Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

t «HL

KEUST-MAGYABÖBS»i«i

im. feftpdip *

Külpolitikai összefoglaló

0 Találgatások

Nixon új Európa - pofi tik áj áról Koalíciós válság Bonnban § Vietnami négyes konferencia Párizsban

Téli utazás az NDK-ban

3. Kertéssfaíu am Elba völgyében

Mindössze harmadik hete fii Ni won a Fehér Házban, s ez igazán rövid idő, hiszen négy esztendőre választották meg. A nyugati politikai kommentátorok azonban úgy látszik, máris tűi hosszúnak tartják ezt az időt ahhoz képest, hogy e nem egészen három hét a tájékozódás ás megfigyelés jegyében telt el és elkötelező, meghatározó valamilyen irányban határozottságot mutató megnyilatkozást ez ideig még nem hallottak Nixon elnöktől. Így hát hozzákezdtek a találgatásokhoz, jelentéseikben „a Fehér Ház mértékadó forrásaira” hivatkozva. így például nagy feltűnést keltett a londoni Observer Washingtonba küldött politikai munkatársának legfrissebb jelentése, amely tudni véli, hogy Kissinger az elnök fő tanácsadója nemzetbiztonsági és külpolitikai kérdésekben, már kidolgozott egy új „európai politikát” az USA számára.

Ennek az új európai politikának — úgymond az Observer — az a lényege, hogy közeledést jelent az úgynevezett Rapacki tervhez, amely tudvalévőén Közép-Európa atomfegyvermentes övezetté nyilvánítását javasolta. Az Observer szerint Nixon javasolni fog valamiféle közeledést, esetleg szerződéses alapon a varsói paktum és a NATO között is, valószínűleg épp az atommentes övezetre vonatkozóim.

Bármilyen feltűnő tálalásban, bármennyire megbízható forrásokra hivatkozva hozza is az Observer ezt a tudósítást, egyelőre mégis csak találgatásnak minősíthetjük. Annyi bizonyosan igaz belőle, hogy Nixon február 23- án kezdődé európai útjára valószínűleg csakugyan javaslatokat, új vagy legalábbis módosított elgondolásokat visz magával, s hogy fő tanácsadója, Kissinger már előkészítette Nixont erre az útra.

De ha Nixon csakugyan valamiféle európai enyhülés tervét hozza magával a tarsolyában, kérdés mit szól ehhez egyik fő európai szövetségese, az a kormány, amely elsősorban felelős az európai biztonság és béke megoldatlanságáért. Mármint a bonni kormány. Ott ugyanis egyre nyíltabban mutatkoznak a belső válság jelei is, a kormányén lévő két nagy koalíciós párt között. Csütörtöki

Gerencsér Miklós:

42.

Még indulás után is a szép tokaji időtöltésen járhatott a kormányosok esze, mert Tisza eszi ár fölött beletévedtek a folyó újonnan vágott ágába. Sekély volt, a víz, megfeneklettek. Okkal szakadt rájuk a kétségbeses, váltig jajveszékeltek. hogy hetekre ottragadnak, de nem hiába imádkozták Tokajban a bi sánci istenhez: alig három órai veszteglés után sarkukba ért a zöldár, megemelte a tutajokat. Eszeveszett kurjon- gatással ünnepeltek a szerencsét. iramlottak tovább az ár gyorsította folyó hátán. De hamarosan elment a kedvük a kurjongatástői — megint viharos szél zúdult rájuk, a part védelmébe kényszerültek Tiszaladány határában. Szombaton alig hagyták el Tisz&lököt, az utolsó tábla olyan erősen vágódott a parthoz a rázon- pusztaj kanyarban, hogy köjelentés szerint Kiesinger kancellár — aki tudvalevőén minden lehető ürüggyel elhúzza a atomsorompó-szer- ződés aláírását az NSZK részéről —, olyan kemény szavakkal és nyíltan rótta meg helyettesét, a szociáldemokrata alkancellárt és külügyminisztert, Willy Brandtot, amire még nem volt példa. Kijelentette, jobb szeretné, ha „tartózkodnának” az állásfoglalástól mások az atomso- rompó-szerzödés ügyében, mert ebben neki, a kancellárnak kell elsősorban döntenie A „tartózkodnak” általános alany mögött Brandtot kell érteni, aki nyíltan hangoztatta, hogy az aláírás mellett van. Dehát 1969 már választási év Nyugat-Németországban, s mindinkább úgy fest a dolog, hogy a kereszténydemok- ta—szociáldemokrata koalíció nem éli túl az őszi választásokat. Ilyenformán már most sem nagyon leplezik a közöttük lévő ellentéteket Ugyanakkor Nixon már a washingtoni törvényhozás elé terjesztette az atomsorompó- szerződés ratifikálását Meglehet, Brandt azért siet any- nyira állásfoglalásával, hogy megnyerje jóidőben Washington új urának kegyét, esetleg arra gondolva: Kennedy annak idején jobb szerette volna a szociáldemokratákat hatalmon látni Bonnban, mint a C-DU-t. Hátha Mixon is hajlik erre a megoldásra? Annyi bizonyos, hogy a ravasz-rutinos Kiesinger megteszi majd a kellő ellenlépést s mindent elkövet, hogy előbb szakítsa át az amerikai pártfogó jóváhagyását jelző célszalagot mint SPD-vetélytársa, Brandt.

