Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

t. oldal 'KOT,rr-MÄGYARORS7Ä0 W6S. december 1®. Külpolitikai összefoglaló ^ A szovjet gazdasági reform eredményei rs Figyelemre méltó kózel>keleti fejleméiayek Rfs Akadályverseny Párizsban UJofeb «merikci felderítő repülőgépet lőttek le ez VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köztársaság légelhárítása hét­főn ismét amerikai felderítő repülőgépet lőtt le — ez al­kalommal Dong Hói közelé­ben. a Vietnam két részét elválasztó demilitarizált öve­zettől mintegy 70 kilométer­nyire északra. Ez a negyedik repülőgép, amelynek elvesz­tését az amerikaiak elismerik azóta, hogy november 1-én Johnson elnök bejelentette a VDK elleni bombatámadások megszüntetését. Az Egyesült Államok az életbe léptetett tilalmat nem terjeszti ki azonban a kémrepüiésekre, amelyeket viszont a VDK ugyanúgy agressziós cselek­ménynek tart, mint a bom­bázásokat. A hétfőn lelőtt RF—4C tí­pusú repülőgép két pilótáját egyébként az amerikaiak he­likopterek segítségével meg­mentették. Max Relmaiia cikke a Pravdában A Fravda hétfői száma közli Max Reimannak, a Né­met Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának cikkét. Cikkében Max Reimann az európai biztonság kérdéseit vizsgálja a Német Szövetségi Köztársaság uralkodó körei politikájának fényében. Mon­danivalóját három kulcsfon­tosságú kérdés köré csopor­tosítja: — Az NSZK és az európai status quo; — az NSZK és az atomso- rompó-egyezménv; — az NSZK és a németek egyedüli képviseletének igé­nye. Max Reimann megállapítja: „A status quo megváltoztatá­sával kapcsolatos igény mö­gött Nyugat-Németország uralkodó köreinek ama igé­nye húzódik be, hogy hatá­lyon kívül helyezzék a XI. vi­lágháború eredményeit, ki­szorítsák Európából a szo­cializmust és létrehozzák a nyugatnémet nagytőke ural­mát az európai kontinensen”. A status quo megváltozta­tását célzó törekvések — írja a továbbiakban Max Reimann — tükröződnek a bonni kor­mánynak az atomsorompő- egyezmény aláírását elutasító álláspontjában is. „A törté­nelmi tapasztalat arra köte­lez, hogy minden erővel küzdjünk az ellen, hogy a II. világháború kirobbantásáért fő felelősséget viselő hatal­mak atomfegyverhez jussa­nak. Mi kommunisták, ko­runk fő feladatát ebben a harcban látjuk”. Az európai biztonság szem­pontjából — írja végezetül Max Reimann —, elsőrendű fontosságú, hogy az NSZK mondjon le az egyedüli kép­viselet igényéről, valamint ismerje el az NDK-t, és a je­lenlegi határokat. Gesrgii Eerepvoj a Fűd—Hold köriül utazásié! A Szögű z—3 ßrpiiöfäfänak saftóértekezteűG A. oszkMátan Georgij Beregovoj elmon­dotta, hogy jelenleg azoknak az űrhajósoknak az oktatá­sával foglalkozik, akik Szo- júz típusú űrhajóikon a jö­vőben Föld körüli utakra ké­szülnek. Ugyanakkor szovjet kozmonauták egy másik cso­portját Hold vagy Hold körü­li repülésre képezi ki. A Szojuz—3 űrpilótája hét­fő délután a szovjet főváros sajtóházában beszélgetett néhány külföldi tudósítóval és ott hangzottak el szavai. Kiemelte, hogy a Szojuz tí­pusú űrhajók kifejezetten a Föld körüli repülés céljait szolgálják, míg a Szonda tí­pusú automatikus űrállomá­sok feladata az ember Hold­repülésének technikai előké­szítése. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az amerikai Apol- lo-programról, amelynek ke­retében december végén az amerikaiak körül akarják re­pülni a Holdat, a szovjet űrha­jós így válaszolt: „Nem min­den aggodalom nélkül figyel­jük amerikai kollégáink munkáját Mi mindenesetre másképpen közelítjük meg az újfajta űrfeladatokat. Mi előbb automatikus űrhajókkal vég­zünk kísérleteket és csak az­után bocsátunk fel embere­ket. ök előzetes kísérlet nél­kül akarják körül repülni a Holdat Ez bizonyos kocká­zattal jár. Mivel nincsenek birtokomban megfelelő ada­tok — sajnos, nem folytatunk információcserét az amerikai űrhajósokkal — ezért nem tudom megmondani, milyen valószínűsége van annak, hogy az Apollo—8 útja sike­rei járjon. Kockázat termé­szetesen minden kísérletnél van. Arra a kérdésre, hogy ki lesz az első ember a Holdon, Beregovoj így válaszolt: „Le­het hogy Iván lesz, de az is lehet, hogy Johnny. Én, ma­gától értetődően, jobb sze­retném, ha honfitársam lenne az első ember, aki a Holdra lép. De nem ez a legfonto­sabb, hanem az, hogy minél bővebb tudományos anyag­gal és legfőképpen épségben térjen vissza a Földre.” Ugyancsak kérdésre vála­szolva. Beregovoj szívesen emlékezett Vissza számos magyar városra és falura, ahol 1914—45-ben, hazánk felsza­badítása idején megfordult. A többi között említette Szol­nokot, Gyöngyöst, Török- szentmiklóst, Hatvant, Esz­tergomot és Budapestet. Kö­zölte, hogy éppen a napok’ un kapott levelet Hatvanból, S meghívták ebbe a magyar vá­rosba „Szívesen látogatnék el Magyarországra — jelentetta ki —, amelyről nagyon kelle­mes emlékeim maradtak. Nem felejtem el Nádudvari sem, ugyanis éppen ott állo­másozott egy egységünk, ami­kor átnyújtották nekem a legmagasabb kitüntetést: a Szovjetunió hősének arany csillagát és a Lenin-rendet” — mondotta Georgij Berego­Hosszas és gondos előké­szítő munka előzte meg a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kedden kezdődő új üléssza­kát. A vita előterében az 195©-re szóló terv- és költség- vetési javaslat áll. A ‘jövőt természetesen a múlt ered­ményeinek és hiányosságai­nak fényében tárgyalják. Érdekesek a képviselőknek adott előzetes tájékoztatás adatai, számunkra különös­képpen figyelemre méltóak, hiszen rövidesen sor kerül a magyar parlament ülésére is, középpontjában az új gazda- s; gi mechanizmus első ész­té idejének számvetésével. . Kitűnt, hogy több mint 26 ezer ipari üzem tért át eddig az új rendszerre a Szovjet­unióban. Ezek a reformválla­latok szolgáltatják az ipar össztermelésének immár 71 százalékát, adiák az ipari jő­ve lelem 89 százalékát. A re­formvállalatok 1968. első tíz hónapjában 102 százalékra teljesítették tervüket. A re­form eddig látható eredmé­nyei: a nyereség magasabb, a termelés üteme egyenlete­sebb, a műszaki fejlődés meggyorsult. S a hiányossá­gok leginkább ott tapasztal­hatók. ahol a reform lehető­ségeit nem használták ki megfelelően. Érdekesen fejlődik a közel- keleti helyzet. Damaszkusz­iban csak most hozták nyilvá­nosságra az arab Baaht (szo­cialista) párt Szíriái tagoza­tának szeptemberi határoza­tát. E nyilatkozat a többi kö­zött azért íléti el az Egyesült Államokat, mert Washing­ton „fenntartás nélkül támo­gatja” az izraeli terveket. A nyilatkozat szerint az ameri­Ca idera Venezuela új e!n5ke Caracasban vasárnap “hi­vatalosan bejelentették, hogy Rafael Caldera, a keresztény- demokrata párt 52 éves el­nöke nyerte meg a december elsején tartott venezuelai el­nökválasztásokat. Az esti órákban közzétett eredmények szerint Caldera mindössze 30 000 szavazattel előzte meg ellenfelét, Gon- zalo Bariost, az eddig ural­mon lévő demokratikus ak­ciópárt képviselőjét. Caldera választási prog­ramjában agrárreformot ígért és Venezuela erőteljesebb bekapcsolódását Latin-Ame- rika ügyeinek intézésébe. Caldera győzelme a demok­ratikus akciópárt tízéves ural­mának vet véget 1859 ben, amikor Charles Dickens megjelentette „Két város története” című regé­nyét, Európát szociális viharok rázkódtatták meg. A megret­tent angol burzsoázia úgy fogta fel az 1789—1793-as „féktelen” francia forradalom Dickens megrajzolta képét, mint saját magának szóló fi­gyelmeztetést. És valóban, Dickens a maga módján fi­gyelmeztette az uralkodó osztályt: vigyázzatok! Ha nem könnyítettek csak egy kicsit az angol népre rótt terhen. és nem adtok neki több sza­badságot, Angliában szintén hullani kezdenek a kiváltsá­gosok fejei, mint akkor Fran­Aldffge ausztrállal származású angol író. Rea­lista regényeiben a dollár­imperializmus és a fasiz­mus ellen harcol, s egész munkásságával a béke és haladás ügyét szo'eáljn. 1953 ben Nemzetközt Békc- díllal tüntették ki. Leghíre­sebb műve a nálunk is is­mert: „Diplomaták”. kai vezetésben beálló változás nem módosíthat ezen. Csakugyan helyesen mérte- e fel a helyzetet a szeptem­beri nyilatkozat? A jelenlegi, decemberi események fényé­ben úgy tűnik, a nyilatkozatot némileg túlhaladta az idő. Scranton ugyanis, Nixon meg­választott elnöknek » Közel- Kelet országait járó megbí­zottja, éppen hétfőn Jordá­niából Izraelbe érkezésekor jelentette ki, hogy az USA közel-keleti politikája a jövőben kiegyensúlyozottabb lesz. S hogy gondolatát vilá­gosabbá tegye, hozzáfűzte: „Washington számára fontos, hogv figyelembe vegye a Kö­zel-Kelet valamennyi orszá­gának érdekeit, s ne csupán egyetlen országét, tekintet nélkül a többiekre. Fel­tűnő, hogy ezt a nyilat­kozatot éppen abban az egyetlen országban — Izraelben — tette, amelynek érdekeit az USA — eddig — egyedül látszott figyelem­be venni a Közel-Keleten. Az amerikai politikai vonal- vezetés esetleges változására utal Scrantonnak az a kije­lentése is, hogy véleménye szerint a jordániai vezetők­nek ésszerű elképzeléseik vgnnak a konfliktus rendezé­séről­Párizsban ugyanakkor a vi­etnami konfliktus rendezésé­nek még mindig a saigoni rezsim a fő akadályozója. Az időhúzás politikájához to­vábbra is ragaszkodva, Kyék változatlanul akadékoskodnak a kibővített értekezlet ügy­rendi kérdéseiben, mindent megpróbálva annak érdeké­ben, hogy a DNFF küldöttsé­gének teljes egyenjogúságát ne kelljen elismerniük. ciaországban. „Az emberek többé nem bírják elviselni azt, amit most elviselnek” — mondotta a nagy író. És Nagy-Britanniában a ha­talom birtokosai megfogadták Dickens és a többi radikális tanácsát. Bár a dolgozó tö­megek könyörtelen kizsák­mányolása továbbra is folyta­tódott, bizonyos engedmé­nyeket tettek, — egy kicsit itt, egy kicsit ott. A rob­banást sikerült elhárítaniuk. A kegyetlen kizsákmányo­lásnak az ügyes könyőrado- mányokkal való ilyen össze­kapcsolása az a jelenség, amely „brit demokrácia” el­nevezésen ismert. Napjaink­ban lényege ugyanaz, mint Dickens korában. Az élet- és munkafeltételek a mai Ang­liában persze jobbak, mint a dickensi időkben voltak. De azt állítani, hogy az évszáza­dos harc megszűnt, hogy az összes problémák megoldód­tak és Anglia a tartós pros­peritás államává vált volna, (Folytatás az 1. oldalról) Nyugati hírügynökségek szerint vasárnap hazaérke­zett Prágába az a csehszlo­vák küldöttség, amely részt „Csehszlovákia további si­keres fejlődése, gazdasági növekedése, népei életszín­vonalának emelkedése, az új műszaki-tudományos fellen­dülés nem képzelhető el a Szovjetunióval minden te­rületen folytatott gyümölcsö­ző kapcsolatok nélkül” — jelentette ki Vladimir Koucky moszkvai csehszlovák nagy­követ az Ogonyok hetilapnak a szovjet—csehszlovák barát­sági szerződés közelgő 25. évfordulója alkalmából adott nyilatkozatában. A nagykövet közölte, hogy a Szovjetunió és Csehszlová­kia árucsereforgalmának vo­lumene jövőre 10 százalékkal növekszik és meghaladja majd a kétmilliárd rubelt. Koucky rámutatott arra, hogy a szerződés nagy jelen­olyan fantázia, amelyben sen­ki sem hisz. Az összecsapás folytatódik és a politikai ügyeskedők ma is az apró engedmények tak­tikájához folyamodnak, hogy megőrizzék hatalmukat. Az angoloknak még sohasem biztosítottak olyan anarchi­kus szabadságot, mint ma. Ezért örvend Anglia a „kor­látok nélküli ország” hírne­vének. És ennek a látszatsza­badságnak szerfölött nagy a vonzereje. Rendkívül szabad ország Anglia például a sex, a fia­talság éretlen lázadásai, a di­vat, a kábítószerek korlátlan használata, az erotikával túl­fűtött sajtótermékek kiadá­sa területén. A valóságban azonban kiderül, hogy „a sza­bad élvezetek” és a hasonló ..szabadság” bö'Äge szűkíti világnézetüket. És éppen ez az, amire a „brit demokráciá­nak” szüksége van. Ha netalán valakinek ezek a fejtegetések nagyon bonyolultnak és ért­hetetlennek tűnnek, igazságuk vett a kijevi csúcstalálkozón. Az AFP azt is tudni véli, hogy a csehszlovák vezetők úton hazafelé rövid időt Po­zsonyban töltöttek. tőségű külpolitikailag is, te­kintettel az imperializmus jelenlegi stratégiájára és kü­lönösen arra a tényre, hogy a nyugatnémet militarizmus erői a csehszlovák határok közvetlen közelében sora­koznak fel. „Nem tudjuk elképzelni nemzeti jogaink, állami és társadalmi rendszerünk si­keres védelmét a szocialista országok közössége nélkül, amelyben döntő szerepet ját­szik a Szovjetunió ereje. Ezért üdvözöljük a kollektív biz­tonságunk megerősítésére szolgáló intézkedéseket, ame­lyek jelenleg folvnak a Varsói Szerződés keretében. Üdvö­zöljük azt, hogy a közeljövő­ben magas szinten megtár- evniiuk a KGST keretein be­lüli gazdasági együttműködés ellenőrzésére pillantson csak bele az egyik vaskos vasárna­pi angol lapba, Az újság első oldalait a terjedelmes irodalmi rovat foglalja el. Finom kritikai cikkei és ragyogó esszéi alapjában a társadalom szexuális erkölcsével, az an­gol irodalom történetével vagy a művészet és a zene új kutatásaival foglalkoznak. E cikkek nagy része valóban érdekes. A következő rovat (amely nem kevésbé terje­delmes). a bizniszé, az üzleté. Ami itt olvasható, minden­képpen meggyőzi az embert a kapitalista rendszer fokozó­dó mohóságáról. S amíg az értelmiségiek a művészet és a sex kérdéseiről szóló rend­kívül érdekes kommentá­rokkal szórakoznak, nem ve­szik észre, bogy a nagv„ biz­nisz” mindent elnyel maga körül. Sajnos a kiváló értelmisé­giek sem szakítanak időt ar­ra, hogy „demokráciájukat” érintő alapvető kérdéseket tegyenek fel. Mindenekelőtt, demokrácia-e az, amikor a gigantikus vegyi, olajfeldolgo­zó és autókonszernek profit­jukat napról napra, hétről hétre, hónapról hónapra fo­megjavításának kérdéseit. Következetesen és őszintén eleget akarunk tenni a moszk­vai jegyzőkönyvnek, közle­ménynek, a szovjet haderők ideiglenes csehszlovákiai tar­tózkodásának feltételeit sza­bályozó szerződésnek, mivel csupán ezen az úton látjuk biztosítottnak köztársaságunk sikeres fejlődését. Ezt az utat újból jóváhagyta a CSKP Központi Bizottsága novem­beri plénumán elfogadott határozat”. * Az SZKP moszkvai terüle­ti bizottságának meghívásá­ra vasárnap Moszkvába uta­zott a CSKP Közép-csehor­szági Kerületi Bizottságának küldöttsége. A delegációt Jari Pillér, a CSKP Közoonti Bi­zottsága elnökségének tárná, a Közép-csehországi Kerület Pártbizottságának első titkára vezeti. A küldöttség részt vesz a szovjet—csehszlovák barátsá­gi, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződés aláírásának 25. évfordulója alkalmából