Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-10 / 289. szám

derem'S«- n». f. M<Ul MEG/EGYZÉSEKt 0 Egyéves tanulság Egy megyei kimutatás taglalja, hogy a szabolcsi ipar üzemek idei termelése a tavalyi hasonló időszakhoz viszo­nyítva jelentősen emelkedett, örvendetes ez a tény. De ke­vésbé értékelhetjük jól, hogy például csökkent a termelé­kenység. Vagyis a termelés emelkedése jó kétharmadrész­ben a létszám növekedéséből, s csak tizenöt—húsz százalék­ban az új eljárások, a modernizálás, vagy az intenzitás kö­vetkezménye. Tudjuk, a szabolcsi ipari üzemek többsége fiatal. Az Is igaz, hogy az új gazdaságirányítási rendszer körülményei között a vállalatoknak önállóan kell gazdálkodniuk, s dön­teni abban, mit oldanak meg létszámmal, s mit termelé­kenységet növelő módszerekkel. De a fenti adat mégis fi­gyelmeztet. A termelékenységnek az országostól jóval ala­csonyabb alakulása Szabolcsiján sem indokolt, ésszerű, s a jövő formálásának is jelentős gátja Üzemeinknek — most az új esztendő előtt különösen — meg kell szívlelni ezt a figyelmeztetést. Mert semmiképpen nem lehet járható az az út, amelyre ebben az esztendőben jó néhány vállalatunknál léptek. Ez főként távlatilag alaposan megdrágítja a termelést, a termék árát. bérproblémnkat is okoz. De semmiképpen nem serkent a legfontosabbra, a minél több, olcsóbb és minőségi áru előállítására. Csak be kell né-mi a Nyíregyházi Üveges és Kárpitos Ktsz képkeretező részlegébe: tömegével hozzák be a kerete­zést rendelők az ízléstelen, értéktelen mázolmányokat Legutóbb Nyírmadáról került be „kép". Darabja négy­száz forint. Témája cigányasszony macskával és kártyával, a vizen úszó hattyúk és erdőben sétáló szarvasok, s a többi kedvelt giccsevártói mondanivaló. De a giccsfestők és ügy­nökeik . végi gházalják a megyét, s hála a mind gazdagabb falvak népének, százával sózzák el a mázolmányokat — amelyekben kizárólag a vászon ér pénzt, de festék nélkül. ízlést rombolnak ezek az értéktelen dolgokat elsózó ljufárok. Fel kell figyelni rájuk a községekben. Egyrészt, "mert becsapják azokat az egyszerű embereket, akik már el­jutottak odáig, hogy hiányzik a lakásból a kép. s pénzük is van ahhoz, hogy megvegyék, de még nem ismerik fel a giccset. Másrészt viszont, hogv a falusi közízlést fejleszteni kell. Még nem elég a televízió sok és jó művészeti adása. Még jó idő kell ahhoz, hogy a falun élők többsége megta­lálja a művészet igazi értékeit, felfedezze az alkotásokat, s megvásárolja mondjuk Munkácsy reprodukcióit — negyed­áron. mint a giccset. F.zt a népművelésnek kell számontar- tani és kézbe venni. Érdemes előadásokat tartani e témáról is. ha másként nem, házról házra járva. S ugyanakkor érdemes leleplezni és megbüntetni azokat. akik engedély rm'kfll viszik az emberekhez semmirekellő portékájukat, s húznak ki a zsebükből százasokat, ezreseket. Kopka János Amikor a terveztetés során szó esett arról, hogy Nyír­egyházán is létrehozzák az öregek napközijét, az intézmé­nyek. vállalatok képviselői lelkesen ígérték támogatásukat. A hat helyiségből álló 102 négyzetméter alapterületű napközi otthon most már csak a hiányzó berendezési tár­gyakat várja, s ha ezek a napokban megérkeznek, decem­ber 20-ig sor kerül a megnyitóra. A Nyíregyházi Festő Ktsz K I3Z-fialaljai társadalmi munkában kifestették a helyisé­geket. a szociális otthon takarítónői a padlót festették ki takarítottak. A KIOSZ csillárokat, szőnyegeket, a gabona­felvásárló vállalat székeket adott. A bútorzat jelentősebt részét a városi tanács és a megyei kórház adja. A szociál;r otthon gáztűzhelyet, rádiót, lemezjátszót ajándékoz a nap közi otthonnak. Az Ingatlankezelő Vállalat a napokba1’ végzi el a folyosó leválasztani munkáit februárban ped: két új cserépkályhával cseréli fel a mostani vaskályhák?' Az utóbbi hónapokban sok nyugdíjas betért a Dózs; György úti leendő napközibe, s valamennyien kíváncsian érdeklődtek, mikor jöhetnek már. Közülük többen csaló­dottan távoztak, amikor megtudták, hogy „csak” olyan öre­gek és csökkent munkaképességűek vehetik igénybe a nap­közit, akiknek van ugyan saját lakásuk, de nincs olyar hozzátartozójuk, aki napközben ellátná őket." Természetes, hogy elsősorban nekik kell otthonukká tenni ezt az intéz­ményt, Azonban a többi nyugdíjasok között is sokan van­nak olyanok, akik szívesen el járnának a napközibe be­szélgetni, olvasni, kártyázni, de a rendelet értelmiben erre nincs lehetőség. Ezért jó lenne megoldást keresni arra, hogy ők is beiratkozhassanak oda, ha ebédet nem is kapnak. A hat helyiségből álló napközi nyolcvan—száz ember befo­gadására alkalmas, s mivel mindennap úevsem tartózkodó’ ott mindenki, ennél sokkal többen is igónvbe vehetnék 3 mivel a tárgvi feltételek is biztosítottak lesznek — tv, rá­dió. lemezjátszó könwtár — ígv az öreffek napközije ha most. már igazán megnyílik a nyugdíjasok klubjává vál­^at:na Tomasovszki István A tógád mindig készenlétben... J ajai túszom ok9 lánxoh harca a szocialista címért Zöldségtermesztés. Nagy szó ez Vaján, homokon. Egész üzemág van belőle. Kerekes András, a tsz főagronómusa arról beszél, miért is kellett a vajai Béke Tsz-nek zöld­séget termeszteni. Sok ok közül kettő a legfontosabb; munkaalkalmat teremteni a fiataloknak és megoldani a község zöldségellátását A víztároló mellett A zöldségkertészetet a va­jai határban lévő nagy víz­tározó mellett alakították ki 45 holdon. Idén, nyáron már hatvanötén dolgoztak ott asszonyok, lányok, javarészt fiatalok. Szocialista brigádot alakítottak. De mielőtt a brigádról szólnánk érdemes egy-két számot említeni, amit Gebei András üzemági brigádvezető mondott. — Paprikát, paradicsomot. káposztát termelt a brigád, hat holdon dinnyét és hogy a kereset is biztosabb legyen, tíz holdon burley dohányt műveltok. Az eredménnyel elégedettek vagyunk, papri­kából 89 mázsás, paradicsom­ból 150 mázsás, uborká. ból 40—50 mázsás átlagot értünk el. A bruttó bevétel félmillió körül van. — A kertészetnek igazi ér­deme azonban nem a termés- eredmény. hanem az, hogy a községben soha nem fo­gyasztottak ilyen korán zöld­ségféléket, mint most. A tsz zöldségboltot létesített a fa­luban, de mi láttuk el a köz­ségi kollégiumot, sőt a baktai szakmunkásképző iskolát is. A kertészetben az asszo­nyok, lányok százalékos munkabérért dolgoztak. így volt már tavaly is. E műve­lésnek lényege; ha egy hold­ra vetítve 12 ezer forintos bruttó bevételt érnek el, úgy a brigádot 40 százalék illeti. A bevétel arányában növek­szik a százalék. Tavaly tíz forinton felüli órabért ért el a brigád. Most a főagronó- mus és üzemági brigádvezető véleménye szerint szintén meglesz a tíz forint IS fíalal jelentkezett A kertészet részben, mert jól lehet keresni és azért is mert jó munka, vonza a fia­talokat. Erről már Pacán Emma, a 22 esztendős szocia­lista brigádvezető beszélt. — Idán, tavasszal 15 fia­tal jelentkezett, hogy a ker­tészetben akar dolgozni. Kaptak munkát. Igaz, egyik­kel, másikukkal akadt prob­léma, főleg azért mert azt gondolták, a nagyüzemi ker­tészkedés is olyan, mint ott­hon a kis konyhakert. Végül ők is megtanulták, elfogad­ták a nagyüzemi termesztés módszereit. A vajai Béke Termelőszö­vetkezetben egyetlen szocia­lista brigád dolgozik, ezek a kertészek. Érdemes arról Is szólni, hogv a termelési ter­vek teljesítésén túl mit is produkált ez a brigád. — Nagy dolgokat nem csi­náltunk — mondta a brigád­vezető. — Én mégis úgv ér­zem, hogv a szocialista bri- gádmoz.zalom alapvető válto­zást jelent. Van egy pár bri­gádtagunk. • aki év közben kismama lett. s a kisbabák­nak a bríeád aiévöAiujt vá­sárolt Másik két brigádta­gunk férjhez ment, azokat is ajándékkal leptük meg. Ez már olyan változás, amire még nem volt példa a köz­ségben. Jövőre fólisalagutas termelés A szocialista brigádvezető szavait Kerekes András fő- agronómus más példákkal is kiegészítene. A termelőszö­vetkezet nem egyszer került olyan helvzetbe, hogy sürgő­sen munkaerőre volt szükség. A szocialista brigád mindig készségesen segített. Dolgoz­tak a gyümölcskertészetben, részt vettek az aratásban. Ha Letették az alapjait Üj- fehértó első ipari létesítmé­nyének: a helybeli vegyes ktsz, eddigi három profilja közül jelentős anyagi be­fektetéssel kívánja bővíteni faipari tevékenységét. Az 1985-ben 25 dolgozóval ala­kult ládaüzem fejlesztése egyrészt a megyét érzéke­nyen érintő ládahiányt igyek­szik enyhíteni, másrészt a községben elhelyezkedésre váró mintegy félezer nő többségének biztosít majd munkaalkalmat A jövő év elején kezdi meg a szövetkezet új telep­helyének építését a meeyei tanács által biztosított állo­nincs meg az egység, a jő szellem a brigádban, akkor ezekre a pluszmunkákra, vál­lalásokra nemigen számíthat­nak. Mint mindenütt, a vajai Béke Tsz-ben is az év végi zárszámadás készül. E szám­vetésben a szocialista brigád munkája bármelvik részét is tekintjük annak, jó érté­kelési kap. Szó van azonban már a jövő évről is. A brigád jövőre még jobb eredménye­ket kíván elérni. Ennek már előfeltételeit is megteremtik. A hagyományos kertészke­dést kiegészítik mn'd azzal, hogy két holdon fólia alatt alagútrendszerben termesz: e- nek korai zöldséget. Untán;!: azzal is. hogy meglévő hol­landi ágv részekből haj lakó­házat építenek. Az új d 1- gckkal a tsz is. a brigád is iól jár. A tsz-nek nag'Thb lesz a jövedelme, a fiatotok­nak magosabb a kereset» A legnagyobb nver.'s azonban mégiscsak a köz'é.ő lesz. mert a Jakosság az ideinél is íro- t'ábban kap majd zöldséget és több zöldséget. Seres Ernő más melletti, 15 hektáros területen. Az építkezés in­dulásánál másfél millió fo­rint beruházást végeznek de az évtized végéig 22 holdas területet foglal el ez a faipa­ri telep. Már a felfejlődés első évé­ben, 1968-ban 9 millió forint értékű munkát terveztek: a HUNGAROFRUCT megren­delésére 600 ezer úgyneve­zett rekeszláda készült eb­ijen a részlegben az idén, jövőre pedig már 15 mi Ili ás értékben 1 milliós tétel megrendelését teljesítik majd. Jelenleg a ktsz faipari részlegében 150 dolgozót al­kalmaznak, január 1-től újabb száz dolgozó — több­nyire nők — felvételét ter­vezik, de 1970-re újabb je­lentős létszámbővítés vár­ható. Korszerűsítik, gépesítik a technológiát A szovjet im­portból és a hazai erdők’-51 származó alapanyag feldol­gozásához a jövő évben egy automata 12 lapos fűrész! - pet, 12 szalagfűrészt. ’ 't automata élezőgépet á!lí a- nak munkába. A technoló­gia korszerűsítésére, a gépi berendezésekre 1969-ben ösz- szesen több mirt félmillió forintot költenek. (Elek E.) Gyümölcsszárító Vásárosnamén\ ban Már egy hónapja üzemel a vásárosnaményi gyümölcsszá­rító üzem. Naponta 16—18 mázsa aszalt almát csomagol­nak elszállításra. A képen: a darabológépnél Bakó Sándor- né és Simon Erzsébet. Hammel J. felw. ÜVEGCSEREPEK Bosszús arccal nyúlt a te­lefonkagyló után. — Tessék, Szörény... — szeme csillogni kezdett, el­mosolyodott. — Köszönöm Szabó úr. nagyon köszö­nöm. .. Igen. munka után... okvetlen beugróm... mind­egyikből természetesen! A viszontlátásra és még egy­szer köszönöm! Óvatosan tette helyére a kagylót. Egy ideig még bá­multa, szája sarkán mosoly- Jyal. Amikor tárcájáért nyúlt, elkomolyodott. Magas homlokát ráncolva, átszá­molta a pénzét. , Hetven fo­rint — kevés. — Élhetek há­rom napig kenyéren... bár még van zsír . . és csak reggel iszom kávét9 Eb. ügy­iem jó... Talán egyet félre lesz.. Azt a feketét két éve már kézbe vette Ausztriában, de az utolsó húsz sillinget nem kelthette rá És most itt van, csak húsz forint! Sűrűn pislogott az órájá­ra, pedig máskor öt óra után úgy kellett a többiek­nek elrugdalni az íróaszta­lától. „Ha mindhármat meg­veszem. éppen kilencven lesz! A feketét a harmadik polcra teszem... nem. in­kább a negyedikre, szem- magasságba!” Látta könyvespolcát, hol a kis csoportokban sorakozó könyveket meg-megszakítot- ta a karcsú üvegű Kord­vodka, a kódexlap-cimkéjű Slvignac-brandy. a Cour- voisier. Napoleon sziluettjé­vel, megannyi különös for­májú és címkéjű, apró üveg. Miniatűr hasonmásai nagv- ranőtt társaiknak. És érintetlenek. Mind­egyikben az eredeti ital! Sok fáradozásába került összeszedni. De megérte! Mindegyiknek története is van. Barátai lettek, asszony- talanná vált életének vi­gasztalói, betöltői. Csengett a telefon, Szö­rény visszabicsaklott a való­ságba. Lediktált egy levelet. Nehezen sikerült, mert köz­ben eszébe ötlött, hogy teg­nap este nem törölgette vé­gig a nyolcvanhét „minit”! „Este pótolom!” — fogadko- zott magában. Rohant a villamoshoz. Nagy utat kellett megtennie, mert a belváros távol esett munkahelyétől. Félórán be­lül övé a Vat 69, ez a sö­tétzöld, hosszú nyakú, poca- cakos whiskys üveg, mely­nek fekete címkéjén világí­tanak a fehér, elnagyolt betűk és számok. Olyan ér­zése támadt, mim karácso­nyok ajándékvárásakor. Szédült, amikor tenyerébe helyezte a Vat 69-es apró­ságot. Csak a miniatűr üve­get látta élesen, vörös pe­csétjét, különös formáját. De kezébe vette a White Horse-t is. Akkor a kereskedő eléje tette a Mamiért. — Mindössze hatvanöt a három, — mondta moso­lyogva. „Hatvanöt! — morfondí­rozott magában, miközben markolta a címkés Mamiért. Nem lehet itthagyni! Az ebédem be van fizetve! És nem árt, sőt, gészséges, ha néhány napig nem vacsorá­zom!” — Blokkolja le, kérem — mondta. — Természetesen, mindhármat és köszönöm az értesítést, Szabó úr. Siettette volna a villa­most, de csak háromnegyed óra múlva ért haza. „Le­ülök, rágyújtok.. elősző: csak az asztalra teszem, és megmutatom Varrónak.. talán lefényképezi.. A társbérlővel a közös hallban találkozott. — Siessen, Szörény űr. vendégei vannak. — Vendégek? — Benyi­tott. A fotelokban két cégi barátja, volt iskolatársa ter­peszkedett — Micsoda meglepetés! — kiáltott örömmel. Hirtelen a könyvespolcra vette, hogy hiányzik néhány üveg. Kikerekedett a szeme el­öntötte a forróság. — Mit csináltatok? Ki­fosztottatok! — ordított Ven­dégei mögött állt az ala­csony asztal, rajta az üres üveggk. Ráborult az asztalra és zokogott Ahogy teste meg-megrándult, 'egurult egy-egy apró kiürült üveg a padlóra. Némelyik csöröm­pölve hullott szilánkjaira. A két osztálytárs megütközve lanácstalankodott — Hát ezt meg mi leltet — kérdezte az egyik. — Ugyan, öregem. nem volt az összesen égj; Hter sem, amit megittunk —» mondta a másik. — Hoztunk egy demi* zsonnal, valódi Villányit! Csonkaréti Káról): Születőben llj teliéi tó ipara Cél: nők foglalkoztatása — a ládahiány eny hitese ® Nyugdíjasok klubja? @ Izlésrombolők

Next

/
Oldalképek
Tartalom