Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-07 / 262. szám

1 o»a! KEtW-KÍAGTARORSZA'Ö fül. mmr» fji Magyar államférfiak üdvözlő távirata a szovjet vezetőkhöz L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Központi Bizottsá­ga főtitkárának; N. V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnö­kének; A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének Moszkva A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 91. évfordulója alkalmából a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a for­radalmi munkás-paraszt kormány és egész népünk nevében szívből jövő üdvözletünket és őszinte jókívánságainkat küldjük önöknek, a testvéri szovjet népnek. Kommunista pártjának vezetésével a Szov­jetunió az elmúlt évben új, nagyszerű sike­reket ért el a lenini eszmék valóra váltásá­ban, a kommunista társadalom építésében. A szovjet népgazdaság hatalmas eredményei, a kultúra és a tudomány kiemelkedő vívmá­nyai nem csupán a szovjet nép boldogulását, de egyben a béke, az emberi haladás ügyét is szolgáljak. Az egész dolgozó magyar nép nagyra érté­keli a Szovjetuniónak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítását, a népek közti barátság és együttműködés elmélyítését szol­gáló politikáját. Helyeseljük és közös ügynek tekintjük az imperialista agresszió megféke­zését, a hős vietnami nép megsegítését, a szo­cializmus vívmányainak oltalmazását szolgá­ló nemzetközi akciókat. Nagyra értékeljük és támogatjuk a Szov­jetunió Kommunista Pártjának és kormá­nyának a nemzetközi munkásmozgalom egy- lége helyreállítására, a szocialista országok közösségének erősítésére irányuló fáradhatat­lan erőfeszítéseit. A szocializmus teljes felépítésén dolgozó népünk ez évben szintén jelentős sikereket ért el az országépítő munkájában. A IX. kongresszus határozatainak végrehajtásán munkálkodva népünk eltökélt szándéka szo­cialista vívmányaink továbbfejlesztése, a pártjaink, kormányaink, népeink közötti in­ternacionalista barátság, együttműködés és történelmi szövetség további erősítése. Ennek szellemében készülünk jubileumi évfordu­lóink, a Kommunisták Magyarországi Pártja és a Magyar Tanácsköztársaság megalakulá­sa 50. évfordulójának megünneplésére. Nagy ünnepükön teljes szívből újabb si­kereket kívánunk a testvéri szovjet népnek célkitűzéseinek megvalósításában, a kommu­nista társadalom építésében. KADAR JANOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÄL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte A. A. Gromiko szovjet külügyminisztert. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának, a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Közpon­ti Bizottsága pedig a lenini Komszomol Köz­ponti Bizottságának küldött üdvözlő táviratot. Beretvás Dezső ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) 51 éve már, hogy fellob­bant a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom történel­met tisztító lángja és meg­kezdődött a szocialista világ- forradalom ragyogó kora — mondotta bevezetőjében Be­retvás Dezső —, majd törté­nelmi áttekintést adva az el­múlt öt évtizedről, így foly­tatta: — A Téli Palota ostro­mában összegeződött az em­beri felelősség, a lázadó in­dulat, az évszázadokon át visszafojtott, de élő forradal­mi szenvedély. Az orosz pro­letariátus és burzsoázia ösz- szecsapása 1917 novemberé­ben páratlan hatást gyako­rolt az egész emberiség sor­sára. — A fél évszázad nem múlt el nyomtalanul. A munkások, akik annak idején forradal­mat vezettek az elmaradott­ság ellen, ma már a legfej­lettebb országok elé küzdik fel magukat, rakétákat szer­kesztenek, s elküldik a Hold­ra a sarló-kalapácsos vörös lobogót. Sőt, öt évtized múl­tán a szocializmus útján ha­ladnak a népek Varsóban, Berlinben, Budapesten, Ha­noiban és másutt. A szocia­lizmus viszonylag rövid id5 alatt világrendszerré terebé­lyesedett és napról napra erősebb. — Megváltozott a világ. Az osztályuk valódi erejére éb­redt munkások, parasztok és értelmiségiek álltak csatasor­ba a változás végrehajtásá­ért. A változásban alapvető szerepe volt a kommunista pártnak. A párt irányította, ihlette és vezette a november Y-i győztes forradalmat. Ve­zetésével valósult meg a szovjethatalom, épült fel a szocialista társadalom és for­málódik a kommunizmus gyakorlata. — A bolsevikok pártját el­szakíthatatlan szálak fűzték a munkásosztályhoz, a dolgo­zókhoz. Mindennapi és távla­ti érdekek egyetlen képvise­lőjét látták benne, támogat­ták. bizalommal voltak irán­ta, felsorakoztak mögéje., A párt vezetésével a soknemze­tiségű orosz birodalom, a né­pek börtöne a forradalom rtv'omán szabad és egyenlő nemzetek szövetségévé vált. A Nagv Októberi Szocialista Forradalom kezdettől fogva ä világ proletariátusának tá- Tio<iPtás:it élvezte. A Szov­jetunió ma a szocialista tá­bor magva, minden haladó mozgalom támogatója és döntő tényezője az egész vi­lágon. A továbbiakban a Szovjet­unió és más országok kap­csolatáról, a proletár inter­nacionalizmusról beszélt a szónok, majd kiemelte: — Az 1917. évi oroszországi ese­mények után a magyar prole­tariátus is a határozottabb harc és a baloldali erők tö­mörülésének útjára lépett. A magyar munkásmozgalom fejlődése meggyorsult, befo­lyása tömegméreteket öltött. Látva az orosz példát, a mo­narchia megdöntése mellett célul tűzte ki a szocialista forradalmat. A monarchia megdöntésében, az 1918. ok­tóberi polgári demokratikus forradalomban rendkívül nagy szerepet játszottak a Szovjetunióban a forrada­lom gyakorlatát átélő, vissza­tért hadifoglyok és a bolse­vik pórt magyar csoportja. — A magyar munkásosz­tály és az egész dolgozó nép, a Magyar Szocialista Mun­káspárt hű fegyvertársként áll a Szovjetunió Kommunis­ta Pártjával egy sorban és tisztelettel tekint a szovjet népre. Vele testvéri egység­ben ünnepeljük közös évfor­dulóinkat: a félévszázados polgári demokratikus forra­dalmat, a Magyar Kommu­nista Párt megalakulását, a Tanácsköztársaság kikiáltá­sát és mindezek kezdetét: 1917. november 7-ét. — Erőnk hatékonyságát és politikai szerepét jelentősen befolyásolja a kommunista világmozgalom egysége, kö­zös fellépésre való készsége, azonos célokért történő egyöntetű felsorakozása. Hisszük, hogy a nemzetközi munkásmozgalom az egész emberiség érdekében erősöd­ni fog — mondotta Beretvás Dezső, majd ezekkel a sza­vakkal zárta ünnepi beszé­dét: — Köszöntjük mindazo­kat, akik ezért a győzelemért harcoltak és erőiket nem kí­mélve dolgoznak ma is. Kö- szüntjük barátainkat, a szov­jet népet és azokat, akik a haladás élvonalában fegy­verrel, vagy más módon küz­denek. Az ünnepi megemlékezést követően a Debreceni Csoko­nai Színház művészei adtak műsort az évforduló tisztele­tére. Nixon az új elnök Washington: Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Richard Nixon győzött az amerikai elnökválasztáson. A republikánus jelölt ugyan a szavazatszámot tekintve csak minimális előnyt szerzett de­mokrata ellenfelével, Hubert Humphrey-val szemben, a nem arányos amerikai vá­lasztási rendszer következté­ben azonban több elektori szavazatot szerzett, mint Humphrey és a harmadik je­lölt, George Wallace együtt­véve. Nixon és Humphrey végig szoros küzdelmet ví­vott, s csak szerdán magyar idő szerint a késő délutáni órákban dőlt el, hogy Kali­fornia és Illinois szavazatai­val Nixonnak jut az elektori szavazatok többsége. A tv-adók és a hírügynök­ségek egy része magyar idő szerint 16,30 óra után jelen­tette, hogy Nixon megsze­rezte a szavazatok többségét Illinois államban. Ez azt je­lentette, hogy Nixon 30 ál­lamban az elektori szavaza­tok többségét, 287 szavaza­tot kapta