Kelet-Magyarország, 1968. november (25. évfolyam, 257-281. szám)

1968-11-01 / 257. szám

XXV. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM ÄRA: 70 FILLER 1968. NOVEMBER 1, PÉNTEK • • Ünnepélyesen fogadták a Csehszlovákiából hazatért katonai alakulatokat A Magyar Néphadsereg alakulatai Csehszlovákiából folyamatosan visszaérkeztek helyőrségükbe. Az egysége­ket mindenütt ünnepélyes külsőségek között fogadták. Nagyszabású nyilvános ün­nepséget rendeztek Zalaeger­szegen is. Nemzeti színű és vörös zászlókkal díszített utcák, több ezres tömeg fogadta Za­laegerszeg főterén néphadse­regünk Csehszlovákiából ha­zatért alakulatait. Az ünne­pélyes fogadtatásra felállított díszemelványen foglalt helyet Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese, a Magyar Nép­hadsereg vezérkari főnöke. Kálazi József vezérőrnagy, Lakatos Béla vezérőrnagy, Varga Gyula, a Zala Megyei Pártbizottság első titkára, Új­vári Sándor, a Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságá­nak elnöke, Pukánszky Fe­renc, a Zalaegerszegi Városi Pártbizottság első titkára, Kustos Lajos, a Zalaegerszegi Városi Tanács VB elnöke, to­vábbá Zala megye és Zala­egerszeg több más állami, társadalmi és tömegszerveze­ti vezetője, a fegyveres tes­tületek képviselői. A főtéren felsorakozott ala­kulatok előtt Lakatos Béla vezérőrnagy, a magasabb egység parancsnoka jelentet­te Csémi Károly altábor- nagynak, hogy a baráti Cseh­szlovákiából hazatért egysé­gek az ünnepélyes fogadásra felsorakoztak, majd a két tá­bornok a Rákóczi induló hangjaira ellépett a tisztelgő egységek előtt. A fogadóün­nepség a Himnusszal kezdő­dött. / Kálazi József vezérőr­nagy felolvasta Czinege La­jos vezérezredes honvédelmi miniszter napiparancsát, amely a következőképpen szól: A honvédelmi miniszter napiparancsa Elvtársak! Honvédek, tisztesek, tiszt- helyettesek, tisztek, táborno­kok! A Magyar Néphadsereg ki­jelölt alakulatai, a legfelsőbb poiu.kai és állami vezetés döntése alapján, internacio­nalista küldetést teljesítettek. A testvéri szocialista or­szágok szövetséges katonai erőivel egvütt részt vettek a csehszlovák nép szocialista vívmányait fenyegető nyílt, ellenforradalmi fordulat ve­szélyének elhárításában. A kapott feladat végrehaj­tásában részt vett alakulatok példamutatóan teljesítették kötelességeiket, magas fokú fegyelmezettségről, politikai és erkölcsi szilárdságról tet­tek bizonyságot. A parancsnokok, tisztek Ismét tanuielét adták, hogy rendelkeznek megfelelő ta­pasztalatokkal, korszerű parancsnoki tulajdonságok­kal. A politikai vezetés is­mereteivel, a szervezés, irá­nyítás készségével. A törzsek, a technikai és anyagi ellátó szervek példás szervezettséggel teremtették meg a feladat végrehajtásá­nak összes feltételeit. Fiatal életkorú sorkatoná­ink feladataikat fegyelmezet­ten. hozzáértően, bátran és állhatatosan teljesítették. A tartalékosok gyorsan és zökkenőmentesen beillesz­kedtek az adott körülmények közé. elismerésre méltóan hasznosították politikai érett­ségüket, élettapasztalatai­kat. Ez idő alatt a Magyar Nép­hadsereg többi csapatának, törzsének és s^er’-ének sze­mélyi állománya is — a társ­fegyveres testületekkel együtt — maradéktalanul eleget tett fleladrf^írtnk. Becsületes helytállásukért köszönetemet feiezem ki a feladataikat példásan teljesí­tő hivatásos, tartalékos és sorállománynak, honvédek­nek, tisztb“Ketteseknek, tisz­teknek és tábornokoknak mindazoknak a szerveknek és személyeknek, amelvek és akik hozzájárultak ennek biztosításához. Elvtársak! Bízunk abba i bogy a csehszlovák nép, a szocializmus csehszlovákiai erői további sikerekét érnek el a jobbolda erők teljes visz- szaszorításában. a múlt hi­báinak következetes kijaví­tásában, a szocialista rend megszilárdításában. A Magyar Népköztársaság politikai és állami vezetése a mielőbbi és teljes konszolidá­ció elősegítése érdekében ar­ra törekszik, hogy helyreáll­jon a kölcsönös bizalom, a baráti kapcsolat és kibonta­kozzon az eredményes szocia­lista épitőmunkát elősegítő politikai és gazdasági együtt­működés országaink, népeink között. Azt akarjuk, hogy erősödjön, fejlődjön fegyver­barátságunk a csehszlovák néphadsereggel, a Varsói Szerződés keretein belül. Elvtársak! Népünk érde­keit szem előtt tartva, válto­zatlanul és következetesen azt az elvet valljuk, hogy amíg az imperialisták táma­dó jellegű katonai tömbjei fennállnak, nekünk is min­den erőnkkel munkálkodni kell a Varsói Szerződés erő­sítésén, fejlesztésén. Néphad­seregünkre az a feladat há­rul, hogy legyen mindig kész a szovjet és a Varsói Szer­ződésben tömörült többi test­véri hadsereggel szoros szö­vetségben — hazánk bizton­ságának és a szocializmus nemzetközi pozícióinak vé­delmére. Elvárom néphadseregünk hivatásos, továbbszolgáló és sorállományaitól, hogy to­vábbra is öntudatos f“™el- mezettséggel teljesítse nép­hadseregünk hazafias és in­ternacionalista kötelezettsé­geiből adódó feladatait. A leszerelő tartalékos hon­véd, liszthelyettes és tiszt elvtársaknak kívánom, hogy visszatérve otthonukba, mun­kahelyükre, . .eredményesen vegyék ki részüket a szocia­lista építőmunkából, s legye­nek szüntelenül készen szo­cialista vívmányaink védel­mére. Szocialista hazánk fegyve­res védelmét és építését szolgáló tevékenységükben, magénéletükben kívánok mindannyiuknak további si­kereket, erőt és egészséget. A napi parancs ismertetése után Varga Gyula, a Zala Megyei Pártbizottság első titkára üdvözölte a hazatért csapatokat. Szavira Lakatos Béla vezérőrnagy, a maga­sabb egység parancsnoka vá­laszolt (FolyZitás a 2. oldalon) II Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Apró An­tal, a kormány elnökhelyet­tese a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mánybizottság Budapesten megtartott VII. üléséről, dr. Ajtai Miklós, a kormány el­nökhelyettese a szocialista országok Moszkvában tartott műszaki-tudományos együtt­működési megbeszéléséről, dr. Tímár Mátyás, a kormány el­nökhelyettese a magyar— NDK, majd a pénzügyminisz­ter a magyar—jugoszláv gaz­dasági együttműködési tár­gyalásokról számolt be. A honvédelmi miniszter tájé­koztatta a kormányt a Var­sói Szerződéshez tartozó or­szágok .honvédelmi miniszte­reinek Moszkvában tartott megbeszéléseiről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta az országgyűlés októ­beri ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslato­kat. Felhívta az illetékes mi­nisztereket és országos hatás­körű szervek vezetőit, hogy a javaslatok megvalósításá­nak lehetőségeit vizsgálják * meg, 4 érfői tájékoztassák az országgyűlést és a javaslat- tevő képviselőket. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter jelentést tett a friss és tartósított zöldség- és gyümölcstermé­kek termelésének és értéke­sítésének kérdéseiről, vala­mint a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés helyzetéről. A Minisztertanács a beszá­molókat megvitatta és hatá­rozatokat hozott. A kormány tudomásul vet­te a SZÖVOSZ elnökének jelentését a téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásra való felkészülésről. A Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a nehéz­ipari, valamint a kohó- és gépipari miniszter beszámo­lóját a termelési tanácskozá­sok és munkaértekezletek ta­pasztalatairól. A Minisztertanács tudomá­sul vette a Központi Statisz­tikai Hivatal (gazdaságkuta­tó intézet) jelentését a nép­gazdaság 1968. évi várható fejlődéséről, majd egyéb ügyeket tárgyalt. A szarvasmarha- tenyésztés fejlesztése A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter előter­jesztése kiemeli, hogy a szarvasmarha-tenyésztés a mezőgazdasági termelés bel­terjes fejlesztésének, a hazai élelmiszerellátás javításának, valamint a külkereskedelmi forgalom gazdaságos bővíté­sének kulcskérdése. Ezért fontos népgazdasági érdekek fűződnek a szarvasmarha­állomány növeléséhez, a faj­lagos hozamok javításához, a vágómarha- és a tejterme­lés fokozásához. A szarvas­marha-tenyésztés fokozatos, rendszeres fejlesztése hosszú távra szóló célkitűzés. A tenyésztés jövedelmező­ségét a vágóállatok és a tej felvásárlási árának az elmúlt években végrehajtott rende­zése és az e célra nyújtott állami támogatások lényege­sen javították. Mégis az állo­mány csak lassan növekszik, sőt egyes helyeken az állo­mány csökkentésére irányuló törekvések is tapasztalhatók. A jövőben is szükség van tehát olyan intézkedésekre, amelyek tovább javítják az ágazat jövedelmezőségi vi­szonyait, s hosszabb távra megteremtik mind a nagy­üzemek, mind pedig a kiste- nyésztők anyagi érdekeltsé­gét a szarvasmarha-tenyész­tés gyorsabb fejlesztésében. A kormány úgy határozott, hogy 1969-ben és 1970-ben is fenn kell tartani a termelő- szövetkezetek számára min­den élve született borjú után az eddig nyújtott 2000 forin­tos állami támogatást és ezen felül minden leellett előhasi Szabolcs-Szatmár „Takarékos megye“ Világtakarékossági nap megnyitó Kisvárdán Szabolcs-Szatmár is „Ta­karékos megye” lett — négy vagy öt van ilyen az ország­ban — jelentették be csütör­tökön a világtakarélaossági nap alkalmából Kisvárdán rendezett ünnepségen. Az eseményen részt vettek a párt, tanács, szakszervezet, Hazafias Népfront, társadal­mi szervek megyei, járási és helyi képviselői, az OTP Or­szágos Központjának, a Deb­receni Postaigazgatóságnak küldöttei, megjelent Nemes Imre, a megyei tanács vb el­nökhelyettese, Kiss István, a Kisvárdai Járási Pártbizottság titkára, dr. Józsa István, a járási tanács vb. elnöke. A megjelenteket Manzer Lajosné, az OTP kisvárdai fiókjának vezetője köszöntöt­te, majd Bojtos István, a a megyei igazgatóság vezető­je mondott beszédet. Méltat­ta a világtakarékossági nap jelentőségét, a megye dolgo­zóinak a takarékosságban el­ért nagyszerű eredményeit A világtakarékossági napot 1924 októberének végén hatá­rozták el a Milánóban ren­dezett első világtakarékossá­gi kongresszuson. A takaré­kossági eszmék magyarorszá­gi képviselője, Fáy András 1839-ben saját erejéből alapí­tott segélyező egyleteket, szövetkezeteket, takarékpénz­tárakat. A törekvés tehát nem újkeletű, mégis szerve­sen hozzátartozik szocialista gondolatvilágunkhoz, az új típusú ember kialakításához. Az utóbbi években az egyéni takarékosság jelentősen nö­vekedett hazánkban, ezenbe- lül megyénkben. 1962. de­cember 31-én a megye betét- állománya mindössze 100 millió forint volt, egy évvel később már 315 millió, míg a múlt év végén 683 millió. A legfrissebb jelentések szerint a világtakarékossági napon a betétállomány összege 807 millió forintra emelkedett. Az idei emelkedés nagyobb, mint 1962-ben a megye egész be­tétállománya volt. Ezenbelül igen tekintélyes összeggel, 101,5 millióval szerepel a kis­várdai járás. A megye egész állományának nvolcadrésze tehát ebben a járásban van. Az utóbbi hónapokban el­ért sikerek eredményeként a megyében élő családok 84,7 százaléka rendelkezik taka­rékbetétkönyvvel. A csalá­donkénti betétkönyvek átla­ga pedig 6190 forint. Ezzel Szabolcs az egyéni takaré­kosság terén elérte a „taka­rékos megye” szintet. A betétesek száma megkö­zelíti a 130 000-t. Megállapít­ható tehát, hogy a megyében nagyon sokan takarékoskod­nak. Sokan, de még mindig nem elegen és rendszeresen ahhoz, hogy ne lehetne újabb tömegeket megnyerni a taka­rékosság gondolatának. Ez nemcsak egyéni, hanem kö­zösségi érdek is. A népgazda­ság anyagi lehetőségei vége­sek, s így költségvetésből a lakosság hitelszükségletét nem tudja fedezni. A hitel- igénylések kielégítéséhez a takarékpénztárnak, mint ön­állóan gazdálkodó egységnek elő kell teremteni a szüksé­ges forrásokat. Annak érde­kében, hogy az egyre növek­vő hitelszükségletet — mely jelentkezik hosszú-, közéo- és rövid lejáratú hitelezés te­rületén egyaránt — maradék­talanul kielégíthessék, elen­gedhetetlen feladat a betét­állomány növelése. Vagyis minél nagyobb a betétek ösz- szege, annál több jogos hitel­igényt tudnak kielégíteni. Ily módon tehát a takarékbe­tétállomány további erőteljes növelése közügy, társadalmi feladat, egyben népgazdasági érdek. Befejezésül Bojtos István köszönetét mondott a párt, állami, társadalmi és tömeg­szerveknek erkölcsi és konk­rét támogatásukért, majd a „Takarékos megye” díszokle­velet átnyújtotta a megyei tanács végrehajtó bizottsá­gának. Az oklevelet a vb. jelenlevő képviselője, Ne­mes Imre elnökhelyettes vette át. A végrehajtó bizottság nevében köszönetét mondott és elismerését fe­jezte ki az OTP és posta dol­gozóinak, az állami és társa­dalmi szerveknek, nem utol­sósorban a megye egész la­kosságának e nagyszerű ered­ményekért, amelyek bizonyít­ják, hogy a dolgozók felis­merték a takarékosság jelen­tőségét. Ezzel megnyitották a megyei takarékossági na­pokat (hódi) üsző után borjanként továb­bi 2500 forintos állami hoz­zájárulást kell biztosítani. A határozat szerint a ter­melőszövetkezetek számára az évi átlagszámot meghala­dó minden tehén után 5000 forint állami támogatást kell folyósítani. A következő években is fenn kell tartani a nagyüzemi szarvasmarha­férőhelyek létesítéséhez nyúj­tott állami támogatást A nagyüzemi állomány fejlesztése mellett a jövőben is szükség lesz a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazda­ságok vágóállat- és tejterme­lésére. Ezért a jövőben is megkapják az eddigivel azo­nos mértékű támogatást. A kormány határozata értelmé­ben a háztáji, az egyéni és a kisegítő gazdaságok részére a tény észüsző-vásárlásra nyúj­tott 5000 forintig terjedő ked­vezményen felül lehetővé kell tenni, hogy minden élve született borjú után tovább­ra is három mázsa abrakta­karmányt vásárolhassanak állami áron. Az előterjesztés a továb­biakban megállapította, hogy a nagyüzemekben javult a sertéstenyésztés, valamint a hizlalás technológiai színvo­nala. Ez kedvezően befolyá­solja a lakosság sertéshússal való ellátását. A zöldség- és gyümölcs- termékek értékesítése, felvásárlása A Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének jelen­tése bevezetőjében az idei felvásárlás alakulásával fog­lalkozik. A korai zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlása as év első öt hónapjában kedve­zően alakult, a további hely­zetet azonban a hosszan tartó szárazság és a rendkí­vül meleg időjárás hátrányo­san befolyásolta. A kiesések részbeni pótlására júliusban újabb szerződéseket kötöttek másodvetésű zöldségfélék tér melésére, s ezek általában jó eredményt hoznak. Mindezek eredményeképpen a lakos ság ellátása az első fél évben kis híján elérte a tavaly: azonos időszak színvonalát, s az elmaradás a következő két-három hónapban sem volt jelentős. A lakosság el­látásában a szabad piac ré­szesedése az előző évek 25— 30 százalékos részarányával szemben az idén mintegy 35 százalékos volt. A lakosság téli ellátásának zavartalan biztosítása érde­kében a SZÖVOSZ mintegy 5 ezer vagon burgonyát és több mint ezer vagon zöld­ségfélét importál. Szállításuk már folyamatban van. A termelésben bekövetke­zett kiesés miatt a tervezett­nek csupán 70 százalékát ki­tevő mennyiségű burgonyát és zöldségfélét exportálnak. A feldolgozott konzerv- és hűtőipari termékek export­szállításában azonban várha­tóan nem lesz lemaradás. A szövetkezeti kereskede­lem ez év őszén már mintegy ötezer vagon áru tárolását tudja korszerű raktárakban biztosítani. A további meny- nyiség raktározása azonban még mindig úgynevezett szükségtárolóhelyeken, illet­ve a szabadban prizmákban történik. Az 1969. első fél évére előirányzott almaex­porthoz szükséges hűtőtér már rendelkezésre áll, bizto­sították a szövetkezeti keres­kedelem őszi felvásárlásainak lebonyolításához szükséges göngyöleget is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! LAPÜNXTARTAtláABflE *------------------------------------------------------^ Szabolcsi élet a fővárosban (3. oldal) Értekezlet gyertyafénynél (3. oldal) Láttuk—hallottuk (5. oldal) A tárgyalóteremből (6. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom