Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
t. oWal R-Btirr-MÄG VARORg? ÄÖ 1968. szeptemiier A Külpolitikai összefoglaló U Tin ant állásfoglalása (jjk Humphrey hortesbeszéde tp Bonn tovább makacskodik 0i) Kiesinger—De Gaulle találkozó Az ENSZ 23. közgyűlése pénteken délelőtt folytatja plenáris ülését. A közgyűlés irodája akkor foglal állást a napirendre vonatkozóan: eddig 99 kérdés megvitatásának napirendre tűzését javasolta az általános ügyrendi bizottság. Az új ülésszak eddigi munkájához tartozott az új vezető tisztségviselők megválasztása — 17 alelnököt választottak —, továbbá U Thant főtitkár évi jelentésének előterjesztése. A főtitkár meglehetősen borúlátóan ítélte meg az ENSZ közgyűlése szempontjából most záruló esztendőt. Szerinte a nemzetközi helyzet romlott. Ugyanakkor pozitívan értékelte a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról létrejött nemzetközi megállapodást. A vietnami háborút illetően megismételte: „Személyes véleményem az, hogy a légiháború beszüntetése olyan pozitív lépéseket eredményezhet, amelyek elvezethetnek a délkelet-ázsiai kérdés békés rendezéséhez, az 1954. évi genfi megállapodások szellemében.” Ne felejtsük el, hogy U Thant a világszervezet képviselője ugyan, pozíciója tehát „nemzetek feletti”, születésére nézve azonban bur- mai, vagyis délkelet-ázsiai, így érthető emberileg, hogy a délkelet-ázsiai térséget érintő konfliktusokban csakugyan a legszemélyesebb véleményét is elmondja, hiszen a legfontosabb számára, hogy a szűkebb hazája és környéke övezetében végre békében élhessenek a sokat szenvedett népek. Szóltunk már e hasábokon néhány nappal ezelőtt Humphrey beharangozott „békeoffenzívá járói”, amely azonban nélkülözte a konkrétumokat. Nos, az elnökjelölt most, San Francisco-i választási beszédében, már részleteket is mondott. Igencsak ellentmondásos koncepciót terjesztett elő. Űj „békestratégiájának” döntő részeként egyfelől nemzetközi békefenntartó erők küldését javasolta Délkelet-Ázsiába. Másfelől ezeket az erőket az amerikai katonai segélyprogram keretében képeztetné ki. Ez így túl zavaros ahhoz, hogy reális és pozitív békekezdeményezésnek értékelhesse a világ. Befejeződött a bonni Bundestag vitája, Kiesinger kancellár most már a De Gaulle elnökkel pénteken kezdődő kétnapos konferenciájára készül. Egyfelől azt hangoztatták, hogy a Szovjetunió veszélyezteti az NSZK biztonságát, másfelől ismét leszögezték, hogy egyedül Nyugat-Németország jogosult minden német képviseletére, az NDK hivatalos elismerését pedig továbbra is megtagadják. Teljesen világos, hogy nem a Szovjetunió veszélyezteti az NSZK-t, amelynek állami szuveréni- tását elismeri, hanem éppen az NSZK veszélyezteti még mindig az európai békét azzal, hogy a másik, törvényes német állam, az NDK létét nem hajlandó elismerni. Világos ez mindenki előtt, De Gaulle előtt is, bárhogy próbált is Bonn előzetes manőverekkel a francia—nyugatnémet csúcstalálkozó napirendjére katonai kérdéseket is tűzni, a NATO megerősítésének szükségességét a francia elnökkel is elismertetni, ez a kísérlete kudarcot vallott. De Gaulle elnök erre nem hajlandó, csak politikai kérdésekről óhajt tárgyalni Kiesinger kancellárral. Sztrájk Olaszországban Róma, (MTI): Az olasz dolgozók csütörtökön — követeléseik alátámasztására — nagyszabású sztrájkmozgalmat kezdtek. Általános sztrájkba lépett 700 000 építőipari dolgozó. Különösen jelentős az építőipari dolgozóknak Rómában megtartott, a kormány politikája ellen tiltakozó gyűlése, amelyen több tízezer munkás vett részt. Közép-Olaszország két nagy városában, Pisa-ban és Viterbo-ban a mezőgazdasági, a kereskedelmi, a közszolgáltatási dolgozók általános sztrájkja következtében megbénult az élet. Mindezeken felül római gyárak munkásai tüntettek a parlament épülete előtt, s követelték, hogy vessenek véget az elbocsátásoknak és a kormány tegyen intézkedéseket a foglalkoztatás, valamint az ország ipari fellendülésének biztosítása érdekében. A csütörtöki nap folyamán összesen több mint egymillió dolgozó lépett sztrájkba Olaszországban. Súlyos harcok Dél-Vietnami» an Quang