Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-07 / 262. szám
t. oldal KELET-MAGYARORSZÁG 1988. november Ü Megy a forint vándorútra... HOL LEHET ÉPÍTKEZNI ? lervbítáló bizottság Rendezett kertváros családi házakkal Egy új kezdeményezéssel jelentősen meggyorsult a családi- és társasházak ügyintézése. A megyei tanácson terv- biráló bizottság alakult illetékes építészeti, tűzrendészeik közegészségügyi és más szakemberek részvételével. Az elkészült terveket e bizottságnak nyújtják be a tervezők. Onnan már kész javaslattal kapják vissza és adják ál az építtetni szándékozóknak. A városi tanács építési osztályának ezzel részben köny- nyebb a dolga. De még így is tíznél több melléklet szükséges a helyszínrajztól a műszaki leírásokig. Az építési engedélykérelmeket egy-két kivételtől eltekintve a szabályos 30 napos határidőn belül elbírálják. Figyelembe véve az évi 220—240 magánerőből épülő házat és a komplett átadott terveket, elképzelhető, hogy az esetek nagy' részében nem a 30 napos maximális határidő lesz az általános, hanem rövidebb idő alatt kapják vissza az építtetők terveiket, engedélyeiket Nyíregyházán elég sok gondot jelent a megfelelő telkek megszerzése. A központi helyen levő közművesített foghíjak többségét már beépítették. Mégis vannak telkek, de ezeket az építtetni szándékozóknak kell felkutatni. A tanács ebben az esetben a városrendezési szempontok alapján bírálja el a kérelmeket. Ha a későbbi városképbe illik az építtető elképzelése és megvannak a megfelelő előfeltételek — elsősorban a közművesítés — nincs elvi akadálya az építkezésnek. Ha az építeni szándékozó nem tud megfelelő telket felkutatni és megszerezni, akkor is van lehetőség. A tanács a városrendezési terveknek megfelelően nagyobb területeket parcelláz, s azokat társasház vagy kislakás építésére jelöli ki. Ezeknek a telkeknek az ára nem magas: mintegy 150—160 forint négyszögölönként, s az OTP-nél lehet megvásárolni. Jelenleg az 1969-es építkezésekhez az Ószőlő utca, Ke- mecsei út és a Csaló köz határolta terület város felőli részén parcelláznak. Itt egyemeletes — négy-nyolc lakásos — kis társasházakat lehet építeni. E terület egy részén most a városi tanács építtet — ugyancsak egyemeletes lakásokat. A közművesítés így a társasházövezet hátáráig már megoldott, s lehetőség van további közművesítésre is. Ez a rész, annak ellenére, hogy jelenleg nem tartozik a kedvelt építési területek közé, előnyös. A KISZ-lakótelep és a később épülő társasházak indokolják a bolthálózat kiépítését is. Erről már tárgyalnak és a terv szerint az Élelmiszer Kisker, egy kis ÁBC-áruházat épít az Etelközben. Egy másik, későbbi beépítésre szánt terület az Ady Endre és a Kert utca, valamint a Vöröshadsereg útja által határolt terület. Itt azonban jelentős tereprendezésre van szükség, amely megdrágítaná a telkek árát. Keresik annak lehetőségét, hogyan lehet kedvezőbben megoldani az építkezéseket. A város már épülő ipari centruma a gumigyár környéke, ahol több vállalat kapott helyet. Az itt jelentkező építési igények alapján a Derko- vits utcán, a gumigyárhoz közel, a Derkovits utca folytatásában sortársasházak építésére jelöltek ki helyet. A közműellátás a nagy ipari üzem révén már biztosított. Hansonló a helyzet a földszintes családi házak építésénél is. A város központi részén csak foghíjak felkutatásával lehet családi ház építkezésekhez