Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-10 / 212. szám

t efäa! fcELET-MÁGYARORSZAG B88. szeplemEer Wl A Budapesti őszi Vásáron mutatták be először ezt a 250 cma-es verseny motorkerékpárt, amelyet főleg állami gaz­daságoknak és földművesszövetkezeteknek ajánlanak. A 20 ló­erős motor jól kihasználható földutakon, dűlőutakon, a ne­héz terepen. Elek Emil felvétele Közérdekű rendelkezések egr .égés értelmezése Az Idézésről, az iratmegtekintésről Rendelkezések az alkoholizmus ellen A fíatalkorúak fokozott védelme Szigorítások a szabálysértőkkel szemben Az elmúlt hónapok piaci statisztikája azt mutatja, hogy a nyíregyházi termelőszövet­kezetek jelentős részt vállal­nak a város áruellátásában. Augusztusban 97 mázsa ba­romfit értékesítettek. A ránta­ni való élő csirkéből 76, tyúk­ból 18 és kacsából három mázsát adtak el a piacon. A baromfiárak a kielégítő fel­hozatal mellett elfogadhatók voltak. A csirke kilónkénti ára 26—28 forint volt, míg a tyúkot és kacsát 22 forintért értékesítették. Zöldségfélékből egy hónap alatt több mint 180 mázsát adtak el. A zöldségfélékből legnagyobb mennyiséget a sóstóhegyi Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet szállította. Az elmúlt hónapban a para­dicsom átlagára 1,90, a pap­rikáé 3,80, sárgarépáé 4,40, a petrezselyemé pedig 5 fo­Sok gondot okozott évek óta a nyíregyházi V. sz. ál­talános iskola nevelőtestüle­tének az; hogy a tanulók tíz­perces szünetekben átszalad­gáltak a forgalmos utcán a szemben lévő papírboltba. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál megszületett az ötlet: nyíljon úttörő becsület­bolt Egycsapásra megszű­nik a szaladgálás és még anyagi haszonnal is jár a vállalkozás az úttörőcsapat számára, öt százalék jutalék nem kis összeg, ha meggon­doljuk, hogy a vállalat 1000 Ft-os alaptőkével siet az is­kola segítségére a boltnyitás­hoz. Hétfőn megnyílt tehát a város első úttörő becsület­boltja itt, ahol a nagy tíz­percben nyugodt körülmé­nyek között pótolhatják a hiányzó rajzlapot, otthon fe­lejtett füzetet, vagy ragasz­tót A forgalom után 5% jutalék illeti az úttörőcsapa­tot, ami 1000 forintonként 50 I forint rint 20 fillér volt. A fejes káposztát három forintos át­lagáron értékesítették. A termelőszövetkezetek ke­vés gyümölccsel jelentkeztek a piacon, mivel a magánter­melők kielégítették áruikkal a vásárlók mennyiségi és mi­nőségi igényét. Dinnyéből a termelőszövetkezetek 50 má­zsát adtak el Nyíregyházán, de jelentős mennyiséget szál­lítottak a piaci árusító kis­kereskedőknek is értékesítés­re. Szeptember hónapban az előző évhez hasonlóan na­gyobb mennyiségre számít­hatunk a zöldség és gyümölcs- féléből egyaránt. A nyíregy­házi Dózsa Termelőszövetke­zet már a jövő évi értékesí­tésre is gondol. Hajtatóházá­nak felépülésével a követke­ző évben primőr árukkal lát­ja el a piacot. Nemcsak ebben az iskolá­ban hoz létre a kereskedelem elárusító egységet az úttörők aktív közreműködésével, ha­nem az újonnan létesített I. sz. Benczúr Gyula általános iskolában is október elsején és vidéken: Kisvárdán, va­lamint Mátészalkán azonos feltételekkel. Az új iskolában a portás­fülkével szemben lévő terüle­tet jelölték ki miniatűr bolt­helyiség létesítésére, amely teljesen olyan lesz, mint egy papírbolt. Polcokkal, pulttal, mini kirakattal és természe­tesen a szükséges árukkal be­rendezve. Az úttörő eladók kék köpenyben tevékenyked­nek majd, amire rá lesz hí­mezve „Úttörő eladó”. Mind az iskola tanárai, mind az úttörőcsapat vezetője és a diákok nagy örömmel tér- vezgetik, hogyan fognak fel­ütött mód .iára dolgozni a sa­ját boltjukban a gyerekek. (Kné) A Minisztertanács tanács- szervek osztálya állásfoglalást adott ki egyes közérdekű ren­delkezések egységes értelme­zéséről. A többi között az idézések­kel kapcsolatban kimondja: nem kötelezhető megjele­nésre az a személy, aki az eljárást kezdeményezte, te­hát az abban való részvéte­le saját elhatározásától függ. Ha meghallgatása indokolt, az államigazgatási szerv meg­jelenésre hívhatja fel, azon­ban nem teheti idézés útján, tehát meg nem jelenés esetén semmiféle szankció alkalma­zására, bírságra, elővezetésre nem kerülhet sor. megcáfolására, az ellenkező tények időbeni bizonyítására. Az állásfoglalás hangsúlyoz­za: a közérdekű bejelentést tevő személyt ilyen esetben sem szabad felfedni. Az állásfoglalás leszögezi: az érvényben levő törvény szerint az ügyfél iratbete­kintési jogához nem szüksé­ges hatósági engedély. Lényeges megállapítás, hogy a testületi szervek — tanács, végrehajtó bizottság — ülé­seiről készített jegyzőköny­vek, valamint a határozat- tervezetek megtekintését az ügyfelek számára nem lehet megengedni. Elkészült az új szabálysér­tési kódex, amely külön fe­jezetben foglalkozik az al­koholizmussal. A 14. és 17/1968. kormányrendelet szerint, nemcsak a vendég­látóipari dolgozók büntet­hetők, ha fiatalkorút szol­gálnak ki, hanem az is, aki megrendelte az italt a fia­talkorit számára. A kiszol­gálóval együtt kell felelős­ségre vonni az étterem, ital­bolt felelős vezetőjét is. A bírság összege tekintélyes: 3000 forint. Ha valaki szán­dékosan lerészegít egy fia­talkorút, 5000 forintig ter­jedő pénzüntetéssel sújt­ható. Egyéb új adminisztratív intézkedések is segítenek az iszákosság elleni harcban. Az igazságügyi tárca a belügyi tárcával egyetértve ez évben szigorú intézkedéseket, bün­tető szankciókat hozott. Ezek közé tartozik, hogy a rendőr­ség a lakásokon belül is in­tézkedhet: 1 ha valaki mások nyugalmát zavarva botrányt okoz, (az esetek többségében ezt ré­szeg duhajok teszik), 3000 forintig terjedő helyszíni bírságolással büntethető. Magas pénzbírsággal — akár 5000 forintig is! — sújtható vagy elzárással büntethető a garázdaság, a verekedés, a botrányos részegség. Mi tette szükségessé az új kormányrendeletet és a szi­gorú büntető szankciókat? A kérdésre az Alkoholizmus El­leni Országos Bizottságban adták meg a választ. — Az utóbbi időben rend­kívüli mértékben eltolódott az alkoholisták korcsoport­átlaga. Húsz évvel ezelőtt a negyvenévesek korosztálya vezetett az ivásban, ma vi­szont egyre több a fiatal alko­holisták száma: a 20—30 éves korosztály tört az élre. Á statisztikai adatok sze­rint, az összes bűntettek 25 százalékát alkohol hatása alatt követték el a múlt év­ben. Egyes bűncselekmények­nél azonban ez a szám meg­haladja a 60—70 százalékot is. Az elvonókúrák statisztikai adatai szerint az ittasan végrehajtott bűn­cselekmények több mint felét fiatalkorúak követ­ték el. Tehát, tizennyolc éven alu­liaknak egy korty alkoholt sem! — Mit tervez még a bi­zottság a fiatalok védelmé­re? — Mindenekelőtt olyan -munkaterápiás intézet létesí­tésén dolgozunk, ahol a kf— vánt eredmény eléréséig meg­felelő ellenőrzés alatt termelő munkát biztosítanánk elsősor­ban a fiatal alkoholistáknak, mert ők még viszonylag köny- nyen visszatérnek az egészsé­ges életmódhoz. Úttörő becsüietboltok Nyíregyházán 13 éves eladók — Jutalékos bérezés Az elmúlt hetekben a fű­szer és csemegeboltokban rendszeresen avas vajat, il­letve hivatalos nyelven „íz­hibás” vajat hoztak forga­lomba. A hibás vajjal kap­csolatosan érdeklődtünk és azt a tájékoztatást kaptuk, hogy azok a debreceni tej­ipartól származtak. Cikkünk megjelenése után dr. Szendrei István a Nyír­egyházi Tejipari Vállalat ve­zetője azonnal intézkedett. Az ízhibás vajat nemcsak Nyír­egyházáról, hanem a megye valamennyi boltjából össze­szedette és behozatta. Egyide­jűleg gondoskodott arról is, hogy a kereskedelem minő­ségileg kifogástalan és friss vajat kapjon. Az avas vaj körüli bonyo­dalom ott kezdődött, hogy a debreceni tejipar tiltakozott az ellen, hogy ők hozták vol­na forgalomba Nyíregyházán és a megyében az ízhibás va­jakat. Kitűnt ugyanis az a lehe­tőség is, hogy a hibás vajat a miskolci tejipar szállította Nyíregyházára. Hogy a komp­likáció teljes legyen, megál­lapítást nyert, hogy a deb­receni tejipar a közelmúlt­ban a miskolci tejiparnak kölcsön adott nagyobb meny- nyiségű csomagolópapírt vaj­szállításhoz. Feltehető tehát, hogy a miskolci tejipar a deb­receni cég papírjába csoma­golva szállította hozzánk a vajat és egyelőre nem lehet pontosan megállapítani, hogy az avas vaj tulajdonképpen honnan származik? A nyíregyházi tejipar a Kisvárdáról behozatott 20 ki­logramm avas vajat kivonta a forgalomból azzal a céllal, hogy megállapítsák, tulaj­donképpen honnan szállítot­ták a kifogásolt vajat. Érdeklődéssel várjuk, hogy kiknek a hibájából árusítot­tak hosszabb ideig Nyíregy­házán és a megyében avas vajat Farkas Pál Idézni csak írásban lehet. Akit tehát nem írásban, s így az előírásnak meg nem felelő módon idéztek, azt meg nem jelenés miatt sem elővezetni, sem rá bírságot kiszabni nem lehet Ha az idézéséből nem tűnik ki, melyik szerv kit, hová és milyen időpontra idézett, tehát az idézés hiányos, ak­kor egyben érvénytelen is. Községekben idézésnek mi­nősül a kézbesítőkönyvbe be­jegyzett értesítés is, ha azt az érdekelt aláírta, vagy ha az illetőt szóban kötelezték ugyan a megjelenésre, de megtörténtét az ügyiratra fel­jegyezték, és az idézett sze­méllyel aláíratták. Az állásfoglalás kitér az ügyfelek iratbetekintési jogá­ra is. Kimondja: nem kifogásolható, ha a be­adványt észrevételezésre megküldik az ellenérdekű félnek. Ezzel a megoldással mód nyí­lik az előadottak esetleges SZMT és AKF vizsgálat Sorozatosan megkárosították a fogyasztókat a nyírteleki kisvendéglőben Nem első eset, hogy Mogyo­rósi Sándort, a nyírteleki fmsz kisvendéglőjének veze­tőjét és helyettesét, a felesé­gét — itt szakács! — külön­böző szabálytalanságok és a fogyasztók megkárosítása miatt figyelmeztettek. Erre első esetben ez év ja­nuár 19-én került sor. Nem sok foganatja lehetett, mert utána az itt étkező dolgozók újabb panasszal fordultak a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsához és az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőséghez. Újabb vizsgálat, újabb figyel­meztetés és 500 forint pénz­bírság. A tapasztalatok ta­núsították, hogy ez sem járt eredménnyel. Nemrégiben újabb panaszos levél érke­zett a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsához a Nyírtele­ki Gépjavító Állomás dolgo­zóitól, akik rendszeresen itt étkeznek. Segítséget és vizs­gálatot kértek. Az SZMT és az ÄKF tár­sadalmi ellenőrök bevonásá­val augusztus 6-án megvizs­gálta a dolgozók panaszát. Megállapította, hogy Mogyo­rósi Sándor több rendbeli szabálysértést, illetve szabály­talanságot követett el újra. Az ételek adagolásánál sú­lyos mértékű a csökkenés, öt sertéspörkölt húsadagjá­nál a mennyiségcsonkítás 39,3 százalékos volt Hason­ló, de kisebb mértékű adag­csökkentés fordult elő a zöld babfőzeléknél is. De nemcsak ezt fedte fel a vizsgálat. Az ételkalkulá­ciók szúrópróbaszerű ellen­őrzésénél az fmsz elnöke ál­tal megállapított elszámoló ár­tól sorozatosan eltértek, drá­gábban számoltak. Ennyi is elég annak bizo­nyítására: Mogyorósi Sándor és felesége együttesen súlyos szabálytalanságokat követtek el, megkárosították a ven­déglőben étkező dolgozókat, s ezért a vendéglő vezetőjét háromezer, míg a helyettesét ezer forint bírsággal sújtotta az AKF. <fk) Egy bélyegcsere bonyodalmai a Legfelsőbb Bíróság előtt A magyar igazságszolgálta­tás történetében most először fordult elő, hogy egy bélyeg­csere ügyében a bíróságnak kellett döntenie. Két régi bélyeggyűjtő cse­rélt. Az egyik régebben meg­szerezte az ausztriai Bad- Ischl-i színháznak a múlt szá­zad közepéről származó szín­lapját, amelyen az akkor ér­vényben volt telekhasználati díjat nem okmány-, hanem postabélyeggel rótták le, még­pedig az 1850. évi első oszt­rák sor vízjel nélküli, fogazat- lan, sárga színű egykrajcáros értékének felezésével. Ugyan­is a díj ötven Groschent tett ki, ezért a bélyegnek vízszin­tesen felezett részét ragasz­tották a papírlapra. Osztrák bélyegszakértők szerint ez az egyetlen megmaradt példány, amikor felezett postabélyeget, mint okmánybélyeget hasz­náltak fel. Ezért a nagy rit­kaságért cserébe az 1871. évi kibocsátású első magyar kő­nyomatos sor narancssárga színű 2 krajcárosát, valamint az 1914. évi magyar úgyneve­zett zöld-portó sor, álló ke­resztes vízjelű, 20 filléres bé­lyegét kapta. Nem sokkal ké­sőbb, az, aki az osztrák bé­lyeget adta, közölte társával: rájött, hogy a cserével súlyo­san károsodott, ezért a már lebonyolított cserétől vissza­lép. Megegyezni nem tudtak, ezért pert indított, egyben a magyar bélyegeket vissza­küldte." A budapesti I—III. kerületi bíróság a cserét hatálytalaní­totta, mert a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között nagy aránytalanságot látott és a beperelt gyűjtőt az osztrák ritkaság kiadására kötelezte. Fellebbezésre a budapesti fő­városi bíróság a keresetet el­utasította azzal az indoklás­sal, hogy az osztrák bélyeg­nek megállapítható forgalmi értéke nincs, csak eszmei ér­téke, ami nem realizálható, tehát az aránytalanság megál­lapítására nincs lehetőség Az ellentétes ítéletek után — tör­vényességi óvásra — az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely, kimondta: szakvéle­mény, illetve a Müller-kata- lógus szerint az osztrák bé­lyeg értéke a csere idején hatszáz dollár volt. Ez a Nemzeti Bank akkori átszá­mítási árfolyama alapján 14 088 forintnak felelt meg. A két magyar bélyeg 6800 fo­rintot ér. A feltűnően nagy értékkülönbség miatt a csere érvénytelen. Ezért a fővárosi bíróság ítéletét hatályon kí­vül helyezte, míg a kerületi bíróság ítéletét helybenhagy­ta és szintén kötelezte a be­perelt gyűjtőt, hogy — mi­után saját bélyegeit már visz- szakapta — az osztrák ritka­ságot adja vissza. Az utóbbi hetekben Sza- bolcs-Szatmár megye lottózói „jól szerepeltek.” A 34. játékhét sorsolásán, augusztus 23-án két négyes találat jutott a szabolcsi lot­tózóknak, egyenként 72 ezer 700 forint összegű nyeremény­nyel. Az egyik szerencsés nyerő vásárosnaményi, a má­sik fehérgyarmati lottózó. A 35. játékhéten újabb sze­rencsés két négyes találattal gazdagodott a megye. Az egyik nyíregyházi, a másik lottózó ismeretlen. A nyer­tes szelvényt a megye egyik postahivatala hozta forga­lomba. A legutóbbi, pénteki lottó- sorsoláson nem volt könnyű 4-es találatot elérni. Olyan számösszeállításban húzták ki az öt számot, hogy országo­san mindössze 13-an értek el négyes találatot Ebből a kis számú négyes találatból Sza- bolcs-Szatmár megyében újabb két nyertes van, az egyik nyírbátori, a másik ti- szavasvári. Egyenként 260 ezer forintot nyertek. A fenti nyereményekkel még nem záródott le Sza­bolcs „szerencséje.” A július havi tárgynyere­mény-sorsoláson az egyik szerencsés nyerő háromszo­bás, összkomfortos öröklakást nyert Budapest I. kér. Bat­thyány út 3. sz. alatt épülő első emelet 11. sz. lakásában. Érdekessége, hogy a gyönyö­rű loggiés öröklakás nyerte­se nem jelentkezett a mai napig sem és igényét elvesz­tette a lakásra. Ez a lottózó — feltehetően — eldobta sze­rencséjét. Az augusztus havi tárgy- nyeremény-sorsoláson újabb szerencsés szabolcsi lottózó nyert kétszobás, teakonyhás, összkomfortos öröklakást, aki már jelentkezett is, ifj. D. Kovács János Tlszanagyfalu Szarvas u. 9. sz. alatti lakos személyében. összességében ez évben Szabolcs-Szatmár megyében hét hónap alatt 59 darab né­gyes találatot értek el a lot­tózók. (f. P) Áru a városnak Baromfi, zöldségfélék, szőlő a tsz-ekből Nincs „raztiája“ az avas vajnak Fortuna Szabolcsba költözött ? Aki „eldobta“ a szerencséjét

Next

/
Oldalképek
Tartalom