Tin tartomány Tam Ky helységének közelében a DNFF páncélgránátos osztagai, tüzérei és gyalogsági alakulatai megállásra kényszerítettek egy amerikai páncélos oszlopot, majd elkeseredett küzdelem után, amelyben harcképtelenné tettek több páncélozott csapatszállító gépjárművet, visszavonultak. Az AFP francia hírügynökség jelentése szerint az amerikaiak tankokat, páncélozott csapatszállító gépjárműveket, az úgynevezett harcászati légierőhöz tartozó vadászbombázókat, nehézfegyverzetű és rakétákkal ellátott helikoptereket és tüzérséget vetettek be a felszaba- dítási front katonái ellen. A túlnyomó fölényben harcba bocsátkozó intervenciós csapatok azonban így sem sokáig folytathatták zavartalanul előrenyomulásukat e terepen, mert a hazafiak nem sokkal később újabb tüzérségi támadást hajtottak végre. Az ország többi övezetében is változatlanul élénk a DNFF harci tevékenysége: Saigon körül 20—30 kilométeres átmérőjű körben a DNFF aknavetősei állandóan zaklatják és támadják a főváros falain kívül épített védelmi berendezéseket. Az ország középső partmenti síkságán a dél-vietnami hazafiak gyalogsági rohamot intéztek beásott kormánykatonák ellen. Feitíízöft szuronyok az olimpiai falunál Zavargások Mexikóban Mexico-város, (MTI): A sztrájkoló mexikói diákok szerda délutánra tervezett tiltakozó tüntetésüket nem tudták megtartani az erős rendőri készültség miatt. Szerda délután megerősített őrségek és páncélkocsik sorakoztak fel a gyülekezés helyén, távolabb katonai járműveken várakozott a biztonsági intézkedésként odarendelt katonaság. A kerület felett helikopterek köröztek. Kisebb csoportok a város egyéb pontjain összecsaptak a rendőrökkel, így például Ixtapalapa negyed piacterén. A diákok a rendőrökre köveket és benzines üvegeket dobáltak, a rendőrség fegyverét használta. Az összetűzés során a rendőrök golyóitól egy felnőtt és egy 9 éves fiú meghalt. Szerda este a zavargások elérték az olimpiai negyedet is. Az olimpiai főhadiszállás tízemeletes épülete előtt a katonaság feltűzött szuronyokkal kergette szét a tüntetőket, akik felgyújtották a közlekedési rendőr motorkerékpárját. Hírügynökségi jelentések szerint a néhány napos zavargások alatt több mint száz személy sebesült meg. Sikeres amerikai űrkísérlet Cape Kennedy, (MTI): Csütörtökön egy Titán—3- C típusú rakétával a Ken- nedy-fokon lévő kísérleti terepről négy mesterséges holdat lőttek fel. A Reuter szerint a kísérletnek az a célja, hogy tanulmányozzák a sugárzási övezeteket és katonai távközlési rendszert építsenek ki. Négy mesterséges hold levált a hordozó- rakétáról és rátért erősen elliptikus pályájára. A 84 kilométer az apogeuma és 35 000 kilométer a perigeu- ma. Közös arab katonai parancsnokság Megbízható források szerint Irak, Szíria, Szaud-Ará- bia és Jordánia megállapodott egy közös parancsnokság felállításában, amely Izraellel szemben biztosítaná a keleti arab front biztonságát. E front 370 kilométer hosz- szúságban húzódik és Jordániának Szíriával, Irakkal és Szaud-Arábiával szomszédos határait foglalja magában. Az új katonai parancsnokság élére iraki katonai személyiség kerül majd, de döntés még nem történt sem az egyesített parancsnokság vezetőjének személye kérdésében, sem a városról, ahol a parancsnokság főhadiszállása lenne. A közös parancsnokság felállításának terve az arab külügyminiszterek legutóbbi kairói tanácskozásán vetődött fel, ahol Jordánia és az EAK sürgette a keleti front megerősítését. A külpolitika híreiben szerepelnek: Föderalizmus A latin eredetű föderáció szó szövetséget, szövetkezést jelent. A politikai szótárban föderáció alatt olyan állam- szövetséget értünk, amelyben a hatalom gyakorlása megoszlik a központi szervek, illetve az egyes államok szervei között. A mai föderációk általános modellje, hogy központilag intézik a kül- ügyeket, pénzügyeket és hadügyeket, míg az egyes államok messzemenő önállósággal rendelkeznek, gyakran saját parlamentjük, kormányuk, esetleg alkotmányuk van. Föderalistának hívjuk azokat a mozgalmakat, amelyek szövetségi jellegű államberendezés megteremtését tűzték célúkul. Maga a föderáció természetesen csak bizonyos kereteket szab meg, a lényeg mindig a tartalom. Ezért külön- külön kell megvizsgálnunk a föderatív államok felépítését, berendezését, tevékenységét, politikáját. A tőkés országok közül ma számos országot sorolhatunk a föderációk közé. Az Egyesült Államok például hagyományos föderatív felépítésű; ez már a nevéből is kitűnik. 1787-ben tizenhárom volt angol gyarmat helyén alakultak szövetségi államok, ma az amerikai zászlón ötven csillag jelképezi az ötven államot. A föderatív felépítés tökéletlenségére jellemző, hogy a fajgyűlölő déli államok, éppen jogaikra hivatkozva, sok esetben még a központi kormánynál is sokkal reakciósabb álláspontot foglalnak el különböző kérdésekben. Nevében viseli a föderációt a Német Szövetségi Köztársaság is. Ezt többek! között arra használják fel, hogy a tíz Bundesland mellé — teljesen jogellenesen — tiznegyedikként Nyugat-Ber-. lint is feltüntessék. A föderációk közé sorolhatjuk Brazíliát, Mexikót, Svájcot, Ausztriát, Nigériát, Ausztráliát és sok más országot, amelyek közül (lásd nigériai —biafrai fegyveres konfliktus) néhány nagy nehézségekkel küzd. Üj típusú szocialista föderációt képez a Szovjetunió, A régi Oroszország a népek börtöne volt, s éppen a gyökeres különbség kifejezésére alakult át 1922-ben a fiatal szovjet állam föderatív jellegűvé. A tizenöt szövetséges szovjet köztársaságnak mesz- szemenő jogai vannak; Ukrajna és Belorusszia tagja az ENSZ-nek is. Föderatív alapokon épült fel Jugoszlávia, Csehszlovákiában pedig a köztársaság ötvenedik évfordulójáig, október 28-ig kívánják megoldani az eddigitől eltérő államszövetségi elrendezést a csehek és a szlovákok között. A CSKP januári plénuma megállapította, hogy az eddigi államjogi elrendezés nem biztosította kellőképpen az ország két együttélő nemzetének jogait és ezért célul tűzte ki olyan új alkotmánytörvény létrehozását, amely megvalósítja a cseh és a szlovák nemzet teljes egyenjogúságát. A föderációs alkotmánytörvény javaslattal egyidejűleg a Csehszlovákiában élő nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozó törvényt is a parlament elé terjesztik. K. Közlemény A hjqszUvíű tárgyalásokról Moszkva, (MTI): Moszkvában szeptember 26-án M. A. Leszecsko, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének helyettese találkozott T. Colovval, a BNK minisztertanácsa elnökének helyettesével és Apró Antallal, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének helyettesével. Leszecsko bejelentette a szovjet kormány azon elhatározását, hogy elfogadja a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság javaslatát a Szovjetuniónak az AGROMAS társaság tevékenységében való részvételére vonatkozóan. Az AGROMAS feladata a zöldség-, gyümölcs és szőlő- termelésnél alkalmazott gépek és eszközök műszaki fejlesztésének és gyártásának koordinálása. Apró Antal és T. Colov kormánya nevében megelégedéssel fogadta a szovjet kormány elhatározását. A találkozás résztvevői megállapodtak abban, hogy az AGROMAS-t bolgár—magyar-szovjet társasággá alakítják át és utasítják illetékes szerveiket: tegyék meg a Szovjetuniónak az AGROMAS tevékenységében való részvételével kapcsolatban szükségessé váló intézkedéseket. Fordította: Szántó András II. Aznap, amikor a németek elfoglalták Rigát, Bromberg felvette kifakult rendőregyenruháját és megjelent a preíekturán. Sok barátját viszontlátta itt, akik egymást túllicitálva ajánlgatták fel szolgálataikat a német városparancsnoknak. A fasiszták teljesítették Bromberg kérését is, megkapta régi beosztását. Mint a vadászkutya, úg futkosott, szaglászott Bromberg a partizánok után. Részt vett a bikerniek- szi erdőben rendezett vérengzésben is, ahol kommunistákat és zsidókat mészárolunk le. Egyetlen dolog izgatta csak: ne előzzék meg mások ott, ahol rangot, beosztást és földbirtokot osztogatnak a megszálló hatóságok. Ilyen meggondolásokból lépett be az SS-be, ahol hadnagyi rangot kapott. Munkája ugyanaz volt, mint régen»: letartóztatni, kínozni és pusztítani a hazafiakat. Amikor a szovjet csapatok átlépték a lett határt, Bromberg egységét a frontra vezényelték. Az első napon a tüzérek tévedésből saját embereikre lőttek és a hadnagyot megsebesítette egy re- pesz. Bromberg a kórházban megértette, hogy ismét vége a szép napoknak. A kórházból ki jövet alakulatához már nem is tért vissza. A tenger felé menekült. 1945. május 10-én, amikor a lett nép a győzelmet ünnepelte, Bromberg lopott halászcsónakon már a svédországi Götland felé tartott... A kém feladja magát A Lett Allambiztonsági Bizottság elnöke értekezletet hívott össze. Zarinys letartóztatása s vallomása Andi lehetséges bevetéséről arról tanúskodott, hogy megélénkült az amerikai Hírszerzők aktivitása. A tábornok ösz- szehívta közvetlen munkatársait, hogy elmondja nekik ezzel kapcsolatos elképzeléseit és kikérje véleményüket. — Zarinys lebukásával nem fejeződött be az amerikai felderítés akciója. Feltehetően újabb összekötőt fognak küldeni. Ezért célszerű lenne, ha... A tábornok nem fejezhette be a mondatot. Asztalán megcsörrent a telefon. Felemelte a kagylót. Arcáról leolvashatták, hogy a telefonáló valami fontos dolgot közöl Amikor végeszakadt a beszélgetésnek, a tábornok így fordult a jelenlévőkhöz: — Elvtársak, kénytelenek vagyunk félbeszakítani az értekezletet. Alksznisz alezredes, fáradjon le a fogadószobába. Itt van valaki, aki önként jelentkezett nálunk, mint az amerikai kémszolgálat ügynöke. Még tárgyi bizonyítékokat is hozott magával... Amikor az alezredes a. fogadószobába lépett, a következő látvány fogadta: aszóba közepén, szanaszét a parketten rádió adó-vevőkészü- lék, miniatűr fényképezőgép, térképek, fegyverek és mérget tartalmazó ampullák hevertek. — Az amerikaiak szereltek fel mindezzel, — magyarázta egy izgatott, negyven év körüli férfi. Csak a pénzt nem tudtam magammal hozni, mert időközben feléltem. Negyvenötezret adtak... Alksznisz alezredes nyugtatta a* férfit. Beszéljen lassabban, kicsit részletesebben. — Több mint egy éve léptem át a határt. Velem egy- időben még két másik tagot is átdobtak, de róluk semmit sem tudok. Egy éve Lettországban élek, de nem teljesítettem az amerikaiak egyetlen megbízatását sem, még hírt sem adtam magamról. Miért? Nyugat-Né- metországból jövök, ahol abban a meggyőződésben éltem, hogy hazám szolgasorsban, népem pedig nyomorban sínylődik. Negyvennégyben hagytam el az országot. Hallottam ugyan az amnesztiáról, amellyel a szovjet kormány szabad visszatérést biztosított mindenkinek, de azt hittem, ez csak trükk... A férfi elhallgatott, s engedélyt kért, hogy rágyújthasson. Néhány mély szippantás, majd így folytatta: — Amikor átléptem a határt, elhatároztam, hogy először körülnézek az országban, kitapasztalom, hogyan élnek itt az emberek. Amikor ez megtörtént, rájöttem, hogy becsaptak. Munkába álltam. És hogy teljesen nyugodtan élhessek végül is ügy döntöttem, kiásom ezeket a holmikat és elhozom ide. Hosszan, több órán át mesélte el Borisz élete történetét. Végre elmondhatott magáról mindent, nem kellett semmit eltitkolnia. Megkönnyebbült, zaklatott idegei megnyugodtak... Először beszámolt azokról a körülményekről, amelyeket Alksznisz már mások elbeszéléseiből is ismert; feltárta miként keveredett az amerikai felderítés gondosan kifeszített hálójába. Elbeszélése során egyszercsak Andi nevét említette. Az alezredes arca felélénkült. Úgy látszik, Brombergnek nemcsak Zarinys bevetésében volt szerepe! Ezek szerint Andi sokkal nagyobb név az amerikai felderítésben, mint azt eredetileg gondolták?! — Mondja el, milyen körülmények között találkozott Andival? A gyorsvonat késés nélkül érkezett Augsburgba. A peron egyszerre megélénkült, hordárok futkostak, fel-fel- berregtek a motoros targoncák. Borisz leszállt a vonatról, és egyenesen bement az állomásépületbe. Könnyen megtalálta az éttermet, ahol a megbeszélés szerint az ajtótól legtávolabb eső asztalnál kellett helyet foglal-' nia. Egy üveg sört rendelt.' Nemsokára széles vállú férfi telepedett az asztalához. — Elnézést, ez maláta sori — kérdezte. Igen, ez volt a jelmondat, amelyről fölismerhette az „illetékest”. — Maláta sör itt csak: szombatonként van — válaszolt Borisz. (Folytatjuk), /. Satunovszkij:
