Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-15 / 294. szám
IMft December 19. CST PT MAOYM?OR:>7AO - VASÁRNAPI WPr t ffKT ET f. Oldat — 1944-ben megalakítottuk a szociáldemokrata, majd a kommunista pártot. Ezután megbízást kaptam a szakszervezetek megalakítására. Jeles Lászlóval végeztük. Ö a járási és megyei ügyeket intézte én Pestre mentem, hogy felvegyem az országos központokkal a kapcsolatot Négy napig voltam fent, 21 szakszervezetet bejártam: sütőmunkások, ^munkások, asztalosok, f inkások, vasasok, tanítósok. valamennyi munkás volt. Hoztam a tagsági könyveket Aztán másodtitkára voltam a Szak- szervezetek M ■••»vei Tanácsának. még L 19-ben a párt utasítására az erdőgazdaságba kerültem, (ez a hely még a felszabadulás után is tele volt urakkal — az üzemi szakszervezet elnöke lettem). majd 1952-ben a Ho- dászi Á’lami Gazdaság szak- szervez.eti munkáiét vezettem. Rossz vállalat volt »z akkqr. 15 millió deficitté' zárt évente, mm "anki úgv do’so-ott, ahogv akart. He' re kellett hozni a eazdasár Mint sz-' ^izsgázott erdész 12 éve vagyok a Kemecsei Akarni Gazdaságban. De... Az idén talán végleg nyugdíjba me evek... Hf^SÖ FERENC: HALÁSZAT Kérdezni már nem szükséges. mégsem tökölöm milyen gondolatok fogla'koztat- tak beszélgetésünk előtt. Pátosz nélkül felel. Az eszmében nem csalódtunk! A harcnak — melvet fáradozással, né’külözésekkel végeztünk. üldüz+et'Scek között, nvugtunk nem volt a salát la’ ásunkon sem úgv látom megvan az eredménve Érdemes volt ezeket az áldozatokat meghozni. Értékes tudományos !e!et Középkori fala maradványai Magyon <VZ UTÓJA. Mélyebbek a keréknyomok a latyakos talajban. a traktoroké eeész kis árkot hagv maga után. El- csoodesedeH a gazdaság, néhány erőgép van már csak munkában, az utolsó fordulókat teszik a cukorrépával. Nagy a határa a Kemecsei AHami Gazdaságnak, csak a v--’rezervátuma 52 ezer hold. Erdő. sz.ántó, rét. mocsaras terület. 10—12 község határán terled. a gazdaságtól fel Géeényig, onnan ki a Tiszáig Dombrád felé. a Tisza mentén •-edlg Tlszabereei. Nyíregyháza irányába egészen a Lónvai csatornáig, öz. nyúl, fácán, fogoly. 3 millió forint értékű vadállomány. Ennek a télen-nváron munkát adó vadgazdaságnak Dankó András a vezetője. 70 évesen. — 70 éves, de nem is vesz- szük észre, teljes értékű a munkában — mondja Magyar Sándor, a gazdaság pártszervezetének titkára, akivel a gazdaság irodájában beszélgetünk. — 12 vadőr dolgozik a keze alatt, befogás idején pedig 100—120-an is vannak. — A motorral való heiárást említem, ez napi 40 kilométer. — Ebhez még hozzá lehet adni százat, mert itt a gazdaságban ellenőrzés közben j ponta megtesz ennyit. 250 köbcentis. P—10-es Pannó- niáia van. Fekete. Ka valaki motorozik, hát ő igen. A fiatalok már régen leszállnak. beola ;ozzák a gépet, ő még mindig azzal jár. Csak ha már nögvon rossz az Idő. akkor ion be vona<tal. ilyenkor az, ellenőrzés terepiáró gépkocsival történik. Most is kint van valahol a területen, de vert is itt tennivaló: a vadállomány védelme az orv- vadászok, a dúvadak eben etetés, tenyésztés. keltetés, fogások Sokszor éjjel-nappal talpon kell lenni. Társadalmi munkát is sokat végez Páiftcscportblzalrni. 30 ember tartozik csoportjába. Az őszön úgv adódott, hogy sür- | gősen le kellett szedni a sző-.a lüt 10 holdról. Vasárnapi munkát szerveztünk. Dankő cscport'ából 1—2 kivétellel m:ndenki ott. volt. Szeretik őt ez emberek. Sokat Is beszélget velük. Tavaly a politikai gazdaságtan mezőgazdasági tagozatát vezette, a szakszervezetben jelenleg is a munkás? ellátási bizottság vezetője. Van még néhány funkciója, talán munkásőr Is... DANKÓ ANianőS TULAJDONOSA a Munka Érílem- reodP'>k. a Tanácsköztársaság Emlékéremnek, a Magyar Partizán Emlékói-emnek, a Szocialista Hazáért Érdemrendnek. a Kiváló dolgozó jelvénynek,- a SZOT aranyfo- - kamatának. 