Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
r 5. oldal KELET-MÄGYARORSZÄG 1968. oStdBer S’1! A Szonda—5 Indiában A külpolitika híreiben szerepelnek: A Perui államcsínyről A perui „forradalmi junta”, amely csütörtökön államcsínynyel megdöntötte Belaunde elnököt, az este folyamán feloszlott, de csak azért, hogy a hatalmat ismét katonáknak, egy tábornoki kormánynak adja át. Az új elnök Juan Velasco Alvarado tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka és az államcsíny fő szervezője. Az új kormányfő, aki egyben a hadügymlniszteri tárcát is megtartotta magának: Ernesto Montagne Sanchez tábornok. Az új kormány bejelentette, hogy szabályzatot dolgozott ki, amelynek alapján a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat gyakorolja. Ez a bejelentés megerősíti azt a tényt, hogy az új katonai kormány nemcsak Belaunde elnököt fosztotta meg hatalmától, hanem feloszlatta a parlamentet is, amely csütörtöki rendkívüli ülésén még elítélte az államcsínyt és semmisnek nyilvánította a junta intézkedéseit. A „Vaszilij Golovnyin” őccánjáró halászta ki az Indiai-őceánból, majd a bombayi kikötőbe szállította a Hold körüli útjáról visszatért Szonda—5 szovjet űrállomást. Az Indiai kikötővárosból egy AN—12-es különrepülőgép szállította az űrállomást a Szovjetunióba. A képen: a Szonda—5 tartálya a kikötőben. Tanácskozik az ENSZ-közgyülés Csütörtökön New Yorkban Gromfko szovjet külügyminiszter megbeszélést folytatott Takeo Miki japán külügyminiszterrel. A tanácskozáson a két országot érintő kérdésekről volt szó. Jelen volt J. A. Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője is. Csütörtökön az ENSZ közgyűlésének plenáris ülésén Adam Malik indonéz külügyminiszter beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a Közel- Keleten, Dél-Afrikában és Rhodesiában kialakult helyzet ellentmond az ENSZ alapokmánya szellemének. Rámutatott, hogy a megszálló Izraeli csapatok kivonása a közel-keleti válság megoldásának első, elengedhetetlen feltétele. A vietnami háborúról szólva az indonéz külügyminiszter rámutatott, hogy ez a háború Ázsia valamennyi népét fenyegeti, és ezért beszüntetése korunk egyik legfontosabb kérdése. Vietnami jelentés Összecsapás a kambodzsai határnál Dél-Vietnamban, a kam- badzsai határtól mindössze másfél kilométerre, pénteken heves összecsapás történt a szabadságharcosok és dél-vietnami zsoldosok között. Ez utóbbiakat amerikaiak vezették. A harc közel három óra hosszat tartott. Tran Chanh Thanh dél-vietnami külügyminiszter pénteken a saigoni hírügynökségnek adott nyilatkozatában kilátásba helyezte, hogy Dél-Vi- etnam esetleg újból nagyköveti szintre emeli a Franciaországgal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat. Mint a saigoni külügyminiszter szavaiból kitűnt, Dél-Vietnamnak gazdasági okokból fűződik érdeke a nagyköveti szintű kapcsolatok helyreállításához. Kolder mandátuma Újabb letartóztatások Mexikóban A Rudé Právo közH Draho- mir Koldernak, a CSKP KB volt elnökségi tagjának a nemzetgyűlés elnökségéhez intézett levelét, azzal kapcsolatban, hogy választókerületének, Ha- virovnak polgárai kérték, hívják őt vissza képviselői funkciójából. Kolder azt írja, hogy a képviselő visszahívására történő javaslatot — a törvényes előírásoknak megfelelően — a Nemzeti Front illetékes szerveinek közölniük kell az érintett képviselővel és azt meg is kell indokolniok. Ez az ő esetében nem történt meg. Kolder utal a vele szemben felszított tömegpszichózisra, a rádió hazug tájékoztatására. Ennek következménye lett a havtrovi aláírási kampány, amelynek során 434 000-en követelték képviselői funkciójából való visszahívását. Kolder ezzel kapcsolatban kijelenti: „Semmi becstelen dolgot nem követtem el”. Hangsúlyozza, hogy ezt világosan kifejtette a KB augusztusi plénumán és a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén. „Nem lenne logikus — írja —, hogy a hamis információk alapján keletkezett lelki terror atmoszférájában egyetértenék a képviselői funkcióból való visszahívással.” Kolder javasolja, hogy a nemzetgyűlés elnöksége vizsgálja felül a tényeket és a vizsgálat eredményéről a sajtó útján tájékoztassák a közvéleményt. A mexikói fővárosban szerdán lezajlott véres incidensek ügyében folyik a vizsgálat, de végleges eredményre még nem jutottak. Az igazságügyi hatóságok szerint terroristák férkőztek a diákgyűlés részvevői közé, akik a „Három kultúra terét” körülvevő házak földszintjén betörték az ablakokat, sok üzletet kifosztottak. A főügyész bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a legutóbbi diákzavargásokban Pártküldöttségek elutazása Budapestről sok külföldi is részt vett, akik közül többet letartóztattak a szerdai események után. Olaszország mexikói nagykövete csütörtökön á mexikói külügyminisztériumban aggodalmát fejezte ki a szerdai események miatt, amelyek során megsebesült Oriana Faliad olasz újságírónő is. Az államtitkár, aki a nagykövetet fogadta, sajnálkozását fejezte ki az újságírónő megsebesülése miatt. Amerikai katonai költségvetés Az Egyesült Államok történetének legmagasabb összegű egyesített katonai költségvetését szavazta meg csütörtökön a washingtoni szenátus: az 1968. július 1-től 1969. június 30-ig terjedő pénzügyi évre 71,9 milliárd dollárt biztosítanak katonai célokra. Mivel előzőleg a képviselőház 352 millió dollárral nagyobb ösz- szeget hagyott jóvá. A két szöveget egy szenátorokból és képviselőkből álló vegyes bizottság elé terjesztik, amely megegyezik majd a kongresz- szus két háza számára egyaránt elfogadható összegben. A költségvetésen belül becslések szerint 25,8 milliárd szolgálja közvetlenül a vietnami háborút. Lapzártakor érkezett: Árvíz Ghánában Harminc év óta a legnagyobb arányú árvizek pusztítanak Ghánában. A halálos áldozatok számát még nem lehet megállapítani. Az árvíz hét hidat és számos utat elmosott, több mint tízezer embert hajléktalanná tett. A csehszlovákiai rehabilitációk vél A Pozsonyban megjelenő Praca munkatársa interjút készített Kucera igazságügyminiszterrel. Az igazságügyminiszter bejelentése szerint a rehabilitációs tanácsok az első ügyek vizsgálatát még október második felében elkezdik, gyakorlatilag sor keiül az összes olyan ítélet felülvizsgálatára, amelyeket 1948. október 24-e és 1965. augusztus 1-e között hoztak. Arra a kérdésre, hogy a miniszter mit tekint a leghalaszthatatlanabb feladatnak, Kucera ezt válaszolta: meg kell erősíteni a bíróságoknak, mint független szerveknek a helyzetét és ezzel kapcsolatban el kell mélyíteni a bírák függetlenségét. Ezt követően új törvénykönyvet kell előkészíteni a büntetőjog és az állampolgári jog területén. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit mondjanak a jelenleg külföldön tartózkodó és a Csehszlovákiába való visszatéréstől biztonságukat féltő személyeknek, a miniszter kijelentette: „Hangsúlyozni akarom, hogy állampolgáraink közül senkinek sem kell nyugtalankodnia biztonságáért, s nem kell emiatt Csehszlovákián kívül maradnia, ha nem sértette meg az érvényben levő csehszlovák törvényeket”. Elutazott Budapestről az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, az Ausztráliai Kommunista Párt, a Bolíviai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guatemalái Munkáspárt, az Indiai Kommunista Párt, az Iráni Néppárt, Szíria Kommunista Pártja, az Uruguayi Kommunista Párt és a Venezuelai Kommunista Párt küldöttsége. A delegációk részt vettek a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását Előkészítő Bizottság és munkacsoport ülésein. Bolgár tiltakozás Csütörtökön bekérétték a bolgár külügyminisztériumba Vang Peng-cso-t, a Kínai Nép- köztársaság szófiai ügyvivőjét és tiltakozást adtak át neki amiatt, hogy Pekingben kínai állampolgárok a hivatalos hatóságok szeme láttára megengedhetetlen provokációt hajtottak végre, erőszakot alkalmaztak Mihail Gunnerov, Bulgária kereskedelmi képviselője ellen és sértően viselkedtek a bolgár diplomatákkal szemben. A bolgár külügyminisztériumban követelték, hogy a kínai szervek tartsák tiszteletben a nemzetközi normákat és szavatolják a bolgár diplomaták immunitását. Stratégiai helyzet A stratégia görög eredetű szó, — annyit jelent mint hadászat. Mégis, ez a köznyelvben ritkán használt, régies hangulatú vagy tudományos ízű szó is magyarázatra szorul: a hadászat, a nagy hadműveletek előkészítésének és irányításának a tudománya. Napjainkban sok szó esik egyes országok stratégiai helyzetéről, stratégiai fontosságáról. Igazság szerint nincs a világnak egyetlen országa sem, amelynek területe ne rendelkeznék bizonyos stratégiai jelentőséggel. Nyilvánvaló azonban, hogy például a NATO szempontjából Franciaországnak, vagy az arab világban az Egyesült Arab Köztársaságnak nagyobb a stratégiai fontossága, mint az Észak-Atlanti Szövetségben Portugáliának, vagy az arab országok sorában a kis Libanonnak. Döntő lehet a földrajzi helyzet is: fontos kelet— nyugati, észak-r-déli szárazföldi vagy vízi útvonalak ellenőrzési lehetőségét adhatja meg. Stratégiai fontosságúvá válik egy ország területe, amikor — s ez már korunk fejlett haditechnikájának következménye! — atomtenger- alattjárók befogadására alkalmas kikötőket, szuperszóni- kus repülőgépek le és felszállására berendezett légi támaszpontokat, rakétakilö- vő-állásokat, a hadseregek ellátásához szükséges üzemanyagvezetékeket építenek az országban. Hogy visszakanyarodjunk a francia példához: a NATO szempontjából létfontosságú, hogy az Atlanti-óceán partjától a nyugat-németországi NATO- repűlőterekig húzódó üzem- anyagvezeték zavartalanul működhessék, ugyancsak rendkívüli jelentőségű, hogy a belgiumi főhadiszállás és Olasz-, vagy Görög- és Törökország között az össze^ köttetés biztosított legyen, hogy a nyugatnémet Luftwaffe és a szövetséges légierő közbeeső leszálló- és tankolóhelyekre találjon, és így tovább. A csehszlovákiai események kapcsán szóba került északi szomszédunk stratégiai helyzete Is. Csak rá kell nézni a térképre, s máris kibontakozik Csehszlovákia stratégiai fontossága. A Varsói Szerződés országainak szélesen egybefüggő soréba illeszkedik bele, s ahogyan az ország nyugatról keletre húzódik, — egészen a Szovjetunió délnyugati sarkáig! — az összeköttetés biztosítékát adja egyfelől a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország, másfelől hazánk között. A térképre vetett pillantás után megvilágosodik, hogy Csehszlovákia az a szocialista ország, amelynek — az NDK utón — a leghosszabb határa közös a NATO legagresszívabb európai országával, a Német Szövetségi Köztársasággal. S nem kell hadügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy felismerje valaki: a NATO stratégái minden bizonnyal kovácsoltak olyan terveket is, amelyek Csehszlovákián keresztül az NDK-nak alulról való bekerítését vagy ugyanitt a lengyelországi területek elleni előretörést irányozták volna elő. A NATO idegességének egyik kézenfekvő magyarázata éppen az, hogy a szocialista országok határozott fellépése ezeket a sötét terveket húzta keresztül. Már a pozsonyi határozat leszögezte, hogy közös kötelesség a szocialista országok védelme. Tettek bizonyították, hogy nem engedjük kiszakítani a szocialista közösségből annak egyetlen tagját sem. Vétójog A vétójog fogalma mintegy kétezer esztendős, de napjainkban mind sűrűbben találkozunk vele akár az ENSZ-ről van szó, akár — hazai szakszervezeteinkről... Az ókori Rómában alakult ki. Tartalmában ma is az, ami akkor volt: egyes személyeknek, egyes szervezeteknek, egyes államoknak azt a jogát jelöli, hogy tiltakozásukat bejelentve megakadályozhassák valamilyen határozat megszületését, illetve e határozat érvényesítését. Hogy mindjárt a hazai példánál maradjunk: szakszervezeteinknek vétójoguk van több esetben, amikor egy-egy vállalati vagy iparági döntés a munkások érdekeit sértené. A vétójog mégis inkább újságjaink külpolitikai rovatában említődik sűrűbben. Azokban az országokban, ahol az alkotmány a köztársasági elnöknek széles körű hatalmat ad, szinte általános az elnök vétójoga. így volt ez mindig az Egyesült Államokban, ahol az elnök megvétózhatja a képviselők vagy a szenátorok által kezdeményezett, a kongresszus által elfogadott törvényjavaslatot (Persze a vétójoga korlátozott: ha ellenvetéseit a két ház elutasítja és kétharmados szótöbbséggel az eredeti törvényjavaslatot újra megszavazza, akkor az mégis törvényerőre emelkedik). Hasonló vétójoga van Franciaország köztársasági elnökének is. Vétójogként szokták emlegetni az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, az öt nagyhatalomnak az ENSZ alapokmányában biztosított ama jogát is, hogy a Biztonsági Tanácsban valamely határozatának meghozatalát megakadályozhatja. Egészen pontosan szólva nincs is ilyenkor határozat, amit megvétózna az a nagyhatalom, amely tiltakozik, hiszen az ENSZ alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács összes állandó tagjainak egybevágó szavazatával (és természetesen a Biztonsági Tanács tagjainak többsége szavazatával), lehet érvényes határozatot hozni. (Az egyszerű eljárási kérdésekben nem szükséges az öt állandó tag, vagyis az öt nagyhatalom egyetértése, ezért van az, hogy egy ügy napirendre tűzése körül, a tárgyalás elnapolása stb. —, körül támadt vitákban a Biztonsági Tanács tagjainak többsége néha dönthet az USA vagy a Szovjetunió képviselőjének állásfoglalása ellenére is.) Még a második világháború alatt alakult ki ez a rendkívüli fontosságú jogi elv. A moszkvai értekezlet 1943. november 1-i határozata alapján ültek össze 1944 augusztusában a Washington melletti Dumbarton Oaks- ban az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának kidolgozására a négy nagyhatalom (a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, és Kína) képviselői. A Biztonság Tanácsban való határozathozatal kérdésében ott nem tudtak megegyezni. Az erre vonatkozó megállapodás a Jaltában 1945 február 4-e és 11-e között megtartott szovjet—amerikai— angol értekezleten született meg. Több mint két évtized leforgása alatt sok esetben bebizonyosodott, hogy a béke ügyét szolgálja a Biztonsági Tanács határozathozatali rendjét megszabó jogi elv. Ennek alapján a Szovjetunió egész sor imperialista manővert tudott kudarcra kárhoztatni. (K)
