Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-24 / 302. szám
n nfM RRTlPf-WX(ST'ÄWORS7Ä(| MßS december Ä Móricz Zsigmond a Nyíregyházi Városi Színházban 1922 óta évenként 5—8 hónapos téli színházi szezont tartva Heltai Hugó társulata játszott a Nyíregyházi Városi Színházban. A jeles erőkből álló, s már több éve itt működő társulat komoly színházi _ élményekkel, jó műsorral, igényes produkciókkal szórakoztatta a korabeli közönséget. Gyakran játszott telt ház előtt a társulat, s az igazgató, mint ügyes színházi szakember értett is hozzá, hogyan kell a közönség érdeklődését, figyelmét a színház iránt állandósítani. A fővárosi színházak országos nevet szerzett színészeinek gyakori vendégszerepeltetése is ezt szolgálta. 1924-ben a 6 hónara tervezett színházi szezont október 8-án nyitotta meg Heltai Hugó. A vállalkozó kedvű és szellemű színházigazgató ez évi tervei között szerepelt, hogy a már 15 évvel előbb (1909. dec. 16-án) a budapesti Nemzeti Színház Blaha Lujzával és Ujházy Edével a főszerepben nagy sikerrel szín- rehozott paraszt drámát, Móricz Zsigmond „Sári bíró”-ját Nyíregyházán is bemutatja. A Vojniczh-díjat elnyert és a magyar néphagyománynak, a paraszti életformának az előbbi népszínművekkel szemben új tartalmát, új színét, új hangját mutató darabot 1923-ban egy másik fővárosi színház, a Belvárosi Színház is műsorára tűzte. Heltai figyelmét és érdeklődését tovább erősítette az a tény, hogy több vidéki város színpadán is műsorra került-e színmű, s a legtöbb helyen komoly művészi és közönségsikerrel játszották. Móricz Zsigmond első színre is került színpadi művének, a Sári bírónak hatását, megjelenését — igen természetesen — mindig élénk figyelemmel kísérte. A nyíregyházi színházigazgató a budapesti Abbázia kávéházban került közeli kapcsolatban az új színpadi szerzővel, Móricz Zsig- monddal — aki bizonyára élénk figyelmet szentelt, a szeretett szülőfalujához közel eső szabolcsi színház darabja iránt tanúsított érdeklő désének. Az Abbázia kávébázbeli tervezgetésből valóság lett A Nyírvidék 1924. dec. Í2-i számában a „Móricz Zsigmond Nyíregyházán” c. cikkből olvashatjuk a korabeli közönség tájékoztatását: „Nyíregyházának előkelő, nagy nevű vendége van. Móricz Zsigmond a hatalmas erejű elbeszélő és drámaíró tegnap (dec. 11-én) városunkba érkezett- Néhány napott Debrecenben töltött, onnan jött át Nyíregyházára. Egy ideig itt fog tartózkodni...” Heltai igazgató kérdéseire elmondotta, hogy főként impressziókért jött a Nyírségre. „Az Abbázia kávéház ablakából nem láthatom a magyar parasztot” — mondta a tőle megszokott derűvel, vidámsággal. Az első nyilatkozatok után Korona kávéházamban foglalt helyet a nagy író, ahol már Heltai társulatának tagjai várták. Meleg és barátságos üdvözlések és köszöntések után folytatták a beszélgetést, melynek lényege az volt, hogy Heltai igazgató és a neves szerző az országosan nagy sikert aratott új népszínművének a Sári bírónak nyíregyházi színrehozatalá- ban megegyeztek. Móricz Zsigmond lelkesedéssel és örömmel nyilvánította ki a társulat tagjai előtt, hogy 5 nagy kedvvel készül erre a vidéki bemutatóra, s lüjelen- tette azt is, hogy aktívan kíván részt venni a darab előkészítésében, rendezésében. Heltai igazgató segítségével a Korona kávéház asztalainál ülve a szereposztást el is végezték. Az egyes szerepeket