Kelet-Magyarország, 1968. október (25. évfolyam, 227-256. szám)

1968-10-05 / 234. szám

T968. október 5. KELET-MAGTARORSZÄ© 3. oldal A reform segíti a termelőszövetkezetek szilárdulását Akár egy gyár Húsz évvel ezelőtt oktő-: berben az országban néhány, a megyében három gépállo­más alakult elsőnek Nyírtele­ken, Nagyhalászban és Ti- szavasváriban. Ezt követően Vencsellőn, Nyírmeggyesen, Gulácson, Mándokon alakul­tak gépállomások. Húsz év alatt a kormos traktoroktól a napjaink legkorszerűbb gépparkjáig sok újjal is­merkedett meg a mezőgaz­daság. A két évtized előtti gépállomások képe megvál­tozott A nagyüzemi mező- gazdasági termelés fejlődésé­vel a gépállomások gépjaví­tó állomásokká alakultak át, s jelenleg — megtartva a mezőgazdaság felé a szolgál­tató jelleget — egyre na­gyobb mértékben tért hódít az ipari tevékenység. Fővárosi megrendelésre közel 200 méter hosszú szál­lító pálya vasszerkezetét készítették el a Tiszavasvári Gép­javító Állomáson. A kétmilliós szalaghíd — Százmillió forintos a termelési érték — jelenleg a gépjavító állomásunkon — közli Áldott István igaz­gató. Döntő ebben az alkatrész­gyártó üzem, az adagolóelem felújító, a tehergépkocsi-ja­vító, a lakatosüzem és a leg­újabb is a precíziós öntöde. Az ország nagyon sok üze­mével van kooperációs kap­csolat, forint értékben is, szükséglet tekintetében is, jelentős árutermelést vég­zünk. Ugrásszerű fejlődésnek le­hetünk tanúi, Tiszavasvári- ban is. Erre jellemző beszél­getést folytattunk Majoros Bélával, a lakatosműhely üzemvezetőjével. A műhely előtt egy méreteiben óriási vasszerkezeti elem hívta fel magára a figyelmet. — Az Észak-budapesti Epü- Ietelemgyár részére készí­tettünk egy 181 méter hosz- szú 140 tonna súlyú szállító- szalaghidat. Az értéke körül­belül kétmillió forint. Ma már van erőnk és kapacitá­sunk ilyen nagy munka el­végzésére is. Amikor a művezető pár évvel ezelőtt a gépjavító ál­lomásra került, a lakatos­üzemben alig harminc fő dolgozott, jelenleg 73 a mű. hely létszáma. Legújabban tizenöt főt vettek fel, tisza­vasvári lakosokat, akik mun­kájukkal, keresetükkel elé­gedettek. Répásiné a precíziós üzemben A gépállomás alakulásakor volt az asztalosműhely, ma a műhelyek sokasága, sezek között a legfiatalabb, a pre­cíziós öntöde. Az új üzem bár már hetek óta termel, lényegében most van kiala­kulóban, amit elsősorban munkásgárdájának számsze­rű alakulása jelez. Október 7-én már 35 fő dolgozik itrfc# és novemberre a létszám megközelíti az ötvenet. —- A Szerszámipari Gép_- gyár megrendelésére — köz­li Boros Imre üzemvezető — már 28 féle alkatrészt ké­szítünk, ezenkívül számos megrendelőnek, köztük a budapesti gépjavítónak me­zőgazdasági gépekhez külön­böző alkatrészeket. Év végéig körülbelül hárommillió fo­rintos tervet teljesítünk. A precíziós öntődében több­ségében asszonyok dolgoznak Olyan asszonyok, mint pélr dául Répási Lukácsné viasz. minta-készítő, aki pár éve még a főzésen kívül máshoz nem értett. Most ő mondja i — Nem gondoltam, hogy valamikor ipari munkás le­szek és nagyon tetszik, hogy most az vagyok. 