8 Az iskdla mellett épülő egészségház földmunkái közben téglafal, cserép- és csontmaradványok kerültek elő Magyon — jelentették november 25-én, Gégényl Pál és Kiss László nevelők a Nyíregyházi Jósa András Múzeumnak. A bejelentés alapján a múzeum két tudományos munkatársa: dr. Erdész Sándor és Magyar Kálmán már másnap a helyszínen voltak, s a lakóház és kemencenyorriok, szemétgö- dör-maradványok alapján megállapították, hogy későközépkori település nyomaira bukkantak. Ezt a feltevést, vagyis a 15—16. századi kormeghatározást csak még jobban megerősítették a helyszínen előkerült nagyszámú sárgásbarna festéssel díszített kerámi "töredékek. A lelőhelyben az úgynevezett Templom-dombot fedezték fel. A néphagyomány szerint a települést a honfoglalás után Veresmartnak, vagy Vörösmartnak nevezték. Egy korábbi kutató szerint a község a nevét egykori földesuráról, „Magy úrídőkról írtam. Emlékeket idéztem fel, sötét, tragikus emlékeket. Hogyan álltuk, s hogyan nem álltuk a zord időt? Magatartások és érzelmek után nyomoztam. Hangulati elemek után, melyek atmoszférát adnak. így bukkantam egy különös ellenállásra. a sötétségben egy groteszk kis fényre, ott, ahol legkevésbé kerestem, tulajdon falumban. Sőt, a közvetlen utcabéli szomszédunkban Csak az kellett hozzá, hogy magam elé idézzem azt a márciusi napot, negyvennégyből. amikor az ablak mögül néztem száraz szemmel, to- rokszoro.lásos depresszióban a falunkon átvonuló páncélos egységeket. Egész nap remegtek az ablakok. S a hadigépek szakadatlan zöreje mögött a kísérteties csend, a dolgát vézző falu köznapi csendie nndv azonban most szándékoltnak hatott. Röviddel a nap után. hogy a németek hazánkat „ellenőrzésük” alá vették — tőrről” kapta. A község Mogh néven 1319-ben bukkan fel először, János nevű papjáról 1332-ben történik említés. 1340-ben már Mog-ként ismerik a települést. Ekkor él a Magy család legjelentősebb tagja, István Comes, aki a király megbízottjaként peres ügyekben többször volt döntőbíró és aüspáni kiküldött 1404-bén Zslgmond parancsára a Magh-bírtokot elhatárolják és 1436-ban már két, egymástól elkülönített határú faluként emlegetik. Az egyik Magh, a másik Ömagh. Utóbbi azonos a kataszteri térképen szereplő magyi pusztával, ezen a területen ma a Kauzsay tanya áll. A maghi elnevezésből lett a későbbi Magy, amely a tö- rckdúlás idején elpusztult, így Veresmart község, mint Magy őse legfeljebb csak a 11—13. századi településnek tekinthető, ha létezett egyáltalán. Ezen az úgynevezett Templom-dombon Haidu Mihály helyi lakos közlése szerint 1912-ben templomépület matént ez az eset, mely kesernyés mosolyt csalt akkor fásult ajkunkra, s mind derűs betét, beilleszthető valahol passzív ellenállásunk történetébe. Gönczi mama a történet hőse. áldás poraira, már akkor az élet szélén állott, az emberi kor szélső határán. A faluban boszorkánynak tartották, aki teliholdkor söprűjén az útkereszteződéshez lovagolt. Egyesek esküdtek rá: „karácsony szent éjszakáján tulajdon két szemükkel látták más boszorkányok között, amint éppen körüliéncolta az oltárt, és bárki láthatja, ha veszi a fáradságot és Luca székén ülve hallgatja végig az éjféli m:sét”. Az ilven szófia-beszédek természetesen nem jelentettek semmit. Gönczi mama való iaaz. kétrét görnyedve és bottal járt. orra hegyes völt és rezes, mint a vasorrú bábáknak, de máskülönben pontosan olyan volt mint a többi öregasszony. Özvegyen radványait szedték ki, a lapos téglákat építkezésekhez használták fel. Ásás közben sírokat, emberi csontokat találtak, mellettük nyakláncok, gyűrűk voltak. Könnyen lehetséges, hogy a most feltárt 5 méter hosszú téglafal az 1912-ben megbolygatott templom további megmaradt része. Emellett húzódhattak a későközépkori település lakóházai. A környezetből két- három méternyire kiemelkedő domb szintje az elmúlt évszázadokban természetes és mesterséges úton egyaránt kopik, pusztul. így kerülnek napfényre ezek a régészeti leletek is. A domb további koptatása azonban — a leletmentő ásatások befejezése előtt — pótolhatatlan veszteséget jelentene. A régészeti leletek feltárásával a tudósok olyan fontos eredmények birtokába juthatnak, amely mind a baktalórántbá- zi járás, mind a megye középkori történetéhez szolgáltathatnak értékes adatokat. élt csendes, cikornyás ablaki) házában. Idejét a rózsafűzér szemel getésével, s a percek számolgatásával töltötte, vajon mennyi van még hátra halála órájáig. Máskülönben csirkéit etetgette, tojásukat összegyűjtötte és piacolt velük. Kis földjén már nem tudott munkálkodni, azt kiadta feledbe. Igv aztán megvolt. ami egy ilyen öregnek kell, hogy a sir széléig elvánszoroghasson. Kapott valami kis özvegyi pénzt is, de főképp abból élt, hogy a tisztaszobát, amit úgyse lakott, nyaranta kiadta. Néhány napra rá, hogy a német megszállás történt, szétfutott a hír a faluban: jönnek a rekvirálók. Hogyan, miképp szivárgott ki, nem fontos. Egy héttel korábban tudtuk, hegy jönnek. Kinek- kinek volt Ideje, hogy ezt-azt elrejtsen Komótosan tehette, alapos körültekintéssel. Mire a rekvirálók megjelentek, ünnepi rend honolt a faluban. A rendet a rekvirálók is dicsérték, csak éppen Hódi László Szeberényi Lehel: GÖNCZI MAMA Mostanában a háborús Úi KÖNYVÍ EURÓPA A közelmúltban jelent meg a könyvpiacon egy igen szép kiállítású, sokak által keresett és igénvelt könyv, a címe: Európa A kétkötetes, közel 1206 oldalas kiadvány, mely a világrészeket !«•>----»**tő sorozat harmadik tagiakéul jeleni meg. a Szov'etunió európai területeinek kivételével — 8 Szovjetunióról külön kötet jelenik meg — valamennyi eurón.ai államnak, a legkisebbtől a leeoagvobbig részletes földrajzi ismertetését ndia Az országok ismertetése természeti viszonvaiknak. történelmi-társadalmi fejlődésüknek bemutatásával kezdődik Maid a ie’enleei gazdasági életének és a nemzetközi munkarneeosztá-bq való beka*ansr*!0d£-*n-i? ismer- tetáoével folytatódik. Az első kötet eleién kontinensünk földtörténeti mániának. felszínének, é«haila- tának. növényzet- és állatvilágának ismertetése mellett a kontinens benénesölésének több ezer éves folyamata, népeinek je’enTegl elhelvezke- dése, Euróna gazdasági helyzetének, főbb összefüggéseinek nagyvonalú jellemzése találhaió. A regionális tárgyalás a nagv természeti tájak felvázolásával indul, az egyes országod tárgyalásának sorrendiét pedig az északi országok nyitják, maid Nvu- «at-ifurőna államaival folytatódik. A TI. kötetben az olvasó Közép- és Dél-Európa államaival ismerkedik meg. Euróna országainak megismerését nagvban megköny- nyíti a pedagógiai szempontokból is jól, ügyesen, szemléletesen szerkesztett térkép- vázlatok. grafikonok, diagrammok. valamint az utazás és a turisztika szempontjából is érdekes fényképillusztrációk. A két kötet összesen 160 ábrát, közel 300 fehér-fekete, illetve szfnes művészi felvételt. fotoillusztrációt közöl. A szöveges rész nagvon iól használható Európa országainak legfrissebb gnzdacági mutatóit tartalmazó, közei 30 táblázat, valamint szinte Európa minden jelentős helységét. obiektumát. természeti órd°kességét tartalmazó n*;v- ós tárevmutató egészíti ki. tjgvannsnk növeli a könyv leien tőségét a kötetek végén megjelentetett szakirodalmi összefoglaló, mely valóságos kis bibliográfiák értékével vetekszenek. E naevszerűen szerkesztett. igen jó kiállítású Európa című könvv. meivhez hasonló összefoglaló munka kontinensünkről az utóbbi évtizedekben nem állt az olvasóközönség rendelkezésére, az elmondottak alapián nemcsak a szakembereknek, tanároknak. diákoknak, hanem Európa iránt érdeklődő, a világ eseményeivel foglalkozó, utazni vágyó és utazó embereknek is igen hasznos olvasmányává vá’bat. Ugvanis a könyv szerzői érdekes, élvezetes stílussal mindenki számára érthetővé, vonzóvá is tették öreg kontinensünk rendkívül gyorsan változó •Hágának ismertetőjét. Kuknyó Jane» Somoskői Lafos: Télmenyegző Mikor lakodalomban H alason, tükör előtt a menyasszony, most készült, talpig csipkében, boltok kirakatüvegében, az utca arcát nézegeti, hófodrait rendezgeti, tetszik-e majd, mint magának, a vőlegény éjszakának? Megjött a tél menyegzővel, szélfújta hókeringővei. Hideg; ég, föld, s mégis mintha virágszirom eső hullna. Megyek, szembe hóesésnek, szembe: az öregedésnek. S mondogatom, mint a szél: — szép lesz az is, mint e tél. Tisztává sepri a tájat, tejüveggé a faágat, s leszek üveg magam Is, átlátszó a szívem is. Meglőtt a tél menyegzővel, szélfujta hókeringővei... S megyek, szembe: hóesésnek, szembe: az öregedésnek. a nagy Mesleghiány nyugtalanította őket. Két hétig járták hiába a házakat. Felesleget nem leltek. — Nincs itt kérem semmi, — ismételgette a községi bíró — nagy nyomorúságban élünk, hadnagy uram. A hadnagyuram kényes, sima képű tisztecske volt, s Gönczi mamához kvártélyoz- ták. A tisztaszobában hált, s reggelente kialvatlan, karikás szemmel lépett ki a ház kapuján, hogy a rekvirá- !ó katonák élére álljon. Mit művelhet vele ez a boszorkány — suttogtak a tahiban. Többen „tudták’, hogy éjfélkor elváltoztatja magát, és ifjú hölgy képében jelenik meg a hadnagyuram előtt, sóvárgásait csillapítandó. A katonák fülébe jutott e mese, s hadnagyuram ugratások középpontja lett. Nem győzött esküdözni, hc*jy magában tölti az éjszakát, igaz, álmatlanul a kutyakemény díványon ráadásul hajnalig hallja a vénasszony hangos fohászait, behallatszik a konyhából: „Asszonyunk Szűz Mária, istennek szent anyja.. ” és így tovább a végtelenségig. A kis hadnagy a hét végére mái kék-zöld foltokat hordott derekán, tomporán, majd erősen bicegett, tapogatta az ülepét, szidta a „dívány Istenit”. A ,,dívány istene” csak az utolsó napon mutatkozott meg, amikor üres szekerükkel, reményeikben megtépázva. már a szomszéd faluba készültek a rekvirálók. De talár, meg se mutatkozott volna, ha nem kerül egy árulkodó. Virágéknál az utolsó napon megtaláltak egy zsák búzát, a füstölőben, hamuval és üszőkkel finomon borítva. Virágná elvesztette a fejét és jajgatott: — Tőlem viszik el? Pont tőlem?! — Onnan viszá. !«. ahol van. — Akkor vigyék el G'ön- czinétől is, attól a boszorkánytól. — Annak nincs. — Hogy nincs!? Hát akkor tudják meg, a tisztúr Is azon aludt. Most már csak m -g- mondom. Ha az enyimet elviszik, vigyék a mását is... A tisztúr odanyúlt a fájós tomporához: álom-e, vágj' való. A szekerek diadalommal távoztak falunkból. Három zsák búzát vittek. S Gönczi mamát hajlott korára, s az eset mulatságosságára való tekintettel csak az ujjúkkal fenyegették meg.