Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)
1968-10-05 / 234. szám
T968. október 5. KELET-MAGTARORSZÄ© 3. oldal A reform segíti a termelőszövetkezetek szilárdulását Akár egy gyár Húsz évvel ezelőtt oktő-: berben az országban néhány, a megyében három gépállomás alakult elsőnek Nyírteleken, Nagyhalászban és Ti- szavasváriban. Ezt követően Vencsellőn, Nyírmeggyesen, Gulácson, Mándokon alakultak gépállomások. Húsz év alatt a kormos traktoroktól a napjaink legkorszerűbb gépparkjáig sok újjal ismerkedett meg a mezőgazdaság. A két évtized előtti gépállomások képe megváltozott A nagyüzemi mező- gazdasági termelés fejlődésével a gépállomások gépjavító állomásokká alakultak át, s jelenleg — megtartva a mezőgazdaság felé a szolgáltató jelleget — egyre nagyobb mértékben tért hódít az ipari tevékenység. Fővárosi megrendelésre közel 200 méter hosszú szállító pálya vasszerkezetét készítették el a Tiszavasvári Gépjavító Állomáson. A kétmilliós szalaghíd — Százmillió forintos a termelési érték — jelenleg a gépjavító állomásunkon — közli Áldott István igazgató. Döntő ebben az alkatrészgyártó üzem, az adagolóelem felújító, a tehergépkocsi-javító, a lakatosüzem és a legújabb is a precíziós öntöde. Az ország nagyon sok üzemével van kooperációs kapcsolat, forint értékben is, szükséglet tekintetében is, jelentős árutermelést végzünk. Ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi, Tiszavasvári- ban is. Erre jellemző beszélgetést folytattunk Majoros Bélával, a lakatosműhely üzemvezetőjével. A műhely előtt egy méreteiben óriási vasszerkezeti elem hívta fel magára a figyelmet. — Az Észak-budapesti Epü- Ietelemgyár részére készítettünk egy 181 méter hosz- szú 140 tonna súlyú szállító- szalaghidat. Az értéke körülbelül kétmillió forint. Ma már van erőnk és kapacitásunk ilyen nagy munka elvégzésére is. Amikor a művezető pár évvel ezelőtt a gépjavító állomásra került, a lakatosüzemben alig harminc fő dolgozott, jelenleg 73 a mű. hely létszáma. Legújabban tizenöt főt vettek fel, tiszavasvári lakosokat, akik munkájukkal, keresetükkel elégedettek. Répásiné a precíziós üzemben A gépállomás alakulásakor volt az asztalosműhely, ma a műhelyek sokasága, sezek között a legfiatalabb, a precíziós öntöde. Az új üzem bár már hetek óta termel, lényegében most van kialakulóban, amit elsősorban munkásgárdájának számszerű alakulása jelez. Október 7-én már 35 fő dolgozik itrfc# és novemberre a létszám megközelíti az ötvenet. —- A Szerszámipari Gép_- gyár megrendelésére — közli Boros Imre üzemvezető — már 28 féle alkatrészt készítünk, ezenkívül számos megrendelőnek, köztük a budapesti gépjavítónak mezőgazdasági gépekhez különböző alkatrészeket. Év végéig körülbelül hárommillió forintos tervet teljesítünk. A precíziós öntődében többségében asszonyok dolgoznak Olyan asszonyok, mint pélr dául Répási Lukácsné viasz. minta-készítő, aki pár éve még a főzésen kívül máshoz nem értett. Most ő mondja i — Nem gondoltam, hogy valamikor ipari munkás leszek és nagyon tetszik, hogy most az vagyok. 6,50 az órabérem, meg vagyok elégedve vele. A munka érdekes, szeretem csinálni. Húszéves a Tiszavasvári Gépjavító Állomás. Szocializmust építő hazánk szülőije volt, életképesnek bizonyult, felnőtt, jó szolgálatot tett és jövője is hasznot hajtó lesz. Seres Ernő Rendhagyó „diákok** A megyei tanács csütörtöki ülésén megtárgyalták az új gazdaságirányítás hatása a mezőgazdaságra című napirendi pontot, melynek előadója dr. P. Szabó Gyula, vb- elnökhelyettes volt. A mező- gazdaságban az új irányítási rendszer egyes elemei, módszerei — a népgazdaság más ágazataihoz viszonyítva — korábban kerültek bevezetésre. A tervlebontásos módszer 1966-ban megszűnt. Már ekkor több intézkedés született az önálló, vállalati gazdálkodás feltételeinek megteremtésére. Kezdeti lépések történtek az áruértékesítés és a kiegészítő tevékenység körének bővítésére, az anyagi ösztönzők és a szociális juttatások terén. Ezek beváltak és elősegítették, hogy zökkenőmentes legyen az áttérés. Javult az árutermelés A tervutasításos módszert felváltotta a termelés közgazdasági eszközökkel történő befolyásolása. Az árrendezés a kenyérgabona-termesztést, a sertés-, a szarvasmarhatenyésztést és ezzel összefüggően a takarmány termelést ösztönözte. A felvásárlási adatok mutatják, hogy a szövetkezetek éltek ezzel a lehetőséggel. Kenyérgabonából ebben az évben is megtermeltük az ország kenyerét. A szarvasmarhahizlalás és értékesítés mintegy 30—35 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Ennek már van árnyoldala is, a gazdaságok a kívánatosnál kevesebb üszőt állítanak tenyésztésbe, nem pótolják a levágásra kerülő állatokat, különösen vonatkozik ez a háztáji gazdaságokra. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére újabb ösztönzőket kell bevezetni. Ebben az évben a MÉK 96 millió forintot fordít beruházásokra. Ennek nagy részét a két, népgazdaságilag is kiemelt nagy létesítményekre fordítják. Egyik a Nyíregyházi Almatároló II-nelc a megépítése és az I-es épület rekonstrukciója, a másik a Mátészalkán épülő almakombinát. A Nyíregyházi Almatároló II-nek most a hűtőházát építik, melynek a befogadóképessége 1400 vagon lesz. Bár a terv szerint 1970-re kell elkészülnie, de az ÉVM. Szabolcs megyei Építőipari Vállalat technológiai szerelésre már 1969. januárjában át kívánja adni, így remény van rá, hogy meggyorsul az építés üteme, s így már 1969- ben, az őszi idényben üzemelni fog. Ezzel együtt építik az alma tároló segédüzemeit, az aszalót korszerűsítik, mely alkalmas lesz 80 vagon aszalvány készítésére a jövő év nyarától, s a termék többségét exportálják. A szeszfőzde rekonstrukciójával lehetőség nyílik gyümölcslégyártó üzem létesítésére. Itt kezdetben almalevet, később különböző gyümölcs- leveket készítenek majd és minőségi alma és szilvapálinkát palackoznak. Év végére befejezik a 10 milliós beruházással épülő göngyölegtelep építését, ahol évente hárommillió darab exportláda gyártását biztosítják. s ebből látják el a Nyíregyházi Almatárolót a szükséges göngyöleggel. Javult a takarmánytermelés, de ennek ellenére mintegy 3000—4000 vagon abrakra van szükség, amit az állam központi készletből biztosít. A szálas takarmányból is hiány van. Ezt elsősorban silózással pótolhatják a szövetkezetek. A kukoricatermésben lévő összes keményítőérték hozama mintegy 35 százaléka a szárban van. Érdemes és szükséges minden kukoricaszárat betakarítani. Az építési beruházások jelentősen növekedtek, de kivitelezői kapacitással és anyagiakkal nincs megfelelően lefedezve, így sok lesz az áthúzódó beruházás. A jövedelemszabályozás igen fontos eszköze az alapmunkadíj termelési költségként történő elismerése, a kialakult jövedelemszínvonal mintegy 80 százalékának évközi finanszírozása. Ezzel a módszerrel elsősorban a kedvezőtlen adottságú termelő- szövetkezetekben megteremtődött az évközi rendszeres előlegezés, mely az időszerű munkák elvégzése, a tagok közös munkába való részvétele szempontjából nagy je-; lentőségű. Bátrabban kezdeményezzenek A megtermelt termények, termékek döntő része továbbra is szerződéses alapon kerül forgalomba. A termelőszövetkezetek élve a szerződés előnyeivel, a biztonságos termelés és értékesítés érdekében idejében megkötik a szerződéseket. Javult a szabadpiaci értékesítés is. A lehetőségeket azonban még A mátészalkai almatároló beruházása 202 millió forintba kerül. Ebből ez évben 28 milliót ruháznak be. Ebből készült el az idén a szegezőüzem, amely októbertől 200 dolgozót foglalkoztat. A mátészalkai almatárolóban 1400 vagonos hűtőhöz épül és 3 ezer vagon alma tranzitcsomagolását tudja majd biztosítani 1970-től. E nagy beruházásokon kívül Kisvárdán, Baktalóránt- házán, Vásárosnaményban, Nyírbátorban és Mándokon exporttelepek építése áll befejezés előtt, melyek decemberre elkészülnek. Ezekre összesen 20 milliót fordítottak. A telepeken 4—500 vagon alma exportfeldolgozását tudják biztosítani, s az öt üzemben csúcsidőben 1500 dolgozónak biztosítanak munkát. A MEK a városi bolthálózatának a korszerűsítésére és fejlesztésére is jelentős ösz- szegeket fordít az idén. Tervezik új, gyorskiszolgáló zöldség-gyümölcs üzlet nyitását az Északi Alközpontban, melyre csaknem 1 milliót fordítanak. Az üzlet megnyitására a jövő év őszén kerül sor. Demecseri üzemükben megkezdték egy savanyító részleg építését, ahol egy, másfél, ötliteres üvegekben savanyúságok csomagolását biz- j tosítják, s innen látják el a ] várost, és a megyét télére sa- I vanvúságokkal (f. k.) 1 nem használják ki megfelelően a szövetkezetek. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva — a tojás, baromfi és tej kivételével — minden cikkből növekedés van. Az új irányítási rendszerben a szövetkezetek tovább bővíthetik az üzemi mellék- tevékenységüket. 1967. július 1-től 2 darálóra, 23 gyümölcsszeszfőzdére, 17 zöldség-gyümölcs elárusítóhelyre, 3 termelői borkimérésre és két halászcsárdára adtak ki engedélyt. Két önálló építőipari vállalkozás, több építőbrigád és gépjavító társulás alakult. Mindez azonban még csak most van kialakulóban. Kívánatos és hasznos lenne, ha a termelőszövetkezetek bátrabban kezdeményeznék ipari, feldolgozó tevékenységük kooperációs alapon történő bővítését. Az állami támogatás új rendszere A kedvezőbb termelési eredmények hatására az elmúlt évihez viszonyítva javul a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete. A múlt évben a gyenge termelőszövetkezetekben a mérleghiány 146 millió forint volt Az idén előreláthatólag ez 100 millióval kevesebb lesz. Növekszik a felhalmozás és a személyi jövedelem is. Megyénkben sok a kedvezőtlen adottságokkal rendelkező termelőszövetkezet. Ezek támogatására a jövedelemkiegészítés és az árki- egészítéses módszert alkalmazzuk. Mivel az áruértékesítéshez kapcsolódik a támogatás, ez visszahat a termelésre. Ezt a módszert 1967- ben a baktalórántházi járásban vezettük be. Az idén már a vásárosnaményi, fehérgyarmati és nyírbátori járásokban is ezt a módszert alkalmazzuk. Ez kedvezően hat a vezetésre is. A vezetők fő tevékenységüket a magas színvonalon folytatott gazdálkodás megszervezésére irányul. Eredményei máris mérhető módon jelentkeztek a terméseredményekben és az áruértékesítésben. Az új gazdaságirányítási rendszerben kialakított árkiegészítéses forma jól segíti a kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságú termelőszövetkezetek megszilárdulását, ösz- szességében a gazdasági reform valamennyi szövetkezetre kedvezően hat, elősegíti a gazdaságos termelést, a szocialista vizonyok további szilárdulását. Cs. B. I 1öreg ház, már évek óta villany ég azt mondja, jó is, hiszen nem kell a lámpa mellett kuksolni. Erről ő eddig soha sem hallott. Most megtanulja, versenyben a fiával. Vadász János Anarcson jár iskolába. Itt kezdte három évtizeddel ezelőtt is. Akkor csak a negyedik elemiig jutott el, mert csak addig futotta az öregeknek, akik napszámba jártak kapálni vagy dohányt simítani. — Ki hallott akkor olyasmiről, mint ami most van. En, ha már elvittem a fiamat Várdába, hogy vegyek neki egy öltöny ruhát, egy tanévben egyszer, és elfelejtettem elkéreztetni, nemsokára ott volt a papír. Büntetés, amiért nem volt iskolában. Érteni nem jött sohase papír. Pedig én nem ruhát kap- lam, kapálni mentem, hogy több legyen a fillér. Hetedikes most a kisfiú Hallgatja a beszédet, mosolyog, talán el se hiszi. — Most nyolcadikos vagyok. Ha minden jól megy, leteszem az elemit. Kicsit nehéz, hiszen hajnaltól estig dolgozom. A tsz-ben mostanában sok a munka. De télen kevesebb lesz. Akkor már több idő jut az iskolára. I 2A kapcsolók, az inditókar és a műszerek mellé nemsokára könyvek is kerülnek. Oláh László mozdonyvezető ismét tanul. Kell. — Nem az én koromhoz való már, de hát ha kell, akkor nem tud az ember mit csinálni. Zúgolódtam, minek az nekem, A mozdonyt eddig is el tudtam vezetni, hat osztállyal is, akkor minek még most az a kettő. De azt mondják, muszáj. Hát hozzá- kezdtem. Olyan volt az az első este az iskolapadban, hogy néha körbenéztem, ki nevet rajtam. Csupa velemkorú ült mellettem. Talán ez is nyugtatott meg. Meg az, hogy voltak olyanok is, akiket nem küldött senki. Először csodálkoztam rajtuk. Aztán meg.. 1 Műszak után van Oláh László, keze még merő olaj. Végigtörli a homlokát. — Ügy határoztunk, otthon, hogy nem hagyom abba. Mostanában szívesen nézegetem a villanymozdonyokat. Igaz, hűséges jószág ez a régi is. De hát haladni kelL Ugye, hallott már érettségizett mozdonyvezetőről is? Horváth S. János Hűtőházak, exporttelepek a MÉK beruházásai között Gyorskiszolgáló zöldség-gyümölcsüzlet az északi lakónegyedben Húsz érni a „kormosök“ után Tizenhárom traktortól a 100 millió forintos termelésig: Tiszavasváriban Áll még az asztalosműhely, s előtte Bodor Gábor — szakmáját tekintve kerékgyártó, máskülönben traktoros — most asztalos munkát végez. — Húsz évvel ezelőtt ültem traktorra — mondja az 59 éves ember. — Az elsők kö. zött jelentkeztem munkásnak a gépállomásra. Emlékezetem szerint 13 traktorral kezdtük. Nehéz volt. Először is házaltunk szerződésért, s akadt eset, amikor jó szó helyett szidtak bennünket. Nem volt abban az időben élvezetes a traktoros munka. Sok éjszakát töltöttünk szalmakazalban, árokparton. Az asztalosműhely, s az idős ember a kezdet tanúk A traktorosok a műhelyben rendezkedtek be, s Bodor Gáborral együtt onnan indultak a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak megteremtésére.
