Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)
1968-12-21 / 299. szám
f oMa! Kftkt wA«yAROT?<!^Ae melléklete 1988. december ST. *?■'■■■ A két évtizedes évfordulóra gyűjtögetik az adatokat az állami gazdaságokról. Sok ér-' dekességet felszínre hoz. majd a statisztika. Ügy hiszem nem mondunk vele nagyot, ha a Balkányi Állami Gazdaságról kijelentjük: egy dologban országosan is párját ritkítja, a húsz év előtti igazgató, a főagronómus és a főkertész most is ugyanitt, ugyanabban a beosztásiban dolgozik. Meg is látszik a gazdaságon! A több ezer kötetes, központi fűtéses délszaki növényekkel ékesített könyvtárban ülünk. Először csak apró személyes élmények tolulnak elő. Bojtor Miklós igazgató a raktár sarkában szénából igazított ágyára és a raktárossal alapított „üzemi konyhára” emlékszik. Kettőjüknek volt egy lábosa és váltva főzték a vacsorát. Hogy ritkábban kerüljön a főzésre sor, két-három napra való lecsót is megfőztek. Radnai József főagronómus a személyzeti „luxus” fogatra gondol, a homokfutó taliga deszkájára tettek egy másra már nem használható lukas zsákot, amiben a rugót szalma helyettesítette. Ez volt az igazgatói fogat, de erre ültették a miniszterhelyettest is, ha éppen a határt akarta látni. Hét község határában így kezdődött. Hét község határában 52 parcellán indult a gazdaság. A gazdaság szó egy kicsit túlzás, ‘mert az első időben szinte csak azt lehetett mondani, hogy van már tulajdonosa az elhagyott, vagyi ki nem osztott semmihaszna homoknak, a pusztulásra ítélt uradalmi gyümölcsösöknek. 19Ö0 holdon kezdődött az alapok lerakása. Az első esztendő hárommilliós ráfizetést hozott. A.. mezőgazdaságot irányi-., tó szervek úgy döntöttek; hogy a balkányi határban két állami gazdaságot kell létrehozni, így lett az aba- pusztai gyümölcstermesztő és a balkányi növénytermesztő állami gazdaság. Az akkori politikai cikcakkok szánté minden évben hoztak valami generális átszervezést. Közben megtörténtek a tagosítások, majd 1945-ben újra egyesítették a két gazdaságot. Ekkor már a gyümölcstermelő gazdaság 200 hold termő és 260 hold fiatal gyümölcsössel, valamint 900 hold szántóval társult a növénvtermelő gazdasághoz. A •házasság” után 4900 holdra szaporodott az egyesített Balkányi Állami Gazdaság területe. Ez az időpont az, amikorra elmondhatjuk, a vezetők is kijárták a nagyüzemi gazdálkodás elemi iskoláját, kezdtek valójában gazdálkodni. Még egy területgyarapítási dátum van a gazdaság életében, 1960-ban hozzácsatolják a kísérleti intézet nagykállói üzemegységét. így alakult ki a mostani 5600 holdas végleges terület A gazdaság bruttó bevételének 40 százalékát a gyümölcstermelés hozza. A kezdő évben 102 hold almással indultak, majd az abapusztai termelői társulás háromszáz- ncldas új telepítését csatolták a gazdasághoz mindjárt az induló évben. Fokozatos telepítéssel ma már 950 hold termő almás és 50 hold fiatalos van a gazdaság kezelésében Az 1000 holdból 160 hold a legkorszerűbbnek nevezhető termőkereső telepítés. 4 Megkezdték a csonthéjasul, ültetését, most 20 hold meggyet telepítettek, jövőre 30 aolddal gyarapítják a te rületüket. 1950-ben egy Holder típusú — jó akarattal gépnek nevezhető — perme- tezószerkezettel és 30 darab háton hordó permetezővel vó dekeztek a kártevők eller: Ma 16 darab olyan nagy tei jesítményű motoros permetezőjük van, hogy az egyszeri permetezést 3 nap alatt elvégzik az 1000 holdon. Erre már lehet mondani, hogy optimális, nincs az a veszélyes kártevő, ami ellen a háromnapos permetezési forduló ne lenne elégséges. Az ásott kutakat törpe vízművek és mély fúratú kutak váltották fel. A keverőkádak, vedrek helyett per- metlétornyok szolgáltatják a védekezőszert, emberek helyett szivattyúk táplálják a gépek tartályait Kétágú létra és veder volt a szüret eszköze, ma szedőszánok, csúszólapok, hidraulikus emelők segítik a feldolgozó- helyekre a gyümölcsöt. Col- lozólécen osztályozták az almát, most 5 darab Unifrucht gépsor segíti ezt a munkát. Húsz darab vasvázas szín és egy 100 vagonos hűtőtároló ad helyet a termésnek. Természetesen ez nem elegendő. Rövidesen hozzákezdenek egy 1000 vagonos tároló építéséhez. 1000 vagon Valamikor 20 ember kezdte a munkát a gyümölcsösben. most csak a szakmunkások száma 67 fő. Az első években 60 vagon volt a termés, most lassan 1000 vagonról kell gondoskodni. Évente 5—6 országba érkezik magyar jonatán balkányi címkével. Mint említettük, a gazdaság bevételének mintegy 40 százalékát teszi ki az alma ára. Ez az ösz- szeg forintban több mint 40 milliót tesz ki. A gazdaság vezetői mellett ebben a szép eredményben ott van az olyan szakmunkások keze- munkája is, mint Duleba Ferenc, Pintér István, Kiss József és a többi húsz éve ott dolgozóé, az azóta nevelt fiatal szakemberekkel együtt. A hatalmas gyümölcsös mellett a 3500 hold növénytermesztési terület az, ami fontosságban és bevételi forrásban majdnem megegyezik az almással. A nehéz, első évek után a balkányi gazdaságban hamar kialakult a kedvező termesztési irány. A gumi- pitypangos, gvapotos évek elmúltával 1954-re, amikor újra egyesült a két gazdaság, a vezetők kiválasztották azt a néhány fontos növényt, aminek termesztésével megteremtették a jövedelmező gazdálkodást. A szántóföldi vetőmagtermesztést tűzték ki célul. Nem is sikertelenül. Rövidesen országos hírű bemutatógazdaság lett a ba’ká- nyi. Tapasztalatcsere tapasztalatcserét ért. Kiváló ered- ménveket értek el kalászosokból. különösen a rozster- m el ésí eredményeik kimagaslóak. 5—6 mázsáról indultak és ma 15 6 mázsánál tartanak. A kalászos területük 1100 holdat tesz ki. A balkányi burgonyatermesztésnek még az ország határain túl is híre van. Az NDK mezőgazdasági gépészei több évben itt mutatták be a burgonyakom bajnokai.. Teichmann Vilmosnak második otthona volt a balkányi gazdaság. A Kisvárdán kinemesített burgonyák itt kerültek először nagyüzemi termesztésbe. A faitafenn- tartásnak is központja 'ett Balkánv. Nemcsak a szabolcsi termelőszövetkezetek, de az ország szinte minden megyéje kapott már innen vetőgumót. Itt honosrdott meg nagv területen a vírus elleni küzdelem hatásos módszere. a szárfelhúzásos termesztés. Évente 400 holdról szednék vetőgumót. Ma már a holland vetőburgonya termesztési módszerrel is 70 _ 90 mázsát termelnek holdanként. A különböző ültető betakarító és eeváb gének kísérletei mellett egy kísérleti burgonyatároló is itt épült meg. A kukoricatermesztésse] sem kell szégyenkezniük, az idei aszályos esztendőben is 22 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő mennyiséget takarítottak be. És nem néhány kiválasztott parcellán, hanem 500 holdas nagyüzemi méretben született ez az eredmény. Szívesen beszélnek a gazdaságban arról a dicséretről, amit a. homoki lucerna elterjesztéséért kaptak. Volt olyan esztendő is, amikor 250 kiló átlagtermést takarítottak be lucernamagból. Ezzel a lucernával elérték, hogy homokról 25—30 mázsa szénát tudnak levenni. A növénytermesztésnek húsz év alatt olyan szakemberei nőttek ki a gazdaságban, mint Kiss János, Kapási Miklós, Szuják Mihály, Magyar Ferenc, Csonka János és még sokan mások, ök és a többi húszéves dolgozók a megmondhatói1, hogy a kapa és a kasza miként változott át géppé. Ma már a gabonatermesztésben csak a gép kormánya mögött ülő ember dolgozik. Jó úton haladnak a burgonya- és a kukoricatermesztés komplex gépesítésével is. Amikor a mázsákban elért eredményeket vizsgáljuk, arról sem szabad megfeledkezni, hogy mennyivel kevesebb verejtékkel érik el a jobb eredményeket. Természetesen a tanultabb, kevesebb fáradsággal dolgozó ember és a gép mellé a kemizálást is oda kell sorolnunk. Kezdetben 50—60 kiló műtrágya jutott holdanként, most 7—r8 mázsánál tartanak. A gyomirtószer csak a kapa volt, most pedig széles választékú vegyszer pusztítja a nem kívánatos gyomokat. Annyira szembetűnő talán sehol sincs a fejlődés, mint a gépesítésben. A lóvontatá- sú ekétől a kombájnig, a kalapácstól az esztergapadig és az elektromos mérőműszerig bizony hosszú volt az út, Erről igen sokat tudnának ben szélni Molnár Sándor, Néző' István, Ampilló Sándor, Irinyi Sándor és a többi gépész, aki húsz éve itt dolgozik már. A vonóerőt 10 pár ökör és 28 pár ló jelentette az első esztendőben. Benzinszagot legelőször egy 100 köbcentis Csepel-motor terjesztett a gazdaságban, amit személyi használatra kapott az igazgató. Ezt a gépet „csodálták” először a kovácsok, lakatosok. Majd jöttek a Kofferek, a G—35- ösök és a többiek. Ma 50 darab univerzális traktor, 6 tehergépkocsi. négy közhasználatú személygépkocsi és két munkásszállító autóbusz jelenti a járműparkot. A különböző munkagépeknek se szeri se száma. Csak kombájnból 11 darab van, 5 burgonyabetakarító. 6 darab pedig gabonakombájn. Ládakészítés télen A melléküzemágaknál Illik megemlíteni a láda és rakodólap készítő üzemrészleget. Ma már szedőládával a balkányi gazdaság látja el a megye állami gazdaságait. Holt szezonban 80—100 olyan dolgozót tudnak itt foglalkoztatni, akit a téli hónapokban el kellene küldeni. Ezt az üzemágat tovább fogják bővíteni. A haszna többoldalú: szükségletet elégít ki, jövedelmet hoz és növekszik az állandó foglalkoztatottak Száma. Azt csak Tóth György. Sinka István és Nagy Lajos állattenyésztési dolgozók tudnák megmondani mennyi mindennel foglalkoztak a 20 év alatt, amíg kikötöttek 1955-ben a sertés és a szarvasmarha mellett. Talán csak pávát nem tenyésztettek. de volt itt mindenféle szárnyas, mikor milyen irányzat volt a divat. Most 300 darab tehén és 300 darab anyakoca szaporulatát nevelik, vagy fogják hízóba. Húsz éve 1500 ltter teiet fejtek évenként egy tehéntől. most 3350 litert. Évente 400(1 darab hízott sertést értékesítenek. Kezdetben 6—8 kiló abrakból lett egy kiló hús. ,ma már 4 kiló 10 dekától hízik ennyit a sértői, /i Korszerűsí*eni kell az istállókat Rájöttek, hogy mindennel foglalkozni nem jövedelmező. A szakosodás sokkal kedvezőbb a takarmányellátás, szakemberképzés és az áruértékesítés szempontjából is. Az állattenyésztésben problémájuk, hogy a 12—15 évvel ezelőtt készült épületek már nem korszerűek és ez befolyásolja a még jövedelmezőbb ái lattenyésztést. Az összes jövedelemnek a 25 százalékát így is az állattenyésztés szolgáltatja. Az adminisztrációról csupán annyit: ez a részleg is igen fontos fogaskerék a nagy gépezetben. Pontos, lelkiismeretes munkájuk ott van a nyereségben, a dolgozók megelégedésében. Itt is többen vannak olyanok, akik kezdettől intézik a gazdaság ügyeit, mint például Hajdú Endre, Vágvöleyi Ignác és dr. Bartha Pál. A gazdaságban éves átlagban 1000 fő dolgozik, az állandó munkások száma 400- ra tehető. A szakgárdát 7 egyetemet, 6 felsőfokú technikumot, 5 középfokú technikumot és 154 szakmunkásvizsgát tett személy képviseli. Kezdetben sok volt az analfabéta, ma alig van olyan, aki nyolc osztálynál kevesebbet végzett volna. Béresekből gépészek lettek dohányos kukásokból vegyszerhez értő szakmunkások. A gazdaság eddig 50 dolgozóiénak épített szolgálati lakást, amiből 40 fürdőszobával ellátott. Legalább 200 olyan dolgozója van az állami gazdaságnak, aki új vagy felúiított lakásban él. Több cigánycsalád is épített magának kétszoba összkomfortos lakást, ilvenek: Horváth Zoltán. Tordai István és Varga Gyula. Háromszáz fő kap munkaruhát a gazdaságtól és szükség szerint védőruhái. A gazdaság központjában felépült a megye legszebb üzemi étkezdéié. Négymillió forintot költött erre a gazdaság. A központban van férfi-női ...fürdő és munkásszállás, könyvtár. szélesvásznú móziterem. A gazdaságban nyári idényben 7—800 fő veszi igénybe az üzemi konyhát. Minden ebédhez 3 forint térítést ad a gazdaság. A gyermekes dolgozók 1 50 forintért kapták a tei literét. Segítenek olcsó fuvarral bontásból kikerülő anvageal a családi házak építésében Egvetlen számadat a bér alakulására: ugvanolvan létszámú dolgozóval működött a gazdaság 1961-ben is. mint 1967-ben, akkor kifizetlek 11 millió forint bért. tavaly pedig 16 milliót, mely növekedés természetesen hozam- eme’kedéssel volt megalapozva . A központi szélesvásznú mozi me’iett még két telepen van filmvetítés. rádió, televízió mindenütt. Három állattehvésztési telep van. mind a háromban megtalálható a pihenőo-mba és vízveze- tékes angol WC! (javrüov. egy iittes. Déryné Színház A központi klubban olvasóterem, zongora, táncruha, zenekari felszerelés áll rendelkezésre a dolgozóknak. A színpadinkon többször fellépett már a szovjet Gavrilov- együttes és gyakran látott vendégük a Déryné Színház is. A kultúrmunkában nagy szerepe van a iól működő MEDOSZ és KlSZ-alapszer- vezeteknek. A község soort- báz.isát is az állami gazdaság jelenti. Ez p gazdaság az. ahonnan a sza1 mberek egész serege dolgozik a megye különböző állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben. A gazdaság igazgatója ötödik éve másodállásban már elnöke a helyi Üi Erő Termelőszövetkezetnek. Jó munkájukra felfigyeltek a felettes szervek is. hiszen 1954 óta ez a gazdaság, mindig nyereséges volt. Sok tízmillió forintot fizettek már be az államháztartás pénztárába. Ebben nagy része volt és van a szocialista munkaversenynek. Különösen a hat szocialista brigádnak, melynek; ta'giai nemcsak a termelésben, jár-íj’ nak élen, hanem magatartásukkal is a szocialista embert példázzák. , A gazdaságot háromszor tüntették ki a Minisztertanács és a. SZOT vándorzász- ' lójával. Tizennégyszer kapta meg az élüzem címet. Több . tízre tehető a kormányki- ■ tüntetést kapott ..dolgozók’..:, ! száma és százakra á ' KávállJm. 1 dolgozó jelvénnyel rendeli«.«-, zőké, A sikerek motorja, mint szerte az országban itt » i is a pártszervezet volt. Je- ,,, j lenleg 7 pártcsoportban ä "J. 1 gazdaság minden területén ,| 83 párttag tevékenykedik.,. Sokan közöttük olyan -társa-'-' dalmi munkások, mint-Ben-- - :! ke Sándor nyugdíjas, vagy j Kecáti. Jatios.^ A, köfejhijilt-.. . ban is három fizikai dolgozó kérte felvételét az’« élcsa'-“ patba. Büszkék lehetnek a Balkányi Állami Gazdasági1, kommunistái, azok a .dolgozók, akik ha kell szabad ide- 1 jüket is szívesen áldozzák társadalmi munkában, azért,;, hogy maguk, de mások is jobban boldoguljanak. Húsz éve együtt 4 a dolgozókkal A gazdaság húsz éve itt “ dolgozó három vezetője is megbecsülést kap dolgozó- 'i társaitól ugyan úgy, mint felettes szerveiktől. Bojtor Miklós igazgatót, országgyűlési képviselőnek választották. Tagja a párt járási végrehajtó bizottságának, több ciklusban tanács-' tag, sok termelőszövetkezet ... szervezője, 1956 után pedig1 munkásőr. Sokszoros kiváló. dolgozó kitüntetése mellett korinánykitüntetést kapott és‘ 1958 _óta a Kossuth-díinak is viselője. Ennyi társadalmi munka mellett jutott ideje arra is, amire a múlt rénd- szer nem adott neki lehetőséget. elvégezte a mezőgazdasági »egyetemet. Radnay József főagronór mus igen sokat tett azért, hogy ez a gazdaság országos . hírű vetőmagtermelővé vált, Nagy érdeme van a szakosított állattenyésztés megszer-" ... vezésében és a gépi munka meghonosításában. Több miniszteri és kórmánykittinle- tés birtokosa ő is. Együd Sándor nevét mesz- sze földön ismerik a kertészek. A balkányi alma még külföldre is elviszi hírét. Húszéves munkája van neki is a balkányi 1000 holdas gyümölcsösben, ö is kormány és miniszteri kitüntetések tulajdonosa. A 20 éves brigádvezetők közül Ilosvai József és Madár Pál szintén kormánykitüntetést kaptak. A felsorolt és meg nem említettekre méltán emlékeznek maid évtizedek múlva is, mint a nagyüzemi mezőgazdaság r*- törőire. Ez a néhány sor is legyen dokumentum .a . két-..,..*., évtizedes jubileumon. A gazdaság új kultúrterme és korszerűen felszerelt ebédlője. BALKÁNY A Balkányi Állami Gazdaság növendékmarhái.
