Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-12 / 240. szám
BCXV. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM ÄRA: 70 FILLÉR 1968. OKTOBER 12, SZOMBAT LAPUNK TARTALMÁBÓL Emberek és lakások. 3. oldal. Nyugdíjas egyedül. 3. oldal. örült a parancsnoki hídon. 2. oldal. A rádió és a televízió heti 'műsorai 4. oldal. A hét vége sportműsora. 7. oldal. Fiatalkorú bűnözőket ítéltek el. 8. oldal. Péter lános beszéde az ENSZ 23. közgyűlésén New York, (MTI): Korunk nemzedéke két út között választhat. Békés egymás mellett élés, vagy atomháború. Élet vagy halál. A jelenlegi általános vitában elhangzott sok felszólalás arra mutat, hogy az itt képviselt kormányok tisztában vannak azzal a növekvő veszéllyel, hogy elszalasztjuk a döntő alkalmat, amelyben a választás még szabad. Ma úgyszólván keresztúton járunk, ahol döntő elhatározásokra kell jutni, hogy a nukleáris katasztrófát elkerüljük. Félúton az általános vita vége felé az eddig hallott beszédek lényegének gondos vizsgálata mutatja, hogy egyfelől mély aggodalom nyilvánul meg a nemzetközi események jelenlegi alakulása miatt, másfelől erős bizakodás is tapasztalható, hogy meg lehet állítani a mostani rosszabbodást és újra lehet kezdeni a nemzetközi kapcsolatok javítását. Aggódás és bizakodás. Azt is mondhatnánk, hogy a nemzetközi helyzet javult a mostani vita folyamán. A javulás a vita általános hangján is érezhető Bizonyos felszólalások pedig éppenséggel elősegítették a jelenlegi nemzetközi helyzet javítását Megoldás a béke kérdéseire A javulás sajátos jellemzője az a tény, hogy azoknak, akik az ENSZ-en belül és kívül egyaránt szeretik szítani a feszültséget, nem sikerült az idei ülésszak általános vitáját újra hideg- háborús fórummá változtatni. A korábban jól alakuló nemzetközi együttműködés pozitív eredményei annyira szilárdak és tartósak, hogy kihatásuk megbéníthat minden kísérletet, amely a letűnt idők meddő hidegháborús tevékenységeinek felújítására irányul. A jövőbe vetett bizalmunk is ugyanazokra az ENSZ-en belül és kívül ható erőkre épül, amelyek vitánkban is kudarcra ítélték a hidegháborús törekvéseket. Ezek az erők elég hatalmasak lesznek ahhoz, hogy megakadályozzák a nukleáris háború veszélyeinek fokozódását. Elég erősek lesznek ahhoz, hogy új utakon keressék a politikai megoldást azokra az égető kérdésekre, amelyek nukleáris világpusztítással fenyegető nemzetközi összecsapás állandó és lappangó veszélyeivel terhesek. A magyar külpolitika erre a célra törekszik. Állandóan kész összefogni azokkal az erőkkel, amelyek a nemzetközi kapcsolatok javításán fáradoznak, hogy politikai eszközökkel keressék a megoldást azokra a kérdésekre, amelyek körül már tényleges katonai összeütközések, műveletek és erőpróbák folynak, valamint az új világégés veszélyével terhes égető ügyekre. Készek vagyunk részt venni minden olyan akcióban, amely ténylegesen előmozdítja a szocialista államok kö- aösségének ügyét — Kubától Vietnamig, Kínát és Albániát is beleértve. A szocialista államok szilárd egységét mi úgy tekintjük, mint a nemzetközi béke és biztonság megteremtésének és megszilárdításának egyik fő előfeltételét Ezen az alapon állandóan erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő világgal. A fejlődő országok képviselői ebben a világszervezetben és más nemzetközi fórumokon igen jelentős szerepet töltenek be a korábbi esztendők hidegháborús maradványainak felszámolásában és a régi hidegháborús viták felújítására irányuló kísérletek A magyar kormány kitartóan folytatja ez irányú erőfeszítéseit, és semmi okot sem látunk arra, hogy ezen a politikán a legkisebb mértékben is változtassunk. Szem előtt kell tartanunk azt a makacs és könyörtelen tényt, hogy a nukleáris háború veszélye állandóan fennáll mindaddig, amíg a fegyverkezési hajsza folytatódik és amíg döntő lépések nem