Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

r 5. oldal KELET-MÄGYARORSZÄG 1968. oStdBer S’1! A Szonda—5 Indiában A külpolitika híreiben szerepelnek: A Perui államcsínyről A perui „forradalmi junta”, amely csütörtökön államcsíny­nyel megdöntötte Belaunde elnököt, az este folyamán fel­oszlott, de csak azért, hogy a hatalmat ismét katonáknak, egy tábornoki kormánynak adja át. Az új elnök Juan Ve­lasco Alvarado tábornok, a fegyveres erők főparancsnoka és az államcsíny fő szervezője. Az új kormányfő, aki egyben a hadügymlniszteri tárcát is megtartotta magának: Ernesto Montagne Sanchez tábornok. Az új kormány bejelentette, hogy szabályzatot dolgozott ki, amelynek alapján a végre­hajtó és a törvényhozó hatal­mat gyakorolja. Ez a bejelen­tés megerősíti azt a tényt, hogy az új katonai kormány nemcsak Belaunde elnököt fosztotta meg hatalmától, ha­nem feloszlatta a parlamentet is, amely csütörtöki rendkí­vüli ülésén még elítélte az ál­lamcsínyt és semmisnek nyil­vánította a junta intézkedéseit. A „Vaszilij Golovnyin” őccánjáró halászta ki az Indiai-őceánból, majd a bombayi ki­kötőbe szállította a Hold körüli útjáról visszatért Szonda—5 szovjet űrállomást. Az Indiai kikötővárosból egy AN—12-es különrepülőgép szállította az űrállomást a Szovjetunióba. A képen: a Szonda—5 tartálya a kikötőben. Tanácskozik az ENSZ-közgyülés Csütörtökön New Yorkban Gromfko szovjet külügyminisz­ter megbeszélést folytatott Takeo Miki japán külügymi­niszterrel. A tanácskozáson a két országot érintő kérdések­ről volt szó. Jelen volt J. A. Malik, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője is. Csütörtökön az ENSZ köz­gyűlésének plenáris ülésén Adam Malik indonéz külügy­miniszter beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a Közel- Keleten, Dél-Afrikában és Rhodesiában kialakult helyzet ellentmond az ENSZ alapok­mánya szellemének. Rámuta­tott, hogy a megszálló Izraeli csapatok kivonása a közel-ke­leti válság megoldásának el­ső, elengedhetetlen feltétele. A vietnami háborúról szólva az indonéz külügyminiszter rá­mutatott, hogy ez a háború Ázsia valamennyi népét fenye­geti, és ezért beszüntetése ko­runk egyik legfontosabb kér­dése. Vietnami jelentés Összecsapás a kambodzsai határnál Dél-Vietnamban, a kam- badzsai határtól mindössze másfél kilométerre, pénteken heves összecsapás történt a szabadságharcosok és dél-viet­nami zsoldosok között. Ez utóbbiakat amerikaiak vezet­ték. A harc közel három óra hosszat tartott. Tran Chanh Thanh dél-vi­etnami külügyminiszter pén­teken a saigoni hírügynökség­nek adott nyilatkozatában ki­látásba helyezte, hogy Dél-Vi- etnam esetleg újból nagyköveti szintre emeli a Franciaország­gal fenntartott diplomáciai kapcsolatokat. Mint a saigoni külügyminiszter szavaiból ki­tűnt, Dél-Vietnamnak gazdasá­gi okokból fűződik érdeke a nagyköveti szintű kapcsolatok helyreállításához. Kolder mandátuma Újabb letartóztatások Mexikóban A Rudé Právo közH Draho- mir Koldernak, a CSKP KB volt elnökségi tagjának a nem­zetgyűlés elnökségéhez intézett levelét, azzal kapcsolatban, hogy választókerületének, Ha- virovnak polgárai kérték, hív­ják őt vissza képviselői funk­ciójából. Kolder azt írja, hogy a kép­viselő visszahívására történő javaslatot — a törvényes elő­írásoknak megfelelően — a Nemzeti Front illetékes szer­veinek közölniük kell az érintett képviselővel és azt meg is kell indokolniok. Ez az ő esetében nem történt meg. Kolder utal a vele szemben felszított tömegpszichózisra, a rádió hazug tájékoztatására. Ennek következménye lett a havtrovi aláírási kampány, amelynek során 434 000-en kö­vetelték