Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

t. oldal KELET-MAGYARORSZÁG 1988. november Ü Megy a forint vándorútra... HOL LEHET ÉPÍTKEZNI ? lervbítáló bizottság Rendezett kertváros családi házakkal Egy új kezdeményezéssel jelentősen meggyorsult a csa­ládi- és társasházak ügyinté­zése. A megyei tanácson terv- biráló bizottság alakult ille­tékes építészeti, tűzrendésze­ik közegészségügyi és más szakemberek részvételével. Az elkészült terveket e bi­zottságnak nyújtják be a ter­vezők. Onnan már kész ja­vaslattal kapják vissza és ad­ják ál az építtetni szándéko­zóknak. A városi tanács építési osz­tályának ezzel részben köny- nyebb a dolga. De még így is tíznél több melléklet szüksé­ges a helyszínrajztól a műsza­ki leírásokig. Az építési en­gedélykérelmeket egy-két ki­vételtől eltekintve a szabá­lyos 30 napos határidőn be­lül elbírálják. Figyelembe véve az évi 220—240 magán­erőből épülő házat és a komplett átadott terveket, el­képzelhető, hogy az esetek nagy' részében nem a 30 na­pos maximális határidő lesz az általános, hanem rövidebb idő alatt kapják vissza az építtetők terveiket, engedé­lyeiket Nyíregyházán elég sok gon­dot jelent a megfelelő telkek megszerzése. A központi he­lyen levő közművesített fog­híjak többségét már beépí­tették. Mégis vannak telkek, de ezeket az építtetni szándé­kozóknak kell felkutatni. A tanács ebben az esetben a vá­rosrendezési szempontok alapján bírálja el a kérelme­ket. Ha a későbbi városképbe illik az építtető elképzelése és megvannak a megfelelő elő­feltételek — elsősorban a közművesítés — nincs elvi akadálya az építkezésnek. Ha az építeni szándékozó nem tud megfelelő telket fel­kutatni és megszerezni, akkor is van lehetőség. A tanács a városrendezési terveknek megfelelően nagyobb terüle­teket parcelláz, s azokat tár­sasház vagy kislakás építésére jelöli ki. Ezeknek a telkek­nek az ára nem magas: mintegy 150—160 forint négy­szögölönként, s az OTP-nél lehet megvásárolni. Jelenleg az 1969-es építke­zésekhez az Ószőlő utca, Ke- mecsei út és a Csaló köz ha­tárolta terület város felőli ré­szén parcelláznak. Itt egy­emeletes — négy-nyolc laká­sos — kis társasházakat lehet építeni. E terület egy részén most a városi tanács építtet — ugyancsak egyemeletes la­kásokat. A közművesítés így a társasházövezet hátáráig már megoldott, s lehetőség van további közművesítésre is. Ez a rész, annak ellenére, hogy jelenleg nem tartozik a kedvelt építési területek kö­zé, előnyös. A KISZ-lakótelep és a később épülő társashá­zak indokolják a bolthálózat kiépítését is. Erről már tár­gyalnak és a terv szerint az Élelmiszer Kisker, egy kis ÁBC-áruházat épít az Etel­közben. Egy másik, későbbi beépí­tésre szánt terület az Ady Endre és a Kert utca, vala­mint a Vöröshadsereg útja ál­tal határolt terület. Itt azon­ban jelentős tereprendezésre van szükség, amely megdrá­gítaná a telkek árát. Keresik annak lehetőségét, hogyan le­het kedvezőbben megoldani az építkezéseket. A város már épülő ipari centruma a gumigyár környé­ke, ahol több vállalat kapott helyet. Az itt jelentkező épí­tési igények alapján a Derko- vits utcán, a gumigyárhoz kö­zel, a Derkovits utca folyta­tásában sortársasházak építé­sére jelöltek ki helyet. A köz­műellátás a nagy ipari üzem révén már biztosított. Hansonló a helyzet a föld­szintes családi házak építésé­nél is. A város központi ré­szén csak foghíjak felkutatá­sával lehet családi ház épít­kezésekhez