Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)

1969-02-07 / 31. szám

ÍBffli felmér T. mstrr - w ao y arowkäi» 8 n!íaf Gazdag zárszámadás Válla jón A közgyűlésen felszólalt Benkei András belügyminiszter Mtíszsltfatí Szabolcsért Kiállítások, az újitómazgalom segítése, hazai és külföldi tapasztalatcserék, technika háza a MTESZ megyei szervezet terveiben Február 6-án tartotta 1968 évi mérlegzáró közgyűlését a vállaji Rákóczi Termelőszö­vetkezet. Az ünnepi közgyű­lésen részt vett Benkei And­rás, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, belügymi­niszter, Orosz Ferenc, az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első tit­kára, Koncz Károly, a Haza­fias Népfront megyei titkára, Kállai Menyhért, a Mátészal­kai Járási Pártbizottság lit- titkára. A vállaji Rákóczi Termelő- szövetkezet elmúlt évi ered­ményét Csűrös János, a ter­melőszövetkezet elnöke is­mertette a községi kultúrház- ban helyet foglaló tagoknak. Bevezetőben elmondta, hogy a termelőszövetkezeti tagok munkájára, a munkához va­ló viszonyra ösztönzőleg ha­toltak a kormány részéről hozott, intézkedések. A fize­tett szabadság, az SZTK, a családi pótlék és egyéb, a ta­gokat közelről anyagilag is érintő intézkedések, rendeletek lehetővé tették, hogy eltűnjék az ipari és mezőgazdasági munkások közötti különbség. kétmillió plusz álhiten yésztéshől A vállaji termelőszövetkezet jelenlegi gazdasági formájá­ban és szervezésében kilenc éve gazdálkodik. Az elnöki beszámoló szerint az eltelt időben a legkiemelkedőbb eredményt a tavalyi év hozta. Üzemegységenként értékelve a munkát, a termelőszövetke­zetnek egyetlen üzemága sem volt, amely ráfizetéses lett volna. Kiemelkedő eredmé­nyeket érték el növénytermesz­tésben, elsősorban kenyér- gabona és takarmánynövé­nyek termesztéseben. A búza 18,6 mázsás, a rozs 10,8 má­zsás, az árpa 23 mázsás át­lagtermést adott. Kukoricából májusi morzsoltban 21 mH­z'ás termést takarítottak be Kiváló eredménnyel zárta az é.ei a termelőszövetkezet ál­lattenyésztése. A tervnek megfelelően 800 darab sertést értékesítettek, a hízomarha- tervet közel 200 darabba! tel­je:- itették túl. Jól jövedelme­zett a bárány, a csirke, illet­ve magas árbevételt értek el g. . pjúból és tejből. Végered­ményben az állattenyésztés a tervezett 8 millió 557 ezer fo­rintos árbevétellel szemben 10 millió 990 ezer forinttal zárta az évet Géppel könnyebb, gyorsabb A vallaji Rákóczi Termelő- szó vetkezet tagsága szorgal­mas munkájával tovább erő­st, tits a közös vagyont, nőtt az állóeszközellátás, gyara­podtak termelési eszközök­ben. A mezei munka meg­gyorsítása és könnyítése ér­dekében 880 ezer forint érték­ben vásároltak gépeket, a gépállomány így két kombájn­nal, öt darab erőgéppel növe­kedett. Az új erő- és munka­gépek lehetővé tették, hogy a kenyérgabonát teljes egészé­ben, a kukoricát 40 száza­lékban gépi érövé] takarítot­ták be. A termelőszövetkezet tör­ténetében először fordult elő, hogy a munkaképes tagok egységesen és következetesen részt vettek a közös munká­ban. Idegen munkaerő igény­be vételére nem került sor. A tsz-tagok egy év alatt 63 ezer 56'6 tízórás munkanapot tel­jesítettek, s ez az egy tagra eső jövedelem növekedésében is tükröződik. A tagok átlag- keresete az elmúlt évben kö­zel ezer forinttal nőtt, 13 ezer 980 forint volt. Szilárdult a vezetők és tagok egysége. Sú­lyosabb fegyelmi vétséget sen­ki nem követett el. A munka­végzés értékelésekor a ter­melőszövetkezet elnöke külön köszönetét mondott a női dolgozóknak, #V.;k férfiéről i* meghaladó feladatokat hajlot­tak végre. Az úttörők virággal köszöntöttél? Benkei András elvtárs belügyminisztert Hammel József felvétele Az elnöki beszámoló után a termelőszövetkezet tagsága meghallgatta az ellenőrző bi­zottság jelentését Ezt követő­en megható színfoltja volt a közgyűlésnek a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat küldöt­teinek köszöntője. „Jó volt hallgatni a beszámolói ” A vállaji Rákóczi Termelő- szövetkezet közgyűlésén fel­szólalt. Benkei András elvtárs is. Elöljáróban a Központi Bizóttság és a kormány üd­vözletét tolmácsolta a terme­lőszövetkezet tagjainak. Kije­lentette, mindenkor szívesen vesz részt Szabolcs-Szatmár megyében termelőszövetkezeti közgyűlésen, mert évről évre tapasztalja, hogy a termelő­szövetkezeti mozgalom fejlő­dik, szilárdul, a jó eredmé­nyek a termelőszövetkezeti tagság anyagi gyarapodását mutatják. Jó volt hallgatni a beszá­molót — folytatta Benkei elv társ —, mert az komoly eredményekről adott számot. A termelőszövetkezet 1960 óta megtett útja azt bizo­nyítja, hogy a fejlődés állan­dó, nem rapszódikus. A fej­lődésnek, nemcsak Vállajon, de mindenütt ezt az útját kell erősíteni. Még jobban össze kell fogni annak érdekében, hogy a siker állandósuljon, anyagi erővé váljon. Az el­múlt év, a nagyobb önálló­sággal és egyéb intézkedések­kel kedvezett a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak. Ko­rántsem értük el azonban azt a szintet, amelyre lehetősé­geink vannak. Ebben az év­ben még alaposabban, job­ban kell dolgozni, egyrészt azért, hogy biztosítsuk a jövő évi jó zárszámadást, más­részt a távlatokra is gondolni kell. A fejlődésnek megvannak a lehetőségei — hangsúlyoz­ta Benkei elv társ. — Az ön­állóságot most már arra kell használni, hogy a termelőszö­vetkezetekben is elérjük az ipari szintű tevékenységet. Az ehlöki beszámolóban hallott számok azt bizonyítják, van ilyen törekvés. A gépesítés, a kemizálás fokának növeke­dése mind a termelés korsze rüsítését példázzák. Akad azonban egy-két hely, ahol ezt nem mondhatnánk el egyértelműen. Egyes területe­ken lelassult például a gép­vásárlás, holott anyagi erő. de főleg az, hogy van elég gép, ezt lehetővé tenné. A - önállóságban kettőzötten fi­gyelni kell arra, hogy oko­san gazdálkodjunk. Alaposan meg kell gondolni, mire költjük a pénzt, mennyit tar­talékolunk. A gépesítés, a kemizálás a több termelést, a magasabb hozamok elérését segíti elő. Megoldja azt a problémát is, ami egyre in­kább jelentkezik munkaerő- hiányban. Hallottam — mond­ta Bankéi elv társ —, a terme­lőszövetkezet asszonyai ko­molyan kivették részüket a munkából. így lesz ez to­vábbra is, ennek ellenére fontos a gépesítés, hiszen az ő munkájukon is könnyíteni kell. Termelőszövetkezeti mozgalmunkban a gépesítés egyre magasabb fokra emel­kedik. Az biztos, hogy a ké­zi munka rövid időn belül nem szűnik meg teljesen, de az arányok változnak. A IX. pártkongresszusnak is az a célkitűzése, hogy a paraszti életszínvonalat ipari szintre emeljük, s ebben benne van az Is, hogy kevesebb legyen a kézi munka. 4 lehetőségekhez mérten Benkei elvtárs ezután arról beszélt, hogy az ország ve­zetői, a kormány mindent megtettek annak érdekében, hogy a lehetőségekhez ké­pest javuljon a falusi lakos­ság, a termelőszövetkezeti pa­rasztság életszínvonala. Akadnak még megoldásra vá­ró problémák, de csak lépés­ről lépésre mehetünk előre. Az országnak komoly anya­gi megterhelést jelent a gyermekgondozási segély, vagy a paraszti dolgozók nyugdíjazása. Az ilyen vo­natkozású kiadásokat azon­ban nem csökkenteni, inkább fokozni kívánjuk. Mindenki­nek vágya, hogy az igénye­ket teljes egészében kielégít­sük. El fog következni, de ehhez először meg kell terem­teni az alapokat. Az út a le­hetőségek kiaknázása, s ennek érdekében még alkotóbban, szorgalmasabban kell tevé­kenykedni. Részletesen foglalkozott Benkei elvtárs a termelőszö­vetkezetek közvetlen felada­taival. Az a jó — jelentette ki —, ha a termelőszövetkeze­tekben hosszú távon is meg­határozzák a munkát. Egyik legnagyobb feladat például az állattenyésztés fejlesztése. A vállaji termelőszövetkezet e téren jól dolgozik. Fejlesz­tették az állattenyésztést, most istállót építenek az eredmények továbbfokozá- sára. Arra is gondol­ni kell azonban, hogy nem elég csak istállót építeni, az állattenyésztést fejlesz­teni, növelni kell a takar­mánytermő bázist is. Okosan kell határozni arról, hogy mit bír ei a termelőszövetkezet, de okosan határozni csak úgy lehet, ha több oldaláról néz­zük a tervbe vett feladatokat. Felszólalásában Benkei elvtárs foglalkozott a nemzet­közi helyzettel. Megemlítette, ahhoz, hogy termelni tudjunk, nyugalomra és békére van szükség. Szűkebb hazánkban nyugalom és béke van, ez megsokszorozza a termelésre fordítható erőt. Nincs béke azonban az egész világon. Bennünket ez arra sarkall, hogy kettőzött erővel dolgoz­zunk, erősítsük a szocialista tábort, amelynek tagja va­gyunk. Ez nem csupán erőt ad, de olyan lehetőséget is, hogy kitűzött feladatainkat rendre megoldjuk. \épiink elégedett A belügyminiszter beszédét országunk belső helyzetének értékelésével fejezte be. Ki­jelentette: népünk elégedett, s ez leginkább abban jut ki­fejezésre, hogy az alkotó munka, az alkotó kedv töret­len. Ez megmutatkozik város­ban, vidéken egyaránt. Bár­merre megy az ember, azt látja, az ország népe épít, szorgalmasan dolgozik. így van ez itt is. Itt a szövetke­zetben is jól megvannak, szor­galmasan dolgoznak, s a mun­ka eredményét elégedetten él­vezik. Továbbra is erre kell törekedni: jó összhanggal még jobb eredményeket elérni. A beszéd . végén Benkei elvtárs a Központi Bizottság, a kormány, valamint a saját nevében sok sikert, erőt és egészséget kívánt a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet tagságának, vezetőségének ah­hoz, hogy 1969-ben az elmúlt évinél is jobb eredménnyel zárjanak. Seres Ernő Gazdaságirányítási rend­szerünk további sikerének egyik fontos feltétele a mű­szaki fejlesztés tudományos szintű koncepcióinak kidol­gozása. Qiyan alternatívák ki­választása, amelyek biztosít­ják mind az ipar, mind a mezőgazdaság gyorsabb üte­mű korszerűsítését, a terme­lékenység növelését, a költsé­gek csökkentését. E feltéte­lek megteremtésében nagy szerep jut a műszaki értel­miségnek, munkájuk egybe­hangolásának, továbbképzési, tapasztalatszerzési lehetősé­geik megteremtésének. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet sege Szabolcs-Szatmár me gyei szervezetének jelenleg tizenkét egyesülete, illetve társulata, társasága és szak osztálya van, s a tagság lét­száma 1616-ra növekedett. A továbbképzés területén — mint azt az MSZMP megyei bizottsága is megállapította — a szervezet úttörő munkál végzett. Az elmúlt évben pél­dául mintegy négyszáz ren­dezvényt bonyolítottak le, s a megjelentek számát figye­lembe véve egy-egy műsza­ki egy év alatt nyolc-kilene előadást hallgatott meg. Ez az arány megfelel a mérnöki továbbképzés követelmé­nyeinek. Ilyen arányú műsza­ki továbbképzésre eddig a megyében nem volt lehető­ség. Ezenkívül egyre több olyan témára összpontosítják tevé­kenységüket (műszaki napok, kiállítás, stb.) amelyek a me­gye sajátos helyzete szem­pontjából lényegesek. A szervezet 1969. évi mun­katerve már tükrözi azokat a törekvéseket, amelyek továb­bi tennivalókként meghatá­rozzák feladataikat. A továbbképzés, valamint a műszaki fejlesztés elősegí­tése terén egyre több olyan témával szükséges foglalkoz­ni, amelyek a megye holnap­jának égetően fontos kérdései. Olyan gyártástechnológiák megoldásának ismertetésére kerül sor, amelyeket koráb­ban az egyetemeken még nem tanítottak. Ilyenek például a házgyári termékek alkalma­zása az építőipar területén, vagy a vékony falú acélszer- kezetek készítése. Ez utóbbi technológiát például az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság tanulmánya alapján ismertetik, s különösen a VAGÉP-nél készülő vasszer­kezetek gyártásánál ajánlatos bevezetni. Ez évben is — a tavalyinál korábbi kezdéssel — sor ke­rül a műszaki napok, vala­mint a kiállítás megtartásá­ra. A műszaki napok eiőadá­Munkakönyvek nyomában Elhelyezkedési lehetőség 750 Nyíregyház« népessége a legutóbbi két év alatt több mint 3 ezerrel növekedett. A legfrissebb statisztikai ads_ tok szerint a város lakosai­nak száma eléri a 68 ezret. Ugyanennyi idő alatt a munkaképes korúak száma 3500-zal emelkedett. Az el­múlt év nyolc hónapja alatt a városi tanács 1228 új mun­kakönyvét állított Isi, ami viszont felülmúlja a korábbi évek átlagát. A két nem közötti avánv viszont maradt a régi. Még mindig több a női munkaké­pes korú, mint a férfi. Bs még csak mindig egy töre­déke jelentkezik a munkaké­pes korú nőknek új munka­könyvért. Igaz, 1968-ban av 1228 munkakönyv közül 739- uek nő volt a tulajdonosa, de akik otthon maradtak, (a 3500 bői 3272-en) r o’nak is nagy része uő vult. Akik pedig mégis munkát vállal­nak közülük, többségükben vidékiék, a városi arányszám így még rosszabb. Tekintve a következő évek foglalkoztatottsági tervei;, úgy tűnik, továbbra is prob­léma marad a nők foglalkoz­tatása. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az üze­meink nagy részében tobb- müszakos rendszer van, a nők zöme — ha volna is hely — családi körülményeik miatt kénytelen otthon ma­radni. A férfiak foglalkoztatása viszont kielégítő, sőt az utób­bi időben az igényeket csak vidéki munkavállalók bevo­násával tudták kielégíteni. De még így is problémát je­lent a munkacsúcsok idején jelentkező szükségletek ki­elégítése. Itt nemcsak a vá­ros mezőgazdasági igényeit kell említeni, hanem a je­lentős munkaerőigénnyel je­lentkező idényüzemeket is. Elsősorban a konzervgyár, a dohánygyár és az almatám­sainaí? témája ezúttal az iíj gazdaságirányítási rendszer^ rel kapcsolatos tapasztalatok és távlati továbbfejlesztésé-» vei foglalkozó problémák ko­ré csoportosul. A kiállítás» célja ezúttal is; a piackuta­tás, profilszerzéé, 1° képcső- lat kialakítása a különböző iparágait, az iparágak és ke­reskedelem kozott. Megren­dezésére azért kerijl sor augusztusban, hogy az itt be­mutatott termékek nagy ré­szét a Budapesti őszi Vásár­ra is elölhessék a kiállítók. Üj dolog, hogy a szervezet a lermckfceítuitatón a* íj«ŐMT segíts -g vei az újí­tóknak i kiálUtást rendez, hogy ezzel is lendületet ad­jon a mozgalomnak. Az eddigi információk alapján ez évben már három új egyesület — fa-, szilikát- és bőripar — megalakításéi uak lehetőségei adottak. Ki­látás van további kettőnek a szervezésére is. Az új egye­sületek megalakulásával to­vábbi, min-egy 250-es tag- létszámemelkedéssel lehet számolni. A vidék erőtelje­sebb bekapcsolódására a mű­szaki napok keretében — fő­leg az iparfejlesztésre kije­lölt Mátészalkán, Nyírbátor­ban és Kisvárban — előadá­sokat tartanak. Mátészalkán például külön rendezvény­program is készül. A vi­dék bekapcsolódásának prog­ramjához tartozik még, hogy a szervezet szoros kapcsola­tot teremtett a Hazafias Nép­front községpolitikai és te­lepfejlesztési bizottságával és segítséget adnak a tervek ki­dolgozásához, azok megvaló­sításában. A munkatervben szerepel még a nemzetközi és hazai tapasztalatcserek továbbfej­lesztess. Külföldön elsősor­ban Csehszlovákja, Szovjet­unió és Románia, de mar szervezés alatt van egy hol­land és egy dán tapasztalat­csere-utazás is. A szervezet munkájának további javítása érdekében szükségessé vált a technika házának létrehozása. Ennek előkészületei folyamaiban vannak. A szervezet eddigi tevékenységének elismeré­séül a MTESZ központ egy­millió forinttal járult ho:. Á az épület megvásárlási'.' z. Ugyancsak kedvező iranyoa.n halad az állandó kiállítási csarnok megvalósítása is. A városi tanács vb. az épp’;Bt helyének kijelölésével a kez­dő lépéseket már megtelte. A szervezet pályázatot hirdet s az elfogadott tanulmány- terv alapján kerül sor a vá­rost már mindenképpen megillető, reprezentatív kiál­lítási pavilon megépítésére. r. K. embernek ló küzd ilyen nehézségek­kel. A munkacsúcsok idején je­lentkező munkaerőigényt a diákok szervezett foglalkoz­tatásával próbálták és pró­bálják megoldani. 1967 nya­rán a konzervgyár mintegy 2 ezer középiskolás foglal­koztatására tartott igényt. Az elmúlt év őszén a konzerv­gyárban 600 Kölese, g imná­ziumi tanuló 10 napig, a Vasvári gimnáziumból 630 tanuló 4 napig a Dózsa Tíz­ben dolgozott. Az idén, fő­leg a csúcsidőben, ismét mód nyílik a középiskolások, eset­leg az általános iskolások f e gl alkozta tusára. Mindemellett ebben az esz­tendőben üzem- és létszám- bővítések során a tervek sze­rint 750 új munkalehetőség lesz Nyíregyházán, legtöbb új dolgozót a gumigyár ve­szi fel, mintegy 350-et, de a* UNIVERSIU is 280 új dolgo­zóra tart igényt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom