Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-15 / 294. szám

IMft December 19. CST PT MAOYM?OR:>7AO - VASÁRNAPI WPr t ffKT ET f. Oldat — 1944-ben megalakítottuk a szociáldemokrata, majd a kommunista pártot. Ezután megbízást kaptam a szakszer­vezetek megalakítására. Jeles Lászlóval végeztük. Ö a járá­si és megyei ügyeket intéz­te én Pestre mentem, hogy felvegyem az országos köz­pontokkal a kapcsolatot Négy napig voltam fent, 21 szakszervezetet bejártam: sütőmunkások, ^munkások, asztalosok, f inkások, vasasok, tanítósok. vala­mennyi munkás volt. Hoztam a tagsági könyveket Aztán másodtitkára voltam a Szak- szervezetek M ■••»vei Tanácsá­nak. még L 19-ben a párt utasítására az erdőgazdaság­ba kerültem, (ez a hely még a felszabadulás után is tele volt urakkal — az üzemi szakszervezet elnöke let­tem). majd 1952-ben a Ho- dászi Á’lami Gazdaság szak- szervez.eti munkáiét vezet­tem. Rossz vállalat volt »z akkqr. 15 millió deficitté' zárt évente, mm "anki úgv do’so-ott, ahogv akart. He' re kellett hozni a eazdasár Mint sz-' ^izsgázott erdész 12 éve vagyok a Kemecsei Aka­rni Gazdaságban. De... Az idén talán végleg nyugdíjba me evek... Hf^SÖ FERENC: HALÁSZAT Kérdezni már nem szük­séges. mégsem tökölöm mi­lyen gondolatok fogla'koztat- tak beszélgetésünk előtt. Pá­tosz nélkül felel. Az eszmé­ben nem csalódtunk! A harc­nak — melvet fáradozással, né’külözésekkel végeztünk. üldüz+et'Scek között, nvugtunk nem volt a salát la’ ásunkon sem úgv látom megvan az eredménve Érdemes volt ezeket az áldozatokat meg­hozni. Értékes tudományos !e!et Középkori fala maradványai Magyon <VZ UTÓJA. Mélyebbek a keréknyomok a latyakos ta­lajban. a traktoroké eeész kis árkot hagv maga után. El- csoodesedeH a gazdaság, né­hány erőgép van már csak munkában, az utolsó forduló­kat teszik a cukorrépával. Nagy a határa a Kemecsei AHami Gazdaságnak, csak a v--’rezervátuma 52 ezer hold. Erdő. sz.ántó, rét. mocsaras terület. 10—12 község hatá­rán terled. a gazdaságtól fel Géeényig, onnan ki a Tiszáig Dombrád felé. a Tisza men­tén •-edlg Tlszabereei. Nyír­egyháza irányába egészen a Lónvai csatornáig, öz. nyúl, fácán, fogoly. 3 millió forint értékű vadállomány. Ennek a télen-nváron munkát adó vadgazdaságnak Dankó And­rás a vezetője. 70 évesen. — 70 éves, de nem is vesz- szük észre, teljes értékű a munkában — mondja Magyar Sándor, a gazdaság pártszer­vezetének titkára, akivel a gazdaság irodájában beszél­getünk. — 12 vadőr dolgozik a keze alatt, befogás idején pedig 100—120-an is vannak. — A motorral való heiárást em­lítem, ez napi 40 kilométer. — Ebhez még hozzá lehet adni százat, mert itt a gazda­ságban ellenőrzés közben j ponta megtesz ennyit. 250 köbcentis. P—10-es Pannó- niáia van. Fekete. Ka valaki motorozik, hát ő igen. A fia­talok már régen leszállnak. beola ;ozzák a gépet, ő még mindig azzal jár. Csak ha már nögvon rossz az Idő. ak­kor ion be vona<tal. ilyenkor az, ellenőrzés terepiáró gép­kocsival történik. Most is kint van valahol a területen, de vert is itt tennivaló: a vadállomány védelme az orv- vadászok, a dúvadak eben etetés, tenyésztés. keltetés, fogások Sokszor éjjel-nappal talpon kell lenni. Társadal­mi munkát is sokat végez Páiftcscportblzalrni. 30 em­ber tartozik csoportjába. Az őszön úgv adódott, hogy sür- | gősen le kellett szedni a sző-.a lüt 10 holdról. Vasárnapi munkát szerveztünk. Dankő cscport'ából 1—2 kivétellel m:ndenki ott. volt. Szeretik őt ez emberek. Sokat Is beszél­get velük. Tavaly a politikai gazdaságtan mezőgazdasági tagozatát vezette, a szakszer­vezetben jelenleg is a munkás? ellátási bizottság vezetője. Van még néhány funkciója, talán munkásőr Is... DANKÓ ANianőS TULAJ­DONOSA a Munka Érílem- reodP'>k. a Tanácsköztársa­ság Emlékéremnek, a Ma­gyar Partizán Emlékói-emnek, a Szocialista Hazáért Érdem­rendnek. a Kiváló dolgozó jelvénynek,- a SZOT aranyfo- - kamatának. 8 Az iskdla mellett épülő egészségház földmunkái köz­ben téglafal, cserép- és csontmaradványok kerültek elő Magyon — jelentették november 25-én, Gégényl Pál és Kiss László nevelők a Nyíregyházi Jósa András Múzeumnak. A bejelentés alapján a múzeum két tu­dományos munkatársa: dr. Erdész Sándor és Magyar Kálmán már másnap a hely­színen voltak, s a lakóház és kemencenyorriok, szemétgö- dör-maradványok alapján megállapították, hogy késő­középkori település nyomaira bukkantak. Ezt a feltevést, vagyis a 15—16. századi kor­meghatározást csak még job­ban megerősítették a hely­színen előkerült nagyszámú sárgásbarna festéssel díszí­tett kerámi "töredékek. A lelőhelyben az úgyne­vezett Templom-dombot fe­dezték fel. A néphagyomány szerint a települést a hon­foglalás után Veresmartnak, vagy Vörösmartnak nevez­ték. Egy korábbi kutató sze­rint a község a nevét egy­kori földesuráról, „Magy úr­ídőkról írtam. Emlékeket idéztem fel, sötét, tragikus emlékeket. Hogyan álltuk, s hogyan nem álltuk a zord időt? Magatartások és érzel­mek után nyomoztam. Han­gulati elemek után, melyek atmoszférát adnak. így buk­kantam egy különös ellenál­lásra. a sötétségben egy gro­teszk kis fényre, ott, ahol legkevésbé kerestem, tulaj­don falumban. Sőt, a közvet­len utcabéli szomszédunkban Csak az kellett hozzá, hogy magam elé idézzem azt a márciusi napot, negyvennégy­ből. amikor az ablak mögül néztem száraz szemmel, to- rokszoro.lásos depresszióban a falunkon átvonuló páncélos egységeket. Egész nap re­megtek az ablakok. S a ha­digépek szakadatlan zöreje mögött a kísérteties csend, a dolgát vézző falu köznapi csendie nndv azonban most szándékoltnak hatott. Röviddel a nap után. hogy a németek hazánkat „ellen­őrzésük” alá vették — tőr­ről” kapta. A község Mogh néven 1319-ben bukkan fel először, János nevű papjá­ról 1332-ben történik emlí­tés. 1340-ben már Mog-ként ismerik a települést. Ekkor él a Magy család legjelentő­sebb tagja, István Comes, aki a király megbízottjaként peres ügyekben többször volt döntőbíró és aüspáni kiküldött 1404-bén Zslgmond paran­csára a Magh-bírtokot elha­tárolják és 1436-ban már két, egymástól elkülönített határú faluként emlegetik. Az egyik Magh, a másik Ömagh. Utóbbi azonos a kataszteri térképen szereplő magyi pusztával, ezen a területen ma a Kauzsay tanya áll. A maghi elnevezésből lett a későbbi Magy, amely a tö- rckdúlás idején elpusztult, így Veresmart község, mint Magy őse legfeljebb csak a 11—13. századi településnek tekinthető, ha létezett egyál­talán. Ezen az úgynevezett Temp­lom-dombon Haidu Mihály helyi lakos közlése szerint 1912-ben templomépület ma­tént ez az eset, mely keser­nyés mosolyt csalt akkor fá­sult ajkunkra, s mind de­rűs betét, beilleszthető vala­hol passzív ellenállásunk tör­ténetébe. Gönczi mama a történet hőse. áldás poraira, már ak­kor az élet szélén állott, az emberi kor szélső határán. A faluban boszorkánynak tartották, aki teliholdkor söprűjén az útkereszteződés­hez lovagolt. Egyesek es­küdtek rá: „karácsony szent éjszakáján tulajdon két sze­mükkel látták más boszor­kányok között, amint éppen körüliéncolta az oltárt, és bárki láthatja, ha veszi a fáradságot és Luca székén ülve hallgatja végig az éjféli m:sét”. Az ilven szófia-beszédek természetesen nem jelentet­tek semmit. Gönczi mama való iaaz. kétrét görnyedve és bottal járt. orra hegyes völt és rezes, mint a vasorrú bábáknak, de máskülönben pontosan olyan volt mint a többi öregasszony. Özvegyen radványait szedték ki, a la­pos téglákat építkezésekhez használták fel. Ásás közben sírokat, emberi csontokat ta­láltak, mellettük nyakláncok, gyűrűk voltak. Könnyen le­hetséges, hogy a most feltárt 5 méter hosszú téglafal az 1912-ben megbolygatott temp­lom további megmaradt ré­sze. Emellett húzódhattak a későközépkori település la­kóházai. A környezetből két- három méternyire kiemelke­dő domb szintje az elmúlt évszázadokban természetes és mesterséges úton egyaránt kopik, pusztul. így kerülnek napfényre ezek a régészeti leletek is. A domb további koptatása azonban — a le­letmentő ásatások befejezése előtt — pótolhatatlan vesz­teséget jelentene. A régésze­ti leletek feltárásával a tu­dósok olyan fontos eredmé­nyek birtokába juthatnak, amely mind a baktalórántbá- zi járás, mind a megye kö­zépkori történetéhez szolgál­tathatnak értékes adatokat. élt csendes, cikornyás ablaki) házában. Idejét a rózsafűzér szemel getésével, s a percek számolgatásával töltötte, va­jon mennyi van még hátra halála órájáig. Máskülönben csirkéit etetgette, tojásukat összegyűjtötte és piacolt ve­lük. Kis földjén már nem tudott munkálkodni, azt ki­adta feledbe. Igv aztán meg­volt. ami egy ilyen öregnek kell, hogy a sir széléig el­vánszoroghasson. Kapott va­lami kis özvegyi pénzt is, de főképp abból élt, hogy a tisztaszobát, amit úgyse la­kott, nyaranta kiadta. Néhány napra rá, hogy a német megszállás történt, szétfutott a hír a faluban: jönnek a rekvirálók. Hogyan, miképp szivárgott ki, nem fontos. Egy héttel korábban tudtuk, hegy jönnek. Kinek- kinek volt Ideje, hogy ezt-azt elrejtsen Komótosan tehet­te, alapos körültekintéssel. Mire a rekvirálók megjelen­tek, ünnepi rend honolt a faluban. A rendet a rekvirá­lók is dicsérték, csak éppen Hódi László Szeberényi Lehel: GÖNCZI MAMA Mostanában a háborús Úi KÖNYVÍ EURÓPA A közelmúltban jelent meg a könyvpiacon egy igen szép kiállítású, sokak által kere­sett és igénvelt könyv, a cí­me: Európa A kétkötetes, közel 1206 ol­dalas kiadvány, mely a vi­lágrészeket !«•>----»**tő sorozat harmadik tagiakéul jeleni meg. a Szov'etunió európai területeinek kivételével — 8 Szovjetunióról külön kötet jelenik meg — valamennyi eurón.ai államnak, a legki­sebbtől a leeoagvobbig rész­letes földrajzi ismertetését ndia Az országok ismertetése természeti viszonvaiknak. tör­ténelmi-társadalmi fejlődé­süknek bemutatásával kez­dődik Maid a ie’enleei gaz­dasági életének és a nemzet­közi munkarneeosztá-bq va­ló beka*ansr*!0d£-*n-i? ismer- tetáoével folytatódik. Az első kötet eleién konti­nensünk földtörténeti mán­iának. felszínének, é«haila- tának. növényzet- és állatvi­lágának ismertetése mellett a kontinens benénesölésének több ezer éves folyamata, né­peinek je’enTegl elhelvezke- dése, Euróna gazdasági helyzetének, főbb összefüggé­seinek nagyvonalú jellemzése találhaió. A regionális tárgyalás a nagv természeti tájak felvá­zolásával indul, az egyes or­szágod tárgyalásának sor­rendiét pedig az északi or­szágok nyitják, maid Nvu- «at-ifurőna államaival foly­tatódik. A TI. kötetben az ol­vasó Közép- és Dél-Európa államaival ismerkedik meg. Euróna országainak megis­merését nagvban megköny- nyíti a pedagógiai szempon­tokból is jól, ügyesen, szem­léletesen szerkesztett térkép- vázlatok. grafikonok, dia­grammok. valamint az utazás és a turisztika szempontjá­ból is érdekes fényképilluszt­rációk. A két kötet összesen 160 áb­rát, közel 300 fehér-fekete, illetve szfnes művészi felvé­telt. fotoillusztrációt közöl. A szöveges rész nagvon iól használható Európa országai­nak legfrissebb gnzdacági mutatóit tartalmazó, közei 30 táblázat, valamint szinte Eu­rópa minden jelentős hely­ségét. obiektumát. természeti órd°kességét tartalmazó n*;v- ós tárevmutató egészíti ki. tjgvannsnk növeli a könyv leien tőségét a kötetek vé­gén megjelentetett szakiro­dalmi összefoglaló, mely va­lóságos kis bibliográfiák ér­tékével vetekszenek. E naevszerűen szerkesz­tett. igen jó kiállítású Európa című könvv. meivhez hason­ló összefoglaló munka konti­nensünkről az utóbbi évtize­dekben nem állt az olvasó­közönség rendelkezésére, az elmondottak alapián nemcsak a szakembereknek, tanárok­nak. diákoknak, hanem Euró­pa iránt érdeklődő, a világ eseményeivel foglalkozó, utazni vágyó és utazó embe­reknek is igen hasznos olvas­mányává vá’bat. Ugvanis a könyv szerzői érdekes, élve­zetes stílussal mindenki szá­mára érthetővé, vonzóvá is tették öreg kontinensünk rendkívül gyorsan változó •Hágának ismertetőjét. Kuknyó Jane» Somoskői Lafos: Télmenyegző Mikor lakodalomban H alason, tükör előtt a menyasszony, most készült, talpig csipkében, boltok kirakatüvegében, az utca arcát nézegeti, hófodrait rendezgeti, tetszik-e majd, mint magának, a vőlegény éjszakának? Megjött a tél menyegzővel, szélfújta hókeringővei. Hideg; ég, föld, s mégis mintha virágszirom eső hullna. Megyek, szembe hóesésnek, szembe: az öregedésnek. S mondogatom, mint a szél: — szép lesz az is, mint e tél. Tisztává sepri a tájat, tejüveggé a faágat, s leszek üveg magam Is, átlátszó a szívem is. Meglőtt a tél menyegzővel, szélfujta hókeringővei... S megyek, szembe: hóesésnek, szembe: az öregedésnek. a nagy Mesleghiány nyugta­lanította őket. Két hétig járták hiába a házakat. Felesleget nem lel­tek. — Nincs itt kérem semmi, — ismételgette a községi bí­ró — nagy nyomorúságban élünk, hadnagy uram. A hadnagyuram kényes, sima képű tisztecske volt, s Gönczi mamához kvártélyoz- ták. A tisztaszobában hált, s reggelente kialvatlan, ka­rikás szemmel lépett ki a ház kapuján, hogy a rekvirá- !ó katonák élére álljon. Mit művelhet vele ez a boszorkány — suttogtak a tahiban. Többen „tudták’, hogy éjfélkor elváltoztatja magát, és ifjú hölgy képében jelenik meg a hadnagyuram előtt, sóvárgásait csillapí­tandó. A katonák fülébe jutott e mese, s hadnagyuram ugra­tások középpontja lett. Nem győzött esküdözni, hc*jy ma­gában tölti az éjszakát, igaz, álmatlanul a kutyakemény díványon ráadásul hajnalig hallja a vénasszony hangos fohászait, behallatszik a konyhából: „Asszonyunk Szűz Mária, istennek szent anyja.. ” és így tovább a vég­telenségig. A kis hadnagy a hét vé­gére mái kék-zöld foltokat hordott derekán, tomporán, majd erősen bicegett, tapo­gatta az ülepét, szidta a „dí­vány Istenit”. A ,,dívány istene” csak az utolsó napon mutatkozott meg, amikor üres szekerük­kel, reményeikben megté­pázva. már a szomszéd fa­luba készültek a rekvirálók. De talár, meg se mutatkozott volna, ha nem kerül egy árulkodó. Virágéknál az utolsó napon megtaláltak egy zsák búzát, a füstölőben, hamuval és üszőkkel finomon borítva. Virágná elvesztette a fejét és jajgatott: — Tőlem viszik el? Pont tőlem?! — Onnan viszá. !«. ahol van. — Akkor vigyék el G'ön- czinétől is, attól a boszor­kánytól. — Annak nincs. — Hogy nincs!? Hát akkor tudják meg, a tisztúr Is azon aludt. Most már csak m -g- mondom. Ha az enyimet el­viszik, vigyék a mását is... A tisztúr odanyúlt a fájós tomporához: álom-e, vágj' való. A szekerek diadalommal távoztak falunkból. Három zsák búzát vittek. S Gönczi mamát hajlott korára, s az eset mulatságosságára való tekintettel csak az ujjúkkal fenyegették meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom