Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-27 / 278. szám

fc 4M

'Selct-magyarorszAö

f$68. BOvemT5er SB

Külpolitikai összefoglaló

§ Erősödött a frank helyzete

Bonn a felszínen, s a kulisszák mögött

ifi Világvisszhang valutaugyhen

§ Olasz válság

:1| Egyiptomi diáktüntetés

l§ Magyar felszólalás az ENSZ-ben

Lehet, hogy a váratlan és autarktikus döntéseivel a világot újra meg újra bámulatba ejtő De Gaulle elnök ismét jót húzott, ezúttal a nyugati valutaválság sakktábláján? Bármilyen meglepetést kellett is szombat esti „non !”-döntése világszerte (t. i„ hogy nem értékeli le az ország valutáját), hétfőn már olyan hírek érkeztek, hogy a nyugati országokban csökkent a spekulációs hullám és erősödött a francia frank pozíciója.

Még Bonn — a múlt heti nagy valutakrízis másik főszereplője — is egyetértését fejezi ki De Gaulle döntésével — legalábbis, a felszínen. A kulisszák mögött azonban, — ezt jelentik a nyugat-németországi megfigyelők — bírálják a tábornok-elnököt, sőt, egyes politikusok azzal vádolják a francia kormányt, hogy az becsapta Bonná A múlt heti bonni nemzetközi valutakonferencián ugyanis Ortoli francia pénzügyminiszter hosszasan ecsetelte a frank leértékelésének módozatait — utána pedig Párizsban bejelentik, hogy nincs szó leértékelésről!

Ha a krízis első mélypontján túljutottak is, még senki nem tudja, lesz-e második hullám, s ha igen, mit eredményez? Egyelőre ismét „Párizsra veti vigyázó szemét” a nyugati pénzvilág, mert kedden, a nemzetgyűlésen, Couve de Murville miniszterelnök az eddigi intézkedések mellett (a valutaforgalom korlátozásának módjai) újabb „.JrankYPdő,”. intézkedéseket jelentett be. Ezek lényegében takarékos- sági rendszabályok.

A New York Times szerint De Gaulle megnyerte ugyan a frank megmentésére vívott első menetet, de a döntő erőpróba még előtte van. Az Izvesztyija arra mutat rá, hogy a krízis nem francia belügy, tehát megoldása sem egyedül Párizstól várható. A Pravda elemzéséből kiviláglik, hogy a válság további mélyülésére lehet számítani és a krízis beláthatatlan következményekkel járu«., a kapitalista pénzvilágra.

Olaszország kezdettől fogva a többi nyugat-európai országnál lanyhább érdeklődéssel vesz részt a valuta- válság gondjaiban, alkalmasint azért, mert elsősorban belső politikai válságát kell megoldania. Saragat köztársasági elnök most a kereszténydemokrata párt főtitkárával, Rumorral tárgyal. Megfigyelők szerint valószínű, hogy Rumomak jut a miniszterelnöki megbízatás azzal a marsrutával, hogy középbal-jellegű kormánylistát állítson össze. A jelek egyelőre arra utalnak, hogy esetleg Rumor kormánya — amennyiben a megbízatást megkapja és elvállalja — is csak átmeneti lesz.

Érdekes, hogy a diáktüntetések hulláma egyre több országot ér el. Ezúttal Egytiptomban került rá sor. Az alexandriai diákok félreértették és magyarázták az új oktatási reformtervezetet. „Egyes céltudatos elemek vezetésével a tüntetés oda fajult, ami már nem egyeztethető össze sem kulturális, sem politikai szempontból a diákoktól elvárt viselkedéssel” — állapítja meg az A1 Gumhurija című kairói lap.

Az ENSZ politikai bizottságának hétfő reggeli ülésén felszólalt Csatorday Károly. Kifejezte megelégedését afelett, hogy a közgyűlés első ízben elkülönítve tárgyalja a KNDK képviselői meghívásának kérdését még ha a koreai kérdés vitájáig fennmaradó két hét kevés is a KNDK delegáció felkészüléséhez — a KNDK rendszeres mellőzése összefügg azzal, ho?v az ENSZ gyakorlata kezdettől fogva hidegháborús és megkülönböztető jellegű a népi Koreát illetően. Az Egyesült Államok rendszeresen kezdeményez Koreai vitákat, amelyekből az egyik felet igyekszik kizárni. Ez történt a Biztonsági Tanács Pueblo vitájában is.

Ezután azokat az érveket cáfolta, amelyeket a meghívás ellenzői használnak.

Minden szuverén államnak jogot kell adni arra, hogy az Őt érintő vitákban kifejthesse nézeteit, így a KNDK-nak is jogot kell erre kapnia. A KNDK képviselőinek meghívására vonatkozó határozati javaslat az igazságra és józan észre épül — mondotta a magyar küldött.

A L’ Humanité Spanyolországból érkező jelentések alapján kommentálja a valenciai rendőrség közlését a munkásbizottságok 36 tagjának letartóztatásáról és katonai bíróság elé állításáról. A rendőrség azt állítja, hogy a letartóztatottak kommunisták és s’került egv kommunista szervezetet felszámolni. A valóságban — írja az Humanité — egy olyan manőverről van szó, amely szorosan kapcsolódik ahhoz a megtorló hadjárathoz, amelyet a franco!sta hatóságok a munkások és demokratikus mozgalmuk, különösen pedig a munkásbizottságok ellen indítottak. Ezekben mint ismeretes, a legkülönbözőbb politikai irányzathoz tartozók tevékenykednek.

Ezzel párhuzamosan a rendszer igénybe veszi kin- zóeszközeit is és a legkegyetlenebb módszerekhez folyamodik, hoev megkísérelte megtörni a letartóztatott aktivisták akaratát. Értesülések szerint Valenciában is a letartóztatottakat a politikai nyomozóbrigád helyiségeiben kegyetlenül megkínozták. A fogb’ok többségén több ízben is alkalmazták az „áramütések módszerét”, ameivet maguk a kínzók is „hússütőnek” neveztek el. Az elszenvedett kínok olyan nagyok voltak, hogy a letartóztatottak közül ketten öngyilkosságot kíséreltek meg.

Csaknem 20 000 pakisztáni diák tüntetett kedden a főváros utcáin a kormány ellen. Mint az AP megjegyzi, Ajub Khán pakisztáni elnök tíz esztendeje történt hivatalba lépése óta még nem volt ilyen nagy kormányellenes megmozdulás. A tüntető felvonulás hét óra hosz- szat tartott. A felvonulást követően a kormány bejelentette, hogy rawalpindi térségében meghatározatlan időre bezárnak minden iskolát és egyetemet

Új kozmikus „jármű“:

a PROTON—

Mit kutat a világ legnagyobb mesterséges holdja ?

November 16-án felbocsátották; a Föld eddigi legnagyobb mesterséges holdját a Proton—4 szovjet űrállomást Ez a kozmikus sugárzást kutató berendezés a vi lágegye tem „érverését” vizsgálja: a Földünkre minden irányból valószínűleg egyenletesen záporozó atommagok elosztását rendszerezi. Sőt még ezen is túltesz: ez az első olyan kutatóeszköz, amely megkísérli a titokzatos kvarkok felderítését (A parányi elemi részecskékről van szó, amelyek elektromos töltése kevesebb az elektronénál. Ha ilyen atomparányok léteznek, altkor fény derülne az atomokon túli világ sok titkára. Ezeket a csak elméletben létező részecskéket nevezték el kvarknak.)

Bemutatjuk a Proton—4-et. Az automatikus laboratórium nettó tömege 17 tonna, (ebből a műszerek súlya 12,5 tonna) a hordozórakéta utolsó fokozatával együtt csaknem 30 tonna.

A Proton—4, amelynek műszerkamrája a többi között 6 méter átmérjű gyűrű alakú elektromágnest is tartalmaz (a kozmikus sugárzást kutató berendezések fontos tartozéka) pontosan mutatja az űrhajózás fejlődését, a hordozórakéták hasznos terhének gyors növekedését.

Tíz évvel ezelőtt az első „klasszikus” kozmikus laboratórium, a Szputnyik—3 jelentette az óriást: rekord súlya 1327 kg volt, annyi mint egy kisebb gépkocsié. Az I960 évi szputnyikűrhajók, a Vosztokok előfutárai már több, mint öt tonnás hasznos teherrel repültek. A nehéz szputnyikok, majd a Vosz- hodok nettó tömege már 6,5 tonnára emelkedett és a szovjet űrhajózás 1965-ben lépte túl a bűvös 10 tonnás határt. Abban az évben a Proton—1 mesterséges hold

nettó tömege 12,2 tonna volt.

Az egyre növekvő hasznos súly célba juttatása mind nagyobb hordozórakétákat követel. Az első szputnyik-raké- ták eleinte 15—20 méter magasak és 100 tonna alatti startsúlyúak voltak. A Proton—1 hordozórakétájának induló súlya azonban már megközelítette az 1000 tonnát. Ezekben az években az Egyesült Államok tudósai kisebb hordozórakétáik miatt inkább miniatürizálásra törekedtek például a kétszemélyes híres Gemini űrhajó

kabinjának tömege sem haladta meg a három tonnát.

Az új Szojuz-űrhajók, a Proton—-4, valamint a Szonda űrállomások hordozórakétái egyes kalkulációk szerint 1500 tonna körüli startsúlyúak, s mint a Proton—4 tanúsítja, 17 tonna hasznos terhet vihetnek háromszáz-hat- száz kilométeres magasságba, Föld körüli pályára. Ez a teljesítmény meghaladja az USA legnagyobb hordozóra- kétájánaK, a Saturn-nak a teljesítményét, amely különböző variációkban 10—16 tonna hasznos teher pályára állításához elegendő.

A 17 tonnás Proton megnövelt teljesítményű hordozó- rakétája alkalmas rá, hogy embert juttasson Hold körüli pályára. Ez a nagy teljesítményű új kozmikus „jármű” lényegében elérhető közelségbe hozta a Holdat. A készülő 100—120 méter magas holdrakéták (amelynek utasai le is szállhatnak a Holdon) 2500—3500 tonna startsúlyúak lesznek. Föld körüli pályán 125—150 tonna hasznos teherrel repülhetnek, vagy 45—50 tonnás űrhajót juttathatnak a Hold térségébe.

Ganser Károly

Földes Pál:

15.

Lakatosnak jólesik a biztatás és látszik, hogy nyu- godtabb fejjel, de nehéz szívvel veszi át újra a szót.

— Nagyon gyári fejjel gondolkoztok ti. Lenin tudta, hogy az élet nemcsak összeadás, szorzás, nemcsak gép, hanem szív is.

Az egész parasztcsoport lógó orral, szomorúan ül.

— Várjuk meg a törvényt a földről. Pesten is vitatkoznak, majd megmondják mit kell csinálni, töri meg végül a hallgatást Orosz Ferenc.

Lakatos felemelkedik, megrázkódik, aztán egy kicsit virtuskodva mondja.

— Ne lógassátok az orrotokat, valamit csinálni kell. eddig nem csináltuk rosszul! Hallottátok a törvényeket! Hát azt javallom, hogy azokon a birtokokon, ahol van őszi vetés, van szakvezetés, oda nevezzünk ki termelőbiztosokat. De nézzünk körül, ahol az uraságok, bérlők, gazdatisztek elszaladtak és a föld megmunkálatlanul fekszik, azokat falunként vegyük lajstromba és a falu földéhes parasztjai most azonnal osszák szét azokat, hogy saját gazdaságukban kezdhessék meg a tavaszi munkát.

Összenéz mindenki és kitör a helyeslés.

— Mindnyájan elfogadjuk Lakatos bátyám, rendben van, így legyen. Újra helyre áll a jókedv. Vágó is méltóságteljesen feláll.

— Lakatos elvtárs javaslatát munkafeladatként elfogadjuk és azonnal hozzákezdünk a végrehajtásához.

— A középgazdákhoz, mégha zsírosak is, családi földjeikhez. ■ egyelőre ne nyúljunk, — javasolja Bársony.

— De maguk műveljék meg és tiltsuk meg, hogy valaki cselédnek szegődhessen — egészíti ki Bársony javaslatát az idős Nagy Elek.

Vágó veszi újra kezébe az irányítást.

— Nevezzünk ki termelőbiztosokat éles szemű erős kezű elvtársakat végre már a Tisza-birtokra és a többi birtokokra. Javaslom Feldman Bertit a Tisza-birtokra és a szomszédos Klein Andor szélmalmos birtokára egyelőre Kozma Nácit. Mint szomszédok segíthetnének egymásnak.

— Hiszen Berti szabó, nem ért a földhöz, szólt közbe jókedvűen Nagy Eleje.

— Én valójában nem értek a földhöz, igaza van Nagy Elek bátyámnak, de ha nincs más, én vállalom, hogy végre már kilendüljünk ebben a földkérdésben tehetetlenségünkből.

— Én is vállalom ideiglenesen szólal fel Berti után Kozma Náci. de nagyon kérném Elek bátyánkat, hogy segítsen nekünk Bertiveí, hogy megoldjuk ezt a mező- gazdasági termelési kérdést.

— Látod Náci, mennyire igaza van Lakatosnak. Te is azt mondod termelési kérdés! Pedig hidd el a földet ml parasztok jobban szeretjük, mint te a gyárat szereted. Én szívesen segítek nektek és amellett vagyok, hogy menjünk ki Kocsordra a grófi uradalomba, meg Tunyog- ra a Klein-birtokra, mert még azt hiszik az urak, hogy nem merünk a földbirtokhoz nyúlni. Ti vezessétek egyelőre a birtokot. De igaza legyen Lakatos elvtársnak is, hogy ahol nincs gazda és parlagon hever a mi jó anyaföldünk, ott legyenek új gazdák, ott osszuk fel a földet!

— Határoztunk! Holnap induljatok Kocsordra, Tu- nyogra — mondja egy kicsit türelmetlen hangon Bársony, mert nem tetszik neki, hogy felnőtt embereknek miért kell ilyen határozatlannak lenni. Felnőtt embereknek mindig tudni kell, hogy mit akar. Hát itt pártban, ahol

annyi értelmes ember dugja össze a fejét és eddig is már annyi okos dolgot tudtak kisütni, éppen a föld dolgába nem tudnának dűlőre jutni?! A tapasztalt embert is megzavarta, hogy... ott fent Pesten sem tudják eldönteni, hogy mit kell tenni. Nem tudják hogy, mit kínlódik a föld nélküli nép a bizonytalanságban. Mennyit árt a

nép ügyének a bizonytalan^

kodás. Gondolataiból Tóth tanító optimizmusa rázza feL

— Holnap akkor végre én is kimegyek a Tisza-birtokra és lefoglalom a grófi kastélyt gyermeküdülőnek!

— Jól teszi! — nyugtatja meg a tanítót és önnön magát Bársony és mindnyájan helyeselnek...

Földosztás Nyírmeggyesen Termelési biztos a kocsordi gróí Tisza birtokán

Nem tudni és az akkori napokban sem tudtuk eldönteni, hogy a múlt esti viharos pártvezetőségi ülés határozata értelmében, vagy ösztönösen — de tény —, hogy április 2-án kora reggel, Nyírmeggyes földéhes népe felosztotta egymás között a falu határát.

Horváth Gyula direktóriumi elnök. Lakatos Lajos, a Szovjetnrvóból hazaért harcostársa, mondta el r.ckem részletesen a to ' v •Beszéltek azonban erről a földosztásról szerte a járásban és maguk a nvírmeggye- siek is úgy terjesztették, hogy ők nem tudtak a mátészalkai pártvezetőség határozatáról. Nekem már akkor is az volt a meggyőződésem, hogy Lakatos bátyám baj társával, Horváth Gyulával már előre megbeszélte a nyír- meggyesi földosztás lehetőségét és Lakatosnak a nyír- meggyesiek jártak a fejében, amikor kísérletképpen kompromisszumos javaslatát a pártvezetőség előtt megtette. Hogy valami készülőben van, azt már az ülésen szokatlan nagy számban megjelent földnélküliek is sejtetni engedték. Igv történt, hogy Nyírmeggyes község határában, április 2-án reggel, amikor a Nap az ég karimájáról éppen csak felemelkedett, sok paraszt, szegény földnélküli ember gyülekezett a falu határában lévő útmenti fasorban. Lehettek vagy hatvan-hetvenen. Kis csoportokban, mintha egy- család lenne, tekintélyes öreg, férfikorban lévő fiúk feleségeikkel, legényemberek, felcseperedő gyerekek álltak együtt. így a Tóth család, meg a Kunék, a Kun Mihály, meg a Sántics Mihály két-két fiával. Egy-egy csoportban vitatkozik 5—6 menyecske, a gyermekeiért, harchoz, önállósághoz szokott hadiözvegy, mint Hanusi József né, Gere Lajosné. Ott van közöttük Huszti Terka is, Török Lajosnak a felesége, kit harciasságáért mindig leánynéven emlegetett a falu. így szerzett magának tekintélyt Bakó Mária is, kinek szájától az elmenekült jegyző még jobban félt, mint a harcos menyecskéktől.

Több férfi, asszony és 20 év körüli fiatal legény kihegyezett, méteres cölöpöket tartott a kezében. Többen mérőszalagot, vagy hosszú, 2—2,5 méteres léceket, többen baltát... a cölöpök beve- résére.

Nagy a zúgás, lárma, türelmetlenség.

Horváth Gyula direktóriumi elnök csendesíti le a vitatkozókat.

— Parasztok! Elvtársak! Az elzavart gé'ocrlyéni jegyzőt, kit nyakunkra ültettek, meg a tiszttartót tegnap este elriasztottuk az Ilosvay-bir- tokról. Az éjjel mindketten családostól ellógtak. Az alispán úr sem dugja ide a pofáját, rossz a lelkiismerete. Hát így elhatároztuk a direktóriumban, hogy mivel az Ilosvay-birtokon nincs gazda, ennek a nyírmeggyes! földnek mi leszünk a gazdái. Nekünk nem kell termelői biztos, még ha Lakatos Lajosnak hívják is.

Újra hangok hallatszanak nő a türelmetlenség. Budai Imre, javakorabeli paraszt szól közbe.

— Itt vannak a kihegyezett botok, kezdjük már a mérést.

Gere Lajosné is kontrázik:

— Osszuk mán azt a földet, annyit beszélnek, minta vénasszonyok.

Ifjú Tóth Sándor, 40 év körüli törpe földbirtokos sem állja szó nélkül.

— Tüzes íehércseléd maga Geréné!

— Fehércseléd volt a maga nagymamája! De én már nem vagyok és nem is akarok cseléd lenni.

— Kun Mihály — úgy 55 éves öreg béres — nyugtatja meg a kedélyeket.

— Hát tényleg kezdjük

már. Úgy terv szerint* ahogy a tanácsban felrajzoltuk és felosztottuk a határt Minden család annyit kap, amennyit azonnal művelésbe tud venni, amennyit meg tud dolgozni. , ,

Szentmiklósi Lajos már át is veszi a szót.

— A három mérőcsoport álljon elő, ide a mezsgyéhez. — Mindnyájan elindulnak az akácfák árnyéka alól a szabad földre. Elől egy-egy fiatal mérőlegény, azután Geréné, Hanusné, Bakó Mária egy-egy cölöppel a kezükben, utánuk meg egy tekintélyesebb öreg.

— Olvasd Mihály! Álljanak oda a cölöpökhöz.

ünnepélyes néma csend lesz. Kun Mihály egy papirosról olvassa:

— Török Lajos: 4 család*

ebből 2 serdülő... 8 hold.

— Balogh Imre: 1 család— ö hold.

— Kádár István: 2 család—

6 hold

....... és így tovább.

Az összes földéhes nyír-: meggyesi családnak jutott illendően Ilosvay alispán földjéből annyi, amennyit azonnal vállaltak és munkába tudtak venni.

Ugyanaznap, ápr. 2-án úgy 11 óra körül másképp történt Kocsordon.

A grófi kastély verandáján állnak Kozma Ignác, a Jakab testvérek, meg Jónl a kocsordi direktórium tagjai, Felel mann Berti, Tóth Kálmán' tanító és mi is kimentünk az öreg D. Nagy Elekkel erre a régvárt eseményre. Tőlünk pár lépésre 50— 60 cselédember és asszony meg néhány nagyobb gyerek gyülekezett.

Két fiatalabb gazdatiszt, meg utánunk egy tekintélyes öreg. angolbajuszos, vadászruhás férfi is gyors lépésekkel közeledett csoportunkhoz.

— Jóni elvtárs! Intézkedjen, hogy több felnőtt ember jöjjön ide. A jószág- igazgató pedig hívja a grófot — mondta komor hangon Kozma Ignác.

Alig egy-két percen belül közömbös arccal, rossz jobb lábát még talán nehezebben húzva maga után, mint szokta jelent meg gróf Tisza Lajos. Nem köszönt Kozma kezdi a szót.

— Mi jöttünk a birtokra, hát illően köszönünk. Jónapot gróf úr. — A gróf zavartan morog valamit — majd Kozma folytatja.

(Folytatjuk^