Kelet-Magyarország, 1968. december (25. évfolyam, 282-306. szám)

1968-12-18 / 296. szám

I olía? KEtfr-MAGYARORSZ/lO !W8. deeemSer tt SAIGON A dél-vietnami szabadság- harcosok a hétfőről keddre virradó éjszaka három ame­rikai állásra, köztük egy re­pülőtérre zúdítottak tüzérsé­gi lövedékeket, miközben az amerikaiak folytatták a par­tizánok feltételezett után­pótlási vonalainak szőnyeg­bombázását. A gerillák he­ves tüzérségi támadást indí­tottak a Ban Me Thout-i re­pülőtér ellen. A közép-viet­nami fennsíkon fekvő tá­maszpontokon hét helikoptert megsemmisítettek a lövedé­kek. Két másik támaszpont ellen is hasonló támadást hajtottak végre. MOSZKVA i December 16-án a Szovjet­unióban Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—260 elnevezésű úiabb szovíet mű­holdat — jelenti kedden a TAS"7SZ. A műhold felada­ta. hogy folvtassa a világűr tanulmányozását a korábban bementett proeramnak • meg­felelően. A sznutnyik kezde­ti keringési ideje 11 óra 52 perc. a Föld felszínétől való legnagyobb eltávolodása 39 600 kilométer: legkisebb eltávolodása 500 kilométer: a műholdon elhelyezett tu- domáhvos berendezések kifo­gástalanul működnek. WASHINGTON f Szombatra tervezik az 1 lAoollo—8 holdkerölő űrhajó ra'tiát a floridai Cane Ken­nedy telepről Az űrhajó há­rom utasa- Frank Borman és James Lovell, a Gemini—7 veferán ja és az újonc Wil­liam Anders, a terv szerint hat nanot tölt az úton. eb- bő’ mintegy húsz órán át tízszer kerüli meg a Holdat Az űrhajósok a rajt után kő-tiideiül 66 órával érik el a ’teld körzetét, de nem kí­sérlik meg a leszállást. Az űrhajó előkészítése a rajtra már megkezdődött. SZÍJUL Az Egyesült Államok és a fcvpK küldöttei kedden 26 alkalommal találkoztak, hogy tá-waltanak a Pueblo ame­rikai kémhajó legénységé­nek sorsáról. A találkozót Pr n min.dzsonban tartották meg. Külpolitikai összefoglaló Q Tart a saigoni szabotázs :Jat Nixon sem mert Hooverhez nyúlni :|j; Rnmor népes kormánya A párizsi Vietnam-tárgya- lások jellege, sajnos, nem változik: Saigon szorgosan szabotál, Washington pedig úgy 'tesz, mintha ez nem tet­szene neki Pham Van Lám. a saigoni delegáció vezetője az AFP francia hírügynök­ségnek kijelentette: továbbra sem hajlandó elismerni egyenrangú tárgyalófélnek a DNFF-et. így a saigoni re­zsim embere az egész előké­szítő tanácskozás elvi alap­jait vonja kétségbe és ezzel veszélyezteti a további meg­beszélések sikerét. Cliff* amerikai hadügyminiszter ugyan legutóbbi beszédében kirohant a saigoni manatar- tás ellen, Washington tétlen­sége azonban további tárol ad azoknak a vé’emónvek- nek. amelyek szerint Ameri­kának nawonis jól iön a sai­goni időhúzás és ez így is megy majd az új elnök beik­tatásáig — ha nem tovább. Amerika különben hivata­losan csak most választotta elnökké Richard Nixont. A Schroffer femcn- tíásáf követelik az KSZK-bsn A Nemet Kommunista Párt országos alapító bizottsága követeli, hogy mondjon le Schröder nyugatnémet had­ügyminiszter és Steinhof tá­bornok. a nyugatnémet légi haderő felügyelője. A követe­lés alapja az. hogy nemrér szerencsétlenül járt és az Északi-ten gerbe zuhant egv újabb Starfighter típusú hangnál sebesebb sugárhajtá- sos repülőgép. Eddig a nyu­gatnémet légi haderő 91 ilyen típusú gépe járt szerencsét­lenül és érnék során 48 piló­ta veszítette életét. Az alapító bizottság rámu­tat arra, hogy Schrődert é" Steinhofot terheli a felelős­ség amiatt, hogy a sorozatos katasztrófák ellenére tovább ra is használták ezeket a halált hozó repülőgépeket. végtelenül bonyolult mecha­nizmus alapján ugyanis a szavazók november első keddjén csak az egyes álla­mok úgynevezett elektoraira adták szavazataikat és ezek „a december második szer­dája utáni első hétfőn” (igen, ilyen bonyolultan!) jönnek össze államaik fővá­rosában, hegy teadják vok- saikat az elnökre és alelnök- re. Ez persze i órészt csak formaság és természetesen a hivatalos aktus során is Nixon lett az Egyesült Álla­mok 37 elnöke. A megválasz­tott állam- és kormányfő sor­ra hozza döntéseit a külön­böző kulcsnozfciókról. Senki­nek nem okozott meglepetést, hogy meghagyta helyükön a két, talán legtöbbet bírált amerikai szerv, az FBI és a CIA vezetőit. Helms, a köz­ponti Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetője és mindenek­előtt Hoover, a Szövetségi nyomozó Iroda (FBI) főnöke ttgvanis akkora hatalmat összpontosít a kezében, hogy Amman, (MTI): Jordániái katonai szóvivő közlése szerint izraeli repü­lőgépek kedden a reggeli órákban a Jordán folyó völ­gyének északi részében be­hatoltak Choune városka fö­lé. Napalmbombákat dobtak le és Rakétákkal lakóházakat lőttek. Két épület megsérült. Izraeli részről a repülőgé­pek bevetését nem erősítet­ték meg, bár hírügynökségek Tel-Aviv*i jelentésükben utalnak az újabb katonai ak­inég az elnöknek sem taná­csos ujjat húzni velük. Ez különösen az FBI fan tasztikusan népszerűtlen fő nőkével kapcsolatban igaz. A 74 éves Hoover 44 esztendeit áll hivatala élén és a törvén' legfőbb őrének funkciója — törvényellenes. Az FBI sza­bályzata ugyanis kimondja hogy 70 éven felül senki nem lehet a szolgálat kebelében Eddig azonban még senkinek sem sikerült elmozdítania a kulisszák mögötti machiná­ciók talán legjobb amerika ismerőjét. Mint erre számot kommentátor rámutat, Hoo- vemek az utóbbi időben há rom kiemelkedően ism'"-t r lensége volt: John és Hober* Kennedy, valamint Marti' Luther King. Nemcsak az USA-ban Olaszországban is megszüle­tett az új kormány, sőt — az amerikaival ellentétben — már hivatalba is lénett. Mr riano Rumor rendkívül né pes — 83 tagú — kabinetié a legérdekeltebbeket. az olasz dolgozókat, nem jogosítja fel nagv reményekre.- Az Olasz Kommunista Párt lapja, az Unita a minapi keresztény- demokrata főtitkár kabinetié* „a közóobrl-kormány satnya utánzatának” nevezte. dóra. Az Izraeli hadseref rövid közleményében azonbar csak arról van szó, hogyjor dániai részről állítólag köny nyűfegyverekből és aknave tőkkel lőtték a tűzszünet vonal közelében lévő izrael településeket és az izraeliéi „viszonozták a tüzet”. Két izraeli állampolgár éf a gazai övezet két lakója se besült meg kedden réggé’ amikor plasztikbomba rob bánt Gaza város egyik par kolóhelyén egy gépkocsi alatt Izraeli gépek napalmbombás támadása Jordánia ellen 3. Eötvös szerette a feszte­lenséget, soha nem próbált honatyáskodó, méltóságteljes pózt magára erőszakolni. No­ha még csak negyvenéves veit, termete eléggé megvas­tagodott és mindig úgy fog­lalt helyet képviselői pad­ján, hogy nem éppen karcsú derekának a legkényelme­sebb tartás essen. Enyhén féloldalra fordulva könyö­költ az írópárkány ferde lapjára, közben örökké für­készett az arcok között ap­ró. éles. egymásul) távol ál­ló szen'ével. Ha nagyon fi­gyelt, megfeledkezett mocor­gó kedvéről, bal öklét ilyen- kot tatáros bajusza alá szo­rította. mintha trombitálni akart volna. Még pápai diák korában kapott rá erre a szokásra. Próbálta elhagyni, de makacsul vissza-vissza­tért. Most nem keltett csendet sürgetnie Péchy Tamásnak, a képviselőház elnökének. Ko­molyan. szikáran ült a pul­pitus magasán, ősz feje élet­telennek tűnt a mozdulat­lanságtól. Percekig tartó templomi csend után szá­raz kimért hangon szólalt meg: — Az ülés! megnyitom Fell »rem Berzeviczy Albert ké- íselő urat. terjessze be a kérvényi bizottság nevé­ben a Szatmár vármegyei feliratra vonat! ózó határo­sat! javaslatot Gömyedten, a padlót néz­ve sietett Berzeviczy Albert a szónoki dobogóhoz Halk szavú, dísztelen beszédű em­ber volt, de annál tartal­masabban szokta elmondani véleményét. Eötvös becsülte komolyságáért, józan ítélő­képességéért, most mégis ag­godalom vegyült figyelmé­be. Óvatosan szedte a le­vegőt. ökle szorosra zárva tapadt bajusza alá. Berzeviczy Albert nem né­zett senkire. Megkapaszko­dott a szónoki emelvény ká­vájában. fejét lehajtotta. így beszélt megszokott halkság- gal. — Szeretném képviselő- társaim emlékezetébe idéz­ni a történteket. Folyó 1882. év március hó másodikén közgyűlés! tartottak Szatmár vármegye küldöttei. Itt Gönnyei Gábor nagvkárolyi ügyvéd olyan értelmű javas­lattal állt a vármegyei köz­gyűlés elé, hogy hazánk tör­vényhozása vessen gátat az oroszországi zsidók beván­dorlásának. Uifalussy Endre szatmári alispán úr megsza­vaztatta a feliratot a me­gyei közgyűléssel. így került az ügv országgyűlésünk na­pirendiére. Szünetet tartott, tekinte­tét feljebb emelte, kissé té­tován belepásztázott n kén­viselők dermedt csendbe fe­ledkező soraiba Kevésbé ki- mérten folytatta: — őszintén meg kell mon- ianom kedvetlenül fog’al- kozott az üggyel a kérvény! bizottság, mivelhogy eléggé terhes az ilyen feladat. De mivel az alkotmány értel­mében kötelesek vagyunk foglalkozni vele, készséggel tiszteletben tartjuk törvé­nyes szokásainkat. Ügy vél­jük, semmi okunk méltá­nyolni Szatmár vármegye feliratát. Ezért fölöslegesnek tartjuk hogy a tisztelt ház bármiféle törvényt szavaz­zon meg a szerencsétlen menekültek befogadása el­len. Ennél többet nem óhaj­tok mondani a kérvény! bi­zottság nevében. Épp olyan görnyedten, mint ahogy a szónok) dobo­góhoz jött, Berzeviczy Albert visszatért helyére. Változat­lanul feszes maradt a csend a teremben. Mielőtt felocsúd­tak volna a képviselők, Ti­sza Kálmán magasba emel­te ösztövér karját, s a ház elnöke azonnal megadta ne­ki a szói A miniszterelnök az első sorban ült kabinetjének tag­jai között. Ügy emelkedett szólásra, mintha nagyon fá­radt lett volna. Apró szem­üvege mögött rövidlátó sze­me bágyadtan pislogott, ha­talmas szakálla valahogy mégis elevenséget kölcsön­zött fejtartásának. — Örömömre válik a kér­vény! bizottság bölcs prepo­zíciója — kezdte halkan Ti­sza. — Kulturáltamban más­ként nem is cselekedhetnek a művelt, komoly közéleti férfiak. Mi nem avatkozha­tunk az orosz cár dolgába. nem szabhatjuk meg Igna­tyev grófnak, Oroszország belügyminiszterének, hogy miféle rendeleteket hozzon. De tény, hogy a zsidóüldö­zés példátlan méreteket öl­tött déli és nyugati Orosz­országban ama körrendelet nyomán, melyet Ignatyev gróf bocsátott ki a Monar­chiával szomszédos kor­mányzóságoknak 1881. szep­tember 25-én. Olyan tény, mely ránk sem hatástalan, hiszen a puszta életüket mentő zsidók bizakodva ke­resnek oltalmat hazánkban. A szerencsétleneket hideg szívvel, kegyetlenül a ve­szélybe vissza nem kerget­hetjük. Ritkán fordult elő, hogy Eötvös, a függetlenségi párt kemény koponyájú politikusa egyetértett az uralkodóház kegyeiért mindenre képes Tiszával, de most teljesen az óhaja szerint beszélt a mi­niszterelnök. Remélte, Tisza Kálmán álláspontja elvágja a további vitát a Szatmár me­gyei felirat felett Reménye azonban nem volt mentes a kétAégekiől. Mint régi, ravasz parlamen­ti ember, a szócsaták viha­ros zenebonája mellett a csend sokféle természetét is ismerte. Számára a néma­ság soha nem Jelentett egy­formaságot. Legritkábban az unalmat fejezte ki-, ezen­kívül mindent, mint a fehér fény, 'mely magába rejti a színek összességét. Gyanítot­ta, miféle indulatok izzanak a képviselők hallgatása mö­gött. Tudta, hogy a törvény- hozás szintjén nem fajulhat botránnyá a napirend tár­gyalása, mert a feltétlen te­kintélyt birtokló kormányfő határozottan, sőt megszokott stílusához képest gorombán tette le a maga voksát, ám ez mit sem változtatott né­mely izgága zsidóellenes képviselő meggyőződésén. Hz angol „pénztárkönyv“ szomorú mérlege December derekán Angliát a legvadabb politikai rém­hírek áradata öntötte el. Az újságok azj írták, hogy Wil­son kormányában a botrány határát súroló viharos viták zajlottak le. Az is elterjedt, hogy esetleg maga a mi­niszterelnök is visszalép. Crossmann, a szociális szol­gáltatások minisztere —nyil­vánvalóan a kabinet megbí­zásából — éles rádióbeszéd­ben cáfolta ezeket a híresz­teléseket. A miniszteri be­szédre mintegv válaszként a rendkívül befolyásos Times heves rohamot intézett a kormány ellen. Nem keve­sebbet követelt, mint azt, hogy alakuljon Nagy-Bri- tanniában koalíciós kormány. Más szóval: Wilson kabinet­je önként részesítse a ha­talomban az ellenzéki kon­zervatívokat. Hivatalosan persze a konzervatív párt nem ért egyet a javaslattal: a teljes hatalmat igényli, s ezért taktikája az. hogv mi­nél gyorsabban űi választá­sokat követel. Ugvanakkor azonban a konzervatívok né­hány vezető politikai sze­mélyisége — például Dun­can Sandys volt miniszter a Timeshez írt levelében pár­tolta a koalíció gondolatát. Ez az angol viszonvok kö­zött egészen rendkívüli, bé­keidőben pedig egyenesen egyedülálló követelés azért bukkanhatott fel, mert a legutóbbi tőkés valutaválság után a munkáspárti kormány népszerűsége a mélypontra zuhant. Tíz nappal a valuta- válság lezárása után a leg­nagyobb brit közvélemény­kutató intézet adatai szerint a megkérdezettek mindössze 28 százaléka jelentette ki, hogy azonnal megtartandó választások esetén a mun­káspárt szavazna. Nem ke­vesebb. mint 55 százalék a konzervatívok mellett fog­lalt állást. Érdekes módon a közvéleménvkutató intézet azt is közölte, hogy ugyan­akkor Heath konzervatív ve­zér népszerűsége is csök­kent. Ebbő]r .azt a következ­tetést lehet levonni. hogy nem a konzervatívokba ve­tett bizalom megnövekedésé­ről. hanem úgynevezett „til­takozó hullámról” van szó á brit közvéleményben! Szerette volna elmondani véleményét a Vajda, de in­kább óvakodott a vita da- gasztásától. Minél kisebb port kavarnak, annál jobb — vélte. Csak gyorsan és a törvényhozói méltóság meg- tépázása nélkül túljutni Szat­már megye megbotránkozta­tó feliratán. Különben sem tartotta okos dolognak ellen­zéki politikus létére a kor­mányelnök igaza mellett szónokolni, beérte hát a hallgató helyesléssel. Annál kevésbé volt szán­dékukban hallgatni azoknak, akiktől a helyeslés állt a legtávolabb. Szót kért Óno- dy Géza. a zöldfülű piperkőc. Eleganciája most is ropogós és illatos volt. mintha a Stefánia lovaglósétányáról, széptevését félbeszakítva jött volna el a parlamenti vitá­ra a nyeregben ringó úr­hölgyek közül. A derűs élet kedvencéhez illően fölényes fennhéjázással eresztette ne­ki a hangját: —Én bebizonyítom a tisz telt háznak, hogy a falum­ban, Tiszaeszláron rituális gyilkosság történt! Én is hí­ven követem a felebaráti szeretet parancsát, de attól még lelkes együttérzést vált ki belőlem Szatmár várme­gye honféltő felirata. Szük­ségét látom elejét venni a kazárok további beözönlésé- nek! Menjenek, ahova akarnak. Abban megegyezik a nézetem a nagyméltóságú miniszterelnök úrével, hogy Oroszországgal semmi dol­gunk. Akkor hát tartsuk ma­gunkat ehhez mindvégig. Ép­pen most lennénk nagylel- kűek, amikor a zsidók hála­képpen ontják ki a keresz­tény szűz vérét?! Haragos moraj futott vé­gig az üléstermen, kiáltások akasztották meg önodyt: (Folytatjuk) Az elégedetlenség, a műn* káspárti kormány tekintély­csökkenése és a politika! hírbörze lázas tevékenysége mindenekelőtt arra vezethe­tő vissza, hogy közvetlenül a valutaválság után Anglia kénytelen volt úiabb megszo­rító intézkedéseket bevezet­ni. Ezeknek lényege, hogv a forPnlmi adó átlagban 10 szá­zalékkal nő. tehát a sörtől a cigarettán keresztül a ben­zinig a fogyasztók tízmilliós tömegeit érintő árucikkek drágulnak meg. Fz a drágu­lási hullám teszi id°nessó a* utca emberét, ez f°iti ki a közvetlen' pszichológiai ha­tást. A drágulási hullám mö­gött ezen ban mé’vebb és ko­molyabb gazdasági aránvta- lanságok hűhódnak meg. Ezeknek az aránytalanságék- nak a következében újra felbukkant a láfbatáren a font leértékelésének kfsérte- te! Fmlákeretes. hoev a'ig több mint e<*v évvel ezelőtt 14.S száza’áVtral l»ér*áii-í>Héls a fontot. Ennek az dácnek az volt a közvetlen céllá, hogy olecóbbá és ezzel Vensonvb-énesebbé tegye angol ki'dtelt. s éráiéi eeólc- Venfee AoeUa Ir^-esVeiS-lm! m*5T*'«e*Sr»eV MíaUil. jaAoz— ílpvi sza’eér+űir már akVop felvetették, hogv nem le«* elég ha a font 2 dollár 89 centes árfolyamát 2 dollár 40 centre csökkentik. A Wll- son-kormánv azonban életben váeó politikai és presztízs-: okokból nem nevezhetett be-: le ene<si nagyobb méretű de«» valválásba. Az események most az ejpf évvel ezelőtti e’égeő-Men^ ke+ iPazoMáV KMerfllt hogy a font leérfév-lősAnek mér­tébe nem volt elegendő sí angol böU'-eresVe-totmf hiány cs«kVenté«áb*g. Tgaz. how a kivitel nőtt — de nem amr- nvival, hogy *emlegosítbette volna a hehozatni növekedés sét. Ez a behozatal esaknern háromnegyed részben olvan nyersanyagokból, illetve élel­miszerekből és iparcikkekből áll, amelyek nélkül Anglist nem tud élni és termelni; Amikor a brit pénzügyi po-: litika Irányítói a frankválság lecsillapodása után bepillan­tottak a „pénztárkönyvbe” — azt kellett tapasztalniok, hogy ebben az esztendőben a külkereskedelmi mérleg hiá­nya megközelíti a 800 millió fontot. Ez pedig olyan szo­morú rekord, amelyhez ha­sonlót az angol gazdaság utolsó 17 esztendeje nem ért eL A „pénztárkönyv” szemre­vételezése után a munkás­párti kormány kétségbeesett szükségintézkedésekhez fo-, lyamodott A fogyasztókat érintő általános áremelés mellett az angol gazdaság- történelemben egyedülálló módon arra kötelezte az importőröket, hogy a beho­zott áru értékének felét hat­hónapos időtartamra helyez­zék letétbe a vámhivatalnál! Ez körülbelül azt jelenti, hogy annak a cégnek, amely árut akar behozni Nagy- Britanniába, nemcsak a vé­telárat kell kifizetnie, ha­nem ráadásul féléves ka­matmentes kölcsönt kell ad­nia a kormánynak! Világos: az intézkedés célja az, hogy elvegyék a kedvet a behoza­taltól. A kormány bírálói szerint azonban ez nagyon kétélű fegyver. Ha a létfon­tosságú nyersanyagok beho­zatalát például túlságosan brutálisan és erőszakosan csökkentik — ez a tecmelés lassulásához és az egyébként is növekvő munkanélküliség látványos emelkedéséhez ve­zethet Ügy tűnik, egyelőre .nincs kiút ebből a zsákutcából. Mint a Times írta: „Ha va­laki britnek született, csak fájdalommal szemlélheti a haza állapotát” A nemzet­közi pénzügyi világ azonban nem sokat ad az érzelmekre. Nincs sok esély arra, hogy a font keserves vereségek után éppen az utóvédharcban arasson győzelmet Ma pedig már — mint a rémhírek ára­data mutatta — a legkisebb megrázkódtatás is végzetes hatással lehet a Wilson-kor- mány sorsára, Gerencsér Miklós: Regény Eötvös Károlyról

Next

/
Oldalképek
Tartalom