Kelet-Magyarország, 1969. február (26. évfolyam, 26-49. szám)
1969-02-16 / 39. szám
9. <*8tS KEEIT-M A ST AHOKSZÄO NHW. február W. Akció az ingázás ellen Négy és fél ezer szabolcsi építőmunkás nyártól 44 órás munkahéten dolgozik Buszok szállítják haza és vissza a munkásokat Égető, több éves gondja Szabolcs-Szatmárnak az ingázás; több ezer férfi dolgozik más megyékben, távoli munkahelyeken. A szabolcsi ipartelepítések és más intézkedések mellett nem jelentéktelen erőfeszítéseket tesz a szabolcsiak foglalkoztatása érdekében a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipari Vallalat is. Legutóbb a vállalat párt-végrehajtóbizottsága javaslatokat dolgozott ki az epítőmunkások körülményeinek javítására, utaztatási és egyéb problémáik megoldására. Már eddig is több százan — komplett brigádok jöttek vissza a megyébe dolgozni más megyékből. Háztól házig járatok Szamos építőmunkás azért választotta a távolabbi munkahelyet, mert — bármilyen furcsa — hazautazását gördülékenyebben, rövidebb idő alatt le tudta bonyolítani. Pesti és más munkahelyekrői munkásbuszok szállítják a dolgozókat szinte háztól házig. Eddig a megyében ezt nem oldották meg. Fél vagy teljes napot utazgattak a megyén belüli munkahelyekről községükbe az építőmunkások. A megyei építőipari vállalat ezért nyolc útvonalon kezdte meg a dolgozók haza- és visszaszállítását. Nemcsak a megyén belüli, hanem olyan távoli munkahelyekre is így szállítják a munkásokat, mint Szentendre, ahol szabolcsiak építik az egyik kiemelt népgazdasági beruházásként szereplő 320 milliós csőgyárat. A vállalat négy és fél ezer dolgozójának érdekeit, kényelmét veszik figyelembe, amikor minden utazási igényt ki akarnak elégíteni, s megkímélik a munkásokat a fárasztó utazgatástól. Tetemes többletkiadással jár az intézkedés, de hasznot hoz majd, mert csökkenni fog a munkások elvándorlása. A szabad szombal vonzása Az is taszította a megyéből — építőipari vonatkozásban — a munkásokat, hogy sok helyen már megvalósították a szabad szombatot. A legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésen a vállalat gazdasági vezetése elfogadta a javaslatot, hogy március 1-től a megyei építőipari vállalatnál is bevezetik a szabad szombatot. Egyúttal már dolgoznak a szakemberek a különféle munkaszervezési, technológiai átállások kimunkálásán, melyek lehetővé teszik, hogy az év második felében áttérjenek a 44 órás munkahétre. Munkaidő-fényképek, elemzések igazolták ugyanis, hogy a hét eleji munkakezdéseknél és a szombati befejezésnél órák vesznek el haszontalanul, elsősorban az utazással járó kiesés, idegeskedés miatt. Az ötnapos munkahéten, melynél nyáron 48, télen 40—41 órát a dolgoznak majd, i— éves átlagban 44 órát alaposabban megszervezik a munkát. Megszüntetik a sokszor objektív okokból származó lazaságot. Minden héten két napot tölthetnek a családjukkal a dolgozók, kipihenten érkeznek munkába. A dolgozók keresete nemhogy csökkenne, de emelkedni fog, két év alatt 4 százalékos bérfejlesztést tartalmaz a közeljövőben elkészülő kollektív szerződésük. Kezdeti lépéseknek tartják ezeket, hogy vonzóbbá tegyék a vállalatnál a munkát, s „visszatoborozzák” az ingázókat. Szabolcsiak Szentendrén... Az ingázásnak persze vannak mási, objektív