Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
4> alia' (TELET MAOVAffORSZAO 1969 Jarmir 56, Neonképes Nyíregyháza Pislákoló betű — Egyetértés szóban Milyen legyen a sétáló utca este? — A városiasabb város Egy varost — sok más egyeb rntíutU — a viiiuuzo neuiioü, a s^cp rekiamoK, izicses üz- ieipüi laloK es KiraisaioK városiassá, vonzova teneinek. Ha nianyoznaK, szegényesebb az uicaKep, maga a varos. Nyíregyházán mányoznák. í>linaosszfe négy intézmény — a Centrum es Csemege aruház, az OTP és az AUami Biztosító — íogiamOzik többnyire rendszeresen a reklámfeliratokkal, neonosítással (Megjegyzésként ide kivánko. zik: valamennyi országos szerv megyei, nyíregyházi ki. rendeltsége.) A város további intézményei méltánytaianul keveset törődnek es áldoznak erre a célra. A vállalatok, intézmények vezetői, szakemberei helyeslik — csak éppen alig tesznek valamit az előrelépés érdekében. Elsősorban a város főterén es a forgalmasabb útvonalakon lenne szükség a korszerű neonfeliratokra, azok egységesítésére. A Kossuth téren például ahány üzlet van, annyiféle felirat, reklám ékeskedik vagy éktelenkedik a homlokzaton. Egy évtizede lesz már. hogy először került napirend, re a Zrínyi Ilona utca képének átalakítása. Azóta új üzleteket telepítettek oda, a meglevő boltok jelentős részét átalakították vagy felújították. Az esti utcakép mégis 6okkal kevesebbet változott. mint amilyen mértékben arra szükség lett volna. Ez uiobbi most újra az érdeklődés előterébe Kerül. Ki. telepítik a villamost, felújítják az útburkolatot, újra megnyílik a lehetősége a nyíregyházi sétáló utcának. De ezt szebb kirakatokkal, jobb reklámmal és főleg korszerű neonfeliratokkal is hangsúlyozni kellene. Helyes i’enne, ha az építési hatóság a városközpontban sorra kerülő üzletfelújftások. átalakítások engedélyeiben megkövetelné a megfelelő felirat elkészíttetését is. Itt elsősorban a kiskereskedelmi vállalatok munkájára gondo. lünk. Az utóbbi években csaknem minden átalakításnál „megspórolták” a neono- sítósra tervezett összeget. Más kérdés a már meglevő, de pislákoló, vagy éppen csak részleteiben világító feliratok ügye A sötét neonbetűk mögött többnyire az az egyszerű ok húzódik meg, hogy a vállalat, intézmény, amelyet reklámoz, nem köti meg a karbantartási szerződést az illetékes szövetkezettel. így aztán hiba esetén hetekig tart az ügyintézés, s addig a feliratok sötétek. A városi tanács építési ősz. tályán foglalkoznak a neonosítással. Előbbre kellene azonban lépni ebben is: összefogni és irányítani a különböző intézmények terveit és megfelelő rendelkezésekkel elérni, hogy a korábbinál több ered. ménnyel járjanak a szebb belvárosért tett lépések. Lapunk elmúlt évi közvéleménykutatása során többen tették szóvá a sötét belvárost, a kontrasztokat: a felszerelt legmodernebb gombalámpák a Kossuth és a Beloiannisz téren, s az egyszerű, semmitmondó feliratok a kiskereskedelmi egységek ajtajai felett. De javasolták olvasóink azt is, hogy a város kapuját — az állomásteret és az Arany János utcát —, amelyet először pillant meg a Nyíregyházára érkező, feltétlenül neonokkal, hirdetésekkel, vagy más módon kellene városiasabbá tenni. Egy sor olyan épületünk is van, amely többet érdemelne: a Nvírvíz, a Takarék, az új SZTK-központ, a nemzeti bank, mindkét szálloda. Két „zöldvendéglőnk”, a Tölgyes és a Jereván is felújítás előtt áll Jó lenne, ha nem feledkeznének meg a neonokról. Az első jó példa is megvan már: a napokban engedélyezték a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat új irodaházának nagyméretű neon emblémájá nak és feliratának felszerelését. Kívánatos, hogy a városközpontban lévő vállala tok vezetői is nagvobb érdeklődet tanúsítsanak a város- politika apró munkáira, hogy kellemesebb szebb legyen az esti Nyíregyház» Marik Sándor Elhallgatnak a puskák Josef Stocker volt szerzetes, a szekta feje Nem mindennapi tárgyalás kezdődött a zürichi esküdtszéken. Ha az ember nem tudná. hogy a XX. század utolsó harmadában, az atom- és rakétakorszakban vagyunk azt hihetné, hogy a középkor elevenedett meg újra. A vád halált okozó súlyos testi sértés. A fővádlottak Josef Stocker, volt szerzetes és szeretője, Magdalena Kohler. Mindketten német származásúak. Mellettük négy svájci ül a vádlottak padján. A vádiratból elképesztő történet bontakozik ki. Stocker és Kohler Dél-Námetország egyik kis helységében szektát alapított, amely az „ördögűzést és a világ vége túlMagdalena Kohler a bíróság előtt még mindig arra próbál hivatkozni, hogy „az ég parancsára” cselekedett. Bernadette Hasiért. Hogy a fiatal lányt megóvják „a végső kárhozattól”, az ütlegelések egyre kegyetlenebbek lettele, s végül is kioltották a fia-, tál lány életét. A zürichi esküdtbíróságpit rendkívül nagy az érdeklődé? a per kimenetele iránt. A tárgyalásra egy egész sor világlap küldte el képviselőjét, A vádlottakra, a svájci törvények szerint, 20 évig terjedő fegyházbüntetés szabható ki. (gáti) jének a ‘nagyobb részét. Végül két fiatal és csinos leánykáját is a szektafőnök rendelkezésére bocsátotta, hogy azokat a Németországban lévő „Noé bárkájában” minden bűntől megszabadítsák. A rendőrség újra a nyomukban volt, mire Kohler és Stocker a svájci Ringwillbe tette át ismét a székhelyét. Itt folytatták aztán az ördögűzést, amelynek során a fiatal lányokat a legsúlyosabb lelki gyötrelmeknek vetették alá, majd miután — szerintük ve- zeklésük nem járt eredménynyel, áttértek a „testi nevelésre”. Ebben különösen Kohler asszony járt az élen, akinek parancsára Stocker és négy szektatársa rendszeresen verte a 17 éves csinos ÖRDŰGŰZES a huszadik században Az áldozat, a 17 éves Bernadette Hasler. Négyezer fácánnal lehet több? Történetek vadmacsnákról és vaddisznókról Néhány nap múlva, — január 3l-én — elhallgatnak a puskák, véget ér a vadászszezon a szabolcsi, szatmári, beregi erdőkben. A 38 vadásztársaságba tömörült 080 ember, akik közül minden téli vasárnapon legalább ötszáz kint hódolt szenvedélyének a friss levegőn, felakasztja fegyverét és készül a „zárszámadó” közgyűlésre. Meri a vadásztársaságoknak is van gazdasági tervük, céljaik és arról illik a vezetőségnek beszámolni. Jó néhány milliót keresnek a népgazdaságnak vadászaink, e valamikor száznál kevesebb megyei urat foglalkoztató sporttal — ma kilencven százalékuk egyszerű termelőszövetkezeti tag, vagy üzemi munkás, Ha figyelembe vesszük, hogy a tavalyi 6000 fácán helyett idén körülbelül négyezerrel többet lőttek, és egy lőtt fácánért 41 forintot ad a felvásárló szerv, egy hálóval elevenen beíogottért pedig 80 forintot, könnyű megérteni, hogy ez a lényegében igen költséges szórakozás híveinek gyakorlatilag „ingyenben van”, vagy legalábbis kevés pénzbe kerül. (Arról nem is beszélve, milyen komoly valutaszerző exportlehetőség a népgazdaságnak.) Az elmúlt évi időjárás meleg tavasz, száraz nyár, — kedvezett a vadak szaporo dúsának. Ezért lőttek több fá cánt. Nádiból is több volt a tavalyi 20 000-nél. A szezon során több mint hetven vaddisznót is lőttek a szabolcsi erdőkben. („Beszivárognák” az erdélyi hegyekből, a Kárpátokból. Átkelnek a folyók jegén.) Ha a vaddisznó a határmenti aránylag háborítatlan erdőkben megtelepszik, sok malacot fial, ezért nem pusztult ki még. Ha éhes, átússza a folyót is. Nem kér útlevelet Kevesen tudják, hogy az aránylag gyér szabolcsi erdőkben most már négyezernél több őz is tanyázik. Jelenleg a suták selejtezése folyik, február 20-ig. Ugyanis az őzeknél az lenne jó, ha egy- nejűségben, párosával élnének. Pontosabban, egy bak több sutával is hajlandó együtt élni, de „felfokozott szerelmi élete” az agancsnövekedés rovására megy. Mivel a Szabolcsi őzek Kétharmada jelenleg suta, ezért ritkítják most és csak a nőstényét. Sok vadásztréfa is van erről. Még meghökkentőbb, amikor az egyik vadász tavaly az orosi erdőben két őzbakot látott verekedni a közelben álló négy szép suta miatt. Ilyenkor semmivel sem törődnek, két lépésre is megközelíthetők. (Bajvívó bakot nem lő ki a vadász férfi becsületből.) És vad macska? Bármilye különös, van. Minden hide évben puskavégre is kerü néhány, S bár közülük jó pá. elvadult macskának bizonyu igazi is van, szintén a Kár pútokból. Az enyhe telek mi att most már régen volt. A: utolsót a Nyírlugosi Állam Gazdaság erdejében lőtte két éve Molnár Bertalan hivatásos vadász. Vadászvacsorák? Vannak. Most különösen, a szezonzáró találkozókon. Kár, hogy a megyében egyedül a nyíregyházi Vöröshadsereg úti élelmiszerüzlet árusít magánosoknak vadhúst. (grnz) élését” tűzte ki céljául. Mikor különböző manipulációk miat' a nyugatnémet rendőrség érdeklődni kezdett a szekta dolgai iránt, a szektafőnök Stoc kér és helyettese Svájcba tette át a székhelyét. Hí Ilikor, faluban egy jámbor paraszt család, Josef Hasler és fele sége menedéket nyújtott ne kik. A naív és bigott embe rekkel hamarosan elhitették hogy ők kiválasztottak, akii; a nemsokára bekövetkező világ végét túlélik majd. Persze csak az esetben, ha az ő utasításaikat mindenben betartják. Hamarosan nagyonis világi dolgokra terelődött a szó, és Stockerék közölték a házaspárral, hogy nagyobb összegű pénzre van szükségük a szekta számára. Josef Hasler ma erről így beszél: „Szentül hittük, hogy Magdalena Kohler rendszeresen üzenetet kap az égből. Mint jámbor emberek, tisztességes életet akartunk élni.” Először csak készpénzüket [ szedték el, majd amikor ez I elfogyott. Hasler eladta a földA sikkasztó észjárása < Utalvány az anya nevére — A tolvaj kifizetteti a szállítást is Ahányszor egy nagyobb, több tízezer vagy százezer forintos csalásra, sikkasztásra vagy visszaélésre fény derül, a közvélemény felháborodásában gyakran ismétlődik ez a kérdés is: ..