rendezendő ün­nepségeken. kozzák, míg az átlag angol­nak növekvő erőfeszítéseket kell tennie a létszükségleti cikkek megszerzésére? De­mokrácia-e az, amikor a gyermekek hatalmas száma félművelt marad és esélyeik, hogy tehetségüket fejlesszék, bekapcsolódjanak a kultúrá­ba, a semmivel egyenlőek? Demokrácia-e az, amikor a munkáspárti kormány tény­kedésével, törvényeivel és korlátozásaival a szakszerve­zetek alapjait ássa alá? De­mokratikus-e az a sajtó, amelynek birtokosai csak milliárdosok lehetnek? Allan Sillitoe angol író egyik korábbi könyvében be­mutatja a brit szociáldemok­rácia képviselőjét, aki így szól a munkásokhoz: „Minde­netek megvan, a televízió, a betevő falat, szombatonként a futball. Mit akartok még?” S az angol társadalom ma azt mondja a fiataloknak: „Szabadok vagytok, ami a sexet illeti, szabadon visel­hettek hosszú hajat és mini­szoknyát, használhatjátok az LSD-t, mi kell még nektek?” Ez aztán az önelégült „de­mokrácia !” Sillitoe úgy vélte, hogy a televízió és a futball még VOJ. A továbbiakban arról be­szélt, hogy mi volt legnagyobb élménye1 a világűrben. — Amikor először éreztem a súlytalanságot és először pil­lantottam ki az űrhajó abla­kán, olyan nagyszerű érzés fogott el, hogy alig tudtam magamhoz térni/ Bámulato­san gyönyörű a Föld oda- féntről. Csodálatosak a váro­sok, amelyeknek fényei több színben játszanak. Külön kivehetők a nagyobb utcák is. Rendkívül szép lát­ványt nyújtanak odafentrő! a tengerekben meghúzódó szigetcsoportok is. Hozzáfűzte szeretne még egyszer űrrepülést végrehaj­tani akár a Holdra, akár a Föld körül, mondjuk egy 30 napig tartó úton. Ezután hangsúlyozta, az egyik leg­fontosabb feladat a Föld kö­rüli űrrepülések rendszeressé tétele, mert csak ez biztosít­hatja hogy a továbbiakban az ember meghódítsa a többi égitestet is. Ha a Föld körüli repülések mindennapossá válnak, ak­kor megszűnik szenzációs jel­legük és éppen erre van szükség. távolról sem „minden”, ma pedig a gondolkodó fiatalok többsége érti meg, hogy a hosszú haj és a szabad szere­lem távolról sem az igazi szabadság. A közelmúltban a vietnami hazafiakat támogató 60 ezres tömegtüntetés zajlott le Lon­donban. Az emberek azon­ban nemcsak azért mentek az utcára, imgy követeljék a vietnami háború befejezését. A menet fiatal résztvevői nagyobb lehetőséget követel­tek a művelődés megszerzé­séhez, követelték, hogy bizto­sítsák jövőjüket. A fiatalság kijelentette, hogy nem akar rendőri megtorlások fenye­getése alatt élni és nem té­vesztik meg az apró enged­mények. Ma Angliában nem telik el nao anélkül, hogy itt vágj’ ott ne kezdődnék sztrájk. _ A sztrájkmozgalom fokozódása azt mutatja, hogy többé a munkások sem érik be alamizsnákkal. A „brit demokráciát” egye­sek fejlődő és életképes in­tézménynek tartják. Ha azon­ban Angliában él az ember és nem huny szemet a való­ság felett, nem ez a vélemé­nye. „Demokrácia“ brit módra* Irta: James Aldrige A moszkvai csehszlovák nagykövei nyilatkozata U Thant üzenete U Thant, ENSZ-főtitkái hétfőn a közgyűléshez Inté­zett üzenetében javasolta, hogy az ENSZ rendezze meg 1970. júniusában a tagorszá­gok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóját, és így ün­nepelje meg a világszervezet alapokmánya aláírásának 25. évfordulóját. Az évforduló előkészítéséről szóló üzeneté­ben hangsúlyozza, hogy az 1970. június 26-án, a negyed- százados jubileumot megelő­ző hetet ENSZ-hétté lehetne nyilvánítani. Felszólította a főtitkár a tagországokat, hogy külön-külön Is emlékezzenek meg a történelmi jelentőségű évfordulóról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom