Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

fc 4M 'Selct-magyarorszAö f$68. BOvemT5er SB Külpolitikai összefoglaló § Erősödött a frank helyzete Bonn a felszínen, s a kulisszák mögött ifi Világvisszhang valutaugyhen § Olasz válság :1| Egyiptomi diáktüntetés l§ Magyar felszólalás az ENSZ-ben Lehet, hogy a váratlan és autarktikus döntéseivel a világot újra meg újra bá­mulatba ejtő De Gaulle el­nök ismét jót húzott, ezúttal a nyugati valutaválság sakk­tábláján? Bármilyen megle­petést kellett is szombat es­ti „non !”-döntése világszer­te (t. i„ hogy nem értékeli le az ország valutáját), hét­főn már olyan hírek érkez­tek, hogy a nyugati orszá­gokban csökkent a spekulá­ciós hullám és erősödött a francia frank pozíciója. Még Bonn — a múlt heti nagy valutakrízis másik fő­szereplője — is egyetértését fejezi ki De Gaulle döntésé­vel — legalábbis, a felszí­nen. A kulisszák mögött azonban, — ezt jelentik a nyugat-németországi megfi­gyelők — bírálják a tábor­nok-elnököt, sőt, egyes poli­tikusok azzal vádolják a francia kormányt, hogy az becsapta Bonná A múlt he­ti bonni nemzetközi valuta­konferencián ugyanis Ortoli francia pénzügyminiszter hosszasan ecsetelte a frank leértékelésének módozatait — utána pedig Párizsban bejelentik, hogy nincs szó leértékelésről! Ha a krízis első mélypont­ján túljutottak is, még sen­ki nem tudja, lesz-e máso­dik hullám, s ha igen, mit eredményez? Egyelőre ismét „Párizsra veti vigyázó sze­mét” a nyugati pénzvilág, mert kedden, a nemzetgyűlé­sen, Couve de Murville mi­niszterelnök az eddigi intéz­kedések mellett (a valutafor­galom korlátozásának mód­jai) újabb „.JrankYPdő,”. in­tézkedéseket jelentett be. Ezek lényegében takarékos- sági rendszabályok. A New York Times sze­rint De Gaulle megnyerte ugyan a frank megmentésé­re vívott első menetet, de a döntő erőpróba még előtte van. Az Izvesztyija arra mu­tat rá, hogy a krízis nem francia belügy, tehát megol­dása sem egyedül Párizstól várható. A Pravda elemzésé­ből kiviláglik, hogy a vál­ság további mélyülésére le­het számítani és a krízis be­láthatatlan következmények­kel járu«., a kapitalista pénz­világra. Olaszország kezdettől fog­va a többi nyugat-európai országnál lanyhább érdeklő­déssel vesz részt a valuta- válság gondjaiban, alkalma­sint azért, mert elsősorban belső politikai válságát kell megoldania. Saragat köztár­sasági elnök most a keresz­ténydemokrata párt főtitká­rával, Rumorral tárgyal. Megfigyelők szerint valószí­nű, hogy Rumomak jut a miniszterelnöki megbízatás azzal a marsrutával, hogy középbal-jellegű kormánylis­tát állítson össze. A jelek egyelőre arra utalnak, hogy esetleg Rumor kormánya — amennyiben a megbízatást megkapja és elvállalja — is csak átmeneti lesz. Érdekes, hogy a diáktün­tetések hulláma egyre több országot ér el. Ezúttal Egytiptomban került rá sor. Az alexandriai diákok félre­értették és magyarázták az új oktatási reformtervezetet. „Egyes céltudatos elemek ve­zetésével a tüntetés oda fa­jult, ami már nem egyeztet­hető össze sem kulturális, sem politikai szempontból a diákoktól elvárt viselkedés­sel” — állapítja meg az A1 Gumhurija című kairói lap. Az ENSZ politikai bizott­ságának hétfő reggeli ülésén felszólalt Csatorday Károly. Kifejezte megelégedését afe­lett, hogy a közgyűlés első ízben elkülönítve tárgyalja a KNDK képviselői meghívá­sának kérdését még ha a ko­reai kérdés vitájáig fenn­maradó két hét kevés is a KNDK delegáció felkészülé­séhez — a KNDK rendsze­res mellőzése összefügg az­zal, ho?v az ENSZ gyakorla­ta kezdettől fogva hideghá­borús és megkülönböztető jellegű a népi Koreát illető­en. Az Egyesült Államok rendszeresen kezdeményez Koreai vitákat, amelyekből az egyik felet igyekszik ki­zárni. Ez történt a Biztonsá­gi Tanács Pueblo vitájában is. Ezután azokat az érveket cáfolta, amelyeket a meghí­vás ellenzői használnak. Minden szuverén államnak jogot kell adni arra, hogy az Őt érintő vitákban kifejthes­se nézeteit, így a KNDK-nak is jogot kell erre kapnia. A KNDK képviselőinek meghí­vására vonatkozó határozati javaslat az igazságra és jó­zan észre épül — mondotta a magyar küldött. A L’ Humanité Spanyolor­szágból érkező jelentések alapján kommentálja a va­lenciai rendőrség közlését a munkásbizottságok 36 tagjá­nak letartóztatásáról és kato­nai bíróság elé állításáról. A rendőrség azt állítja, hogy a letartóztatottak kommunis­ták és s’került egv kommu­nista szervezetet felszá­molni. A valóságban — írja az Humanité — egy olyan manőverről van szó, amely szorosan kapcsolódik ahhoz a megtorló hadjárathoz, amelyet a franco!sta hatósá­gok a munkások és demokra­tikus mozgalmuk, különösen pedig a munkásbizottságok ellen indítottak. Ezekben mint ismeretes, a legkülön­bözőbb politikai irányzathoz tartozók tevékenykednek. Ezzel párhuzamosan a rendszer igénybe veszi kin- zóeszközeit is és a legke­gyetlenebb módszerekhez fo­lyamodik, hoev megkísérelte megtörni a letartóztatott ak­tivisták akaratát. Értesülések szerint Valenciában is a le­tartóztatottakat a politikai nyomozóbrigád helyiségeiben kegyetlenül megkínozták. A fogb’ok többségén több ízben is alkalmazták az „áramüté­sek módszerét”, ameivet ma­guk a kínzók is „hússütőnek” neveztek el. Az elszenvedett kínok olyan nagyok voltak, hogy a letartóztatottak közül ketten öngyilkosságot kísé­reltek meg. Csaknem 20 000 pakisztáni diák tüntetett kedden a fő­város utcáin a kormány el­len. Mint az AP megjegyzi, Ajub Khán pakisztáni elnök tíz esztendeje történt hiva­talba lépése óta még nem volt ilyen nagy kormányel­lenes megmozdulás. A tünte­tő felvonulás hét óra hosz- szat tartott. A felvonulást követően a kormány bejelen­tette, hogy rawalpindi térsé­gében meghatározatlan idő­re bezárnak minden iskolát és egyetemet Új kozmikus „jármű“: a PROTON— Mit kutat a világ legnagyobb mesterséges holdja ? November 16-án felbocsá­tották; a Föld eddigi legna­gyobb mesterséges holdját a Proton—4 szovjet űrállo­mást Ez a kozmikus sugár­zást kutató berendezés a vi lágegye tem „érverését” vizsgálja: a Földünkre min­den irányból valószínűleg egyenletesen záporozó atom­magok elosztását rendszere­zi. Sőt még ezen is túltesz: ez az első olyan kutatóesz­köz, amely megkísérli a ti­tokzatos kvarkok felderíté­sét (A parányi elemi ré­szecskékről van szó, ame­lyek elektromos töltése ke­vesebb az elektronénál. Ha ilyen atomparányok létez­nek, altkor fény derülne az atomokon túli világ sok tit­kára. Ezeket a csak elmélet­ben létező részecskéket ne­vezték el kvarknak.) Bemutatjuk a Proton—4-et. Az automatikus laboratórium nettó tömege 17 tonna, (eb­ből a műszerek súlya 12,5 tonna) a hordozórakéta utol­só fokozatával együtt csak­nem 30 tonna. A Proton—4, amelynek műszerkamrája a többi kö­zött 6 méter átmérjű gyűrű alakú elektromágnest is tartalmaz (a kozmikus su­gárzást kutató berendezé­sek fontos tartozéka) ponto­san mutatja az űrhajózás fej­lődését, a hordozórakéták hasznos terhének gyors nö­vekedését. Tíz évvel ezelőtt az első „klasszikus” kozmikus labo­ratórium, a Szputnyik—3 je­lentette az óriást: rekord sú­lya 1327 kg volt, annyi mint egy kisebb gépkocsié. Az I960 évi szputnyikűrhajók, a Vosztokok előfutárai már több, mint öt tonnás hasznos teherrel repültek. A nehéz szputnyikok, majd a Vosz- hodok nettó tömege már 6,5 tonnára emelkedett és a szovjet űrhajózás 1965-ben lépte túl a bűvös 10 tonnás határt. Abban az évben a Proton—1 mesterséges hold nettó tömege 12,2 tonna volt. Az egyre növekvő hasznos súly célba juttatása mind na­gyobb hordozórakétákat kö­vetel. Az első szputnyik-raké- ták eleinte 15—20 méter ma­gasak és 100 tonna alatti startsúlyúak voltak. A Pro­ton—1 hordozórakétájának induló súlya azonban már megközelítette az 1000 ton­nát. Ezekben az években az Egyesült Államok tudósai ki­sebb hordozórakétáik miatt inkább miniatürizálásra tö­rekedtek például a kétsze­mélyes híres Gemini űrhajó kabinjának tömege sem ha­ladta meg a három tonnát. Az új Szojuz-űrhajók, a Proton—-4, valamint a Szon­da űrállomások hordozóraké­tái egyes kalkulációk szerint 1500 tonna körüli startsú­lyúak, s mint a Proton—4 ta­núsítja, 17 tonna hasznos ter­het vihetnek háromszáz-hat- száz kilométeres magasságba, Föld körüli pályára. Ez a teljesítmény meghaladja az USA legnagyobb hordozóra- kétájánaK, a Saturn-nak a teljesítményét, amely külön­böző variációkban 10—16 tonna hasznos teher pályára állításához elegendő. A 17 tonnás Proton megnö­velt teljesítményű hordozó- rakétája alkalmas rá, hogy embert juttasson Hold körüli pályára. Ez a nagy teljesít­ményű új kozmikus „jármű” lényegében elérhető közel­ségbe hozta a Holdat. A ké­szülő 100—120 méter magas holdrakéták (amelynek uta­sai le is szállhatnak a Hol­don) 2500—3500 tonna start­súlyúak lesznek. Föld körüli pályán 125—150 tonna hasz­nos teherrel repülhetnek, vagy 45—50 tonnás űrhajót juttathatnak a Hold térségé­be. Ganser Károly Földes Pál: 15. Lakatosnak jólesik a biz­tatás és látszik, hogy nyu- godtabb fejjel, de nehéz szívvel veszi át újra a szót. — Nagyon gyári fejjel gon­dolkoztok ti. Lenin tudta, hogy az élet nemcsak össze­adás, szorzás, nemcsak gép, hanem szív is. Az egész parasztcsoport ló­gó orral, szomorúan ül. — Várjuk meg a törvényt a földről. Pesten is vitatkoz­nak, majd megmondják mit kell csinálni, töri meg végül a hallgatást Orosz Ferenc. Lakatos felemelkedik, meg­rázkódik, aztán egy kicsit virtuskodva mondja. — Ne lógassátok az orro­tokat, valamit csinálni kell. eddig nem csináltuk rosszul! Hallottátok a törvényeket! Hát azt javallom, hogy azo­kon a birtokokon, ahol van őszi vetés, van szakvezetés, oda nevezzünk ki termelő­biztosokat. De nézzünk kö­rül, ahol az uraságok, bér­lők, gazdatisztek elszaladtak és a föld megmunkálatlanul fekszik, azokat falunként ve­gyük lajstromba és a falu földéhes parasztjai most azonnal osszák szét azokat, hogy saját gazdaságukban kezdhessék meg a tavaszi munkát. Összenéz mindenki és ki­tör a helyeslés. — Mindnyájan elfogadjuk Lakatos bátyám, rendben van, így legyen. Újra hely­re áll a jókedv. Vágó is mél­tóságteljesen feláll. — Lakatos elvtárs javasla­tát munkafeladatként elfo­gadjuk és azonnal hozzákez­dünk a végrehajtásához. — A középgazdákhoz, még­ha zsírosak is, családi föld­jeikhez. ■ egyelőre ne nyúl­junk, — javasolja Bársony. — De maguk műveljék meg és tiltsuk meg, hogy valaki cselédnek szegődhes­sen — egészíti ki Bársony javaslatát az idős Nagy Elek. Vágó veszi újra kezébe az irányítást. — Nevezzünk ki termelő­biztosokat éles szemű erős kezű elvtársakat végre már a Tisza-birtokra és a többi birtokokra. Javaslom Feld­man Bertit a Tisza-birtokra és a szomszédos Klein Andor szélmalmos birtokára egyelő­re Kozma Nácit. Mint szom­szédok segíthetnének egymás­nak. — Hiszen Berti szabó, nem ért a földhöz, szólt közbe jókedvűen Nagy Eleje. — Én valójában nem értek a földhöz, igaza van Nagy Elek bátyámnak, de ha nincs más, én vállalom, hogy vég­re már kilendüljünk ebben a földkérdésben tehetetlensé­günkből. — Én is vállalom ideigle­nesen szólal fel Berti után Kozma Náci. de nagyon kér­ném Elek bátyánkat, hogy segítsen nekünk Bertiveí, hogy megoldjuk ezt a mező- gazdasági termelési kérdést. — Látod Náci, mennyire igaza van Lakatosnak. Te is azt mondod termelési kér­dés! Pedig hidd el a földet ml parasztok jobban szeret­jük, mint te a gyárat szere­ted. Én szívesen segítek nek­tek és amellett vagyok, hogy menjünk ki Kocsordra a gró­fi uradalomba, meg Tunyog- ra a Klein-birtokra, mert még azt hiszik az urak, hogy nem merünk a földbirtokhoz nyúlni. Ti vezessétek egye­lőre a birtokot. De igaza legyen Lakatos elvtársnak is, hogy ahol nincs gazda és parlagon hever a mi jó anya­földünk, ott legyenek új gaz­dák, ott osszuk fel a föl­det! — Határoztunk! Holnap induljatok Kocsordra, Tu- nyogra — mondja egy kicsit türelmetlen hangon Bár­sony, mert nem tetszik ne­ki, hogy felnőtt embereknek miért kell ilyen határozatlan­nak lenni. Felnőtt embereknek mindig tudni kell, hogy mit akar. Hát itt pártban, ahol annyi értelmes ember dugja össze a fejét és eddig is már annyi okos dolgot tudtak ki­sütni, éppen a föld dolgába nem tudnának dűlőre jutni?! A tapasztalt embert is meg­zavarta, hogy... ott fent Pes­ten sem tudják eldönteni, hogy mit kell tenni. Nem tudják hogy, mit kínlódik a föld nélküli nép a bizonyta­lanságban. Mennyit árt a nép ügyének a bizonytalan^ kodás. Gondolataiból Tóth tanító optimizmusa rázza feL — Holnap akkor végre én is kimegyek a Tisza-birtokra és lefoglalom a grófi kas­télyt gyermeküdülőnek! — Jól teszi! — nyugtatja meg a tanítót és önnön magát Bársony és mindnyájan he­lyeselnek... Földosztás Nyírmeggyesen Termelési biztos a kocsordi gróí Tisza birtokán Nem tudni és az akkori na­pokban sem tudtuk eldönteni, hogy a múlt esti viharos pártvezetőségi ülés határoza­ta értelmében, vagy ösztönö­sen — de tény —, hogy ápri­lis 2-án kora reggel, Nyír­meggyes földéhes népe fel­osztotta egymás között a falu határát. Horváth Gyula direktóriu­mi elnök. Lakatos Lajos, a Szovjetnrvóból hazaért har­costársa, mondta el r.ckem részletesen a to ' v •Be­széltek azonban erről a földosztásról szerte a járás­ban és maguk a nvírmeggye- siek is úgy terjesztették, hogy ők nem tudtak a mátészalkai pártvezetőség határozatáról. Nekem már akkor is az volt a meggyőződésem, hogy Lakatos bátyám baj tár­sával, Horváth Gyulával már előre megbeszélte a nyír- meggyesi földosztás lehetősé­gét és Lakatosnak a nyír- meggyesiek jártak a fejében, amikor kísérletképpen komp­romisszumos javaslatát a pártvezetőség előtt megtette. Hogy valami készülőben van, azt már az ülésen szokatlan nagy számban megjelent földnélküliek is sejtetni en­gedték. Igv történt, hogy Nyírmeggyes község határá­ban, április 2-án reggel, amikor a Nap az ég karimá­járól éppen csak felemelke­dett, sok paraszt, szegény földnélküli ember gyüleke­zett a falu határában lévő útmenti fasorban. Lehettek vagy hatvan-hetvenen. Kis csoportokban, mintha egy- család lenne, tekintélyes öreg, férfikorban lévő fiúk felesé­geikkel, legényemberek, fel­cseperedő gyerekek álltak együtt. így a Tóth család, meg a Kunék, a Kun Mi­hály, meg a Sántics Mihály két-két fiával. Egy-egy cso­portban vitatkozik 5—6 me­nyecske, a gyermekeiért, harchoz, önállósághoz szokott hadiözvegy, mint Hanusi Jó­zsef né, Gere Lajosné. Ott van közöttük Huszti Terka is, Török Lajosnak a felesége, kit harciasságáért mindig le­ánynéven emlegetett a falu. így szerzett magának tekin­télyt Bakó Mária is, kinek szájától az elmenekült jegy­ző még jobban félt, mint a harcos menyecskéktől. Több férfi, asszony és 20 év körüli fiatal legény kihe­gyezett, méteres cölöpöket tartott a kezében. Többen mérőszalagot, vagy hosszú, 2—2,5 méteres léceket, töb­ben baltát... a cölöpök beve- résére. Nagy a zúgás, lárma, türel­metlenség. Horváth Gyula direktóriu­mi elnök csendesíti le a vitatkozókat. — Parasztok! Elvtársak! Az elzavart gé'ocrlyéni jegy­zőt, kit nyakunkra ültettek, meg a tiszttartót tegnap este elriasztottuk az Ilosvay-bir- tokról. Az éjjel mindketten családostól ellógtak. Az al­ispán úr sem dugja ide a po­fáját, rossz a lelkiismerete. Hát így elhatároztuk a di­rektóriumban, hogy mivel az Ilosvay-birtokon nincs gaz­da, ennek a nyírmeggyes! földnek mi leszünk a gazdái. Nekünk nem kell termelői biztos, még ha Lakatos La­josnak hívják is. Újra hangok hallatszanak nő a türelmetlenség. Budai Imre, javakorabeli paraszt szól közbe. — Itt vannak a kihegye­zett botok, kezdjük már a mérést. Gere Lajosné is kontrázik: — Osszuk mán azt a föl­det, annyit beszélnek, minta vénasszonyok. Ifjú Tóth Sándor, 40 év körüli törpe földbirtokos sem állja szó nélkül. — Tüzes íehércseléd maga Geréné! — Fehércseléd volt a ma­ga nagymamája! De én már nem vagyok és nem is aka­rok cseléd lenni. — Kun Mihály — úgy 55 éves öreg béres — nyugtatja meg a kedélyeket. — Hát tényleg kezdjük már. Úgy terv szerint* ahogy a tanácsban felrajzol­tuk és felosztottuk a határt Minden család annyit kap, amennyit azonnal művelésbe tud venni, amennyit meg tud dolgozni. , , Szentmiklósi Lajos már át is veszi a szót. — A három mérőcsoport álljon elő, ide a mezsgyé­hez. — Mindnyájan elindul­nak az akácfák árnyéka alól a szabad földre. Elől egy-egy fiatal mérőlegény, azután Geréné, Hanusné, Bakó Má­ria egy-egy cölöppel a ke­zükben, utánuk meg egy tekintélyesebb öreg. — Olvasd Mihály! Állja­nak oda a cölöpökhöz. ünnepélyes néma csend lesz. Kun Mihály egy papi­rosról olvassa: — Török Lajos: 4 család* ebből 2 serdülő... 8 hold. — Balogh Imre: 1 család— ö hold. — Kádár István: 2 család— 6 hold ....... és így tovább. Az összes földéhes nyír-: meggyesi családnak jutott illendően Ilosvay alispán földjéből annyi, amennyit azonnal vállaltak és munká­ba tudtak venni. Ugyanaznap, ápr. 2-án úgy 11 óra körül másképp történt Kocsordon. A grófi kastély verandáján állnak Kozma Ignác, a Ja­kab testvérek, meg Jónl a ko­csordi direktórium tagjai, Felel mann Berti, Tóth Kál­mán' tanító és mi is kimen­tünk az öreg D. Nagy Elek­kel erre a régvárt esemény­re. Tőlünk pár lépésre 50— 60 cselédember és asszony meg néhány nagyobb gye­rek gyülekezett. Két fiatalabb gazdatiszt, meg utánunk egy tekintélyes öreg. angolbajuszos, vadász­ruhás férfi is gyors lépések­kel közeledett csoportunk­hoz. — Jóni elvtárs! Intézked­jen, hogy több felnőtt em­ber jöjjön ide. A jószág- igazgató pedig hívja a gró­fot — mondta komor han­gon Kozma Ignác. Alig egy-két percen be­lül közömbös arccal, rossz jobb lábát még talán nehe­zebben húzva maga után, mint szokta jelent meg gróf Tisza Lajos. Nem köszönt Kozma kezdi a szót. — Mi jöttünk a birtokra, hát illően köszönünk. Jóna­pot gróf úr. — A gróf zavar­tan morog valamit — majd Kozma folytatja. (Folytatjuk^

Next

/
Oldalképek
Tartalom