és hol volt az ellenőrzés ? Közelebbről vizsgálva a közelmúlt néhány ügyét, kitűnik, hogy ellenőrzés volt, eléggé alapos is Azonban gépies, ismétlődően ugyanolyan. A bűnözésre hajlamos emberek ezt használják ki. hogy leplezzék tevékenységüket. Néhány példa a közelmúlt leleplezett bűnügyeiből: A nyírségi erdészet volt SZTK- íigyintézője állandó ellenőrzés alatt állt. mégis éveken keresztül több tízezer forintot sikkasztott. Módszere igen egyszerű volt. Többnyire az anyja nevére utaR ki rendsze, regen jogtalan juttatásokat. Ezeket magához vette és a kaját céljaira használta. Az ellenőrzés mindig szabályszerűnek találta ügyintézését, Csak éppen azt nem vizsgálták sokáig, hogy Illetéktelen, alkalmazásban nem is álló személy részére történtek ezek a jogtalan kiutalások. A sikkasztó erre a gépiessé váló ellenőrzési módszerre alapozott és egy ideig nem is hiaba. * Vagy vegyük a vasmegye- rí postahivatal vezetőjének esetet. Eveken át sikkasztott el pénzösszegeket olyan takarékbetétekből, melyeket tulajdonosaik a magasabb kamat érdekében hosszabb időre helyezte^ el. Már 150 000 forint körül járt az elsikkasztott pénzösszegekkel leleplezésekor. Ismétlődő, rendszeres ellenőrzés alatt állott. A takarékbetétek kezelése szabályszerűnek tűnt, h’szen a sikkasztó ügyelt az ügyrend előírásainak megtartására. Az ellenőrzés csak arra nem tért ki, hogy az ilyen tartó- sabb betétekből miért vettek volna kf tulajdonosaik rövid időközönként jelentős összegeket? Ez volt az a kis rés a gépiesen Ismétlődő ellenőrzéseknél, ahol a sikkasztónak alkalma volt túljárni az ellenőrzés eszén. (Az Országos Takarékpénztár dicséretes módon új rendszert vezetett be, amely csaknem lehetetlenné teszi az ilyen eset megismétlődését.) * Vagy például itt van a Nyíregyházi Építőipari Ktsz néhány rakodómunkása, akik — összejátszva a gépkocsivezetőkkel — az egyik munkahelyről a másikra szállítandó építőanyag egy részét szállították időnként saját lakásukra. Látszólag itt sem volt baj az ellenőrzéssel, sok mindent vizsgáltak, rendszeresen — mindig Ugyanúgy — de éppen ez a gépiesség adott alkalmat rá, hogy egy ideig űzhessék ezt a játékot. Sőt, ha véletlenül nem tűnik ki, hogy az egyik munkahelyről a másikra szállított építési anyag oda nem érkezett meg, még az sem derül ki, hogy a ktsz azokat a fuvarszámlákat is kiegyenlítette az AKÜV-nek, amelyek az elsikkasztott anyag szállítási költségeit fedezték. * Jó példa az ellenőrzés formális voltának kárára egyik államigazgatási szervünk revizorának esete a hamis utalványokkal. Éveken át negyvenezer forinttal károsította meg intézményét az illető. Az ellenőrzés a formailag kifogástalan utalványokat rendben levőnek találta és utalványozta. Hosszú ideig elmaradt a tartalmas vizsgálat, vagyis, hogy az utalványokon feltüntetett összegek kifizeté. sere volt-e jogcím? RENDELET a lakásépítés vállalati támogatásáról-'c J 1 A napokban megjelent a pénzügyi, az építésügyi és a városfejlesztési, a munkaügyi miniszter együttes rendelete a lakásépítés vállalati támogatásáról. Az új jogszabály lehetővé teszi, hogy a részesedési és a fejlesztési alap egy részét a vállalatok dolgozóik lakásépítésének segítésére fordítsák. A részesedési alapból felhasznált összeget maga a vállalat állapítja meg, a fejlesztési alapnak pedig legfeljebb 10 százalékát lehet felhasználni e célra. Az így képzett lakásépítési alapból hozzájárulhatnak a dolgozók társas és családi ház építéséhez, szolgálati lakásokat építhetnek, ha pedig a vállalat segíti a tanács bér- és szövetkezeti lakásépítését, úgy kijelölheti bizonyos számú lakás bérlőjét. A telepszerű, koncentrált építkezések előmozdítására a vállalatok egymással társulva is szervezhetik a munkát. Vállalati segítség esetén társas vagy családi ház építéMég ügyesebbnek bizonyult — átmenetileg — a kemecsei gázcseretelep vezetője. Hosz- szú idő alatt közel 100 000 forint kárt okozott. Ezt úgy leplezte, hogy a megismétlődő leltárak alkalmával az üres palackokat is megtöltött- ként számolta el. A leltári ellenőrzések Ismétlődően csak a palackok számára terjedtek ki. Azt nem vizsgálták, legalább szúrópróbaként, hogy a leltárba vett palackok valóban tele vannak, vagy üresek. * Ennyi példa elég annak bizonyítására, hogy a közvéleménynek is van igaza, amikor az ellenőrzés megjavítását igényli. Ennek pedig csak az a járható útja, ha a formális csak önmagáért való ellenőrzést abbahagyjuk és tartalmi szúrópróbaszerű, meglepetés, ként végrehajtott, a dolgok lényegébe vágó, mindig másképpen foganatosított ellenőrzésekkel vesszük el már előre a bűnözésre hajlamos emberek kedvét a lopástól, csalástól és sikkasztástól. sekor a dolgozó előtörlesztő* sének el kell érnie a lakás árának 15 százalékát, Igénybe lehet venni OTP-hitelt isi amely azonban nem haladja meg az ár 25 százalékát, ha a vállalat nem házilag építi a lakást, úgy 30—40 ezer forint árkiegészítést is nyújt az állam. A lakásépítéshez nyújtott vállalati hozzájárulást a dől* gozó az OTP-kölcsönnél szokásos időtartam alatt kamatmentesen fizeti vissza, de évi 1 százalékos kezelési költséget fel lehet számítani. A yál* lalat huzamosabb munkavjr szony kikötése alapján, • • továbbá a nagycsaládosoknak á fizetési kötelezettséget enyhítheti, a készpénzfizetési kötelezettség egy részét megelőlegezheti. A vállalatok a jogszabályokban megállapított keretek között egyéb segítséget is nyújthatnak a dolgozók tarT sas- és családi ház építéséhez; Megfelelő térítés ellenében á saját építő, szak- és szerelő- ipari, valamint tervező kapacitásokat is felhasználhatják ha ez nem gátolja a vállalati feladatok elvégzését. A rendelkezés felhívja a vállalatokat, hogy tegyék lehetővé a munkára jelentkező dolgozók közreműködését is. Ha valamennyi vállalat igénybe venné a rendelkezés adta lehetőségeket, s fejlesztési alapjának 10 százalékával hozzájárulna a lakásépítkezésekhez, ez másfél milliárd forintot jelentene évente. Mivel azonban ezzel reálisan nem lehet számolni, a Pénzügyminisztérium becslése szerint az Idén legalább 2000, a következő években pedig legalább 5000 vállalati támogatással épülő új lakásra lehet számítani. A rendelkezés az állami gazdaságok kivételével az állami vállalatokra, a kisipafi és háziipari szövetkezetekre, valamint a fogyasztási és értékesítő szövetkezetekre terjed ki. Az állami gazdaságok dolgozóinak kedvezményes lakóházépítési akciót korábban szabályozták. Mivel a rendelet január 24-én lépett hatályba, a folyamatban lévő építkezéseknél még nem lehet alkalmazni a kedvezményeket.