képviselői funkciójá­ból való visszahívását. Kolder ezzel kapcsolatban kijelenti: „Semmi becstelen dolgot nem követtem el”. Hangsúlyozza, hogy ezt világosan kifejtette a KB augusztusi plénumán és a nemzetgyűlés legutóbbi ülésén. „Nem lenne logikus — írja —, hogy a hamis információk alapján keletkezett lelki ter­ror atmoszférájában egyetérte­nék a képviselői funkcióból való visszahívással.” Kolder javasolja, hogy a nemzetgyűlés elnöksége vizs­gálja felül a tényeket és a vizsgálat eredményéről a sajtó útján tájékoztassák a közvéle­ményt. A mexikói fővárosban szer­dán lezajlott véres inciden­sek ügyében folyik a vizsgá­lat, de végleges eredményre még nem jutottak. Az igazság­ügyi hatóságok szerint terro­risták férkőztek a diákgyűlés részvevői közé, akik a „Há­rom kultúra terét” körülvevő házak földszintjén betörték az ablakokat, sok üzletet kifosz­tottak. A főügyész bizonyíté­kokkal rendelkezik arról, hogy a legutóbbi diákzavargásokban Pártküldöttségek elutazása Budapestről sok külföldi is részt vett, akik közül többet letartóztattak a szerdai események után. Olaszország mexikói nagykö­vete csütörtökön á mexikói külügyminisztériumban aggo­dalmát fejezte ki a szerdai események miatt, amelyek so­rán megsebesült Oriana Fal­iad olasz újságírónő is. Az ál­lamtitkár, aki a nagykövetet fogadta, sajnálkozását fejezte ki az újságírónő megsebesülé­se miatt. Amerikai katonai költségvetés Az Egyesült Államok törté­netének legmagasabb összegű egyesített katonai költségveté­sét szavazta meg csütörtökön a washingtoni szenátus: az 1968. július 1-től 1969. június 30-ig terjedő pénzügyi évre 71,9 milliárd dollárt biztosíta­nak katonai célokra. Mivel előzőleg a képviselőház 352 millió dollárral nagyobb ösz- szeget hagyott jóvá. A két szö­veget egy szenátorokból és képviselőkből álló vegyes bi­zottság elé terjesztik, amely megegyezik majd a kongresz- szus két háza számára egy­aránt elfogadható összegben. A költségvetésen belül becs­lések szerint 25,8 milliárd szol­gálja közvetlenül a vietnami háborút. Lapzártakor érkezett: Árvíz Ghánában Harminc év óta a legna­gyobb arányú árvizek pusztí­tanak Ghánában. A halálos áldozatok számát még nem le­het megállapítani. Az árvíz hét hidat és számos utat el­mosott, több mint tízezer em­bert hajléktalanná tett. A csehszlovákiai rehabilitációk vél A Pozsonyban megjelenő Praca munkatársa interjút ké­szített Kucera igazságügymi­niszterrel. Az igazságügymi­niszter bejelentése szerint a rehabilitációs tanácsok az el­ső ügyek vizsgálatát még ok­tóber második felében elkez­dik, gyakorlatilag sor keiül az összes olyan ítélet felülvizsgá­latára, amelyeket 1948. október 24-e és 1965. augusztus 1-e kö­zött hoztak. Arra a kérdésre, hogy a mi­niszter mit tekint a leghalaszt­hatatlanabb feladatnak, Kuce­ra ezt válaszolta: meg kell erősíteni a bíróságoknak, mint független szerveknek a hely­zetét és ezzel kapcsolatban el kell mélyíteni a bírák függet­lenségét. Ezt követően új tör­vénykönyvet kell előkészíteni a büntetőjog és az állampol­gári jog területén. Arra a kérdésre válaszolva, hogy mit mondjanak a jelen­leg külföldön tartózkodó és a Csehszlovákiába való visszaté­réstől biztonságukat féltő sze­mélyeknek, a miniszter kije­lentette: „Hangsúlyozni aka­rom, hogy állampolgáraink kö­zül senkinek sem kell nyug­talankodnia biztonságáért, s nem kell emiatt Csehszlová­kián kívül maradnia, ha nem sértette meg az érvényben le­vő csehszlovák törvényeket”. Elutazott Budapestről az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja, az Auszt­ráliai Kommunista Párt, a Bo­líviai Kommunista Párt, a Brazil Kommunista Párt, a Chilei Kommunista Párt, az Ecuadori Kommunista Párt, a Görög Kommunista Párt, a Guatemalái Munkáspárt, az Indiai Kommunista Párt, az Iráni Néppárt, Szíria Kommu­nista Pártja, az Uruguayi Kommunista Párt és a Vene­zuelai Kommunista Párt kül­döttsége. A delegációk részt vettek a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanács­kozását Előkészítő Bizottság és munkacsoport ülésein. Bolgár tiltakozás Csütörtökön bekérétték a bolgár külügyminisztériumba Vang Peng-cso-t, a Kínai Nép- köztársaság szófiai ügyvivőjét és tiltakozást adtak át neki amiatt, hogy Pekingben kínai állampolgárok a hivatalos ha­tóságok szeme láttára megen­gedhetetlen provokációt hajtot­tak végre, erőszakot alkalmaz­tak Mihail Gunnerov, Bulgá­ria kereskedelmi képviselője ellen és sértően viselkedtek a bolgár diplomatákkal szem­ben. A bolgár külügyminisztéri­umban követelték, hogy a kí­nai szervek tartsák tisztelet­ben a nemzetközi normákat és szavatolják a bolgár diploma­ták immunitását. Stratégiai helyzet A stratégia görög eredetű szó, — annyit jelent mint hadászat. Mégis, ez a köz­nyelvben ritkán használt, ré­gies hangulatú vagy tudomá­nyos ízű szó is magyarázatra szorul: a hadászat, a nagy hadműveletek előkészítésének és irányításának a tudomá­nya. Napjainkban sok szó esik egyes országok stratégiai helyzetéről, stratégiai fontos­ságáról. Igazság szerint nincs a világnak egyetlen országa sem, amelynek területe ne rendelkeznék bizonyos stra­tégiai jelentőséggel. Nyilván­való azonban, hogy például a NATO szempontjából Franciaországnak, vagy az arab világban az Egyesült Arab Köztársaságnak na­gyobb a stratégiai fontossága, mint az Észak-Atlanti Szö­vetségben Portugáliának, vagy az arab országok sorában a kis Libanonnak. Döntő lehet a földrajzi helyzet is: fontos kelet— nyugati, észak-r-déli száraz­földi vagy vízi útvonalak el­lenőrzési lehetőségét adhatja meg. Stratégiai fontosságúvá válik egy ország területe, amikor — s ez már korunk fejlett haditechnikájának kö­vetkezménye! — atomtenger- alattjárók befogadására al­kalmas kikötőket, szuperszóni- kus repülőgépek le és fel­szállására berendezett légi támaszpontokat, rakétakilö- vő-állásokat, a hadseregek ellátásához szükséges üzem­anyagvezetékeket építenek az országban. Hogy vissza­kanyarodjunk a francia pél­dához: a NATO szempontjá­ból létfontosságú, hogy az Atlanti-óceán partjától a nyugat-németországi NATO- repűlőterekig húzódó üzem- anyagvezeték zavartalanul működhessék, ugyancsak rendkívüli jelentőségű, hogy a belgiumi főhadiszállás és Olasz-, vagy Görög- és Tö­rökország között az össze^ köttetés biztosított legyen, hogy a nyugatnémet Luft­waffe és a szövetséges légi­erő közbeeső leszálló- és tan­kolóhelyekre találjon, és így tovább. A csehszlovákiai esemé­nyek kapcsán szóba került északi szomszédunk straté­giai helyzete Is. Csak rá kell nézni a térképre, s máris kibontakozik Csehszlovákia stratégiai fontossága. A Var­sói Szerződés országainak szélesen egybefüggő soréba illeszkedik bele, s ahogyan az ország nyugatról keletre húzódik, — egészen a Szov­jetunió délnyugati sarkáig! — az összeköttetés biztosíté­kát adja egyfelől a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország, másfelől ha­zánk között. A térképre ve­tett pillantás után megvilá­gosodik, hogy Csehszlovákia az a szocialista ország, amelynek — az NDK utón — a leghosszabb határa kö­zös a NATO legagresszívabb európai országával, a Német Szövetségi Köztársasággal. S nem kell hadügyi szakértő­nek lenni ahhoz, hogy felis­merje valaki: a NATO stra­tégái minden bizonnyal ko­vácsoltak olyan terveket is, amelyek Csehszlovákián ke­resztül az NDK-nak alulról való bekerítését vagy ugyan­itt a lengyelországi területek elleni előretörést irányozták volna elő. A NATO idegessé­gének egyik kézenfekvő ma­gyarázata éppen az, hogy a szocialista országok határo­zott fellépése ezeket a sötét terveket húzta keresztül. Már a pozsonyi határozat leszögezte, hogy közös köte­lesség a szocialista országok védelme. Tettek bizonyítot­ták, hogy nem engedjük ki­szakítani a szocialista kö­zösségből annak egyetlen tagját sem. Vétójog A vétójog fogalma mint­egy kétezer esztendős, de napjainkban mind sűrűbben találkozunk vele akár az ENSZ-ről van szó, akár — hazai szakszervezeteinkről... Az ókori Rómában alakult ki. Tartalmában ma is az, ami akkor volt: egyes sze­mélyeknek, egyes szerveze­teknek, egyes államoknak azt a jogát jelöli, hogy tiltakozá­sukat bejelentve megakadá­lyozhassák valamilyen hatá­rozat megszületését, illetve e határozat érvényesítését. Hogy mindjárt a hazai pél­dánál maradjunk: szakszer­vezeteinknek vétójoguk van több esetben, amikor egy-egy vállalati vagy iparági dön­tés a munkások érdekeit sértené. A vétójog mégis inkább újságjaink külpolitikai ro­vatában említődik sűrűb­ben. Azokban az országok­ban, ahol az alkotmány a köztársasági elnöknek széles körű hatalmat ad, szinte ál­talános az elnök vétójoga. így volt ez mindig az Egyesült Államokban, ahol az elnök megvétózhatja a képviselők vagy a szenátorok által kez­deményezett, a kongresszus által elfogadott törvényja­vaslatot (Persze a vétójoga korlátozott: ha ellenvetéseit a két ház elutasítja és két­harmados szótöbbséggel az eredeti törvényjavaslatot új­ra megszavazza, akkor az mégis törvényerőre emelke­dik). Hasonló vétójoga van Franciaország köztársasági el­nökének is. Vétójogként szokták emle­getni az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Biztonsági Tanács öt állandó tagjának, az öt nagyhatalomnak az ENSZ alapokmányában biz­tosított ama jogát is, hogy a Biztonsági Tanácsban va­lamely határozatának meg­hozatalát megakadályozhatja. Egészen pontosan szólva nincs is ilyenkor határozat, amit megvétózna az a nagy­hatalom, amely tiltakozik, hiszen az ENSZ alapokmá­nya szerint a Biztonsági Ta­nács összes állandó tagjai­nak egybevágó szavazatával (és természetesen a Bizton­sági Tanács tagjainak több­sége szavazatával), lehet ér­vényes határozatot hozni. (Az egyszerű eljárási kérdésekben nem szükséges az öt állandó tag, vagyis az öt nagyhatalom egyetértése, ezért van az, hogy egy ügy napirendre tű­zése körül, a tárgyalás elna­polása stb. —, körül támadt vitákban a Biztonsági Tanács tagjainak többsége néha dönthet az USA vagy a Szovjetunió képviselőjének állásfoglalása ellenére is.) Még a második világhá­ború alatt alakult ki ez a rendkívüli fontosságú jogi elv. A moszkvai értekezlet 1943. november 1-i határoza­ta alapján ültek össze 1944 augusztusában a Washington melletti Dumbarton Oaks- ban az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának kidolgozására a négy nagy­hatalom (a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, és Kína) képviselői. A Bizton­ság Tanácsban való határo­zathozatal kérdésében ott nem tudtak megegyezni. Az erre vonatkozó megállapo­dás a Jaltában 1945 febru­ár 4-e és 11-e között meg­tartott szovjet—amerikai— angol értekezleten született meg. Több mint két évtized leforgása alatt sok esetben bebizonyosodott, hogy a bé­ke ügyét szolgálja a Bizton­sági Tanács határozathozatali rendjét megszabó jogi elv. Ennek alapján a Szovjetunió egész sor imperialista manő­vert tudott kudarcra kár­hoztatni. (K)

Next

/
Oldalképek
Tartalom