kezdeni. Ezeket az alkalmas területeket az építési osztály nem tartja nyilván. A telek megszerzése teljes egészében az építtető feladata. A városrendezési terveknek megfelelően azonban kijelöltek néhány — kertes családi házak építésére javasolt — területet A cél ezzel az, hogy mintegy elővárosi, kertvárosi jelleget adjanak a város néhány részének, s a központban városias, emeletes házak legyenek. Családi házak építését a város különböző részén Nyíregyháza és Borbánya között, a Hímesben és a kórház környékén javasolja elsősorban az építési hatóság Ezeken a helyeken telkeket is tudnak az építeni szándékozók rendelkezésére bocsátani. A város rendezési terve lakókörzetek szerint, szakaszosan készül. Jelenleg már csak néhány lakókörzet távlati fejlesztési terve hiányzik. így minden különösebb nehézség nélkül tud tájékoztatást adni a városi tanács építési osztálya, hogy a város melyik részén milyen építési lehetőségek vannak most, és lesznek a jövőben. Marik Sándor Sonkádról jött egy vevő a •kölesei iparcikkboltba. Nagy Elemér, a bolt sonkádi vezetője régi ismerősként üdvözölte. Közismert dolog Elemérről az a dicsekvés, hogy az ő áruházában a gombostűtől a motorkerékpárig minden kapható. Ennek jegyében, magabiztosan kérdezte az idős földit: — Van még valami hézag, Józsi bátyám? A sonkádi ember — kis srác kora óta ismeri Elemért — tréfálni akart: — Hát, egy fürdőkád kellene. De azt tenálad úgy sem lehet kapni. A lakás felszerelése — Dehogynem, Józsi bácsi. Szombaton házhoz szállítjuk. És nagy volt a feltűnés harmadnap, amikor az ÁFÉSZ kocsija csakugyan lerakta Sonkádon a megrendelt fürdőkádat. A Kölese és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél most a fürdőkád a sláger. Mármint arról beszélnek legtöbbet a környéken. De másról is. Valami történt itt. Nézegetjük Nagy Elemér üzleti könyveit. Október elején rendelte az első tíz fürdőkádat. Mire megérkezett, mind a tíznek gazdája volt Utánarendelt. A második szállítmánynak ugyanaz lett a sorsa. A harmadiké úgyszintén. Kölese most lesz nyolcszáz éves. A fennmaradt iratok szerint, itt, a gyepű vidékén az 1100-as években telepedtek le először, hogy a Túr gázlóinál vámot szedjenek. A falu nyolcszázéves történetében csak idén októberben vásároltak a távoli szatmári gócpontban fürdőkádat. És nemcsak fürdőkádról van szó. Tavaly szeptemberig 16 tévékészülék kelt eb Idén 66. Tavaly 30 mosógép. Idén 80. Varrógép tavaly 6. Idén 15. Hűtőszekrény tavaly semmi. Idén 8. Gáztűzhely tavaly semmi. Idén 90. Mintha az egész határszéli lakosság most érkezett volna el addig hogy a felépített lakást felszereli. Változó igények A dolog nem ilyen egyszerű. Gavallér Ernővel, a Kölese és Vidéke Fmsz igazgatójával és munkatársával. Nyilas Endrével elemezzük a tartós fogyasztási cikkek iránti igénynövekedést, itt, „az isten háta mögött.” Abban megegyezünk, hogy a megyeszéki tizenegy község, amelyben a szövetkezet tizenegy boltja árusít a legszegényebb megye legszegényebb járásának legelmaradottabb foltja — volt. Pénz, igény, divat ide érkezett évtizedek óta a legkésőbb. Óriási összegeket emészt fel a megnövekedő építési hullám, a 7—12 ezer forintért épülő vaskerítések, a háztáji gazdaságok befektetései. Innen van, hogy a kiskereskedelmi forgalom egésze csak 2,7 százalékkal nőtt idén az első kilenc hónapban. De ezenbelül a kölesei iparcikkbolt forgalma 19,8 százalékkal. És ez önmaga 560 000 forintot jelent. A tizenegy bolt iparcikk forgalma tartós cikkekben pedig 576 000 forintról jóval egymillió fölé, majd a háromszorosára ugrott Mi ellensúlyozza ezt a nagy ugrást? Miből fogy kevesebb? Étkezés és mellékkereset Elsősorban italból, ételből. Az italra részben van magyarázat: a tavalyi nagy almatermés hulladékából 133 000 liter pálinkát főzettek maguknak a háztáji almafatulaj- donosok. De csökken az igény a húskonzervek és a nem falusi ízlés szerint készült készételek iránt is. És az étkezési szokások változására, az iparcikkekre költött pénz magyarázatára elmondják a két mostanában alakult házinyúltenyésztő közösség példáját. A két közösség idén már 3000 nyulat tenyésztett és adott el 198 000 forint értékben. Huszonöt tag között oszlik meg a pénz. Van közte, akire 20 000 forint jutott. És ilyenfajta mellékkeresetre egyre többen tesznek szert Szatmár kis falvaiban. A diót már nem is vásárolják fel héjasán. Megtörik esténként a falusiak és dióbélként értékesítik. Ez is jó mellékkereset. De a legfontosabb az, hogy a táj gyenge termelőszövetkezetei egymás után erősödnek meg és még jobb eredménnyel biztatnak. A falu népe erre rendezkedik be. Felszereli lakását, korszerűsíti otthonát. Hogy nemzedékek érezzék jól benne magukat. (gnz) Múzeum a pusztán A nádból font fal neve: cserény, csikóspihenő a jászollal. A cserény ló nélkül mit ér? Két hátas is tanyázik benne: a vendég ha kívánja, felülhet rá. Sík a puszta, mint az ember tenyere. Domb, magaslat nincs rajta, ahonnét messzire lehetne látni. Erre való az: ágasfa. Innét, a magasból nézett szét a számadó juhász, a mai nyelven így tudta „ellenőrizni” a nyájakat, a juhaszokat, a bojtárokat. Az ágasfa tetején ott a számadó, de most már inkább az idegenforgalom alkalmazottja, mintsem nyajak, juhászok gazdája. , , . . J (MTI foto — Fehérváry Ferenc felvetek“) Jegyzetek a tárgyalóteremből DINNYE Magára vessen az óreg mezőőr. Megér 61 esztendőt, és pont öreg napjaiban ártja bele magát mások ügyeibe. Mert az a mátészalkai fiatalember, aki a mezőőrnek unokája lehetne, nem csinált semmit. Majdnem semmit. Csak egy kis dinnyét vitt el a földről No, istenem, olyan szép, érett volt, Megkívánja azt más is. És akkor jött a mezőőr. Hogy ne lopja el a tsz-ét. Vesztére monta. A fiatalember felháborodott. És ha ő felháborodik, kezet is emel. S mert felmelte a kezét, öt hónapot kapott. Mire letölti már újra fejlődik, érik a diny- nye. Lehet, hogy a fiatalembernek nem lesz megint gusztusa hozzá? BÉLYEGZŐ Talált bélyegzővel csinált esaknem húszezer forint kárt egy rovott múltú magyi motorszerelő. Hol talál egy motorszerelő bélyegzőt? f-gy baromfikombinát javításra beadott tehergépkocsijában. Annak is a kesztyű- tartójában. Mert ott van annak a helye. Ott érzi legjobban magát. Furcsa bélyegző; szokásai vannak. PÉNZ A tárgyaláson azt mondta az orosi ember, hogy nem bánja, csináljanak vele, amit akarnak, de ő nem ad egy fillért sem. Nem, nem és nem. Ha azt mondja hogy egy kis haladékot kér, nem csukják börtönbe. De nem kérte, így megkapta a három hónapot. Ez nem is sok. Mert ez az orosi ember szereti a pénzt. Annyira szereti, hogy erőszakkal is elveszi másoktól. Leütött egy embert, mert annak volt pénze, aztán évekig bűnhődött miatta. Most ismét nem érdekelte semmi, csakhogy ne kelljen másnak odaadni. Nem helyezkedett el állandó munkára, inkább tengődött a sivó orosi homokon, — nehogy levonják az illetményéből a pénzt. így az övé marad. Kitől sajnálta ez az orosi ember a pénzét? Talán valami uzsorástól, vagy csalótól, netán haragos szomszédtól? Nem. A gyerekektől sajnálta. Saját, édes gyerekeitől, akiket elvált felesége nevel nagy gondok között HARMAD Sajnálatra méltó, elhamarkodott intézkedésre került sor nemrégiben egy mérki boltossal szemben. Nem volt nagy bolt, mindössze 50—60 ezer forint lehetett az összes árukészlete. A boltos árult benne, de a bevételt megtartotta magának. Nem sikkaszott többet három hónap alatt 18 ezer forintnál. Ez a bolti készletnek alig egvharmada. Ezért volt korai az intézkedés. Még egy fél év, s nem marad a boltban egy tű sem. BŐGŐ Miből lehet pénzt csinálni? Mindenből — mondják. Még a vendéglői nagybőgőből is. Mert csak annyit kell csinálni, hogy az ember alkalmas helyről — mondjuk Nagyecsedről — kicsaljon egy használt bőgőt. Vevő lesz rá. Még akkor is, ha tudja, hogy ferde úton érkezett a bőgő. Megveszi. Aztán jön a rendőrség. Visszaviszi a bőgőt a tulajdonosának, a csalót beviszi a fogdába... Az orgazdával, aki megvette, ritkán tud mit kezdeni. („Nem tudtam én, kérem, hogy miben sántikál ez a...”) De a pénznek, amit a csaló a bőgőért kapott, már nyoma sincs. Cseppfolyóssá változott, borrá. Az orgazda most futhat a pénze, a bőgőpénz után. BIZALOM Bizalom — az aztán van. Korlátlanul. Valaki palát akar vásárolni. Jön egy ember, mondja, hogy ő majd szerez. De előleg kell. Mondjuk annyi, mint amennyit a vásárolni szándékozó két hét munkával keres. Az ember — ki tudja azt például, hogy nyírbogdányi? Vagy a nevét? — megkapja az előleget. A másik is palát akar vásárolni. Ad ő is előleget. Mert megbízik az emberben, aki kéri. A harmadiknak szénre lenne szüksége. Ö is bízik, ő is ad, ő se látja az árut. Szóval, bizalom az van minden mennyiségben. Jók az emberek. Túl jók. Főleg, ha hires szélhámossal állnak szemben. IDILL A lány viszonozta. Felkérte táncolni, s a sóstói terasz betonparkettján megismerkedtek. Aztán összemelegedtek. Együtt szórakoztak egész este. Kéz a kézben. Záróra után sétáltak a városban. Sötét utcákon csókolóztak. „Örökké foglak szeretni”! „Én annál is tovább”! A lány egyszer átugrott egy kerítésen. A fiút meglepte. Nehezen ocsúdott. Aztán zsebéhez kapott. Hiányzott a tárcája. És — mellékesen — a havi fizetése is. Az inge még megvolt. Kun István Bugacon — a pusztán ahol már a legkorszerűbb mező- gazdasági termelés honos — ismét egy tenyérnyi sarkát ban, megelevenedik a múlt. A hajdani pusztai élet., muzeológusok, szakemberek felelevenítették a bugaci pásztoréletmódot. Nádból szár- nyékot építettek — széltől védte az állatot, s enyhelyet adott a pásztornak —, magasodik már a sík pusztán az ágasfa, az idegen megnézheti milyen volt hajdan a kontyos kunyhó (körülötte tülekedő aranygyapjas birkák), a tejespince és a savóforraló sem hiányzik e szabadtéri múzeumból. S ami talán még többé teszi a mi bugaci múzeumunkat az ismert külföldi szabadtéri múzeumoknál: élettel töltötték meg. Itt legel a „kiállított tárgyak”, hajda-j ni pásztorhelyek körül a féltve őrzött szürke magyar gulya. a juhnyáj és a ménesek; Nem múzeumban érzi a vendég magát; a régi pusztai hangulatot találja meg kint Bugacon, ha a vidám, ra> dern vendégváró városból, Kecskemétről Bugacra látogat. w