meg. A győzelem­hez 270 elektori szavazat volt szükséges. Országos arányban a sza­vazatok 92 százalékának megszámlálása után Nixon 28 984 646, Humphrey 28 794 376 szavazatot kapott, egyaránt 43—43 százalékot Wallace szavazatainak szá­ma 9 035 053, vagyis 14 szá­zalék. Herbert Klein, Nixon saj­tótitkára „csodálatos vissza­térésnek”. minősítette Nixon sikerét, arra utalva, hogy a republikánus jelölt 1960-ban vesztett az elnökválasztáson, 1964-ben pedig sikertelenül indult a kaliforniai kormány­zóválasztáson is. A választások menetét nem zavarta meg komolyabb in­cidens. Washingtonban. New Yorkban és néhány más vá­rosban diákok tüntettek a kormányzat háborús politi­kája ellen. Washingtonban komolyabb összecsapásra is sor került: a diákok, a Fehér Ház elé vonultak s itt a rendőrség megtámadta őket. Több mint nyolcvan diákot vettek őrizetbe. New York­ban különböző szervezetek rendeztek tüntetéseket, a fel­vonulók azt hangoztatták, hogy a választás „csalás”. Itt is csaknem száz őrizetbe vételre került sor. Richard Nixon életrajza Richard Nixon 1913-ban született a califomiai Yorba Linda helyiségben, apja előbb farmer, majd benzinkút-tu- lajdonos volt. Iskolai tanulmányait Kali­forniában végezte és rövid­del a második világháború előtt ügyvédi vizsgát tett. A háború idején a haditen­gerészetnél teljesített szolgá­latot. Leszerelése után azon­nal megkezdte politikai tevé­kenységét. Mind a képviselő­házban, mind a szenátusban pályafutásának egyik lénye­ges eleme a szélsőséges kom- munistaellenesség volt: tag­ja volt az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizott­ságnak, a munkaügyi bizott­ság tagjaként pedig részt vett a munkásellenes Taft— Hartley törvény előkészíté­sében. Amikor a republikánus párt 1952-ben Eisenhowert jelölte ellenük, a tábornok­elnök Nixont választotta al- elnökjelöltjéül. Az Eisenho- wer-kormányban Nixon szá­mos fontos politikai feladatot látott el, amikor pedig az el­nököt súlyos szívroham érte, gyakorlatilág Nixon látta el feladatkörét. Az elnök meg­bízásából több külföldi kör­utat tett, járt a Szovjetunió­ban az 1959-es amerikai ki­állítás megnyitásán és kör­utat tett Dél-Amerikában, ahol több ízben csak a rend­őrség mentette meg az Ame­rika-ellenes tüntetők elől. 1960-ban Nixon a válasz­táson alul maradt a demok­rata jelölttel, John Kenne- dyvel szemben. Kennedy ugyan a szavazatok számát tekintve csak alig előzte meg. de sokkal több úgynevezett elektori szavazatot szerzett magának. Amikor 1962-ben Nixon vereséget szenvedett a kaliforniai kormányzóválasz­táson, kijelentette, hogy visz- szavonul a politikai pályafu­tástól és etw New York-i ügyvédi irodába társult be. Nixon könnyen szerezte meg ez év augusztusában a republikánus elnökjelöltsé­get. Kampányát rendkívül jelentős anyagi eszközökkel folytatta. Csaknem 18 millió dollárt tudott erre fordítani, főként azért, mert nagyará­nyú támogatásban részesült egyes tőkés csoportok részé­rői. A választási kampány kezdeti szakaszában Nixon könnyű nyertesnek látszott, az utolsó hetekben azonban Humphrey megközelítette, a szavazáson pedig fej-fej mellett haladt a két jelölt. Nixon politikai programját csupán nagy vonalakban is­mertette, s főként azzal szer­zett magának támogatást, hogy támadta a Johnson-kor- mány hibáit. Nem foglalt állást a vietnami háború kérdésében, azzal az indok­lással, hogy magatartása be­folyásolhatná a párizsi tár­gyalásokat. azonban azt, mondta, hogy egyetért a VDK elleni légiháború be­szüntetésével, „ha az a békét segíti elő”. A kampány utol-- só szakaszában Nixon nyil­Szirmai István beszéde (Folytatás az 1. oldalról) új program megvalósítását. E programmal szemben a jobboldali erők, amelyeknek még mindig van bátorságuk Prága központjában szovjet­ellenes tüntetést szervezni, egyre agresszívabb szocialis­taellenes támadásokba kezd­tek Ez az aknamunka már olyan méreteket öltött, hogy egyre jobban veszélyeztette nemcsak a csehszlovák mun­kásosztály, a dolgozó nép, de az egész szocialista közösség érdekeit. A szocialista orszá­gok csapatainak ideiglenes bevonulása a , szocializmus pozícióinak megerősítését, a szocialista közösség határai­nak védelmét szolgálta. El­telt néhány hét, s ime csú­fosan lelepleződtek az impe­rialista reakció, — az 1956-os magyar ellenforradalom ide­jéből már jól ismert — új hecckampányának érvei. Vi­szont megtanulhatták ellen­ségeink, hogy a szocialista országok határai szentek és sérthetetlenek Mi, magyar kommunistáK is részt vettünk a szocialista védelem közös követelmé­nyeinek érvényesítésében. Örömünkre szolgálhat, hogy néphadseregünk kifogástala­nul. közmegelégedésre oldot­ta meg feladatát, igaz inter­nacionalistaként nyújtott testvéri segítséget. Nem oko­zott és nem szenvedett em­berveszteséget, úgy tért visz- sza hazájába, hogy nem sér­tett nemzeti érzelmeket. Elvtársak! Meggyőződé­sünk, hogy az európai és a csehszlovák viszonyok gon­dosabb értékelése, a nemzet­közi osztályharc kiélezettsé- gének alaposabb elemzése meggyőz majd minden jó szándékú embert a reformista illúziók, a szovjetellenes na­cionalizmus csődjéről és ar­ról, hogy közös internaciona­lista felelősségünk és köte­lességünk a szocializmus nemzetközi pozícióinak vé­delme. A nemzetközi munkásmoz­galomban vannak viták és nézeteltérések, ennek ellené­re a kommunisták hirdetik és minden haladó ember tudja, hogy a módszerek változatos­sága, a történelmi hagyomá­nyok különbözősége, sőt a szocializmus építésében egyes országokban elkövetett hi­bák ellenére a Szovjetunió nélkül nem jut előre az em­beriség, nincs szocialista vi­lágrendszer és nem biztosí­tott az emberiség békéje. Az még a nyáron fordult a vi­lág valamennyi kormányá­hoz a fegyverkezési verseny élesedő osztályharc viszonyai között szívósan és nagy türe­lemmel kell dolgoznunk a pártok közötti nézeteltérések elvi tisztázásán. Pártunk a testvérpártok bizalma és fel­hatalmazása alapján nagy erőfeszítéseket tesz a kom­munista és munkáspártok esedékes találkozójának elő­készítéséért. A nemzetközi osztályharc alapvető köve­telményeinek szem előtt tar­tásával továbbra is lankadat­lanul dolgozunk a kommu­nista és munkáspártok ta­nácskozásának sikeréért. Továbbra is a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok és minden békeszerető erő oldalán, velük szövetségben aktivan és kezdeményezően lépünk fel háborús törekvé­sük visszaszorításáért, a meg­rázkódtatásokkal járó nem­zetközi konfliktusok kiküszö- léséért, a két rendszer békés egymás mellett élésének megvalósításáért. Az ENSZ- közgyűlés most folyó ülés­szakán a mi hazánk küldöt­tei is mindent elkövetnek, hogy nemcsak a világ érdek­lődésének középpontjába,' hanem a gyakorlati megva­lósulás stádiumába is kerül­jenek azok a javaslatok, ame­lyekkel a szovjet kormány tan kijelentette, hogy növef-i ni akarja a fegyverkezési in­tézkedéseket és a többi kö­zött az ő követelésére halasz­totta el az amerikai törvény- hozás az atomstop-szerződes ratifikálását. Hírmagyarázónk írja: A huszadik század ameri­kai politikai történetének egyik legszorosabb elnökvá­lasztásán Richard Nixon ara­tott győzelmet. Sikerült biz­tosítania, hogy az elektorok útján történő elnökválasztá­son az elektorok többsége öt támogassa. George Wallace, szereplése elmaradt az előze­tes hírveréstől, és Wallace csupán öt államban szerezte meg az elektori szavazatokat. A demokrata párt megtar­totta többségét az amerikai törvényhozás mindkét házá­ban, bár a republikánus párt­nak sikerült több helyet el­hódítania. A 435 tagú kép­viselőházban, amelynek min­den helyére választásokat tartottak, a demokrata több­ség továbbra is jelentős. A szenátusban, ahol 34 hely került újonnan betöltésre, a republikánusok javítottak helyzetükön. Az ismertebb demokrata szenátorok közül megtartotta mandátumát Fulbright, a külügyi bizott­ság elnöke, továbbá a vietna­mi háború néhány ellenzője, így Frank Church. Gaylord Nelson, George McGovern. Visszakerült a törvényhozás­ba az 1964-es választás bu­kott republikánus elnökje­löltje. Barry Goldwater. A képviselőházba az idén több néger képviselőt választottak. Harlem lakosai újra válasz­tották Adam Cayton Powell néger képviselőt, akinek man­dátumát a képviselőház nem hajlandó elismerni. A több mint 70 millió sza­vazat összeszámlálása egész éjjel tartott, de a reggeli órákra sem ért véget. Humphrey kezdetben jelentős előnyre tett szert: a demok­ratapárti elnökjelölt az Egye­sült Államok keleti partvidé­kén elsöprő győzelmet ara­tott. A középnyugati álla­mokban viszont Nixon győ­zelméhez nem fért kétség. Az új amerikai elnök kisebbségi elnök lesz: ellenfelei együtt­véve több szavazatot szerez­tek. A huszadik században eddig csupán egyet I n elnök kapott kisebb százalékárányú szavazatot: Woodrow Wilson. Figyelemre méltó, hogy a republikánus jelölttel szem­ben az első statisztikák sze­rint Humphrey szerezte meg a néger szavazatok túlnyomó többségét és a városi lakos­ság jelentős rétegeinek támo­gatását. Nikon hívei többek között a farmövezet lakossá­gából és az elővárosok fehér „középosztályának” soraiból kerültek ki. korlátozásáért, a leszerelés mielőbbi megvalósításáért. Nemzetközi pártkapcsola­taink, kűlügyeink internacio­nalista elveken nyugvó, fele­lősségteljes és határozott in­tézése fontos feltétele annak, hogy eredményesen valósít­hassuk meg pártunk IX. kongresszusán kitűzött fela­datainkat. Politikánk tovább­ra is határozattan szemben áll az élettelen dogmákkal, az osztályharcban meghátrá­ló engedékeny revizioniz- mussal, nacionalizmussal. A mi politikánk bátran szem­benéz a fejlődés új követel­ményeivel, követi az életet, alkotó módon igyekszik al­kalmazni a munkásosztály tudományát, a marxizmus— leninizmus kipróbált elveit és az új helyzet követelményei­nek megfelelően vállalja an­nak fejlesztését is. Pártunk politikája bele­illeszkedik abba a folyamat­ba, amelyik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusát követően bon­takozott ki a nemzetközi kommunista mozgalomban. Ez a politika már több próba­tételt állt ki hazánkban is, s nem könnyű helyzetek sora közepette kiérdemelte né­pünk bizalmát. A Szovjet­unió Kommunista Pártja XX. kongresszusának programja megvalósulásáért, amelyik döntően a lenini eszmék megújulását és győzelmét jelentette, a munkásmozga­lomnak kemény harcot kell vívnia. A tapasztalat bebizo­nyította, hogy ez a program nem valósulhat meg egyik napról a másikra, de a meg­valósításért folytatott harc a szocializmus egyetlen győze­delmes útja. Népünk nyugodtan végzi építő munkáját, pártunk po­litikáját kpveti, ezt a politi­kát magáénak vallja. Több mint egy évtized tapasztalata bebizonyítja e politika kö­vetkezetességét, az alapvető kérdések változatlanságát. A párt és a nép összeforrott- sága, az egyre erősödő népi­nemzeti egység, a közéleti felelősség vállalása, a szor­galmas munka meghozza az eredményeket: haladunk a pártunk IX. kongresszusán meghatározott cél. a szocia­lizmus teljes felépítése felé. Kelves elvtársak! Engedjék meg, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján a magyar kommunisták, a ma­gyar nép nevében testvéri szeretettel, szívből köszönt­sem a szocializmus vala­mennyi hívét, harcosát szer­te a világon. Szívből köszönt­sem október szülőhazáját, a Szovjetuniót, a szovjet népet, s annak nagyszerű vezetőjét, a Szovjetunió Lenini Kom­munista Pártját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom