Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)
1968-11-24 / 276. szám
fcAPrWKTA*TALMA1flB KXV. BVFOLTAM, *7«. REAM ARA: 1,20 FORINT I9C8. NOVEMBER ?4, VASÁRNAP Nyíregyházi hétköznapi hangulatok (8. oidaif Lengyel József írása Mosolygó Antalról <11. oldalt A hiányzó lakat „nyitja* (15. oldal) Juttatás a sportolóknak (15. oldal) Az MSZMP Központi Bizottságának ünnepi ülése Kádár János di társ beszéde pártunk 50 éves karcairól A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága november 23-án, szombaton kibővített ünnepi ülést tartott a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Az ünnepi ülés elnökségében a többi között helye' foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá gának első titkára, Losonczi Pál, a népköztársasá; Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a Miniszterta nács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István, a? MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, dr. Ajta; Miklós, Czinege Lajos, llku Pál, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai, Aczél György és Pulla Árpád, a Központi Bizottság titkárai. A Központi Bizottság tagjain kívül sok vendég is részt vett az ülésen. Ott voltak a párt ma is élő alapító tagjai, a munkásmozgalom idős harcosai, és mások, akik az évforduló alkalmából magas kitüntetésben részesültek. Helyet foglalt a teremben politikai, gazdasági, kulturális életünk sok meghívott képviselője is. Jelen voltak a kommunista és munkáspártok nemzetközi találkozóját Előkészítő Bizottság budapesti ülésén részt vett és jelenleg is hazánkban tartózkodó külföldi delegációk képviselői. Pontosan 11 órakor emelkedett szólásra az elnöklő Biszku Béla. Biszku Béla elvtárs megnyitója Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársnők, elvtársak! * Pártunk Politikai Bizottsága a Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá- nak 50. évfordulója alkalmából hívta egybe a Központi Bizottság mai ünnepi ülését. Forradalmi harcokban megedzett pártunk immár a szocializmus építésének időszakában érkezett el eme nevezetes és kiemelkedő évfordulójához, összeforrva a munkásosztállyal, a parasztsággal, az értelmiséggel egész dolgozó népünkkel. Elvtársak! Emlékezzünk tisztelettel a párt ré^i harcosaira, azokra, akik annak idején elsőnek bontották ki hazánkban a kommunizmus vörös zászlaját és adózzunk kegyelettel azok emlékének, akik a legdrágábbat, életüket áldozták a kommunizmus eszméiért, népünk szabadságáért. Biszku Béla javaslatára az ülés resztvevői néma felállással tisztelegtek a párt mártírjainak emléke előtt. — Ülésünkre meghívtuk és Jelen vannak a forradalmi munkásmozgalom régi harcosainak képviselői, a párl élő alapító tagjai, a 25 éves Horthy-fasiszta elnyomás időszaka alatt illegális viszonyok között harcoló forradalmárai és azok, akik hazánk felszabadulása idején csatlakoztak pártunk harcaihoz, részt vettek az új honalapításban; a legújabb nemzedék képviselői, akik a ré-0 gi forradalmárokkal együtt magasra tartva a munkás- osztály vörös lobogóját, vállvetve építik szocialista hazánkat. Meghívtuk és jelen vannak a kommunista és munkáspártok azon tisztelt képviselői, akik a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság munkájában vettek részt, és jelenleg hazánk fővárosában tartózkodnak. (Taps.) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében meleg szeretettel köszöntőm vendégeinket. Engedjék meg tisztelt elvtársak hogy Központi Bizottságunk nevében üdvözöljem a magyar munkásosztályt, dolgo , zó népünket, amely a pártunk megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére indítót' szocialista munkaversennye1 készült erre a számunkra oly magasztos és kiemelkedő eseményre Elvtársak! őszinte örömmel közölhetem, hogy pártunk megalakulásának 50 évfordulója alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártjától és más testvérpárt toktól üdvözlet érkezett Központi Bizottságunkhoz, megemlékeztek pártunk évfordulójáról és üdvözölték szocializmust építő népünket a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság ülésén részt vett testvérpártok delegátusai. E magas fórumon mondunk őszinte, szívből jövő köszönetét az üdvözletekért a magyar kommunistákat és népünk munkáját méltató szavakért. ■Taps.) Hazánk különböző helységeiből, üzemeiből, falvaiból, intézményeiből ugyancsak számos üdvözlet érkezett a Központi Bizottsághoz. Ezúton mondunk hálás köszönetét a jókívánságokért, az elismerésért és azért a biztatásért, támogatásért, amelyet Tisztelt Központi Bizottság! Kedves elvtársak, elvtársnők! Történelmi jelentőségű eseményről, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulójáról emlékezünk meg a mai napon. Ebből 'az ünnepi alkalomból üdvözlöm a Központi Bizottság ülésének minden résztvevőjét, köszöntőm pártunk minden tagját, munkás- osztályunkat, az egész magyar dolgozó népet. EÍvtársak! ötven évvel ezelőtt, amika Oroszország véráztatta föld jén, a polgárháború vihará ban a fiatal szovjet hatalon még az élethez való jogáér küzdött, körös-körül, az égés világon a kapitalizmus ura! kodott. De megszületett már az első munkáshatalom amelyre bizakodással tekintettek az elnyomottak, a kizsákmányoltak százmilliói. A világtörténelem e nagy fordukifejezésre Juttattak pártunk politikája iránt Központi Bizottságunk ülésének célja, hogy méltóan emlékezzünk meg arról; fél évszázaddal ezelőtt alakult meg pártunk, munkásosztályunk marxista—leninista forradalmi élcsapata A Központi Bizottság ünnepi ülését megnyitom. Ezután hosszan tartó, viharos taps közben Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz és megtartotta ünnepi beszédét. lópontján a magyar munkás- mozgalom történetében is új fejezet kezdődött. Az úttörők hazánkban is kibontották a kommunizmus zászlaját, megalakult és elindult történelmi útjára a magyar munkásosztály forradalmi, marxista—leninista élcsapata, a Kommu nisták Magyarországi Pártja A szocializmus, a kommunizmus eszméje az eltelt félévszázad alatt hatalmas utat járt be. A kommunista és munkáspártok a föld csaknem minden országában létrejöttek és számottevő politikai erővé növekedtek. A szocializmus három földrészen jelenlevő, 14 országot magába foglaló világrendszerré vált. Nagy fordulat következett be népünk sorsában is. A kapitalizmus bilincseitől megszabadult magyar nép ma. a társadalmi fejlődés élén haladó nemzetek sorában sikerrel dolgozik a szocializmus teljes felépítésén. A szocializmus világméretű előretörését nem lehet feltartóztatni. A két rendszer harca azonban még minden területen folyik. Az imperializmus fegyveres összeütközéseket provokál A népek egész sora az útkeresés lázában ég A munkásmozgalom sem mentes az ingadozóktól, a hangulati „forradalmárok”- tól, a revizionista árulóktól és a különböző egységbontóktól. A kapitalista és a szocialista rendszer harca az ideológia és a politika síkján fokozódik. Növekszik a forradalmi erők felelőssége, mélyebb értelmet nyernek a történelmi tapasztalatok s a forradalmi gyakorlat nyomán fejlődik tudományos elméletünk, a marxizmus—leninizmus. Ilyen körülmények között ünnepelünk ma. Pártunk, munkásosztályunk, * népünk mai munkájához és harcához sok erőt meríthetünk a magyar munkásmozgalom legutóbbi ötven évének forradalmi tapasztalataiból. Ezeket számbavenni, értékelni és hasznosítani — kötelességünk! Kötelességünk annál is inkább, mert a történelmi tapasztalat nálunk, éppen úgy, mint a világ minden más részén. mindinkább megerősíti a tömegekben a felismerést, hogy a népek a kor égető kérdéseire csak a szocializmustól várhatják a választ és a megoldást A szociáldemokrácia csődje A továbbiakban Kádár János történelmi visszapillantást nyújtott a hazánkban a századfordulótól kezdve mind erőteljesebben kibontakozó harc, a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó tömegek sorsának jobbra fordulásáért. Az ország súlyos problémái katasztrofálissá váltak, amikor a kapitalisták 1914-ben világháborúba taszították a népeket. A háborús esztendők szenvedése, milliók pusztulása, százmilliók nélkülözése késztette a népeket arra, hogy dacolva minden terrorral, harcba szánjanak a háborús kormányok eltávolításáért A II. Intemacionálé árulása, a szociáldemokraták csődje következtében vezetés nélkül maradt munkástömegek, s általában a népek keresték az utat és a módot, hogyan vessenek véget a háborúnak, hogyan döntsék meg a háborút szülő kapitalista rendszert, hogyan vegyék saját kezükbe sorsuk irányítását. S e nagy kérdésre adott választ 1917 novemberében az orosz szocialista forradalom. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatalmas csapás: mért a kapitalizmusra az imperialista háború valamennyi támogatójára és erősebbé tét tg a szocialista eszmék befogását, mint valaha is volt. Magyarország proletárja határtalan lelkesedéssel üdvözölték orosz testvéreiket, akiknek győzelme az imperialista háború gyors befejezésének és egy új világ megszületésének reményével töltötte el őket. Példájuk nyomán fokozták harcukat a baloldali erők, megmozdultak a széles tömegek. Ez megmutatkozott az 1918. januári és júniusi általános sztrájkban, a pécsi katonalázadásban, az ország különböző területén fellobbant katonai zendülésekben. A háborús kormány és a monarchia megdöntése, Magyarország nemzeti függetlenségének kivívása volt a célja az október 29-i általános sztrájknak, az október 30-i nagy tüntetésnek, és az október 31-re kibontakozott fegyveres felkelésnek, amely végül is elérte célját. Ezt követően 1918. november 16-án kikiáltják a köztársaságot. A munkásosztály vezetésével a nép megdöntötte a monarchiát, megteremtette a köztársaságot, kivívta az ország függetlenségét. Ezzel azonban az osztályharc nagy kérdései, a dolgozók alapvető problémái még nem oldódtak meg. A polgári demokratikus forradalom győzött, a nép kö- . vetéléseit azonban már csak a szocialista forradalom elégíthette ki. Ehhez pedig olyan politikai vezető erő kel- • lett, amelyben megvan a képesség a munkásosztály és a tömegek harcának vezetésére, amely megmutatja a fel- szabaduláshoz vezető utat. Az 1918-as év forradalmi harcaiban érlelődött, informálódott a magyar proletariátus új, forradalmi pártja. Formális megalakulási aktusa az 1918. november 24-1 budai tanácskozás volt ötven évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, népünk legjobb fiai találtak egymásra a Kommunisták Magyar- országi Pártjában. Ott voltak a,pártalapítók között a baloldali szociáldemokraták legjobb képviselői. A forradalmi szocialisták számos vezetője, közöttük volt Kun Béla, az oroszországi magyar internacionalisták legkiemelkedőbb vezetője, a párt első elnöke. Szamuely Tibor, Vántus Károly, Pór Ernő, Jancsik Ferenc, Münnich Ferenc. Követve a bolsevik példát Kedves elvtársák! A megfelelő történelmi .dőpontban, Lenin eszméit, a bolsevik párt példáját követve, a magyar munkásmozgalom legjobb erőiből- a magyar valóság szülötteként így jött létre 1918 őszén a magyar munkásosztály kommunista pártja, a nemzetközi kommunista mozgalom harci osztaga. Azokban az ötven év előtti novemberi napokban sorsdöntő kérdések kerültek a politikai küzdelem előterébe. Ezek: befejeződjék-e a forradalom, megőrizve a kapitalista rendet, (Folytatás a 2. oldatost} "VIIWÄftMÄEÄBlBfilSlMETEÄ!
