Kelet-Magyarország, 1968. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)
1968-09-27 / 227. szám
WSft. szeptember 27. KELET-MAOYARORSZAG 3. oldal A népművelő nevelése Átrakás híddarukkal Naponta hallott kifejezés ez: népművelő. Nem mindenki ugyanazt érti e fogalom alatt. így hívják az alkalmi előadások rendezőjét, szónokát, a könyvkölcsönzőt, a klub vagy művelődési otthon vezetőjét. Népművelő a függetlenített kultúrmunkás, aki fő hivatásának érzi , a nép művelését. Sok-sok árnyalata van ennek a nem új elnevezésnek, amely tártaiméban mégis új. Egészen" annyira, hogy maguk a népművelők is olykor alig éreznek talajt a lábuk alatt. Nem tudják, hová is sorolják magukat, hová is sorolja őket a munkahely, a község, a városrész közvéleménye. Olyan pedagógusok a népművelők, akiknek nincs munkaidejük, sohasem fejezhetik be az ,.órát”. Emberformáló, gondolkodást, ízlést alakító rendkívül felelősségteljes munkát bízott rájuk a társadalom. Mégis, többségük nehéz körülmények között, nem ritkán botladozva dolgozik. Csak azok tartanak ki, akik valóban hivatásuknak érzik az emberek sokoldalú nevelését és nem vesztik kedvükét, türelmüket, ha munkájuk eredményére még várni kell. Várni, talán évekig. Mért a gondolatok, a viselkedés az ízlés, az érdeklődés, az önművelés egyes lépcsőfokait nem egyszerre járják be a különféle igényű dolgozók. A népművelők többsége izgalmasnak, vonzónak találja a naponta új és új arculatú nevelőmunkát. Még akkor is, ha közülük sokan meg nem értéssel, közönnyel találkoznak. Még ha el is marad az elismerés, a jutalom, nincs megnyugtatóan rendezve anyagi honorálásuk. Közismertek azok a differenciák, melyek a népművelők és a pedagógusok lakás- építési és egyéb juttatásaiban még megvannak. Nem lehetne egyetlen okkal magyarázni, hogy a megyében az elmúlt négy év alatt a népművelők 26 százaléka hagyta el munkahelyét. Sok egymással összekapcsolódó dolog játszik közre a vándorlásban. Nemcsak az anyagiak, a munkaidő rendezetlensége, az önállóság indokolatlan korlátozása, gazdálkodási nehézségek és más problémák sokasága csapódik ki az elgondolkoztató fluktuációban. És tegyük hozzá, nemcsak olyan művelődési dolgozók változ- tattak munkahelyet, — mentek vissza tanítani, stb. — akik nem érezték a hivatás belső tüzét. Szilárd világnézeti és tudományos meggyőződés nélkül aligha képzelhető el céltudatos népművelési munka. A népművelők több mint kétharmada részesül ideológiai képzésben, megnőtt az érdeklődés a marxizmus—lenintzmus esti egyetem iránt. Sokan azonban nem tudják élővé tenni gyakorlatukban a megszerzett eszmei-ideológiai ismereteket. Állásfoglalásuk nem mindig egyértelmű, egyes esetekben a világnézet formálásában csak a felszínesebb természettudományos képzésig juttatják el közönségüket A népművelők szakmai műveltsége és a hivatás iránti ragaszkodás, a munka örömének megtalálása összetartoznak A rende'etek megkövetelik a középfokú iskolai végzettséget, a főhivatású állások betöltésénél A középiskolát végzett népművelők aránya a megyében meghaladja az ötven százalékot, felsőfokú végzettséggel negyven százalékuk rendelkezik. A kép kedvezőbb az országosnál. A nagyobb arányú tanulást azonban még hátráltatja az értetlenség, Igénytelenség, túlfeszített munka, másutt a hivatásérzet alacsony foka. Minden az emberen múlik — halljuk sokszor a népművelési munkára is érvényes megállapítást. Igen fontos a jól berendezett művelődési otthon, könyvtár, az otthonos mozi, stb. De a legdöntőbb tényező mégis a benne munkálkodó ember, a gyakorlati népművelő. Mégis sokszor elfeledkezünk erről. És arról: a napi munka sodrában a népművelőt is nevelni kell, szilárdítani hivatástudatát, csiszolni emberi arculatát, és a nagyobb tudás megszerzésére ösztönözni. Hogy valóban — és a Szó teljes értelmében — a nép művelője legyen. Páll Géza A személycsere kevés lett volna A nagykő'lói Zöld Mező Tsz választóvonala A riágykáílói Zöld Mező ítz-ben égy időt tartanak ááámón, mint választóvonalét. Az 1964-es esztendőt. Akkor volt utoljára mérleghiányos a gazdaság. S mi van á választóvonalon erről? Kitartó vizsgálat, szigorú Önfegyelem — Személyek puszta cseréje nem jelenthet semmiféle csodát, ilyesmivel kár áltatni magát bárkinek. De ha kitartó alapossággal vizsgáljuk a gazdálkodás struktúráját és szigorú önfegyelemmel mondunk a következőkre határozatot, ez jó lehet. Hát valahogy így kezdte a mostani vezetőség — mondja Szabó László elnök. Vége lett tehát a spontani- tásnak. A gazdaság adottságainak. lehetőségeinek részletes felmérése alapos számításokkal párosult. S ez a vezetőség most már nem engedett a szükségesnek ítélt tennivalókból. A tagság pedig látta, hogy havonta eléjük számolják az irodában a teljesítményükkel megérdemelt díjazásuk nyolcvan százalékát, önmaguk követelték a munkafegyelem szilárdítását. A választóvonalat követő harmadik évben már 4 millió forint biztonsági tartalék- alappal rendelkezett a tsz. Agrármérnökök, állatorvos, technikusok Azt pedig Szabó Zoltán fő- agrónómus mondja el, hogyan alakították ki a bevált gazdálkodási rendszert. A szántóföldi termelésben a talaj és égyéb szervezési adottságoknak megfelelően vető- bürgonya, kenyérgabona, dohány és takarmányféleségek termelését állították a sorrend elejére. Állattenyésztésben legkifizetődőbbnek a szarvasmarha bizonyult. — Különösen fontosnak ítéljük az állattenyésztés kellő létszámon tartását. Ez lehetővé teszi nálunk, hogy szántóterületünk négyévenként mindenütt istállótrágyát kapjon. A változtatásokat, különösen a szakszerűbb szervezést és vezetést nem volt különösebb probléma megvalósítani. Kevés olyan 4400 holdon gazdálkodó tsz van még (sajnos), amely négy agrármérnököt, külön állatorvost mondhat a magáénak. A nagykállói Zöld Mező Tsz így alakította helyzetét. Sőt, minden jelentősebb „közép vonal” ellátására technikumi végzettségű fiatalt állított a munkába. Ilyen fiatalok vezetnek üzemegységeket, műhelyeket, s vannak az állattenyésztésben. Csatlakozott az érpataki „Alkotmány“ Ami az idei évet illeti, 300 holdon termelt a tsz minőségi vetőburgonyát. Értéke négymillió forint körül alakul, csaknem az összes szántóföldi termelés értékének kétharmadát adja. A termelt kenyér- és takarmánygabona értéke egymillió forinttal marad el a vetőburgonyáétól. — Kukoricából 40—50 mázsa csöves termésünk van, az utóbbi három év átlagában. Ennyi meglesz az idén is. Takarmányból tartalékalapunk van még aNnúlt évről, az idei etetését is csak a jövő évben kezdjük. Megvan a magyarázata az állattenyésztés jövedelmezőségének. Tervezett évi 3,05 millió forinttal szemben 5,5 millió körül alakul a bevétel. Értékesítési túlteljesítés lesz kövér marhából és sertésből, tejből, juhtenyésztésből. A tsz összes közös vagyona Segédlevéllel Európában Szabó István vándorútja Kolozsvártól a mecsetek világáig Lehet, hogy csak azért tiem lettem pilóta, mert annak idején még csak ritka foglalkozás volt. Mert én aztán szeretem a magasságot, a jó, tiszta levegőt. És Ott fent, a toronyban igazán egyedül van az ember. Mindenki azt állítja, hogy érdekes életem lehetett. Pedig egyszerű volt az. Kolozsváron beszélt reggel az egyik szomszédunk, aki történetesen bádogosmester volt: „Hé fiú! Akarsz e beállni hozzám inasnak?” Én amolyan tízéves forma legény ke voltam. Hát hogyne akartam volna. Meg kellett a pénz is haza, ráadásul mesterré leírni majd, nem is olyan egyszerű dolog. Felcsaptam hát. Csakhogy nemsokára meguntam ám az állandó edény- foldozgatást. Unalmas volt nagyon. Már. akkor olyan nyugtalan természetem volt. Túlságosan is izgatott, hogy vajon mi lehet ezen az egy városon, Kolozsváron kívül. És a bádogosságban volt más Izgalom is. Mint a toronyfedés. Felmenni a magasba, ahonnan felülről látom az embereket, s ők meg onnan lentről csak sápítoz- nak És azt gondolgatják: mi lesz, ha leesik? De nem szédültem én. Sem akkor, sem most. így lett belőlem. Szabó Istvánból toronyfedő. Akkoriban azt tartották, hogy nem is lesz jó mesterember az a segéd, aki nem próbálja meg a világot. Hát én megpróbáltam, jó alaposan. Tizenhét éves koromban már a kolozsvári Mátyás templom tornyát csináltam. Még ugyanebben az esztendőben megkezdődött a vándorlásom. Az első állomása Kassa volt. A dóm. Először megnéztem magamnak a várost lentről, aztán fel a toronyba. Dolgoztam, bámultam, énekeltem, gyönyörködtem És nagyon örültem, hogy ilyen szép munkát találtam magamnak. Majd az esztergomi és a budapesti bazilika következett. Aztán München felé vettem az irányt Igaz, itt nem toronyra másztam, a pályaudvar tetőszerkezete volt a feladatom. Majd sorra jöttek az európai fővárosok. Belgrád, Szófia. De aztán egy időre abba kellett hagynom mindent. A világ járást azonban nem. Mert abba aztán továbbra is volt részem, igaz, nem úgy ahogyan én azt szerettem volna. Mert bevittek bakának, végigéheztem az első háborút. Utána a hadifogság. Csakhogy itt már volt egy kis szerencsém is. Mert ott, Franciaországban, ahol fogoly lettem, ismét akadt munkám. Tornyokat fedtem. Majd Törökország következett, Isztambul. Sohasem fogom elfelejteni. Amit láttam, ahol csak megfordultam, mind közül ez a város tetszett nekem a legjobban. Az a rengeteg sok szín, az a forgatag, ami ott volt, azt, sehol másutt nem találtam meg. Meg a munkám is. Szép volt. Ankarában és Isztambulban négy mecsetet fedtem. És én csináltam Ke- mál pasa palotáját is. 29 162 000 forint, a választó- vonal évétől több mint tízmillió a gyarapodás. Az egy dolgozó tagra jutó átlagkereset a közösből 18 ezer forint körül alakul az idén. — Ez évben már a volt érpataki Alkotmány Tsz tagsága is velünk gazdálkodik. Csatlakoztak hozzánk. Erőnk, a holnapba vetett hitünk még- Inkább megnövekedett. Igazoljuk saját magunk előtt, hogy eredmények nem lehetnek önmaguktóL Gazdaságossági összhang és kalkuláció kell, folytonos szervezéssel. Asztalos Bálint Nagy teljesítményű híddarukkal egy műszak alatt 12 szovjet vagonból rakják át a faanyagot a magyar vagonokba és irányítják azokat az ország különböző helyeire a tu- zséri fatelepről. Elek Emil felvétele Rövidített munkahét A megye három ÉRDÉRT- telepén, Tuzséion. Mátészalkán és Vásárosnaményban ez évben október 1-től 44 órás munkahetet vezetnek be. Tuzséron 1485 dolgozót érint a rövidített munkaidő. Október 1-tő] december 31-ig 68 310 az összes „kieső” óra. 1969 teljes évben pedig 273 240 óra lesz. A rövidített munkaidővel kapcsolatban béremelési intézkedésre nincs szükség. A rövidített Időt jobb munkaszervezéssel, technikai fokozással és a gépek jobb kihasználásával pótolják Többek között például a telep mintegy 30 millió forint értékű gépállománya közül a daruk rakodási részarányát 40 százalékról 60 százalékra növelik. A darukat hidraulikus motorfejekkel szerelik fel. s ezzel további 15—20 százalékkal javul a munkaintenzitás A munkaidőcsökkentést oly módon hajtják végre, hogy a telep dolgozói részére minden második héten szabad Szombat legyen A tuzsérihoz általában hasonló körülmények között kerül sor a rövidített munkaidő bevezetésére Mátészalkán és Vásárosnaményban is. (ab.) Kedvezőbb lakásviszonyok Nyolc évvel ezelőtt még nyolcszáz főnyi pedagógushiányról beszéltünk Szabolcs- Szatmár megyében. Hogyan lehetséges az, hogy majdnem eltűnt ez a fájó probléma életünkből? A megyei tanács művelődési osztályán a tanév eleji adatokból megtudni: elment a megyéből 59 nevelő. Érkezett viszont 108. A mérleg: 49 fővel ismét csökkent a hiány. Mennyi most? Körülbelül 130—150 fő hiányzik még ahhoz, hogy minden tanulócsoport mellett legyen pedagógus és ne állandó helyettesítéssel kelljen megoldani hiányukat. A meglévők közül pedig 71-nek még meg kel! szerezniük szakképesítésüket. (Pár éve az ilyenek száma is több száz volt.) Az említett nyolc év óta tart a pedagógusok kedvezményes lakásépítési akciója. Ez idő alatt az országban 1274 pedagóguslakás épült fel könnyen visszafizethető részletek ellenében. És ebből 540 Szabolcsban. Az elmúlt tanévben 140 szabolcs-szat.mári pedagógus részesült kedvezményes lakásépítési kölcsönben. Csak a meleget nem bírtam olyan jól. Hiába mentem én fel a magasba, ott is csak izzadtam. Meg aztán koldusabb voltam én itt a koldusnál. Még utazni is csak gyalogszerrel tudtam. De nem bántam meg. Mert közben láttam. Mit ér az a szentföld. Betlehem és Jeruzsálem között annyi rongyos, éhező zarándokot láttam, hogy még megszámolni is sok lett volna. Itthon? Hát hazajöttem én nemsokára. S nem is mentem el már többet. Csak dolgoztam Még most is. A fiaim? Hárman vannak, valamennyien folytatják az én mesterségemet Mert bádogosok. Csakhogy a toronyra ők már nem mennek fel. Jó nekik itt a földön is, mondják. Üzemben, gyárban dolgoznak. Én meg csak így itt magamnak. Évente még befedek, lefestek négy tornyot Mint most is, a kálióit. Hetvenkét méter magas torony ez. Hogy én meg már hetvennégy éves vagyok? Hát aztán! Ha minden szerencsés lesz, még jövőre is akarok vállalni Úgy érzem, pagvoil nehéz lesz majd egyszer abbahagyni. Horváth S. János
