Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-08 / 211. szám
1. oldat fcELET-MAGYARORSZAC - VASÄRNAPT MELLÉRT Ft 1688. szepTember t * <ET SZÜLETÉSNAP 1888 szeptember 12-én született, idén ünnepeljük 80. születésnapját. Festő szeretett volna lenni, 'de végül is apja akaratának megfelelően a gimnázium elvégzése után jegyző, majd joggyakornok lett. 1910-től a Nyugatban és más lapokban publikálta novelláit. Első valódi írói sikerét Viszontlátásra, drága... című kisregényével aratta, 1916-ban. Ez a mű — az első háborúellenes regény a magyar irodalomban — maradandó értékű alkotásai közé tartozik. Az otthonok békéjét, emberi életek értékes célkitűzését feldúló háborúval együtt járó embertelenség ellen emel szót benne. A forradalmakban nem vesz részt aktív módon, de rokonszenvezett velük. A Tanácsköztársaság bukása után, a Horthy-korszak idején mindvégig a munkások és parasztok írójának vallotta magát, valósággal tüntetett a kommunizmus iránti rokon- szenvével. Ezért az akkori korszakban kegyvesztett lett. Az írás mellett a másik ke- resti forrását és egyben életformájának másik oldalát a zenében találta meg: gitárés fuvola együttesé vei különböző színházakban, kabarékban, bárokban lépett fel groteszk műsorokkal. Akkoriban egyesek úgy vélekedtek róla, hogy azokban az években némileg saját figuráinak életét folytatta. Az igazság az, hogy írásaiban sok az önéletrajzi mozzanat, de az ő életét egyetlen hősével sem lehet azonosítani. A 20-as években kezdte írni a Kakuk Marci köteteket és kisregényeit. Ezekben a történet színhelye rendszerint a kisváros, és hősei a népi bohémvilág alakjai. A Kakuk Marci című sorozat első drabját — a Kakuk Marci ifjúságát — 1923-ban publikálta, amelyről Móricz Zsigmond így nyilatkozott: „Biztos szem, biztos kéz, mesteroperatőr munkája, amellett egy gazdag, finom, drága kedély ömlő lírai müzsikája” Helyénvaló az az irodalom- történeti megállapítás, mely szerint a Kakuk Marci ciklus igazi tartalma a polgári élet egy fontos ténye, nevezetesen az emberek menekülése a kapitalista robot elől. nem tudja elviselni az élei hétköznapi megkötöttségeit, szürke egyhangúságát, a függetlenség elvesztését. Ez a tiltakozás jogosult és emberi. Tersánszky olyan témát érint ezzel, amelytől a XXX. század eleje óta visszhangzik az európai irodalom, sőt olyat, amely — egy vonatkozásban — közel hozza őt eszmeileg is a szocializmushoz, amelynek nem csupán az anyagi jólét, hanem az emberekhez méltó munka biztosítása is a legfontosabb céljai közé tartozik. így tehát a ciklus kritikája is a kispolgári anarchizmusnak, összekötve ezt a robot elleni támadással. A 30-as évek végén Hevesi Sándor rábeszélésére megírta A cigányok című darabját, amelyet a Magyar Színház, majd a Nemzeti Színház mutatott be; zenéjét maga Tersánszky szerezte. A felszabadulás utáni írásait általában az élet apróságaihoz tapadó, kritikai hangulatú írásmód jellemzi. Ez azonban csak megrögződött írói modor, amelytől a művész már képtelen megválni. Az ifjúsági irodalmat is műveli, számos mesekönyv és gyermekszíndarab szerzője. — Kakuk Marci című ciklusáért 1949-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Tersánszky Józsi Jenő kiemelkedő, sajátosan egyéni alakja a magyar irodalomnak. Olvasói, tisztelői szeretettel köszöntik és ünnepük szellemi életünk kiválóságát 80. születésnapján. ( — es) Czóbel Béla NyolcvanStödik születésnapját ünnepli Czóbel Béla Kossuth-díjas festőművész, a magyar festőtársadalom nagy öregje. Alacsony, törékeny alakja gyakran feltűnik Szentendre girbe-gurba utcáin, vagy a szentendrei kert őszre készülő. érett illatoktól terhes fái között, a lugas árnyat adó hűvösségében. Sétálva, pihenve szemlélődik. Mer1 művészember számára a pi henve szemlélődés is az alkotómunka folyamatába tar_ tozik. Nagybányán kezdte művé szí pályáját, Münchenben fő leg technikai ismereteit gaz dagította, művésszé azonba. Párizs érlelte, ahol kezdet ben a Julian iskolát látogat la és már az első évben díjat nyert aktrajzával. — Nekem a francia művészet, a francia festők barátsága, társasága és tanítása nagyon sokat jelentett és jelent ma is... — összegezi a franciaországi évek tanulságát a szentendrei kert csöndjében. — Érthető tehát, ha csak tehetem, késő ősztől kora tavaszig Párizsban dolgozom. De a tavasz, n nyár, az őszelő mindig Szentendréé, ahol éppen ne gyedszázada telepedtem mee A párizsi hónapok alatt általában öt-hat kép születik. Az igazi „munkahely” Szentendre. Képeim java, húszhuszonöt itt fogalmazódik ■neg a vásznakon. Az idén feleségének, Módok Mária festőművésznek betegsége miatt csak május végén költöztek ki a szentendrei házba. Mégis tucatnyi olaj kép — készen vagy félig készen — sorakozik már a műteremszoba falai mellett Ölő akt, Szentendrei kert Leányportré, Intenem Csendélet kék tállal, Műte remsarok, Fekvő lány. S a festőállványon a legújabb kép kontúrjai: Csendélet virággal. — A jövő esztendő elején újabb kiállításom nyílik Párizsban, a Galerie Valtat- ban. Most arra készülök. Huszonöt-harminc képet szeretnék kiállítani, elsősorban a legújabbakat — jegyzi meg derűsen, miközben rágyújt elmaradhatatlan pipájára. Hatvanöt esztendős művészi pályája során huszonöt önálló kiállítása volt. Ezek közül tíz Párizsban, háromhárom Budapesten és Berlinben, kettő-kettő Genfben, Genovában és Chicagóban, egy-egy pedig Velencében, Amszterdamban és New Yorkban. Második chicagói kiállítása az idén, április végén zárult. Az International Galleriesben harmincnyolc olaj képe, öt akvarellje és hat rajza került az amerikai közönség elé. Ezen a tárlaton tíz tájképe idézte Szentendre sajátos hangulatát és mindössze kettő másik kedvenc tartózkodási helyét, a párizsi Montparnasse-t. A többi kiállított kép: csendélet, portré, akt. Gazdag érzelemvilága minden művét átmelegíti. Derűs öröm és nyugalom sugárzik belőlük. Egy álmodozó, de mindenkor reálisan érző és cselekvő ember vallomásai az élet szépségéről. Örök nyughatatlan. Újabb félig kész képeket hoz be a műterembe, majd váratlanul mcseréli a festőállványon a Virágcsendéletet az Ülő aktra, aztán az órájára néz: négyre várja a modellt. Az önmagának engedélyezett rövid pihenő ideje lejárt, a következő órák ismét az alkotó munkáé. Mert Czóbel Béla nyolcvanöt évesen sem tud hosszabb időre megpihenni. — Amíg az ember dolgozik, nem tud megöregedni... — szabadkozik udvariasan, búcsúzóra nyújtva a kezét. Fiatalnak vallja magát. És a kimondott önvallomásnál b 'szédesebben árulkodik erről újra és újra megújuló, eazdag művészete. (P) A nemzet könyvtára A szellemi értékek egyedülálló tárháza az Országos Széchenyi Könyvtár. Amikor 1802-ben névadója, gróf Széchényi Ferenc magán- könyvtára magyar vonatkozású műveinek felajánlásával megvetette a magyar nemzeti könyvtár alapját, bizonyé, ra maga sem gondolta, hogy a könyvgyűjtés milyen hatalmas intézményévé növi ki magát alapítványa. A névadó 10—12 ezer nyomtatott művet, néhány száz kéziratot, metszetet és térképet adott át a nemzet számára. Jelenleg mintegy ötmillióra tehető a könyvtár állománya: könyvek, újságok és folyóiratok, kéziratok, kották, térképek, kisnyomtatványok, képek és más dokumentumok állnak az olvasók rendelkezésére. Másfél millió kötet A könyvállomány ma több, mint másfél millió kötetből áll. E gyűjtemény zömét az 1712-óta Magyarországon megjelent kiadványok alkotják, másik jelentős része pedig az 1601-től kiadott külföldi könyvekből áll. A központi könyvállomány tükrözi valamennyi újkori gondolatrendszer, társadal, mi mozgalom és irodalmi stílustörekvés hazai, sőt tá- gabban értelmezve: középés kelet-európai elterjedésének körét. ízelítőül hadd említsünk meg néhányat közülük. A francia felvilágosodás irodalmából számos első kiadással szerepel Rousseau, Voltaire és Diderot. A német irodalom és tudomány klasszikus korszakából Kant, Lessing, Schiller, Goethe és Heine kiadásai. Az angolokat Byron, Tennison, Swinburne és Browning képvise. li. A tudomány úttörői közül Hegel, Marx, Engels, Darvin és Mendelejev első kiadású művei szintén megtalálhatók. Gazdag hírlaptár Itt kapott helyet több, a nemzeti könyvtárra hagyományozott magánkönyvtár is. A magyar felvilágosodás kimagasló alakja, Batsányi János, aztán Kisfaludy Sándor, Madách Imre könyvtárát ke. zelik önálló gyűjteményként Ugyancsak a nemzeti könyvtár őrzi Kossuth Lajos magánkönyvtára számos neki ajánlott, vagy saját kezű jegyzeteivel ellátott könyvét. Igen gazdag az Országos Széchenyi Könyvtár tudományos anyaga is. A központi gyűjtemény gazdagsága alapot nyújt arra, hogy a magyar nemzeti könyvtár a kelet-európai népek társa; dalom tudományi összehasonlító kutatásainak egyik műhelyévé váljék. Az Országos Széchenyi Könyvtár hírlaptárának mai állománya kb. 170 ezer kötet. Magában foglalja a magyar hírlap- és folyóiratirodalom minden jelentős emlékét az 1771-ben indult latin nyelvű Nova Posonien, sia-tól a jelenkor sajtójáig Megtalálhatók a legrégibb magyar hírlapok (Magyar Hírmondó, Magyar Kurír. Hadi és Más Nevezetes Történetek) a XVIII—XIX. század vezető folyóiratai (Magyar Múzeum, Uránia, Tudományos Gyűjtemény) az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hírlapjai (Már- czius Tizenötödike, Munkások Újságja, Közlöny, Kossuth Hírlapja) a korai magyar munkásmozgalmi lapok (Munkás-Heti-Krónika, Aranytrombita, Testvériség, Népszava), a XX. század fordulójának haladó polgári fo_ ly ói rátái (A Hét, Nyugat, stb.) a Magyar Tanácsköztársaság sajtója (Vörös Újság, Vörös Katona, Ifjú Proletár) a két világháború között a bel- és külföldön megjelent illegális és félillegális forradalmi lapok (Uj Március, Uj Hang, Sarló és Kalapács, 100 °/o, Valóság). A Régi és Ritka Nyomtatványok Tára a teljes állomány legrégibb és kivételes értékű nyomtatványait gyűj_ ti. Az 1500 előtt nyomtatott könyvekből több, mint 1700 példánya van. Kimagasló értékei közül megemlítjük a Magyarországon lévő egyetlen Gutenberg-nyo’mtatványt, a 42 soros Biblia töredéket, az első magyarországi nyomtatványt, az 1473-ban Budán nyomtatott Chronica Hun- garorum teljes példányát. Megtalálhatjuk Sylvester János Grammatica-ját és Uj Testamentum-fordítását, Hel_ tai Gáspár és Bornemissza Péter műveit, Tinódi Sebestyén Chronica-ját, Zrínyi Miklós Szigeti Veszedelem eposzának Bécsben megjelent első kiadását. Ugyancsak hegyet. kaptak a gyűjteményben Kossuth, Széchenyi és Táncsics különleges értékű művei is. A Kézirattár mintegy 360 ezer kéziratot őriz. Legnagyobb értékei közé tartozik a legrégibb összefüggő szövegű magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd. Emellett 77 magyar nyelvemléket őriz 1550 előttről a Kézirattár. A XII. századból fennmaradt a legrégibb törvénygyűjtemény, néhány krónika. Mátyás király 32 kódexe, Kinizsiné Magyar Benigna magyar imádságos könyve. Mikes Ke. lemen kéziratainak egy része, közéleti személyek. írók, tudósok kéziratai. A Kisnyomtatványtár közel kétmilliós állománya a2 egy-kétlapos nyomtatványok változatos típusait foglalja magában. Az elmúlt korok mindennapi élete tárul fel a röolapok. alkalmi beszédek, peres iratok, üzleti nyomtatványok. árjegyzékek, műsorok. meghívók halmazából. (A gyűjteményben önálló csoport a félmillió gyászjelentés.) Megtalálhatjuk itt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc plakátjait és röplapjait, a Magyar Tanács- köztársaság szöveges és grafikai plakátjait. 350 000 színlap A Színháztörténeti Tár gazdag anyagát csupán két adat is meggyőzően szemlél, teti. Az egyik: a hozzávetőlegesen 350 000 színlap Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. Különös figyelemre tarthatnak igényt a magyar színészet hőskorának kéziratos színlapjai. Á másik: a mintegy 30 000 da. rabot magában foglaló fény. kép- és nyomtatványgyűjtemény, amely elsősorban a magyar színháztörténet elmúlt száz évéről ad áttekintést. És végül, ha csak címsza^ vakban is, de néhány mondatot nemzeti könyvtárunk nagyszabású tevékenységéről: a nemzeti bibliográfia különböző sorozatainak szerkesztése és kiadása, a nemzetközi csereszolgálat lebonyolítása, a központi katalógusok elkészítése, a könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása stb. Az Országos Széchenyi Könyvtár gazdag gyűjteménye: nemzeti kincsünk, fel. becsülhetetlen érték. Jelenleg a Nemzeti Múzeumban van az otthona. De 1973-ra elkészül a budai Vár, amely, nek nyugati épületében kap helyet nemzeti könyvtárunk is. (M Katkó István: Az utolsó szó jogán Üzenetet kaptam, hogy Danit kiengedték a börtönből, s kért, hogy látogassam meg. „Hosszú”, aki a hírt hozta, sajnálkozó mozdulatot tett. — Kiengedték, mert a halálán van. Négy éve nem láttam Danit. így hívta őt mindenki a környéken, különben Dániel Gyula volt a neve. Azt hiszem, egykorúak lehettünk, csak ő idősebbnek látszott keskeny, előreugró állával horgas orrával, s arcán két, párhuzamosan haladó mély barázdával, mely különösnek tetszett egy húszéves fiatal - embernél. Szemgolyói talán betegsége miatt is előreugrot- tak, s ettől fürkésző tekintete lett. Ha valami lázba hozta. szélsebesen beszélni kezdett, mint akinek túlságosan is kevés az ideje. Verseit is ezzel a sietséggel szavalta. Barátságunk is úgy kezdődött, hogy órák hosszat keringtünk a téren, és Dani egy kockás füzetből olvasta fel újabb költeményeit. Csak akkor hagyta abba, amikoi már kifogyott belőle a szusz s ilyenkor behajtotta a füzetet, arccsontja megremegett s Igyekezett könnyedén kérdezni : — Nos, hogy tetszett? Már nem tudom, találtam-e mindegyik versére jelzőt, mivel sokat szavalt, s az én szótáramban akkoriban csak itt- ott rejtőzött egy irodalmi kifejezés, amelyet az újságból csíptem fel. Annyi azonban bizonyos, hogy engem ezek a versek felkavartak. Ha elgondolom, furcsa látványt nyújtottunk, amikor körbe-körbe jártuk a virágágyakat, Dani egyik kezében a füzetet tartotta, másikkal gesztikulált, én néztem rá csodálattal, ahogy a megszállott prófétákra tud nézni egy kamasz. N.éha a sötétedés után, ha maradt még felolvasatlanul egy-két költeménye, a lámpák alatt folytattuk. Egyszer, emlékszem, kiszólt az árnyékos helyről egy méltatlankodó hang: — Menjenek már más helyre a verseikkel, itt mi csó- kolózunk! Dani a röpcédulákkal bukott le. A katonai bíróság ahol ítéletet mondtak, zári tárgyaláson, kirendelt védőkkel folytatta le az eljárást. Nyolc évre ítélték, any- nyira, mint a fővádlottal Pedig mindenki azt hitte hogy megússza egy-két esztendővel. Mindezt azért, mert Dani magára haragította a katonai bíróságot. Nem tudom, mi igaz belőle, de a környéken úgy tudtuk, hogy az utolsó szó jogán felolvasta egy hosszú költeményét. Hogy a költemény miről szólhatott, arról nem voltak kétségeim. A háború ellen íródott, mely akkor kezdődött el Ukrajna síkságain a szocializmus első országa ellen. A bíróság természetesen félbe akarta szakítani a lángoló szavú prófétát, de ő éppen úgy nem hagyta abba, mint akkor ott a téren, a lámpafény alatt. Végül is az őrök vezették ki a teremből. Nem volt sok értelme ennek a hősködésnek, hiszen üres volt a tárgyalóterem, se hallgatóság, még csak újságírók sem voltak jelen, csupán vádlott-társai, akik a párt utasítására igyekeztek úgy viselkedni, hogy minél kevesebb büntetéssel ússzak' meg. Dani védőbészéde után a felpaprikázott katonai bíróság mindenkinek megemelte a büntetését. Ma már tudom hogy egy beteg fiatalember tol só fellángolása volt ez. Versel