmesen kiszolgálta a •washingtoni külpolitikát még olyan a szigetországban egyértelműen népszerűtlen kérdésben is. mint a vietnami háború. Minden jel arra vall, hogy Wilson most még népszerűtlenebb kalandba, a bonni revanspolitika immár teljes és fenntartás nélküli támogatásába bocsátkozott. Nyugat-Berlinnel kapcsolatos gesztusára, bonni tárgyalásaira és általában: egész vonalvezetésére reagált FRANKFURT: Karl Gerold, a Frankfurter Rundschau kiadója és főszerkesztője visszaküldte Bonnba az 1967 szeptemberében kapott kitüntetését tiltakozásul amiatt, hogy Lübke elnök érdemrenddel tüntette ki a Franco kormány tájékoztatási miniszterét. Gerold lapja csütörtöki számában így indokolja döntését: „Ha a „bonni demokraták” fasisztáknak osztogatnak és tőlük elfogadnak érdemrendeket, meg doktorátusokat, én nem vagyok hajlandó ezzel semmi közösséget vállalni, amikor barátaimat, a spanyol szabadságharcosokat ugyanazok zárják börtönbe, akiknek most az érdemrendeket adják.” LIMA: A limai egyetem diákjai szerdán este nagyarányú tüntetést rendeztek. A tüntetők azt követelték, hogy a perui kormány vegye át az amerikaiaktól a rézbányákat és utasítsa ki az amerikaiakat az országból. A rendőrséget rohamcsapatokkal erősítették meg. a Pravda csütörtöki számában Béglov kommentátor, aki megállapítja: „Az angol politikai gépezet teljes erővel azon dolgozik, hogy rontsa az európai helyzetet.” A szemleíró fogalmazásában utal Wilson bonni tárgyalásainak lényegére: arra, hogy London. Bonn teljes támogatásáért azt kéri cserébe Kiesingertől, támogassa Anglia belépését a Közös Piacba. Erre az alkura utal a Pravda, amikor a következőket írja: „Az európai feszültség enyhítésére tett lépéseit London magatartásából ítélve egyáltalán nem felelnek meg azon angol politikusok felcsigázott szenvedélyének, akik nem akarnak lemondani a csábításról hogy a szovjet- ellenes hisztéria hullámain ússzanak be Európába.” A francia fővárosban ismét diplomatagápkocsik sorakoztak a konferenciák terme előtt: sor került a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet immár negyedik teljes ülésére. Ezen a jelek szerint nem született előrehaladás. Nem bizonyultak igaznak azok az amerikai forrásból és aligPHNOM PENH: A kambodzsai hírügynökség jelentése szerint február 12-én az ország területe fölött lelőttek egy L—19-es típusú amerikai repülőgépet és pilótáját foglyul ejtették. RÓMA: Frank Borman amerikai űrhajós, az Apolló—8 parancsnoka Rómába érkezett. Az űrhajóst fogadja VL Pál pápa is. PÁRIZS: A francia statisztikai hivatal közlése szerint Párizs és körzetének lakossága elérte a 9 250 674 főt. Az 1962-es legutóbbi felméréshez viszonyítva a francia főváros és környéke lakosságának létszáma 9,2 százalékkal növekedett, KAIRÓ: Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter kiszélesítette közel-keleti útjának programját. Tervezett szíriai és iraki útját kibővítve ellátogat Jordániába, Szaud Arábiába. Kuwaitba és Libanonba is. Tíznapos körútját szombaton kezdi meg. Első állomása Damaszkusz lesz. hanem kísérleti léggömbként felrepített híresztelések, hogy a csütörtöki ülésen Cabot Lodge, Nixon képviselője, valamiféle látványos új javaslattal áll elő. Minden józan megfigyelő megegyezik abban, hogy további lépésekre csak a jelenleg halogató taktikát folytató washingtoni magatartás megváltozása után kerülhet sor. Ugyancsak halogató magatartás jellemző Robert Kennedy gyilkosának, Sirhan Bisha- ra Sirhannak a védőire is. Sirhan ismét bírái elé állt. Még nem ismeretes, mit mondott vagy egyátalán mondott-e valamit, hiszen eddig, védőinek időhúzó taktikájának megfelelően, hallgatott. Az előző politikai gyilkosságok ismeretében nyilvánvaló: hatalmas erők dolgoznak a legkülönbözőbb módszerekkel azon, hogy Sirhan sem a tárgyaláson, sem később, semmi lényegeset ne mondjon. Oswald és Ruby sorsára emlékezve a megfigyelők még akkor sem adnak sok életbenmaradási esélyt Sirhannak, ha netán a bíróság nem ítélné halálra. SE francia tfefgozök akCíónapfa Párizs, (MTI): A dolgozók százezrei tettek eleget szerdán a CGT felhívásának és szakították meg követeléseik alátámasztására rövidebb-hosszabb időre a munkát a nagy szakszervezeti központ által meghirdetett akciónapon. Georges Séguy, a CGT főtitkára az Humanité szerdai számában írott vezércikkében az akciónap egyik legfontosabb tanulságaként szögezi le, hogy korainak bizonyultak azok a kommentárok, amelyek a CGT és a CFDT között évek óta fennállott együttműködés végleges megszakadásáról szólották. Ennek első bizonyítéka hogy a CFDT vezetősége találkozót javasolt a CGT-ne! abból a célból, hogy egyeztessék álláspontjukat a tőkések és a kormány képviselőivel márciusban esedékes tárgyalások előtt A két szak- szervezeti központ vezetői közötti találkozóra a jövő kedden sor kerül. Saigon, (MTI): Bővülnek és erősödnek a harci cselekmények Dél- Vietnamban mindkét fél részéről — közölte csütörtökön reggel Saigonban az amerikai katonai szóvivő. Különösen heves harcok folytak szerdán Saigontól északnyugatra, 160 km-re a fővárostól, ahol egy nagy kiterjedésű félkör alakú front alakult ki. A harcok itt a késő délutáni órákig tartottak. A szabadságharcosok két helikoptert lelőttek, négy másikat megrongáltak. Károm amerikai katona a helikopterekben meghalt. A harcokban az amerikaiak három embert vesztettek, három katonájuk pedig megsebesült. A B—52-es amerikai nehézbombázók szerda éjjel 375 tonna bombát dobtak le Saigon három oldalán, a főváros közvetlen közelében. Bonn: Wilson brit miniszterelnök csütörtökön délelőtt ismét találkozott Kiesinger kancellárral. Nyugatnémet jól értesült helyről származó információ szerint először a létesítendő közös vállalkozásokról volt szó. Az úgynevezett légi busszal kapcsolatban a brit kormány habozó magatartást tanúsít, viszont a közösen gyártandó harci repülőgép ügye jól áll. Wilson hangoztatta, hogy kormánya más közös tervek iránt is érdeklődik, így például egy függőlegesen startoló repülőgép közös gyártása iránt. A brit kormányfő informálta Kiesingert, az angol állásportról különböző nem európai kérdésekben. Nigériával kapcsolatban aláhúzta: ha az elszakadási mozgalmak folytatódnak Afrikában, akkor az egész jelenlegi állami struktúrát a felbomlás fenyegeti. Wilson a lakosság helyzetét „drámainak” nevezte a fegyverszünet esélyeit pedig csekélyre értékelte. A Közel-Kelettel kapcsolatban Wilson kifejtette, hogy a Szovjetunió meg akarja akadályozni újabb fegyveres összecsapás kirobbanását. Véleménye szerint a Thieu saigoni elnök csütörtökön reggel személyesen ellenőrizte a főváros védelmi vonalait, vajon a védelmi rendszer kellőképpen felkészült-e a várható tet-ofíenzi- vára. Szerdán egy újabb amerikai megfigyelő repülőgépet lőttek le a VDK területe fölöttMint várható volt, nem hozott eredményt a vietnami kérdéssel foglalkozó párizsi négyes konferencia csütörtökön megtartott negyedik ülése sem. A saigoni és az amerikai küldött felszólalásában továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy a politikai problémákról elvonatkoztatva, először a katonai részletkérdésekről tárgyaljanak. Ezzel továbbra is akadályozzák, hogy a konferencia előbbre jusson. négyhatalmi akciót a Biztonsági Tanács fennhatósága alatt kell megindítani. Jarring missziójának támogatásaként Vietnamról szólva a két kormányfő várakozással tekint Nixon látogatása elé, mert arra számítanak, hogy az amerikai elnök ..talán Ismerteti további szándékait és terveit”. A tárgyalásokat értékelve Wilson és Kiesinger „jó, gyümölcsöző megbeszélésekről” szólt Nyugatnémet részről a fő eredménynek azt tartják, hogy eltűnt a brit bizalmatlanság az NSZK-val szemben amiatt, hogy Bonn „langyosan viselkedik Nagy-Britanniának a Közös Piacba való felvétele kérdésében”. Másik fontos esemény — félhivatalos bonni értékelés szerint —, hogy egyetértés van a NATO megerősítése ügyében. További fontos fejlemény, hogy a két ország együttműködik olyan területeken, ahol ezt a közős piaci szerződések nem akadályozzák. Külön figyelmet érdemel a legkomolyabb közős erőfeszítés a nukleáris technológia területén a gázcentrifuga eljárással dúsítandó uránérc kérdésében mutatkozik. Hírmagyarázatunk Az olasz párt kongresszusa Az OKP kongresszusának vitájában a felszólalók közül sokan foglalkoznak különböző hangsúllyal a forradalmi harc távlati, stratégiai és közbeeső taktikai célkitűzéseinek kapcsolatával. Az a vita kap itt új és új árnyalatot, amely Longo beszámolójával szemben kritikus „türelmetlenek” csoportja és a beszámoló fő vonalának alapján egy-egy vonást kiemelő illetve másrészről új színezést kereső többség véleményeit állítják szembe. Á legnagyobb visszhangra azok a felszólalások találtak a bolognai tanácskozáson, amely szintézisre törekedtek az új helyzet új lehetőségei és a hagyományos harci formák, a közbeeső és a távlati célok, az „alulról jövő kezdeményezés” és a pártok akciója, a munkásosztály kipróbált harci szervezeteinek küzdelme és az újonnan létrejövő, bizonyos mértékben spontán fogantat/; c'ú szervezetek tevékenysége között — hangsúlyt helyezve az utóbbiak szerepére. Peitro Indrao például kiemelte. hogy a választott szerveknek elengedhetetlenül szükségük van a dolgozók szervezett harcára. A kommunista képviselők — mondotta Indrao, aki a párt képviselőcsoportjának elnöke — annál nagyobb súlyra tehetnek szert, minél inkább hozzájárulnak az országban a „közvetlen demokrácia’’ szervei hálózatának növekedéséhez is. Achille Occhetto, a vezetőség tagja a Központi Bizottság titkára szintén hasonló szellemben szólalt fel. Kijelentette, hogy egyfelől szükség van azoknak a közbeeső céloknak, reformprogramoknak a meghatározására, amelyek körül kikristályosodhat a szövetség frontja, másfelöl viszont szükség van a jelenlegi politikai erők mélyreható alakulására. Occhetto rámutatott arra is, hogy egy cél elérése nem vét véget a harcnak. ellenkezöeg, a forradalmi folyamat tartós: a forradalmi ugrás nem korlátozódik egyetlen pillanatra, hanem olyan döntések folyamatában valósul meg, amelyek a szocializmusba való átmenet irányában mutatnak. A kongresszus igen lelkes fogadtatásban részesítette mind Ingrai, mind pedig Occhetto őj szintézisre törekvő felszólalását. a párt egysége szemmel- láthatóan és „füllel is hallhatóan” kifejeződik e forra- dami útkeresésben. Wilson Kiesingerrel tárgyal A téma: Közös Piac, Közel-Kelet, Vietnam A ff\fűiolet ellenfele Regény Eötvös Károlyról Gerencsér Miklós: 48. Eltökélt szándékába volt Eötvösnek szóba hozni a bírósági tárgyaláson a vizsgálat első végzetes lépését, amelyből szükségszerűen következett a többi. Éppen ka pora jött Mikszáth érdeklődése. Könnyű világosan be szélni. amikor azt kell eldön teni. hogy melyik a krump li, melyik a répa, annál ne hezebb szavakba önteni a lé lek belső világéról szerzett ér tesüléseket. Ezerszer egyszerűbb rekonstruálni egy góti kus katedrálist egyetlen ősz lopköteg alaprajzából, min levezetni az indítóokok egyen, létéit a cselekedet végeredmé nyéből Euklidesz geometriai teljessége kétszerkettő a legátlagosabb ember énjéhez képest. Igazat adott Mikszáth nak. hogyan is várhatná el a bűnüldöző hivatalnokoktól a belső élet alaposabb ismeretét? A nagy író pontosan azt fejezte ki a maga észjárása szerint, ami a legégetőbben foglalkoztatta a Vajdát, azzal a különbséggel, hogy ő elvont bölcselkedés helyett a mindennapi élet oldaláról vallatta ugyanezt a problémát. Teljesen világos volt: a bajhozó elvakultak még a saját megismerésükkel sem törődtek, kevesebb gondot fordítottak az önvizsgálatra, mint cselédeik kenyerére, pedig ebben sem érhette őket i pazarlás vádja. Valójában fogalmuk sem volt arról az emberről — önmagukról —, akiért szemrebbenés nélkül képessé váltak lealjasodni. Ne az istentagadás a vérbeli pogányság, hanem a tartalmatlan becsvágy. A gondolat és az erkölcs helyét betöltő ösztönzés, ami elember- telenít. Az egyetemesen elrontott élet imádata, amikor nem azért sikkasztanak, hogy a hideg ellen csináltassanak ruhát, hanem, hogy egy nappal se maradjanak le a legújabb divattól. Amikor az urak panaszkodnak, hogy kevés a jövedelmük, mert havi kettőszáz korona ugyan bőségesen elég a valóban szükségesre, de mit tegyenk, ha ennek 10-szerese kell a kártyára, a tivornyákra? Nem a kenyérért, nem az ötfogásos ebédért, meg a kényelmes otthonért törtetnek, hanem a Bitterekért, a színházi kellékekért, hadd legyen minél tarkább az önpusztító komédia. A magasabb hivatal sem azért kell, hogy tágabb horizontok között gazdagítson az áldott tehetség, hanem a tekintetesből nagyságos, a nagyságosból méltóságos, a méltóságosból kegyelmes úr akar lenni. Ki kinek köszönjön előre? Ki hol következik a sorban a helyi lap társasági rovatában? Kinek van joga magáncélra is igénybe venni a város vagy a vármegye fogatát? Úgy vélte Eötvös, ilyesmikre gondolhatott az író barátja, amikor az emberi tökéletlenség talányait emlegette. Ez az a fertel- mes öncéluság, amikor egy ügyes agárnak hasonlíthatatlanul nagyobb a becsülete, mint Arany János életművének. Igen, igen — tépelődött Eötvös — létezik vallási fanatizmus, mert megszállottság a javából az elfajzott vágyak bálványozása. Egy jelentéktelen kis aljegyző, aki belső értékeiben még vacakabb, mint társadalmi állásában, honnan is venné az erőt a szentesített rend felülbírálására? Mint ahogy tökéletesen elégedett önmagával, éppúgy kritikátlan hódolattal vágyik mind nagyobb rangra vergődni beteg életközegében Előléptették, feletteseinek hangsúlyozott bizalmát bírja, tudata, érzésvilága telítve a karrier ígéretes csábításával, talán még azt is megéri, hogy egyszer befogadja a főispán legszűkebb köre. Ilyen emberi minőség alkalmas-e arra. hogy kifürkéssze egy parasztlányka öngyilkosságának titkát? — Azt hiszem, Korniss Ferenc úrnak éppoly feleslegesen beszélhetnék az emberi tökéletlenség talányairól, mint egy polipnak az angol királyi flotta szolgálati szabályzatáról — mondta Eötvös. — De mindennapos apró kis gyilkosságokat a tisztelt bíróság elé fogom tárni. Ez a lányka 12 éves korában szegődött el először cselédnek. Semmivel sem bántak vele különbül, mint az igás állatokkal, vagy a házőrző kutyával. — Ebben tévedsz, Károly — szólt közbe Mikszáth. — Ismerem jól a falut, akárhány szolgatartó gazdát megfigyelhettem közelről. Az igás- állatnak, kiváltképp a lónak jobb a sorsa, mint a cselédeknek. A kutya meg éppenséggel családtag. Igen kevés szolgának adatik meg ekkora szerencse. — Annál inkább igazam van. Gondoljuk csak el egy ilyen szolgáló gyereklány sorsát. A kenyeret is fösvény kéztől kapja, hát még a sze- retetet. Egyetlen menekvése az álom, abból is dúrva szó riasztja fel már sötét hajnalon. Szaladj tüzelőért, gyújtsál be, főzz moslékot, rohanj fejni, merj vizet az itatáshoz, vidd a moslékot a disznóknak, etesd meg a szárnyasokat, takarítsd ki az ólakat, seperd fel az udvart, nyiss kaput a kondásnak, tereld fürödni a libákat. Ennyi parancs öreg estéig is elég lenne, pedig még mindig reggel van, a lányka csak ezután juthat hozzá az egy bögre tejhez, az egy karéj kenyérhez, de már sürgeti pillantásával az asszony, sokallja azt a néhány percet is, ami kell az evéshez. Jajj a boldogtalannak, ha egy kevéssel is lassúbb a keze. mint asszonyának gondolata. Mindig lassúbb, más nem is lehet, hiszen melyik gazdafeleség elégedett a cselédjével? Űzi naphosszat: áztasd be a szennyest, rohanj kapálni a kertbe, ugorj el a kaszálóra megforgatni a szénát, vigyázz a gyerekekre, szedj egy szakajtó krumplit az ebédhez, mosogass, el hozz a boltból ecetet, fuss vissza mégegyszer, a borsot elfelejtettük. Az asszony soha nem tévedhet, az mindig tökéletes, annak mindig igaza van, annál vétkesebb a cseléd minden apró bajért. Az 5 haját tépik meg, ha a tyúk kikaparja a veteményt, ő a kár oka, ha elragadja a vércse a kiscsibét, neki kell érte lakolni, ha lefut a szín a levesről. Tengernyi dolgánál már csak a szidalom több, ami boldogtalan fejére zúdul. Mikszáth merengő figyelemmel pislogott, válai közt ülő nagy feje meg-megrez- dült az apró bólintásoktól. — Való Igaz, így apránként még a titánokat is el lehet pusztítani — Csakhogy a mi Solymosi Eszterünk félisten helyett testben-lélekben éretlen gyerek volt — vált a Vajda hangja is merengőbbé. — Jó szót nem ismert, gyengeséggel senki nem kedveskedett neki. Még ha kímélet, szüntelen együttérzés is a serdül® lány osztályrésze, akkor is nehéz korszakát éli át az életnek. (Folytatjuk)