a társulat legkiválóbb tagjai kapták, mind-mind olyan nevek, akik a korabeli magyar vidéki színjátszásban már fémjelzettek voltak. Az alábbi szereposztásban indult meg a darab betanulása és rendezése: Sári bíró; Simon Jenő, Bí- róné: Kovacsics Margit, Jóska: Sugár Gyula, Terka. Sz. Patkós Irma, Pista: Zsolnai Manci, Pengő: Kállai Misi, Bizi: Halmay Vilmos, Hajdók: Szemethy Bandi, Manci: Triliap Ilonka, Veroni: S. Skából Rózsi, Gedi: Sziklay Jenő, Varunya: Lédeczy Antal, Tü- gyi koma: Káldy Antal, Tokaji: Ignáth Gyula, Tarcza- lyi: Viskl Lajos, Csobaji: Kubáig Lajos, Szarka Pál; Mohácsi István, Gügye: Révész Zoltán. A jóízű kávéházi beszélgetés és a szereposztás után Móric* elfoglalta helyét a Korona szálló 31-es szobájában. Megkezdte — mint ő nevezte — pihenését De ha ezeket a „pihenésekre” szánt napokat figyelemmel kísérjük, bizony inkább mozgalmas, tevékeny, sőt alkotó napoknak mondhatjuk a nagy író nyíregyházi tartózkodását Nyugtalan vére, rajongó népszeretete érkezése után már másnap nem hagyta nyugodni, s örömmel indul — mint mondta — impresszióig űj tés- re a közeli Nagyhalászra. Sugár Gyula színészt kísérte el ide, aki aznap este e faluban játszó vándorszínész társulatot segíti ki vendégszereplésével a Tatárjárás c. operettben. Móricz felhasználva az alkalmat, elvegyül az emberek körében, s beszélget velük. Majd a Sári bíró „Jóska’’-jánali alakítására készülő színész társaságában még aznap visszatér Nyíregyházára. Nem a nagyhalászi kirándulás impressziógyűjtés volt az utolsó a nagy író nyíregyházi tartózkodása idején. Ezt követően egyik nap élményekkel megrakodva jött haza a nyíregyházi bokortanya világából is. A Nyírvidék egyik munkatársa kíséretében a város ekhós hintáján indult a nagy író a nyíregyházi tanyavüág megismerésére. A Salamon-bokori iskolában Mótis Béla tanító; val együtt ült a katedrán' mosolyával, derűs tekintetével szembenézve a tanyák fiaival, leányaival. S miután meghallgatta okos. feleleteiket és szétosztotta közöttük a váiosból hozott cukorkákat, a tanyavilág paras^thá- zaiba látogatott Bizony jól eltelt már az idő, amikor az ízes beszélgetések, szíves látások és barátkozások után megállt az ekhós hintó a Korona kávéház előtt. Bent a tükör alatti asztalnál már várták Móricz érkezését a színészbarátok, — Sugár Gyula. Simon Jenő, Sziklay és a többiek. — Sugár előveszi a Sári bíró kéziratát és Móricz olvassa, egy-két megjegyzéssel megvilágítja a bíró fiának szerepét. És nemsokára hallom: Sári bíró, hum, hum hum — jegyzi fel a korabeli Nyírvidék riportere, s azt is, hogy a pincér régen odatette az uzsonna kávét Móricz elé, a kávé kihűlt, de a mester most is ott van gyönyörű színpadi művének odaképzelt alakjai között. S a színészek valameny- nyien szorgalmasan tanulnak, készülnek, hogy a nagy író személyes irányítása, intendiói szerint állítsák a nyíregyházi színház színpadára a móriczi reális parasztalakokat, hogy a falusi társadalom elevenen élő kérdéseinek feszegetése közben felvillantsák a parasztság ré- tegezettségének problémáját, a zsírosparasztok, a basaparasztok, hetvenkedéseit A színházi bemutatóra való lázas készülődést, az író tevékeny irányító munkáját időnként csupán egy kedves, figyelmes Budapestről érkező telefonhívás zavarta meg: leánya érdeklődött ilyenkor édesapja egészségi állapotáról. A Nyírvidék dec. 17-1 száma a közönséget is tájékoztatja az előkészületekről: „A Sári bíró próbái már folynak. Móricz Zsigmond személyesen vezeti és rendezi a próbákat”. Heltai színigazgató pedig a darab első előadását december 20-ra (szombatra), a másodikat pedig 21-re (vasárnap) tűzte ki. Városszerte nagy érdeklődés kísérte a közeledő bemutatót, épp úgy, mint a szerző megjelenését, itt-tartózkodását, hiszen sokan személyesen Ismerték a városban. írói tevékenységének értékelése, műveinek ismerete, olvasása szintén szélesítették már ekkor az iránta megnyilvánuló érdeklődést A Sári bíró nyíregyházi bemutatójának napján, dec. 20-án még egy másik kötelességének is eleget tesz az író: Debrecenbe utazik, ahol a Csokonai kör Byron ünnepélyén szerepel Oláh Gábor, Juhász Gyula írók, Papp Károly dr. egyetemi rektor és Thuróczy Gyula színművész társaságában. Móricz Zsigmond egyik legfrissebb írását mutatta be itten, mint meghívott vendég. Á debreceni Byron ünnepség után Móricz Zsigmond sietett Nyíregyházára, hogy ott lehessen a Sári bíró bemutató esti előadásán. A nagy érdeklődéssel várt, forró hangulatú korabeli nyíregyházi színházi estről a Nyírvidék színházi krónikásának értékelő mondataiból értesülhetünk: „Igazi ünnepe volt szombaton este a színháznak. Móricz Zsigmond a kiváló magyar író jelen volt régi darabjának nyíregyházi bemutatóján. Körülbelül 20 évvel ezelőtt Irta meg a Sári bírót Móricz Zsigmond, s a nyíregyházi közönségnek csak most nyílt alkalma, hogy színpadon is láthassa ezt az igazi magyar népéletből merített— darabot Hálásak lehetünk a szerencsés véletlennek, hogy Móricz Zsigmond eljött közénk, s a városi színház ebből az alkalomból műsorra tűzte a Sári bírót Hálásak lehetünk, mert olyan előadást láttunk, amely feljegyzésre méltó a városi színház történetében. Móricz Zsigmond végignézte az előadást, mely neki is elnyerte tetszését A közönség lelkesen ünnepelte a szerzőt és a szereplőket, akik nem egyszer nyílt színen viharos tapsot kaptak.” A színészi teljesítményekről ezeket olvashatjuk: „Patkós Irma frissen, üdén játszotta Terka szerepét, olyan tüzes temperamentummal, hogy valósággal elragadta a közönséget. Simon Jenő, ez a kiváló színész most is elsőrangú alakítást nyújtott a címszerepben. Jóízűen, talpraesetten játszotta az öreg parasztbírót. Partnere Kovacsics Margit... pompás bíróné volt. Sugár Gyula is bebizonyította, hogy a jó színésznek minden szerepben jól kell játszania... És Sziklay Jenő utolérhetetlen volt Gédi mesterien megrajzolt figurájának alakításában. Lédeczy Antal pedig olyan művészien megkarikirozott csősz volt, mintha csak az író fantáziájából pattant volna a színpadra.” Sib. Sajnos a minden bizonynyal nagy élményt nyújtó színházi est leírása, a fenti kritikai megjegyzések igen szegényesek, véznák, s csak a külső megjelenésekre uta- lóak. Sajnálhatjuk, hogy a szép színpadi est sikerét és hatását nem rögzítette számunkra méltó kritikai elemzés. A Sári bíró előadásai után a Nyírség nagy írója távozott Nyíregyházáról. A fővárosba ment, hogy itt szerzett, élményeivel, impresszióival még gazdagabban ábrázolhassa szeretett parasztalakjait, hogy írásaiban, életművében éljenek azok bennünk tovább. Mindez 45 évvel ezelőtt történt. A nagy író egyfolytában Nyíregyházán eltöltött 10 napja az 6 életében is jelentős volt. Számunkra pedig aranylapot kíván itteni tíz »api életének, munkásságának feljegyzései megyei színházunk történetében. A felszabadulás után a nyíregyházi színház, ahol egykor a nagy író személyesen irányította magyar paraszti alakjainak megjelenítését — az egész szabolcs-szatmári nép színháza lett Méltán került tehát e színház homlokzatára névadóul Móricz Zsigmond neve. Most pedig, «mikor e színház fennállásának 75 éves jubileumát akarjuk ünnepelni, az tűnik kívánalomnak és feladatnak, hogy a nagy író itt-tartózkodásának helyét a mai Szabolcs-szálló falán emléktáblával jelöljük meg. Az író gazdag szellemi hagyatékának Nyíregyházára eső részét jelölnénk meg e szerény megemlékezéssel. Nagy alkotásokban, szellemi értékekben gazdag — de az emlékek megjelölésében még mindig szegényes megyei városunk képe gazdagodna a központi helyen fekvő Szabolcs-szálló falán elhelyezendő emléktáblával. Fejlődő idegenforgalmunk programjának alakításában is új színfoltot jelentene az emléktábla elhelyezése. Dr. Szilágyi Bála tanár Kép szöveg nélkül. — Olyan szépen alszik, kár lenne felébreszteni! KERESZTREJTVÉN*» Juhász Gyula egyik aktuális verséből idézünk a beküldendő vízsz. 1., függ. 13., Ö. és vízsz. 25 sorokban. VÍZSZINTES! 12. SDD. 13. Pőre betűi keverve. 14. A János vitéz megzenésf- tője. 15. P-vel az elején: arc. pofa. 17. Azonos mássalhangzók. *19 Turbékoló madár. 20. Evőeszköz. 22. A testébe. 24. Személyes névmás és lám. 27. Vissza: Régi római pénz. 23. Edénytisztító szer, betűi keverve. 30. Több ezer. 31. Folyó Indiában. 33. őseink fegyvere. 34. Vnllásrövidítés. 36. ÖÉK 37 ^ '-.rrv ' ága. 39. Burok. 41. Velen» <■: 'kos’' névelővel. 43 O m érzés. 45. Siess. 46 'zi Olimpiai Bízott-m 40 Sze mélves u rrm sz*» kö. • *ó 52. NV; rugalír»'" ;"í-rnán” vés. 5? A-val végén hegység Buleárú ban. 58 Leonardo világhírű festménye, fonetikusan. 61. Kemény fém. 64 Rafinált, zsargonban. 66. Könyvet forga» 68. Jóshely, jósszék latinul. 70. Dal németül, fonetikusan. FÜGGŐLEGES: 1. Bunda kevert betűi. 2. Dón város. 3 DP. 4. érzékszerv. 5. Mértani vonalak, n. Érmére készített dombormű. 7. Vissza: súlyrövidítés. 8 Pest megyei község, 9. Ételízesítő. 10. Vissza: orosz mérföld. 11. Határmenti város Szudánban 16. Négykézláb csúszó. 18. PL, 21. Lőnyílás a várfalon. 26. Idejétmúlt címzésrövidítés. 28. Vadászaton hangozhat el ilyen kérdés: a lelőtt állat? 31. össze-vissza rágom! 32. Becézett szeszes ital. 35. A2g 37 BOT. 38. Katonai rant? rövidítés 4Q. Ürm érték. 42. Földrész. 44. Testrészed. 47. 1848-as tábornok. 48 Géozsíroző: ...-aj. 53. Szabó igéje félmúltban. 55. Dél-koreai város. 57, Helyhatározói kérdőszó. 59. Vissza: 6-val a végén folyóvíz sekélyesebb része. 60. ALL. 62. RLH. 63. Éktelen email. 65. Odaát. 67. Sáv szélek! 69. Személyes névmás. A megfejtéseket legkésőbb de cember 30-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldőt megfejtéseket fogadunk el! December S-i rejtvény pályáz tunk megfejtése: Az első Magyarországon megjelent kommunista újság. A magyar sajtó napja. Nyertesek: Dinnyés Gabriella, ‘Jakab Istvánné, Jászai József, Lengyel Arpáciné és Tóth Zoltánná nyíregyházi, Juhász * zsefné nagykállci, Kardos Viktot nyírbátori, Zatureczki Mária pi- lesei. dr. Földváry Rudolfné ra- kamazi és Vadon Sándorné tu- oyogmatolcsi kedves rejtvényfemlőink. A nyei könyveket postám elküldtük.
