Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-10 / 212. szám
t efäa! fcELET-MÁGYARORSZAG B88. szeplemEer Wl A Budapesti őszi Vásáron mutatták be először ezt a 250 cma-es verseny motorkerékpárt, amelyet főleg állami gazdaságoknak és földművesszövetkezeteknek ajánlanak. A 20 lóerős motor jól kihasználható földutakon, dűlőutakon, a nehéz terepen. Elek Emil felvétele Közérdekű rendelkezések egr .égés értelmezése Az Idézésről, az iratmegtekintésről Rendelkezések az alkoholizmus ellen A fíatalkorúak fokozott védelme Szigorítások a szabálysértőkkel szemben Az elmúlt hónapok piaci statisztikája azt mutatja, hogy a nyíregyházi termelőszövetkezetek jelentős részt vállalnak a város áruellátásában. Augusztusban 97 mázsa baromfit értékesítettek. A rántani való élő csirkéből 76, tyúkból 18 és kacsából három mázsát adtak el a piacon. A baromfiárak a kielégítő felhozatal mellett elfogadhatók voltak. A csirke kilónkénti ára 26—28 forint volt, míg a tyúkot és kacsát 22 forintért értékesítették. Zöldségfélékből egy hónap alatt több mint 180 mázsát adtak el. A zöldségfélékből legnagyobb mennyiséget a sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet szállította. Az elmúlt hónapban a paradicsom átlagára 1,90, a paprikáé 3,80, sárgarépáé 4,40, a petrezselyemé pedig 5 foSok gondot okozott évek óta a nyíregyházi V. sz. általános iskola nevelőtestületének az; hogy a tanulók tízperces szünetekben átszaladgáltak a forgalmos utcán a szemben lévő papírboltba. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál megszületett az ötlet: nyíljon úttörő becsületbolt Egycsapásra megszűnik a szaladgálás és még anyagi haszonnal is jár a vállalkozás az úttörőcsapat számára, öt százalék jutalék nem kis összeg, ha meggondoljuk, hogy a vállalat 1000 Ft-os alaptőkével siet az iskola segítségére a boltnyitáshoz. Hétfőn megnyílt tehát a város első úttörő becsületboltja itt, ahol a nagy tízpercben nyugodt körülmények között pótolhatják a hiányzó rajzlapot, otthon felejtett füzetet, vagy ragasztót A forgalom után 5% jutalék illeti az úttörőcsapatot, ami 1000 forintonként 50 I forint rint 20 fillér volt. A fejes káposztát három forintos átlagáron értékesítették. A termelőszövetkezetek kevés gyümölccsel jelentkeztek a piacon, mivel a magántermelők kielégítették áruikkal a vásárlók mennyiségi és minőségi igényét. Dinnyéből a termelőszövetkezetek 50 mázsát adtak el Nyíregyházán, de jelentős mennyiséget szállítottak a piaci árusító kiskereskedőknek is értékesítésre. Szeptember hónapban az előző évhez hasonlóan nagyobb mennyiségre számíthatunk a zöldség és gyümölcs- féléből egyaránt. A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet már a jövő évi értékesítésre is gondol. Hajtatóházának felépülésével a következő évben primőr árukkal látja el a piacot. Nemcsak ebben az iskolában hoz létre a kereskedelem elárusító egységet az úttörők aktív közreműködésével, hanem az újonnan létesített I. sz. Benczúr Gyula általános iskolában is október elsején és vidéken: Kisvárdán, valamint Mátészalkán azonos feltételekkel. Az új iskolában a portásfülkével szemben lévő területet jelölték ki miniatűr bolthelyiség létesítésére, amely teljesen olyan lesz, mint egy papírbolt. Polcokkal, pulttal, mini kirakattal és természetesen a szükséges árukkal berendezve. Az úttörő eladók kék köpenyben tevékenykednek majd, amire rá lesz hímezve „Úttörő eladó”. Mind az iskola tanárai, mind az úttörőcsapat vezetője és a diákok nagy örömmel tér- vezgetik, hogyan fognak felütött mód .iára dolgozni a saját boltjukban a gyerekek. (Kné) A Minisztertanács tanács- szervek osztálya állásfoglalást adott ki egyes közérdekű rendelkezések egységes értelmezéséről. A többi között az idézésekkel kapcsolatban kimondja: nem kötelezhető megjelenésre az a személy, aki az eljárást kezdeményezte, tehát az abban való részvétele saját elhatározásától függ. Ha meghallgatása indokolt, az államigazgatási szerv megjelenésre hívhatja fel, azonban nem teheti idézés útján, tehát meg nem jelenés esetén semmiféle szankció alkalmazására, bírságra, elővezetésre nem kerülhet sor. megcáfolására, az ellenkező tények időbeni bizonyítására. Az állásfoglalás hangsúlyozza: a közérdekű bejelentést tevő személyt ilyen esetben sem szabad felfedni. Az állásfoglalás leszögezi: az érvényben levő törvény szerint az ügyfél iratbetekintési jogához nem szükséges hatósági engedély. Lényeges megállapítás, hogy a testületi szervek — tanács, végrehajtó bizottság — üléseiről készített jegyzőkönyvek, valamint a határozat- tervezetek megtekintését az ügyfelek számára nem lehet megengedni. Elkészült az új szabálysértési kódex, amely külön fejezetben foglalkozik az alkoholizmussal. A 14. és 17/1968. kormányrendelet szerint, nemcsak a vendéglátóipari dolgozók büntethetők, ha fiatalkorút szolgálnak ki, hanem az is, aki megrendelte az italt a fiatalkorit számára. A kiszolgálóval együtt kell felelősségre vonni az étterem, italbolt felelős vezetőjét is. A bírság összege tekintélyes: 3000 forint. Ha valaki szándékosan lerészegít egy fiatalkorút, 5000 forintig terjedő pénzüntetéssel sújtható. Egyéb új adminisztratív intézkedések is segítenek az iszákosság elleni harcban. Az igazságügyi tárca a belügyi tárcával egyetértve ez évben szigorú intézkedéseket, büntető szankciókat hozott. Ezek közé tartozik, hogy a rendőrség a lakásokon belül is intézkedhet: 1 ha valaki mások nyugalmát zavarva botrányt okoz, (az esetek többségében ezt részeg duhajok teszik), 3000 forintig terjedő helyszíni bírságolással büntethető. Magas pénzbírsággal — akár 5000 forintig is! — sújtható vagy elzárással büntethető a garázdaság, a verekedés, a botrányos részegség. Mi tette szükségessé az új kormányrendeletet és a szigorú büntető szankciókat? A kérdésre az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottságban adták meg a választ. — Az utóbbi időben rendkívüli mértékben eltolódott az alkoholisták korcsoportátlaga. Húsz évvel ezelőtt a negyvenévesek korosztálya vezetett az ivásban, ma viszont egyre több a fiatal alkoholisták száma: a 20—30 éves korosztály tört az élre. Á statisztikai adatok szerint, az összes bűntettek 25 százalékát alkohol hatása alatt követték el a múlt évben. Egyes bűncselekményeknél azonban ez a szám meghaladja a 60—70 százalékot is. Az elvonókúrák statisztikai adatai szerint az ittasan végrehajtott bűncselekmények több mint felét fiatalkorúak követték el. Tehát, tizennyolc éven aluliaknak egy korty alkoholt sem! — Mit tervez még a bizottság a fiatalok védelmére? — Mindenekelőtt olyan -munkaterápiás intézet létesítésén dolgozunk, ahol a kf— vánt eredmény eléréséig megfelelő ellenőrzés alatt termelő munkát biztosítanánk elsősorban a fiatal alkoholistáknak, mert ők még viszonylag köny- nyen visszatérnek az egészséges életmódhoz. Úttörő becsüietboltok Nyíregyházán 13 éves eladók — Jutalékos bérezés Az elmúlt hetekben a fűszer és csemegeboltokban rendszeresen avas vajat, illetve hivatalos nyelven „ízhibás” vajat hoztak forgalomba. A hibás vajjal kapcsolatosan érdeklődtünk és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy azok a debreceni tejipartól származtak. Cikkünk megjelenése után dr. Szendrei István a Nyíregyházi Tejipari Vállalat vezetője azonnal intézkedett. Az ízhibás vajat nemcsak Nyíregyházáról, hanem a megye valamennyi boltjából összeszedette és behozatta. Egyidejűleg gondoskodott arról is, hogy a kereskedelem minőségileg kifogástalan és friss vajat kapjon. Az avas vaj körüli bonyodalom ott kezdődött, hogy a debreceni tejipar tiltakozott az ellen, hogy ők hozták volna forgalomba Nyíregyházán és a megyében az ízhibás vajakat. Kitűnt ugyanis az a lehetőség is, hogy a hibás vajat a miskolci tejipar szállította Nyíregyházára. Hogy a komplikáció teljes legyen, megállapítást nyert, hogy a debreceni tejipar a közelmúltban a miskolci tejiparnak kölcsön adott nagyobb meny- nyiségű csomagolópapírt vajszállításhoz. Feltehető tehát, hogy a miskolci tejipar a debreceni cég papírjába csomagolva szállította hozzánk a vajat és egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az avas vaj tulajdonképpen honnan származik? A nyíregyházi tejipar a Kisvárdáról behozatott 20 kilogramm avas vajat kivonta a forgalomból azzal a céllal, hogy megállapítsák, tulajdonképpen honnan szállították a kifogásolt vajat. Érdeklődéssel várjuk, hogy kiknek a hibájából árusítottak hosszabb ideig Nyíregyházán és a megyében avas vajat Farkas Pál Idézni csak írásban lehet. Akit tehát nem írásban, s így az előírásnak meg nem felelő módon idéztek, azt meg nem jelenés miatt sem elővezetni, sem rá bírságot kiszabni nem lehet Ha az idézéséből nem tűnik ki, melyik szerv kit, hová és milyen időpontra idézett, tehát az idézés hiányos, akkor egyben érvénytelen is. Községekben idézésnek minősül a kézbesítőkönyvbe bejegyzett értesítés is, ha azt az érdekelt aláírta, vagy ha az illetőt szóban kötelezték ugyan a megjelenésre, de megtörténtét az ügyiratra feljegyezték, és az idézett személlyel aláíratták. Az állásfoglalás kitér az ügyfelek iratbetekintési jogára is. Kimondja: nem kifogásolható, ha a beadványt észrevételezésre megküldik az ellenérdekű félnek. Ezzel a megoldással mód nyílik az előadottak esetleges SZMT és AKF vizsgálat Sorozatosan megkárosították a fogyasztókat a nyírteleki kisvendéglőben Nem első eset, hogy Mogyorósi Sándort, a nyírteleki fmsz kisvendéglőjének vezetőjét és helyettesét, a feleségét — itt szakács! — különböző szabálytalanságok és a fogyasztók megkárosítása miatt figyelmeztettek. Erre első esetben ez év január 19-én került sor. Nem sok foganatja lehetett, mert utána az itt étkező dolgozók újabb panasszal fordultak a Szakszervezetek Megyei Tanácsához és az Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez. Újabb vizsgálat, újabb figyelmeztetés és 500 forint pénzbírság. A tapasztalatok tanúsították, hogy ez sem járt eredménnyel. Nemrégiben újabb panaszos levél érkezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsához a Nyírteleki Gépjavító Állomás dolgozóitól, akik rendszeresen itt étkeznek. Segítséget és vizsgálatot kértek. Az SZMT és az ÄKF társadalmi ellenőrök bevonásával augusztus 6-án megvizsgálta a dolgozók panaszát. Megállapította, hogy Mogyorósi Sándor több rendbeli szabálysértést, illetve szabálytalanságot követett el újra. Az ételek adagolásánál súlyos mértékű a csökkenés, öt sertéspörkölt húsadagjánál a mennyiségcsonkítás 39,3 százalékos volt Hasonló, de kisebb mértékű adagcsökkentés fordult elő a zöld babfőzeléknél is. De nemcsak ezt fedte fel a vizsgálat. Az ételkalkulációk szúrópróbaszerű ellenőrzésénél az fmsz elnöke által megállapított elszámoló ártól sorozatosan eltértek, drágábban számoltak. Ennyi is elég annak bizonyítására: Mogyorósi Sándor és felesége együttesen súlyos szabálytalanságokat követtek el, megkárosították a vendéglőben étkező dolgozókat, s ezért a vendéglő vezetőjét háromezer, míg a helyettesét ezer forint bírsággal sújtotta az AKF. <fk) Egy bélyegcsere bonyodalmai a Legfelsőbb Bíróság előtt A magyar igazságszolgáltatás történetében most először fordult elő, hogy egy bélyegcsere ügyében a bíróságnak kellett döntenie. Két régi bélyeggyűjtő cserélt. Az egyik régebben megszerezte az ausztriai Bad- Ischl-i színháznak a múlt század közepéről származó színlapját, amelyen az akkor érvényben volt telekhasználati díjat nem okmány-, hanem postabélyeggel rótták le, mégpedig az 1850. évi első osztrák sor vízjel nélküli, fogazat- lan, sárga színű egykrajcáros értékének felezésével. Ugyanis a díj ötven Groschent tett ki, ezért a bélyegnek vízszintesen felezett részét ragasztották a papírlapra. Osztrák bélyegszakértők szerint ez az egyetlen megmaradt példány, amikor felezett postabélyeget, mint okmánybélyeget használtak fel. Ezért a nagy ritkaságért cserébe az 1871. évi kibocsátású első magyar kőnyomatos sor narancssárga színű 2 krajcárosát, valamint az 1914. évi magyar úgynevezett zöld-portó sor, álló keresztes vízjelű, 20 filléres bélyegét kapta. Nem sokkal később, az, aki az osztrák bélyeget adta, közölte társával: rájött, hogy a cserével súlyosan károsodott, ezért a már lebonyolított cserétől visszalép. Megegyezni nem tudtak, ezért pert indított, egyben a magyar bélyegeket visszaküldte." A budapesti I—III. kerületi bíróság a cserét hatálytalanította, mert a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között nagy aránytalanságot látott és a beperelt gyűjtőt az osztrák ritkaság kiadására kötelezte. Fellebbezésre a budapesti fővárosi bíróság a keresetet elutasította azzal az indoklással, hogy az osztrák bélyegnek megállapítható forgalmi értéke nincs, csak eszmei értéke, ami nem realizálható, tehát az aránytalanság megállapítására nincs lehetőség Az ellentétes ítéletek után — törvényességi óvásra — az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely, kimondta: szakvélemény, illetve a Müller-kata- lógus szerint az osztrák bélyeg értéke a csere idején hatszáz dollár volt. Ez a Nemzeti Bank akkori átszámítási árfolyama alapján 14 088 forintnak felelt meg. A két magyar bélyeg 6800 forintot ér. A feltűnően nagy értékkülönbség miatt a csere érvénytelen. Ezért a fővárosi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, míg a kerületi bíróság ítéletét helybenhagyta és szintén kötelezte a beperelt gyűjtőt, hogy — miután saját bélyegeit már visz- szakapta — az osztrák ritkaságot adja vissza. Az utóbbi hetekben Sza- bolcs-Szatmár megye lottózói „jól szerepeltek.” A 34. játékhét sorsolásán, augusztus 23-án két négyes találat jutott a szabolcsi lottózóknak, egyenként 72 ezer 700 forint összegű nyereménynyel. Az egyik szerencsés nyerő vásárosnaményi, a másik fehérgyarmati lottózó. A 35. játékhéten újabb szerencsés két négyes találattal gazdagodott a megye. Az egyik nyíregyházi, a másik lottózó ismeretlen. A nyertes szelvényt a megye egyik postahivatala hozta forgalomba. A legutóbbi, pénteki lottó- sorsoláson nem volt könnyű 4-es találatot elérni. Olyan számösszeállításban húzták ki az öt számot, hogy országosan mindössze 13-an értek el négyes találatot Ebből a kis számú négyes találatból Sza- bolcs-Szatmár megyében újabb két nyertes van, az egyik nyírbátori, a másik ti- szavasvári. Egyenként 260 ezer forintot nyertek. A fenti nyereményekkel még nem záródott le Szabolcs „szerencséje.” A július havi tárgynyeremény-sorsoláson az egyik szerencsés nyerő háromszobás, összkomfortos öröklakást nyert Budapest I. kér. Batthyány út 3. sz. alatt épülő első emelet 11. sz. lakásában. Érdekessége, hogy a gyönyörű loggiés öröklakás nyertese nem jelentkezett a mai napig sem és igényét elvesztette a lakásra. Ez a lottózó — feltehetően — eldobta szerencséjét. Az augusztus havi tárgy- nyeremény-sorsoláson újabb szerencsés szabolcsi lottózó nyert kétszobás, teakonyhás, összkomfortos öröklakást, aki már jelentkezett is, ifj. D. Kovács János Tlszanagyfalu Szarvas u. 9. sz. alatti lakos személyében. összességében ez évben Szabolcs-Szatmár megyében hét hónap alatt 59 darab négyes találatot értek el a lottózók. (f. P) Áru a városnak Baromfi, zöldségfélék, szőlő a tsz-ekből Nincs „raztiája“ az avas vajnak Fortuna Szabolcsba költözött ? Aki „eldobta“ a szerencséjét