okai is, A szabolcsi vállalat Szentendrén épít, a pesti 31-es vállalat pedig itt, Nyíregyházán, egy ezervagonos hűtőtárolót. Mennyivel jobb lenne, ha a szabolcsi vállalat építene itthon, és a pesti, vagy Pestközeli vállalatok pedig Pesten, vagy környékén. Amíg itt, a megyében épít a 31-es fővárosi vállalat, nincs baj. A szabolcsi munkaerőnek nem kell tovább vándorolni. De mi lesz, ha befejezik az itteni munkát? Akkor a munkások is mennek tovább, az újabb építkezésre? Hacsak a megye, vállalat és vállalatok, jó munkalehetőségekkel, keresettel itt nem tartják őket.,. (P. G.) Helyreigazítás a „Hiába kéri a vásárló...“ című cikkel kapcsolatban Kezdeményezés Nyíregyházán Izeinek a város fejlesztéséért Jó kezdeményezés első lépeseit valósította meg az SZMT és a Hazafias Népfront városi bizottsága. Látva azokat a gondokat, amelyek legégetőbbek Nyíregyháza gazdasági, kulturális és kommunális fejlesztésében, a város vállalatainak, üzemeinek vezetőit kérték, segítsenek e gondok megoldásában. Vállalati lakások A Bessenyei klubban megtartott beszélgetésen részt vettek a városi pártbizottság, a városi tanács, valamint a szakszervezetek és a népfront megyei, városi vezetői, képviselői. A vitaindítóban Szabó Ferenc ismertette a város fejlődésének főbb állomásait, öt éve nem egészen tízmillióból gazdálkodott a városi tanács, az évente emelkedő összegek 1967-ben elértek a 26 milliót. Az új gazdaságirányítási rendszer első évében mintegy százmillióból, 1969- ben 114 millióból gazdálkodnak. Ez viszont egyúttal sokat is jelent.* lakásépítéstől kommunális beruházásokig mindent ebből kell megépíteni. ' Az összeg kevés.. Társadalmi összefogással kívánják a hiányzó részt megszerezni. Abból indulnak ki, hogy a városfejlesztés nemcsak a tanács feladata, az nem lehet közömbös az itt lévő vállalatoknak sem. Mindenkinek gondja, ha valami hiányzik. Másfél-két éve a lakásgondokra irányították elsősorban a figyelmet. Ez korántsem szűnt meg, a lakáskérdés rtHöst is égétől'Slfxnanácsi és astfats» oííwami & áati ' 852 szövetkezeti lakás jogos kérelme van a tanácsnál. Most mégsem ehhez kérik a segítséget elsősorban. Azért nem, mert a vállalatok vezetői megértették, az új rendeletek pedig lehetővé tették a vállalati lakásépítés támogatását. Ez megindult, s bár legjobb formái még nem kristályosodtak ki, máris jó eredményeket - ígér. 1968-ban negyven, ez évben pedig már mintegy száz új lakás épül a városban a vállalatok által befizetett összegekből. Ez még tovább fokozható. Egy hely — 50 ezer forint Amit most a legfontosabbnak tartanánk: az óvodai helyek számápak növelése. 1960-ban 862. tavaly már 1155 gyereket tudtak ell e- lyezni óvodákban, de énnek ellenére jelenleg 432 gyerek vár megüresedő helyre. Ez a szám két éven belül ugrásszerűen megnövekszik, amikor a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő kismamák újra dolgozni kezdenek. És erre már , most gondolni kell, új óvodák építésével. Egy öt- venszemélyes óvoda mintegy két és fél millióba kerül, minden egyes uj férőhely ötvenezer forint a városnak. Ehhez kérik most a vállalatok segítségét. A jelenlévő pártbizottsági, tanácsi vezetők, a vállalatok képviselői a kialakítandó legjobb módokat keresték. Lehetőségek: a dolgozó vállalatánál kérje gyermeke óvodai elhelyezését, onnan továbbítsák á tanácshoz. Az elhelyezés-megfelelő i ifessegű <, pénzbeli vállalati támogatással járna. Lehetőséget kellene keresni, hogy a vállalatok óvodákat építsenek és azokat vagy maguk üzemeltessék, vagy adját át üzemeltetésre a tanácsnak (bár jelenleg ennek éppen fordítottja tapasztalható: a vállalatok szabadulni igyekeznek ilyen intézményeiktől). Felvetődött az a gondolat is: a villamosításért ma is pénzbeli áldozatot hoznak a tanyák lakói. Átmenetileg, a legsúlyosabb gondok megoldásáig elképzelhető lenne, hogy a szülő bizonyos •— nem túlzottan nagy — összeget fizetne egy összegben gyermeke elhelyezéséért, Az így befolyó pénzeket újabb óvodák építésére lehetne költeni. A vezetőkön a sor Azit is javasolták a jelenlévők, társadalmi összefogással építsenek óvodákat. Ennek egyik formája a vállalatok összefogása, kedvezményes anyag, szakmunka adása. A másik: a lakosság széles körű mozgósítása óvodaépítési akcióra. Számos jó gondolat felvetődött a megbeszélésen. A szakszervezetek és a népfront kezdeménye elérte célját: elindított egy folyamatot, amely a város jelenlegi, de később még fokozódó egyik legnagyobb problémáját oldhatja meg. A továbbiakban a kivitelezésen, a vállalatok vezetőin a sor, hogy kedvező döntésekkel segítsék a kezdeményezés megvalósulását. ’ “ Marik Sándor Elsőként a meffyében A Szabolcs megyei Tejipari Vállalat vezetősége folyó hó 10-én felkereste szerkesztőségünket és kérték, hogy a február 9-én a fenti című cikk tartalmát közösen vizsgáljuk felül. A vállalat úgy értékelte, hogy a megjelent cikknek az a része, amely a tejipari vállalattal foglalkozott, nem teljesen megalapozott, és ennek alapján sérti a vállalat jó hírnevét. A szerkesztőség a kérésnek helyt adott. — A vita során tisztázódott, hogy folyó hó 7-én, pénteken a Kossuth ut. cai tejbolt valóban másfél órával később kapta meg a palackos tejet. A kannás tejet viszont időben, tehát az üzletben tej volt. A palacktej késésének az oka a tejüzem gépkocsijának meghibásodá. sa. Ezt a vállalat elismeri. Nem fedi a valóságot viszont az az állítás, hogy az üzletek rendszeresen késón kapják meg a tejet és a tejterméket. — A vállalat bizonyította, olyan kiszállítási rendszerre tért át, hogy a boltok a nyitás idejére nemcsak a tejet kapják meg, hanem az egyéb tejtermékeket is. A tejipar 1969. január 1- től egyedülálló kezdeményezést vezetett be a fogyasztók érdekében, éspedig azt, hogy a kereskedelemtől a lejárt szavatosságú termékeket teljes értékben visszavásárolja. Bizonyította a vállalat azt is, hogy semmiféle „kooperációs melléfogás” nem áll fenn, annál is inkább, mert önállóan bonyolítanak le mindent. A vállalat szerint hibát követett el a cikk írója, hogy egy esetből szubjektívan általánosított. A vaj keménységét a vállalat azzal indokolta, hogy télen nemcsak a hideg, hanem a tehenek takarmányozása is kihatással van, méghozzá elég nagy mértékben. — Ugyanis a téli száraz takarmányozás keményebb vajzsírt eredményez, ezt technológiával ma még nem lehet teljesen . éléé Üzemorvos a tsz-ben Emberséges kezdeményezés Nyírteleken lensúlyozni. Éppen ezért ajánlatos a kenhetőség érdekében a vajat 8—10 Celsius fokon tárolni. A 25 dekagrammos vaj gyártásának a vállalat részéről semmi akadálya, ha azt a kereskedelem igényli. A juhgomolya reklamálása a tejipar véleménye szerint egyrészt nem időszerű, mert télen nincs juhtej, tehát gyártani sem lehetne, nyáron pedig egészségügyi előírások miatt nem hozhatja forgalomba, mivel a juhgomolya nyerstejből készül, s eddig alapanyagként szolgált. Valószínű, nem lesz akadálya viszont annak, hogy új technológia kidolgozása mellett pasztőrözött tejből készülhessen juhgomolyához hasonló termék. A cikk szerint Nyíregyházán nem lehet tejkon- zervet kapni. A kereskedelem véleménye: korlátlan mennyiségben van az üzletekben. Tejpor valóban nem mindig kapható, a tejipar helyette ajánlja a friss tejet. A bébiétel nem a tejipar profilja. 1969 február 10 Nevezetes dátum a közösség életében. Ez az első rendelési napja dr. Szabó Józsefnek, a nyírteleki Szabad Nép Termelőszövetkezetben. ö a tsz üzemorvosa Első ilyen kezdeményezés a megyében Hétfőn délután négy óra. Kezdődik a rendelés. Idős emberek, nők, kismamák, gyerekek szorongnak a dohánycsomózó bejáratánál. Ideiglenesen a pihenőt rendezték be vizsgálónak. Duruzsol a kályha. Kellemes meleg fogadja az érkezőket. Borbély János fogatos felesége a kisbabát hozta vizsgálatra. Itt van a nyugdíjas Mokánszky József, Perényi József műhelyszerelő, Képes Józsefné az idős asz- s?ony. ök újságolják, hogy ez olyan vívmány, amire gondolni sem mertek, volna valamikori • s fiamat hoztam vizsgálatra, de én is már kilenc éve vagyok beteg. Itt lakunk a Bedő-bo- korban. Nagyon jó, hogy ilyen időben nem kell a Dó- zsaszőlőben gyalogolunk. Képes Józsefné hatvanéves, tizenkét évig dolgozott a tsz- ben: — Nekem magas a vérnyomásom. Nem tudok dolgozni, s ezzel a betegséggel nem lehet gyalogolni. Ezért örülök, hogy ettől a tsz megszabadított. Csak kellene a betégek- nek egy fűtött szoba, ahol várakoznak, le tudnak ülni. aki mindent elfelejtett — Hol történt a baleset? — Nem tudom. — Mikor történt a baleset? — Nem tudom. Csordás László 30 éves villanyszerelő szakmunkás semmire nem emlékszik. Két évvel ezelőtt, 1967-ben Űjfehér- tón elütötte a vonat. Hetekig kórházban ápolták, m.ajd hónapokig betegállományban volt. Most dolgozik. Tanult, szakmájában, a Nyírbátori Építő- és Szakipari Ktsz többi villanyszerelőjével együtt, szereléseket végez. Ugyanolyan munkát bíznak rá is, mint másokra. Pedig mindent elfelejtett. — Mikor tanulta a szakmát? — Nem tudom. — Akkor hogyan tudja elvégezni a munkáját? A villanyszerelés szakértelmet kíván. A válasz most, már részletesebb. A magyarázat elfogadható. — Amikor munkát osztanak ki rém, jegyzetet készítek. Mindent felírok, amit el kell végeznem, így meg is tudom csinálni. Aztán ott vannak a műhelyben a könyveim. Azokat rendszeresén átlapozom, tanulok. Naponta újra tanulja a szakmát és 1800—2000 forintot keres nehezebben, nagyobb energiával koncentrálva, készülve, mint mások. A villanyszerelő szakmába nem régen került vissza. A baleset után leszázalékolták. Negyven százalékos rokkant. Homlokán, a jobb szeménél csupán egy kék folt jelzi a baleset nyomait. Azt, hogy semmire sem emlékezik, beszélgetés közben nehéz észrevenni. De ha nem is tudja, mások emlékeznek rá, miként kezdte újra a munkát, hogyan lett belőle újra villany- szerelő. Amikor az orvosok rokkantsága erejéig munkaképesnek nyilvánították a villanyszerelő szakmából eltanácsolták. Balesetveszélyes, nehéz. A műhelyben lakatos munkára osztották be. Olyan munkát adtak, ami nem volt megerőltető. Csordás László azonban kérte, hogy a szakmájában dolgozhasson. De ki vállalja érte ;a felelősséget? Ki vigyázzon rá. A ktsz-nél alakult egy szocialista brigád, Juhász Miklós vezetésével. A brigád vállalta, hogy ők majd ügyelnek Csordás Lászlóra. Velük eldolgozhat, — modták, nem lesz baleset. Az eset óta, hogy a csökkent munkaképességű villanyszerelő közéjük került, gyakrabban tartanak megbeszéléseket, nem csupán szakmai kérdésekről, de legfőképpen a balesetelhárításról, arról, mire kell ügyelni munkaközben. Az eligazítás, a gyakori oktatás többnyire csak egy embernek szól, de mindenki türelmes. Csordás László harminc éves. Egy éve nősült Feleségével szüleinél, Nyírbogáton lakik. Onnan jár be munkára, s azt mondja: — Az a jó, hogy dolgozhatom. Csordás Lászlóval a találkozás nem véletlenül történt. Az Állami Biztosító utasbiztosítás címén húszezer forintot fizetett ki számára, s akkor, amikor beszélgettünk, CSÉB-biztosítására 9 ezer 600 forintot kapott, A pénz mindig jól jön. Főleg új házasoknál. Csak ne így! • Seres Ernő Először a gyerekes mamák mennek be, utána az Öregék. Mezei Béla a tsz-elnöke újságolja: —.-‘Egy hete kötöttük meg a szerződést Szabó doktorral. Szövetkezetünknek eléggé széttagolt a területe. Leg- alább tizenöt tanyabokorból, településből áll csaknem harminc kilométeres körzetben. Ilyen nagy távolságból különösen az idősebbeknek és a gyerekes mamáknak volt nehéz az orvosi ellátása. Ezen segített a szövetkezet párt- é® gazdaságvezetősége. Korábban sok gondot okozott a betegek vizsgálatra való küldése is. Naponta négy-öt fogatot, sokszor a gépkocsit is igénybe kellett venni. De az embervédelem nem tűrt halasztást. — Ilyen dermesztő hidegben lőcsös szekérrel kellett szállítani a beteg gyermekeket, terhes anyákat vizsgálatra — mondják az emberek. Mától helybe jön az orvos. Hetenként kétszer rendel. Hétfőn és csütörtökön. Rendszeresen látogatja majd a tsz üzemegységeit, . ellenőrzi a mukáspihenők, istállók, tejház, stb: higiéniáját. Balogh Gáborné mondja: ■ — Eddig kilométereket kellett. gyalogolnunk. Most a — Csütörtökre már az. is meglesz, Képes néni — nyugtatja a tsz elnöke. A nyírteleki Szabad Nép Tsz-nek 213 tagja van. A kö- • zösség jövedelméből élő tagok, alkalmazottak és eltartott családtagok száma a nyugdíjasokkal együtt csaknem 900. Ezeknek az embereknek a betegellátási gondján segített a tsz. Hat óra múlt. Vége a rendelésnek. Dr. Szabó József 35 embert, kismamát, gyereket vizsgált meg. Sok mindenre van még szükség az orvosi rendelő felszereléséhez. Ezt össze is állította az orvos, s a listát átadta a tsz elnökének. Gondoskodnak róla, hogy meglegyen. Legfőbb az, hogy elégedettek az emberek, a tsz-ta- gok. — Nem kötelezett erre engem senki. Orvos vagyok. Segítek, ahol tudok — mondja az orvos. Megnyugvás e tanyavilágban élő embereknek. Nincsenek elzárva a világtól, segítségtől, ha emberéletről van szó. És ez mindenképpen a szövetkezeti mozgalom vívmánya. Farkas Kálmán Egy ember,