történnek, hogy az egész irányzatot visszafordítsák a megfelelő nemzetközi ellenőrzés alatt végrehajtandó általános és teljes leszerelésre irányuló konkrét intézkedésekkel. Ezután a külügyminiszter a nemzetközi helyzet bonyolultságát elemezte, s hangsúlyozta: A jelenlegi világhelyzet szembenálló tényezőinek mérlegelésénél kormányom úgy véli, hogy a biztosabb jövő előkészítésének legjobb útja az, ha úgy küzdjük le a veszélyeket, hogy számításba vesszük az eddig elért jó eredményeket és a legbiztosabb eredmények alapján lépésről lépésre kell keresnünk a jelenkor döntő kérdéseinek legreálisabb megoldását, a legjobb kompromisszumos megegyezések lehetőségeinek kihasználásával. Kompromisszumos megegyezések nélkül nem lehet igazán előrelépni, hogy a világméretű katasztrófát elkerüljük. Erre való tekintettel azt tekintem most egyik feladatomnak, hogy összefoglaljam az elmúlt hónapok legbiztosabb jeleit és eseményeit. A moszkvai részleges atom- csendszerződés 1963-ban történt megkötése óta kétségtelenül a legtöbbet ígérő teljesítmény az volt, hogy nehéz és fáradságos tárgyalások után sikerült kidolgozni az atomsorompó-egyezmény szövegét. Joggal volt remélhető, hogy a történelem két leghatalmasabb állama közötti egyetértés egy ilyen szerződés szükségessége tekintetében megkönnyíti további tárgyalások előkészítését a nukleáris fegyverkezési verseny megállításáról és a tényleges leszerelési intézkedések alapelveinek kidolgozásáról. Tekintettel a jelenlegi irányzatra, amelyben egyre fokozódik a termonukleáris hadigépezet gyártása és feltalálása, meg kell mondani, hogy a fegyverkezési verseny fokozása és terjedése letörésében. Alapvető politikai törekvésünk, hogy a fejlett kapitalista államokkal való nemzetközi együttműködést a békés egymás mellett élés elvének igazi alapján erősítsük. Éppen a békés egymás mellett élés igazi elvének megvalósításának érdekében mindent megteszünk, hogy hatékonyan támogassuk az antiimperializ- mus és antikolonializmus frontját minden agresszióval és minden olyan kísérlettel szemben, amelynek célja, hogy az imperializmus világuralmát felújítsa és a neo- kolonializmust terjessze. még termonukleáris háború kitörése nélkül is a legtragikusabb következményekkel járhat a mai és jövendő nemzedékek életére. Természetes, hogy amíg a Vietnam elleni agressziós háború tart és amíg nem találnak igazi politikai megoldást, addig nem lehetséges jelentős és érdemleges új lépéseket tenni a fegyverkezési hajsza megfékezésére és átfogó leszerelési program kidolgozására. Akik fokozni szeretnék a nemzetközi feszültséget — a hidegháborús politika képviselői — azok most mindent felhasználnak ürügyül, így az úgynevezett csehszlovák kérdést is, hogy hátráltassák az atomsorompó-szerződés ratifikálását, sőt, most már tanúi vagyunk annak is, hogy újból színre lépnek magának a termonukleáris háborúnak a szószólói is. Tekintettel arra, hogy a Vietnam elleni háború, mint a helyzetet mindenütt rontó tényező, beárnyékolja az egész világot, a világ közvéleménye úgy hitte, hogy a párizsi megbeszélések megindulása reményt nyújt arra, hogy igazságos és békés megoldást fognak találni Délke- let-Ázsia problémájára. Az azóta szerzett tapasztalat nem látszik igazolni a jó reményeket. A párizsi megbeszélések ténye magában véve igazán jó dolog. Mégis ha az Egyesült Államok tárgyaló megbízottainak irreális magatartása meghiúsítja a lehetőséget, akkor a következmények végzetesek lehetnek. Az Egyesült Államok, miután sokszor tévesen ítélte meg a vietnami kérdést, már az 1954-es genfi értekezleten és később is, főleg 1965 februárjában, amióta különösen fokozta a háborút, most úgy látszik újfajta hibát követ el. Amerikai közéleti személyek egyes kijelentései azt a benyomást keltik, hogy az Egyesült Államok kormánya abból a feltételezésből kiindulva bocsátkozott a párizsi tárgyalásokba, hogy a tárgyalási készség Vietnam részéről a gyengeség jele. Ha az ilyen önámítás továbbra is befolyásolja az Egyesült Államok tárgyalási taktikáját, akkor a jelenlegi alkalom elkerülhetetlenül elvész és újabb lehetőség csak sokkal súlyosabb körülmények között nyílik majd. (Folytatás a 2. oldalon.) Külpolitikánk nem változik Fellőtték az Apollo—7 amerikai űrhajét Cape Kennedy, (MTI): Hírügynökségek gyorshírben jelentik, hogy a Cape Kennedy kísérleti telepről pénteken amerikai időszámítás szerint 11,03 órakor (15,03 gmt) fellőtték az Apollo—7. amerikai űrhajót. Fedélzetén három űrhajós foglal helyet: Walter Schirra, Donn Eisele és Walter Cunningham. A Staurn—1—B óriásrakéta segítségével felbocsátott Apollo —7, a tervek szerint 11 napig kering a Föld körül. Az Apollo—7 űrhajó rajtja kitűnően sikerült, a korábbi szakaszban a meteorológusok attól tartottak, hogy az időnkénti erős széllökések megnehezítik vagy lehetetlenné teszik a rajtot Az előkészületek során nem volt jelentősebb fennakadás és a három űrhajós órákkal a rajt előtt helyet foglalt az űrkabinban. A hordozórakéta két fokozata a terveknek megfelelően működött és az űrhajót pályájára állította. Az űrhajósok első jelentései szerint a rajt nem okozott számukra nehézséget és egész idő alatt figyelemmel kísérték a berendezések működésit. A hírközlés a houstoni központ szerint az első percekben kiváló minőségű volt. A központ közlése szerint az űrhajó kilövése után mintegy 10 perccel pályájára állt. A pályaadatok megfelelnek az előre tervezetteknek. Schirra az út első szakaszában a második fokozatra szerelt kis irányító rakéta- fúvókák segítségével korrekciókat hajt végre a pályán. Az Apollo—7 amerikai űrhajó, fellövése után két óra ötvenöt perccel a tervnek megfelelően levált az indító rakéta második és egyben utolsó fokozatáról. A leválás előtt az űrhajósok kipróbálták az űrhajó kézi irányító berendezéseit. Eközben az űrhajó éppen Ausztrália fe-) lett haladt el. Az űrhajósok a leválás után végrehajtották az első közelítési műveletet. Távközlési paranccsal beindították a második fokozat fékező rakétáit és az űrhajót másfél méterrel a második fokozat elé vezérelték. A kötelékrepülés mintegy 15 percig tartott. Ezt követően az űrhajó fokozatosan eltávolo-; dott a második fokozattól. A 11 napig tartó repülés alatt az űrhajósok mindennapos menüként sűrített és fagyasztással víztelenített táp-, lálékot vesznek magukhoz. Jelentős újítás: az Apollo—7 legénysége vízben oldhatja fel a sűrített táplálékot és egy melegítőkészülék segítségével a víz hőfokát 65 fokra is hevíthetik. Az űrhajósok közben szórójukat egy pisztolyra emlékeztető berendezés segítségével (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt a TIT V. országos küldöttgyűlése A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat V. országos küldöttgyűlése péntek délelőtt megkezdte munkáját a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A TIT huszonkétezres tagságának több mint 200 képviselőjével együtt részt vesznek a tanácskozáson valamennyi társadalmi és tömegszervezet delegátusai, ott vannak a külföldi testvértársulatoktól érkezett szovjet, NDK-beli, lengyel, bolgár, román, mongol, finn, olasz és jugoszláv vendégek. Dr. Kardos László profesz- szor, a TIT országos elnökségének tagja a tanácskozás elnöke mondott megnyitót, majd ismertették a napirendet, munkabizottságokat választottak. Ezután dr. Or- tutay Gyula, a TIT elnöke emelkedett szólásra. — Az elmúlt időszakban — kezdte beszédét — jelentékenyen emelkedett társulatunk munkájának színvonala, s ezzel párhuzamosan nőtt társadalmi hatékonysága is Kiemeltük azokat a témaköröket, amelyek „élő” részei szocialista társadalmigazdasági életünk jelenlegi szakaszának. Nemcsak azon voltunk, hogy közismertté tegyük az új feladatokat, hanem például már a reform előmunkálataiból is kivettük a részünket. Segítettük a magunk eszközeivel a gazdasági vezetők felkészítését, széles körű tájékoztatással igyekeztünk megértetni az emberekkel a korszerű gazdaságirányítás lényegét. — Az ismeretterjesztés új és hagyományos területein egyaránt sok fontos ideológiai, politikai téma került előtérbe — mondotta Ortutay Gyula, majd kitért az elnöki beszámoló arra, hogy kiépült a szabadegyetemek országos hálózata, évről évre mind népesebb külföldi vendégsereg érkezik a már kilenc városunkban működő nyári egyetemekre. Dicséretes munkát végez a TIT kiadója a Gondolat: négy év alatt csaknem ötszáz ismeretterjesztő könyvet adott az olvasó kezébe. A havonta összesen 70o ezer példányban megjelenő ismeretterjesztő folyóiratok közül sokasodó olvasógárdája van a „Természet világa” című kiadványnak, az „Élet és Tudomány”-nak, a „Valóságának és a többi tudományos igényű sajtóterméknek. — Jelentősen fejlődtek társulatunk nemzetközi kapcsolatai — folytatta Ortutay Gyula —, különösen gyümölcsöző a szocialista országok testvérintézményeivel való együttműködés, ugyanakkor a Kulturális Kapcsolatok Intézetének támogatásával a finn, az olasz, az osztrák, a francia, az NSZK-beli „Tizekkel is. — Alapvető küldetéséhez, a munkásosztály és a parasztság ismeretgyarapításához, szocialista tudatának kialakításához és erősítéséhez, szocialista erkölcsi neveléséhez a TIT növekvő segítséget vár a művelődésügy minden szervétől, a népművelés gazdáitól, a társadalmi és a tömegszervezetektől. Ortutay Gyula szóvá tette, hogy a TIT tagsága túlnyomó hányadban az idősebb korosztályokból adódik. Különösképpen a tudományos intézetekben dolgozó fiatal értelmiségiek vonakodnak részt vállalni az ismeretterjesztés nagy nemzeti munkájából, nem tekintik rangos feladatnak a tudományok népszerűsítését. Ezzel a nézettel szembe kell fordulni. Legnagyobb tudósaink, leg- különb íróink a nép művelését mindennél fotosabbnak tartották. Rámutatott ezután az előadó annak szükségességére, hogy a TIT-szerveze- tek sorai „fiatalodjanak” hivatástudattól vezérelt, áldozatkész új erőkkel. — Akad javítanivaló a TIT üzemi tevékenységében, itt az eddiginél vonzóbb formákra van szükség, például filmklubokra, a bejáró dolgozóknak és a munkásszállások lakóinak művelésére, kulturált, szórakoztató-nevelő ismeretgyarapító foglalatosságot kell rendszeresíteni. Régi fogyatékossága a TIT országos apparátusának, hogy a pedagógusokon kívül vidéken mások nemigen lépnek sorompóba az ismeretterjesztés nemes ügyéért, a műszaki értelmiségiek a legkevésbé. Szemléltető eszközök — filmdokumentációk, vetítőberendezések, stb. — dolgában a mostaninál jobb ellátottságot igényelne a korszerű ismeretterjesztés, mert csak modern módszerekkel lehet igazán eredményes munkát végezni. Befejezésül a TIT elnöke az anyagi alapjainak felhasználásáról beszélt. Dr. Ortutay Gyula nagy tetszéssel fogadott beszéde után megkezdődött a vita. Felszólalt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki a küldött- gyűlés résztvevőinek és rajtuk keresztül az ismeretterjesztés minden munkásának tolmácsolta a Központi Bizottság elismerését, köszönetét az utóbbi években kifejtett áldozatos munkájukért. A vitában — amelyet a délutáni ülésen dr. Törő Imre akadémikus vezetett — többek között Virizlai Gyula, a SZOT titkára és Gergely István miniszterhelyettes is felszólalt. Értékes tapasztalatokról számoltak be a küldöttgyűlésen a nyolc országból érkezett külföldi vendégek is. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy a TIT munkáját leginkább tartalmi és hatékonysági szempontból kell fejleszteni, hiba lenne az előadások, rendezvények számával mérni az előrelépést. Este a Kossuth klubban a TIT országos elnöksége fogadást adott VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES ÜLJ ETEK!
