Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

szeptember 10. jnELET-MAeYARORSZÄO #. eféa? Á pártélet alaptörvénye: a demokratikus centralizmus A PÁRT ÉLETÉT belső törvények szabályozzák, amelyek meghatározott rend­szert képeznek szervezeteik felépítésében, gyakorlati te­vékenységében. Ezek jelentő­ségükben, tartósságukban meglehetősen különböznek egymástól. A pártkongresz. szusok feladata, hogy a párt_ élet törvényeit rendszeresen felülvizsgálja; megerősítse azokat, amelyeknek helyes­ségét, szükségességét a gya­korlat igazolta, korrigálja, vagy hatályon kívül helyez­ze azokat, amelyeken az élet túlhaladott. Van azonban a pártélet­nek alaptörvénye is: a de­mokratikus centralizmus. Alaptörvény ez kettős érte­lemben. Egyrészt állandó érvényű szabálya a pártnak, mert mellőzni sohasem sza­bad. Az állandóság azonban nem mozdulatlanság. A de­mokratikus centralizmus is állandóan fejlődik, erősödik. Másrészt alaptörvény, mert meghatározó szerepet játszik a párt egész tevékenységé­ben, mindennapos gyakorla­tában. Mindehhez tegyük hozzá: e fontos alaptörvény szer­ves tartozéka, hogy a párt politikájának, feladatainak széles körű megvitatásánál jelentkező véleményeltérés eseten a kisebbség köteles magát alávetni a többség határozatának. Vagyis a vi­tát, a kérdések érdemi megtárgyalását — amelyben az adott pártfórum minden tagja teljes joggal részt ve­het — határozatnak kell kö­vetnie. Ez — a pártfegyelem révén — minden kommunis­tára egyaránt kötelező. A pártdemokrácia a bírálat és önbírálat kifejlesztését is je­lenti; ez teszi lehetővé a párt számára a munkában észlelt hibák, rendellenessé­gek feltárását, az alsó szer­vektől, a tagságtól jöyő kéz. deményezések figyelembe vételét. A demokratikus centralizmus egyébként nemcsak a párt belső életé­nek, hanem a szocialista ál­lamnak is jelentős alapelve, amelyet az állami irányítás széles körében érvényesíteni kell. MI A HELYZET JELEN­LEG a párt alaptörvényé­vel? A IX. kongresszus óta eltelt csaknem két év bebi­zonyította, hogy pártunk éle. tében a Központi Bizottság­tól az alapszervezetekig kö­vetkezetesen érvényesül a demokratikus centralizmus. Ennek bizonyítéka elsősor­ban az, hogy a IX. kong­resszuson elfogadott határo­zatok végrehajtása gazdasá. gi és politikai életünkben mindenütt következetesen és eredményesen folyik. Az utóbbi hónapokban kü­lönösen sokat beszéltünk a gazdaságirányítás reformjá­nak előkészítéséről, illetve ennek zökkenőmentes beve­zetéséről. Arról azonban már kevesebb szó esett, hogy ez a nagy jelentőségű — mond­hatni történelmi — esemény milyen kapcsolatban volt a demokratikus centralizmus érvényesülésével. A gazda­ságirányítás reformjának bevezetését, mint ismeretes, a Központi Bizottság kezde. ményezte. A kommunisták azonban minden munkahe­lyen, minden alapszervezet­ben nemcsak elfogadták, il­letve aktívan állást fogla1 tak mellette, hanem mindc nütt tevékenyen részt vet­tek a reform alapgondola­tainak ismertetésében, a be­vezetésével összefüggő gya­korlati feladatok végrehaj­tásában. A TAGADHATATLAN EREDMÉNYEK és pozitív vonások azonban nem te­hetnek önelégülté bennünket ezen a téren sem. Negatív jelenségek is vannak, ame­lyeket észre kell venni és amelyeknek tanulságait fel kell használni a demokrati­kus centralizmus további erősítésében. A helyzetet vizsgálva, vál­tozatlanul az egyik legfon­tosabb probléma, hogy még mindig sok helyütt nem ér­tik helyesen a centralizmus fogalmát. Bizonyos értelem­ben egyoldalúan kezelik, le­szűkítik csak a központi, il­letve a felsőbb szervek dön­téseire. Gyakran találkozunk olyan nézettel, hogy a helyi pártszervezet álláspontját már nem sorolják a centra­lizmus fogalomkörébe, még akkor sem, ha az legközvet. lenebbül is valamelyik köz­ponti határozat végrehajtását szolgálja. Ez a szemlélet az egyik forrása annak az elég­gé elterjedt gyakorlatnak, hogy a különböző állami és gazdasági szervek képviselői az alapszervezet vezetőségé­nek vagy taggyűlésének ál­lásfoglalását nem tekintik figyelemre méltónak; a párt véleményének csakis a párt. bizottságok, vagy méginkább a felsőbb szervek álláspont­ját tartják. Ez a kérdésnek azonban csak az egyik oldala. Ah­hoz, hogy az alapszervezetek valóban nagy tekintélyű, tár­gyalóképes partnerré vál­janak mindenütt, szükség van arra is, hogy az alap­szervezetek élén felkészült, tapasztalt, a párt politiká­ját jól képviselő vezetők áll­janak. A most sorra kerülő vezetőségválasztások tehát minden bizonnyal erősítik a párton belül mind a demok­ráciát, mind a centralizmust is. A demokráciát úgy, hogy a vezetők kiválasztásánál maradéktalanul érvényesül a párttagság akarata. A cent­ralizmust pedig azzal, hogy a kommunista kollektíva, az alapszervezet felruházza a vezetőket a hatalommal, a döntés pártszerű jogával. A centralizmus értelmezé­sében találkozni olyan né­zettel is, amely a központi irányítást lényegében azono. sít ja a bürokráciával, illetve többé-kevésbé annak tápta­lajaként kezelik. Itt tulaj­donképpen összekeverik a központi irányítást a túlzott központosítással. A helyesen értelmezett és megvalósított centralizmus nem erősíti a bürokráciát, hanem éppen fordítva: hatékony eszköze a bürokrácia elleni harcnak. A CENTRALIZMUS ERŐ­SÍTÉSÉNEK feladata össz­hangban van a demokrácia állandó szélesítésének köve­telményével. Sőt a pártde­mokrácia fejlesztése részben központi útmutatások, kez­deményezések alapján törté­nik A feladatok között első helyen kell említeni a rend­szeres elvi, elvtársi, pártsze­rű vitákat. Ahol a párttag­ság hallgat, ahol nem vesz részt az álláspontok formá­lásában, ahol tudásával, ta­pasztalatával nem gazdagít­ja a tanácskozást, nem se­gíti a döntések megalapo­zottságát, ott baj van a pártdemokráciával. Követ, keztetésként minden párt- szervezet elemi kötelessé! e, hogy ösztönözze a párttag­ságot: nyilvánítson véle­ményt' a fontosabb politikai, gazdasági és más kérdések­ben. A PÁRTON BELÜLI VI­TÁT természetesen nem ele­gendő a felszólalók számán mérni, hanem ázt is célsze­rű megvizsgálni, hogy a fel­szólalók mit mondtak, ér­demben állást foglaltak-e, felszólalásukkal előbbre vit­ték-e a napirenden lévő ügyet. A formális pártélet egyes helyeken nem a tagság hibája. A magvas felszóla­lásoknak, a színvonalas ál­lásfoglalásoknak a feltételét a pártszervezetek vezetősé­geinek, illetve a felsőbb pártszerveknek is meg kell teremteniük. Ha úgy tetszik, a vitát elő kell készíteniük. Nem „forgatókönyvre”, nem szerepkiosztásra, ha­nem a tárgyalt kérdésről adott információra van szük­ség. Tehát előzetesen meg kell teremteni annak a le­hetőségét, hogy a párttagok a tények alapos ismeretének birtokában fejthessék ki vé. töményüket és alakítsák ki álláspontjukat. Nem a demokrácia szelle­mét bizonyítja, hogy egyes helyeken ugyan türelemmel meghallgatják az ellenvéle­ményt, csak éppen érdem­ben nem reagálnak rá. Nincs ugyan korlátozás, mindenki szabadon beszélhet — és ez jó — csak az elmondottak­nak éppen foganatja nincs. Nem új jelenségek ezek. Hosszú ideje folyik ellenük a harc, sőt van is némi ja­vulás. Mégsem szabad velük megbékülni annál inkább, mert változnak a körülmé­nyek, amelyek között dolgo­zunk éspedig olyan értelem­ben, hogy az egyes terüle­tek vezetőinek nagyobb az önállósága, szélesebb a ha­tásköre, s ez helyes és szük­ségszerű. Mindamellett ez a demokratikus folyamat is felidézhet antidemokratikus veszélyeket, amelyeknek nem utolsósorban a helyi pártel­lenőrzés állhatja útjukat. A DEMOKRATIKUS CENT­RALIZMUS erősítésének csu­pán néhány vonását ismer, tettük. De talán ennyiből is világos: a demokratikus centralizmust fejleszteni, erő­síteni annyit jelent, mint védeni, erősíteni pártunk kommunista jellegét. (V. I.) A yíreg\ háza legnagyobb épülete 9 Újító szabolcsi pedagógusok Feleltetőgép helyileg — Fejtornára alkalmas táblázat Nemcsak technikusok, ezermesterek, mérnökök pri­vilégiuma az újítási szenve­dély. 'Ezt bizonyítják azok a pedagógusok, akik a napi oktató-nevelő munka fára. dalmai után különféle el­més szerkezeteket, eszközö­ket készítenek. Hogy köny- nyebb, szemléletesebb legyen az oktatás. Hobby-e, vagy nagyon is komoly foglalatosság — döntsék el maguk az újítá­sok, melyek egy részét már az iskolák tucatja használ. Az újító pedagógusok között találjuk dr. Horvát Sándort, a Zrínyi gimnázium, Horváth Istvánt, Seregi Kálmánt és Budai Gézát, a Vasvári Pál gimnázium, M. Takács Fe­rencet, a Kossuth Lajos szakközépiskola, Mislei Győ­zőt, a mátészalkai gimná­zium tanárát, Tornai Ottót, a gyógypedagógiai intézet igazgatóját, Vonza Sándort, a nyíregyházi 12., sz. iskola tanárát, szakfelügyelőt és másokat. Hobbyból csillagvizsgáló Közülük kérdeztünk meg két újítót; mi ösztönzi a ne. velőket, hogy a tanórán kí­vül is a tanítással, a korsze­rű ismeretnyújtással foglal­kozzanak. — Húsz éve adtam be az első újításomat — mondja M. Takács Ferenc matemati­ka—fizika szakos tanár. — A kéttagú számok köbre emelését akartam szemléle­tessé tenni. Azóta több újí­tást fogadtak el, így a hő­sugárzó berendezést, a kom­binált áramerősségmérőt, amiért dicséretet is kaptam kiállításokon. Legutóbb a kétjegyű számok négyzeté­nek kiszámítására készítet­tem egy megoldási javasla­tot, amit fejben végezhetnek el a gyerekek. M. Takács Ferenc hobby- nak nevezi a kutató, konst­ruáló kedvet. Pihenő időben, otthon készülnek többnyire egyszerű anyagokból a szem_ léltető, tanítást segítő esz­közök. Néhány újítását szá­mos iskolában bevezették, sőt országosan „legyártot­ták”, másokat helyben, a Kossuth szakközépiskolában használnak. — Nekem örömet és ki- kapcsolódást jelent — teszi hozzá M. Takács Ferenc. Bi­zonyára így van a csillagá­szati szakkörrel is, melynek ő a vezetője. Komoly része van abban, hogy megalakult Percek, kilométerek, milliók Jegyzetek szocialista brigádokról Hetvenen beszélgettek. Munka, tanulás, emberség, napok és hétköznapok tör­ténetei hangzottak el. Hány oldalról lehet meg­közelíteni, ami csak a meg­hívóban, a bevezetőben hang­olt el: szocialista brigád­nozgalom. Arról beszélt Kéri József, ogy van az elektromos sze- olőbrigádnak egy új tagja. Vki felnőtt fejjel tanulja a zakmát. Deme István koráb- ian is az AKÖV-nél dolgo- ott, de baleset érte. Súlyos sérülése miatt került a sze­dőkhöz. A Bláthy Ottó brigád nemcsak befogadta, de amikor a házépítésnél szük- ég volt rá, rendszeresen megjelentek, és munkaidő után, társadalmi munkában beszerelték a villanyt. Hogy társukon így is könnyítsenek. S mennyi ilyen történet, ilyen nagyszerűen emberi cselekedet van még a kol­lektíváknál! Legtöbbje talán nem is kerül a nyilvánosság elé. Vagy például a kisvárdai kirendeltség dolgozói. Előző nap megbeszélést tartottak, mert tudták, hogy a brigád­vezetők Nyíregyházára utaz­nak, értekezletre. Danes Zol­tán mindjárt kész javaslatot is hozott magával. Sok indokolatlan kocsiál­lást meg lehetne szüntetni, ha megvalósíthatnák javaslatu­kat. Közösen legyenek érde­keltek a gépkocsivezetők és a szerelők. Mindjárt meg is magyarázta: előfordul, hogy pár perces munka miatt órá­kat áll egy kocsi, mert meg kell várni, hogy sorra kerül­jön. Holott, ha a hibákat rangsorolnák, perceken belül tovább indulhatna. Alakítsa­nak komplexbrigádot a sze­relőkkel. Ha ezzel naponta csak egy­két órát takarítanak meg, ha ennyivel többet futhat a ko­csi, már megérte. Mert az 3-ös AKÖV-nél sok száz ko­csi fut mindig. Kicsit talán félszegen be­szélt a nyírbátori Győri Fe­renc. Most először volt ilyen megbeszélésen, ami több is, kevesebb is, mint egy ta­nácskozás, értekezlet. Az év elején vállalták: megküzde­nek a szocialista címért. Le­het, sokan azt gondolták ak­kor, nem lesz abból a cím­ből semmi. Ha az AKÖV-nek valahol valamiért hallgatni kellett,.az egy a tízhez arány szerint Nyírbátorért kellett hallgatnia. Most meg a múlt héten ugyanez a kollektíva okleve­let és pénzjutalmakat vett át. Mert a,MÁV—AKÖV komp­lexbrigádjuk harmadik helyen végzett a debreceni MÁV igazgatóság területén. De az örömbe is gond vegyül: egyik brigádtagjuk levelező úton gimnáziumba szeretne járni, s még nem tudják, hogyan lehet számára a szükséges szabad időt megteremteni. Eh­hez kér tanácsot, segítséget. Szunyogh Sándor egy új feladatról, a darabáru fuva­rozásról beszélt, amelyet 1968-tól végez teljes egészé­ben az AKÖV. Közben meg­jegyezte, hogy a legutóbbi nagy vizsgálat idején (a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság járt megyénkben) az általuk kiszolgált 24 nagyke­reskedelmi vállalat csak jó véleményt adott brigádjukról az ellenőröknek. Aztán szó volt még ezen a megbeszélésen sok szakmai témáról. Hogy nem értékel­hető még megfelelően az autóbuszjáratok menetrend­szerűsége, a „járatkimara­dás.” Hogy a tehergépkocsi­vezetők több órát állnak in­dokolatlanul egy-egy pony­váért, hogy a darabárufuva­rozók ebben az évben még nem fizettek kötbért. És így tovább... A vállalat jelenlévő szak­osztályvezetőinek volt mit jegyezni, s többnyire a hely­színen választ is adtak. Munka, egyszerű, hétközna- , pi történetek, egymás segíté­se — a köz, s a maguk ja­vára. így készítették a pano­rámabuszt is és köze van a szocialista brigádoknak, hogy televíziót kaptak mátészalkai klubtermükbe, hogy augusz­tus 20-án félmillió forint jutalmat oszthattak ki. Marik Sándor a megyeszékhelyen a csil­lagvizsgáló, egyes műszereit saját kezűleg készítette. Szükségből „szikra" Budai Géza tanár, műsza­ki igazgatóhelyettes a Vas- \Tári Pál gimnáziumban ka­matoztatja kutató szenvedé­lyét. Néhány éve még a fő­városi Fizikai Kutató Inté­zetben dolgozott, mint vil­lamosmérnök. Ö sem vala­milyen „Isteni szikrának” tulajdonítja a kisebb-na- gyobb újításokat. Sokkal in­kább a szükség vitte rá, hogy gondolkozzék; két vil­lamosipari tagozata van az iskolának, és nem voltak villamossági műszerek, anya­gok, nincs a városban ..bá­zisüzem.” Az iskolában kel­lett megalapozni mindent. — Munkát is tudunk adni a gyerekeknek. Hisz éven­ként 35—36 gyereket fogunk kibocsátani szakképesítéssel. Ha látják, hogy értékes, hasznos dolgokat készíte­nek, ez a munkakedvet, ön­bizalmat, a szakma iránti érdeklődést is segíti. így született meg „kop­rodukcióban” Budai Géza és Seregi Kálmán szerkesztésé, ben — s a gyerekek közre­működésével — az atom­mag szerkezetét és a Men- deiejev-féle periódusos rend­szert ábrázoló igen prakti­kus, hordozható, alig 35—40 kilós villamoskapcsolásos szerkezet. Néhány éjjelt el­vett Budai Gézától és Sere­gi Kálmántól. De megérte, több kapcsolású, mint a hasonló berendezések, el tudják látni vele a megye iskoláit. Sőt! Osztályozó géptanár így találkozik a szükség­let és a mindig újat kereső emberi kutatás. Nem világ­ra szóló „találmányok”-ról van szó, mint az iskolai tv- kamera tökéletesítése, a je­lenlegi csiszolása ez inkább. De jelentős. Épp úgy, mint Budai Géza másik készülő munkája a feleltető, illetve osztályozó gép, amely a je­lenlegi „Didaktomat” to­vábbfejlesztése, á helyes és helytelen feleletek arányát, számát is jelzi, segít az osz­tályozásban. Aztán van egy „oda-vissza beszélő” meg. szerkesztése is Budai Géza fejében, amit nemcsak az iskolákban, hanem az üze­mekben, intézményekben is használhatnak. Pán Gém Gyakorlatilag megkezdődött Szabolcs-Szatmár megye székhelyén a város legna­gyobb épületének felépítése. A tizenhatmillió forintos költséggel elkezdett szolgáltató­ház a Mártírok tere felé fordul, közel hatvan méter széles és kileneszintes szép homlokzatával. A képünkön látható homlokzati rajz Deák Lászlónak, a megyei Ter­vező Iroda építészének munkája, ő tervezte a város leg nagyobb házát. Az épület el­helyezésének külön érdekessége, hogy vele tulajdonképpen az új, korszerű nyíregy­házi kiskörút egyik legszebb része is elkészül. Itt, a Rákóczi út és Kossuth utca ke­resztezésénél fordul a majdani kiskörút sétányaival, padjaival, lombos fasoraival az Irodaház mögé, ahol az autóbuszpályaudvar csatlakozik hozzá. A nagy térhatású epü. letet a Béke-szállóval a képen is látható háromemeletes kis szárny köti majd össze. Az épületet, melyben egyebek között nagyon sok fontos munkahely is teret kap, 1970-ben szeretnék átadni rendeltetésének.

Next

/
Oldalképek
Tartalom