Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-14 / 37. szám
1909 február 14. KELET-MAGYARORSZAO S oldal Hatezer parasztcsalád főbb sorsáért Erősödnek a nyírbátori járás termelőszövetkezetei A kisvasút sínpárjait fektetik az építők Sóstón, amelynek a vasúti felüljáróig húzódó szakaszát még az első negyedévben befejezik. A kisvonat áprilisban már ezeken a vágányokon közlekedik. Elek Emil felvétel* Cikkünk nyomán: Félmilliós kártérítés Átutalta a kötbért a KEVlEl* a nyír meggy esteknek Már két évtizeddel ezelőtt ismételgettük: a kommunizmusban eltűnik a falu és a város közötti különbség. Nos, akkor még ennek alig volt kézzel fogható eredménye. Inkább hittük, bíztunk benne, hogy így lesz. A sort az állami gazdasó gok létrehozása és a mező- gazdaság szocialista útra való indítása nyitotta meg, amelynek nélkülözhetetlen bázisai voltak a gépállomások. Aztán jöttek a különböző egyesülések, ktsz-ek, a földművesszövetkezetek kiterjedt értékesítő és ipari ágazatai. S végül, ami már napjainkban van megvalósulóban, s holnap várható: a tömeges áttörés, az ipari üzemek inváziója. A falu szerkezetének gyökeres megváltoztatására ez teszi fel a koronát. A helyi és e telepítő vezetők tárgyalásai legtöbb helyen jó üzemek, korszerű berendeze.se!-: „exportálását” eredményezi falura. Legalábbis ez látszik célszerűnek, hiszen az új berendezésű, korszerű elvek szerint létesített üzem helye a versenyben a kezdeti indulási nehézségek után gyorsan javul. Nincs provinciális íze a vidékre telepített üzemeknek. s termékeikre sem lehet ráütni a vidéki bélyegzőt. Ezek minőségét nem az dönti el, hogy hol gyártották, hanem milyen színvonalú és minőségű a termék. A falu gazdája a fenti változások ellenére — ahogy azt sokan még ma is hiszik, elsősorban a városon — még mindig a parasztember, a ma már tsz-ben dolgozó földművelő. Ez azonban már csak annyiban igaz, hogy a falu, városodási programjában, a közteher viselésében jelenleg még leginkább a tsz- tagság gazdasági bázisára számít, támaszkodik a közvélemény. A többi jelentős anyagi forrásokkal rendelkező üzem, szövetkezet, fiókvállalat egy kicsit még mindig nyaral falun, vendégeskedik. Vagyis csak immel- ámmal vesz részt a község fejlesztésében. Pedig, ha figyelembe vesszük azt, hogy egy-egy iparosított falu lakosságának alig a fele, sokszor még kisebb része földművelő, a többi pedig már alkalmazott, vállalati, illetve gyári munkás, tehát tipikus „városlakó”, altkor ez sehogy- sem méltányos dolog. Nem beszélünk arról sem, hogy a nagyüzemekkel rendelkező városok környékén a helyzet még rosszabb. Hiszen a nagy vállal átok munkásainak majd a felét falvakból hordják el. Ezek az emberek falun élnek, alszanak és töltik szabad idejüket. De egy kicsit már ők is előkelő idegenként szemlélik falujuk helyzetét, hiszen nem a falujukból élnek, gyáruk pedig egyáltalán nem, vagy alig törődik otthoni életkörülményeikkel. Kifizeti a bérüket, szervezi be- és hazautazásukat, és ezzel kész. Ezek ugyanis nem, vágj- alig veszik igénybe a nagy gyár köré telepített városi kulturális, szociális berendezéseket, azok előnyeit. Megy a vonatjuk, rohannak háza. Kézenfekvő lenne tehát a tényleges „gazdák” Összefogása, közös asztalhoz késztetése és a közös anyagiakkal megvalósítandó városodási program kialakítása. Egyetlen vállalatnak sem lehet ugyanis ma már közömbös munkásainak, dolgozóinak az életkörülményei a kapun kívül sem, A.) Közel 6000 család él a nyírbátori járás 19 termelőszövetkezetében. Jövedelmük elmaradt a megyei átlagtól, s még így is csak nagyarányú állami segítséggel sikerült biztosítani ezt a szintet. A rossz termő talajú, kedvezőtlen adottságú közös gazdacágok sok problémával küzdöttek, amit az is jelez hogy a 19-ből 13-at kellett „gyengédnek minősíteni. Központi feladat a szilárdítás A járási pártbizottság még tavaly több eves tervet dolgozott ki az elmaradott közösségek megerősítésére. Most tárgyalta a párt járási végrehajtó bizottsága a terv eddigi végrehajtását először. A beszámoló megállapította, hogy a járás tömegszervezetei munkájuk középpontjába állították a kedvezőtlen termőhelyi adottságú közös gazdaságok megszilárdítását. A termelőszövetkezeti pártalapszerve- zetekban előtérbe került a javulást elemző munka. A járási tanács napirendjén többször szerepelt ugyanez a téma. A járási KI3Z-bizottság a fiatalok fokozottabb munkavállalását segítette. Ennek köszönhető, hogy már hét tsz- ben működik ifjúsági brigád 195 taggal. A Hazafias Népfront szervei, aktívái is a foglalkoztatottság javításán fáradoztak. A nőtanácsok hét községben kezdeményezték a napközi hálózat bővítését, amely ugyanúgy a nők munkavállalását segítette elő. mint az a 40 fős idény napközi elnököt, titkárt és kultúr felelőst választottak a régiek helyett nemrég, a szak- szervezeti vezetőségválasztó taggyűlésen a Kelet-magyarországi faipari Vállalat szervezett munkásai. Egyértelműen mégsem lehet azt mondani, hogy „megvonták” a bizalmat a felmentettektől. Ellentmondásos taggyűlés volt ez. A legnagyobb meglepetést az okozta, hogy a felszólalók többsége így beszélt a régi szakszervezeti vezetésről: „Jól dolgoztak, kiállták a próbát, a körülményekhez mérten megtették azt, amit tehettek.” Es mégis. A régi szakszervezeti vezetőség tagjainak a többsége kevés tapasztalattal rendelkezett. Sok hibája volt e beszámolónak. Elsősorban a kritikátlanság és aZ általánosság. Foglalkozott ugyan a bér- pröblémákkal, a jutalmazással, fegyelmezetlenségekkel, de csak általában. Volt szó a szocialista brigédmozgalotn- ról is. Bronzplakettel rendelkező szocialista brigád szüntette be a működését, e címért. Akad olyan brigádvezető is, aki nem tudja: van-e brigádnapló vagy nincs. Szóvá tette, hogy nem tölti be minden szocialista brigád a feladatát. De az okok, a „miértek” elmaradtak. Csal: úgy általában hangoztatni, hogy „nem kaptak megfelelő segítséget” — kevés. Nem elemezték, mi volt az oka, hogy a múlt évben 86 dolgozó távozott el a vállalattól. Kétségtelen egyik irt- dok: nem voltak megfelelőek a munkakörülmények. Igyekeznek ezen a közeljövőben változtatni. Üj üzem építését kezdték meg a déli ipartelepen 22 milliós beruházással s első részlege már 1970 első felében üzemelni fog. Bár sokat fejlődött az üzem, javultak a munkakörülmények a zis óvoda és két 40—40 személyes iskolai napközi, melyet a járási tanács hozott létre. Kitűnő szakemberekből került egy új elnök, négy fő- agronómus. egy főkönyvelő és négy főállatttenyésztő a megüresedett helyekre. Jelenleg is 10 ösztöndíjasuk van az említett tsz-eknek. Az új szakemberek jelentős Összegű letelepedési segélyt kaptak. A tsz-pártvezetök közül 2'8 vesz részt szakmai képzésben. Megsűrűsödtek a tapasztalatcserék (Nyírlugos!). Négy tsz-ben tudományos intézmények végzik a szaktanácsadást. Az állattenyésztésben előtérbe került a kevésbé abrakigényes fajták tenyésztése, hizlalása, miáltal a központi készletből vásárolt abraktakarmány egy év alatt 263 vagonról 148-ra csökkent. Egész sor melléküzem: 2 fűrészüzem. egy betonüzem és egy tejüzem létesült, ezenkívül két tsz társulásos s-rtéí- és baromfihízialó, három pedig közös gyümölcsfeldolgozó és szeszfőzde létesítését határozta el. Egy év alatt 20 hold erdőt telepítettek. Gyümölcsöző kezdeményesések Nagyon jól bevált az árki- egészítéses dotáció rendszere, hét termelőszövetkezet 20, öt 15, egy pedig 10 százalékos ár- kiegészítésben részesül minden állami szervnek értékesített termék után. Az első kilenc hónap után csak ebből kilencmillión felüli volt a bevételük. További közel hátíz-tizenöt évvel ezelőttihez viszonyítva, de még mindig nem kielégítsek. Ennek ellenére a vállalat az 1S68. évi termelési tervét 26 millió 641 ezer forintra teljesítette, nyereségesen gazdálkodtak. Együtt volt az üzem kollektívája. Fontos lett volna, ha az 1969-es feladatokra is kitér a taggyűlés. Ha prob- lémáznak az új kollektív szerződés megkötésével kapcsolatos teendőkről, a munka termelékenységének a növeléséről, a munkaidő-csökkentéssel kapcsolatos gondokról, az üzemi demokrácia érvényesüléséről, az új üzem beindításával kapcsolatos sok— Tiszta őrület lenne felhívni Gyurit, A hadállás és taktika teljes feladása. Ha a józan ész és a női büszkeség utolsó maradványa él bennem, nem is teszem — mondta magában Gizi, majd feltárcsázta Gyuri számát. A néhány másodperc alatt, nüg a fiút odahívták, erre gondolt: Semmi szemrehányás, semmi jelenet. Néhány tárgyilagos szó, hogy csak azért fárasztom a telefonhoz, mert kérem vissza Piatön Államát, amelyre is égető szükségem van. Miután a fiú jelentkezett, elhatározásához hiven így szólt: — Ezt aztán igazán nem érdemiem tőled. Négy napja, hogy még csak föl sem tárcsáztál, hogy tehetted ezt velem? Mint az őrült rohantam a készülékhez, valahányszor csengett. Gyurinak arra való hivatkozására, hogy mióta Dosek szabadságon van, még megrommilUó dotációhoz jutottak a vásárolt hí2óanyaggal és abraktakarmánnyal kapcsolatban 400 ezernél több forintot hozott a háztáji termékek közös értékesítése — dotációs felárban. Ezer hold rétet és 950 hold legelőt javítottak meg. erre is kaptak 450 ezer forintot, további két és fél milliót öt tsz talajjavításra és vízrendezésre. Ami még fennállásuk óta nem fordult elő: deremben 20-ig összes hiteleiket rendezték. A közérzet alakitói Vagyis: előre léptek a gyenge tsz-ek, jól használták ki az új mechanizmus lehetőségeit. Kedvező hatást váltott ki a munkadíj 80 százalékos előlegezése Szélesedett a demokrácia. javult a viszony vezetők és tagok között jő a közérzet. Ennek köszönhető hogy az itt különösen kedvezőtlen időjárás ellenére a mérleghiányos tsz-ek száma és a hiány összege jelentősen csökkent. A vita után hozott határozat lényege: tovább kell ha- landi a megkezdett jó utón. Vagyis: fontos a tsz-pártszer- vezetek erősítése, a vezetési színvonal emelése, az új mechanizmus előnyeinek kiaknázása, a termelési szerkezet gazdaságosabb kialakítása, a tagságot mozgósító anyagi és erkölcsi ösztönzés fokozottabb alkalmazása, végül — de nem utolsósorban — a szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom szélesítése. (gnz) rétű feladatról és másokról. Ez talán betudható annak is, hogy a beszámoló az utolsó pillanatban készült el, s nem ismerték a dolgozók. Helyes lett volna, ha a határozati javaslatokról előre tudnak a munkások. Sok fontos teendője lesz a megválasztott új vezetőségnek. Feladatait csak úgy tudja megvalósítani, ha elvszerű, jó megértéssel együtt tevékenykedik a párt- és a gazdaságvezetéssel, s igényli az egész üzem munkáskoi- lektfvájának a javasíait, s élvezi a bizalmát. Farkas Kálmán halni is csak éjszaka, munkaidő után ér rá, így folytatta: — És májusban akkor miért tudtál minden reggel időt szakítani, pedig az egész osztály szabadságon volt! Miután egy negyedóra múlva Gizi befejezte gondolat- menetét, Gyuri Így válaszolt: — Majd jelentkezem, mihelyt ráérek, — és már tette volna is le a kagylót — Szóval már látni sem akar — gondolta magában Gizi. — Hát rendben van. Ha véget ér, hát véget ér. Egyszer elmúlik minden. Inkább a nyelvemet harapom le, semmint én kérdezzem, hogy mikor találkozunk — majd gyorsan ígv szólt: — És mikor látlak? A fiú néhány pillanatig hallgatott, majd ezt mondta: — Rendben, holnapután hétkor a szokott