Csütörtökön harmadszor ült össze Párizsban a vietnami négyes konferencia. Hat óra 20 percet tanácskoztak, de az első két tárgyaláshoz hasonlóan nem tudtak előbbre jutni a felvetett kérdések megvitatásában. Pham Dang Lam, saigoni nagykövet továbbra is a demililarizált övezet státuszának helyreállításáról beszélt, figyelmen kívül hagyva a DNFF öt pontos programját, a VDK képviselőjének a békés rendezés megoldását szolgáló javaslatait. A halogató taktika folytatását jelentette az amerikai küldöttség vezetőjének Henry Cabot Lodge felszólalása is, csupán katonai kérdések megoldásának szükségességéről beszélt. A következő ülést február

13-án tartják.

Robbanások Saigon körül

Az elmúlt éjjel, egészen

csütörtök hajnalig, ágyutűz bombázások és sorozatos robbanások zaja nyugtalanította Saigon lakosságát- A dél-vietnami gépek a főváros peremkerületeitől alig másfél kilométernyire bombáztak feltételezett DNFF-állá- sokat, A hír ügynökségek megjegyzése szerint a legutóbbi lsét hét során ez volt a fővároshoz legközelebb eső harci cselekmény.

A peremkerületek lakosságának helyzete — írja az

AFP tudósítója — rendkívül súlyos, mivel a szembenálló erők nyomása éppen rájuk nehezedik. Számukra élet- halál kérdése, hogy az összecsapás legkisebb jelére biztonságos helyre menekülhessenek. A külső kerületekből a központ felé tartó autóbuszokat őrjáratok kutatják át, vajon nem rejtőznek-e bennük szabadságharcosok vagy titkos fegyverküldemények. Ennek ellenére mindennap újabb szabadságharcos csoportok szivárognak be Saigonba — fűzd hozzá az AFP.

Tüntetések az olasz nagyvárosokban

összecsapások robban talc ki szerda este Firenzében, Bolognában, Torinóban és Olaszország más nagy városaiban, amikor már végéhez közeledett a dolgozók 24 órás általános sztrájkja. A munkabeszüntetés következtében — mint már erről beszámoltunk — az ország gazdasági élete csaknem teljes egészében megbénult.

A leghévésebb összecsapások színhelye Firenze volt Itt a rendőrség vizíecsken- dökkel, gumibotokka] és könnyfakasztó bombákkal igyekezett eltávolítani a város középületei körül összegyűlt tüntetőket. A főleg diákokból álló tömeg a rendőri támadás ellen botokkal és kövekkel védekezett. Ezt megelőzően a tüntetők ezrei vonultak végig a város utcáin a következő jelszót kiáltozva: „ munkásokat a ha talomra!”

Hasonló tüntetések robbantak ki Bolognában, Torinóban, Rómában és az ország más városaiban is. Hírek szerint a rendőrség többszáz embert őrizetbe vett.

Kadits se falu, se város; hivatalosan ugyan Drezdához tartozik, de annak éppen a

peremén fekszik. Az Elba jobb partjának futó mezők, szántók, legelők, szegélyén lévő házai éppúgy hasonlítanak egy északi, mecklen- burgj parasztvároska, mint egy dunántúli nagyközség épületeihez. Egyetlen buszjárata köti a félmilliós városhoz, meg a téeszközi vállalkozás, neve magyarul valahogy így hangzana: „Eíba

völgyi téeszközi zöldségtermelő szövetség”, amelynek 40 másik termelőüzem és értékesítő vállalat társaságában tagja a kaditzi ,.GPG Nachbarschaft” is. A „Szomszédság” nevet bizonyára Drezda, a nagy szomszéd miatt vették fel a kertészeti szövetkezet alapítói 1960 áprilisában, amikor megvetették a közös nagyüzem alapjait.

Gondjuk is, örömük is a város: megrendelőjük, üzleti ügyfelük, s erélyes bírálójuk is, ha nem szállítják időben és előírt minőségben az árut... Odaérkezésem pillanatában, dél körül oly üresen álltak az irodák, mint nálunk nyári dologidőben némely termelőszövetkezetben, ahol a búzgó elnök aratni küldte az irodistákat Csupán egy „hivatalos személy” tartotta az ügyeletet Herbert Hildmann elnöki asztala mellett, s ez a személy, mint kiderült, éppen a téeszközi vállalkozás igazgatója, dr. Helmut Störker kertészeti mérnök, a Humbold egyetem egykori diákja. (Az elnök később jött vissza ebédről, s mások is. a gazdaság képét aztán közösen kerekítették ki az adatokból, tervekből, gondokból.)

Átlagéletkor 35 év

^„-„Szomszédság” 200 taggal működik, legtöbb közülük a fiatal, az átlagéletkor 35 év. A város senkit sem csábít, hisz busszal jó félóra alatt a Zwingerig utazhat a kaditzi tsz-tag, másrészt ki hagyná ott a 18 márkás (kb. 72 forintos) munkaegységet? Gerhard Laubert például, aki 35 éves, tehát az átlagélet- kort képviseli, s a zöldség- termelő brigád élén 65 munkaegységet keres havonta, s felesége, aki kétéves szakmunkásképző után ugyancsak a kertészetben dolgozik, s két gyerek gondozása, nevelése mellett is megkeresi a. havi 36 egységet, el nem menne az iparba, (Az átlagjövedelem, belértve a prémiumot is, évi 8000 márka.)

Kertészeknek mindenütt jól megy, szólhat a kifogás, ds

ezen a kaditzi talajon, aiu.dy mindössze 30—35 centiméter vastag homokos agyagréteg az elbai kavicsmező fölött, nem is olyan egyszerű kertésznek lenni. Hatvanöt hektár zöldségtermelésre alkalmas földjükön évente 3000 tonna terméket állítanak elő, ebbői 500 tonna uborka, 300 tonna zeller, 1250 tonna karfiol, 250 tonna sárgarépa és petrezselyem, a főbb zöldségféléje, Egy részüket melegházi növényként a kora tavaszi hónapokban is termesztik. A siker titka a teljes gépesítés és az állandó öntözés. A gépesítés foka: 325 lóerő 100 hektárra. A belterjesség fokára jellemző, hogy a kertészeti terület minden négyzetméteréről két termést ta- karífanak be évenként.

Zöldié* és tej

Több szempontból kedvező a „Szomszédság” helyzete. Az NDK 360 kertészeti termelőszövetkezete (Gärtnerische Produktionsgenossenschaft, rövidítve: GPG) összesen 16 700 hektáron gazdálkodik, az egy GPG-re jutó átlagterület kb. 46 hektár, míg a „Szomszédság”-é- 200 hektár, ebből 65 hektáron kertészkednek. A többi rét, legelő, szántóföld. Ezek az adottságok arra késztették a gazdaság vezetőit, hogy többprofilú nagyüzemet hozzanak létre. A legnagyobb bevétel, s a gazdálkodás alapja természetesen a kertészet, de emellett kitűnően működő tehenészetük is jól jövedelmez; 68 fejőstehenet tartanak, a rét- "és legelőgazdálkodás, továbbá a szántóföldi növénytermelés (lucerna és egyéb pillangósok) bőséges takarmányalapot nyújt. A fe- jési átlag 4000 liter, s ez országos szinten is kimagasló. (Az országos fejési átlag 1960-ban 2646, 1967-ben 3166 volt, az 1968. évi eredményeket még nem összesítette a statisztika.) Tehénállományuk tbc- és brucellózis- mentes.

Az elnök és a téeszközi vállalkozás vezetője szerint a kialakított termelési struktúrán nem változtatnak, az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis bevált: a bevételek és a jövedelem növekedése évről évre a tervben előírt módon alakul. (1967-ben 4.8 millió, 1968-ban pedig kereken ötmillió márka volt á bevétel.) Négy nagyobb brigádjuk közül fontosságban a

gépesítési és gépjavító egyseget helyezik első helyra, itt húsz jól képzett szakember dolgozik. Külön brigád alakult a melegházi és egy másik a szántóföldi kertészet munkáira. A növény- és 41- lattermelő brigád gondjaira bízták a réteket., legelőket, a szántóföldi növénytermelés feladatait és a tehenészetet. A foglalkoztatottság teljes, a 8000 márkás átlagjövedelem (tagonként) jó bizonyítvány a munkáról és a szervezésről.

Ey hang a Wasaplatzról

A félmilliós ..nagy szomszéd” zöldségellátása természetesen nemcsak a kaditzi GPG feladata, sokkal inkább a környező szövetkezeteket egyesítő téeszközi vállalkozásé, amelynek igazga- tóia, dr. Stöcker szilárdan !r"z a na; yíízemi éllátás jö- \ éjében.

Drezda ellátásával kapcsod latban azonban kritika is éri a kaditziak ! ' : őjöt; Muster, a drezdai Wasaplaz'; vásárcsarnokának vezetője szerint például egész évben k<*« vesebb árut kapnak a gazdaságból, mint amennyi elfogyna. Dr. Stöcker ugyanakkor azt állítja, hogy többet is szállíthattak volna, mert kapacitásukat csak' részben tudták kihasználni. A gyakorlatban tehát addig működik jól a vállalkozás, amíg a termelési szerződések alapján felvásárolja, összegyűjti a téeszek, kertészeti szövetkezetek áruit — viszont az elosztás mechanikus módszere miatt a vevők néhány rétegéhez nem, vagy csak késön jut el az áru. A termelő, tehát a kaditzi kertész feje nem fáj még emiatt, de a mind hangosabb nagyvárosi bírálat előbb-utóbb eljut hozzá is. Igaz, a rögzített árak miatt a kereslet-kínálat nem befolyásolja a termelést, de az ellátás zökkenői rugalmasabbá formálják az elosztás módszerét S ha a termelésben sikerült a „Wirtschaftswunder”, a gazdasági csoda, bizonyára sikerül ebben a vonatkozásban is...

Bertalan Lajaa VEQB

boldogtalan. Zoltán István segédszolgabíró nem is kárhoztatta eljárásukért a tuta- josokat. Kiásták a tetemet és egy halvány gyertyaláng mellett vizsgálathoz láttak. Kiss Jenő járási tisztiére* alig vette hasznát rossz szemének, helyette inkább K- Horváth Géza szigorló orvosnövendék és Zurányi Kálmán gyógyszerész buzgólkodott, nem a leghívebb pontossággal. Megállapították, hogy a hulla száznegyven centiméter hosszú, haja teljesen hiányzik, fogai épek, kora tizennégy év, közepesen fejlett. A tetem derekán vörösesikos öv, bal kezében sárga papírba göngyöli kékes festék. Ennyi- bél állt jegyzőkönyvük tartalma. Szűcs János gazdálkodó paraszt létére nem beszélhetett bele az urak dolgába, de mint az élet apró tüneteire élesen figyelő kétkezi ember, sokkal alaposabbnak bizonyult a gyenge szemű Kis* Jenő tisztiorvosnál. Emlékezete hűen megőrizte, hogy a telein egyik szeme csukva volt, másik nyitva; száját ja nyitva tartotta, jól látta » szép apró fogakat, a nyelv hegyét, ahogy a fogsorok közé szorult. Nem kék, hanem fekete festéket találtak a papírban, s az egész kendőbe göngyölve a lány csuklójára volt kötve.

(folytatjuk!

4 gyűlölet

Regény Eötvös Károlyról

telékei összeszakadtak. Meg kellett állni, keserves munkával összeróni a szálfenyőket. Csak délutánra tudták rendbehozni a tutajt. Tanakodtak, érdemes-e tovább ereszkedni. Közelgett az este fúji a szél, másnap — lévén vasárnap — úgyis megszakítják az utat. Kikötésre, vasárnapi puliszkafőzésre, pi- pázgatásra, kártyázásra pedig keresve sem találhattak kívánatosabb helyett, mint a Csonkafüzest Tiszadada közelében. Szép, nyugodt, üde táj volt, a tiszta rét, fölött nyárfaóriások terebélyesedtek.

Miután részegre aludták magukat unalmukban, vasárnap kotyvasztással. kártyázással űzték az időt. Délután négy óra tájt minden tutajos a parton tartózkodott, kártyáztak. Csepkanics

György kivételével. Csepka- nincs, az utolsó tutaj legénye tüzet próbált magának éleszteni, de nem boldogult a nyirkos avarral. Leszaladt a tutajra egy marék száraz fenyőforgácsért. Ekkor látta, hogy valami nagyobb tárgyat gyorsan sodor a víz tutaja felé. Kíváncsian leste, hiszen az unalomgyötörte tutajos minden apróságra figyelmes.

Mint a víziélet tapasztalt ismerője, azonnal megállapította: embert tetemet cipel magával a Tisza.

Többször látott már ilyet a folyón töltött, évek során, nem esett kétségbe, de az egyszerű vallásos lélek bor zongásával kísérte figyelemmel a halott utazását. Az élettelen lény — még nem tudhatta róla, nó-e vagy férfi, mert csak a fejebűbját és ruhájának néhány redőjét figyelhette meg — a tutajok alá bukott, majd a kikötőhelyen túl megint felszínre dobta az örvény. Sebesen len. dítette tovább az ár, de a kanyarban a sodrás szélére került, sietése tétova libe- géssé lassult, a hullámok egészen a partra ringatták, ahol görcsös ujjakként kapaszkodtak ruhájába egy fűzfa gyökerei. Csepkanics menten társaihoz rohant, fellármázta őket a kártya mellől. Siettek megnézni a tetemet, tanakodtak, miként cselekedjenek. Többen ajánlották, temessek el a szerencsétlent rendes szokás szerint, mások meg úgy vélték, ha szólnak a dologról a legközelebbi faluban. Épp a Csonkafüzes melletti réten rakta szekérre a frissen kaszált füvet Litvai József tiszadadai szolgalegény. Ennek újságolták el kézael-lábbal, kevéske magyar tudásukkal a tutajosok, hogy halottat vetett partra a Tisza. Litvai József meg Várad) András mezőőrt értesítette, aki nyomban megkereste kerülőtársát, Oláh Györgyöt. Oláh volt az okosabb, az elevenebb, az érdeklődőbb. Nem vesztegette az időt, a helyszínre sietett. kampós bottal szárazra vonta a hullát.. Ez csak az eltűnt Soly- mosi Eszter lehet! — döbbeni rá azonnal.

A faluba rohant., egyenesen Lőrinczi István jegyzőhöz, jelentést, tenni az. esetről. Percek alatt szétfutott a hír Tiszadadán, hogy megkerült Solyniosi Eszter. Előkeresték a községházán az országos körözvényt, leszedték a mestergerendákról az újságokat, amelyek tüzetesen leírták, milyen volt a lányka, milyen ruhát viselt eltűnése napján. A leírások teljesen megegyeztek Oláh György

észlelésével. Tiszadada vezetői, tanult emberei átérezték a nagy felelősséget, tudtak a zsidók elleni könyörtelen hajszáról, egyöntetű véleménnyel vallották, hogy múlhatatlan kötelességük részt venni az ország megnyugtatásában. De épp a nagy felelősségérzet tartotta őket vissza az önhatalmú cselekvéstől. Késedelem nélkül fogatot menesztettek Tisza- lökre a főszolgabíróhoz. Helyette csak Zoltán István se- gédszolgabírót találták. Se. baj, őt is feljogosítja cselekvésre a hivatala. Értesíti Kiss Jenő járási tisztiorvost, ez pedig K. Horváth Géza szigorló orvosnövendék es Zurányi Kálmán fiatal gyógyszerész segítségét kéri. Szűcs János tiszalöki gazdálkodó vállalkozott alkalmi fuvarosnak, hogy elszállítsa a helyszínre az urakat.

Bármekkora sietséggel iparkodtak, csak este tíz óra után érlek ki a Csonkafüzes. t>c. A hullát már nem találták a föld színén. Eltemetek a tutajosok. Megértette mindenki, jó lélekkel és természetes indokkal tették ezt. hiszen csak az emberiesség elemi szabályait követték. Késő estig nem jött a hatóság, annál inkább a hallott közelébe merészkedtek a ragadozó madarak, nem térhettek hát éjszakai nyugovóra addig, amig temetetlen a