kezdeni. Ezeket az alkalmas területeket az építé­si osztály nem tartja nyilván. A telek megszerzése teljes egészében az építtető fel­adata. A városrendezési terveknek megfelelően azonban kijelöl­tek néhány — kertes családi házak építésére javasolt — területet A cél ezzel az, hogy mintegy elővárosi, kertvárosi jelleget adjanak a város né­hány részének, s a központ­ban városias, emeletes házak legyenek. Családi házak építé­sét a város különböző részén Nyíregyháza és Borbánya kö­zött, a Hímesben és a kórház környékén javasolja elsősor­ban az építési hatóság Eze­ken a helyeken telkeket is tudnak az építeni szándéko­zók rendelkezésére bocsátani. A város rendezési terve la­kókörzetek szerint, szakaszo­san készül. Jelenleg már csak néhány lakókörzet távlati fej­lesztési terve hiányzik. így minden különösebb nehézség nélkül tud tájékoztatást ad­ni a városi tanács építési osz­tálya, hogy a város melyik részén milyen építési lehető­ségek vannak most, és lesznek a jövőben. Marik Sándor Sonkádról jött egy vevő a •kölesei iparcikkboltba. Nagy Elemér, a bolt sonkádi veze­tője régi ismerősként üdvö­zölte. Közismert dolog Ele­mérről az a dicsekvés, hogy az ő áruházában a gombostű­től a motorkerékpárig min­den kapható. Ennek jegyé­ben, magabiztosan kérdezte az idős földit: — Van még valami hézag, Józsi bátyám? A sonkádi ember — kis srác kora óta ismeri Elemért — tréfálni akart: — Hát, egy fürdőkád kel­lene. De azt tenálad úgy sem lehet kapni. A lakás felszerelése — Dehogynem, Józsi bácsi. Szombaton házhoz szállítjuk. És nagy volt a feltűnés har­madnap, amikor az ÁFÉSZ kocsija csakugyan lerakta Sonkádon a megrendelt für­dőkádat. A Kölese és Vidéke Általá­nos Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetnél most a fürdő­kád a sláger. Mármint arról beszélnek legtöbbet a környé­ken. De másról is. Valami történt itt. Nézegetjük Nagy Elemér üzleti könyveit. Október ele­jén rendelte az első tíz für­dőkádat. Mire megérkezett, mind a tíznek gazdája volt Utánarendelt. A második szállítmánynak ugyanaz lett a sorsa. A harmadiké úgy­szintén. Kölese most lesz nyolcszáz éves. A fennmaradt iratok szerint, itt, a gyepű vidékén az 1100-as években teleped­tek le először, hogy a Túr gázlóinál vámot szedjenek. A falu nyolcszázéves történe­tében csak idén októberben vásároltak a távoli szatmári gócpontban fürdőkádat. És nemcsak fürdőkádról van szó. Tavaly szeptember­ig 16 tévékészülék kelt eb Idén 66. Tavaly 30 mosógép. Idén 80. Varrógép tavaly 6. Idén 15. Hűtőszekrény tavaly semmi. Idén 8. Gáztűzhely ta­valy semmi. Idén 90. Mintha az egész határszéli lakosság most érkezett volna el ad­dig hogy a felépített lakást felszereli. Változó igények A dolog nem ilyen egysze­rű. Gavallér Ernővel, a Kölese és Vidéke Fmsz igazgatójával és munkatársával. Nyilas Endrével elemezzük a tartós fogyasztási cikkek iránti igénynövekedést, itt, „az is­ten háta mögött.” Abban megegyezünk, hogy a megye­széki tizenegy község, amely­ben a szövetkezet tizenegy boltja árusít a legszegényebb megye legszegényebb járásá­nak legelmaradottabb foltja — volt. Pénz, igény, divat ide érkezett évtizedek óta a legkésőbb. Óriási összegeket emészt fel a megnövekedő építési hullám, a 7—12 ezer forint­ért épülő vaskerítések, a ház­táji gazdaságok befektetései. Innen van, hogy a kiskeres­kedelmi forgalom egésze csak 2,7 százalékkal nőtt idén az első kilenc hónapban. De ezenbelül a kölesei iparcikk­bolt forgalma 19,8 százalék­kal. És ez önmaga 560 000 fo­rintot jelent. A tizenegy bolt iparcikk forgalma tartós cik­kekben pedig 576 000 forint­ról jóval egymillió fölé, majd a háromszorosára ugrott Mi ellensúlyozza ezt a nagy ugrást? Miből fogy keve­sebb? Étkezés és mellékkereset Elsősorban italból, ételből. Az italra részben van magya­rázat: a tavalyi nagy alma­termés hulladékából 133 000 liter pálinkát főzettek ma­guknak a háztáji almafatulaj- donosok. De csökken az igény a húskonzervek és a nem fa­lusi ízlés szerint készült kész­ételek iránt is. És az étkezési szokások változására, az iparcikkekre költött pénz magyarázatára elmondják a két mostanában alakult házinyúltenyésztő kö­zösség példáját. A két közös­ség idén már 3000 nyulat te­nyésztett és adott el 198 000 forint értékben. Huszonöt tag között oszlik meg a pénz. Van közte, akire 20 000 forint ju­tott. És ilyenfajta mellékkere­setre egyre többen tesznek szert Szatmár kis falvaiban. A diót már nem is vásárol­ják fel héjasán. Megtörik es­ténként a falusiak és dióbél­ként értékesítik. Ez is jó mellékkereset. De a legfontosabb az, hogy a táj gyenge termelőszövet­kezetei egymás után erősöd­nek meg és még jobb ered­ménnyel biztatnak. A falu népe erre rendezkedik be. Felszereli lakását, korszerűsí­ti otthonát. Hogy nemzedé­kek érezzék jól benne magu­kat. (gnz) Múzeum a pusztán A nádból font fal neve: cserény, csikóspihenő a jászol­lal. A cserény ló nélkül mit ér? Két hátas is tanyázik benne: a vendég ha kívánja, felülhet rá. Sík a puszta, mint az ember tenyere. Domb, magaslat nincs rajta, ahonnét messzire lehetne látni. Erre való az: ágasfa. Innét, a magasból nézett szét a számadó juhász, a mai nyelven így tudta „ellenőrizni” a nyájakat, a juhaszo­kat, a bojtárokat. Az ágasfa tetején ott a számadó, de most már inkább az idegenforgalom alkalmazottja, mintsem nya­jak, juhászok gazdája. , , . . J (MTI foto — Fehérváry Ferenc felvetek“) Jegyzetek a tárgyalóteremből DINNYE Magára vessen az óreg me­zőőr. Megér 61 esztendőt, és pont öreg napjaiban ártja be­le magát mások ügyeibe. Mert az a mátészalkai fia­talember, aki a mezőőrnek unokája lehetne, nem csinált semmit. Majdnem semmit. Csak egy kis dinnyét vitt el a földről No, istenem, olyan szép, érett volt, Megkívánja azt más is. És akkor jött a mezőőr. Hogy ne lopja el a tsz-ét. Vesztére monta. A fiatalem­ber felháborodott. És ha ő fel­háborodik, kezet is emel. S mert felmelte a kezét, öt hónapot kapott. Mire letölti már újra fejlődik, érik a diny- nye. Lehet, hogy a fiatalem­bernek nem lesz megint gusztusa hozzá? BÉLYEGZŐ Talált bélyegzővel csinált esaknem húszezer forint kárt egy rovott múltú magyi mo­torszerelő. Hol talál egy mo­torszerelő bélyegzőt? f-gy baromfikombinát ja­vításra beadott tehergépko­csijában. Annak is a kesztyű- tartójában. Mert ott van an­nak a helye. Ott érzi legjob­ban magát. Furcsa bélyegző; szokásai vannak. PÉNZ A tárgyaláson azt mondta az orosi ember, hogy nem bánja, csináljanak vele, amit akarnak, de ő nem ad egy fillért sem. Nem, nem és nem. Ha azt mondja hogy egy kis haladékot kér, nem csukják börtönbe. De nem kérte, így megkapta a három hónapot. Ez nem is sok. Mert ez az orosi ember szereti a pénzt. Annyira szereti, hogy erő­szakkal is elveszi másoktól. Leütött egy embert, mert annak volt pénze, aztán éve­kig bűnhődött miatta. Most ismét nem érdekelte semmi, csakhogy ne kelljen másnak odaadni. Nem he­lyezkedett el állandó mun­kára, inkább tengődött a si­vó orosi homokon, — nehogy levonják az illetményéből a pénzt. így az övé marad. Kitől sajnálta ez az orosi ember a pénzét? Talán vala­mi uzsorástól, vagy csalótól, netán haragos szomszédtól? Nem. A gyerekektől saj­nálta. Saját, édes gyerekei­től, akiket elvált felesége ne­vel nagy gondok között HARMAD Sajnálatra méltó, elhamar­kodott intézkedésre került sor nemrégiben egy mérki boltossal szemben. Nem volt nagy bolt, mind­össze 50—60 ezer forint lehe­tett az összes árukészlete. A boltos árult benne, de a be­vételt megtartotta magának. Nem sikkaszott többet három hónap alatt 18 ezer forint­nál. Ez a bolti készletnek alig egvharmada. Ezért volt korai az intéz­kedés. Még egy fél év, s nem marad a boltban egy tű sem. BŐGŐ Miből lehet pénzt csinálni? Mindenből — mondják. Még a vendéglői nagybőgőből is. Mert csak annyit kell csi­nálni, hogy az ember alkal­mas helyről — mondjuk Nagyecsedről — kicsaljon egy használt bőgőt. Vevő lesz rá. Még akkor is, ha tudja, hogy ferde úton érkezett a bőgő. Megveszi. Aztán jön a rendőrség. Visszaviszi a bőgőt a tulajdo­nosának, a csalót beviszi a fogdába... Az orgazdával, aki megvette, ritkán tud mit kez­deni. („Nem tudtam én, ké­rem, hogy miben sántikál ez a...”) De a pénznek, amit a csa­ló a bőgőért kapott, már nyo­ma sincs. Cseppfolyóssá vál­tozott, borrá. Az orgazda most futhat a pénze, a bőgőpénz után. BIZALOM Bizalom — az aztán van. Korlátlanul. Valaki palát akar vásárol­ni. Jön egy ember, mondja, hogy ő majd szerez. De elő­leg kell. Mondjuk annyi, mint amennyit a vásárolni szándékozó két hét munká­val keres. Az ember — ki tudja azt például, hogy nyír­bogdányi? Vagy a nevét? — megkapja az előleget. A másik is palát akar vá­sárolni. Ad ő is előleget. Mert megbízik az emberben, aki kéri. A harmadiknak szénre lenne szüksége. Ö is bízik, ő is ad, ő se látja az árut. Szóval, bizalom az van minden mennyiségben. Jók az emberek. Túl jók. Főleg, ha hires szélhámossal állnak szemben. IDILL A lány viszonozta. Felkér­te táncolni, s a sóstói terasz betonparkettján megismer­kedtek. Aztán összemeleged­tek. Együtt szórakoztak egész este. Kéz a kézben. Záróra után sétáltak a városban. Sö­tét utcákon csókolóztak. „Örökké foglak szeretni”! „Én annál is tovább”! A lány egyszer átugrott egy kerítésen. A fiút meglepte. Nehezen ocsúdott. Aztán zsebéhez ka­pott. Hiányzott a tárcája. És — mellékesen — a havi fize­tése is. Az inge még megvolt. Kun István Bugacon — a pusztán ahol már a legkorszerűbb mező- gazdasági termelés honos — ismét egy tenyérnyi sarkát ban, megelevenedik a múlt. A hajdani pusztai élet., mu­zeológusok, szakemberek fel­elevenítették a bugaci pász­toréletmódot. Nádból szár- nyékot építettek — széltől védte az állatot, s enyhelyet adott a pásztornak —, maga­sodik már a sík pusztán az ágasfa, az idegen megnézheti milyen volt hajdan a kontyos kunyhó (körülötte tülekedő aranygyapjas birkák), a te­jespince és a savóforraló sem hiányzik e szabadtéri múze­umból. S ami talán még töb­bé teszi a mi bugaci múzeu­munkat az ismert külföldi szabadtéri múzeumoknál: élettel töltötték meg. Itt legel a „kiállított tárgyak”, hajda-j ni pásztorhelyek körül a félt­ve őrzött szürke magyar gu­lya. a juhnyáj és a ménesek; Nem múzeumban érzi a vendég magát; a régi pusztai hangulatot találja meg kint Bugacon, ha a vidám, ra> dern vendégváró városból, Kecskemétről Bugacra láto­gat. w

Next

/
Oldalképek
Tartalom