helyen. Gizi ezek után elhatározta: nem megy eL Semmi ér„Nyírmeggyesi alkudozás” címmel megbíráltuk a Kelet- Magyarország idei, február 8-i számában a Kelet-Magyarországi Vízügyi Építő Vállalatot azért, mert több határidőt elmulasztva sem építette meg a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet öntözéses gyümölcskertészetének vízügyi berendezéseit és ezzel jelentős kárt okozott a közös gazdaságnak A vállalat nevében Herná- dy Alajos igazgatóhelyettes főmérnök válaszolt. Elismerte, hogy a vállalatot több mulasztás terheli. — A Petőfi Termelőszövetkezet gyümölcsöse számára — közölte a főmérnök — egy permetlékeveró üzem és az ahhoz tartozó vízellátó berendezés építésére 1967 március 8-án kötöttünk szei’ző- dést a tsz-szel. A határidő körül vita volt. Vállalatunk 1968. június 30-át ajánlotta. Ebből 1967 végéig 3 144 000 forint munka elvégzését. A termelőszövetkezet. április 15-re kérte a befejezést. Később egy szerződésmódosító közös nyilatkozatban, melyet a tsz telmc ennek a kikönyörgött randevúnak. Most, egy perccel a tizenkettedik óra után legfeljebb még eggyel hódíthatja Vissza Gyurit, a teljes hideg közönnyel. Ha hiába ücsörgött majd az óra előtt, béléje hasit a felismerés, hogy elvesztette őt, akkor jön rá, hogy ki is volt neki Gizi. Miközben ezt mérlegelte, elment a kozmetikushoz, a fodrászhoz, a manikűröshöz, a pedikűröshöz, új ruhát, cipőt, harisnyát és nylonkom- binét vásárolt és mindezt magára öltve, az óra alá vonult, szívében a szent elhatározás és szilárd akarat lángjával, hogy ennek a találkozónak nem szabad megtörténnie. És íme, az emberi akarat az erős, szívós női akarat diadala: valóban nem történt meg! Gyuri nem volt ott. Kertész Magda részéről Mikó Miklós főagro- nómus írt alá, augusztus 2u-ra módosították a teljesítést (1968!) azzal a kikötéssel hogy 1888. július 15-ig egy részét (14 keverőkád, 590 köbméteres tároló, két kút) üzembe helyezését a vállalat biztosítja. — Sem a szerződésben, sem a szerződésmódosító nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit a vállalat nem tudta teljesíteni. Ennek oka részben objektív nehézségekből fakad, például hibás tervezés miatt megrepedt a nagy tartály. — De máshol is volt hiba. Az 1966-ban alakult vállalat Véleményem szerint, nem járt el kellő körültekintéssel, amikor a munkaerő-problémák miatt eléggé gyengére szervezett nyíregyházi építésvezetőségnek elvállalta ezt a nem kimondottan a vállalat profiljába tartozó munkát. — Decemberben és januárban már több alkalommal igyekeztünk megoldást találni. Nem sikerült megegyeznünk a termelőszövetkezettel. Ennek ellenére az általuk bírósághoz benyújtott 270 680 forint összegű kötbérigény összegű kötbérigény összegét átutaltuk minap a tsz számlájára. A további kár megállapítására Szakértői véleményt kértünk és kaptunk a Budapesti Kertészeti Egyetemtől és az általa megállapított 484 518 forint összegű kárt ugyancsak átutaltuk — természetesen a már átutalt kötbér levonásával. Ez újabb 214 518 forintos átutalást jelent, melyet február 11-én teljesítettünk. — Végül is mikor lesz készen a beruházás? — Jelenleg május 31-re tudjuk vállalni. Igaz ugyan, hogy a termelőszövetkezet nem elégedett meg ezzel, de nem tudjuk előbbre hozni, mivel a teljes befejezéshez szükséges az 500 köbméteres víztároló újjáépitése is. Csak úgy tudjuk felelősséggel vállalni, hogy a szakértőként felkért ÉKSZI (Építés Kivitelezési és Szervezési Intézet) szakvéleményét és a kivitelezésre vonatkozó terveit megkapjuk. Ez pedig csak áprilisban les2. Nekünk a munkához ezek után kell egy hónap. A többi részt április 30- ra vállaljuk, beleértve a vízszolgáltatást is. (g) Megvontáki<a bizalmat ? Szakszervezeti választás “ kritikus szemmel A falu gazdái Az emberi akarat diadala
