Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-10 / 212. szám
szeptember 10. jnELET-MAeYARORSZÄO #. eféa? Á pártélet alaptörvénye: a demokratikus centralizmus A PÁRT ÉLETÉT belső törvények szabályozzák, amelyek meghatározott rendszert képeznek szervezeteik felépítésében, gyakorlati tevékenységében. Ezek jelentőségükben, tartósságukban meglehetősen különböznek egymástól. A pártkongresz. szusok feladata, hogy a párt_ élet törvényeit rendszeresen felülvizsgálja; megerősítse azokat, amelyeknek helyességét, szükségességét a gyakorlat igazolta, korrigálja, vagy hatályon kívül helyezze azokat, amelyeken az élet túlhaladott. Van azonban a pártéletnek alaptörvénye is: a demokratikus centralizmus. Alaptörvény ez kettős értelemben. Egyrészt állandó érvényű szabálya a pártnak, mert mellőzni sohasem szabad. Az állandóság azonban nem mozdulatlanság. A demokratikus centralizmus is állandóan fejlődik, erősödik. Másrészt alaptörvény, mert meghatározó szerepet játszik a párt egész tevékenységében, mindennapos gyakorlatában. Mindehhez tegyük hozzá: e fontos alaptörvény szerves tartozéka, hogy a párt politikájának, feladatainak széles körű megvitatásánál jelentkező véleményeltérés eseten a kisebbség köteles magát alávetni a többség határozatának. Vagyis a vitát, a kérdések érdemi megtárgyalását — amelyben az adott pártfórum minden tagja teljes joggal részt vehet — határozatnak kell követnie. Ez — a pártfegyelem révén — minden kommunistára egyaránt kötelező. A pártdemokrácia a bírálat és önbírálat kifejlesztését is jelenti; ez teszi lehetővé a párt számára a munkában észlelt hibák, rendellenességek feltárását, az alsó szervektől, a tagságtól jöyő kéz. deményezések figyelembe vételét. A demokratikus centralizmus egyébként nemcsak a párt belső életének, hanem a szocialista államnak is jelentős alapelve, amelyet az állami irányítás széles körében érvényesíteni kell. MI A HELYZET JELENLEG a párt alaptörvényével? A IX. kongresszus óta eltelt csaknem két év bebizonyította, hogy pártunk éle. tében a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig következetesen érvényesül a demokratikus centralizmus. Ennek bizonyítéka elsősorban az, hogy a IX. kongresszuson elfogadott határozatok végrehajtása gazdasá. gi és politikai életünkben mindenütt következetesen és eredményesen folyik. Az utóbbi hónapokban különösen sokat beszéltünk a gazdaságirányítás reformjának előkészítéséről, illetve ennek zökkenőmentes bevezetéséről. Arról azonban már kevesebb szó esett, hogy ez a nagy jelentőségű — mondhatni történelmi — esemény milyen kapcsolatban volt a demokratikus centralizmus érvényesülésével. A gazdaságirányítás reformjának bevezetését, mint ismeretes, a Központi Bizottság kezde. ményezte. A kommunisták azonban minden munkahelyen, minden alapszervezetben nemcsak elfogadták, illetve aktívan állást fogla1 tak mellette, hanem mindc nütt tevékenyen részt vettek a reform alapgondolatainak ismertetésében, a bevezetésével összefüggő gyakorlati feladatok végrehajtásában. A TAGADHATATLAN EREDMÉNYEK és pozitív vonások azonban nem tehetnek önelégülté bennünket ezen a téren sem. Negatív jelenségek is vannak, amelyeket észre kell venni és amelyeknek tanulságait fel kell használni a demokratikus centralizmus további erősítésében. A helyzetet vizsgálva, változatlanul az egyik legfontosabb probléma, hogy még mindig sok helyütt nem értik helyesen a centralizmus fogalmát. Bizonyos értelemben egyoldalúan kezelik, leszűkítik csak a központi, illetve a felsőbb szervek döntéseire. Gyakran találkozunk olyan nézettel, hogy a helyi pártszervezet álláspontját már nem sorolják a centralizmus fogalomkörébe, még akkor sem, ha az legközvet. lenebbül is valamelyik központi határozat végrehajtását szolgálja. Ez a szemlélet az egyik forrása annak az eléggé elterjedt gyakorlatnak, hogy a különböző állami és gazdasági szervek képviselői az alapszervezet vezetőségének vagy taggyűlésének állásfoglalását nem tekintik figyelemre méltónak; a párt véleményének csakis a párt. bizottságok, vagy méginkább a felsőbb szervek álláspontját tartják. Ez a kérdésnek azonban csak az egyik oldala. Ahhoz, hogy az alapszervezetek valóban nagy tekintélyű, tárgyalóképes partnerré váljanak mindenütt, szükség van arra is, hogy az alapszervezetek élén felkészült, tapasztalt, a párt politikáját jól képviselő vezetők álljanak. A most sorra kerülő vezetőségválasztások tehát minden bizonnyal erősítik a párton belül mind a demokráciát, mind a centralizmust is. A demokráciát úgy, hogy a vezetők kiválasztásánál maradéktalanul érvényesül a párttagság akarata. A centralizmust pedig azzal, hogy a kommunista kollektíva, az alapszervezet felruházza a vezetőket a hatalommal, a döntés pártszerű jogával. A centralizmus értelmezésében találkozni olyan nézettel is, amely a központi irányítást lényegében azono. sít ja a bürokráciával, illetve többé-kevésbé annak táptalajaként kezelik. Itt tulajdonképpen összekeverik a központi irányítást a túlzott központosítással. A helyesen értelmezett és megvalósított centralizmus nem erősíti a bürokráciát, hanem éppen fordítva: hatékony eszköze a bürokrácia elleni harcnak. A CENTRALIZMUS ERŐSÍTÉSÉNEK feladata összhangban van a demokrácia állandó szélesítésének követelményével. Sőt a pártdemokrácia fejlesztése részben központi útmutatások, kezdeményezések alapján történik A feladatok között első helyen kell említeni a rendszeres elvi, elvtársi, pártszerű vitákat. Ahol a párttagság hallgat, ahol nem vesz részt az álláspontok formálásában, ahol tudásával, tapasztalatával nem gazdagítja a tanácskozást, nem segíti a döntések megalapozottságát, ott baj van a pártdemokráciával. Követ, keztetésként minden párt- szervezet elemi kötelessé! e, hogy ösztönözze a párttagságot: nyilvánítson véleményt' a fontosabb politikai, gazdasági és más kérdésekben. A PÁRTON BELÜLI VITÁT természetesen nem elegendő a felszólalók számán mérni, hanem ázt is célszerű megvizsgálni, hogy a felszólalók mit mondtak, érdemben állást foglaltak-e, felszólalásukkal előbbre vitték-e a napirenden lévő ügyet. A formális pártélet egyes helyeken nem a tagság hibája. A magvas felszólalásoknak, a színvonalas állásfoglalásoknak a feltételét a pártszervezetek vezetőségeinek, illetve a felsőbb pártszerveknek is meg kell teremteniük. Ha úgy tetszik, a vitát elő kell készíteniük. Nem „forgatókönyvre”, nem szerepkiosztásra, hanem a tárgyalt kérdésről adott információra van szükség. Tehát előzetesen meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a párttagok a tények alapos ismeretének birtokában fejthessék ki vé. töményüket és alakítsák ki álláspontjukat. Nem a demokrácia szellemét bizonyítja, hogy egyes helyeken ugyan türelemmel meghallgatják az ellenvéleményt, csak éppen érdemben nem reagálnak rá. Nincs ugyan korlátozás, mindenki szabadon beszélhet — és ez jó — csak az elmondottaknak éppen foganatja nincs. Nem új jelenségek ezek. Hosszú ideje folyik ellenük a harc, sőt van is némi javulás. Mégsem szabad velük megbékülni annál inkább, mert változnak a körülmények, amelyek között dolgozunk éspedig olyan értelemben, hogy az egyes területek vezetőinek nagyobb az önállósága, szélesebb a hatásköre, s ez helyes és szükségszerű. Mindamellett ez a demokratikus folyamat is felidézhet antidemokratikus veszélyeket, amelyeknek nem utolsósorban a helyi pártellenőrzés állhatja útjukat. A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS erősítésének csupán néhány vonását ismer, tettük. De talán ennyiből is világos: a demokratikus centralizmust fejleszteni, erősíteni annyit jelent, mint védeni, erősíteni pártunk kommunista jellegét. (V. I.) A yíreg\ háza legnagyobb épülete 9 Újító szabolcsi pedagógusok Feleltetőgép helyileg — Fejtornára alkalmas táblázat Nemcsak technikusok, ezermesterek, mérnökök privilégiuma az újítási szenvedély. 'Ezt bizonyítják azok a pedagógusok, akik a napi oktató-nevelő munka fára. dalmai után különféle elmés szerkezeteket, eszközöket készítenek. Hogy köny- nyebb, szemléletesebb legyen az oktatás. Hobby-e, vagy nagyon is komoly foglalatosság — döntsék el maguk az újítások, melyek egy részét már az iskolák tucatja használ. Az újító pedagógusok között találjuk dr. Horvát Sándort, a Zrínyi gimnázium, Horváth Istvánt, Seregi Kálmánt és Budai Gézát, a Vasvári Pál gimnázium, M. Takács Ferencet, a Kossuth Lajos szakközépiskola, Mislei Győzőt, a mátészalkai gimnázium tanárát, Tornai Ottót, a gyógypedagógiai intézet igazgatóját, Vonza Sándort, a nyíregyházi 12., sz. iskola tanárát, szakfelügyelőt és másokat. Hobbyból csillagvizsgáló Közülük kérdeztünk meg két újítót; mi ösztönzi a ne. velőket, hogy a tanórán kívül is a tanítással, a korszerű ismeretnyújtással foglalkozzanak. — Húsz éve adtam be az első újításomat — mondja M. Takács Ferenc matematika—fizika szakos tanár. — A kéttagú számok köbre emelését akartam szemléletessé tenni. Azóta több újítást fogadtak el, így a hősugárzó berendezést, a kombinált áramerősségmérőt, amiért dicséretet is kaptam kiállításokon. Legutóbb a kétjegyű számok négyzetének kiszámítására készítettem egy megoldási javaslatot, amit fejben végezhetnek el a gyerekek. M. Takács Ferenc hobby- nak nevezi a kutató, konstruáló kedvet. Pihenő időben, otthon készülnek többnyire egyszerű anyagokból a szem_ léltető, tanítást segítő eszközök. Néhány újítását számos iskolában bevezették, sőt országosan „legyártották”, másokat helyben, a Kossuth szakközépiskolában használnak. — Nekem örömet és ki- kapcsolódást jelent — teszi hozzá M. Takács Ferenc. Bizonyára így van a csillagászati szakkörrel is, melynek ő a vezetője. Komoly része van abban, hogy megalakult Percek, kilométerek, milliók Jegyzetek szocialista brigádokról Hetvenen beszélgettek. Munka, tanulás, emberség, napok és hétköznapok történetei hangzottak el. Hány oldalról lehet megközelíteni, ami csak a meghívóban, a bevezetőben hangolt el: szocialista brigádnozgalom. Arról beszélt Kéri József, ogy van az elektromos sze- olőbrigádnak egy új tagja. Vki felnőtt fejjel tanulja a zakmát. Deme István koráb- ian is az AKÖV-nél dolgo- ott, de baleset érte. Súlyos sérülése miatt került a szedőkhöz. A Bláthy Ottó brigád nemcsak befogadta, de amikor a házépítésnél szük- ég volt rá, rendszeresen megjelentek, és munkaidő után, társadalmi munkában beszerelték a villanyt. Hogy társukon így is könnyítsenek. S mennyi ilyen történet, ilyen nagyszerűen emberi cselekedet van még a kollektíváknál! Legtöbbje talán nem is kerül a nyilvánosság elé. Vagy például a kisvárdai kirendeltség dolgozói. Előző nap megbeszélést tartottak, mert tudták, hogy a brigádvezetők Nyíregyházára utaznak, értekezletre. Danes Zoltán mindjárt kész javaslatot is hozott magával. Sok indokolatlan kocsiállást meg lehetne szüntetni, ha megvalósíthatnák javaslatukat. Közösen legyenek érdekeltek a gépkocsivezetők és a szerelők. Mindjárt meg is magyarázta: előfordul, hogy pár perces munka miatt órákat áll egy kocsi, mert meg kell várni, hogy sorra kerüljön. Holott, ha a hibákat rangsorolnák, perceken belül tovább indulhatna. Alakítsanak komplexbrigádot a szerelőkkel. Ha ezzel naponta csak egykét órát takarítanak meg, ha ennyivel többet futhat a kocsi, már megérte. Mert az 3-ös AKÖV-nél sok száz kocsi fut mindig. Kicsit talán félszegen beszélt a nyírbátori Győri Ferenc. Most először volt ilyen megbeszélésen, ami több is, kevesebb is, mint egy tanácskozás, értekezlet. Az év elején vállalták: megküzdenek a szocialista címért. Lehet, sokan azt gondolták akkor, nem lesz abból a címből semmi. Ha az AKÖV-nek valahol valamiért hallgatni kellett,.az egy a tízhez arány szerint Nyírbátorért kellett hallgatnia. Most meg a múlt héten ugyanez a kollektíva oklevelet és pénzjutalmakat vett át. Mert a,MÁV—AKÖV komplexbrigádjuk harmadik helyen végzett a debreceni MÁV igazgatóság területén. De az örömbe is gond vegyül: egyik brigádtagjuk levelező úton gimnáziumba szeretne járni, s még nem tudják, hogyan lehet számára a szükséges szabad időt megteremteni. Ehhez kér tanácsot, segítséget. Szunyogh Sándor egy új feladatról, a darabáru fuvarozásról beszélt, amelyet 1968-tól végez teljes egészében az AKÖV. Közben megjegyezte, hogy a legutóbbi nagy vizsgálat idején (a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság járt megyénkben) az általuk kiszolgált 24 nagykereskedelmi vállalat csak jó véleményt adott brigádjukról az ellenőröknek. Aztán szó volt még ezen a megbeszélésen sok szakmai témáról. Hogy nem értékelhető még megfelelően az autóbuszjáratok menetrendszerűsége, a „járatkimaradás.” Hogy a tehergépkocsivezetők több órát állnak indokolatlanul egy-egy ponyváért, hogy a darabárufuvarozók ebben az évben még nem fizettek kötbért. És így tovább... A vállalat jelenlévő szakosztályvezetőinek volt mit jegyezni, s többnyire a helyszínen választ is adtak. Munka, egyszerű, hétközna- , pi történetek, egymás segítése — a köz, s a maguk javára. így készítették a panorámabuszt is és köze van a szocialista brigádoknak, hogy televíziót kaptak mátészalkai klubtermükbe, hogy augusztus 20-án félmillió forint jutalmat oszthattak ki. Marik Sándor a megyeszékhelyen a csillagvizsgáló, egyes műszereit saját kezűleg készítette. Szükségből „szikra" Budai Géza tanár, műszaki igazgatóhelyettes a Vas- \Tári Pál gimnáziumban kamatoztatja kutató szenvedélyét. Néhány éve még a fővárosi Fizikai Kutató Intézetben dolgozott, mint villamosmérnök. Ö sem valamilyen „Isteni szikrának” tulajdonítja a kisebb-na- gyobb újításokat. Sokkal inkább a szükség vitte rá, hogy gondolkozzék; két villamosipari tagozata van az iskolának, és nem voltak villamossági műszerek, anyagok, nincs a városban ..bázisüzem.” Az iskolában kellett megalapozni mindent. — Munkát is tudunk adni a gyerekeknek. Hisz évenként 35—36 gyereket fogunk kibocsátani szakképesítéssel. Ha látják, hogy értékes, hasznos dolgokat készítenek, ez a munkakedvet, önbizalmat, a szakma iránti érdeklődést is segíti. így született meg „koprodukcióban” Budai Géza és Seregi Kálmán szerkesztésé, ben — s a gyerekek közreműködésével — az atommag szerkezetét és a Men- deiejev-féle periódusos rendszert ábrázoló igen praktikus, hordozható, alig 35—40 kilós villamoskapcsolásos szerkezet. Néhány éjjelt elvett Budai Gézától és Seregi Kálmántól. De megérte, több kapcsolású, mint a hasonló berendezések, el tudják látni vele a megye iskoláit. Sőt! Osztályozó géptanár így találkozik a szükséglet és a mindig újat kereső emberi kutatás. Nem világra szóló „találmányok”-ról van szó, mint az iskolai tv- kamera tökéletesítése, a jelenlegi csiszolása ez inkább. De jelentős. Épp úgy, mint Budai Géza másik készülő munkája a feleltető, illetve osztályozó gép, amely a jelenlegi „Didaktomat” továbbfejlesztése, á helyes és helytelen feleletek arányát, számát is jelzi, segít az osztályozásban. Aztán van egy „oda-vissza beszélő” meg. szerkesztése is Budai Géza fejében, amit nemcsak az iskolákban, hanem az üzemekben, intézményekben is használhatnak. Pán Gém Gyakorlatilag megkezdődött Szabolcs-Szatmár megye székhelyén a város legnagyobb épületének felépítése. A tizenhatmillió forintos költséggel elkezdett szolgáltatóház a Mártírok tere felé fordul, közel hatvan méter széles és kileneszintes szép homlokzatával. A képünkön látható homlokzati rajz Deák Lászlónak, a megyei Tervező Iroda építészének munkája, ő tervezte a város leg nagyobb házát. Az épület elhelyezésének külön érdekessége, hogy vele tulajdonképpen az új, korszerű nyíregyházi kiskörút egyik legszebb része is elkészül. Itt, a Rákóczi út és Kossuth utca keresztezésénél fordul a majdani kiskörút sétányaival, padjaival, lombos fasoraival az Irodaház mögé, ahol az autóbuszpályaudvar csatlakozik hozzá. A nagy térhatású epü. letet a Béke-szállóval a képen is látható háromemeletes kis szárny köti majd össze. Az épületet, melyben egyebek között nagyon sok fontos munkahely is teret kap, 1970-ben szeretnék átadni rendeltetésének.