6,50 az órabérem, meg vagyok elé­gedve vele. A munka érde­kes, szeretem csinálni. Húszéves a Tiszavasvári Gépjavító Állomás. Szocia­lizmust építő hazánk szülői­je volt, életképesnek bizo­nyult, felnőtt, jó szolgálatot tett és jövője is hasznot hajtó lesz. Seres Ernő Rendhagyó „diákok** A megyei tanács csütörtö­ki ülésén megtárgyalták az új gazdaságirányítás hatása a mezőgazdaságra című na­pirendi pontot, melynek elő­adója dr. P. Szabó Gyula, vb- elnökhelyettes volt. A mező- gazdaságban az új irányítási rendszer egyes elemei, mód­szerei — a népgazdaság más ágazataihoz viszonyítva — korábban kerültek bevezetés­re. A tervlebontásos mód­szer 1966-ban megszűnt. Már ekkor több intézkedés szüle­tett az önálló, vállalati gaz­dálkodás feltételeinek meg­teremtésére. Kezdeti lépések történtek az áruértékesítés és a kiegészítő tevékenység kö­rének bővítésére, az anyagi ösztönzők és a szociális jut­tatások terén. Ezek beváltak és elősegítették, hogy zök­kenőmentes legyen az átté­rés. Javult az árutermelés A tervutasításos módszert felváltotta a termelés közgaz­dasági eszközökkel történő befolyásolása. Az árrendezés a kenyérgabona-termesztést, a sertés-, a szarvasmarha­tenyésztést és ezzel össze­függően a takarmány terme­lést ösztönözte. A felvásárlá­si adatok mutatják, hogy a szövetkezetek éltek ezzel a le­hetőséggel. Kenyérgabonából ebben az évben is megter­meltük az ország kenyerét. A szarvasmarhahizlalás és értékesítés mintegy 30—35 százalékkal nagyobb a múlt évinél. Ennek már van árny­oldala is, a gazdaságok a kí­vánatosnál kevesebb üszőt állítanak tenyésztésbe, nem pótolják a levágásra kerülő állatokat, különösen vonat­kozik ez a háztáji gazdasá­gokra. A szarvasmarha-te­nyésztés fejlesztésére újabb ösztönzőket kell bevezetni. Ebben az évben a MÉK 96 millió forintot fordít beru­házásokra. Ennek nagy ré­szét a két, népgazdaságilag is kiemelt nagy létesítmények­re fordítják. Egyik a Nyíregy­házi Almatároló II-nelc a megépítése és az I-es épület rekonstrukciója, a másik a Mátészalkán épülő almakom­binát. A Nyíregyházi Almatároló II-nek most a hűtőházát épí­tik, melynek a befogadóké­pessége 1400 vagon lesz. Bár a terv szerint 1970-re kell el­készülnie, de az ÉVM. Sza­bolcs megyei Építőipari Vállalat technológiai szere­lésre már 1969. januárjában át kívánja adni, így remény van rá, hogy meggyorsul az építés üteme, s így már 1969- ben, az őszi idényben üze­melni fog. Ezzel együtt épí­tik az alma tároló segédüze­meit, az aszalót korszerűsí­tik, mely alkalmas lesz 80 vagon aszalvány készítésére a jövő év nyarától, s a termék többségét exportálják. A szeszfőzde rekonstrukció­jával lehetőség nyílik gyü­mölcslégyártó üzem létesíté­sére. Itt kezdetben almalevet, később különböző gyümölcs- leveket készítenek majd és minőségi alma és szilvapálin­kát palackoznak. Év végére befejezik a 10 milliós beruházással épülő göngyölegtelep építését, ahol évente hárommillió darab exportláda gyártását biztosít­ják. s ebből látják el a Nyír­egyházi Almatárolót a szük­séges göngyöleggel. Javult a takarmányterme­lés, de ennek ellenére mint­egy 3000—4000 vagon abrak­ra van szükség, amit az ál­lam központi készletből biz­tosít. A szálas takarmányból is hiány van. Ezt elsősorban silózással pótolhatják a szö­vetkezetek. A kukoricater­mésben lévő összes keményí­tőérték hozama mintegy 35 százaléka a szárban van. Ér­demes és szükséges minden kukoricaszárat betakarítani. Az építési beruházások je­lentősen növekedtek, de ki­vitelezői kapacitással és anya­giakkal nincs megfelelően le­fedezve, így sok lesz az át­húzódó beruházás. A jövedelemszabályozás igen fontos eszköze az alap­munkadíj termelési költség­ként történő elismerése, a ki­alakult jövedelemszínvonal mintegy 80 százalékának év­közi finanszírozása. Ezzel a módszerrel elsősorban a ked­vezőtlen adottságú termelő- szövetkezetekben megterem­tődött az évközi rendszeres előlegezés, mely az időszerű munkák elvégzése, a tagok közös munkába való részvé­tele szempontjából nagy je-; lentőségű. Bátrabban kezdeményez­zenek A megtermelt termények, termékek döntő része to­vábbra is szerződéses alapon kerül forgalomba. A terme­lőszövetkezetek élve a szer­ződés előnyeivel, a biztonsá­gos termelés és értékesítés érdekében idejében megkö­tik a szerződéseket. Javult a szabadpiaci értékesítés is. A lehetőségeket azonban még A mátészalkai almatároló beruházása 202 millió forint­ba kerül. Ebből ez évben 28 milliót ruháznak be. Ebből készült el az idén a szegező­üzem, amely októbertől 200 dolgozót foglalkoztat. A má­tészalkai almatárolóban 1400 vagonos hűtőhöz épül és 3 ezer vagon alma tranzitcso­magolását tudja majd bizto­sítani 1970-től. E nagy beruházásokon kí­vül Kisvárdán, Baktalóránt- házán, Vásárosnaményban, Nyírbátorban és Mándokon exporttelepek építése áll be­fejezés előtt, melyek decem­berre elkészülnek. Ezekre összesen 20 milliót fordítot­tak. A telepeken 4—500 va­gon alma exportfeldolgozá­sát tudják biztosítani, s az öt üzemben csúcsidőben 1500 dolgozónak biztosítanak munkát. A MEK a városi boltháló­zatának a korszerűsítésére és fejlesztésére is jelentős ösz- szegeket fordít az idén. Ter­vezik új, gyorskiszolgáló zöldség-gyümölcs üzlet nyi­tását az Északi Alközpont­ban, melyre csaknem 1 mil­liót fordítanak. Az üzlet meg­nyitására a jövő év őszén ke­rül sor. Demecseri üzemükben meg­kezdték egy savanyító rész­leg építését, ahol egy, más­fél, ötliteres üvegekben sa­vanyúságok csomagolását biz- j tosítják, s innen látják el a ] várost, és a megyét télére sa- I vanvúságokkal (f. k.) 1 nem használják ki megfele­lően a szövetkezetek. A múlt év hasonló időszakához vi­szonyítva — a tojás, baromfi és tej kivételével — minden cikkből növekedés van. Az új irányítási rendszer­ben a szövetkezetek tovább bővíthetik az üzemi mellék- tevékenységüket. 1967. július 1-től 2 darálóra, 23 gyümölcs­szeszfőzdére, 17 zöldség-gyü­mölcs elárusítóhelyre, 3 ter­melői borkimérésre és két halászcsárdára adtak ki en­gedélyt. Két önálló építő­ipari vállalkozás, több épí­tőbrigád és gépjavító társu­lás alakult. Mindez azonban még csak most van kialaku­lóban. Kívánatos és hasznos lenne, ha a termelőszövetke­zetek bátrabban kezdemé­nyeznék ipari, feldolgozó te­vékenységük kooperációs alapon történő bővítését. Az állami támogatás új rendszere A kedvezőbb termelési eredmények hatására az el­múlt évihez viszonyítva javul a termelőszövetkezetek pénz­ügyi helyzete. A múlt évben a gyenge termelőszövetkeze­tekben a mérleghiány 146 millió forint volt Az idén előreláthatólag ez 100 millió­val kevesebb lesz. Növekszik a felhalmozás és a személyi jövedelem is. Megyénkben sok a kedve­zőtlen adottságokkal rendel­kező termelőszövetkezet. Ezek támogatására a jöve­delemkiegészítés és az árki- egészítéses módszert alkal­mazzuk. Mivel az áruértéke­sítéshez kapcsolódik a támo­gatás, ez visszahat a terme­lésre. Ezt a módszert 1967- ben a baktalórántházi járás­ban vezettük be. Az idén már a vásárosnaményi, fehérgyar­mati és nyírbátori járásokban is ezt a módszert alkalmaz­zuk. Ez kedvezően hat a ve­zetésre is. A vezetők fő tevé­kenységüket a magas színvo­nalon folytatott gazdálkodás megszervezésére irányul. Eredményei máris mérhető módon jelentkeztek a ter­méseredményekben és az áruértékesítésben. Az új gaz­daságirányítási rendszerben kialakított árkiegészítéses forma jól segíti a kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságú termelőszövetke­zetek megszilárdulását, ösz- szességében a gazdasági re­form valamennyi szövetke­zetre kedvezően hat, elősegíti a gazdaságos termelést, a szocialista vizonyok további szilárdulását. Cs. B. I 1­öreg ház, már évek óta villany ég azt mondja, jó is, hiszen nem kell a lámpa mellett kuksolni. Erről ő ed­dig soha sem hallott. Most megtanulja, versenyben a fiával. Vadász János Anarcson jár iskolába. Itt kezdte három évtizeddel ezelőtt is. Akkor csak a negyedik elemiig ju­tott el, mert csak addig fu­totta az öregeknek, akik nap­számba jártak kapálni vagy dohányt simítani. — Ki hallott akkor olyas­miről, mint ami most van. En, ha már elvittem a fia­mat Várdába, hogy vegyek neki egy öltöny ruhát, egy tanévben egyszer, és elfelej­tettem elkéreztetni, nemsoká­ra ott volt a papír. Büntetés, amiért nem volt iskolában. Érteni nem jött sohase pa­pír. Pedig én nem ruhát kap- lam, kapálni mentem, hogy több legyen a fillér. Hetedikes most a kisfiú Hallgatja a beszédet, moso­lyog, talán el se hiszi. — Most nyolcadikos va­gyok. Ha minden jól megy, leteszem az elemit. Kicsit nehéz, hiszen hajnaltól estig dolgozom. A tsz-ben mosta­nában sok a munka. De té­len kevesebb lesz. Akkor már több idő jut az iskolára. I 2­A kapcsolók, az inditókar és a műszerek mellé nemso­kára könyvek is kerülnek. Oláh László mozdonyvezető ismét tanul. Kell. — Nem az én koromhoz való már, de hát ha kell, ak­kor nem tud az ember mit csinálni. Zúgolódtam, minek az nekem, A mozdonyt eddig is el tudtam vezetni, hat osz­tállyal is, akkor minek még most az a kettő. De azt mondják, muszáj. Hát hozzá- kezdtem. Olyan volt az az el­ső este az iskolapadban, hogy néha körbenéztem, ki nevet rajtam. Csupa velemkorú ült mellettem. Talán ez is nyug­tatott meg. Meg az, hogy voltak olyanok is, akiket nem küldött senki. Először csodál­koztam rajtuk. Aztán meg.. 1 Műszak után van Oláh László, keze még merő olaj. Végigtörli a homlokát. — Ügy határoztunk, otthon, hogy nem hagyom abba. Mostanában szívesen nézege­tem a villanymozdonyokat. Igaz, hűséges jószág ez a ré­gi is. De hát haladni kelL Ugye, hallott már érettségi­zett mozdonyvezetőről is? Horváth S. János Hűtőházak, exporttelepek a MÉK beruházásai között Gyorskiszolgáló zöldség-gyümölcsüzlet az északi lakónegyedben Húsz érni a „kormosök“ után Tizenhárom traktortól a 100 millió forintos termelésig: Tiszavasváriban Áll még az asztalosmű­hely, s előtte Bodor Gábor — szakmáját tekintve kerék­gyártó, máskülönben trakto­ros — most asztalos munkát végez. — Húsz évvel ezelőtt ültem traktorra — mondja az 59 éves ember. — Az elsők kö. zött jelentkeztem munkásnak a gépállomásra. Emlékeze­tem szerint 13 traktorral kezdtük. Nehéz volt. Először is házaltunk szerződésért, s akadt eset, amikor jó szó helyett szidtak bennünket. Nem volt abban az időben élvezetes a traktoros munka. Sok éjszakát töltöttünk szal­makazalban, árokparton. Az asztalosműhely, s az idős ember a kezdet tanúk A traktorosok a műhelyben rendezkedtek be, s Bodor Gáborral együtt onnan in­dultak a nagyüzemi gazdál­kodás alapjainak megterem­tésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom