Kelet-Magyarország, 1969. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1969-01-26 / 21. szám
NAPLÓ A bizalom értéke Kaparj kurta? Pártunk, kormányunk nagy vállalkozása, a szocializmus építésének meggyorsítására, gazdasági irányításának és működtetésének új rendszere még a kibontakozás korszakában van. Azonban máris ezer jel, tény és jelzés igazolja a kezdeményezés történelmileg szükséges és elkerülhetetlen voltát. Tízezrek tartalékolt és néha már kicsit elkorcsult energiája szabadul fel és működik az ország gazdaságának erősítéséért. Persze elkerülhetetlen, mint minden nagy és nemes vállalkozásnál, hogy ügyeskedők is színre lépnek. Ahogy valaki tréfásan említette még ezelőtt a tervezés stádiumában, hogy ezren és ezren gondolkodnak, hogy működjék jól a nép minden egyes rétege és tagja érdekében az új gazdasági mechanizmus, ugyanakkor nem kevesen már azon törik a fejüket, hol találják meg a kiskapukat, a kibúvókat, hogy ne a közösség javára, hanem inkább saját, önző, egyéni érdekeikért harcoljanak. Nem kevesen gondolják, hogy az ismerősnek tűnő fogalmak, kereslet-kínálat, piac utat nyit megint; a „kaparj kurta neked is lesz”, embertelen, igazságtalan és valljuk- be, aljas lehetőségének. Hivatalosabban: a tőkés gondolkodásmódnak. Éberen és lelkiismeretesen, közösen kell ellenőriznünk életünket, csak így toppanthatunk azok kezére, akik a jogtalan és erkölcstelen egyéni haszonra törekednek- Az éj mechanizmus — és ez a döntő ebben a nagy vállalkozásban — szinkronba hozza az egyének, a gazdaságok és a népgazdaság érdekeit, így mondhatjuk: egy érdek van; a szocializmust építő magyar nép érdeke. Az önálló gazdálkodás a mi viszonyaink között nemcsak hogy nem azonos, hanem ellentétes a spekulációval, a spekulativ módszerekkel. Viszont nem ellentétes az okos, hozzáértő gazdálkodással, azzal, hogy mind jobb minőségben, mind nagyobb választékkal termelni a piacra. Vagyis kiszolgálni mind jobban a lakosságotO. N. A címben szereplő bizalom értéket, például a lakosság tulajdonába kerülő új fogyasztási cikkeknél, kétségtelenül az árucikk használat során megmutatkozó minőségi tulajdonságai szabják meg. Ettől függ az is, hogy a vásárlók dicsérőleg vagy elítélőkig vélekednek az árucikket gyártó üzemről, vállalatról, szövetkezetről. A minőség tehat bizalom kérdése. Ilyenkor, az új esztendő el. ső heteiben nagyonis indokolt arról is elgondolkozni, vajon 1968-ban, a gazdaság- irányítási reform első észtén, dejében hogy alakult a helyzet a minőség körül. Természetesen olyanfajta felmérés, amely „globálisan”, summá- san ítélné meg az árucikkek minőségének alakulását, nin. csen, nem is létezhet. Ha azonban különféle fogyasztási és termelői cikkek körében vizsgálódunk a minőségi színvonal növekedéséről, vagy csökkenéséről, megköze. lítőleg képet alkothatunk erről a fontos kérdésről. Itt van például a fogyasztási cikkek széles köre. Bár az elmúlt esztendőben, különösen az év második felében több jó minőségű belföldi új termék került forgalomba és tapasztalható volt a választék bővítésére, a korszerűbb áruválaszték kialakítására mutató tendencia is, nagy általánosságban bizony, baj volt a minőséggel. Mindazok a vizsgálatok, amelyeket például a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet hivatalból elvégzett, mind a kereskedelmi hálózatban felmerült vásárlói és kereskedelmi kifogások azt mutatták, hogy a korábbi évekhez képest megnőtt a reklamációk száma. A húsipari készítmények, a sütőipari úgynevezett fehértermékek, egyes gyors- fagyasztott árucikkek, kon- zervek gyakran nem szabványos minőségben kerültek forgalomba. Továbbra is jogo. san kifogásolták a lábbelik és a bútorok minőségét. 1968 harmadik negyedévében például a minőségileg ellenőrzött bútorok között a KERMI egyetlen egy hibátlan darabot sem talált A minőség romlása volt tapasztalható számos forgalomban lévő bel. földi és import háztartás- vegyipari terméknél, a sajtó annak idején hírt is adott arról, hogy néhány gyártmány értékesítését meg kellett tiltani. Ugyancsak az elmúlt év harmadik negyedében növekedtek a kereskedelmi és vásárlási kifogások a Lehel hű. tőszekrények egyes típusainak minőségére, a hűtőszekrények garanciális javítására. S itt mindjárt éppen ennél az utóbbi példánál álljunk meg néhány további gondolatkapcsolásra. A minőség, vizsgáló szakemberek ugyanis felelősséggel állítják, hogy a minőségi hibák feltárása után a szóban forgó készülékeket előállító gyár, jelen esetben hűtőgépgyár, hathatós intézkedéseket tett a gyártási hibák megszűnteié, sére, a Lehel hűtőgépek minőségének stabilizálására. Vagy egy másik példa: a 70C típusjelű tolósúlyos háztartási mérlegek esetéről. Minőségi kifogások (gondatlan szerelés, kivitelezés, festési hibák) miatt a kereskedelem korábban beszüntette a mérlegek értékesítését. A gyártó vállalat a hibás minőségű mérlegeket megjavította, gyártási technológiáját módosította. Ezután az ellenőrzött mérlegmínták már kielégítet. ték a követelményeket, következésképpen a kereskedelem újra megrendelte és árusította azokat. Talán mondani sem kell, hogy hasonló példákat sorolhatnánk a termelőeszközgyártás és kereskedelem világából is. Úgy véljük azonban, hogy az olvasókat elsősorban a mindennapi élet során használt árucikkek érdeklik elsősorban, megmaradhatunk tehát ezúttal a fentebbi példáknál. S kanyarodjunk is mind. járt vissza oda, hogy a gyártók korrigálták a kifogásokat, intézkedtek a minőség megjavítására, illetve biztosítására. De milyen áron? Nyilvánvaló presztízsveszteség árán. Mind a kereskedelemnél, mind — ami még rosszabb — a fogyasztóknál csökkent a bizalom nemcsak a szóban forgó termékek, de a gyártó vállalat iránt is általában. Márpedig az elvesztett bizalmat nagyon nehéz visszaszerezni és éppen az új gazdasági környezetben semmiképpen , sem lehet ezt megtenni á vállalat számára hátrányos anyagi következmények'nélkül. Mindennek bárki ellene vethetné, hogy még napjainkban is vannak monopol helyzetet élvező ipari és kereskedelmi vállalatok, amelyek alig titkolt üzleti mottója még mindig az „eszi, nem eszi, nem kap mást” rossz emlékű elve. Ezeknek a vállalatoknak is tisztában kell azonban azzal lenniök, hogy köny- nyebb a bizalmat — a vevő, a minden rendű és rangú üz_ leti partner bizalmát —, egyszeri alkalommal felébreszteni, mint hosszú időn keresztül megtartani. S a monopol helyzet sem tart örökké, hiszen éppen a gazdaságirányítási reform hozta egyik alapvető változás, a többféle forrásból történő beszerzés lehetősége (a többcsatornás termékforgalom) előbb-utóbb megnyirbálja a monopol:§z- tikus kinövéseket is. Minden vállalat számára eljön, ha még valamilyen oknál fogva nem érkezett el az az idő, amikor a bizalmat, a bizalom értékét, a minőséget forintban lehet mérni. Ezt pedig csak egyenletes jó minőségű, vagy a tegnapinál még jobb minőségű termékekkel lehet elérni. (H) Tiszalöknel a jégbe dermedt Keleti Főcsatorna vízén mozdulatlanul áll a két jégtörőből, a hét vontatóhajóból, a húsz uszályból és a négy tanyahajóból álló flotta. A vastag jég telelésre kényszeríti az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság hajóraját. A negyveftnyolc matróz közül csak tizenketten vannak a telelőben, a többiek — heti váltással — évi szabadságukat töltik családjuk körében. A hajók körül lékek, távolabb csatorna szeli át a vastag jeget. Most ez a munkájuk; vágják, törik az újra hízó jeget, nehogy kárt tegyen a fagy a hajókban. A hájóraj élén a két jégtörő, a Jégvirág L, és II-, hogy ha megindul a jég, könnyen kifuthassanak a Tiszára, egyengetni a víz útját az erőmű turbináihoz. Az indulási parancsra mindig készen kell lenni. Éppen ezért naponta — ha kell többször is — megforgatják a víz alatti csigákat. Az uszályokon karbantartók dolgoznak. A parton dübörgő motor generátort hajt, áramot fejleszt az ívhegesztéshez. Apró hibákat hoznak helyre, pótolják a rakodás közben megrongálódott fémrészeket. Készülnek a tavasa kőszállításhoz. Lassan két évtizede már, Elek Emil re!». hogy hatalmas puttonyával felszaggatta itt a tőidet egy lépegető exkavátor, s utat nyitott a Tisza vizének az aszálytól perzselt vidékre. A töltés mentén telepített fács- kák már erdővé terebélyesedve zárják el a kilátást a folyóra- Végig kell menni a műúton, hogy szemünk elé táruljon a vidék csodálatos panorámája; a maga nemében még mindig kolosszális duzzasztómű, az erőművel és a hajóáteresztő zsilippel. Bal oldalt a modern kolónia, job- ra az áramot továbbító vezetékek tartóoszlopai, a szabadtéri kapcsolóállomás. Az erdőn túl, a folyóparton tarka vikendházak, majd a viz- ügy hajóépítő üzeme. A jégtükör mozdulatlansá* A Modern Könyvtár 150 kötete Tíz év—-több mint egymillió példány: ez a Modern Könyvtár sorozatának statisztikai mérlege. A század elején megjelenő Modem Könyvtár sorozat hagyományain indult a napjainkban megjelenő népszerű kiadvány. Igaz, akkor magyar irodalmat is adott, a századelő korszerű, a friss európai áramlatokhoz kapcsolódó hazai írásokat is közölt. A mostani, úgyszólván kizárólag a legutóbbi tíz esztendő forrásaiból merit a világ ninden tájáról. A sorozat küldetést teljesít, mert nemcsak tolmácsol, hanem lépést is tart a külföld irodalmi eseményeivel, frissen juttatja el a magyar olvasóközönséghez a világ modern szépirodalmának szine-javát, feltűnést keltő írásait, tanulmányait, a divatos irányzatok jellegzetes szellemi termékeit. A 150 kötet: ablak korunk irodalmára, a ma emberének érzés és gondolatvilágára, klasszikus értékű művektől, vitatott és vitatható írásokig. Éppen az egyik értéke, hiszen ezzel az élő irodalom folyamatába rántja az olvasót és informatív szándékkal tájékoztatja egy-egy terület eszmei törekvéseiről, újításairól. . A Modem Könyvtár szerkesztősége az elmúlt 10 év alatt mintegy 28—30 nyelv- területről válogatta kiadványait, a világnyelvek mellett például japán, perzsa, kínai, török, izlandi színhaléz hók műveit közvetítette a magyar közönségnek. A sorozat reprezentatív és világszerte ismert szerzőitől itt jelentek meg Osborne, Ehrenburg, Fa- ulker, Dürrenmatt, Prevert, Szolzsenjickin, Heinrich Böll, Sartre, Mrozek, Jevtusenko, Eliot, Mauriac, Updike, Le Clezio írásai. A Modern Könyvtár évtizedének történetéhez tartozik, hogy az eleinte 3—4’ ezres példányszám, ma már átlag 8 ezerre emelkedett, de 20—30 ezres kiadások is előfordultak. Hazai irodalmi csemegének számított, hogy például Sartre Szavak című Önéletrajzi regénye hamarabb jelent meg Magyarországon. mint Párizsban. A szerző kéziratát küldte meg az Európa Kiadó szerkesztőségének. Ugyancsak Magyarországon került először az olvasók kezébe Ana- tolij Kuznyecov, A legenda folytatása című nagysikerű regénye. Az Üvöltés című beatantolőgia pedig sohasem jelent meg az Egyesült Államokban, folyóiratokból, kéziratokból állította össze a Modem Könyvtár lektorátusa. Úgyszólván törzsközönség olvassa a Modern Könyvtár köteteit. A tapasztalat szerint a sorozat könyveit 60 százalékban azonos közönség vásárolja, főleg fiatalok, közép- iskolások, érettségizett ifjú szakmunkások. A Modem Könyvtár eddig megjelent 150 kötete sikeres vállalkozása az Európai Könyvkiadónak. Mig eleinte évenként 6—7, most már évente 24 kötettel jelenkezik a sorozat. S talán ebbe a 24 kötetbe egy- egy magyar szerző is helyt kaphatna, hiszen modem magyar irodalom ga tiszteletet parancsol. Pedig a jég alatt roppanj erő feszül, turbinalapátokat forgat, generátorokat hajt, áramot termel. Csúcsidőben a gépház mind a három turbinája üzembe van. Csendes zúgások nem sértik a fület, pedig együtt 13 megawatt teljesítménnyel táplálnak az országos távvezeték hálózatba. A műszerfalon piros-zöld fények, s topogó műszermutatók jelzik a lüktető energia jelenlétét. A „teljes üzem” csupán azért van, mert a felszíni tóban keletkezett vízfelesleget csak hasznosítva eresztik tovább. . • . . . - . | r' • • Tiszai hajók a telelőben
